1. § Az Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Alaptörvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.), és más törvényben meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában a helyben szokásos mód: Nagykőrösi Polgármesteri Hivatala Szabadság tér 5. szám alatti épületének hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A tájékoztatás egyéb eszközéül szolgál Nagykőrös város honlapja és az Önkormányzati Hírek.

3. § (1) Az önkormányzat illetékességi területe: Nagykőrös közigazgatási területe

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagykőrös Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5.

(3) Az önkormányzat jogi személy.

(4) Az önkormányzati feladatok ellátását Nagykőrös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) és szervei gyakorolják.

(5) A képviselő-testület szervei:

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: az önkormányzati címer, az önkormányzati zászló és az önkormányzati pecsét. Használatuk rendjét külön rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat címere: arany szegélyű álló pajzs vörös mezejében, zöld pázsiton, zöldellő természetes kőrisfa, a címerköpeny felső részén aranyszínű barokk díszítés, amelyről mind a két oldalon zöld levélfonadék csüng le. A pajzsra lebegő 5 ágú korona van helyezve, alatta Nagykőrös felirat.

(3) Az önkormányzat zászlója: téglalap alakú hosszában kétfelé osztva vörös és zöld mezőn, az alján arany rojttal. Felső kétharmada közepén van a címer, alatta arany színnel a Nagykőrös felirat.

(4) Az önkormányzat pecsétje: A kör alakú pecsét középső alsó részében egy bordázott felületű ovális pajzs látható, amelyben síkban elkülönülve a település szimbóluma, a kőrisfa található. A pajzsot fűzött indaszerű motívumok fonják körbe, tetejét ékkövekkel rakott ötágú korona díszíti. A külső körív alján sugárirányú, archaizáló betűkből álló „NAGYKŐRÖS VÁROS” felirat, az ív felső záródásában a település várossá nyilvánításának évszáma, „1368” olvasható. Az évszámot a felirattól két darab kör alakú, síkban elkülönülő díszítő elem választja el. A pecsétet legkívül félgömbökből álló láncfüzér szegélyezi.

5. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

6. § (1) Az önkormányzat lapja: Önkormányzati Hírek

(2) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.nagykoros.hu

(3) Az önkormányzat intézményei:

7. §² Az önkormányzat és szervei, valamint az alpolgármester(ek) hivatalos kör alakú pecsétjének közepén Magyarország címere található, a köríven a következő felirattal:

8. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó önkormányzati feladatokat az Mötv. 13. § (1) bekezdése, és más törvény állapítja meg.

(2) Helyi közügy – amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe – önálló megoldását az önkormányzatnak saját bevétele terhére kell teljesíteni.

9. § (1) Új önként vállalt helyi közügy önálló megoldását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi, technikai és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságát véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a Képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza az elérendő célokat és az (1) bekezdésben rögzített feltételeket.

(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladat- és hatásköreit, és a más szerv kizárólagos hatáskörébe nem utalt önállóan megoldandó helyi közügyeket az 1. melléklet tartalmazza.

10. § (1) A Képviselő-testület – az Mötv-ben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a 3. § (5) bekezdésében meghatározott szerveire ruházhatja át.

(2) A Képviselő-testület által

11. § A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv. 42. §-ában foglaltakon túlmenően:

12. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

(2) A polgármester indítványára a közvetlenül érintett lakosság, érdekképviseleti szerv, vagy civil szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, valamint tesz kezdeményezést az önkormányzat.

13. § (1) A képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai képviselői és bizottsági munkájukkal kapcsolatban, megbízatásuk időtartamára tiszteletdíjban részesülnek.

(2)³ A képviselők havi tiszteletdíjának összege: bruttó 150 000 forint.

(3)⁴ A bizottsági elnök havi tiszteletdíjának összege bruttó 150 000 forint, a bizottsági elnökhelyettes havi tiszteletdíjának összege bruttó 100 000 forint.

(4)⁵ A bizottságok képviselő tagjai és nem képviselő tagjai havi tiszteletdíjának összege bruttó 60 000 forint.

(5)⁶ A tanácsnok havi tiszteletdíjának összege: bruttó 200 000 forint.

(6)⁷ A (2)-(5) bekezdésben foglalt tiszteletdíjak mértéke tárgyév január 1-jén a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett havi átlagos bruttó keresetnövekedés százalékban meghatározott mértéke 50%-ával emelkedik.

14. § (1) A képviselő-testület a képviselőknek, a nem képviselő bizottsági tagoknak – megbízáson alapuló – önkormányzati munkával kapcsolatban felmerült költségeit a számla tartalma szerint megtéríti. A kifizetést a polgármester engedélye alapján a számla leadását követő 8 napon belül a Polgármesteri Hivatal banki átutalással teljesíti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az ideiglenes bizottságok elnökeire és tagjaira is alkalmazni kell.

15. § A képviselő lemondhat tiszteletdíjáról, valamint annak egy részéről a polgármesterhez intézett írásbeli nyilatkozatával.

16. § (1) A havi tiszteletdíj folyósításának feltétele a képviselő-testület és az állandó bizottság ülésén vagy ülésszakán való részvétel.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt ülés vagy ülésszak határozatképtelenség miatt hiúsul meg, a megjelentet jelenlévőnek kell tekinteni.

17. § (1) Tiszteletdíj illeti meg azt a képviselőt, bizottsági elnököt, tagot, és így jelenlévőnek minősül, aki a 16. § (1) bekezdésben feltüntetett ülés vagy ülésszak időtartamának több mint felén a képviselő-testületi vagy bizottsági munkában részt vesz.

(2) A képviselő-testület és az állandó bizottságok ülésein való, (1) bekezdés szerinti évi maximálisan kettő-kettő hiányzás tiszteletdíjat érintő szankciót nem von maga után.

(3)⁸ A képviselő-testületi vagy állandó bizottsági ülésről - tárgyévet érintően - a (2) bekezdésben meghatározott mértékű távolmaradás elérése után a képviselő, illetve a bizottsági tag tiszteletdíja a hiányzással érintett hónapra vonatkozóan megvonásra kerül.

(4) A 16. § és a 17. § (1)-(3) bekezdés rendelkezései a rendkívüli ülésekre is vonatkoznak.

(5) A 17. § (1)-(3) bekezdése nem alkalmazható a Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság határozatképes rendkívüli ülésére, ha a kerekítés általános szabályai szerint az állandó bizottságok üléseinek tárgyhavi átlagos számánál több rendkívüli ülés kerül megtartásra.

18. § (1) A távolmaradás megállapításának alapjául a jegyzőkönyv mellékletét képező - a jelenlét időtartamát is tartalmazó – képviselő-testületi, bizottsági jelenléti ív szolgál.

(2) A jegyző - a hivatal útján – havonta gondoskodik a tiszteletdíjat érintő intézkedésekről.

19. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterrel együtt 12 tagú. Az önkormányzati képviselők nevét az 5. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele, azaz legalább hét fő folyamatosan jelen van.

20. § (1) A képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti rendes ülést tart, valamint rendkívüli ülést tarthat.

(2)⁹ A Képviselő-testületi ülések helye a Nagykőrösi Arany János Kulturális Nonprofit Kft. (Nagykőrös, Szabadság tér 7.), akadályoztatás esetén Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal (Nagykőrös, Szabadság tér 5.).

21. § A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjaiból megválasztott alpolgármester, mindkét személy együttes akadályoztatása esetén Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

22. §¹⁰ A Képviselő-testület és a bizottság tagja, valamint a zárt ülésen részvételre jogosult más személy a zárt ülésen tudomására jutott adatot, információt a zárt ülésen részvételre nem jogosult személy tudomására nem hozhatja. Nyilvánosságra hozatala esetén a Polgári törvénykönyv és a Büntető törvénykönyv rendelkezéseire figyelemmel kerül sor szankció alkalmazására.

23. § A települési képviselő az önkormányzat gazdasági programjában megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért vállalt felelősséggel vesz részt a város lakosságának, az önkormányzat érdekeinek képviseletében.

24. § A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés a)-h) pontjában foglaltakon túl jogosult a magasabb rendű jogszabályoknak foglaltak betartásával önkormányzati iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokat áttanulmányozni. Az erre vonatkozó kérelmet írásban indokolással, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kell benyújtani (a hatáskör alapján).

25. § A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában foglaltakon túl köteles:

26. § A 24-25. §-ban foglaltakat a bizottságok nem képviselő tagjaira megfelelően alkalmazni kell.

27. § A képviselő-testület tagjai igény szerint fogadóórát tarthatnak. A fogadóóra időpontjáról, helyéről, esetleges témájáról a lakosságot a fogadóóra előtt legalább 8 nappal a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

28. § (1) A képviselő-testület éves munkatervben határozza meg főbb feladatait. A munkaterv képviselő-testületi döntésre történő beterjesztésének és elfogadásának időpontja az adott évet megelőző év utolsó rendes testületi ülése.

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester - felhívás közzétételével - javaslatot kér, figyelemmel a gazdasági program végrehajtását célzó feladatokra, az alpolgármesterektől, a bizottságoktól, valamennyi települési képviselőtől, a nemzetiségi önkormányzattól, a helyben közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől, az önkormányzati költségvetési szervek vezetőitől.

(3) A jegyző által összeállított munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyás céljából.

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A munkatervről a város lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

29. §¹² A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart, tervezetten a hónap utolsó csütörtöki napján, 15.00 órai kezdettel, melynek időpontjait az aktuális évre vonatkozó munkatervében határozza meg.

30. § (1) A polgármester indokolt esetben kezdeményezheti és összehívhatja a rendkívüli ülést.

(2) Az ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben.

(3) Azonnali döntést igénylő, rendkívüli helyzetben a polgármester előzetes engedélyével – a jegyző útján – a képviselő-testület telefonon vagy e-mailen is összehívható.

31. § (1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább öt nappal korábban kell kézbesíteni.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az önkormányzat honlapján és a helyben szokásos módon meghívó útján kell értesíteni.

32. § A képviselő-testületi ülés meghívója tartalmazza:

33. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a

(2) A képviselő-testületi ülésein az önkormányzati képviselő szavazati joggal vesz részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Tanácskozási joggal kell meghívni:

34. § (1)²³ A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, a június hónapban tartandó rendes képviselő-testületi ülés keretében közmeghallgatást tart, az alábbi szabályok figyelembevételével:

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatás jegyzőkönyvére a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok az irányadók.

(4) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell a kérdést feltevő részére választ adni.

(5)²⁴ A közmeghallgatás időpontját megelőző harmadik nap 12.00 óráig az érintettek írásban (papír alapon vagy elektronikusan) a helyi közügyeket érintő észrevételeket, kérdéseket nyújthatnak be, melyre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb a beérkezést követő 15 napon belül választ kell adni.

35. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közérdekű témában lakossági fórumot tart jogszabály előírása, vagy a lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, adott tevékenységre, területre vonatkozó döntés előkészítésébe való bevonása okán.

(2) A lakossági fórum meghirdetésére a közmeghallgatás szabályai vonatkoznak.

36. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezések alapján.

37. § A képviselő-testületi ülését – elnökként – a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az ülés vezetése a 21. §-ban meghatározott rendben történik:

38. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülést vezető gondoskodik.

(2)²⁷ A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülést vezető következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

(3)²⁸ A (2) bekezdés cc) alpontja szerint széksértés tényéről, valamint a (2) bekezdés c) pontja szerinti rendbírság kiszabásáról és annak összegéről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(4) Amennyiben a képviselő-testületi ülésen a széksértést elkövető sértő kijelentését a rendbírság kiszabása előtt visszavonja, továbbá a sértettet, valamint a képviselő-testületet megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.

(5) A rendbírság mértéke: 30 000 – 50 000 Ft.

(6)²⁹ A rendbírság összegét a kiszabásáról szóló határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül kell befizetni a Polgármesteri Hivatal költségvetési elszámolási számlájára. A rendbírság befizetésének elmaradása esetén a rendbírság kiszabását követő hónapra járó képviselői tiszteletdíj a rendbírság összegének erejéig megvonásra kerül.

(7) Javaslatot a rendbírság, széksértés tényének megállapítására és összegszerűségének mértékére a képviselő-testület bármely tagja jogosult tenni.

(8) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyet foglalhatja el, véleménynyilvánításával azonban a testület munkáját nem zavarhatja.

(9) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja és azt felszólítás után is folytatja, az ülést vezető a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

39. § (1)³⁰ A napirend előtti felszólalás igényét a polgármesterhez a rendes képviselő-testületi ülés hetén hétfői napon 12.00 óráig írásban (papír alapon vagy elektronikusan) kell benyújtani a felszólalás tárgyának megjelölésével (nem kapcsolódhat napirendi ponthoz) és tartalmának részletes ismertetésével.

(2) A napirend előtti felszólalásra a képviselőnek öt perc áll rendelkezésre.

(3) Viszontválaszt kizárólag a polgármestert illeti meg.

40. § (1) Az ülés napirendjét az ülést vezető ismerteti, a meghívó tartalmára, sürgősségi indítványra, visszavont előterjesztésre, valamint sorrend változásra tett indítványra való tekintettel. A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő indoklással együtt tehet javaslatot. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A napirenden elsőként – amennyiben sürgősségi indítvány nincs – a rendelet-tervezeteket kell megtárgyalni.

41. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslat vonatkozásában a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. Ügyrendi javaslat a képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, döntést igénylő, eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) A napirendi pont tárgyalását – beleértve a 44. § (1) bekezdés b-d) pontjában foglalt előterjesztéseket is – legfeljebb három perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, az előterjesztést összeállító, az előkészítő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés az előterjesztéshez képest kizárólag új információkat kell, hogy tartalmazzon, ennek hiányában a polgármester a hozzászólótól a szót megvonhatja.

(3) A tárgyalt napirenddel kapcsolatban felmerült legfeljebb egy perc időtartamú kérdésre a választ a hozzászólónak a vita megkezdése előtt kell megadni.

42. § Az előterjesztések vitájánál a hozzászólások időtartama személyenként legfeljebb öt perc. A vita során a képviselőket a hozzászólást követően viszontválasz lehetősége illeti meg legfeljebb két perc időtartamban. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a képviselőtől.

43. § (1) A napirend tárgyalása során az előterjesztő a javaslatot, valamint a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatja.

(2) A vita lezárását, a hozzászólások további korlátozását bármely képviselő és a polgármester javasolhatja. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(4) Az ülés soron kívüli berekesztéséhez a képviselők egyszerű többségi szavazata szükséges.

44. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

(2) Az (1) bekezdés a-b) pontjában írt előterjesztésre jogosult:

(3) Az (1) bekezdés c-d) pontjában meghatározott előterjesztés benyújtására a jogszabályi rendelkezés alapján beszámolási vagy tájékoztatási kötelezettséggel terhelt személy vagy szerv jogosult.

45. § Az előterjesztéseket a jegyző az Mötv. 53. § (1) bekezdés k) pontjában foglaltak végrehajtására törvényességi szempontból ellenőrzi.

46. § (1) Rendelettervezet csak az illetékes szakbizottságok és a Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság előzetes véleményezését követően terjeszthető a képviselő-testület elé.

(2) A 44. § (1) bekezdésben megjelölt előterjesztések bizottság előtti megtárgyalását a 44. § (2) bekezdésében leírt előterjesztésre jogosultak kezdeményezhetik.

47. § (1) Előterjesztés a képviselő-testület elé kizárólag írásban tehető.

48. § A képviselő-testületi és bizottsági meghívó, az előterjesztés, valamint a testületi és bizottsági ülés előkészítése szakmai követelményeinek szabályait a 6. melléklet állapítja meg.

49. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyalása tárgyában.

(2)³¹ A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző napon 12.00 óráig kell a polgármesterhez benyújtani írásban (papír alapon vagy elektronikusan) a határozati javaslattal együtt.

(3) Sürgősségi indítványt a 44. § (2) bekezdésében meghatározott személyek nyújthatnak be.

(4) A sürgősségi indítványt határozati javaslattal együtt az adott ülés megkezdése előtt a képviselőknek ki kell adni.

(5) A sürgősségi indítványt – napirendre vétele esetén – a testületi ülés első napirendi pontjaként kell tárgyalni.

(6) Ha a képviselő-testület döntésével nem ismeri el a sürgősség tényét, akkor a képviselő-testület soron következő ülésén napirendre kell venni.

(7) Sürgősségi indítvány nem irányulhat rendeletalkotásra, rendelet hatályon kívül helyezésére vagy módosítására.

50. § (1) A kérdés: az önkormányzat hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2)³² A kérdés szóban vagy írásban a képviselő-testületi ülésen egyaránt felvethető. A kérdésre választ a polgármester, alpolgármesterek, a bizottság elnöke, a jegyző, valamint a jegyző megbízásából a hivatal vezető munkakört betöltő közszolgálati tisztviselője adhat az ülésen vagy 15 napon belül írásban.

(3) Kérdés felvetésére a Kérdés, interpelláció napirendi pont keretében személyenként legfeljebb három perc áll rendelkezésre. A kérdést felvető képviselő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb három perc.

(4) Az írásos választ a képviselő-testület valamennyi tagjának meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a képviselő minden további kiegészítés nélkül igennel vagy nemmel nyilatkozik.

51. § (1)³³ Az interpelláció: szóban vagy írásban (papír alapon vagy elektronikusan) terjeszthető elő, ennek kapcsán a képviselő problémát tár fel, valamilyen várost vagy lakosságot érintő, önkormányzati jellegű mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet és rendezése érdekében konkrét intézkedést kezdeményez.

(2) Az írásbeli interpellációt az ülést megelőző harmadik napon a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester gondoskodik az interpelláció címzetthez való eljuttatásáról. Az írásbeli interpelláció tartalmát az interpelláló képviselő szóban a válaszadás előtt ismertetheti.

(3) Az interpellációra a polgármester, alpolgármesterek, a bizottság elnöke, a jegyző, valamint a jegyző megbízásából a hivatal vezető munkakört betöltő közszolgálati tisztviselője adhat választ az ülésen vagy 15 napon belül írásban.

(4) Az interpellációra adott válasznak tartalmazni kell a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét. Az interpelláció benyújtását lehetőleg előzze meg a Polgármesteri Hivatalban tett kezdeményezés az érintett probléma megoldása érdekében.

(5) Interpelláció előterjesztésére a Kérdés, interpelláció napirendi pont keretében személyenként legfeljebb öt perc áll rendelkezésre. Az interpelláló képviselő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb öt perc.

(6) Az írásbeli választ az interpellálónak, a válasz másolatát valamennyi települési képviselőnek meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a következő képviselő-testületi ülésen interpelláló nyilatkozik. Ha ezt nem fogadja el, a képviselő-testület a válasz elfogadásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7) Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen, a választ a Képviselő-testület soron következő ülésén kell megadni.

(8) Amennyiben a képviselő-testület sem fogadja el a választ, az ügy tárgya szerint illetékes bizottság az ügyet megvizsgálja és megállapításairól a soron következő testületi ülésen interpellálót és a képviselő-testületet tájékoztatja, amennyiben szükséges, intézkedésre tesz javaslatot.

52. § (1) A képviselő-testületben a képviselők legalább három fővel – tevékenységük összehangolása érdekében – képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) A képviselőcsoport működési szabályait önállóan határozza meg alakulását követő 30 napon belül e rendeletben meghatározottak figyelembevételével.

53. § (1) Minden pártnak, társadalmi szervezetnek csak egy képviselőcsoportja lehet. Egy települési képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(2) Két vagy több párt, társadalmi szervezet együtt is létrehozhat egy képviselőcsoportot.

(3) A képviselőcsoport alapításának joga – szükséges feltételek megléte esetén – megilleti a független képviselőket is.

54. § (1) A képviselőcsoport megalakulását annak létrejöttétől számított 15 napon belül kell írásban bejelenteni a polgármesternek.

(2) A bejelentés tartalmazza:

55. § (1) Megszűnik a képviselőcsoport, ha ezt határozatban kimondja, vagy a megalakuláshoz szükséges létszám alá csökken a képviselőcsoportot alkotó települési képviselők száma.

(2) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül a polgármesternek bejelenteni. E határidő elmulasztása esetén a polgármester a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapítja.

56. § (1) A települési képviselő önállóan dönt a képviselőcsoportból való kilépéséről.

(2) A települési képviselő másik képviselőcsoportba való átlépése esetén a befogadó képviselőcsoport vezetője erről 15 napon belül írásban tájékoztatja a polgármestert.

57. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselő-testület üléséről a MikroVoks Szavazatösszesítő Rendszer útján hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottak mellett az alábbiakat

(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

58. § A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő, valamint a polgármester indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás vagy napirendi pont vitája szószerinti rögzítésre kerüljön a jegyzőkönyvben. A képviselő kérésére a jegyzőkönyv részlet szószerinti kivonatát ki kell adni.

59. § (1) A jegyzőkönyvet egy példányban, írásban kell elkészíteni, melyet

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányával együtt kell kezelni mellékletként:

(3) Zárt ülésről készült jegyzőkönyv vezetése megegyezik az általános szabályokkal, de kezeléséről – a korlátozott betekintési jogra tekintettel - a jegyzőnek külön kell gondoskodni. A zárt ülésen hozott határozatok sorszámozása folyamatosan történik.

(4) A nyilvános ülések jegyzőkönyve az önkormányzat hivatalos honlapján kerül közzétételre.

60. § (1)³⁵ A testületi ülés utáni szószerinti jegyzőkönyv vagy jegyzőkönyvi kivonat készítésére irányuló képviselői kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani. A kérelem a jegyzőkönyv aláírását követően teljesíthető.

(2) A képviselő-testület tagja, a polgármester, a jegyző a testületi ülésen hozott döntések részletes szavazati eredményének (szavazatösszesítő rendszer adattartalma alapján) írásbeli kiadását kezdeményezheti. A kezdeményezést követő 5 napon belül a jegyző gondoskodik a kiadásról.

61. § Nagyőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete 1 fő önkormányzati főtanácsadói munkakört hoz létre.

61/A. §³⁷ (1) Nagyőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete meghatározott önkormányzati feladatkör ellátásának felügyeletére, a képviselő-testület tagjai közül, minősített többségű döntéssel, 1 fő tanácsnokot választhat. A tanácsnok elnevezése Kulturális és Sport Ügyek Tanácsnoka.

(2) A tanácsnok feladatkörében

(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

(4) A tanácsnok jogosult neve mellett a tanácsnok megnevezés használatára.

62. § A képviselő-testület

63. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel alakszerű határozat nélkül dönt

64. § (1) A jelenlévő képviselők „igen” vagy „nem” szavazattal szavaznak, vagy élhetnek a „tartózkodás” lehetőségével.

(2) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza, melyhez a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3)³⁸ A nyílt szavazást a képviselő-testület elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával teljesíti.

(4) A képviselő-testület tagja a vele szemben fennálló, az Mötv. 49. § (1) bekezdésben meghatározott személyes érintettséget a döntéshozatal előtt bejelenti. Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ügyet a Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság az elmulasztásról való tudomásszerzést követő ülésen megtárgyalja, és a bizottság elnöke javaslatot tesz a bejelentési kötelezettség elmulasztásának szankcionálására, amely 30 000 – 50 000 forintig terjedő pénzbírság lehet.

65. § (1)³⁹ A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügy tárgyalása előtt hozott minősített többségű döntésével határoz arról, hogy titkos vagy nyílt szavazással fejezi ki véleményét. A titkos szavazást elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával teljesíti.

(2)⁴⁰

(3)⁴¹

(4)⁴²

(5)⁴³

(6)⁴⁴

(7)⁴⁵

(8)⁴⁶

66. § (1) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára névszerinti szavazást kell elrendelni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdése értelmében a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők igen, nem, tartózkodással szavaznak. A jegyző a szavazatösszesítő számítógépes rendszer útján a papíralapú névsoron ellenőrzi és feltünteti a szavazást.

(3) A szavazás eredményét az ülést vezető állapítja meg és hirdeti ki.

(4) A jegyző által hitelesített szavazási eredményt tartalmazó szavazatösszesítő számítógépes rendszer által készített névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

67. § A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ában rögzített eseteken túl:

68. § Rendelet alkotását kezdeményezheti:

69. §⁴⁷ A rendelettervezetekhez a módosító javaslatokat legalább a képviselő-testület ülése előtt három nappal 12.00 óráig kell eljuttatni a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz, írásban (papír alapon vagy elektronikusan). A rendelettervezethez a döntés meghozataláig szóbeli módosítás kezdeményezésére a jegyző által kizárólag stilisztikai, nyelvhelyességi, jogszabálysértés megakadályozása céljából kerülhet sor.

70. § (1)⁴⁸ A képviselő-testület rendelet megalkotójának teljes megjelölése: Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének …../…. (a rendelet sorszáma arabszámmal/évszám), valamint a kihirdetés ideje (hónap római számmal, nap arabszámmal), az önkormányzati rendelete kifejezés és a rendelet címe

(2) A rendeleteket külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(3) A rendeleteket a helyben szokásos módon kell kihirdetni. A kihirdetés napja a hirdetőtáblán való kifüggesztés első napja. A kifüggesztés időtartama a kifüggesztés napjától számított 15 nap. A kihirdetés megtörténtének ténye ügyiratban dokumentáltan rögzítésre kerül. A rendelet Nagykőrös város honlapján is közzétételre kerül. A rendelet megalkotásáról az Önkormányzati Hírek hasábjain keresztül tájékoztatni szükséges a lakosságot.

71. § (1) A képviselő-testületi határozatokat adott évben egyenként az év elejétől kezdődően folyamatos arab számos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, meghozatalának évét és zárójel közt a döntés meghozó képviselő-testületi ülés hónapját és napját, az önkormányzati határozat megjelölést, valamint a felelős személy vagy szerv megnevezését és annak határidejét.

(2) A képviselő-testület ülésén meghozott határozatokról egyenként jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni. A jegyzőkönyvi kivonatot legkésőbb a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül kézbesíteni kell:

(3) A jegyzőkönyvi kivonatokat Nagykőrös város honlapján is közzé kell tenni.

(4) A megalkotott rendeletekkel és hozott határozatokkal kapcsolatos adminisztratív feladatok végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

72. § A polgármester önkormányzati feladatok vonatkozásában végzett tevékenységéről rendszeresen, szükséges mértékben tájékoztatja a képviselő-testület tagjait.

73. §⁴⁹ Az önkormányzat vezető tisztségviselője a polgármester, megbízását főállásban látja el.

74. § (1) A polgármester feladatait, hatósági jogköreit törvény vagy annak felhatalmazása alapján készült jogszabály állapítja meg.

(2) A polgármester az Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott hatáskörein túlmenően:

75. § (1) A polgármester feladatának kiemelkedő színvonalú ellátása esetén évente maximum hat havi illetményének megfelelő összeg erejéig jutalomban részesíthető.

(2) A polgármester jutalmazására irányuló döntést a képviselő-testület minősített többséggel hozza meg.

76. § A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére titkos szavazással kettő főállású, egy társadalmi megbízatású és egy nem képviselő testületi tag alpolgármestert választ(hat), minősített többséggel.

77. §⁵⁰ Az alpolgármester feladatainak kiemelkedő színvonalú ellátása esetén, a polgármester javaslatára, évente maximum hat havi illetményének vagy tiszteletdíjának megfelelő összeg erejéig jutalomban részesíthető, a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése alapján.

78. §⁵¹ A 76. § szerinti alpolgármester(ek) feladatát a polgármester határozza meg.

79. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, összehangoló, szervező és ellenőrzési feladatokat ellátó – az önkormányzat által döntési jogkörrel felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek. A képviselő-testület állandó, ideiglenes vagy albizottságot hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről létrehozásakor dönt. A döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő indítványozhatja.

(3)⁵² A képviselő-testület a bizottságok elnökeit, elnökhelyetteseit és tagjait minősített többségű szavazással választja meg.

(4) A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármester előtt megválasztásukkor vagy a megválasztásukat követő testületi ülésen esküt tesznek.

(5) Egy képviselő egyidejűleg kettő vagy több bizottságnak lehet tagja, vagy egy bizottságnak elnöke és többnek tagja.

(6) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelességei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(7) A képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot vagy albizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság vagy albizottság megbízatása feladata elvégzéséig, valamint az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

80. § (1) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozta létre:

81. § (1) A bizottságok belső működési szabályaikat (ügyrend) – az Mötv. és e rendelet keretei között – maguk határozzák meg, a létrejöttüket követő első ülésen.

(2) A bizottságok ügyviteli feladatait a jegyző által a Polgármesteri Hivatal szakirodája látja el.

(3) A bizottság éves munkaterv alapján működik, melyet az önkormányzat éves munkatervében foglaltakkal összhangban, az annak elfogadását követő első bizottsági ülésen kell elfogadni.

(4)⁵⁵ A képviselő-testület bizottságai tervezetten hat ülést tartanak rend szerint a képviselő-testületi ülés hetének hétfőjén, melynek időpontját az aktuális évre vonatkozó munkatervük határozza meg.

82. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti, melyet úgy hív össze, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 5 nappal korábban kézhez kapják az érdekeltek.

(2)⁵⁶ A bizottságot a kezdeményezést követő 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester(ek), jegyző vagy a bizottsági tagok 1/4-ének napirendi javaslatot és írásbeli előterjesztést is tartalmazó indítványára.

(3) Adott téma megtárgyalására a polgármester vagy a bizottságok elnökei kezdeményezésére együttes ülés keretében is sor kerülhet.

(4) Több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani.

(5) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző.

(6) A bizottságok tervezett üléséről és napirendjéről valamennyi települési képviselőt meghívó útján értesíteni kell.

83. § (1) A bizottsági ülések előterjesztései a bizottsági üléseket megelőzően legalább 5 nappal kerülnek kézbesítésre

(2)⁵⁸

(3) A polgármester előzetes engedélye alapján az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül – az indok megjelölése alapján – más személynek vagy szervezetnek is meg lehet küldeni az előterjesztéseket.

(4)⁵⁹ A meghívottak, érdeklődők a Polgármesteri Hivatal szakirodáján tekinthetik meg az előterjesztéseket, melyek feltöltésre kerülnek Nagykőrös város honlapjára a Közérdekű adatok menüpont alá.

(5) A bizottság döntését határozatként jeleníti meg, amelynek kiadmányozója a bizottság elnöke. A határozatokat adott évben egyenként az év elejétől kezdődően, folyamatos arab számos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, meghozatalának évét és zárójel közt a bizottsági ülés hónapját és napját, valamint a bizottság nevének rövidítését tartalmazó megjelölést (3. § (5) b).

(6) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor véleményt, állásfoglalást alakít ki, javaslatot tesz vagy tehet. A bizottság elnöke a bizottsági véleményt a képviselő-testületi ülésen szóban ismertetheti.

(7)⁶⁰ A bizottság ülésére megfelelően alkalmazni kell a 38. §-ban foglaltakat.

84. § (1) A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik.

(2) Az állandó bizottságok az önkormányzati ciklus végén munkájukról beszámolnak a képviselő-testületnek.

(3) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyv készül, melyek iktatásáról és őrzéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal szakirodája útján gondoskodik. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző megküldi a törvényességi felügyeletet ellátó szerv vezetőjének.

85. § (1) Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek:

(2) A vagyonnyilatkozat tételre vonatkozó részletes szabályokat külön szabályzat tartalmazza.

86. §⁶¹ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatalban kiadott normatív utasítások szerint, az azokban kijelölt, jegyzői képesítéssel rendelkező köztisztviselő látja el.

87. § (1) A képviselő-testület a jegyző vezetésével egységes hivatalt működtet – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Polgármesteri Hivatal helyi költségvetési szerv, önálló jogi személy. Az önkormányzat éves költségvetése határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési fenntartási kötelezettségeket.

(3) A Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódását az 8. melléklet tartalmazza.

(4) A Hivatal működésére és feladataira vonatkozó részletes szabályokat a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melynek karbantartásáról a jegyző gondoskodik.

88. § A Polgármesteri Hivatal általános munkarendjét a 9. melléklet, ügyfélfogadási rendjét, a jegyző fogadóóráját a 10. melléklet tartalmazza.

89. § (1)⁶² Nagykőrös Város Önkormányzata a felmerülő lakossági igények jobb kielégítése érdekében feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során kölcsönös érdekek alapján szükség szerint együttműködik a környező települések önkormányzataival, valamint a Pest Vármegyei Önkormányzattal.

(2)⁶³ Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében a folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.

90. § A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt. A nemzetközi önkormányzati kapcsolatok keretében megoldandó feladatokról, ezek költségigényéről az éves költségvetéssel egyidejűleg tervet kell készíteni.

91. § Nagykőrös Város Önkormányzata a polgármester által felkért referens útján együttműködik és kapcsolatot tart Nagykőrös Város Önkormányzat Idősügyi Tanácsával.

92. § (1) A lakossággal történő kapcsolattartás céljából az önkormányzat heti rendszerességgel ingyenes időszaki lapot (Önkormányzati Hírek, a továbbiakban önkormányzati lap) jelentet meg és városi honlapot tart fenn.

(2) Az Önkormányzati Hírek alapítója és kiadója Nagykőrös Város Önkormányzata, szerkesztőségének székhelye: 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5.

(3) Az önkormányzati lap tájékoztatást nyújt Nagykőrös város társadalmi, gazdasági, tudományos, kulturális és sport életéről, valamint a város lakosságát érintő regionális, országos és egyéb hírekről.

(4) Az önkormányzati lap tevékenységi körébe hirdetési szolgáltatás is tartozik, mely térítés ellenében vehető igénybe.

(5) Az önkormányzati lap kiadásához szükséges személyi, pénzügyi és technikai feltételek fedezete a mindenkori éves költségvetésben biztosított.

(6) Az önkormányzati lap szerkesztését egy elnökből és kettő tagból álló szerkesztőbizottság végzi. A szerkesztőbizottság tagjait a Képviselő-testület választja, határozatlan időtartamra.

93. § (1)⁶⁴ Az önkormányzat az Mötv., valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nek. tv.) alapján együttműködést tart fenn a települési nemzetiségi önkormányzattal. Az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködési szabályait közigazgatási szerződésben rögzítik.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat részére jogszabály által előírt véleményezési jog esetén a képviselő-testületi döntés csak a települési nemzetiségi önkormányzat véleményének birtokában hozható meg.

(3) A jegyző a helyi nemzetiséget érintő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke által benyújtott előterjesztést köteles a Képviselő-testület soron következő ülésére beterjeszteni és az előterjesztőt tanácskozási joggal meghívni, amennyiben az előterjesztés a képviselő-testületi ülést megelőző harmadik hét hétfőjéig megérkezik a Hivatalba.

(4) Az önkormányzat – költségvetési keretein belül – ingyenesen, rendeltetésszerű használat mellett biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére a Nek. tv. 80. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

94. § Ez a rendelet 2020. július 1-jén lép hatályba.

95. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2019. (XI.10.) önkormányzati rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról.