Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 142/B-C. §-aiban és 143. § (4) bekezdése d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Mötv. 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 41/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítására a következőket rendeli el:

1. §

A Rendelet 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) műtárgy: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti műtárgy,”

2. §

A Rendelet 4. §-a a következő f)-j) pontokkal egészül ki:

„f) gépjármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben meghatározott eszköz,

g) üzemképtelen gépjármű: minden olyan gépjármű, amely hatósági engedéllyel nem rendelkezik, és a közúti forgalomban ezek hiányában nem vehet részt, illetve az a gépjármű is, amely látható sérülése miatt alkalmatlanná vált a közúti közlekedésre.

h) roncs jármű: minden olyan ingó dolog, amely rendeltetését tekintve nyilvánvalóan a közúti közlekedésben való részvétel célját szolgálta, és amely látható állapotát tekintve a forgalomba való visszahelyezésre már alkalmatlan,

i) reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény szerinti reklámhordozó,

j) játszótér: közterületen elhelyezkedő, gyermekek szabadidejének eltöltésére alkalmas, játszóeszközökkel felszerelt park, közterület vagy tér.”

3. §

A Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) gépjárművet közterületen

ca) javít, tisztít, vagy

cb) az általa folytatott iparszerű gépjárműjavítás szolgáltatáshoz kapcsolódóan tárol,”

4. §

A Rendelet 5. § (2) bekezdése a következő e)-g) pontokkal egészül ki:

„e) közterületen – nem a saját tulajdonában vagy üzemben tartásában lévő – gépjárművet haszonszerzés céljából tárol,

f) közterületen járművek parkolását, illetve közlekedését akadályozó tárgyakat engedély nélkül elhelyez,

g) az üzemben tartásában lévő üzemképtelen gépjárművet vagy roncs járművet közterület-használati hozzájárulás nélkül közterületen 10 napot meghaladóan  tárolja,”

5. §

A Rendelet 5. § (3) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Aki reklámhordozót”

6. §

A Rendelet 6. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„g) közparkban vagy más zöldterületen, illetve közterületi zöldfelületen arra ki nem jelölt helyen járművel megáll, várakozik, oda behajt, vagy ott egyéb módon közlekedik,”

7. §

A Rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. §

Aki a tulajdonában vagy a felügyelete alatt álló ebet

a) játszótérre, sportterületre vagy egyéb táblával tiltott helyre beenged, vagy bevisz,

b) bekerítetlen ingatlanon szabadon tart,

c) közterületen úgy sétáltatja, hogy nem tart magánál az állat ürülékének feltakarítására és gyűjtésére alkalmas eszközt,

a közösségi együttélés alapvető szabályait megsérti és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.”

8. §

A Rendelet II. fejezete a következő 8/A. alcímmel egészül ki:

„8/A. Köztisztasággal kapcsolatos szabályok megszegése

8/A. §

(1) Aki az előre meghirdetett lomtalanítás időszakában

a) a közterületre kihelyezett lomhulladékot válogatja, abban turkál, azt széthordja, vagy azt sajátjaként őrzi,

b) a lomot nem a lomtalanításról szóló hirdetményben közzétett módon, időpontban és helyszínen helyezi ki,

a közösségi együttélés alapvető szabályait megsérti és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Aki közterületen

a) szelektív hulladékgyűjtő edényből hulladékot válogat,

b) szennyező módon állatot etet, különösen lakókörnyezetben nem fogságban élő galambot, ide nem értve az énekesmadarak madáretetőből történő etetését,

a közösségi együttélés alapvető szabályait megsérti és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(3) Ha a kereskedelmi egység üzemeltetője az üzlet épületének határvonalától számított 5 méteren belüli közterületet nem tartja tisztán, vagy nem tesz meg minden tőle elvárhatót annak megakadályozása érdekében, hogy azt az üzlet vendégei rendeltetésüktől eltérő módon, a környezetet zavaró módon ­– különösen szeszesital fogyasztás céljából – használják, a közösségi együttélés alapvető szabályait megsérti és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(4) Az ingatlantulajdonos, aki nem gondoskodik

a) az ingatlana vagy az ingatlana előtti járda és a kocsiút közötti terület  gyommentesítéséről,

b) az ingatlana előtti járdán a hó eltakarításról és síkosság mentesítésről,

c) az ingatlanáról a közterületre kinyúló ágak és bokrok olyan mértékű visszavágásáról, hogy az a közterületen történő közlekedést ne akadályozza, illetve a járdát ne szennyezze,

a közösségi együttélés alapvető szabályait megsérti és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.”

9. §

A Rendelet 10. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdésekkel egészül ki.

„(2a) Az engedély nélkül közterületen tárolt üzemképtelen gépjárművön vagy roncs járművön a közterület-felügyelő értesítést helyez el, amely tartalmazza az 5. § (2) bekezdés g) pontja szerinti szabályszegésről és az annak jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatást.

(2b) A közterület-felügyelő a (2a) bekezdés szerinti értesítés elhelyezésétől számított 10 napot követően kezdeményezheti a szabályszegés miatti hatósági eljárás megindítását, ha az érintett jármű továbbra is közterületen található.”

10. §

A Rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. §

(1) A 6. § g) pontjában foglalt szabályszegésért a gépjármű üzembentartója felel.  

(2) A gépjármű üzembentartója mentesül az (1) bekezdése szerinti felelőssége alól, ha az eljáró hatóság eljárást megindító értesítését követő 8 napon belül

a) igazolja, hogy a gépjármű –a szabályszegés időpontját megelőzően – jogellenesen került ki a birtokából, és a jogellenességgel összefüggésben – a szabályszegést megelőzően – kezdeményezte a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását,

b) nyilatkozik, hogy a gépjárművet – a szabályszegés időpontját megelőzően – más személy használatába adta, és ezt

ba) a használatba vevő személlyel a használat tárgyában létrejött kétoldalú megállapodással, vagy ennek hiányában a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja,

bb) menetlevéllel vagy fuvarlevéllel igazolja azon gépjárművek esetében, melyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban csak ilyen dokumentumokkal vehetnek részt.

(3) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti nyilatkozatnak tartalmaznia kell

a) a gépjármű hatósági jelzését (rendszámát),

b) a természetes személy üzembentartó és használatba vevő nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő személy esetén annak megnevezését és székhelyének címét, valamint

c) dátumszerűen a használat időtartamát.

(4) A (2) bekezdés szerinti esetben a gépjármű használója felel a 6. § g) pontja szerinti szabályszegésért.”

11. §

A Rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „közterület” szövegrész helyébe a „közterületet” szöveg lép.

12. §

A Rendelet 10. § (1) bekezdésében „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)” szövegrész helyébe „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény” szöveg lép.

13. §

A Rendelet 10. § (4) bekezdésében a „rendelet” szövegrész helyébe a „rendeletben” szöveg lép.

14. §

Hatályát veszti a Rendelet 10. § (6)-(7) bekezdése.

Záró rendelkezések

15. §

Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.