OROSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 25/2020 (XII.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörében a polgármester által megalkotott 25/2020.(XII.28.) önkormányzati rendelet a településkép védelméről szóló 30/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2021. 01. 12- 2021. 01. 11OROSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 25/2020 (XII.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörében a polgármester által megalkotott 25/2020.(XII.28.) önkormányzati rendelet a településkép védelméről szóló 30/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról
2021-01-12-tól 2021-01-12-ig
Orosháza Város Önkormányzat Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdés alapján, Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörében Orosháza polgármestereként, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontja és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) – (3) bekezdésében, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítész hatáskörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, továbbá Orosháza város településfejlesztési, településrendezési és településképpel kapcsolatos feladataival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 19/2017. (VII.03.) önkormányzati rendeletben felsorolt Partnerek véleményének kikérésével a településkép védelméről szóló 30/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosítására a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló 30/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontja és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) – (3) bekezdésében, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítész hatáskörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, továbbá Orosháza város településfejlesztési, településrendezési és településképpel kapcsolatos feladataival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 19/2017. (VII.03.) önkormányzati rendeletben felsorolt Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:”
2. § Az Ör. 5. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„[E rendelet alkalmazásában:]
…
3. hirdetmény: cégér, cégtábla, molinó, totemoszlop, útbaigazító-hirdetmény és választási hirdetmény;
…”
3. § Az Ör. 10. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi védelemre vonatkozó előterjesztésről a tulajdonosokat tájékoztatni kell,
a) a partnerségi rendeletnek megfelelően, a helyi írott és elektronikus sajtó útján, valamint
b) amennyiben a tulajdonosok száma nem haladja meg a 20 főt ismert magyarországi lakcímükre küldött levél útján.
(2) A helyi egyedi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha:
a) a védett érték megsemmisült,
b) a helyi védelem alatt álló épület a védelem alapját képező értékeit elvesztette,
c) ezt jelentős közérdek indokolja.”
4. § Az Ör. 23. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az épületeken, építményeken elhelyezett cégér, cégtábla kialakításának az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie. Egységes épülethomlokzaton, kerítésen, elhelyezett cégérnek, cégtáblának egymással és az építménnyel összhangban kell lennie, ugyanazon az épületen megjelenő különböző cégéreket, cégtáblákat össze kell hangolni, egységes információs rendszerbe kell foglalni.
(2) Cégér, cégtábla még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját vagy egyéb meghatározó építészeti elemét.”
5. § Az Ör. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az elhelyezett hirdetmény eredeti állapot megőrzése érdekében történő folyamatos karbantartása a hirdetmény tulajdonosának kötelezettsége.”
6. § Az Ör. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Történelmi Belvároson és a Városmagon kívüli helyszíneken, belterületen elhelyezhető:
a) kerítésen, előkertben, vagy épület homlokzatán ingatlanonként egy darab önállóan létesítendő cégtábla legfeljebb oldalanként 2,0 m2 felületnagyságot meg nem haladó méretben és egy darab cégér;
b) kerítésen, előkertben, vagy épület homlokzatán ingatlanonként egy darab térbeli vagy festett betűkből álló felirat legfeljebb oldalanként 2,0 m2 felületnagyságot meg nem haladó méretben és egy darab cégér;
c) új épület építése, az épülethomlokzatok felújítása esetén az állványozást takaró háló felületének legfeljebb 20%-ára nyomtatott gazdasági reklám, molinó;
d) információs vagy más célú berendezés;
e) alkalmi kulturális, sport, idegenforgalmi, szórakoztató, egyházi, egészségvédelmi, gasztronómiai rendezvényekről tájékoztató reklámok 30 napnál nem hosszabb ideig, legfeljebb darabonként 4 m2 felülettel.”
7. § Az Ör. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, évente összesen tizenkét hét időtartamra településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezés nem pótolja vagy helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.”
8. § Az Ör. 11. alcíme és 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
30. § Településképi szakmai konzultációt kell tartani a Történelmi Belvárost, a Városmagot, Gyopárosfürdő üdülőterületet, valamint az 5. § 9. pontjában szereplő városba bevezető útvonalakat érintően az egyszerűsített bejelentési eljáráshoz kötött építési beruházások esetében.”
9. § Az Ör. 16. alcíme és 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
40.§ (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére - a reklámok és reklámhordozók jogellenes elhelyezését, valamint a településképi bírságot kivéve - e magatartás elkövetőjével szemben 10.000,- forinttól 200.000,- forintig terjedő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
(2) A településkép-védelmi bírság mértékének meghatározásánál mérlegelni kell:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetei:
a) a rendeletben előírt településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztásával megindított építési tevékenység;
b) a településképi bejelentésben foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;
c) a településképi követelmények be nem tartása;
d) településképi bejelentésre hozott polgármesteri döntésben foglaltak be nem tartása.”
10. § Az Ör. 3. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
11. § (1) Hatályát veszti az Ör.
a) 5. § 10. pontja,
b) 21. § (1) bekezdés d) pontja,
c) 22. §-a,
d) 24. §-a,
e) 28. § b) pontja,
f) 34. § (1) bekezdés b) pontja és
g) 38. §-a.
(2) Hatályát veszti az Ör. 1. melléklet táblázatának
a) 34. sora és
b) 134. sora.
12. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba és hatálybalépését követő napon hatályát veszti.