Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (I.30.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról

Hatályos: 2023. 07. 28

Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (I.30.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról

2023.07.28.

Csákvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontja, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2016. (IX. 29.) önkormányzati rendelet 35. § b) pont 2. alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Csákvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő

a) ingatlanra és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,

b) ingó vagyontárgyra,

c) immateriális javakra,

d) értékpapírra, valamint

e) társasági részesedésre.

(2) E rendelet szabályai

a) az Önkormányzat tulajdonában álló közterületre, lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre,

b) az Önkormányzat pénzügyi eszközére, valamint

c) az Önkormányzat követelésére

az e tárgykörben hatályban lévő más önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésben alkalmazandók.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a koordinált városfejlesztési ingatlanhasznosítási tevékenységre.

(4) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont bármilyen jogcímen használó szervezetre és személyre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. használatba adás: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott használat;

2. kiíró: az Önkormányzat, valamint az önkormányzati vagyon bérbe vagy használatba adására e rendelet szerint jogosult önkormányzati vagyont működtető szervezet a vagyonkezelő kivételével;

3. közérdekű tevékenység:

a) az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladata közé tartozó tevékenység (ideértve a feladatellátás feltételeinek biztosítását is), amelyet más személy vagy szervezet közreműködésével, vagy annak elfogadásával kíván vagy tud ellátni, vagy

b) az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladata ellátásához kapcsolódó, nem haszonszerzés céljából végzett egészségügyi, szociális, kulturális, köznevelési, közbiztonsági, katasztrófavédelmi, sporttevékenység;

4. működtetés: az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonra vonatkozó, a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott tevékenységek összessége, amely kiterjed a nemzeti vagyon felújítására és fejlesztésére, a birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának továbbengedésére is;

5. Önkormányzat intézménye: az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv;

6. sportcélú ingatlan: az az ingatlan, ingatlanrész, amelynek alapvető rendeltetése, hogy a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használják.

II. Fejezet

Az Önkormányzat vagyona

3. Az Önkormányzat vagyonának meghatározása és elemei

3. § Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos vagy résztulajdonában lévő ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, ingók, immateriális javak, társasági részesedések, értékpapírok, pénzeszközök, valamint követelések összessége.

4. § (1) Az Önkormányzat vagyona - rendeltetése szerint - törzsvagyon és üzleti vagyon.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(3) Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik

a) az 1. melléklet szerinti az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, törvényben meghatározott nemzeti vagyon, valamint

b) a 2. melléklet szerinti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.

(4) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozik a 3. melléklet szerinti

a) a törvényben ekként meghatározott vagyonelem, kivéve, amit az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonnak nyilvánít és

b) az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi sportcélú ingatlan.

(5) Mindaz a vagyon, amely törvény vagy e rendelet alapján nem tartozik a törzsvagyon körébe, forgalomképes üzleti vagyon. A forgalomképes üzleti vagyont a 4. melléklet tartalmazza.

4. A vagyon besorolása

5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő vagyon a rendeltetése vagy tervezett rendeltetése alapján a 4. §-ban foglaltak figyelembevételével sorolandó be az ott meghatározott vagyoni körbe.

(2) Amennyiben az üzleti vagyon valamely eleme közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátásához vagy hatáskör gyakorlásához válik szükségessé, az adott vagyoni elem a 4. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a törzsvagyonba sorolandó át.

(3) Amennyiben a törzsvagyon valamely eleme már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását, az adott vagyontárgy a törzsvagyon köréből kivonható, és az üzleti vagyonba átsorolható.

(4) A vagyon (1)-(3) bekezdés szerint átsorolásáról az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt.

(5) A vagyon (1)-(3) bekezdés szerinti átsorolásának nyilvántartásban történő átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

III. Fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

5. Általános szabályok

6. § Az Önkormányzat vagyonára vonatkozó tulajdonosi jogokat az e rendeletben szabályozottak szerint

a) a Képviselő-testület, vagy

b) polgármester

gyakorolhatja.

7. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyon megszerzésére vagy átruházására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értéke a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel

a) ingatlanvagyon esetén az erre vonatkozó értékbecslésben meghatározott érvényességi idejű, de 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés,

b) értékpapír esetén a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyam, valamint az üzletrésznél annak névértéke,

c) ingó vagyontárgy átruházása esetén az erre vonatkozó értékbecslésben meghatározott érvényességi idejű, de 6 hónapnál nem régebbi egyedi értékbecslés vagy nyilvános értékelési módszer

(a továbbiakban az a)-c) pontokban foglaltak együtt: értékbecslés) alapján határozandó meg.

(2) Ingó vagyontárgy átruházása esetén 200.000,- Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatt mellőzhető értékbecslés beszerzése.

(3) Ingatlanvagyon megszerzése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, amennyiben a szerzés hatósági vagy végrehajtási eljárásban történik, és az ingatlan értékét az adott eljárásokra vonatkozó jogszabály alapján határozták meg.

(4) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyon bérbe, használatba adására vagy megterhelésére irányuló döntést megelőzően a bérleti, használati díj összege és a vagyon megterhelése esetén a kártalanítás mértéke - a (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az erre vonatkozó értékbecslésben meghatározott érvényességi idejű, de 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján határozandó meg.

(5) Az (4) bekezdésben foglaltakról eltérően mellőzhető a bérleti vagy használati díj összegére vonatkozó értékbecslés beszerzése

a) az Önkormányzat tulajdonában álló, az Önkormányzat és intézménye által a feladatellátáshoz használt ingatlan helyiségének a feladatellátáshoz szükséges időtartamon kívüli használatra történő bérbe vagy használatba adása és

b) ingó vagyontárgy bérbe vagy használatba adása

esetén.

(7) Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon közfeladat céljára történő ingyenes hasznosítása, vagyonkezelésbe, működtetésbe vagy üzemeltetésbe adása esetén a forgalmi érték az adott vagyontárgy könyv szerinti bruttó értéke.

(8) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában az (1) és (4) bekezdésben meghatározottnál régebben készült értékbecslés áll rendelkezésre, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

8. § (1) A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlóját átruházásnál, bérbe, használatba adásnál, megterhelésnél és a vagyon megszerzésénél - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában, az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozottakra figyelemmel -

a) a vagyontárgynak a 7. § szerint meghatározott értéke,

b) több vagyontárgyat érintő jogügylet esetén azok együttes értéke,

c) csere esetén a magasabb érték, valamint

d) a felajánlott vételár vagy ellenszolgáltatás

határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonérték megállapításának alapja

a) ingatlan, használat és egyéb vagyoni értékű jog esetében - a b) pontban foglaltak kivételével - az értékbecslésben megállapított nettó forgalmi érték,

b) vételi jog biztosítása esetén a vételi jog tárgyát képező vagyontárgy nettó forgalmi értéke,

c) ingó vagyontárgy esetében az értékbecslésben megállapított nettó forgalmi érték, ennek hiányában a bruttó nyilvántartási érték, valamint

d) bérlet esetében

da) határozott időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti nettó ellenszolgáltatás vagy

db) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a jogviszony tárgyát képező vagyontárgy nettó forgalmi értéke, ennek hiányában a bruttó nyilvántartási érték.

6. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása

9. § Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát - törvényben meghatározott esetek kivételével - ingyenesen átruházni nem lehet.

7. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának visszterhes átruházása

10. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon átruházásáról és feltételeiről értékhatárra tekintet nélkül - a (2)-(3) bekezdésben írt feltételekre figyelemmel - a Képviselő-testület dönt.

(2) A 4. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyon a törzsvagyon köréből történő kivonás nélkül kizárólag törvényben meghatározott személy részére vagy törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén idegeníthető el.

(3) A (2) bekezdésben nem szabályozott esetben a 4. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 4. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyon átruházására abban az esetben van lehetőség

a) ha az adott vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel a vagyonelem korlátozottan forgalomképességét megállapították, és

b) a Képviselő-testület legkésőbb az átruházásra vonatkozó döntéssel egyidejűleg dönt a vagyonelem korlátozottan forgalomképes vagyoni körből üzleti vagyoni körbe történő átsorolásáról.

8. Az önkormányzati vagyon hasznosítása és megterhelése

11. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező nemzeti vagyont ingyenesen csak törvényben meghatározott esetekben lehet hasznosítani.

(2) Ingyenes használatkor rögzítésre kerül a használati érték.

(3) A kedvezményezett nem mentesül a hasznosítást terhelő közterhek és a használattal járó egyéb költségek viselése vagy megtérítése alól.

12. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyona a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivétellel terhelhető meg.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona kizárólag a Magyar Állam vagy az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezet javára terhelhető meg.

(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó ingatlan fölötti rendelkezési jogot érdemben nem érintő korlátozás, vagyonkezelői jog, szolgalmi jog és jogszabályon alapuló használati jog vonatkozásában kötendő megállapodásra, nyilatkozat megtételére.

(4) Az Önkormányzat üzleti vagyonának megterhelése a Képviselő-testület joga.

13. § (1) A forgalomképtelen vagyon bérbe, ellenérték fejében történő használatba adásáról, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény által lehetővé tett megterheléséről és annak feltételeiről a Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményének figyelembevételével a Képviselő-testület dönt.

(2) A korlátozottan forgalomképes és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével az üzleti vagyon bérbe, ellenérték fejében történő használatba adásáról és feltételeiről a Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményének figyelembevételével a Képviselő-testület dönt.

(3) Az üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyon bérbe, ellenérték fejében történő használatba adásáról és feltételeiről a Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményének figyelembevételével a Képviselő-testület dönt.

(4) Az (1)-(3) bekezdéstől eltérően az önkormányzati vagyont működtető szervezetek működtetésében lévő vagyon bérbeadásáról

a) a vagyonkezelő szervezet vezetője vagy

b) a 31-32. §-ban foglaltak szerint az önkormányzati vagyont vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján működtető vezetője dönt.

14. § A Képviselő-testület dönt

a) az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonra haszonélvezeti jog alapításáról és

b) az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon vagyonkezelésbe adásáról.

9. Vagyon Önkormányzat javára történő megszerzése

15. § (1) Az Önkormányzat vagyona gyarapítására

a) az éves költségvetési előirányzat terhére

aa) elővásárlási jog,

ab) városrendezési terv megvalósítása miatt,

ac) terület - és városfejlesztés érdekében,

ad) tulajdonjog rendezés miatt és

b) az a) pontban meghatározottakon túl egyéb esetben

a Képviselő-testület egyedi döntése alapján vásárol ingatlanokat és egyéb vagyontárgyakat.

(2) Ha valamely vagyonról az Önkormányzat vagy intézménye javára lemondtak, ezt a

lemondásban megnevezett akkor fogadhatja el, ha képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére, és a felajánlott vagyon elfogadásához a Pénzügyi és Jogi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület hozzájárul, illetve elfogadja, egyben a vagyontárgy besorolását is meghatározza.
(3) A hagyaték, az ajándék terheit, valamint az ajándékozási, illetve hagyatéki eljárás költségeit az Önkormányzat és intézményei költségvetéséből kell fedezni. A vagyon hasznosításának vagy rendeltetésének meghatározásakor az örökhagyó, ajándékozó, illetve a közérdekű célra felajánló akaratát figyelembe kell venni.
(4) A felajánlott vagyon elfogadása különleges mérlegelést igényel, ha a vagyon olyan ingatlan vagy
ingatlanrész, amelyben az Önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára használható, vagy
hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs, vagy olyan hagyaték (ingatlan, ingatlanrész,
eszköz, befektetés, pénz), melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.

16. § Az Önkormányzatot megillető elővásárlási, vételi és visszavásárlási jog gyakorlásáról a Képviselő-testület dönt.

17. § (1) Az Önkormányzat feladatellátásához szükséges, más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyon bérbe, használatba vagy vagyonkezelésbe vételéről - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a Képviselő-testület dönt.

(2) Az Önkormányzat javára más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon szolgalmi vagy egyéb közérdekű használati jog alapításáról a polgármester dönt. Az Önkormányzat javára más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon fennálló szolgalmi, egyéb közérdekű használati joggal vagy az alapján való rendelkezésről, valamint az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlásáról a polgármester dönt.

10. Az Önkormányzat vagyonát érintő egyéb tulajdonosi jogok gyakorlása

18. § Civil szervezet vagy vállalkozás székhely, telephely, fióktelep címeként önkormányzati ingatlan címe abban az esetben jegyezhető be, ha a civil szervezet vagy vállalkozás az e rendeletben meghatározott közérdekű tevékenységet végez, vagy az Önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján önkormányzati feladatot lát el és az ingatlan vagy ingatlanrész jogszerű használatának feltételei biztosítottak. Az önkormányzati ingatlan civil szervezet vagy vállalkozás székhely, telephely, fióktelep címeként történő bejegyzéséhez szükséges hozzájárulásról a polgármester dönt.

IV. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok

11. A társasági részesedés feletti rendelkezési jog

19. § Az önkormányzati tulajdonú társasági részesedéssel való rendelkezési jog a Képviselő-testület hatásköre.

20. § (1) Az egyszemélyes gazdasági társaság alapítói jogkörét a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A kisebbségi, illetve többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő a Képviselő-testület - adott napirenddel kapcsolatos - döntéséhez kötve van.

(3) A kisebbségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő - amennyiben az adott napirendi pontot a Képviselő-testület előzetesen nem tárgyalta - az Önkormányzat érdekének figyelembevételével köteles eljárni.

12. Az Önkormányzat többségi tulajdonú gazdasági társaságánál működő felügyelőbizottsággal szembeni elvárások

21. § (1) Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő valamennyi gazdasági társaságnál kötelező felügyelőbizottságot létrehozni.

(2) Az Önkormányzat egyszemélyes és többségi tulajdonú gazdasági társaságaiban a tulajdonosi ellenőrzési jogait a felügyelőbizottságokon keresztül gyakorolja.

(3) A felügyelőbizottságok szerepe az ügyvezetés, a gazdasági érdekek érvényesülésének és a szabályos működés feltételeinek ellenőrzése.

(4) A felügyelőbizottság működése során - a törvényben meghatározottakon túl - az alábbi feladatok ellátására köteles:

a) a legfőbb szerv elé kerülő valamennyi üzletpolitikai jelentést megvizsgálni,

b) a mérlegbeszámolót és adózott eredmény felhasználásáról szóló javaslatot írásban véleményezni,

c) a legfőbb szerv ülését összehívni, ha megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége gazdasági érdeket sért vagy szabályellenes,

d) ügyrendjét összeállítani és a legfőbb szerv felé jóváhagyásra előterjeszteni,

e) üzleti tervet véleményezni,

f) évente egy alkalommal, a mérleg elfogadás időszakában írásban beszámolni tevékenységéről a Képviselő-testületnek.

(5) A gazdasági társaság tevékenységi köre szerint illetékes felügyelőbizottság - a (4) bekezdésben részletezetteken túl - köteles:

a) a közüzemi szolgáltatások ellátásának mennyiségi és minőségi szintjét vizsgálni és véleményezni,

b) a városfenntartási tevékenység hatékonyságát vizsgálni,

c) az ingatlanfejlesztési tevékenység és a komplex városfejlesztési célok közötti összhangot figyelemmel kísérni,

d) a szolgáltatási díjak, az elvégzett szolgáltatások, a társaság hatékony működése közötti összhangot megteremtő javaslatokkal élni.

(6) Azokban az ügyekben, amelyekben a felügyelőbizottságnak nincs döntési hatásköre, a felügyelőbizottság köteles az Önkormányzat illetékes bizottsága felé állásfoglalását eljuttatni, így az önkormányzati bizottság előzetes állásfoglalásával és véleményezésével az Önkormányzat Képviselő-testülete dönthet, illetve kezdeményezhet intézkedéseket a gazdasági társaság legfőbb szerve felé.

V. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon működtetése

13. Vagyonkezelés

22. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat közfeladatainak átadásához kapcsolódóan az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra - törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével - vagyonkezelési szerződés megkötésével vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog létesítésének elsődleges célja a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, illetve értékének növelése.

(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat és kötelezettségeket átvegye.

(4) A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékéről vagy a vagyonkezelői jog ingyenes alapításáról a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapításával egyidejűleg dönt. A vagyonkezelői jog ellenértékét a Képviselő-testület a vagyonkezelésbe adott vagyontárgy forgalmi értékének 0,01 - 5 %-a közötti értékben egyedileg határozza meg.

(5) Ingyenes vagyonkezelési szerződés kivételesen törvény alapján, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló

a) önkormányzati társulással, vagy

b) költségvetési szervvel, vagy

c) önkormányzati intézménnyel, vagy

d) az állammal, vagy

e) az Önkormányzat együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel

köthető.

(6) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről a vagyonkezelői jog jogosultja saját költségén gondoskodik.

23. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog gyakorlása során köteles

a) a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint a jó gazda gondosságával, rendeltetésszerűen kezelni és hasznosítani,

b) a kezelésében lévő vagyontárgyakat fenntartani, karbantartani, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni,

c) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek eleget tenni,

d) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és az e rendeletben előírtakat teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége megszegésével okozott kárért a vagyonkezelő a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

24. § (1) A vagyonkezelési szerződés - figyelemmel az önkormányzati közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére, valamint az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvényben foglaltakra - tartalmazza

a) a vagyonkezelő által ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket,

b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához közreműködő igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó rendelkezést, a közreműködő tevékenységének a vagyonkezelő általi folyamatos ellenőrzése kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, valamint azt, hogy a vagyonkezelő az általa igénybe vett alvállalkozó, egyéb közreműködő tevékenységéért teljes körű felelősséget vállal,

c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszköznek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezést és a vagyonnal való vállalkozás feltételét,

e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét vagy az ingyenesség tényét,

f) a vagyonkezelésbe adott vagyon birtokba adására vonatkozó rendelkezést,

g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját és formáját,

h) az Önkormányzatot megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetés teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezést,

i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezést,

j) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettséget és egyéb biztosítékot,

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

l) a vagyonkezelő által a vagyonkezelésbe adott vagyonra vonatkozóan megkötendő biztosítási szerződésre, a minimálisan kötelező biztosítási kategóriára vonatkozó rendelkezést, a kárfelelősség viselésére vonatkozó előírásokat, valamint

m) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetén a vagyon Önkormányzat részére történő birtokba adására vonatkozó eljárást.

(2) A vagyonkezelő az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra az Önkormányzat által a vagyonkezelési szerződésben meghatározott biztosítási kategóriára saját költségére biztosítási szerződést köt. Amennyiben a vagyonkezelő a vagyonkezelésébe adott vagyonra nem köt biztosítási szerződést, a kezelt vagyonban bekövetkezett bármilyen káresemény esetén a helyreállítás teljes költségét viseli, vagy a teljes költséget megtéríti.

(3) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, vagy a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő az Önkormányzatot 8 napon belül értesíti.

(4) A vagyonkezelésből való kivonásról és a vagyonkezelői szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.

(5) A vagyonkezelő a kezeléséből kivont vagyont az Önkormányzat részére haladéktalanul és feltétel nélkül birtokba adja.

25. § (1) Az Önkormányzat a vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzését, a vagyonkezelés ellenőrzését évente legalább egyszer elvégzi a vagyonkezelői jog gyakorlójának bevonásával, vele legalább 15 nappal korábban előzetesen egyeztetett időpontban, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályok és a vagyonkezelői szerződés tartalmát.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyont könyvvezetésében elkülönítetten köteles kezelni, ráfordításait és költségeit külön köteles kimutatni. Ezen felül minden évben, a tárgyévet követően február 15-ig beszámolót köteles készíteni a Képviselő-testület számára.

(3) A vagyonkezelő a tárgyévet követő február 15-ig a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában köteles adatot szolgáltatni az Önkormányzat felé a kezelésbe adott vagyon értékében bekövetkezett változásról.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell:

a) eszközönként tételesen az eszköz bruttó értékében bekövetkezett növekedéseket és csökkenéseket (beruházások és felújítások értéke, selejtezés, értékvesztés, stb.)

b) elszámolt értékcsökkenést.

(5) A vagyonkezelő a kezelésbe átvett vagyontárgyak vonatkozásában köteles az általa feltárt feleslegessé vált tárgyi eszközökről és készletekről jelentést tenni az Önkormányzat felé. A vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközök és készletek esetében a selejtezést az Önkormányzat mindenkor hatályos tárgyi szabályzatának rendelkezései alapján kell végrehajtani.

26. § (1) A vagyonkezelési szerződésben meghatározott jog és kötelezettség teljesítését az Önkormányzat ellenőrzi.

(2) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetésére intézkedés kezdeményezése. Az Önkormányzat az ellenőrzést az eredményesség, gazdaságosság és hatékonyság elveinek figyelembevételével végzi.

(3) A kijelölt tulajdonosi ellenőr jogosult

a) az ellenőrzött vagyonkezelt ingatlanába szabadon belépni, figyelemmel az ellenőrzött biztonsági előírásaira, munkarendjére,

b) a tulajdonosi ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratba és más dokumentumba, elektronikus adathordozón tárolt adatba - külön jogszabályban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot vagy tanúsítványt készíteni, valamint

c) az ellenőrzött szerv vezetőjétől (képviselőjétől) és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni.

(4) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője), valamint dolgozója az ellenőrzés során együttműködésre köteles.

(5) A kijelölt tulajdonosi ellenőr vizsgálati jelentést készít úgy, hogy a vizsgálati jelentés tervezetét az ellenőrzött vezetőjével (képviselőjével) előzetesen egyezteti. A vizsgálati jelentés aláírását követően a vizsgálati jelentést a polgármesternek átadja. Amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a tulajdonosi ellenőr haladéktalanul jelentést tesz a polgármesternek.

(6) Az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője) jogosult az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(7) A Képviselő-testület azonnali intézkedését nem igénylő esetben a polgármester a Képviselő-testületet évente tájékoztatja az adott évben lefolytatott ellenőrzések eredményéről.

27. § (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnik

a) határozatlan idejű szerződés esetén a szerződésben meghatározott felmondás gyakorlásával,

b) határozott idejű szerződés esetén a szerződésben meghatározott időtartam elteltével vagy

c) rendkívüli felmondással törvényben meghatározott esetben, továbbá

d) ha megszűnik az a közfeladat, amelynek ellátására a vagyonkezelési szerződés létrejött.

(2) A vagyonkezelő az azonnali felmondás esetén a kezelt vagyont azonnal birtokba adja az Önkormányzatnak.

(3) A vagyonkezelési szerződés (2) bekezdésen kívüli okból történő megszűnése esetén a vagyonkezelő a kezelt vagyont a vagyonkezelési szerződésben meghatározott határidőben és módon adja az Önkormányzat birtokába.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámol.

14. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján történő működtetése

28. § (1) Az önkormányzati vagyont vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján

a) az Önkormányzat intézménye,

b) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasága és

c) az Önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló más jogi személy, szervezet vagy természetes személy

(a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyont működtető szervezet) működtetheti.

(2) Az Önkormányzat intézménye részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyon használatát a közfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. Az önkormányzati intézmény az alapító okiratban használatba adott vagyon működtetéséről törvényben és e rendeletben foglaltak figyelembevételével gondoskodik.

(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint az Önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló más jogi személy, szervezet vagy természetes személy a használatában lévő vagyon működtetéséről törvényben és e rendeletben meghatározottakon kívül a vele kötött szerződésben foglaltak alapján gondoskodik.

29. § (1) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet a működtetés során jogosult a vagyon

a) birtoklására,

b) rendeltetésszerű használatára,

c) hasznai szedésére, valamint

d) az a)-c) pontokban meghatározott rendelkezési jogok továbbengedésére,

az e rendeletben és a vele kötött szerződésben foglaltak szerint.

(2) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet a vagyon működtetése során - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a tűzvédelmi, munkavédelmi, egészségügyi előírásoknak megfelelően gondoskodik

a) a vagyon fenntartásáról, ezen belül különösen

aa) a karbantartásról,

ab) a vagyon teljes vagy részleges felújításáról,

ac) a vagyon fejlesztéséről, beleértve a korszerűsítést, átalakítást és

ad) szükség esetén a bontásról, megsemmisítésről,

b) a vagyon üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ezen belül különösen

ba) a vagyonvédelemről,

bb) a vagyon működtetése költségeinek és

bc) a vagyonhoz fűződő közterhek viseléséről.

(3) Az Önkormányzat intézménye a (2) és (6) bekezdésben foglalt feladaton túl gondoskodik a működtetésébe adott vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartásáról, szükség esetén a használatra alkalmatlan vagyontárgyak selejtezéséről.

(4) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.

(5) A Képviselő-testület az Önkormányzat intézménye használatába adott vagyoni eszköz használatának jogát megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja. Ebben az esetben az intézménynek az adott vagyoni eszköz működtetésére vonatkozó jogai és kötelezettségei is megszűnnek.

(6) Az Önkormányzat tulajdonában álló és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetése során az önkormányzati vagyont működtető szervezet a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feladatok ellátásáról gondoskodik.

30. § (1) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet jogosult a használatában lévő vagyon bérbeadására. Az ebből származó bevétel az önkormányzati vagyont működtető szervezetet illeti meg.

(2) A bérbeadásra irányuló szerződés határozatlan vagy a nemzeti vagyontörvény rendelkezéseinek megfelelő, a működtetés időtartamában maximalizált határozott időtartamra köthető.

(3) Határozatlan időre kötött bérleti szerződés esetén a rendes felmondás jogának gyakorlását indokolás nélküli négy hónapos felmondási időhöz kell kötni.

(4) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet az általa működtetett ingatlan bérbeadása során a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettséget nem vállalhat. Amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettségvállalás szükségessége merül fel, ahhoz a tulajdonosi jogok 14. § (2) bekezdésében meghatározott gyakorlója előzetes hozzájárulásának a beszerzése szükséges.

(5) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet vagyonhasznosítása nem sértheti vagy veszélyeztetheti az intézmény vagy az Önkormányzat feladatainak ellátását.

31. § Az önkormányzati vagyont működtető, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság a működtetésében álló önkormányzati vagyont a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott időre, a társaság vezető tisztségviselőjének döntése alapján hasznosíthatja.

VI. Fejezet

A versenyeztetési kötelezettségre vonatkozó szabályok

32. § (1) A 5.000.000,- Ft értékhatár feletti önkormányzati vagyont - törvényben és a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak versenyeztetési eljárás lefolytatásával lehet átruházni, bérbe vagy használatba adni.

(2) Törvényben meghatározott értékhatár alatt mellőzhető a versenyeztetés:

a) ha az ingatlan vagy ingatlanrész bérbeadása vagy átruházása idegen tulajdonú felépítmény alatti földterület esetén a felépítmény tulajdonosa részére történik,

b) kisajátítást megelőző megállapodásra irányuló eljárásban vagy kisajátítás során csereingatlan biztosítása esetén,

c) ingatlan vagy ingatlanrész bérbeadóval történő közös használatára,

d) ingatlan vagy ingatlanrész alkalmi rendezvények tartására történő bérbeadása esetén,

e) osztatlan közös tulajdonú ingatlan önkormányzati tulajdoni hányadának a tulajdonostárs részére történő átruházása (tulajdonközösség megszüntetése) vagy bérbeadása esetén,

f) ingatlannak vagy ingatlanrésznek

fa) közfeladat és a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása vagy

fb) közérdekű tevékenység végzése

céljából történő átruházása, bérbe vagy használatba adása esetén a Képviselő-testület döntése alapján, a döntésben meghatározott feltételek szerint,

g) ingó vagyontárgy átruházása, bérbe vagy használatba adása esetén.

(3) Az önkormányzati vagyon (2) bekezdés szerinti átruházására, bérbe vagy használatba adására vonatkozó döntéssel egyidejűleg a döntéshozó a versenyeztetési eljárás mellőzéséről is dönt.

VII. Fejezet

A versenyeztetési eljárás szabályai

33. § (1) A versenyeztetési eljárás

a) pályázat vagy

b) licitálás (árverés)

lehet.

(2) Licitálás tartandó, ha az elsődleges cél kizárólag a legmagasabb ellenérték elérése.

15. A pályáztatás

34. § (1) A pályázati felhívás nyilvános vagy zártkörű lehet.

(2) Zártkörű pályázat írandó ki, ha

a) ha a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak,

b) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint a hasznosítással kapcsolatos feladatok megvalósítása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetve társasági partnerek részvételét teszik szükségessé,

c) a nyilvános pályázat közérdeket sért, vagy

d) a közszolgáltatás ellátása, üzleti titok megóvása indokolttá teszi.

(3) A zártkörű pályázat meghirdetéséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A nyilvános pályázati felhívás az elektronikus és a nyomtatott médiában, az Önkormányzat honlapján és egy nyomtatott napilapban kerül meghirdetésre, továbbá más sajtótermékben is meghirdethető.

(5) A zártkörű pályázati felhívásról a meghívott ajánlattevők egyidejűleg és közvetlenül, írásban kerülnek tájékoztatásra. Zártkörű pályáztatás esetén legalább három pályázónak meg kell küldeni a pályázati felhívást.

(6) A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételekkel vesznek részt. A második fordulóra vagy a második fordulóban tett azonos ajánlatok közül a nyertes kiválasztására licit is kiírható, ha az a pályázati kiírásban szerepel.

(7) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, melyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.

(8) A pályázati kiírás elkészítéséről a kiíró szükség szerint szakértő bevonásával és a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatallal történt egyeztetés alapján, vagy gazdasági társaságának bevonásával gondoskodik.

35. § (1) A pályázati kiírás tartalmazza

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, továbbá ha az Önkormányzat megbízásából önkormányzati vagyonkezelő szerv jár el, az erre való utalást,

b) a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörű), arra való utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név megjelöléssel pályázhat,

c) a pályázat tárgyaként az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését,

d) az alkalmazható fizetési módot, ezek jogi és gazdasági feltételeit,

e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját,

f) az ajánlatok felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra és eredményhirdetésre vonatkozó időpontot és további körülményeit,

g) a pályázati biztosíték fizetésére vonatkozó feltételt, valamint visszafizetésének szabályait,

h) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,

i) a részletes pályázati kiírást, megtekintésének vagy kiváltásának helyét, módját, idejét és költségét,

j) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést és ily módon a pályázatot, akár indokolás nélkül is, eredménytelennek minősítse,

k) az alternatív ajánlattétel lehetőségét, valamint

l) a kiíró által a pályázati cél megvalósulása érdekében szükségesnek tartott egyéb feltételt.

(2) A kiíró a pályázat kiírása tárgyában hozott döntésével egyidejűleg dönt arról, hogy a pályázatra beérkező ajánlatok értékelését (elbírálását) követően maga vagy más szerve jogosult az alábbi döntések meghozatalára:

a) a pályázat nyertesének - illetve, ha indokolt, az 1-3. helyezett - megállapítására és kihirdetésére,

b) a pályázat nyertesével kötendő szerződés aláírására,

c) a pályázat eredménytelenné nyilvánítására,

d) a pályázat eredménytelenségének megállapítása mellett új pályázat kiírására,

e) eredménytelen pályázat esetén a kiírás érvényességének időtartamára.

(3) A pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után a (4) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve a pályázati kiírásban meghatározottak szerint vissza kell fizetni.

(4) Nem jár vissza a biztosíték, ha

a) a pályázati kiírás szerint az szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,

b) az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta,

c) az ajánlattevő a pályázat benyújtását követően, de az eredményhirdetést megelőzően vonta vissza ajánlatát,

d) a szerződéskötés meghiúsulása az ajánlattevőnek felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

(5) Az (1) bekezdés i) pontjában szabályozott részletes pályázati kiírás különösen az alábbiakat tartalmazza:

a) a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elővásárlási jogot,

b) az ismert hatósági előírásokat,

c) minden egyéb adatot, melyet a kiíró szükségesnek tart az önkormányzati vagyon értékesítésének, hasznosításának kívánatos módjára és egyéb feltételeire vonatkozóan, valamint mindazon adatokat, amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez.

(6) Az ajánlat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló határidő ne legyen kevesebb 15 napnál.

36. § (1) A pályázati kiírás az ajánlat benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, amelyet a kiíró a felhívással azonos módon tesz közzé.

(2) A pályázati kiírás különösen indokolt esetben az ajánlatok felbontása előtt is visszavonható, amennyiben a pályázat tárgyát képező vagyonra vagy pályázati feltételre vonatkozóan merül fel olyan új adat vagy tény, amely a pályázat tartalmát lényegesen befolyásolja.

(3) A pályázati kiírás (2) bekezdés szerinti visszavonásáról a kiíró haladéktalanul, de legkésőbb az ajánlatok felbontásáig értesíti a pályázatot benyújtó személyt vagy szervezetet.

(4) A kiírás visszavonásáról az Önkormányzat mint kiíró esetén a polgármester dönt.

(5) A pályázati kiírás visszavonása esetén - ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - az ellenérték visszajár, az ajánlattevő pedig a dokumentációt visszaadja.

(6) Amennyiben a pályázati kiírás visszavonására az ajánlat benyújtása és az ajánlatok felbontása közötti időben a (2) bekezdésben jelölt okból kerül sor, a pályázó az ajánlatának összeállításával kapcsolatban felmerült és igazolt költségei megtérítésére nem tarthat igényt, kivéve, ha ezt a pályázati kiírás lehetővé teszi.

(7) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatot - törvényben vagy az e rendeletben szabályozott jogkövetkezmények nélkül - bármikor visszavonhatja.

37. § (1) A pályázatokat bíráló bizottság az elnökkel együtt páratlan létszámú és legalább 3 fős. A bizottság elnökét, tagjait és póttagjait, valamint a jegyzőkönyvvezetőt legkésőbb a pályázat elbírálását megelőző 8. napig az Önkormányzat mint kiíró esetén a polgármester, egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője bízza meg.

(2) A bíráló bizottság tagjai a bizottság munkájában való részvételért díjazásban nem részesülnek.

(3) A bíráló bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(4) A bíráló bizottság a határozatait jelenlévők több mint a felének egybehangzó szavazatával hozza.

(5) A bíráló bizottság dönt a pályázat elbírálásához esetlegesen szükséges szakértő meghívásáról.

38. § (1) A bíráló bizottság tagjait és a felkért szakértőt titoktartási kötelezettség terheli. Az elbírálásban résztvevő az e minőségében tudomására jutott információt kizárólag az ajánlat értékelésének (elbírálásának) a céljára használhatja fel.

(2) Az ajánlat elbírálásában nem vehet részt, aki

a) az ajánlattevő Ptk. szerinti hozzátartozója,

b) munkaviszony (ideértve a közalkalmazotti, közszolgálati, hivatásos szolgálati jogviszonyt is) alapján az ajánlattevő közvetlen felettese, beosztottja vagy alkalmazottja,

c) szerződéses jogviszony keretében az ajánlattevő foglalkoztatottja vagy

d) az ajánlattevő tulajdonosa (résztulajdonosa).

(3) Az ajánlat elbírálásában nem vehet részt az, akitől - bármely oknál fogva - nem várható el az ajánlat tárgyilagos megítélése.

(4) A pályázat elbírálásában résztvevő köteles bejelenti, ha vele szemben a (2)-(3) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(5) Összeférhetetlenségi ügyben Önkormányzat kiíró esetén a polgármester, egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője dönt. Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg - ha az a bíráló bizottság valamely tagjával szemben merült fel - a döntésre jogosult gondoskodik új tag kijelöléséről. Amennyiben az összeférhetetlenség az eljárásban közreműködő - a bíráló bizottság által meghívott - szakértővel szemben került megállapításra, az összeférhetetlenség megállapítását követően új szakértő meghívásáról a bíráló bizottság gondoskodik.

(6) Az ajánlattevő a pályázat elbírálásában résztvevő személlyel szembeni összeférhetetlenségi okot legkésőbb az ajánlatok elbírálásáig nyújthatja be.

(7) Amennyiben az ajánlattevő részéről a pályázat elbírálását követően merül fel összeférhetetlenségi okra hivatkozással kifogás, a kiíró nem köteles ennek alapján új eljárást lefolytatni.

39. § (1) Az ajánlat zárt borítékban, két példányban nyújtandó be és a borítékon feltüntetendő az adott pályázati kiírásra utaló jelzés. Az ajánlat egy példányát minden oldalon kézjeggyel ellátva, „eredeti” megjelöléssel kell ellátni.

(2) Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja a biztosíték összegének letételét.

(3) A pályázati felhívásra beküldött ajánlat tartalmazza az ajánlattevő részletes nyilatkozatát különösen

a) a pályázatban kiírt feltételekre, azok megvalósításának határidejére, valamint

b) az igényelt esetleges ellenszolgáltatásra

vonatkozóan.

(4) Az ajánlattevő az ajánlathoz - a pályázati kiírásban közölt - elbírálási időpontot követő határidőig kötve marad, kivéve, ha az elbírálási időpontban valamelyik ajánlattevővel a szerződés létrejön vagy egyik ajánlattevővel sem jön létre szerződés. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejár.

40. § (1) Az ajánlat felbontásánál a bíráló bizottság tagjai, az ajánlattevő, a közjegyző és a szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető lehetnek jelen.

(2) Az összes ajánlat felbontását követően - az ajánlattevők azonosítása után - a bíráló bizottság tagjai megállapítják, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha

a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki, vagy amelyik nem jogosult részt venni a pályázaton,

b) az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

c) nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,

d) a pályázati kiírás hiánypótlásra ad lehetőséget és a hiánypótlási határidő eredménytelenül telik el.

(4) Az érvénytelen ajánlat az elbírálás további szakaszában nem vehet részt.

(5) Az érvényesség megállapítását követően ismertetésre kerül az érvényes ajánlat lényeges tartalma azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.

(6) Az ajánlat felbontásáról és a pályázattal kapcsolatos megállapításról jegyzőkönyv készül, amelyről az ajánlattevő másolatot kap.

41. § (1) Az ajánlatot az ajánlat felbontását követő 15 napon belül a bíráló bizottság elbírálja és javaslatát a döntéshozó elé terjeszti. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül. Az ajánlatok elbírálásán a bíráló bizottság tagjain és a meghívott szakértőkön, valamint a jegyzőkönyvvezetőn kívül más nem vehet részt.

(2) Ha az ajánlat elbírálása bizonyos kérdés tisztázását teszi szükségessé, az ajánlattevőtől felvilágosítást kérhet a bíráló bizottság.

(3) A bíráló bizottság az (1) bekezdésben foglalt határidőt egy ízben, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, melyről haladéktalanul értesíti az érvényes ajánlatot benyújtó pályázót. Az elbírálásra nyitva álló határidő meghosszabbítása esetén a pályázó ajánlati kötöttsége a meghosszabbítás időtartamával meghosszabbodik.

42. § (1) A pályázatról a bíráló bizottság javaslatában foglaltak alapján a bizottság javaslatának benyújtását követő 5 napon belül, testületi döntés esetén a soron következő testületi ülésen

a) Önkormányzat, mint kiíró esetén a pályázat kiírásáról döntést hozó szerv vagy

b) egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője

dönt.

(2) Az ajánlat elbírálására vonatkozó döntés kihirdetése a kiírásban foglaltak szerint történik.

(3) Amennyiben a kiíró a pályázatot eredményesnek minősíti, abban az esetben a nyertes ajánlattevő a pályázati hirdetményben megjelölt határidőn belül a szerződést aláírja.

(4) Amennyiben - a szerződéskötésre nyitva álló határidőben - meghiúsul a szerződéskötés a nyertes ajánlattevővel, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval - azonos feltételek mellett - szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(5) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha

a) a pályázati kiírás erre lehetőséget adott,

b) a pályázat eredményének közlésekor a 2. és 3. helyre rangsorolt ajánlattevőt erről külön értesítették,

c) a szerződésnek a kiíró által történő - a (4) bekezdésben foglalt okok miatti - felmondása vagy elállása esetében a b) pontban foglaltakon túl, a szerződéskötéstől számított 6 hónap még nem telt el.

(6) Az ajánlattevő az ajánlat kidolgozásáért vagy az ajánlattétellel kapcsolatosan egyéb jogcímen térítést nem igényelhet.

(7) Amennyiben a kiíró egyik pályázatot sem fogadja el, a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, melyről értesíti a pályázatot benyújtó ajánlattevőt.

16. A licitálás (árverés)

43. § (1) A licitálás a vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése.

(2) A licitálás a 35. § (4) bekezdése szerint kerül meghirdetésre.

(3) A licitálásról és technikai feltételeinek biztosításáról a kiíró gondoskodik.

44. § (1) A licitálási hirdetmény tartalmazza különösen

a) a kikiáltási árat, valamint a műszaki, kereskedelmi és jogi feltételt,

b) az ingatlan vagy egyéb vagyon megtekintési lehetőségét,

c) a licitálás helyét és idejét,

d) az áremelés alsó és felső határát,

e) a bánatpénzzel (árverési előleggel) és az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötést és feltételt, valamint

f) a kiíró által a cél megvalósulása érdekében szükségesnek tartott egyéb feltételt.

(2) A licitálás időpontját a hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény közzétételének napja és a licitálás időpontja között a rendelkezésre álló határidő ne legyen kevesebb 15 napnál.

45. § (1) A licitálási hirdetmény a licitálás időpontjáig visszavonható, amely a meghirdetéssel azonos módon kerül közzétételre.

(2) Amennyiben a licitálás visszavonására okot adó körülmény felmerülésétől számítva a licit időpontjáig hátralévő idő a nyomtatott napilapban történő közzétételre már nem elegendő, a hirdetmény visszavonására az Önkormányzat honlapján történő közzététellel, indokolt esetben a licit megkezdése előtt, a jelenlévőkkel történő közléssel is sor kerülhet.

46. § (1) A licitálást páratlan létszámú, legalább 3 fős bizottság bonyolítja le.

(2) A bizottság tagjai a bizottság munkájában való részvételért díjazásban nem részesülnek.

(3) A bizottság tagjait és levezető elnökét az Önkormányzat, mint kiíró esetén a polgármester, egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője bízza meg.

47. § (1) Az ajánlattevő azonosítása után a bizottság megállapítja, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek, melyről vita esetén a bizottság a jelenlévő tagok több mint a felének egybehangzó szavazatával dönt.

(2) A licitáláson a legmagasabb vagy ennek hiányában a kikiáltási összeget kínáló ajánlattevő szerződéskötési jogot szerez (a licitálás nyertese).

(3) Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, úgy a végső, a legmagasabb azonos összegű ajánlatok közül sorshúzással kell meghatározni a licitálás nyertesét.

(4) A licitálás nyertesének elállása esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szerez szerződéskötési jogot, ha a licitálási hirdetmény erre lehetőséget ad.

(5) A licitálás eredményének kihirdetése a licitálás lezárását követően azonnal, az ajánlattevők jelenlétében történik.

(6) A licitálás lefolytatásáról a bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyből a licitálás nyertese és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő résztvevő másolatot kap.

(7) A licitálás nyertese a hirdetményben meghatározott határidőn belül a szerződést aláírja és a teljes vételárat kiegyenlíti.

(8) A bánatpénz (árverési előleg) visszafizetésére a 36. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

17. Vagyongazdálkodási koncepció, vagyongazdálkodási terv

48. § (1) A Képviselő-testület a ciklusprogram elfogadását követően áttekinti az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon összetételét, rendeltetését, a vagyontárgyak állapotát és a vagyon működtetésének költségigényét.

(2) A ciklusprogramban meghatározott célkitűzések alapján, a polgármester írásos előterjesztésében tett javaslatára – a Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményezése után - dönt az egyes vagyontárgyak rendeltetésének megváltoztatásáról, átsorolásáról, a feleslegessé váló ingatlanok értékesítéséről, illetve az új ingatlanok vásárlásáról. Egyben meghatározza ezen feladatok ellátásának cikluson belüli sorrendjét.

(3) A Képviselő-testület a vagyontárgyak állapotának ismeretében meghatározza az ellátandó feladatok érdekében szükséges felújítási, beruházási, javítási feladatokat, dönt ezek cikluson belüli sorrendjéről és vagyongazdálkodási forrásairól.

49. § (1) A Képviselő-testület a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét a polgármester előterjesztésére, a vagyongazdálkodásért felelős bizottság előzetes véleményezése alapján készíti el.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

50. § (1) Ez a rendelet 2020. február 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 18/2016. (IX. 30.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

Csákvár Város Önkormányzatának kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen törzsvagyona

Helyrajzi szám

Megnevezés

Utca+hsz

Területe m2

Önkormányzati tulajdon %

Önkormányzati tulajdon m2

1.

029/2

Árok

Külterület

4222

100

4222

2.

032/4

út

Külterület

6322

100

6322

3.

032/15

út

külterületi út

2078

100

2078

4.

039

út

út

68235

100

68235

5.

041

út

út

27253

100

27253

6.

042/20

út

út

2249

100

2249

7.

043

út

út

7073

100

7073

8.

044

út

út

4840

100

4840

9.

045

út

út

1101

100

1101

10.

048/4

út

út

228

100

228

11.

049

út

út

3099

100

3099

12.

051/2

út

út

9783

100

9783

13.

053

út

út

17288

100

17288

14.

055/25

út

út

8874

100

8874

15.

056

út

út

7962

100

7962

16.

057/7

út

út

2417

100

2417

17.

058

Külterület saját út

Erdőföld

24292

100

24292

18.

060

út

út

4179

100

4179

19.

062

út

út

8307

100

8307

20.

065/5

út

külterületi út

2045

100

2045

21.

065/17

út

külterületi út

1052

100

1052

22.

070

út

út

26924

100

26924

23.

071

út

út

9389

100

9389

24.

076

út

út

2280

100

2280

25.

086

Árok

Külterület

15393

100

15393

26.

090

út

út

5531

100

5531

27.

097

Árok

Külterület

5811

100

5811

28.

0101/7

út

út

6568

100

6568

29.

0102

út

út

4634

100

4634

30.

0104

út

út

25402

100

25402

31.

0106

út

út

27179

100

27179

32.

0108

út

út

7027

100

7027

33.

0109

Árok

Árok

2098

100

2098

34.

0112

út

út

20592

100

20592

35.

0113/1

út

út

3123

100

3123

36.

0125

út

út

43456

100

43456

37.

0139

út

út

3483

100

3483

38.

0143

Árok

Külterület

1904

100

1904

39.

0145/18

Árok és út

Külterület

5593

100

5593

40.

0145/30

út

út

7765

100

7765

41.

0146

Árok

Külterület (Széchenyi u. 80. mellett)

3183

100

3183

42.

0148

út

út

2134

100

2134

43.

0150

út

út

2600

100

2600

44.

0151/39

út

út

1766

100

1766

45.

0152

út

út

2116

100

2116

46.

0157

Árok

Külterület

355

100

355

47.

0161/1

út

Fornapuszta

6652

10

6652

48.

0172/23

út

út

324

100

324

49.

0174/5

út

út

793

100

793

50.

0175

út

út

59571

100

59571

51.

0178

út

út

2100

100

2100

52.

0181

út

út

786

100

786

53.

0183

út

út

1449

100

1449

54.

0184

út

út

3853

100

3853

55.

0191

út

út

14817

100

14817

56.

0205

út

út

3868

100

3868

57.

0218

út

út

2744

100

2744

58.

0226

út

út

1461

100

1461

59.

60.

61.

0240/4

út

út

1541

100

1541

62.

0245

Disznóhegybe vezető út

út

3895

100

3895

63.

64.

65.

66.

9

közpark (volt Bagóház és Csóra ház)

Szabadság tér

3557

100

3557

67.

68.

12/1

Árok

új iskola mögötti árok

277

100

277

69.

30

Jókai utca

Jókai

6113

100

6113

70.

31

Szt. Mihály tér

Szt. Mihály tér

6791

100

6791

71.

45

kivett gazdasági épület udvar Milleniumi park

Mikes K. u. 45.

1109

100

1109

72.

82

Mikes Kelemen utca

Mikes Kelemen utca

6535

100

6535

73.

186

Árok

Rákóczi és Jókai utca közötti kertvégek

1070

100

1070

74.

192/2

Rákóczi utca

Rákóczi utca

33008

100

33008

75.

211

Kisköz út

Kisköz út

467

100

467

76.

215

Névtelen utca

Névtelen utca

437

100

437

77.

216/1

Árok

Sporttelep és Kossuth utca közötti földút mellett

2145

100

2145

78.

216/2

Árok

Vöröskapu utca páros oldal kertvégében

1806

100

1806

79.

219

Vöröskapu utca

Vöröskapu utca

9605

100

9605

80.

228

Névtelen utca

Névtelen utca

7196

100

7196

81.

292

Árok

Rákóczi-Damjanich utca kertvégek

1454

100

1454

82.

315

Parksor utca

Parksor utca

2380

100

2380

83.

316

Damjanich utca

Damjanich utca

8121

100

8121

84.

317

Parksor utca

Parksor utca

2267

100

2267

85.

318

Névtelen utca

Névtelen utca

798

100

798

86.

329

Traktoros utca

Traktoros utca

1918

100

1918

87.

344

Kiss Ernő utca

Kiss Ernő utca

2977

100

2977

88.

352

Árok

Damjanich-Klapka utca kertvégek

604

100

604

89.

367

Klapka utca

Klapka utca

2869

100

2869

90.

382

Kossuth Lajos utca

Kossuth Lajos utca

3453

100

3453

91.

403

Árok

Kossuth-Kenderesi utcák között

1376

100

1376

92.

415/1

árok

övárok Prinz-alle mellett

3285

100

3285

93.

415/14

Kertész utca

Kertész utca

2693

100

2693

94.

416

Ady E. utca

Ady E. utca

4580

100

4580

95. 1

426

Floriana tér

Floriana tér

12929

100

12929

96.

435

József A. utca

József A. utca

4146

100

4146

97.

456

Radnóti utca

Radnóti utca

5178

100

5178

98.

481/2

közterület

Kertész utca

802

100

802

99.

481/12

Közterület (Árok )

Kertész-Paulini utcák között

951

100

951

100.

481/22

Paulini B. utca

Paulini B. utca

2508

100

2508

101.

482

Kenderesi utca

Kenderesi utca

19872

100

19872

102.

496

Pataksor utca

Pataksor utca

4624

100

4624

103.

512

Haladás utca

Haladás utca

4693

100

4693

104.

513/4

közterület

Haladás u.

598

100

598

105.

536/2

közterület

Radnóti utca

286

100

286

106.

540

Radnóti utca

Radnóti utca

8733

100

8733

107.

579

József A. utca

József A. utca

5746

100

5746

108.

616

Ady E. utca

Ady E. utca

5825

100

5825

109.

627

Batthyány utca

Batthyány utca

2942

100

2942

110.

649

Vörösmarty utca

Vörösmarty utca

2877

100

2877

111.

668/6

Berényi utca

Berényi utca

1141

51

582

112. 2

677

gyalogos köz

Dobos köz

246

100

246

113.

690

Névtelen utca

Névtelen utca

625

100

625

114. 3

691

Dobos utca

Dobos utca

2784

100

2784

115.

721

Árok

Kossuth 9. melletti árok

233

100

233

116.

744

Árok

Széchenyi u. 18. mellett

420

100

420

117.

754

Árok

Széchenyi u. 36. mellett

546

100

546

118.

778

névtelen utca

névtelen utca Széchenyi u. 78. mellett

596

100

596

119.

785/1

Árok

Zeller

2243

100

2243

120.

785/2

Árok

Arany J. u. kertvégek

769

100

769

121.

796

Névtelen utca

Zeller

487

100

487

122.

814

Esterházy Móric köz

Esterházy Móric köz

2367

100

2367

123.

815

Malom utca

Malom utca

2344

100

2344

124.

824

Névtelen utca

Zeller

475

100

475

125.

835

Névtelen utca

Vajda-Esterházy Móric köz között

8762

100

8762

126.

837/1

Névtelen utca

Névtelen utca

2974

100

2974

127.

838/1

kivett közterület

Fazekas utcai közpark

2534

100

2534

128.

838/2

út

Fazekas utca

1833

100

1833

129.

839

Névtelen utca

Vajda J. utca folytatása

479

100

479

130.

840

Beépítetlen terület , erdő művelés alatt (Fenyves )

Vajda utca vége

1839

100

1839

131.

841

Bem utca

Bem utca

3634

100

3634

132.

842

Fenyves

Fazekas utca

2637

100

2637

133.

843/33

Fazekas utca

Fazekas utca

2932

100

2932

134.

843/60

Fenyves erdő művelés alatt

Dobogó utca

44282

100

44282

135.

844

Dobogó utca

Dobogó utca

13006

100

13006

136.

845

Fehér út

Fehér út

1515

100

1515

137.

872

Mókus dűlő

Mókus dűlő

2106

100

2106

138.

873

köztér

Dobogó utca elején

3546

100

3546

139.

890/3

Névtelen utca

Névtelen utca

495

100

495

140.

892

beépítetlen terület közterület céljára kijelölve

névtelen utca

896

100

896

141.

899

Felső-Haraszt utca

Felső-Haraszt utca

3085

100

3085

142.

912/1

Felső-Haraszt utca

Felső-Haraszt utca

372

100

372

143.

914/2

Felső-Haraszt utca

Felső-Haraszt utca

183

100

183

144.

915/2

Felső-Haraszt utca

Felső-Haraszt utca

357

100

357

145.

917/3

Felső-Haraszt utca

Felső-Haraszt utca

426

100

426

146.

919/1

Felső-Haraszt utca

Felső-Haraszt utca

1012

100

1012

147.

919/2

Haraszt köz

Haraszt köz

1518

100

1518

148.

920/2

Felső-Haraszt utca

Felső-Haraszt utca

238

100

238

149.

921/2

Felső-Haraszt utca

Felső-Haraszt utca

174

100

174

150.

922/2

Felső-Haraszt utca

Felső-Haraszt utca

177

100

177

151.

938/2

Felső-Haraszt utca

Felső-Haraszt utca

176

100

176

152.

939

Erdő utca

Erdő utca

1194

100

1194

153.

954

Akadémia utca

Akadémia utca

1626

100

1626

154.

955

Névtelen utca

Névtelen utca

449

100

449

155.

984

Névtelen utca

Névtelen utca Kálvária utcából nyílik

367

100

367

156.

992

Hegyalja köz

Hegyalja köz

209

100

209

157.

1003

Névtelen utca

Névtelen utca Akadémia utcából nyílik

258

100

258

158.

1005

Névtelen utca

Névtelen utca Akadémia utcából nyílik

88

100

88

159.

1014

Gyümölcs köz

Gyümölcs köz

219

100

219

160.

1022

Alsó-Haraszt utca

Alsó-Haraszt utca

11378

100

11378

161.

1026

Akadémia köz

Akadémia köz

638

100

638

162.

1035

Benedek Elek köz

Benedek Elek köz

331

100

331

163.

1039/2

kivett temető

régi temető

44637

100

44637

164.

1041

Névtelen utca

temető melletti földút

1646

100

1646

165.

1045/1

út

Ravatalozónál

528

100

528

166.

1078

Haraszt utca

Haraszt utca

3070

100

3070

167.

1108

Névtelen utca

Petőfi-Bem utca között

822

100

822

168.

1169

Vajda János utca

Vajda János utca

7722

100

7722

169.

1262

Ostrom utca

Ostrom utca

2431

100

2431

170.

1277

Luter utca

Luter utca

1324

100

1324

171.

1280/38

Hunyadi köz

Hunyadi utca

192

100

192

172.

1280/41

Hunyadi utca

Hunyadi utca

6632

100

6632

173.

1280/82

Káposztáskert utca

Káposztáskert utca

2658

100

2658

174.

1280/83

Móricz Zsigmond utca

Móricz Zsigmond utca

4518

100

4518

175.

1280/84

Arany János utca

Arany János utca

2916

100

2916

176.

1433

Bokréta utca

Bokréta utca

4088

100

4088

177.

1442

Árok

Bokréta-Szt. István utca között

343

100

343

178.

1450/1

Szilárd Gyula utca

Szilárd Gyula utca

1185

100

1185

179.

1450/2

Városkút tér

Városkút tér

1254

100

1254

180.

1455

köztér

Petőfi utca elején

1269

100

1269

181.

1466

Névtelen utca

Petőfi-Május 1. u. között

646

100

646

182.

1488

Temető utca

Temető utca

2519

100

2519

183.

1529

közpark

Nemeskert, Gánti utca elején

3514

100

3514

184.

1530

Fecske utca

Fecske utca

1478

100

1478

185.

1536

Fecske utca

Fecske utca

5898

100

5898

186.

187.

1550

Névtelen utca

Temető utca folytatása

1693

100

1693

188.

1551

beépítetlen terület

temető parkoló

1171

100

1171

189.

1552

beépítetlen terület

temető parkoló

1991

100

1991

190.

1568

beépítetlen terület

Szabolcs köz

1238

100

1238

191.

1569

közterület

Szabolcs utca

977

100

977

192.

1577

Szabolcs utca

Szabolcs utca

2363

100

2363

193.

1595

Május 1. utca

Május 1. utca

5051

100

5051

193.

1619

Árpád utca

Árpád utca

4981

100

4981

194.

1650

Vértes utca

Vértes utca

3370

100

3370

195.

1666

Béke utca

Béke utca

1856

100

1856

196.

1684

Nimród utca

Nimród utca

1897

100

1897

197.

1694

Benedek Elek utca

Benedek Elek utca

2706

100

2706

198.

1695

Gyümölcs utca

Gyümölcs utca

8708

100

8708

199.

1699

Vértes utca

Vértes utca

702

100

702

200.

1718/3

Vértes utca

Vértes utca

130

100

130

201.

1725/1

Vértes utca

Vértes utca

96

100

96

202.

1726/3

Vértes utca

Vértes utca

101

100

101

203.

1730/4

Vértes utca

Vértes utca

236

100

236

204.

1731/4

beépítetlen terület

Vértes utca

237

100

237

205.

1734/4

út

Vértes utca

262

100

262

206.

1754/1

Kálvária utca

Kálvária utca

9844

100

9844

207.

1754/2

Kálvária köz

Kálvária köz

318

100

318

208.

1813

Tamási Áron utca

Tamási Áron utca

2232

100

2232

209.

1842

Táncsics Mihály utca

Táncsics Mihály utca

4097

100

4097

210.

1843

Szabadság utca

Szabadság utca

12324

100

12324

211.

1865

Tompa Mihály utca

Tompa Mihály utca

2710

100

2710

212.

1940

Szt. István utca

Szt. István utca

3077

100

3077

213.

1945

Árok

Szt. István-Bokréta u. között

449

100

449

214.

1971

Szt. Vince utca

Szt. Vince utca

2141

100

2141

215.

1977/1

névtelen út

Szabadság téri szolg háznál

231

100

231

216.

1977/3

Szolgáltatóház udvar

Szolgáltatóház udvar

698

100

698

217.

2044

Tersztyánszky krt.

Tersztyánszky krt.

4700

100

4700

218.

2049

Tersztyánszky-dűlő

Tersztyánszky-dűlő

796

100

796

219.

2051

Tersztyánszky-dűlő

Tersztyánszky-dűlő

451

100

451

220.

2069

Zöldhegyi dűlő

Zöldhegyi dűlő

2152

100

2152

221. 4

2073

közterület

Dobos utca melletti út

1625

100

1625

222.

2201/2

Zártkerti út

Dobogóhegy

1105

100

1105

223.

2271/2

Zártkerti út

Fehér út

1821

100

1821

224.

2272

Zártkerti út

Szent Imre út

1212

100

1212

225.

2306

Zártkerti út

Vízmű mellett

571

100

571

226.

2328

Zártkerti út

Nagyhegy

1395

100

1395

227.

2329/1

Zártkerti út

Vásártér

1688

100

1688

228.

2354

Zártkerti út

Nagyhegy

1652

100

1652

229.

2368

Zártkerti út

Nagyhegy

1696

100

1696

230.

2443/2

Zártkerti út

Erdőhelyetti

4707

100

4707

231.

2487/2

Zártkerti út

Erdőhelyetti

2533

100

2533

232.

2647/89

Zártkerti út

Kotlóhegy

2324

100

2324

233.

2647/90

Zártkerti út

Kotlóhegy

4083

100

4083

234.

2647/91

Zártkerti út

Kotlóhegy

3206

100

3206

235.

2647/92

transzform.ház

30

100

30

236.

2675/2

Zártkerti út

Kotlóhegy Oroszlányi út mellett

9439

100

9439

237.

2686

Zártkerti út

Kotlóhegy

1880

100

1880

238.

2704

Zártkerti út

Kotlóhegy

6757

100

6757

239.

2713/1

Zártkerti út

Kotlóhegy

736

100

736

240.

2717/4

Zártkerti út

Kotlóhegy

995

100

995

241.

2732

Zártkerti út

Kotlóhegy

1250

100

1250

242.

2741

Zártkerti út

Kotlóhegy

1261

100

1261

243.

2744/1

Zártkerti út

Kotlóhegy

3560

100

3560

244.

2744/17

Zártkerti út

Kotlóhegy

1392

100

1392

245.

2744/25

Zártkerti út

Kotlóhegy

1290

100

1290

246.

2842

út

Bagóhegy

1106

100

1106

247.

2843

Zártkerti út

Bagóhegy

506

100

506

248.

2844/2

Zártkerti út

Bagóhegy

20571

100

20571

249.

2857/6

Zártkerti út

Bagóhegy

203

100

203

250.

2862

Zártkerti út

Bagóhegy

3804

100

3804

251.

2863/2

Zártkerti út

Malachegy

8536

100

8536

252.

2900

Zártkerti út

Malachegy

701

100

701

253.

2953

Zártkerti út

Malachegy

3838

100

3838

254.

2954

Zártkerti út

Disznóhegy

987

100

987

255.

2992

Zártkerti út

Disznóhegy

2820

100

2820

256.

3019/2

Zártkerti út

Disznóhegy

964

100

964

257.

3027/2

Zártkerti út

Szt. Orbán dűlő

2866

100

2866

258.

3052

árok

Zöldhegy

277

100

277

259.

3098

Zártkerti út

Zöldhegy

3001

100

3001

260.

3147/1

Aranyhegyi út

Aranyhegyi út

1057

100

1057

261.

3147/2

Zöldhegyi dűlő

Zöldhegyi dűlő

6156

100

6156

262.

3176

Zártkerti út

Nagyhegy

808

100

808

263.

3193

Zártkerti út

Nagyhegy

1058

100

1058

264.

3200

Zártkerti út

Nagyhegy

845

100

845

265.

3242

Zártkerti út

Nagyhegy

2872

100

2872

266.

3249

Zártkerti út

Nagyhegy

371

100

371

267.

3273

Zártkerti út

Nagyhegy

1224

100

1224

268.

3280

Zártkerti út

Nagyhegy

1241

100

1241

269.

3287

Zártkerti út

Nagyhegy

1347

100

1347

270.

3300/2

Zártkerti út

Sashegy

7117

100

7117

271.

3329

Zártkerti út

Sashegy

422

100

422

272.

3333

Zártkerti út

Sashegy

2848

100

2848

273.

3340

Zártkerti út

Sashegy

670

100

670

274.

3359

Zártkerti út

Sashegy

710

100

710

275.

3360

Zártkerti út

Sashegy

822

100

822

276.

3366

Zártkerti út

Sashegy

406

100

406

277.

3372

Zártkerti út

Sashegy

575

100

575

278.

3625/1

Zártkerti út

Nagyhegy alatt

27444

100

27444

279.

3625/2

Zártkerti út

Nagyhegy

2240

100

2240

280.

3649

Zártkerti út

Puskaporos dűlő

4149

100

4149

281

0171/1

út

1128

100

1128

282

0173/8

út

1775

100

1775

283

2/1

közterület

Szabadság tér

12115

100

12115

284

918/3

út

696

100

696

285

1724/3

út

154

100

154

2. melléklet

Csákvár Város Önkormányzatának nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen nemzeti vagyona

Helyrajzi szám

Megnevezés

Utca+hsz

Terület m2

Önkormányzati tulajdon %

Önkormányzati tulajdon m2

1.

0199

Emlékmű Gánton

Csákvár-Gánt határában

741

100

741

2.

11/A

Múzeum

Szabadság tér 1.

75

100

75

3.

11

Múzeum

Szabadság tér 1.

1441

100

1441

4.

192/1

Huszár emlékmű

Rákóczi utca

485

100

485

5.

193/1

Kastélypark

Kastélypark

33141

100

33141

6.

380

tűzoltószertár

Kossuth utca 60.

600

100

600

3. melléklet

Csákvár Város Önkormányzatának korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai

Helyrajzi szám

Megnevezés

Utca+hsz

Terület m2

Önkormányzati tulajdon %

Önkormányzati tulajdon m2

1.

0203

legelő, anyagbánya /telefontorony/

Szólókő

29034

100

29034

2. 5

3.

0136

vízmű (szennyvíz-átemelő)

Berényi utca végén külterület

484

100

484

4.

0194

vízmű

Sashegy

866

100

866

5.

0208

vízmű (kút)

Dobogó

536

100

536

6.

0209

vízmű (kút)

Dobogó

2538

100

2538

7.

0210

vízmű (telep és kút)

külterület (Gánti út)

14425

100

14425

8.

2/A/2

Buszváró

Szabadság tér

59

36

21

9.

3

Új Iskola

Szabadság tér 8.

7346

100

7346

10. 6

12/2

Ébner-ház

Kossuth u. 4.

512

100

512

11.

102

lakóház, udvar, gazdasági épület

Jókai Mór u. 45.

1933

25

483

12.

197

Kivett, kórház (Sirály-féle)

Kastélypark

3439

100

3439

13.

214/1

Sportintézmény

Vöröskapu u. 14.

31450

100

31450

14.

666

Óvoda

Ady Endre u. 2.

3055

100

3055

15.

733

Óvoda

Szabadság tér 13.

4194

100

4194

16.

738

kivett, beépítetlen terület, udvar, hulladékudvar Könyvtár

Széchenyi utca 8.

3878

100

3878

17.

779/1

szennyvíz-átemelő

Széchenyi u. 61. előtt

84

100

84

18.

1242

Fazekas Emlékház

Petőfi Sándor u. 8.

747

100

747

19.

1814/5

vízmű (kút)

Dózsa György u.

107

100

107

20.

1915

kivett, közösségi ház

Szt. István u. 1.

7037

100

7037

Régi Iskola

21.

1921

Gondozási Központ

Szt. István u. 13.

4111

100

4111

22.

1981

Önkormányzati Hivatal épülete és Floriana Könyvtár és Közösségi tér épülete

Szabadság tér 9

4856

100

4856

23. 7

1984/1

vízmű (kút)

Szent Mihály tér 12.

202

100

202

24. 8

1985

Ált. iskola konyha

Szent Mihály tér 10.

1703

100

1703

25.

2010

vízmű

Tersztyánszky Ödön körút

2089

100

2089

26. 9

7/D

mentőállomás

Szabadság tér 5.

342

100

342

27. 10

7/A/1

rendelő

Szabadság tér 5

895

100

895

28. 11

078/1

szennyvíztisztító

külterület

16526

100

16526

4. melléklet

Csákvár Város Önkormányzatának üzleti vagyontárgyai

Helyrajzi szám

Megnevezés

Utca+hsz

Terület m2

Önkormányzati tulajdon %

Önkormányzati tulajdon m2

1.

037/1

földterület

Bicske külterület

18304

0,7

126

2.

037/23

földterület

Bicske külterület

676047

1,7

10601

3.

055/21

földterület

Erdőföld

13968

31

4309

4.

072

szántó

Erdőhelyetti

82194

100

82194

5.

073

szántó

Erdőhelyetti

46491

100

46491

6. 12

7.

8.

9.

196

beépítetlen terület

Kastély park

1227

100

1227

10.

11.

415/9

beépítetlen terület

Prinz allé

677

100

677

12.

415/10

beépítetlen terület

Prinz allé

900

100

900

13.

793/2

beépítetlen terület

Zeller

2522

33

841

14.

801

beépítetlen terület

Zeller

4324

33

1441

15.

806

beépítetlen terület

Zeller

2421

100

2421

16.

819

beépítetlen terület

Zeller

1650

17

275

17.

836

kivett, szemétlerakó telep (SoSO mellett)beépítetlen terület

Zeller

2945

100

2945

18.

1045/4

kivett, gazdasági épület, udvar

Ravatalozó

29678

100

29678

19.

1053

beépítetlen terület

Alsó-Haraszt utca

1302

100

1302

20.

1214

beépítetlen terület

Káposztáskert

1153

100

1153

21.

1280/15

kivett közterület beépítésre szánt terület

Káposztáskert

4739

100

4739

22.

1280/75

beépítetlen telek

Móricz Zs. utca

816

100

816

23.

1757

beépítetlen terület

Kálvária utca Kerekhegy alatti

291

100

291

24.

1760

beépítetlen terület

Kerekhegy

838

100

838

25.

1978/A/4

üzlet

Szabadság tér 11.

44

100

44

26.

2271/1

Zártkert

Dobogó

2175

33

724

27.

2299

Zártkert

Dobogó

281

100

281

28.

2417/2

Zártkert

Dobogó

1078

100

1078

29.

2510

Zártkert

Erdőhelyetti

7414

33

2471

30.

2840/1

Zártkert

Bagóhegy

946

100

946

31.

3501

Zártkert

Malachegy

1377

100

1377

32

037/1

erdő

Bicske

18304

0,7

126

33

037/23

szántó és fásított terület

Bicske

676047

1,6

10601

34

082/11

legelő

Vértesboglár

13013

5,8

751

35

2/2/A/2

buszváró (társasház)

Szabadság tér

21

100

21

36

1542

beépítetlen terület (építési telek)

Fecske utca

1435

100

1435

37

1979

kivett, beépítetlen terület (volt játszótér)

Szabadság tér

726

100

726

38

2840/2

kert és gazdasági épület

Bagóhegy I. dűlő

1012

100

1012

39

078/2

beépítetlen terület

külterület

6000

100

6000

40 13

1985

Ált. iskola konyha

Szent Mihály tér 10.

60

100

60

1

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 95. sora a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 112. sora a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 114. sora a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

4

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 221. sora a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

5

A 3. mellékletben foglalt táblázat 2. sorát a 4/2022. (II.28.) önkormányzati rendelet 2. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 3. mellékletben foglalt táblázat 10. sorát a 4/2022. (II.28.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 3. mellékletben foglalt táblázat 23. sorát a 4/2022. (II.28.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 3. melléklet 24. sora az 5/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 3. mellékletben foglalt táblázat 26. sorát a 4/2022. (II.28.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése iktatta be.

10

A 3. mellékletben foglalt táblázat 27. sorát a 4/2022. (II.28.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése iktatta be.

11

A 3. mellékletben foglalt táblázat 28. sorát a 4/2022. (II.28.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése iktatta be.

12

A 4. mellékletben foglalt táblázat 6. sorát a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

13

A 4. mellékletben foglalt táblázat 40. sorát a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.