Zsáka Nagyközségi Önkormányzat Polgármesterének 17/2020.(XI.26.) önkormányzati rendelete
Zsáka Nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 15/2004. (VII.01.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2020. 11. 26- 2020. 11. 25Zsáka Nagyközségi Önkormányzat Polgármesterének 17/2020.(XI.26.) önkormányzati rendelete
Zsáka Nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 15/2004. (VII.01.) önkormányzati rendelet módosításáról
2020-11-26-tól 2020-11-26-ig
Zsáka Nagyközség Önkormányzata Polgármesterének
17/2020. (XI.26.) önkormányzati rendelete Zsáka Nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 15/2004. (VII.01.) önkormányzati rendelet
módosításáról
Zsáka Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 32. cikk. 1. bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 20 1 1. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,
a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda
továbbá
- Zsáka Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetési eljárásról szóló önkormányzati rendelete alapján meghatározott partnerek véleményének kikérésével,
- és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal záró szakmai véleményének kikérésével a figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXYW. törvény 46.§ (4) bekezdésében foglaltakra, következőket rendeli el:
1.§.
Zsáka Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 15/2004.(VII.1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) 3.§ (6) bekezdése hatályát veszti.
2.§.
A HÉSZ 10.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A z é p í t é s i t e l e k | Előírt max. építmény magasság (m) | ||||||
Beépítési módja | Övezeti jele | Legkisebb Területe (m2) | Legkisebb Szélessége (m) | Legkisebb Mélysége (m) | Legnagyobb Beépítettsége % | ||
Oldalhatáron Álló | Lf-2 | 900 | 16 | 40 | 30 | <4,0 | |
Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6.§ (4) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető az építési oldalt képező telekhatárától minimum 4,0 m távolság biztosításával.”
3.§.
A HÉSZ 14.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A z é p í t é s i t e l e k | Előírt max építmény magasság (m) | ||||||
Beépítési módja | Övezeti jele | Legkisebb Területe (m2) | Legkisebb Szélessége (m) | Legkisebb Mélysége (m) | Legnagyobb Beépítettsége % | ||
Oldalhatáron álló* | Vt-1 | 600 | 16 | 40 | 35 | 4,5 | |
Oldalhatáron álló* | Vt-2 | 600 | 16 | 40 | 35 | 4,5-6,0 *** | |
Oldalhatáron álló* | Vt-3 | 1000 | - | - | 50 | 6,0 | |
* Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6.§ (4) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, az építési oldalt képező telekhatárától minimum 4,0 m távolság biztosításával.
*** A 4,5 m minimális építménymagasság csak az utcafronti építmény esetében kötelező.”
4.§.
A HÉSZ 23.§ (1) - (4) bekezdések helyébe a következő rendelkezés lép:
Záportározó, jóléti- és horgásztó különleges területe
23.§.
(1) Az építési övezetbe az SZ-2 jelű tervlapon jelzett területek tartoznak.
Az építési övezet a vízgazdálkodási célú, úgynevezett záportározó célú felhasználáson kívül elsősorban horgászási, és pihenési célokat szolgál.
Az építési övezetben Elhelyezhető:
- Pihenést- sportolást, horgászást, csónakázást szolgáló épületek és építmények,
- Horgászást és csónakázást szolgáló tó- vízfelület
- Művelődési, oktatási, nevelési épületek,
- Igazgatási és iroda épületek,
- Kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épületek,
- A tulajdonos, a működtető számára szolgáló lakások,
- A fenti rendeltetési egységek működtetéséhez szükséges tároló, és kiszolgáló épületek.
A beépítés módja, mértéke, meghatározó paraméterek:
- A beépítés módja szabadonálló.
- A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a.
- Az alakítható legkisebb telekterület „kialakult” m2.
- A létesíthető maximális építménymagasság 3,5 méter.
- A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül, a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül pinceszint nem építhető.
- A telek területének min. 60 %-át víz- illetve zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
- Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.”
5.§.
A HÉSZ) 24.§ helyébe a következő rendelkezés lép:
Agrárturisztikai központ különleges területe
24.§.
- Az építési övezet, mint beépítésre szánt terület, a közigazgatási terület északkeleti részén, az Sz-2 szabályozási terven ábrázolt területen került kijelölésre.
- Az építési övezet a térségben jellemző, hagyományos mezőgazdasági tevékenységek turisztikai, oktatási, tudományos célú bemutatására szolgál. Itt az ezzel kapcsolatos építmények, lakások, lakóépületek, igazgatási- oktatási és szálláshelyeket magában foglaló épületek, valamint az ezek működtetéséhez szükséges kiszolgáló, tároló és gazdasági építmények helyezhetők el. Elhelyezhetők ezeken kívül az itt lakók számára munkahelyet adó, az egészségügyi és lakó funkciókat nem zavaró egyéb gazdasági tevékenységeknek helyet adó épületek is.
- A meglévő telek területe tovább nem osztható. A telek legnagyobb megengedett beépíthetősége 30 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m. Az előírt beépítési mód szabadonálló.
- Az építési övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. (A keletkező szennyvizek zárt tározóban való elhelyezése és időszakos elszállítása, vagy helyi tisztító berendezés kiépítése megengedett)
- A biztosítandó legkisebb zöldfelület, a be nem épített terület 50 %- a.”
6.§.
A HÉSZ 25.§, 26.§, 27.§, 28.§, 28/A.§-ban az „övezet” szövegrész helyébe az „építési övezet” szöveg lép.
7.§.
A HÉSZ 26.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2)Fenti célokkal összefüggésben, az övezetben a következő építmények helyezhetők el:
- Az egykori vár és környezetének rekonstrukciója során elhelyezni, visszaállítani kívánt kiállítás- bemutatás- illetve idegenforgalmi célokat szolgáló épületek, építmények.
- A vár és környezetének idegenforgalmi bemutatását segítő, a látogatókat ellátó épületek és építmények.
- Pihenőpark játszótér, szabadtéri színpad,
- Művelődési- oktatási és nevelési célú épületek
- Fentieken kívül, a felszabadulásút 15, 17, 19 szám alatti ingatlanokon lakó, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, oktatási és nevelési, igazgatási és sporttolási célú épületek, építmények is elhelyezhetők, az illeszkedés szabályainak figyelembe vételével.”
8.§.
A HÉSZ Sz-2/m1 –jelű Belterület szabályozási terv helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép.
9.§.
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.
Kovács Kálmán Gulyásné Szilágyi Krisztina
polgármester jegyző