1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) területi hatálya Bonyhád város közigazgatási területére (a továbbiakban: település) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) számú kormányrendeletnek (a továbbiakban: OTÉK) az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírásoknak, valamint a helyi építési szabályzatnak megfelelően lehet.

(3) A rendelet mellékletei:

(4) A rendelet függelékei:

(5) A belterület határvonalát a Képviselő-testület a szabályozási terv alapján határozza meg. Terület belterületbe vonása csak a Képviselő-testület döntése alapján ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően történhet.

2. § E rendelet alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ban, illetve az OTÉK-ben meghatározott fogalom értelmezéseket kell használni.

3. § (1) Közterület csak a szabályozási terv alapján alakítható (szabályozható) ki, vagy szüntethető meg.

(2) Közterületen csak a közhasználatra szolgáló, alábbi építmények helyezhetők el az OTÉK 39. § és a településképi rendelet figyelembevételével:

(3) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan nincs érvényben lévő közterület-alakítási terv, a közterület alakítására vonatkozó rendelkezéseket, a szabályozási tervek által, a közterületre megfogalmazott övezethez tartozó előírások tartalmazzák.

(4) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan van érvényben lévő közterület-alakítási terv, a közterület alakításánál a szabályozási tervek által, a közterületre megfogalmazott övezethez tartozó előírásokat és a közterület-alakítási tervben megfogalmazottakat együttesen kell alkalmazni.

4. § (1) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, funkcióit nem veszélyezteti.

(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen a tájba illesztés szabályait a Településképi rendelet határozza meg.

5. § (1) A település területén a Natura2000, az Országos Ökológiai Hálózat – Magterülethez és Ökológiai folyosóhoz tartozó területek és a helyi védett természeti területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, megóvásukat biztosítani kell, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges terület-felhasználás során a természetvédelmi kezelés szempontjait kielégítő módon egyaránt biztosítani kell.

6. § (1) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a terület gyommentesen tartása, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.

(2) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés részeként el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.

(3) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(4) A település közigazgatási területén szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad. Ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető, ahol az övezeti előírás ezt lehetővé teszi.

(5) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt övezetekben a terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt övezetekben az azokat feltáró úthálózat részeként, a vonatkozó műszaki és talajvédelmi előírásoknak és jogszabályoknak megfelelően kell megvalósítani.

7. § (1) Vízgazdálkodási területként bejegyzett terület egyéb célú hasznosítása, a medret érintő bármilyen korrekció csak vízjogi engedély alapján valósítható meg.

(2) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

8. § (1) Új légszennyező környezeti emisszióval járó bűzterhelő létesítmények a védendő területek jó környezetminőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával helyezhető el.

(2) A város területén a huzamos emberi tartózkodásra hasznosított területeket bűzzel zavaró területhasználat, építési tevékenység, illetve építményben tevékenység nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(3) Állattartó építmény és trágyatároló nem építhető élelmiszertároló, -feldolgozó és –forgalmazó építményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától számított 80 méteren belül.

9. § (1) Az önkormányzat helyi zajvédelmi rendeletét a hatályos jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.

(2) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat, építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. A területhasználat, az építés a zajvédelmi megfelelőség érdekében a területhasználó passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására, vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére kötelezhető.

10. § (1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék gyűjtőhelyre történő szállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.

(3) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

(4) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(5) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tá-rolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni.

11. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:

(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak és a következő rendelkezések betartandók:

12. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és védőtávolságuk helyigényét szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani.

(2) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, vagy el kell tömedékelni.

13. § A beépített, a beépítésre szánt területeket kiszolgáló burkolt út csak a csapadékvíz elvezetés megoldásával együtt építhető.

14. § (1) Beépítésre szánt területen állandó emberi tartózkodásra szolgáló épületet elhelyezni csak teljes körű közműellátás megléte esetén szabad azokon a területeken, ahol már rendelkezésre áll a vezetékes közcsatorna hálózat.

(2) Addig, amíg az elvezető hálózat ki nem épül, átmenetileg részleges közműellátással (hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel) engedélyezhető a tervezett beépítés. A közcsatorna hálózat kiépítése után azonban ezekre az ingatlanokra nézve egy éven belül kötelező a közműpótló használatának a felszámolása és a hálózatra történő rákötés. Kivétel ez alól az az ingatlan, ahol a közműpótlást az ágazati jogszabályoknak és egyéb előírásoknak (pl. szabvány) megfelelő házi szennyvíztisztító berendezés telepítésével oldották meg.

(3) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért:

(4) Bármely építési övezetben és övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel –- legalább a szennyezettség megengedett mértékéig – elő kell tisztítani.

(5) Közvetlen élővízbe szennyezett vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel – az abban előírtak betartásával – lehet.

(6)² 6 vagy annál több rendeltetési egységet tartalmazó új épület építése esetén a telkekről a csapadékvizek csak csillapítottan vezethetők ki a közterületre. Ennek érdekében a telken minden beépített terület m² után legalább 0,05 m³ csapadékvíz-tározókapacitást kell létesíteni zárt csapadékvíz tározó telepítésével.

15. § (1) Az övezetenként kialakítható telek minimális méreteit a rendelet övezetenként tartalmazza. Az övezeti előírásokban megfogalmazott, kisebb, kialakult telek beépíthető, az egyéb vonatkozó rendelkezések betartása mellett.

(2) A szabályozási terven javasolt telekalakítások irányadó szabályozási elemek, a telekalakítás egy lehetséges, javasolt megoldását mutatják. Ettől eltérő telekalakítás a szabályozási terv módosítása nélkül megvalósítható.

(3) A kialakult lakó övezetekben – az Lf-3 jelű építési övezet kivételével - maximum két telek vonható össze, de a telek legnagyobb területe a 2000 m²-t nem haladhatja meg.

(4) Amennyiben a szabályozási vonallal érintett telek a tervezett közterület alakítás miatt nem éri el az építési övezetben előírt minimális telekterületet, attól eltérhet, ha:

(5) Az övezetben, építési övezetben kialakítható legkisebb telek előírásai, az építési telek mérete, az övezetben, építési övezetben létesülő magánútra, közműelhelyezési telekre nem vonatkozik.

16. § (1) A településen csak az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények és épületek helyezhetők el.

(2) Épületet építeni csak az építési helyen belül lehet. Ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívülre esik, az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható, de újra nem építhető.

(3) Amennyiben a kialakult beépítési mód az övezetre, építési övezetre előírttól eltérő, az épület megtartható, felújítható, tetőtere a szomszéd beépítésének korlátozása nélkül megvalósítható, egyéb bővítése csak az építési helyen belül történhet.

(4) Egy telken elhelyezendő főépületek közötti minimális távolságnak az övezetben, építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kell megfelelnie.

(5) Melléképítményekre vonatkozó előírások:

(6) A szabályozási terven, a „telek be nem építhető, zöldfelületként megtartandó/kialakítandó része”-ként jelölt terület a telek zöldfelületként kialakítandó része, ahol háromszintes növényállományt - a gyepszintű, cserjeszintű és fás növényzet együttes alkalmazása - kell telepíteni a használatbavételig.

(7) Az egyes építési övezetekben, az alábbi oldalkerteket kell megtartani:

(8) Beépítésre nem szánt övezetbe tartozó telken épület - az Mk jelű övezet kivételével és a szabályozási terv egyéb rendelkezése hiányában - legalább 10,0 méteres elő-, oldal- és hátsókert megtartásával helyezhető el.

(9) Terepszint alatti beépítés legfeljebb az építési övezetben megengedett terepszint feletti beépítés mértékéig alakítható ki, amennyiben az adott építési övezet másként nem rendelkezik.

(10) Teleken belüli terepalakítás, a telekhatártól mért 1,0 méteres területsávon belül nem történhet, kivéve:

(11) A terepalakítás során elsősorban rézsű vagy legfeljebb 2,50 m magas támfal létesíthető az alábbiak szerint:

(12)³ Az előkert kialakítása során:

17. § (1) A település területének beépítésre szánt területei a következők:

(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet határozza meg

18. § (1) A nagyvárosias lakóterületek a város un. telepszerű, többszintes beépítésű lakótelepeit foglalja magába.

(2) A lakóterületen az OTÉK-ban szereplő építmények helyezhetők el.

(3) Parkolóház illetve a szabályozási terven jelölt helyeken kívül egyedi vagy sorgarázs nem helyezhető el. A gépjárműveket a (2) bekezdés szerinti rendeltetésű épületben, mélygarázsban, vagy fásított felszíni parkolóban kell elhelyezni.

(4) Az építési övezetben a kialakult úszótelkeken az építés, a telekalakítás a jelenlegi telekhatáron túl legfeljebb 1,5 m-es sávban alakítható ki.

19. § (1) Az építési övezet a sűrű beépítésű hagyományos családi valamint a 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó csoport- és társasházas lakóövezeteket foglalja magába.

(2) A lakóterületen az OTÉK-ban szereplő építmények helyezhetők el.

(3) Az Lk-4 jelű kisvárosias lakóterületeken a hátsókert mérete 0 méter.

20. § (1) Az építési övezet a laza beépítésű, összefüggő kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóövezetekben a legfeljebb négylakásos lakóépületen kívül, az OTÉK-ban szereplő építmények helyezhetők el.

(3) A lejtős terepű Lke-3 övezeti besorolású Bartók Béla utca déli oldalán az általános szabályozástól eltérően 0 méteres előkert a mérvadó.

21. § (1) Az építési övezet lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Falusias lakóterületen telkenként – az Lf-4 jelű építési övezet kivételével - legfeljebb két – az OTÉK-ban szereplő - rendeltetési egység helyezhető el.

(3) Az építési hely mélysége nagyméretű lakótelek esetén is legfeljebb a közterületi homlokvonaltól mért 60 m. Az annál távolabb eső rész hátsókertnek minősül.

(4) Keresztcsűrök zártsorúan a kialakult építési vonalon építhetők, fenntarthatók, újjáépíthetők.

(5) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási és hitéleti épületek esetében 3,0 méterrel túlléphető.

(6) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein az épületek - az igazgatási és hitéleti épületek kivételével - egyik homlokzatmagassága sem haladhatja meg a 6,0 m-t.

(7) A Majosi településrészen a Majos XIII. utca keleti oldalán az Lf-2 jelű építési övezetben az általános szabályozástól eltérően a hátsókert mérete 0 méter.

(8) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető. Az állattartó épület a megengedett beépítési mérték 30%-át meg nem haladó, de legfeljebb 180 m² bruttó alapterületű lehet.

22. § (1) Településközpont vegyes építési övezet, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont területen csak olyan rendeltetés helyezhető el, melynek épületen kívüli raktározási igénye a telek beépített területének 50%-ának mértékét nem haladja meg.

(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein több épület is létesíthető.

(4)⁴ Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető, kivéve sorgarázs építése, amely kizárólag a szabályozási terven jelölt helyeken történhet, azonos beépítési és műszaki paraméterekkel megvalósítottan, 3,5 méteres épületmagassággal. Fedett gépjármű tároló építése megengedett.

(5) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.

(6)⁵ Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein ahol az előkert mértéke a 4 métert nem haladja meg, az épületek utcára néző földszintjein közfunkciókat kell elhelyezni, lakások itt csak kivételesen, a kialakult állapotra tekintettel helyezhetők el.

(7) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein az előírt legnagyobb épületmagasságnak az utcai főhomlokzaton önállóan is teljesülnie kell.

(8) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek esetében 3,0 méterrel túlléphető.

(9)⁶ Településközpont terület *-gal jelzett építési övezeteinek építési telkein, az egy telken belül álló és a szomszédos telken álló épületek között legalább 10,0 m-es távolságot beépítetlenül meg kell tartani.

(10)⁷ Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein, a hat férőhelynél több parkolóhely csak fásított parkolóként alakítható ki, minden 6 db parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát nevelő lombos fa telepítésével.

(11)⁸ Településközpont terület építési övezetének telektömbjében, a nem utcavonalon – tömbbelsőben – kialakult építési telken épület, szabadon állóan is elhelyezhető.

23. § (1) Az építési övezet elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein több épület is létesíthető.

(3) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakóépület nem helyezhető el. Lakó rendeltetés kizárólag a 2. szint felett valósítható meg.

(4) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető.

(5) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.

(6) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a 3. melléklet tartalmazza.

24. § (1) Üdülőházas terület olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein több épület is létesíthető.

(3) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető.

(4) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.

25. § (1) Hétvégiházas területen az OTÉK-ban megnevezett építmények, továbbá kialakult esetben lakó- és szállásépületek, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.

(2) Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkein egy épület helyezhető el.

(3) Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkein legfeljebb két önálló üdülő vagy lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(4) Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető.

(5) Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.

26. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató övezet, elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható, melynek bruttó alapterülete a 200 m²-t nem haladhatja meg.

(3) Az építési övezetben a telekhatár mentén a szabályozási terven meghatározott szélességben a háromszintes növénytelepítésről és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

(4) Az építési övezetben technológiai építmény, illetve sajátos építmény magassága a megadott legnagyobb épületmagasság értékét az építési övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények létesítése esetén meghaladhatja, legfeljebb az megengedett épületmagasság másfélszereséig.

27. § (1) Az építési övezetbe csak környezeti hatás szempontjából semleges - nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes – üzemek, így különösen élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-ellátást szolgáló valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el, oly módon hogy a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.

(2) Az övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás ki alakítható, melynek bruttó alapterülete a 200 m²-t nem haladhatja meg.

(3) Az építési övezetben a telekhatár mentén a szabályozási terven meghatározott szélességben a háromszintes növénytelepítésről és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

(4) Az építési övezetben technológiai építmény, illetve sajátos építmény magassága a megadott legnagyobb épületmagasság értékét az építési övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények létesítése esetén meghaladhatja, legfeljebb az megengedett épületmagasság másfélszereséig.

(5) A meglévő nagyüzemek kisebb méretű üzemekké történő osztása esetén közterület alakítási terv készítendő.

28. § (1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportolási rendeltetés, illetve rendeltetési célú építmények elhelyezésére szolgál. Az övezet elsősorban sportpálya, sportcsarnok, a szükséges parkolók és ellátó létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben magassági korlátozás nélkül oldal‐ és hátsókertben labdafogó háló létesíthető.

29. § (1) Az építési övezetbe elsősorban strand terület és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület – strand építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

30. § (1) Az építési övezetbe szállás és rekreációs funkciójú, továbbá ismeretterjesztési, bemutató, oktatási és egyéb idegenforgalmi célú épületek, a fentiekkel összefüggő szolgáltatási, kereskedelmi funkciójú épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető állat tartására szolgáló építmény is, amennyiben az állattartás a területen megvalósított rekreációs cél megvalósításához kötődik (pl. állatok bemutatása, terápiás célú állatgondozás stb. )

(3) Az építési övezetben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetési egység is elhelyezhető a főrendeltetésű épületen belül, a beépített szintterület legfeljebb 25%-án.

(4) Az építési övezetben állattartó épület - a lovassporthoz kapcsolódó épületek kivételével - nem helyezhető el.

31. § (1) Az építési övezet elsősorban a szabadidő eltöltését szolgáló közösségi szórakoztató, kulturális és sport rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület – turisztikai terület építési övezeteinek építési telkein több épület is létesíthető.

(3) Különleges terület – turisztikai terület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető.

(4) Különleges terület – turisztikai terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakóépület nem helyezhető el. Lakó rendeltetés csak a fő rendeltetés megléte esetén vagy azzal egyidejűleg helyezhető el a fő rendeltetésű épületen belül, a beépített szintterület legfeljebb 25%-án.

(5) Az építési övezetben elhelyezhető állat tartására szolgáló építmény is, amennyiben az állattartás a területen megvalósított turisztikai cél megvalósításához kötődik (pl. állatok bemutatása, terápiás célú állatgondozás stb. )

32. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a növénytermesztéssel, az állattartással és állattenyésztéssel kapcsolatos, feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el oly módon, hogy a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.

(2) Az építési övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ott lakást biztosító lakóház is kialakítható. A területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető.

(3) Az építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 méter, az oldalkert minimális szélessége 5 méter, a hátsókert minimális szélessége 10 méter.

(4) Az építési övezetben a telekhatár mentén a szabályozási terven meghatározott szélességben a háromszintes növénytelepítésről és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

(5) Az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetben, csak ha azt a technológia megköveteli (kémény, siló) el lehet térni, de a 20 méter nem haladhatja meg.

33. § (1) A különleges rendezvény és vásártér területen elsősorban a nagyobb területigényű városi rendezvényekkel összhangban lévő szabadidős, kulturális kereskedelmi célú tevékenység létesítményei és az ezeket kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben lakóépület nem helyezhető el.

34. § (1) A különleges borgazdasági építési övezet elsősorban a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges borgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:

(3) Az építési övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ott lakást biztosító 1 db lakóház is kialakítható. A területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető.

35. § (1) A különleges terület - temető területe a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben harangtorony, harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

36. § Az építési övezetben a közműellátás – gázfogadó- és trafóállomás – létesítményei helyezhetők el.

37. § Az építési övezetben a települési szilárd hulladékok elhelyezése és kezelése folytatható, ahol csak a hulladékok kezeléséhez szükséges építmények helyezhetők el.

38. § (1) Különleges terület – szennyvíztisztító terület kizárólag a szennyvízelhelyezés és tisztítás technológiai és kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet építési telkein a telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.

39. § (1) Az építési övezet a közlekedési területek kiszolgálását biztosító – buszpályaudvar (K-kö-b) és üzemanyagtöltő állomás és szerviz (K-kö-sz) - építmények területeit foglalja magában.

(2) Az építési övezetben az adott létesítmények működtetéséhez szükségek üzemi és ellátási építmények helyezhetők el.

(3) A buszpályaudvar övezetén belül kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció is elhelyezhető.

40. § (1) A település területének beépítésre nem szánt területei a következők:

(2) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet határozza meg

41. § (1) A területen a kialakult, vagy szabályozási terven kiszabályozott szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek vonalas létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok, utcafásítás, egyéb növényzet, közlekedést kiszolgáló kereskedelmi létesítmények helyezhetők el.

(2) A közlekedési területek övezetei és rendeltetése:

(3) Új utak építése vagy meglévő utak kötöttség nélküli korszerűsítése esetén az e-UT 03.01.11 jelű műszaki előírást és kiegészítéseit kell figyelembe venni. A meglévő és mindkét oldalán beépített utak esetén egyedi mérlegeléssel törekedni kell a kategóriának megfelelő szolgáltatási színvonal biztosítására – a közlekedés biztonságára ügyelve.

(4) Az utak tervezési osztályai:

(5) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál – megfelelő szabályozási szélesség esetén – biztosítani kell a közterületi fák, fasorok elhelyezhetőségét, fennmaradását.

42. § (1) A közparkok (Zkp) és közkertek (Zkk) a belterület beépítésre nem szánt, jellemzően növényzettel fedett része, amely közhasználatú, rekreációs szerepet is betöltő, díszkertként is funkcionáló közterület.

(2) Az övezetben a növényesítést lombos fákból, cserjékből és gyepfelületből álló őshonos növényálománnyal kell elvégezni.

(3) A helyi természeti védelemmel érintett Zöldterületeken csak a pihenés, a szabadidő és a játék kizárólag nem épület jellegű építményei (sétaút, játszótér, pihenőhely), valamint az esztétikai értékeket növelő díszítő elemek (szobor, plasztika, ivókút, szökőkút, vízmedence) és illemhely helyezhető el.

43. § (1) Az erdőterületek övezetei az Eg jelű gazdasági, az Ev jelű védelmi és az Ek jelű közjóléti rendeltetésű erdőövezetek.

(2) Az Eg jelű övezetekben erdő- és vadgazdálkodási rendeltetésének megfelelő főépítmények helyezhetők el. Abban az esetben, ha a beépíteni kívánt ingatlan, közterületi megközelítése és közmű rácsatlakozása biztosított kivételesen lakóépület is elhelyezhető.

(3) Az Ev jelű övezetben - erdei kilátó, magasles kivételével - építményt elhelyezni nem lehet.

(4) Az Ek jelű közjóléti rendeltetésű erdőterület elsősorban rekreációs célokat szolgáló erdőterület ahol rekreációs, sport, turisztikai, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szakrális célú fő rendeltetésű építmény helyezhető el.

44. § (1) A mezőgazdasági terület az alábbi mezőgazdasági övezetekre tagolódik:

45. § (1) Az általános mezőgazdasági terület Má-0 jelű övezetében építmény nem helyezhető el.

(2) Az Má-1 jelű általános – szántó - mezőgazdasági terület elsődlegesen szántóföldi árutermelő gazdálkodásra szolgáló terület.

(3) Az Má-2 jelű korlátozott használatú a gyep (rét) legelő terület övezete a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés megőrzésére, kialakítására, állattartásra szolgáló terület.

(4) Az Má-3 jelű korlátozott használatú a szőlő és gyümölcsös terület övezete a nagytáblás szőlő és gyümölcs ültetvényekhez kapcsolódó termelés megőrzésére, kialakítására szolgál.

46. § (1) Az Mk-1 és Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági terület a legfeljebb családi gazdaság méretű szőlő- és bortermelés, valamint szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység területe ahol az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmény és a (3) és (4) bekezdés szerint telkenként legfeljebb egy lakást tartalmazó lakóépület helyezhető el.

(2) Az Mk-1 és Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben a 3000 m² telekterületet meghaladóan két épület építhető, amelyek épületenkénti bruttó alapterülete a 180 m²-t nem haladhatja meg.

(3) Az Mk-1 és Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetben épület elhelyezés az OTÉK előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:

(4) Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben maximum két telek vonható össze, amelynek területe a 2500 m²-t nem haladhatja meg.

(5) Az Mk-1 és Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben birtokközpont nem alakítható.

(6) Az Mk-1 és Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben kerítés, a dűlőút tengelyétől minimum 4 méteres távolságban helyezhető el.

47. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos területek az alábbiak:

(2) Az övezetben – V-1 jelű övezet kivételével - csak a vízgazdálkodással kapcsolatos és a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények helyezhetőek el.

(3) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembe vételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet. a vízi létesítményi épületek nagyságát (beépítési mód, alapterület, épületmagasság) az épületben kialakítandó technológia igénye határozza meg, de a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 5% lehet.

(4) A vízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(5) Az árvízvédelmi töltés mentén a fejlesztett szelvénytől legalább 10 méteres védőtávolságot kell tartani, melyet a töltéstől távolodva minimum 5%-os eséssel kell kialakítani.

(6) A területen jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

48. § A Tk jelű övezetben, a természetközeli területeken;

49. § (1) A bányaterület övezetben kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el.

(2) A meglévő telek területe tovább nem osztható, az egységes tömb kialakulásának elősegítése érdekében telekösszevonás, telek kiegészítés végrehajtható.

(3) A technológiai szempontból szükséges építmények - siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló - legnagyobb épületmagassága 20 méterig terjedhet.

(4) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájba illesztése, illetve a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex táj rehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani.

50. §¹² (1) Az övezetbe a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló KB-En-1, és Kb-En-2 jelű területek tartoznak.

(2) Az övezetben az energiatermelő rendszerek és azok üzemeltetéséhez, kiszolgálásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el.

(3) A Kb-En-1 jelű övezet további előírásai:

(4) A Kb-En-2 jelű övezetbe a megújuló erőforrások hasznosítását szolgáló 5-50 MW közötti teljesítőképességű erőművek tartoznak.

51. § (1) Az övezet kizárólag a sportlövészet és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - lőtér övezetben elhelyezhető építmény sport, igazgatási, iroda, kereskedelmi-szolgáltató rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az övezetben a lőtér területét biztonsági kerítéssel kell lehatárolni.

52. § (1) Az övezetbe a város területén keletkező zöldhulladék hasznosításának céljára szolgáló területek tartoznak.

(2) Az övezetben az komposztálás folyamatához szükséges rendszerek és azok üzemeltetéséhez, kiszolgálásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el.

52/B. § (1) A Kb-Hih jelű övezet inert, nem veszélyes hulladék átmeneti tárolása, válogatása, osztályozása, törése, további hasznosítás céljából történő elszállítása céljára szolgál.

(2) Az övezetben a telekhatár mentén a szabályozási terven meghatározott szélességben a háromszintes növénytelepítésről és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

53. § (1) E rendelet a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Bonyhád Város Önkormányzati Képviselő-testületének a Bonyhád Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2004.(VIII.27.) számú rendelete.