Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján, a Képviselő-testületnek a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás és a 2. § (2) bekezdése alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatköreiben eljárva a településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 19.) rendelet módosításáról a következőket rendeli el:

1. § (1) A Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Rendelet) 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7.1 Épületszélesség: az épületnek az utca vonalára merőlegesen vetített mérete az utca vonalra merőleges épület tengely esetében, míg más esetben az épület traktus vagy traktusok befoglaló mérete, az építési telek tengelyére merőlegesen mérve.

7.2 Épületmélység: az épületnek az utca vonalára merőlegesen mért mérete.”

(2) A Rendelet 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. Lakótelepi egység: a Lakótelepek (LT) településkép szempontjából meghatározó terület térben összefüggő része, mely azonos területfelhasználási egységbe jelölt és jellemzően azonos technológiával épült épületeket tartalmaz.”

(3) A Rendelet 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. Tömör kerítés: Az a kerítés, amelynek merőleges vetületében az összes felülete kevesebb, mint 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.”

(4) A Rendelet 2. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. Utcabútor: utasváró, közművelődési célú hirdetőoszlop és információs vagy más célú berendezés. Az információs cél vagy egyéb cél megvalósításával elsődlegesen közérdeket szolgál. Az információs célú berendezés, útbaigazító tábla kialakításáról a 9. számú melléklet rendelkezik.”

(5) A Rendelet 2. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. Zöldsáv: az a növényültetésre alkalmas közterületi sáv, amely legalább 1,0 m szélességű és alkalmas az utcaszakaszonként ültetendő fasor elhelyezésére.”

(6) A Rendelet 2. §-a a következő 22. ponttal egészül ki:

„22. Molinó: minden olyan hirdetés és reklám célú felület, amelyet önálló tartószerkezettel vagy az épületek homlokzatára függesztenek (feszítenek) ki, függetlenül a felület anyagától, a kialakítás módjától.”

2. § A Rendelet 3. § (3) bekezdés a) pont ad) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„ad) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, keresztek körének számbavétele.”

3. § A Rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Budapest XVI. kerület területén a településképi szempontból meghatározó területeken az épített értékek védelme, helyi egyedi védelemmel biztosított.”

4. § A Rendelet 5. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben a helyi védelem megállapítására vagy a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.

(5) A polgármester intézkedhet a megalapozó értékvizsgálat készítéséről.”

5. § (1) A Rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Új helyi védelem megállapításában vagy a védelem megszüntetési eljárásában - az eljárás megindításáról és a döntés ismertetéséről - érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, vagy ingatlanok tulajdonosait,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőt,

d) az illetékes építésügyi és az örökségvédelmi hatóságot, a fővárosi önkormányzatot.”

(2) A Rendelet 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban, az önkormányzat honlapján történő megjelenéstől számított 15 napon belül az érdekelt írásban észrevételt tehet.”

6. § A Rendelet 7. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a 6. § (1) bekezdésében meghatározott érdekeltek részéről történő és egyéb, határidőn belül benyújtott észrevételek figyelembevételével dönt.”

7. § A Rendelet 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A védett értékek nem bonthatók el, kivéve a közvetlen életveszélyt okozó, vagy helyi védelemmel érintett, a rendelet 2. sz. mellékletében rögzített, védelemmel nem érintett részre vonatkozó beavatkozást.”

8. § A Rendelet 11. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f) a védett érték helymeghatározásának adatait (helyrajzi szám, utca, házszám), és”

9. § A Rendelet 12. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„12. Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó területeken.”

10. § A Rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Lakókocsi, konténer, mobilház építményként történő elhelyezése és használata - kivéve az ingatlanra vonatkozó, építési engedéllyel rendelkező, vagy az egyszerű bejelentési eljárás alapján a jogszerű építkezés idejét - nem megengedett.”

11. § (1) A Rendelet 17. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a kerületi építési szabályzat másként nem rendelkezik utcafronti tömör kerítés nem építhető, kivéve

a) a közúti közlekedési terület (KÖu), kötöttpályás közlekedési területtel (KÖk) határos telekhatáron,

b) olyan egyéb közterület felé, melyen közösségi közlekedési eszköz közlekedik,

c) olyan sarokingatlannál, ahol az út szegélye és a kerítés közötti távolság nagyobb, mint 3,0 méter.”

(2) A Rendelet 17. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

„c) rendvédelmi, honvédelmi rendeltetés területeit.”

12. § A Rendelet 13. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„13. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények.”

13. § (1) A Rendelet 19. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Új gépkocsi behajtó kialakítása vagy meglévő átépítése, csak térkő burkolattal lehetséges.”

(2) A Rendelet 19. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A zártsorú beépítésnél az épületmélység nem lehet több 15,0 méternél.”

14. § A Rendelet 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Magastető alkalmazásakor a tető felülnézetének legalább 80%-án 30-45° közötti tetőhajlásszög alkalmazandó, amennyiben az egyes Mt-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik, 45°-nál meredekebb tetőhajlásszögű épület nem építhető, kivéve a helyi védelem alatt álló épület esetében, amennyiben annak eredeti jellege miatt szükséges.”

(2) A Rendelet 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Lapostetős fő rendeltetésű épület esetén, kizárólag lapostetős melléképület építhető.”

(3) A Rendelet 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A melléképület tetőhajlásszöge egyezzen meg a főrendeltetésű épület tetőméretének jellemző hajlásszögével. A főrendeltetésű épület és melléképület manzárdtetővel nem építhető.”

15. § (1) A Rendelet 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Technológiai és energiatermelő berendezések közül a KÖu célú közterületek, valamint a közösségi közlekedés útvonalaival és azok szervizútjával határos ingatlanok esetében, kivéve az „E” egyéb beépítésre nem szánt területet:

„a) parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék kivezetőt, parabola-antennát, valamint egyéb technikai berendezést elhelyezni - a riasztó kültéri egységét kivéve - az épületek közterület felőli homlokzatán, előkertjében nem lehet (beleértve a közterület felőli homlokzati tetőfelületét is).”

b) napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) - tetőfelületre történő beépítésénél magastető esetén - az utcai vagy oldalhomlokzati síkon a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.”

(2) A Rendelet 21. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Lakóterületen szélerőművek elhelyezése az alábbiak szerint megengedett:

a) háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű lakóterületen csak az Lke-1 területfelhasználású építési övezeteiben - telkenként legfeljebb 1 db - helyezhető el.

b) magassága a telepítés telkére vonatkozó legnagyobb épületmagasságot legfeljebb 3,0 méterrel haladhatja meg.

c) dőléstávolsága minden irányban saját telken belülre essen.

(4) A kerület területén a talajvizet felhasználó geotermikus energia-berendezés alkalmazása csak az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával történhet.”

16. § A Rendelet 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Hagyományőrző kertváros (HK) Mt-en az építési telkeket egymástól elválasztó kerítések csak drótfonatos kerítések lehetnek, legfeljebb 40 cm magas lábazattal vagy szerkezet nélküli sövény alkalmazásával létesíthetők.”

17. § A Rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § A Hagyományőrző kertvároson belüli 2. alterületen (HK/2) a 101061/4-8 és 101061/14-15, valamint a 101061/21-23 helyrajzi számú telkek hátsókertjébe 2 db ezüst hárs (Tilia tomantosa) ültetendő.”

18. § A Rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„25. § (1) A Sokszínű kertváros (SK) Mt-en 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastető, vagy 7°-nál nem nagyobb lejtésű lapostetős épületek helyezhetők el.

(2) A Sokszínű kertváros (SK) Mt-en az építési telkeket egymástól elválasztó kerítések csak drótfonatos kerítések lehetnek, legfeljebb 40 cm magas lábazattal vagy sövény kialakítással létesíthetők.”

19. § (1) A Rendelet 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Mátyásföldi villák (MV) Mt-en épület felújításakor vagy nyílászáró csere esetén az eredeti épület nyílászáróinak karaktere, anyaghasználata megőrzendő, az új nyílászáró létesítése esetén azok ehhez illeszkedően megengedettek.”

(2) A Rendelet 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Mátyásföldi villák területén (MV) az építési telkeket egymástól elválasztó kerítések csak drótfonatos kerítések lehetnek, legfeljebb 30 cm magas lábazattal vagy sövény alkalmazásával létesíthetők.”

20. § A Rendelet 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Falusias kertvároson (FK) belüli 1. alterületen (FK/1) az építési telkeket egymástól elválasztó kerítések csak drótfonatos kerítések lehetnek, legfeljebb 30 cm magas lábazattal vagy sövény alkalmazásával létesíthetők.”

21. § A Rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„28. § (1) A Modern kertvároson belüli 1. alterület (MK/1) építési telkein az előírt zöldfelület legkisebb mértékének legalább 50%-án lombos fával rendelkező háromszintes növényállományt kell kialakítani.

(2) A Modern kertváros (MK) Mt-en az építési telkeket egymástól elválasztó kerítések csak drótfonatos kerítések lehetnek, legfeljebb 30 cm magas lábazattal. Az 1. alterület (MK/1) építési telkeinél a telekrészeket elválasztó drótfonatos kerítés legfeljebb 1,2 méter magas lehet.”

22. § (1) A Rendelet 29. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) a 115601/92-101 helyrajzi számú telkek hátsó kertjében 2 db lombos fa ültetendő,”

(2) A Rendelet 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Kisvárosias lakóterület (KL) Mt-en az építési telkeket egymástól elválasztott kerítések csak drótfonatos kerítések lehetnek, legfeljebb 40 cm magas lábazattal.”

23. § (1) A Rendelet 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Lakótelepek (LT) Mt egységet képező részén az épületek homlokzati felújítása, színezése, átalakítása, tetőzetének megváltoztatása csak egységes építészeti koncepció alapján megengedett, de megvalósítása ütemezetten lehetséges.”

(2) A Rendelet 30. §-a a következő (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a bejáratok, előtetők, erkélyek, korlátok és télikertek anyaga, karaktere, színe azonos kell, hogy legyen.”

(3) A Rendelet 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A klímaberendezés elhelyezésekor az erkélyek, loggiák belső felületét kell előnyben részesíteni.”

24. § A Rendelet 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Gazdasági jellegű (G) Mt-en a 19. § (1) bekezdésében megfogalmazott általános jellegű egyedi építészeti követelményektől eltérően, használható a nem felületkezelt trapézlemez.”

25. § A Rendelet 24. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„24. A közterületek zöldfelületeire vonatkozó egyedi építészeti követelmények”

26. § (1) A Rendelet 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy ezek együttes mérete nem haladhatja meg a 2 m2-t, kivéve a Gazdasági jellegű (G), valamint az Intézményi és különleges területek (IK) Mt-eken. A Gazdasági jellegű (G), valamint az Intézményi és különleges területek (IK) Mt-eken a cégtábla és egyéb grafikai elem együttes mérete nem haladhatja meg a 4 m2-t. Önálló elemekből álló cégtábla-felirat esetében az egyes egységek felületének összegét kell figyelembe venni.”

(2) A Rendelet 45. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

„c) A többszintes épület és azon belüli önálló rendeltetési egység esetén az egyes albetétek homlokzati felületén cégtábla csak összefüggő felületen helyezhető el, legfeljebb 1,0 m2 nagyságban.”

27. § A Rendelet 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése az Egyéb, beépítésre nem szánt területek (E) Mt-eken megengedett, kivéve a védett természeti terület (Naplás tó) területét.”

28. § A Rendelet 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A lakóterület Mt-en az egyes önálló építési telkeken elhelyezhető „háztartási méretű kiserőmű” (napelem, napkollektor) csatlakozási teljesítménye nem haladhatja meg a villamos energiáról szóló törvényben előírt mértéket.”

29. § A Rendelet 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzat a településképi-védelmi tájékoztatás, a településképi arculati kézikönyv vonatkozó elemeinek megismertetése, valamint a településképi követelmények és a Kerületi Építési Szabályzat betartása érdekében szakmai tájékoztatás vagy szakmai konzultáció lehetőségét biztosítja.”

30. § A Rendelet 57. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„57. § Az építtetőnek vagy megbízottjának szakmai konzultációt kell kérni, ha

a) helyi védett érték részleges - a karakteréhez illő részek - bontását,

b) helyi védett érték külső

ba) felújítási,

bb) helyreállítás,

bc) bővítési, továbbá

c) a védett építmény

ca) jellegét, megjelenését bármely módon érintő,

cb) az építési telkének terepviszonyait és

cc) az építési telek beépítettségét megváltoztató munkát

kívánja megkezdeni és végezni, és

d) az egyszerű bejelentési eljárással új épület építését, bővítését kívánja végezni a mátyásföldi villák területén (MV), valamint a közúti közlekedési terület (Köu) területével határos építési telkek területén, új épület építése esetén.”

31. § A Rendelet 60. § (3) bekezdés bb) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi követelményeknek és a Kerületi Építési Szabályzatnak.”

32. § A Rendelet 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A véleményezési eljárás során a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdésében felsoroltakat kell vizsgálni.”

33. § (1) A Rendelet 62. § (2) bekezdésében „A 64. §-ban foglalt területeken településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a felsorolt építési munkák közül” szövegrész helyébe „A 63. §-ban foglalt területeken településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a felsorolt építési munkák közül:” szöveg lép.

(2) A Rendelet 63. § ba) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„ba) a közúti közlekedési területtel (KÖu) határos építési telkek esetében - a közterület felől látható esetben - a 62. § (2) bekezdés a)-b), d)-i), k)-o) és p) pontjaiban foglalt építési munkák során.”

(3) A Rendelet 63. § ca) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„ca) a 62. § (2) bekezdésének a)-h); k)-o) és p)-q) pontjaiban foglalt építési munkák során, valamint”

(4) A Rendelet 62. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) építmény átalakítása, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása, homlokzatának megváltoztatása, kivéve a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetét, ha a csatlakozó építmény alapozását, vagy ha egyébként építési engedélyköteles tartószerkezetét is érintik.”

34. § A Rendelet 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.”

35. § A Rendelet 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A polgármester intézkedik az ellenőrzésről, a bejelentési kötelezettség teljesítéséről és a bejelentett tevékenység folytatásáról.”

36. § A Rendelet 70. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E rendelet szerinti bejelentési eljárásra kötelezett tevékenység a 67. § (2) bekezdés szerinti hatósági határozat birtokában kezdhető meg, amennyiben más hatósági engedély nem szükséges.

(2) A településképi bejelentési eljárás költség- és szolgáltatási díj mentes.”

37. § A Rendelet 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a bejelentési eljárás körébe tartozó építési munkákkal és rendeltetés-változással kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása

a) a bejelentés elmulasztásával, vagy

b) a polgármesternek a bejelentés tudomásulvételét megtagadó döntése ellenére, vagy

c) a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélkül vagy csak részleges teljesítésével

történt.”

38. § A Rendelet 72. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„72. § (1) A településkép védelme érdekében - a településképi követelmények megszegése esetén - a polgármester településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki, ide nem értve a reklámhordozókról és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos, valamint a településképi bírságot.

(2) A településkép védelme érdekében - a településképi követelmények megszegése esetén - a polgármester településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki a helyi védett értékkel összefüggő kötelezettségek teljesítésére, ha a védett érték

a) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak, sérültek,

b) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,

c) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, a településképet.”

39. § A Rendelet 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § A kötelezési eljárásban a polgármester kötelezheti az érintett ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, az új rendeltetés szerinti használat felfüggesztésére, a cégérek megszüntetésére, illetve a hatósági határozatban foglalt kikötések maradéktalan teljesítésére.”

40. § A Rendelet 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A településképi bírság

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 25 000 forinttól 1 000 000 forintig,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100 000 forinttól 1 000 000 forintig,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően 100 000 forinttól legfeljebb 1 000 000 forintig,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100 000 forinttól legfeljebb 1 000 000 forintig terjedhet.”

41. § (1) Rendelet 1. számú melléklete helyébe „A helyi védettség, a településképi szempontból meghatározó területek és alterületek” melléklet lép.

(2) A Rendelet 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, „Helyi egyedi védelem” lép.

(3) A Rendelet. 4. és 5. számú mellékletének helyébe e rendelet 4. számú (Kérelem településképi véleményezési eljáráshoz) és 5. számú (Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz) melléklete lép.

(4) A Rendelet 9. sz. melléklettel egészül ki („Információs és útbaigazító tábla kialakítása”).

(5) A Rendelet a következő 5. számú függelékkel egészül ki: a „Kerületi építészeti örökség értékleltára”.

42. § Hatályát veszti a Rendelet

a) a 16. § (3) bekezdése,

b) a 66. § (4) bekezdése, és

c) a 69. § (1)-(2) bekezdése.

43. § E rendelet az elfogadását követő 15. napon lép hatályba és rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult államigazgatási ügyekben kell alkalmazni. Folyamatban levő, még el nem bírált engedély kérelmek esetében, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek a jelen rendelettel elfogadott módosítások, azokat az eljárás során alkalmazni lehet.

Az 5. számú függelék szövege az önkormányzat honlapján elérhető.

https://www.bp16.hu/sites/default/files/oldal/2020/dokumentum/bp16_ertekleltar_tkr_rendelet_5_sz_fuggeleke.pdf

Általános indokolás

A Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének módosítását az új fogalom meghatározások igénye, magasabb rendű jogszabályi változások, illetve az azokon túlterjeszkedő rendelkezések javítása, egyes rendelkezések pontosítása, valamint a helyi egyedi védelem objektumainak felülvizsgálata indokolja.

Részletes indokolás

1. §-hoz

A fogalom meghatározásokat rögzíti. Az utcabútor fogalmon belül az információs célú berendezés fogalmát és annak megjelenését rögzíti, valamint a zöldsáv kialakításának feltételeit rögzíti a fatelepítés tőtávolságának rögzítése nélkül.

2. §-hoz

A 3. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ismétlésének elkerülésével a helyi értékvédelem egyik feladatának pontos leírását rögzíti, a 3.§ (2) bekezdésében foglalt feladatok ismétlésének elkerülését szolgálja.

3. §-hoz

A településkép szempontjából meghatározó területek nem területi védelmet, de a terület jellegét megőrzendő lehatárolást tartalmaznak, azokon belüli helyi egyedi védelem mellett a településképi szempontból meghatározó területekről rendelkezik.

4. §-hoz

A helyi védelemmel kapcsolatosan a megállapításra és megszüntetésre vonatkozóan hiánypótlás időben korlátozott lehetőségét rögzíti.

5. §-hoz

A védelem megállapításánál vagy megszüntetésénél az örökségvédelmi hatóság és a fővárosi önkormányzat értesítésének szükségességét rögzíti. A kezdeményezéssel kapcsolatban észrevételt tehetők körének kiszélesítését biztosító előírást rögzíti.

6. §-hoz

A 6. § (1) bekezdése szerint tett észrevételek figyelembevételi lehetőségét rögzíti.

7. §-hoz

A ténylegesen védendő értékhez nem illeszkedő rész bontását vagy a közvetlen életveszélyt okozó beavatkozás lehetőségét rögzíti.

8. §-hoz

A védett érték helymeghatározásának elemeit rögzíti.

9. §-hoz

A településképi szempontból meghatározó területek kiemelése miatti cím pontosítását rögzíti.

10. §-hoz

A módosítás a tiltás határozott rögzítését szolgálja.

11. §-hoz

A közlekedésbiztonság miatt a kereszteződés belátását szolgáló előírást rögzíti. A magasabb rendű jogszabály előírásai alapján (314/2012. (XI. 8.) Korm. rend.)

12. §-hoz

Az egyértelmű alcím megfogalmazásáról rendelkezik.

13. §-hoz

A meglévő behajtó átépítése esetén is szükséges térkő használatáról rendelkezik. A zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek használatát korlátozó épületmélységet szabályozza.

14. §-hoz

A helyi védelem alatt álló épület esetében a meglévő karakter szükségességéről, az általános előírástól való eltérésről rendelkezik. A melléképület főépülettel azonos karakterű megjelenésének biztosításáról rendelkezik.

15. §-hoz

A jelentős közlekedési területek településképi védelmét biztosító területeket rögzíti. A főútvonalakról látható technikai berendezések elhelyezési tilalmával a településkép rendezettségét biztosító előírást rögzíti. A lakóterületeken elhelyezhető szélerőmű elhelyezhetőségéről rendelkezik. A talajvizet kiemelő és vízberendezés elhelyezése a talajvíz áramlási rendszerének figyelembevételét biztosító vízügyi hatósági hozzájárulás szükségességéről rendelkezik.

16. §-hoz

Az építési telkeket elválasztó, a tömbbelsőben összefüggő zöldfelületet biztosító kerítésről rendelkezik.

17. §-hoz

A faültetés igénye az egységes belső zöldfelület kialakítását szolgálja.

18. §-hoz

Az építési telkeket elválasztó, a tömbbelső összefüggő zöldfelületét biztosító kerítésekről rendelkezik.

19. §-hoz

Új nyílás létesítése esetén az egységes karakter megőrzését biztosító előírást rögzíti. Az építési telkeket elválasztó tömbbelső összefüggő zöldfelületét biztosító kerítésekről rendelkezik.

20. §-hoz

Az építési telkeket elválasztó tömbbelső összefüggő zöldfelületét biztosító kerítésekről rendelkezik.

21. §-hoz

A tömbbelsőben kialakítandó zöldfelület kialakítását szolgálja.

22. §-hoz

A tömbbelsőben kialakítandó zöldfelület kialakítását szolgálja. A tömbbelsőben kialakítandó zöldfelület kialakítását szolgáló előírást rögzíti.

23. §-hoz

Az egységet képező lakótelepen tervezett, építészeti koncepció alapján történő változások igényét rögzíti. A homlokzati felületeket kevésbé zavaró kültéri egységek elhelyezésére hívja fel a figyelmet.

24. §-hoz

A gazdasági szempontok alapján a nem színezett fémlemez használatát lehetővé tevő előírást rögzíti.

25. §-hoz

Az alcím a közterületek zöldfelületeire vonatkozó előírás pontosítását rögzíti.

26. §-hoz

A nem összefüggő felületű cégtábla kialakításakor a felület számításáról rendelkezik. A többszintes, önálló albetéttel rendelkező ingatlanokon elhelyezhető cégtábla méretéről rendelkezik.

27. §-hoz

Az „elsősorban” kifejezés mellőzése egyértelműen biztosítja, hogy felszíni sajátos építmények elhelyezése csak az (E) területeken lehetséges.

28. §-hoz

A berendezések teljesítményének 50 KW-ban való meghatározása a településkép védelmét szolgáló előírást rögzíti.

29. §-hoz

Az adminisztratív szakmai konzultáció mellett, a szakmai tájékoztatás lehetőségének rögzítéséről is rendelkezik.

30. §-hoz

Az egyszerű bejelentési eljárás során a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet érvényesítését segítő szakmai konzultációról rendelkezik.

31. §-hoz

A településképi vélemény kialakításánál, a helyi építési szabályzat előírásainak figyelembevételéről rendelkezik.

32. §-hoz

A jogszabályváltozások miatt nem minden tartószerkezet építési engedélyköteles, ezért a nem építési engedélyköteles tartószerkezeteket érintő beavatkozás egyéb jogszabályi előírásait rögzíti.

33. §-hoz

A paragrafusra hivatkozás pontosítását rögzíti. A jogszabályi változások miatt nem minden tartószerkezet építés engedélyköteles. Ezért nem építési engedély köteles tartószerkezeteket érintő beavatkozás esetén szükséges településképi bejelentési eljárás lefolytatását rögzíti.

34. §-hoz

A településképi bejelentési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmát rögzíti.

35. §-hoz

A bejelentési kötelezettség ellenőrzéséről rendelkezik.

36. §-hoz

Önkormányzati döntés (szükséges) alapján a díjazáshoz kapcsolódó költség- és szolgáltatási díjmentességről rendelkezik.

37. §-hoz

A településképi kötelezési eljárás lefolytatásának eseteit rögzíti.

38. §-hoz

A 2016. évi LXXIV. törvény a reklámhordozókkal, reklámokkal kapcsolatos kötelezést a kormányhivatalhoz rendeli.

39. §-hoz

A reklámhordozókkal és a reklámokkal kapcsolatos kötelezés kormányhivatali eljárásban történő eljárását rögzíti. A polgármester igazolás helyett határozatot hoz.

40. §-hoz

A településképi bírságról rendelkezik.

41. §-hoz

A helyi egyedi védelem védett épület, védett műtárgy elemeit rögzíti, valamint a rendelet változás miatt a kérelem változott formáját rögzíti. Az információs tábla grafikai megjelenéséről rendelkezik.

42. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.

43. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.