Pannonhalma Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2020. (XII. 2.) önkormányzati rendelete
Pannonhalma Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 02. 04
Pannonhalma Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2020. (XII. 2.) önkormányzati rendelete
Pannonhalma Helyi Építési Szabályzatáról
2025.02.04.
I. Fejezet
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Pannonhalma Város teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), ágazati szabványok stb.), Pannonhalma településképi rendeletének és ezen rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. javasolt telekhatár: A telekosztás egy lehetséges, javasolt módját jelenti, melytől az adott övezet előírásai betartása mellett el lehet térni, a környezetre jellemző telekstruktúra jellegének fenntartása mellett
2. Kötelező megszüntetőjel: Szabályozási elem, a telekstruktúra egy lehetséges módosítását jelenti tervezett közterület esetén.
3. Javasolt megszüntetőjel: Nem kötelező szabályozási elem, a telekstruktúra egy lehetséges módosítását jelenti.
4. telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.)
5. telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.)
6. fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó telek
7. főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület,
8. melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését segítő, kiegészítő rendeltetésű épület.
II. Fejezet
A terület-felhasználás rendszere és a terület-felhasználás általános követelményei
3. Szabályozási elemek, övezeti besorolások, a telekalakítás szabályai
3. § Pannonhalma Helyi Építési szabályzata (továbbiakban: Rendelet) az alábbi mellékletekkel és függelékekkel együtt érvényes:
1. melléklet – TH-23-02-08 munkaszámú SZ-1/M-2 jelű Belterület Szabályozási terv
2. melléklet – TH-23-02-08 munkaszámú SZ-2/M-2 jelű Külterület szabályozási terv
3. melléklet – Telekalakítási és beépítési előírások
4. melléklet – Mintakeresztszelvények
4. § Pannonhalma Város közigazgatási területének beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezetekre bontását az 1-2. melléklet tartalmazza.
5. § A rendelet 1-2. mellékletében javasolt telekhatárral, javasolt telekhatár megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás, az adott övezet előírásai mértékéig módosítható.
6. § Beépítésre szánt területeken a kialakult telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető abban az esetben is, ha a telekméretek nem felelnek meg az övezeti előírásoknak.
4. Az építmények elhelyezésének és kialakításának szabályai
7. § (1) Épületet elhelyezni csak az övezetre előírt elő- oldal- és hátsókerti méretek betartásával lehet.
(2) Azokon a területeken, amelyekben a rendelet 1-2. mellékletében építési hely került kijelölésre, épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül, az övezetre előírt beépítési módnak megfelelően szabad.
8. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az elő-oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló építési helyen belül – a rá vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett - épület szabadon állóként is elhelyezhető.
5. A telekalakítás általános szabályai
9. § A kötelező szabályozási vonallal érintett építési telek akkor tekinthető kialakultnak, ha a telek közterületi kapcsolatát biztosító terület leválasztása a telekről megtörtént.
10. § Újonnan létrehozott telek akkor tekinthető rendezettnek, ha rendelkezik az adott építési övezetre meghatározott telekmérettel és megfelelő méretű közterület vagy magánút kapcsolattal.
11. § Telekigényes közműlétesítmény számára telek bármely övezetben és bármely építési övezetben kialakítható. A telek nagyságára és beépíthetőségére, az adott építési övezetben előírt övezeti és építési övezeti előírásokat nem kell alkalmazni. A közműlétesítmény telkének nagyságát és beépítettségét, építményeit a technológiai igények, külön jogszabályok és védőtávolságok alapján kell meghatározni.
12. § Amennyiben a telekalakitásra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha annak paraméterei az építési övezetre, övezetre vonatkozó előírásoktól eltérnek.
13. § (1) Magánút céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet, illetve övezet előírásainál eltérő méretű telek is kialakítható, de csak a környezetben kialakult, hagyományos telekstruktúra sérelme nélkül.
(2) Amennyiben az új kiszolgáló közút, vagy új magánút csak zsákutcaként alakítható ki, a zsákutca végén tűzoltó gépjármű számára tolatásmentes végforduló létesítésére alkalmas helyet kell biztosítani.
(3) Magánút Pannonhalma közigazgatási területén csak nem lakó rendeltetésű övezetekben alakítható ki.
(4) A közforgalom elől elzárt magánút legkisebb szélessége: 8 méter.
(5) A közforgalom elől el nem zárt magánút legkisebb szélessége: 12 méter
(6) A 200 métert meghaladó hosszúságú magánutat, végfordulóval kell kialakítani.
(7) A magánút telkének közterülethez kell csatlakoznia, ennek műszaki tartalmáról a telekalakítást megelőzően településrendezési szerződést kell kötni, amelyben a magánút működtetéséről is rendelkezni kell.
(8) Amennyiben az új magánút csak zsákutcaként alakítható ki, a zsákutca végén tűzoltó gépjármű számára tolatásmentes végforduló létesítésére alkalmas helyet kell biztosítani.
6. A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések
14. § Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, továbbá, ha annak megvalósulása hatályos építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.
15. § (1) Ha a kialakult beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, de sem a beépítettség, sem a beépítési magasság a megengedettnél magasabbra nem növelhető.
(2) A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.
16. § Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult épületmagasság esetén az épület felújítható, átalakítható, de a beépítési magasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő beépítési magasságot kell az építési telken alkalmazni.
17. § Beépítésre szánt építési övezetben a jelen rendelet hatálybalépése előtt kialakult, az adott övezetre vonatkozó minimális telekméreteknél kisebb telek is beépíthető, de csak a megengedett maximális beépítési paraméterek figyelembevételével.
18. § Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, maximálisan 20 méter eltérés engedélyezett.
7. Közterület alakításra vonatkozó előírások
19. § (1) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni.
(2) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok és a közlekedés forgalomtechnikai igénye nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a következők szerint:
a) egyoldali fasor telepítendő 10m- 14m közötti szélességű lakóutcákban, egyéb kiszolgáló utakon,
b) kétoldali fasor telepítendő a 14m széles, vagy 14m-nél szélesebb közterületeken
8. A közművekre vonatkozó rendelkezések
20. § Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, vagy szükséges rekonstrukciójáról az Önkormányzattal kötött településrendezési szerződés alapján a mindenkori beruházónak kell gondoskodnia.
21. § Mindennemű építési tevékenységnél az építtetőnek a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
22. § Új beépítés esetén az építtetőnek az építési telekhez önálló közmű-bekötéseket kell létesítenie.
23. § Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén a szabvány szerinti megvilágítást biztosító, a lehetőségekhez mért legalacsonyabb energiaigényű lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
24. § (1) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén, külterületen a tengelytől mért 6 m-es, belterületen a tengelytől mért 2,5 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.
(2) A nagyközépnyomású gázvezeték tengelytől mért 46 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.
25. § A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztárolóval, vagy más korszerű közműpótló eszközzel (házi szennyvíztisztítás) kell megoldani, szikkasztás a település teljes közigazgatási területén tilos.
26. § Új területek beépítésénél, új közterületek kialakításánál, vagy meglévő közterületek felújításánál a jelen rendelet függelékében megadott mintakeresztszelvények szerint kell eljárni.
III. Fejezet
Környezet- és természetvédelmi követelmények
9. Levegőtisztaság védelem
27. § Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha annak védő övezete lakóterületet, rekreációs célú területet (rekreációs funkciójú különleges terület, zöldterület) nem érint.
28. § A település területén diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, vagy a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható.
29. § Új, légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények csak az erre lehetőséget adó építési övezetben, a védendő területhasználatú területek jó környezetminőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályok, valamint a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai, a környezetvédelmi engedélyben és jelen rendeletben foglaltak szerint helyezhető el.
10. Zaj- és rezgésvédelem
30. § (1) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat, csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.
(2) A területhasználat az építés a zajvédelmi megfelelőség érdekében az ingatlanfejlesztő beruházó, településrendezési szerződés alapján passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére kötelezhető.
31. § (1) A település területén feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag vagy veszélyes hulladék nem használható fel.
(2) A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
(3) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újra-hasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(4) Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.
32. § A település területén talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.
33. § A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.
34. § A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.
35. § A felszínmozgással érintett területeken belül bármilyen építési tevékenység csak geotechnikai szakvélemény alapján végezhető.
12. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme
36. § A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.
37. § Nem burkolt felületen hulladék, vagy a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
38. § Húsz vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
39. § (1) Állami kezelésű vízfolyások mentén 6-6 méteres, önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén 3-3 méteres sávot szabadon kell hagyni. Ezen sávokon belül fákat sem lehet telepíteni.
(2) Az elsőrendű árvízvédelmi fővonalak (töltések) lábánál a 10-10 méteres árvízvédekezési sávot szabadon kell hagyni.
(3) Hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 méteren, a mentett oldalon pedig 110 méteren belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani ill. a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával lehet.
14. Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás
40. § Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.
41. § (1) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, lakossági hulladékudvar területén történhet. A hulladékudvar csak a védendő területek használatának zavarása nélkül, gazdasági építési övezetben üzemeltethető
15. Egyéb környezetvédelmi követelmények
42. § A település beépített és beépítésre szánt területétől számított 1000 méteres védőtávolságán belül hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) vagy más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely (kivéve mezőgazdasági üzemi terület) nem létesíthető.
43. § Védett természeti területen a területhasználat és az építés a vonatkozó természetvédelmi jogszabályok (országos hatókörű jogszabályok, helyi természetvédelmi értékvédelmi rendelet), kezelési tervek előírásainak betartásával, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.
44. § (1) A területhasználat és építés során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek megmaradását, kiemelten a vizes élőhelyek, vízfolyások és csatornák kapcsolatát az országos ökológiai hálózathoz.
(2) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat a természeti értéket jelentő életközösségek életfolyamatait és élőhely-viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.
45. § (1) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.
(2) A természetközeli állapotú mederszakasszal rendelkező felszíni vízfolyás rendezése csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély alapján történhet.
46. § A világörökségi területtel érintett ingatlanokat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
47. § A világörökségi területen belül minden építési engedély köteles tevékenység esetén a tervet a vonatkozó jogszabályok szerinti világörökségi tervtanácson bemutatni szükséges
48. § A világörökségi területen napelem csak a legszükségesebb mennyiségben helyezhető el, kizárólag abban az esetben, ha az épületekhez biztosítandó 25% megújuló energia előállítása másképp nem lehetséges.
IV. Fejezet
Egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos követelmények
17. Állattartás céljára szolgáló épületek
49. § Nagy létszámú új nagyüzemi állattartó épületek a beépítésre szánt területek határától 500 méteren belül nem építhetők, kivéve a környezetre jelentős hatást gyakorló gazdasági (ipari vagy mezőgazdasági) területek mentén, amelyeken fertőzésveszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez kapcsolódó létesítmények is elhelyezhetők.
18. Egyéb épületek, építmények
50. § Melléképületek oldalhatáros beépítés esetén a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.
51. § Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.
V. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
52. § Az egyes övezetek előírásait az általános szabályokkal együtt kell alkalmazni
53. § (1) Az egyes építési övezetekre meghatározott beépítési mód lehet
SZ: szabadon álló
Z: zártsorú
O: oldalhatáron álló
(2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni.
(3) A vonatkozó jogszabályban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.
(1) Falusias lakóterületeken lakóépületek, a telken való gazdálkodás szükséges gazdasági épületei és építményei, valamint a helyi lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület övezetben nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs vagy önálló garázs két jármű feletti célra.
Általános falusias lakóterületek (Lf-1, Lf-2, Lf-2*, Lf-3, Lf-3*, Lf-4, Lf-4*, Lf-10, Lf-11, Lf-12)
(1) A falusias lakóterület lakóépületek, valamint a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Általános falusias lakóterületen,
a) 4000 m2 -nél nagyobb építési telken max. 12 rendeltetési egység helyezhető el (egy vagy több épületben, telepszerű beépítéssel)
b) 2501-4000 m2 közötti méretű építési telken max. 6 rendeltetési egység helyezhető el (egy vagy több épületben, telepszerű beépítéssel)
c) 901-2500 m2 közötti méretű építési telken max. 3 rendeltetési egység helyezhető el (egy, kettő vagy három épületben)
d) 501-900 m2 közötti méretű építési telken maximum két rendeltetési egység helyezhető el (egy vagy két épületben)
e) 500 m2 -nél kisebb építési telken egy rendeltetési egység helyezhető el.
(3) Elő- és oldalkertben a kerítésbe integráltan elhelyezhető az elektromos fogyasztásmérők, gázmérők, kukatárolók és a kerékpárok tárolásra szolgáló fedett-nyitott építmény.
(4) Lf-2*, Lf-3*, Lf-4* övezetben az előkertben garázs, tároló is elhelyezhető.
(5) Lf-10 övezeten belül az épületek lapostetős kialakítással valósítandók meg. Az egyes tömbökben az épületek egységes építészeti koncepció szerint 2 szintes főtömeggel és az épületeket összekötő egy szintes garázs tömeggel alakítandók ki.
(6) Lf-10 és Lf-11 övezetben, az áthaladó gázvezeték övezet területén belüli szakaszát kötelezően védőcsőben kell elhelyezni.
(7) Lf-10 és Lf-11 övezetben jelölt „telek be nem építhető részén” semmiféle épület, építmény vagy létesítmény nem helyezhető el, a terület nem ültethető be fás vagy bokros növényzettel. Csak gyeppel való kialakítás megengedett.
Váralja falusias lakóterület (LfVA 1-9) övezetei előírásai
(1) A falusias lakóterület Váralja területét érintő övezetei a településszerkezetben elfoglalt egyedi helyzetük és a településtörténeti hagyományoknak megfelelően lakó és egyéb kiegészítő – városközponti, idegenforgalmi – funkciók elhelyezésére szolgálnak.
(2) Az LfVA-1, LfVA-2 övezetek elsősorban a településközponti és lakófunkciók együttes elhelyezésére szolgáló területek, melyen legfeljebb kétlakásos lakóépület, kereskedelmi és vendéglátó létesítmények és a megengedett lakásszámot meg nem haladó szobaszámú szálláshely-szolgáltató épület helyezhető el. Kivételesen elhelyezhető, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek, kézműipari építmények és szolgáltató épület.
(3) Az LfVA-3, LfVA-4, LfVA-5 övezetek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak. Az övezetekben elhelyezhetőek legfeljebb kétlakásos lakóépületek, illetve kivételesen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró szálláshely-szolgáltató épület, kereskedelmi és vendéglátó létesítmények és a hagyományos kézműves mesterségek, művészeti tevékenység építményei.
(4) Az LfVA-6, LfVA-7, LfVA-8, LfVA-9 övezetek elsősorban lakó, valamint szálláshely-szolgáltató épületek együttes elhelyezésére szolgálnak Az övezetekben elhelyezhetőek legfeljebb kétlakásos lakóépületek és szálláshely-szolgáltató épületek, valamint – kivételesen - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hagyományos kézműves mesterségek, művészeti tevékenység építményei, mely építmények csak lakófunkcióval együttesen alakíthatók ki.
(5) Váralja falusias lakóterület övezetben 500 m2 telekméretig telkenként legfeljebb egy, 500 m2 fölött telkenként legfeljebb két lakásegység helyezhető el.
(6) A Váralja falusias lakóterület beépítése alapvetően oldalhatáros jellegű, de a telek teljes területe – a megadott minimális épülettávolság és épületszélesség betartása mellett – építési hely.
(7) A területen az előkert mélysége, eltérő jelölés hiányában 0 m, illetve az utcában kialakulthoz igazodó.
(8) A területen az oldalkert minimális értéke 4,0 m.
(9) A hátsókert mérete 0 méter abban az esetben, ha
a) azt a szabályozási terv külön jelöli, vagy
b) a két telek közötti hátsó telekhatár természetes vagy épített támfal tövében húzódik, vagy
c) a környező telkek beépítési rendjéből következően az adott telekhatár a szomszédos teleknek nem beépítési határként szolgáló oldalhatára.
(10) Váralja falusias lakóterületen új épület legfeljebb 6,0 m épületszélességgel építhető.
(11) Az azonos telken elhelyezett, épületek közötti megengedett legkisebb távolság 4,0 m.
(12) Az előkertben legfeljebb egy, a terepadottságokat kihasználó, földbe süllyesztett, földdel borított személygépkocsi-tároló építmény elhelyezhető, mely személygépkocsi-tárolón legfeljebb egy kapu alakítható ki.
(13) A meghatározott építési helyen belül, egyéb épülettől legalább 6,0 m távolságra 1 db, legfeljebb kettő személygépkocsi tárolására alkalmas épület a az egyéb előírások megtartásával szabadon elhelyezhető.
Tóthegy falusias lakóterület övezeti (Lf-5, Lf-6, Lf-7, Lf-8), valamint az Lf-9 övezet előírásai
(1) Tóthegyi falusias lakóterület övezetben telkenként 500m2 telekméret alatt egy, 500 m2 telekméret felett legfeljebb két lakóegység, továbbá a gazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági épületek, valamint a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, idegenforgalmi célú épületek helyezhetők el.
(2) A Tóthegy falusias lakóterület övezetben a legkisebb kialakítható telek területe 1500 m2.
(3) Lf-9 övezetben a legkisebb kialakítható telek szélessége 15 méter, legkisebb kialakítható területe 3000 m2.
(4) Lf-5 övezetben az előírt maximális épületmagasság növelhető a telek beépítettségét adó területén belüli, 10%-ot meghaladó tereplejtés esetén 5% tereplejtésenként 1,0 m-el, de nem haladhatja meg az előírt maximális épületmagasság kétszeresét.
(5) Az épület közterület felőli homlokzatmagasságaira külön-külön is teljesülnie kell az épületmagasságra vonatkozó előírásoknak.
Kisvárosias lakóterület övezete előírásai
(1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó, lakó és kiegészítő funkciójú, kereskedelemi szolgáltatási, vendéglátó, szálláshely szolgáltatási, idegenforgalmi, és kulturális, a lakó funkciót nem zavaró tevékenységet megába foglaló épületek helyezhetők el.
(2) Elő- és oldalkertben a kerítésbe integráltan elhelyezhető az elektromos fogyasztásmérők, gázmérők, kukatárolók és a kerékpárok tárolásra szolgáló fedett-nyitott építmény.
Településközpont vegyes terület
(1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, szálláshelyszolgáltató, kulturális, idegenforgalmi, oktatási-nevelési, egészségügyi célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyeknek nincs jelentős zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) A területen a vonatkozó jogszabályban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.
(3) Vt. övezetekben a beültetési kötelezettséggel jelölt zöldfelület kötelezően háromszintű növényállománnyal alakítandó ki, oly módon, hogy minden megkezdett 25 m2 nagyságú területen belül egy db, őshonos lombos fát kell ültetni.
Kereskedelmi-szolgáltató terület övezete
(1) A kereskedelmi szolgáltató terület, elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi szolgáltató területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(3) Technológiai célú épületrészek, építmények, terménysilók stb. a beépíthető terület legfeljebb 10 %-án létesíthetők az általános magassági korlát túllépésével
(4) A kereskedelmi szolgáltató terület övezetben a rendelet 1. melléklete (szabályozási terv) által jelölt helyeken és szélességben telken belüli kötelező védőfásítás telepítése az építés feltétele.
(5) A kereskedelmi szolgáltató terület övezetekben a beültetési kötelezettséggel jelölt zöldfelület kötelezően háromszintű növényállománnyal alakítandó ki, oly módon, hogy minden megkezdett 25 m2 nagyságú területen belül egy db, őshonos lombos fát kell ültetni.
(1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Ipari területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(3) Technológiai célú, ezt meghaladó magasságú építmény, építményrész csak a beépített terület legfeljebb 10 %-án építhető
(4) Az ipari terület övezetben a rendelet 1. mellékletében (szabályozási terv) jelölt helyeken és szélességben telken belüli a kötelező védőfásítást telepítése az építés feltétele
62. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek ill. speciális területhasználatuk miatt nem illeszthetők az egyéb területfelhasználási kategóriák sorába.
(2) A település területén belül a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv az építési sajátosságaiknak, a területek céljainak, használatának, funkciójának megfelelően a következő beépítésre szánt különleges területeket határozza meg:
a) Kif Különleges – idegenforgalmi terület
b) Ksp Különleges – sport és szabadidős terület
c) Kbo Különleges – borászat területe
d) Kap Különleges – apátsági terület
Különleges idegenforgalmi terület
(1) Elsősorban a turizmus, az idegenforgalom épületeinek elhelyezésére szolgáló övezet.
(2) A különleges turisztikai (Kif-1) területen a mezőgazdasági termeléshez, terményfeldolgozáshoz kapcsolódó tároló- és látványpince, valamint az ezzel összefüggő, nem nagy forgalmat vonzó szálláshely szolgáltatás, valamint vendéglátó, kereskedelmi rendeltetésű építmény helyezhető el.
(3) Az övezetben lakóépület nem helyezhető el, lakás nem alakítható ki.
(4) Az övezetben a minimális előkert mérete: 0,0 m
(5) Az övezetben lévő telkek kötelezően az 1414/1 hrsz.-ú útról közelítendőek meg.
(6) Megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,5 m azzal, hogy az építési övezetben megvalósuló építmény legmagasabb pontja sem nyúlhat a Hunyadi J. utca útkoronaszintje fölé.
(7) A különleges idegenforgalmi (Kif-2) területen a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények, a terület fenntartásához szükséges épületek, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre előírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és iroda-épületek. A terület fenntartásához szükséges épületek, építmények helyezhetők el.
Különleges sport és szabadidős terület
(1) A különleges sport- és szabadidős területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények, szálláshely szolgáltató létesítmények, a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, a terület fenntartásához kapcsolódó létesítmények, valamint vendéglátó-kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató funkciójú épület és megújuló energiatermeléssel kapcsolatos építmények is elhelyezhetők.
(2) Az övezetben technikai sportok (motocross pálya) egyéb jelentős zajterheléssel járó sportok pályái nem létesíthetők.
(3) Építési hely határa a telekhatároktól mérten 5,0 m, kivéve a porta épületet, amely legfeljebb 50 m2 -nyi mértékig a telekhatártól 3,0 m-re építhető.
(4) A sport- és szabadidős területeken a rendelet 1. melléklete (szabályozási terv) által jelölt helyeken és szélességben telken belüli kötelező védőfásítás telepítése az építés feltétele.
Különleges borászat terület
(1) A szőlőtermesztés, borászati tevékenység, a bortárolás, az ehhez kapcsolódó vendéglátás és szálláshelyszolgáltatás épületeinek és építményeinek elhelyezésére szolgáló övezet.
Különleges apátsági terület
(1) - AP1 a központi terület, ami a Főapátságot, a középiskola és a szociális otthon területét tartalmazza.
- AP2 az apátsághoz tartozó gazdasági telep területe
- AP3 az apátság gyümölcsöskertjének területe
- AP4 az arborétum területe
- AP5 az apátsághoz tartozó középiskola tanárai szolgálati lakásainak területe - AP6 az apátsági fogadóépületek területe.
(2) A gazdasági telep területén az apátság működését kiegészítő funkciójú épületek építhetők.
(3) Az apátsági gyümölcsöskert területén a gimnázium kiszolgálásához szükséges épületek építhetők. Az építési övezetben megvalósuló építmény legmagasabb pontja, illetve nem nyúlhat túl a 296,00 mBf szinten.
(4) Az arborétum területén a funkció kiszolgálásához szükséges épületek helyezhetőek el.
(5) Az apátsági fogadóépületek területén, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, közlekedési létesítmények és a területet kiszolgáló parkoló és fogadótér helyezhető el.
VI. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
23. Különleges, beépítésre nem szánt területek
Különleges, beépítésre nem szánt övezetek általános előírásai
(1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) Különleges beépítésre nem szánt területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.
(3) A település területén belül a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv az építési sajátosságaiknak, a területek céljainak, használatának, funkciójának megfelelően a következő beépítésre nem szánt különleges területeket határozza meg:
a) KbSp Különleges – nagy kiterjedésű sportolási célú – vízgazdálkodási terület
b) KbT Különleges – temető terület
c) KbHu Különleges – hulladéklerakó terület
d) KbB Különleges – nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás területe
e) KbL Különleges – lovarda terület
Különleges – nagy kiterjedésű sportolási célú – vízgazdálkodási terület
(1) A különleges sport területen a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet és halgazdálkodást szolgáló épületek, építmények, a terület fenntartásához szükséges épületek, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre előírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és iroda-épületek. A terület fenntartásához szükséges épületek, építmények helyezhetők el.
Különleges temető terület
(1) A temető területén a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el.
(2) A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert.
(3) A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el.
(4) A temetési helyek a telek zöldfelületének részét képezik.
Különleges hulladéklerakó terület
(1) A különleges hulladéklerakó területen a közműellátáshoz, hírközléshez és hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó épületek és építmények helyezhetők el.
Különleges nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület
(1) Az övezet az ásványvagyon kitermeléséhez és feldolgozásához szükséges építmények, valamint a termelő tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben elhelyezhetők a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, az ásványvagyon kitermeléshez, feldolgozásához, bányaüzemeltetéshez szükséges gazdasági, irodai és szociális igényeket kiszolgáló, a kitermeléshez, a kitermelt anyag kezeléséhez, szállításához (aprítás, osztályozás, rakodás.) szükséges építmények.
(3) Az övezetben a közműellátás mértéke: hiányos közművesítettség.
(4) A technológiát, a telken belüli kitermelés helyét, a szállítási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy a vonatkozó zajvédelmi jogszabályokban foglalt határértékek teljesüljenek
(5) Technológia szükségszerűségből az övezetre előírt maximális magasságot meghaladó építmény, építményrész legfeljebb a beépített terület 10 %-án létesíthető
Különleges lovarda terület
(1) A különleges lovarda területen a lótartáson, lovagláson, lovagoltatáson alapuló, szolgáltató, szabadidős, épületek, az állatok tartására szolgáló istállók és kiszolgáló épületek, valamint a létesítmény tulajdonosa számára szolgáló, legfeljebb két lakóegység építhető.
(2) A különleges lovarda területen a rendelet 2. melléklete által (a szabályozási terven) jelölt helyeken és szélességben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.
(3) A különleges lovarda területek beépítési határértékei és szabályai:
a) Az övezet területén a lóistállók együttes befogadó képessége legfeljebb 15 férőhely lehet.
b) Az állattartó épületek és a trágyatároló műtárgyak legkisebb megengedhető távolsága a lakóépületektől 30,0 m, a közúttól 20,0 m.
c) Az övezetben a közműellátás mértéke: részleges közművesítettség.
24. Közlekedési és közműterületek
Közlekedési és közműterületek építési előírásai
(1) A közlekedési és közmű területbe a település területén áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák, ezek csomópontjai, valamint a közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, termálkút és építményeinek, valamint, köztárgyak és a közterület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt területek tartoznak.
a) KöuOM– Országos mellékút
b) KöuK– Kötöttpályás közlekedés (vasút)
c) KöuOM– Lakóutca, kiszolgáló út
d) KöuGYA– Gyalogút
e) KöZ– Zöldterület.
(2) A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
(3) A közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.
(4) A település területén az utak tervezési osztályba sorolását, szabályozási szélességét a rendelet 1. melléklete és 2. melléklete, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák.
(5) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek az út kezelője által kötelezően kialakítandók.
(6) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.
(7) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.
(8) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembevételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.
Zöldterületek építési előírásai
(1) Zöldterületen az
OTÉK szerint megengedett rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el.
(2) A zöldterületek rendeltetése szerint lehet:
a) közpark (Zkp),
b) közkert (Zkk)
c) fásított terület (Zft)
(3) A közpark területén a Zkp jelű övezetben elhelyezhetők a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, vagy a fenntartást szolgáló létesítmények.
(4) A közpark területén a Zkp-1 jelű övezetben a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény és vendéglátó, kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést tartalmazó épület, valamint a helyi lakosságot kiszolgáló termelői piac létesítményei helyezhetőek el.
(5) A Zkp-1 jelű övezet területén létesítendő építmények, rendeltetési egységekhez szükséges járművek elhelyezése a Pannonhalma 1041/2 és 1012/8 hrsz.-ú ingatlanokon kerül biztosításra.
(6) Zft jelű övezetben épület nem helyezhető el.
(7) Zöldterületen terepszint alatti parkoló nem létesíthető.
Erdőterület övezetek építési előírásai
(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület
(2) Az erdőterületek erdő területfelhasználási célja szerint és az elhelyezhető épületek, építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Ev Védelmi erdő
b) Eg Gazdasági erdő
(3) Ev-1 jelű övezetben csak bor tárolásához, bemutatásához és kóstolásához szükséges, terepszint alatti látványpince építhető, a következő kikötésekkel: • pincelejáró a közterülettől 3,0 m-en belül létesíthető, a pincelejáró elé a terep által takaratlan előépítmény nem építhető, a kialakult terepen tereprendezés a védett terület határától mért 5,0 m-es területsávon belül nem végezhető, az eredeti állapot fenntartandó, látványpincék között minimálisan 10 m távolság tartandó.
(4) Ev-2 övezetben - az erdei kilátó, a magasles kivételével - épületet elhelyezni nem lehet. Az övezetben nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, köztárgyak, kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, megújuló energiaforrások műtárgyai kizárólag akkor alakíthatók ki, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák meg.
(5) Az Eg gazdasági erdő övezetében kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás építményei (pl: erdészház, közösségi vadászház, a terület fenntartásához szükséges további építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az erdészeti hatóság hozzájárul.
(6) A gazdasági erdő területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt vagy ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energiaellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.
27. Mezőgazdasági területek
Mezőgazdasági területi övezetek általános előírásai
(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat a tulajdonosoknak fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni
(3) A kialakult településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat megőrzése és a táji, természeti értékek védelme érdekében a mezőgazdasági területek az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:
a) Má Általános mezőgazdasági terület
b) Má-1 övezetbe a szántó művelési ágú területek tartoznak
c) Má-2 övezetben a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építményeken kívül a borászathoz kötődő -szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a bortárolás és borfeldolgozás - funkciók is elhelyezhetők. Terepszint alatti épületrész az elő- oldal és hátsókertben is elhelyezhető
d) Má-3 övezetben a 6000 m2-t meghaladó területű telken, annak 3%-ának beépítésével, de legfeljebb 300 m2 összes beépített területtel, a turizmus, idegenforgalomhoz kapcsolódó állattartó tanyák, gazdasági épületek és lakóház építhető.
e) Má-4 övezetben a 3000 m2-t meghaladó területű telken, annak 3%-ának beépítésével, de legfeljebb 300 m2 összes beépített területtel, a turizmus, idegenforgalomhoz kapcsolódó állattartó tanyák, gazdasági épületek és lakóház építhető.
(4) A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt vagy ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energiaellátást és a zárt szennyvíztárolást/házi szennyvízkezelést foglalja magában.
(5) A birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.
(6) Általános mezőgazdasági területen az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.
28. Vízgazdálkodási területek
Vízgazdálkodási terület övezet építési előírásai
(1) A vízgazdálkodási területekbe (V övezet) a vízgazdálkodással összefüggő területek:
a) a folyóvizek medre és parti sávja,
b) az állóvizek medre és parti sávja,
c) a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,
d) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
e) a vízbázis területek,
f) a hullámterek, tartoznak.
(2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály előírásainak megfelelően lehet.
(2) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény nem helyezhető el.
(3) Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban meghatározott védősávján belül épület építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.
29. Természetközeli területek
Természetközeli terület övezet építési előírásai
(1) Természetközeli terület övezetbe (Tk övezet) a mocsarak, nádasok, az ex lege védett lápok területei tartoznak.
(2) Természetközeli területen nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meg-lévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jel-legét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(3) Természetközeli terület övezetben épületek nem helyezhetők el.
(4) Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban meghatározott védősávján belül épület építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.
30. Különleges jogintézmények
79. § Beültetési kötelezettséggel (telken belüli, a tulajdonos által létesítendő, kötelező védőfásítás) érintett ingatlanokat a rendelet 1-2. melléklete tartalmazza.
80. § Az Önkormányzati hosszútávú fejlesztések megvalósításának érdekében
elővásárlási joggal terhelt ingatlanok:
234/5, 251/3, 703/1, 681, 683/1,2, 739, 740, 741, helyrajzi számú ingatlanok.
VII. Fejezet
81. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Pannonhalma Város Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatról szóló 7/2005. (IV.19.) sz. rendelete.