Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2020. (XII. 11.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2024. 09. 17

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2020. (XII. 11.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2024.09.17.

Paks Város Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében foglaltak alapján Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének hatáskörében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjának feladatkörében eljárva - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökség, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 8/2019. (III. 18.) önkormányzati rendelet szerint bevont partnerek véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. Az önkormányzati rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja a Paks Város közigazgatási területén található különböző karakterű településrészek sajátos településképének védelme, korszerű alakításának elősegítése, illetve az erre vonatkozó helyi szabályok meghatározása.

(2) Az eltérő karakterű területek településképi formálásakor kiemelt cél a meglévő építészeti és tájépítészeti értékek védelme és ezzel egyidejűleg annak elősegítése, hogy a megvalósuló építési tevékenység új értékek teremtésével járjon együtt, a meglévő településképet gazdagítsa, annak jó irányú változását eredményezze.

(3) Cél a műemléki és helyi védett építészeti értékek védelme, illetve azok veszélyeztetése, rongálása és megsemmisítése elleni fellépés szabályozása.

(4) Az önkormányzati rendelet a célokat a következő eszközökkel éri el:

a) helyi védelemmel,

b) településképi szempontból meghatározó területek és az általános követelmények meghatározásával,

c) területi és egyedi építészeti követelmények meghatározásával,

d) egyéb településképi követelmények meghatározásával, és

e) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

(5) Paks Város településképének védelme érdekében e rendelet szabályozza a település területén elhelyezhető reklámhordozók számát, formai és technológiai feltételeit, valamint elhelyezésük módját.

(6)¹ A településkép védelmével kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja.

2. Az önkormányzati rendelet hatálya és alkalmazása

2. § Az önkormányzati rendelet hatálya nem terjed ki

a) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben szabályozott plakátnak a kampányidőszakban történő elhelyezésére, valamint a választási kampány során alkalmazott hirdetési célú berendezésre,

b) a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó területre, berendezésre.

3. Értelmező rendelkezések

3. § A rendelet alkalmazásában

1. áttört kerítés: olyan kerítés, amely a mögöttes területre a belátást legfeljebb 50%-ban gátolja, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, illetve a kerítés lábazatának magassága 40-60 cm között van;

2. cégtábla: jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, logóját, címerét - vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét - az épület, vagy ingatlan bejáratánál feltüntető tábla;

3.²

4.³

5. értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit;

6. földszínek: a barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, jellemzően tört, meleg színek;

7. főépület: az adott övezetben elhelyezhető fő funkciót szolgáló épület;

8.⁴

9. gerincmagasság: a magastető tetősíkjainak legmagasabb vonala és a rendezett terepszint között függőlegesen mért távolság;

10. hagyományos építőanyagok: az adott épületszerkezetre, az adott településrészen jellemzően használt építőanyag;

11.⁵

12. helyi védett érték: a város közigazgatási területén az a terület vagy egyedi védelem alatt álló települési művi, valamint épített érték, amelyet e rendelet védetté nyilvánít;

13. HÉ: védett épület, építmény; az Önkormányzat Képviselő-testülete által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét - ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját - védelem illeti;

14. HÉM: védett műtárgy; a Képviselő-testület által védetté nyilvánított műtárgy - különösen emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, közkifolyó.

15. HÉR: védett épületrész;

16. HÉT: védett területek;

17. illeszkedés: illeszkedőnek tekinthető az épület, vagy tájépítészeti megoldás, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

a) a meglévő építészeti értékeket megóvja,

b) az építési helyszín és szomszédság adottságait figyelembe veszi,

c) épülettömegét, homlokzatait mértéktartóan alakítja,

d) anyaghasználatát, színezését a környezettel összhangban tartja,

e) a település építészeti karakterét értékteremtő módon továbbfejleszti;

18. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;

a) cityboard formátumú eszköz: olyan 2,5-3,5 m magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 m², látható, papír- (vagy fólia) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik,

b) citylight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 118 cm x 230 cm és legfeljebb 3 m² látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik,

c) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét,

d) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

19. jellemző karakter: kialakult beépítésű, azaz legalább 50%-ban beépült telektömbök által határolt utcaszakasz, egyéb közterület felől feltáruló egységes, meghatározó látvány;

20. kialakult állapot: a vizsgált ingatlan(ok) környezetében a beépítési mód, építési hely (elő -, oldal és hátsókert méret), jellemző telekméret és beépítettség, a használati mód, épület karakter, a közterülethez való kapcsolódás kialakult rendje;

21. kis hajlású tető: olyan tető, melynek lejtése 5 - 10% között van;

22. lapostető: olyan tető melynek lejtése 0 - 5% között van;

23. léckapu: olyan faszerkezetű áttört kapu, mely a mögötte lévő helyiségbe vagy telekrészre való belátást maximum 66%-ban takarja;

24. más célú berendezés: a pad, szék, kerékpártartó, hulladékgyűjtő, mobil virágtartó, telefonfülke, korlát, postai levélszekrény, közterületi illemhely, elektromos jármű töltőállomás;

25. melléképület: Az építmények azon csoportja, amelyek az adott övezetben elhelyezhető építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek;

26.⁶

27. rikító szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld színek csoportjába;

28. sövény: egymás közelébe ültetett, cserjéből álló természetes térelválasztó;

29. tájvédelmi terület: országos és helyi jelentőségű természeti, tájképi adottságokban gazdag terület, tájrészlet, melynek elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. Területi lehatárolását az 1. sz. melléklet tartalmazza;

30. teleajtó: olyan tömör szerkezetű ajtó, mely a mögötte lévő helyiségbe vagy telekrészre való belátást legalább 95%-ban takarja;

31. térfal: a közterületet (utcát) határoló épületek és kerítések vonala;

32. tömör kerítés: olyan kerítés, amely a mögöttes területre a belátást legalább 90%-ban gátolja és magassága legalább 1,80 m;

33. traktusszélesség: az épületek (épületszárnyak) főtömegét jellemző magastető főgerinc-vonalra merőleges szélességi mérete, melyet laposhajlású, vagy lapos tetős épületrész az illeszkedés szabályait betartva kiegészíthet;

34. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

35. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi;

36.⁷ utcaképi terv: a tervezéssel érintett épület és legalább a két szomszédos ingatlanon álló épületek homlokzatát (tömegét) együttesen ábrázoló terv.

37.⁸ büfékocsi: ételek és italok főzésére és értékesítésére szolgáló jármű.

38.⁹ jellemzően magastetős kialakítású épület: olyan épület, melynek a tetőfelületének legalább 80 %-a magastető.

II. Fejezet

Helyi védelem

4. A helyi védelem célja

4. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) Az önkormányzati rendelet célja a területileg vagy egyedileg védett építészeti örökségünk veszélyeztetésének, rongálásának, megsemmisítésének megakadályozása.

5. A helyi védelem feladata

5. § (1) A helyi védelem feladata az épített és táji környezet fennmaradása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében. Az önkormányzat a közigazgatási területén található, Paks szempontjából kiemelkedő és magasabb szintű örökségvédelmi védettséggel nem rendelkező építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A védett értékek védelme a település minden szervezetének, és minden polgárának kötelessége.

(3) Az építészeti értékek védelmének feladata különösen:

a) különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, építészeti, történeti, régészeti, művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes építmények, épületrészek, épületegyüttesek, műtárgyak, (együtt: helyi védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése,

b) a helyi védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, a károsodás megszüntetésének elősegítése.

6. A helyi védelem fajtái

6. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A területi védelem célja a történetileg kialakult sajátos térszerkezet, a jellemző terület-felhasználás és beépítési forma zavartalan megőrzése egy összefüggő területen.

(3) A helyi egyedi védelem célja Paks Város településképe és történelme szempontjából meghatározó települési szinten kiemelkedő értékű elemek védelme.

(4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) közterületi téralakításra, azt meghatározó térfalra,

c) közkertre vagy közparkra,

d) szoborra, képzőművészeti alkotásra, valamint

e) az a), b), c), d) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(5) A helyi védelem alá helyezett értékek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

7. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai

7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - az önkormányzathoz írásban benyújtott - kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, és a

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3)¹⁰ A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:]

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat részletes indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

d) a védett érték teljes körű műszaki felmérését, mely magában foglalja az alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat, minden irányú fotódokumentációt, és a

e) a 8. § (3) bekezdése szerinti értékvizsgálatot.

(3a)¹¹ A helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.

(3b)¹² Helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben az alátámasztó értékvizsgálat alapján

a) az műszakilag indokolható, valamint

b) életveszély-elhárítása miatt szükséges.

(4) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

b) szobor, képzőművészeti alkotás esetén az élő ismert alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőket,

d) az illetékes építésügyi hatóságot,

e) az illetékes Földhivatalt, valamint a

f) területi védelemnél az érdekelt közműszolgáltatókat.

(5) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 30 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a (4) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(6) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek, az észrevétel nyilvános.

(7)¹³ A helyi védett értékekről a polgármester naprakész nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(8) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

c) a védett érték azonosító adatait (ismert alkotó megnevezése),

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz) és

f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.

8. Képviselő-testületi döntéssel összefüggő feladatok

8. § (1)¹⁴ A helyi védettség alá helyezésre, módosításra vagy megszüntetésre irányuló kezdeményezésekről, javaslatokról azok beérkezése esetén Paks Város Főépítésze (a továbbiakban: főépítész) javaslata alapján a képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot.

(2)¹⁵ A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését vizsgáló értékvizsgálatnak és az érdekeltek észrevételeinek.

(3) Értékvizsgálatnak tekinthető a 10 évnél nem régebbi településrendezési eszközök megalapozó vizsgálatának vonatkozó munkarésze, vagy külön műemléki szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által készített értékvizsgálat.

(4) Az elkészült értékvizsgálat nyilvános dokumentum, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet.

(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az érdekelteket.

(6) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem jogi jellegként való feljegyzését.

(7) A helyi védelem tényét Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2016. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) 1. mellékletét képező Szabályozási Terven jelölni kell.

(8) Amennyiben egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem (beleértve a nyilvántartott műemléki értékeket) alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi egyedi védelem jogi jellegként való törlését.

9. A helyi védett érték jelölése

9. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értéket egységes táblával kell megjelölni.

(2) A helyi védelemről tájékoztató tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A helyi védelemről tájékoztató tábla fenntartása a tulajdonos feladata.

(4) A helyi védelem megszűnését követően az (1) bekezdésben meghatározott tábla eltávolításáról a polgármester gondoskodik.

10. A helyi védett értékekkel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

10. § (1) A helyi védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A helyi védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A helyi védett értékek használata és fenntartása nem veszélyeztetheti azok építészeti értékeinek megőrzését.

(4) A helyi védett értékek eredeti külső megjelenését

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását, építészeti díszítő elemeit egészében és részleteiben,

c) ha ismert, az eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megőrizni és helyreállítani.

(5) Ha a helyi védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható - az átalakított részt is magában foglaló - részegységére kiterjedő felújítás során

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg forma elemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

11. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi követelmények

11. § (1) A helyi védett értékek korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(2) A 3. mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló értékek esetében

a) építési tevékenység során csak az építéskori vagy a védett érték karakteréhez illeszkedő anyagok, szerkezetek, felületkezelések és színek alkalmazhatóak,

b) az épületek eredeti homlokzati architektúrája és homlokzattagolása (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok) megtartandó, vagy rekonstruálandó,

c) az épületek homlokzatain bármely nyílászáró cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú szerkezet alkalmazható, valamint

d) az épületek tetőfelületén - a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve - az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazandó. Az eredetileg cementcseréppel (apatini cserép) fedett épületeknél a tetőfedés cseréjénél egységesen égetett agyagcserép helyezendő el.

(3) Helyi védett értéken hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve

a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,

b) az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős engedély alapján végzett építési tevékenység időszakát, vagy

c) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.

(4) A kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek, valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.

(5) Gépészeti egységek, antennák, szabad vezetékek homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett.

(6) A helyi védett érték jó karbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarban tartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása, és a szükséges kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése megengedett.

(7) Helyi értékvédelmi területen kerítés csak a kialakult anyaghasználat szerint létesíthető.

(8) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.

(9) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,

b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.

(10) Helyi védett érték esetén az önkormányzat kötelezheti a tulajdonost a védett értéket vagy annak látványát zavaró, károsító idegen részek eltávolítására.

III. Fejezet

Általános településképi követelmények

12. A településkép-védelem alapelvei

12. § (1) Építményt elhelyezni, kialakítani és karbantartani úgy, hogy az építmény látványa káros hatást gyakoroljon a településképre, nem megengedett. Különösen káros hatásúnak minősül a környezetébe nem illeszkedő, formálásában, arányaiban, anyaghasználatában, színezésében idegen, vagy elhanyagolt, leromlott műszaki állapotú építmény látványa.

(2) Növényzetet vagy építménynek nem minősülő létesítményt telepíteni, kialakítani, gondozni úgy, hogy a növényzet, létesítmény látványa káros hatást gyakoroljon a településképre nem megengedett. Különösen káros hatásúnak minősül a tájidegen, környezetébe nem illeszkedő, vagy elhanyagolt, leromlott állapotú növényzet, létesítmény látványa.

13. A településképre vonatkozó általános követelmények

13. § (1) A város egész területén

a) az építmények anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati megjelenésére, illetve az illeszkedés szabályaira vonatkozóan jelen rendelet előírásai kötelezőek, illetve a Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete 292/2020. (XII. 9.) határozatával elfogadott Településképi Arculati Kézikönyv (a továbbiakban: TAK) ajánlásai az irányadóak,

b) nem építhetők olyan építmények, amelyek a telek adottságainak, környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak nem megfelelően alakítottak ki,

c) épületrész, toldalék, előtető fedéséhez magastető esetén nem alkalmazható a főtömegtől illetve az arra előírttól eltérő anyag,

d) a hagyományostól eltérő tömegformálás, anyaghasználat, egyedien karakteres színezés abban az esetben megengedett, ha az építészeti terv annak eredetiségét, helyénvalóságát hitelt érdemlően igazolja, és a megoldással a főépítész, vagy elrendelt esetben a helyi építészeti-műszaki tervtanács támogatóan egyetértett,

e)¹⁶ nem megengedett az építészeti megformálás nélküli konténer, mobil ház, valamint büfékocsi telepítése, amennyiben ezek megjelenésükben (tömegük formálásában és homlokzatuk alakításban) alapvetően eltérnek a településképben jellemző épített megoldásoktól, vagy igénytelenségükben károsan befolyásolják környezetüket, valamint

f) az ingatlanokon a jogszerűen végzett kivitelezési tevékenység időszakán kívül a településképet rontó, rendezetlen, elhanyagolt állapotokat meg kell szüntetni, illetve el kell takarni.

(2) Meglevő épületek tömegének és homlokzatának kezelése során az alábbi előírásokat kell betartani:

a)¹⁷ az egy telken lévő építmények tömeg alakítását, tetőfedését és homlokzati megjelenését nem szabad úgy kialakítani, vagy átalakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban, és formai szempontból ne egységes épület, épületegyüttes hatását keltsék,

b) a homlokzaton és a tetőzeten megjelenő használaton kívüli kültéri egységeket (antennák, gépészeti berendezések) és reklámhordozókat a tulajdonos kötelessége eltávolítani,

c) szellőző kürtő, szerelt kémény az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető. Amennyiben ez nem megoldható, úgy ezekre, a működést nem korlátozó, de esztétikus takarást kell helyezni, valamint a

d)¹⁸ klímaberendezés kültéri egységét csak az épületek közterületről nem látható, alárendelt homlokzatain, vagy szükség esetén a homlokzatba beépítve (loggia, erkély, terasz belső falain, vagy azok takarásában, illetve burkolt gépészeti térben) egységes koncepció szerint tervezett sávokban a homlokzattal azonos anyagú és színű burkolat takarásában lehet elhelyezni.

(2a)¹⁹ Új épületek építése esetén az egy telken elhelyezésre kerülő minden épület minden egyes rendeltetési egységének külső megjelenése az anyaghasználat, a tagoltság, a szín szempontjából egymással összhangban alakítandó ki, melytől eltérni indokolt esetben csak főépítészi hozzájárulás alapján lehet.

(3) A tetőterek beépítésére az alábbi előírásokat kell betartani:

a) a város területén új tetőterek építése, meglévők utólagos beépítése során nem valósítható meg egy építményszint beépítését meghaladó szintszám,

b) tetőtér beépítés, vagy emeletráépítés esetén nem alakítható ki nyitott lépcsőház közterületről látható módon,

c) a kialakult utcakép adottságait figyelembe véve a tetőzeten elsősorban tetősíkban fekvő nyílászáró (tetőablak) helyezhető el,

d) a tetőfelépítmény, függőleges síkban elhelyezett tetőtéri ablak nem alakítható ki az épülettömeghez és a homlokzathoz illeszkedő ritmustól és aránytól eltérően,

e) lapos tetős épületen magastető nem létesíthető a környezetre vonatkozó kiterjedt illeszkedési vizsgálat nélkül, valamint a

f) többlakásos, illetve több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület tetőterének részleges beépítése esetén a városkép egységes kialakítása érdekében a terveket a főépítésszel egyeztetni kell.

(4) A melléképületre az alábbi előírásokat kell betartani:

a) a melléképület csak földszintes kialakítású lehet, tetőtere nem építhető be, továbbá

b) nem alakítható ki melléképület - amennyiben a területi előírás másként nem rendelkezik - az utcában kialakultnak tekinthető, vagy a főépítményre előírt és alkalmazott tetőformától és fedési anyagtól eltérő módon.

(5) Közterületen pavilont elhelyezni csak a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével lehet úgy, hogy az adott közterület azonos funkciójú és karakterű szakaszain csak azonos formájú, azonos anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.

(6) Az utcai kerítések létesítésére az alábbi előírásokat kell betartani:

a) utcai kerítés csak hagyományos építőanyagokból vagy nyers beton felületképzéssel építhető. Áttört kerítés és kapuzat fa és fém anyagokkal alakítandó ki, műanyag nem alkalmazható, kivéve WPC,

b) csak egyszerű és visszafogott felületképzés és színezés alkalmazható, amely illeszkedik a környezetébe,

c) a kerítés magassága 0,8 m és 2,0 m közötti lehet. A 2,0 m magasságot meghaladó méretű kerítés csak indokolt esetben, a főépítésszel előzetesen egyeztetett terv alapján létesíthető, amely még a d) pont szerinti esetben sem haladhatja meg a 2,5 métert,

d) áttört kerítés építendő előkerttel létesített beépítés esetén,

e) tömör kerítés építendő előkert nélküli beépítés esetén valamint akkor, ha az utcai telekhatáron a főépülettől különálló gépkocsi-tároló is létesül, továbbá

f) amennyiben a d) bekezdés szerinti utcasorban előkert nélküli vagy más beépítési mód szerinti épület átépítésre kerül, a térfal vonalának folyamatossá tétele érdekében, építési szándék esetén tömör kerítés létesítendő.

14. A zöldfelületekre, fásításra vonatkozó előírások

14. § (1) A kertek utcafront felől látható zöldfelületének kialakításánál a 4. melléklet szerinti növénylistákat ajánlott figyelembe venni.

(2) A járdák és a közút közötti utcakertek, zöldsávok zöldfelületi jellegét meg kell őrizni, átalakítása csak az önkormányzat hozzájárulásával történhet.

(3) Játszótér és sportpark területén kívül nem megengedett a műfű közterületen történő alkalmazása.

(4) Újonnan kialakított közutak, utcák területén a közművek és az útburkolatok tervezésekor a zöldfelületi munkarészben biztosítani kell:

a) legalább egyoldali zöldsávot és út menti fasor helyét,

b) két forgalmi sáv felett kétoldali fasor kialakításának megfelelő helyet.

(5) Fasorokat kell telepíteni azon meglévő utcákban, ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik.

(6) Az utcák fásítását utcánként azonos fajjal/fajtával kell végezni. Ha ez utcánként nem lehetséges, abban az esetben legalább tömbönként vagy utcaszakaszonként azonos fajt/fajtát kell kiültetni.

(7)²⁰ A fák telepítéskori törzskerülete legalább 12-14 cm (törzsátmérő 1 m magasságban legalább 4 cm), és legalább kétszer iskolázott (2xi) szabvány minőségű legyen.

(8) Fás szárú növény telepítésénél a 4. melléklet szerinti növénylistákat kell figyelembe venni,

(9) A fasor vonalát és a fa faját/fajtáját faültetési terv alapján kell meghatározni, figyelembe véve, hogy:

a)²¹ a lombkorona (4. melléklet alapján) sem az utca űrszelvényébe, sem az építési vonalba nem lóghat bele,

b) légvezeték alá nem ültethető nagytermetű, a vezetéket veszélyeztető fa.

(10) A fák tőtávolságát a 4. melléklet alapján kell meghatározni,

(11) Burkolatkészítésnél, vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzet körül legalább 1,6 x 1,6 m 2,56 m²területű szabad területet kell biztosítani.

(12) Négy férőhelynél több felszíni parkolóhely csak fásított parkolóként alakítható ki, minden 4 db parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát nevelő, lombos fát, a 4. melléklet szerinti növénylistát figyelembe véve kell telepíteni.

(13) A mezőgazdasági majorokhoz és külterületen lévő gazdasági területekhez vezető utak legalább egyik oldalán egységes fasort kell telepíteni honos vagy meghonosodott fajokból. A fák telepítéskori törzskerülete minimum 10-12 cm (törzsátmérő minimum 3 cm), és legalább kétszer iskolázott (2xi) szabvány minőségű sorfa legyen.

(14) A település zöldfelületi rendszerének kialakítása érdekében a településképi eljáráshoz a tervdokumentáció részeként kertépítészeti terv készítendő:

a) tetőkert tervezésekor,

b) két rendeltetési egységet meghaladó épület telkén a zöldfelület kialakításra vonatkozóan,

c) sport- és rekreációs terület övezetében a telek zöldfelület kialakítására vonatkozóan,

d) intézményi terület tervezésekor.

15. Energiaellátási és elektronikus hírközlési építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai

15. § (1) Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályzó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre, valamint az érintett területen található értékes növényzetre.

(2) A közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a táj- és településképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával, az esztétikai követelményekre fokozott figyelemmel kell elhelyezni.

(3) Közművezetéket új vezeték építése, illetve meglévő vezetékek rekonstrukciója, átépítése, felújítása, korszerűsítése, hálózati kapacitás bővítése esetén a központi belterületen, valamint a 6-os út mentén minden esetben föld alatti elhelyezéssel kell megépíteni a gazdaságos területhasználat, valamint a városkép védelme érdekében a közművezetékek részletes szabályozásában foglalt eltérések figyelembevételével.

(4) Közüzemi szolgáltató mérőberendezése a közterület felőli telekhatáron csak az ott álló épület (építmény) tömegén belül, vagy a kerítés, legalább részben tömör felületéhez illeszkedve, ahhoz igazodó, biztonságos és esztétikus megoldással helyezhető el. Több berendezés elhelyezése esetén azok beépítése egybefüggő felületen, egységes kivitelben valósítható meg.

(5) Villamosenergia ellátás létesítményeire vonatkozó előírások az alábbiak:

a) Területgazdálkodás érdekében belterületen és külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is:

aa) műemléki környezetben;

ab) helyi értékvédelmi területen, utcakép védelmi területen;

ac) sétáló utcává alakítandó utcában;

ad) tájképvédelmi területen, valamint;

ae) a 6-os út mentén

hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

b) A központi belterületen üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukcióját az (1) bekezdésben leírtak kivételével, föld feletti kivitelezéssel kizárólag a meglevő és helyben maradó oszlopsoron lehet végrehajtani. Oszlopsor áthelyezést, vagy új oszlop elhelyezést igénylő hálózatépítés (kivéve egy-egy oszlop műszaki meghibásodása miatti helyben végrehajtható oszlop cseréjét) nem minősíthető rekonstrukciónak, arra az új hálózatépítésre vonatkozó ágazati előírások az érvényesek. Ez esetben a hálózatépítést földkábelbe fektetéssel kell megoldani akkor is, ha az egyes ingatlanok bekötése jelenleg még föld feletti.

c) Egyéb belterületeken és a külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukcióját föld feletti kivitelezéssel lehet végrehajtani, ha az helyben oszlop cserét, a meglevő oszlophoz képest 5 m-en belüli áthelyezést igényel. Egyéb esetben a hálózatépítés már új építésnek minősül, amelyre az új építésre vonatkozó ágazati előírások érvényesek.

d) Területgazdálkodás érdekében külterületi beépítésre nem szánt területen -erdőterület kivételével- egy oldali közösen igénybevett oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezendők.

e) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

f) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni.

g) Villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével lehet kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

h) Új elosztóhálózatot (0,4-132 kV-ig, beleértve a 132 kV-ot is) a város teljes közigazgatási területén földalatti elhelyezéssel kell építeni. Kivéve

ha) az új alállomásból kilépő és a meglévő 400/132 kV-os alállomás meglévő 132 kV-os távvezetékébe becsatlakozó 132 kV-os vezetéket,

hb) az a) ponton túl, új 132 kV-os távvezetékek azon szakaszait, melyek meglévő 400-132 kV-os szabadvezetékekkel párhuzamosan tervezettek, azokhoz - az ágazati szabvány által lehetővé tett - legkisebb távolságon belül,

hc) az M6-os autópályától Nyugatra eső kertes mezőgazdasági területeken.

(5) Földgáz és távhőellátás létesítményeire vonatkozó előírások az alábbiak:

a) Új földgázvezetéket és távhő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni.

b) Meglevő távhő hálózat rekonstrukcióját előszigetelt vezetékkel földalatti elhelyezéssel kell megoldani.

(6) Vezetékes elektronikus hírközlési létesítményekre vonatkozó előírások az alábbiak:

a) a területgazdálkodás érdekében belterületen, valamint a beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése előírt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni,

b) a területgazdálkodás érdekében belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni,

c) a területgazdálkodás érdekében külterületen új elektronikus hírközlési hálózat föld feletti elhelyezéssel is kivitelezhető, a következők szerint:

ca) ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető,

cb) ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti elhelyezéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell elhelyezni, közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(7) Vezeték nélküli elektronikus hírközlési létesítményekre vonatkozó előírások az alábbiak:

a) vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen

aa) a gazdasági és közműterületek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő építményre telepíthető,

ab) silókra, tornyokra, egyéb műszaki létesítményekre, templomok harangtornyába takarásban, víztornyokra, azokhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna,

b) új vezeték nélküli szolgáltatás építmény telepítésénél 300 m-es körzetben már meglevő antenna előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni,

c) beépítésre nem szánt területen általános mezőgazdasági területen kívül, új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak többfunkciósan, egyéb célú hasznosítással egybeépített, mint például kilátó, vendéglátóhely, buszváró kialakítással telepíthetők,

d) beépítésre nem szánt általános mezőgazdasági területen vezeték nélküli elektronikus hírközlési létesítmény önálló építményként is elhelyezhető, valamint a

e)²² hírközlési adótorony tájba illesztett módon helyezhető el legfeljebb 30 m-es magassággal, melytől főépítészi hozzájárulás esetén el lehet térni. Szerkezete kizárólag fém vagy fa lehet, és területét élő sövénnyel kell körülvenni.

(8) A megújuló és egyéb energiatermelő létesítményekre, illetve technológiai létesítményekre vonatkozó előírások az alábbiak:

a) napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem)

aa) magastetős épületnél csak tetősíkban telepíthető, olyan módon, hogy az elemek szabályos, zárt felületet alkossanak, és a tetőidommal összhangban legyenek,

ab) lapostetős épületnél a tetősíktól maximum 45°-kal eltérően telepíthető, olyan módon, hogy az elemek oldalról és hátulról a közterület felől zavaró képet ne mutassanak

ac)²³ elő- és oldalkertben nem telepíthető,

b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) nem telepíthető

ba) műemléki környezetben,

bb) helyi védelemre kijelölt területen belül, és

bc) természet- és tájképvédelemmel érintett területeken.

16. Reklám, reklámhordozó, cégér, cég- és címtábla elhelyezésének általános előírásai²⁴

16. §²⁵ A reklám, a reklámhordozó, a cégér, valamint a cég- és címtábla

a) elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan

b) megvilágítása céljából 80 Watt mértéket nem meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók. A lakóépületek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek irányában 50 m-en belül nem lehet villódzó, váltakozó színű világító fényreklámot elhelyezni.

17. Reklám, reklámhordozó²⁶

17. §²⁷ (1) Közterületen reklám kizárólag utcabútoron (utasváró, kioszk, közművelődési célú hirdetőoszlop, információs vagy más célú berendezés) lehetséges.

(2) Reklám védett épületen nem helyezhető el.

(3) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működési körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

d) idegenforgalmi és közlekedési információk,

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(4) A közterületeken reklám, reklámhordozó

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön,

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött,

c) City Light típusú reklám, reklámhordozó esetén hátsó fényforrás által megvilágított eszközben, valamint

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön

helyezhető el.

(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(6) Reklámvilágítással, térvilágítással kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ezáltal ingatlan használatát korlátozni nem szabad.

18. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól²⁸

18. §²⁹ (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

19. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése³⁰

19. §³¹ (1) A polgármester - településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A közérdekű molinó, az építési reklámháló, és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva, vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható. A közterület fölé nyúló árnyékolón csak a cégadatok, továbbá a cég-, cégcsoport tevékenység tüntethető fel.

20. Cégér, cég- és címtábla³²

20. §³³ (1) Az épületek utcafronti homlokzatán elhelyezett cégér, cég- és címtábla, valamint az árnyékoló - ha az elhelyezés a közlekedést nem akadályozza, vagy egyéb módon jogszabályba nem ütközik - a közterületbe benyúlhat.

(2) Épületek közterületről látható egy-egy homlokzatának 5%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.

(3) Cégér, cég- és címtábla

a) felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület, építmény, valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz,

b) tetszőleges sorrendben szerelhető fel úgy, hogy az alkalmazott tipográfia és grafika, valamint a kiválasztott színek illeszkedjenek az érintett épület karakteréhez.

(4) Védett területen álló épület homlokzatán elhelyezett cégér, cég- és címtábla a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, ritmusához, méretéhez szervesen illeszkedve, az épület építészeti részletképzésével, anyaghasználatával, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban, épületdíszítő tagozatot nem takaróan helyezhető el.

(5) Védett területen álló épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 0,7 m2 felületű kétoldalas, legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető. A cégér LED-kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológiával nem látható el.

(6) A rendeltetési egységek kirakatainak üvegfelülete legfeljebb 50%-ban takarható le az adott rendeltetési egység akcióit, ajánlatait, termékeit, szolgáltatásait kínáló táblákkal, lapokkal, festett, vagy más módon rögzített feliratokkal, melyek fényszennyezést nem okozhatnak.

21.³⁴

21. §³⁵

22.³⁶

22. §³⁷

23.³⁸

23. §³⁹

IV. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

24. A településképi szempontból meghatározó, védelemmel érintett területek

24. § (1) Az önkormányzat településkép szempontjából meghatározó, védelemmel érintett területei:

a) Helyi értékvédelmi terület

b) Tájvédelmi terület

(2) Az önkormányzat településkép szempontjából meghatározó, védelemmel érintett területeit az 1. melléklet tartalmazza.

25. A településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek

25. §⁴⁰ (1) Az önkormányzat településkép szempontjából meghatározó, eltérő karakterű területei:

a) Történelmi belváros

b) Új városközpont / Újváros

c) Telepszerű beépítések

d) Kisvárosi terület

e) Kertvárosi terület

f) Falusias terület

g) Pincék, présházak területe

h) Kertes mezőgazdasági terület

i) Gazdasági terület

j) Különleges egyedi funkciójú területek

k) Sport és rekreációs területek.

(2) Az önkormányzat településkép szempontjából meghatározó, eltérő karakterű területeit a 2. melléklet tartalmazza.

V. Fejezet

Egyedi településképi követelmények

26. Helyi értékvédelmi területre vonatkozó egyedi követelmények

26. § (1) A városszerkezetileg értékes területen a kialakult beépítési módok, és meglevő épületek lehetőleg megőrzendőek és fejlesztendőek. A megőrzött épületek a város történeti értékeit gazdagítják.

(2) A tervezett új, vagy átalakított épületek a tervezéssel érintett, vagy az utcafronton közvetlenül szomszédos telkeken történetileg kialakult traktusszélességet nem haladhatja meg.

(3)⁴¹ Épület tetőzete

a) jellemzően magastetős) kialakítású lehet,

b) az utcaképre jellemző tetőzettel azonos nyeregtetővel alakítandó ki,

c) földszintes épület esetében a dőlésszög 38-45° közötti lehet,

d) új emeletes épületnél, vagy meglévő emeletes épületre történő magastető építésénél a dőlésszög 30-40° közötti lehet.

(4) Az épület közterületről látható homlokzatán a hagyományostól eltérő építőanyagok nem alkalmazhatóak. Helyi értékvédelmi területen hagyományosnak tekinthető anyagok:

a) lábazaton színezett vakolat, szabályos rakású nyerstégla,

b) homlokzati felületen színezett vakolat, nyerstégla,

c) a főtömeg tetőzetén égetett agyagcserép, vagy azzal megegyező színű és textúrájú betoncserép, indokolt esetben műemléki pala,

d) nyílászárókon festett, vagy pácolt faszerkezet, indokolt esetben fémszerkezet, vagy színezett felületű műanyag szerkezet.

(5) Az épületek homlokzatának formálása és színezése nem történhet harsány, a környezeti harmóniát megbontó színekkel, megoldásokkal, kapart vakolattal. Egy épületen 3 színnél több nem alkalmazható.

(6) Műemléki környezetben, a történelmi városközpont területén, helyi értékvédelmi területen, illetőleg helyi védelem alatt álló épületben a rendeltetési mód - részleges vagy teljes - megváltoztatására csak akkor van lehetőség, ha a javasolt új rendeltetés, valamint az azzal együttjáró sajátos feltételek nem zavarják a védett terület illetve létesítmény városképi érvényesülését.

27. Tájvédelmi területre vonatkozó egyedi követelmények

27. § (1) A területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembevételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását, melyhez a beavatkozás jellegétől függően tájépítészmérnök bevonása szükséges.

(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területet érintő ingatlanok esetében a tájképet jelentősen megváltoztató építmények nem tervezhetőek külön jogszabályban meghatározott látványtervek nélkül.

28. Történelmi belváros területére vonatkozó egyedi követelmények

28. § (1) A tervezett új, vagy átalakított épületek traktusszélessége a 9,0 métert, illetve a tervezéssel érintett, vagy az utcafronton közvetlenül szomszédos, azonos övezetben fekvő telkeken történetileg kialakult ennél nagyobb traktusszélességet nem haladhatja meg.

(2)⁴² Épület tetőzete:

a) jellemzően magastetős kialakítású lehet,

b) az utcaképre jellemző tetőzettel azonos nyeregtetővel alakítandó ki,

c) földszintes épület esetében a dőlésszög 38-45° közötti lehet,d) új emeletes épületnél, vagy meglévő emeletes épületre történő magastető építésénél

a dőlésszög 30-40° közötti lehet.

(3) Az épület közterületről látható homlokzatán a hagyományostól eltérő építőanyagok nem alkalmazhatóak. A történelmi belváros területén hagyományosnak tekinthető anyagok:

a) lábazaton színezett vakolat, szabályos rakású, vágott, vagy faragott természetes kő, műkő, nyerstégla,

b) homlokzati felületen, színezett vakolat, nyers, vagy festett tégla, szabályos rakású faragott kő,

c) a főtömeg tetőzetén égetett agyagcserép, vagy azzal megegyező színű és textúrájú betoncserép, indokolt esetben műemléki pala,

d) nyílászárókon festett, vagy pácolt faszerkezet, indokolt esetben fémszerkezet, vagy színezett felületű műanyag szerkezet.

(4) Az épületek homlokzatának formálása és színezése nem történhet harsány, a környezeti harmóniát megbontó színekkel, megoldásokkal. Egy épületen 3 színnél több csak kivételesen, az épület egészére elkészített színtervvel igazoltan lehetséges. A szín az un. földszínek tartományába tartozzon, az árnyalatok variálásával.

(5) A történelmi belváros terei és zöldfelületei csak közterület alakítási terv szerint valósíthatók meg.

29. Új városközpont/újváros területére vonatkozó egyedi követelmények

29. § (1) Az egyes, közterületekkel jól körülhatárolható építészeti egységet alkotó tömbökben az építészeti karakter a korszerű építészeti formálás szabadsága érdekében egyedileg is kialakítható, de a beépítés tervét a teljes tömbre előzetesen el kell készíteni.

(2) Az épület közterületről látható homlokzatán korszerű építőanyagok alkalmazhatóak.

(3) Épület tetőzetének alakítása nem történhet magastetős kialakítással az alábbi helyszíneken:

a) Táncsics Mihály utca - Dózsa György út - Tolnai út - Nyárfa utca - 6-os számú főút által határolt területen,

b) Pollack Mihály utcától Északra fekvő területen,

c) Liget utca - Tolnai út - Domb utca által határolt újvárosi területen.

d) Az a)-c) pontban felsorolt helyszíneken kívül eső területeken az utcaképre jellemző tetőzetet kell kialakítani.

(4) A (3) bekezdésben megnevezett helyszíneken

a) a pinceszint azon részét, mely fölött épülettömeg nem található, legalább 50%-ban legalább 21 cm termőréteggel fedett zöldtetővel,

b) a F+1 szintes vagy annál alacsonyabb lapostetőket legalább 21 cm termőréteggel fedett zöldtetőként

kell kialakítani.

(5) Az épületeket - több főépítmény és/vagy több ütemben való megvalósulás esetén is - egységes építészeti koncepció és beépítési terv alapján, valamint egységes anyaghasználattal kell kialakítani.

30. Telepszerűen beépített területre vonatkozó egyedi követelmények

30. § (1) Felújítás, átépítés, bővítés, illetve új építés esetén a terület építészeti értékeinek továbbfejlesztését úgy kell végrehajtani, hogy a megváltozó körülmények újból építészeti egységet képezzenek szűkebb és tágabb környezetükkel.

(2) A „tulipános” lakóépületek építészeti formálásánál a műszaki lehetőségek függvényében meg kell őrizni az eredeti építészeti arculat jellegzetességeit (homlokzati díszítő mezők és az azokat keretbe foglaló homlokzati raszter, erkély és lépcsőházi korlátelemek, bejárati előtetők).

(3) Az épületeket - több főépítmény és/vagy több ütemben való megvalósulás esetén is - tömbönként egységes anyaghasználattal kell kialakítani.

(4) Utólagos erkély, loggia beépítés az épület egészére vonatkozó egységes felújítási koncepció nélkül nem lehetséges.

(5) A lapos tetős épületekre - épületmagasság legfeljebb 50 cm-rel való növelésével - tető, illetve tetőépítmény építhető, a területen az azonos jellegük alapján összetartozó épületcsoportra egységesen.

(6) Épület tetőzetének alakítása nem történhet magastetős kialakítással a Pollack Mihály utcától Északra fekvő területen

(7) A pinceszint azon részét, mely fölött épülettömeg nem található legalább 50%-ban, legalább 21 cm termőréteggel fedett zöldtetővel kell kialakítani.

31. Kisvárosi területre vonatkozó egyedi követelmények

31. § (1) A tervezett új, vagy átalakított épületek traktusszélessége a 9,0 métert, illetve a tervezéssel érintett, vagy az utcafronton közvetlenül szomszédos, azonos övezetben fekvő telkeken történetileg kialakult ennél nagyobb traktusszélességet nem haladhatja meg.

(2)⁴³ Épület tetőzete:

a) jellemzően magastetős kialakítású lehet,

b) szimmetrikus nyeregtetővel alakítandó ki,

c) a dőlésszög 38-45° közötti lehet, valamint

d) a főgerinc vonala csak a hosszoldallal párhuzamos lehet.

(3) Az épület közterületről látható homlokzatán a hagyományostól eltérő építőanyagok nem alkalmazhatóak. A kisvárosias területen hagyományosnak tekinthető anyagok:

a) lábazaton színezett vakolat, szabályos rakású, vágott, vagy faragott természetes kő, műkő, nyerstégla,

b) homlokzati felületen színezett vakolat, nyers, vagy festett tégla,

c)⁴⁴ a főtömeg tetőzetén égetett agyagcserép, vagy azzal megegyező színű és textúrájú betoncserép, továbbá a cserépfedéshez hasonló megjelenésű, matt vagy szórt felületű fémlemez fedés indokolt esetben (pl. síkpala fedések cseréjekor),

d)⁴⁵ nyílászárókon festett, vagy pácolt faszerkezet, indokolt esetben fémszerkezet, továbbá fehér, vagy színezett felületű műanyag szerkezet.

(4) Az alkalmazott szín nem lehet harsány, rikító, természetellenes, a környezetét megbontó és zavaró hatású. Egy épületen kettő színnél több csak kivételesen, az épület egészére elkészített színtervvel igazoltan lehetséges. A szín a földszínek tartományába tartozzon, az árnyalatok variálásával.

(5) A hagyományostól eltérő anyaghasználat, egyedien karakteres színezés abban az esetben megengedett, ha az építészeti terv annak eredetiségét, helyénvalóságát hitelt érdemlően igazolja, és a megoldással a főépítész, vagy elrendelt esetben a helyi építészeti-műszaki tervtanács támogatóan egyetértett.

31/A.⁴⁶ Györkönyi lakóterület kisvárosi területre vonatkozó egyedi követelmények

31/A. §⁴⁷ (1) A Györkönyi út menti, kisvárosias paraméterű, telektömbös kertvárosias hangulatú új beépítésű lakóterület egységes arculattal alakítandó ki.

(2) Az egységes arculat jellemzői:

a) egyedi, változatos, a tájoláshoz és telekhelyzethez igazodó beépítés (saroktelken sarokház)

b) utcaképet alkotó, a feltáró utak mentén rendezett (előkerti építési határvonalhoz igazodó) beépítés, egységesen megjelenő nyílászárók és tetőidomok,

c) a központi park körül az épületek által rendezetten kialakított (előkerti építési határvonalhoz igazodó) térfalak,

d) változatos, alakítható lakásalaprajzok, kertkapcsolat és teraszok biztosítása,

e) fásított utak,

f) egyedi, hangulatos, minőségi anyagokból megvalósuló, változatos épületek, melyek egységes tetőformálással alakítandók ki (lehetnek lapostetősek, vagy 30-45° közötti hajlásszögű magastetősek),

g) az épületeken elsősorban természetes anyagok (színezett vakolat, természetes kő, nyerstégla, esetleg műkő, égetett agyagcserép, vagy azzal megegyező színű és textúrájú betoncserép, festett, vagy pácolt faszerkezetű, esetleg műanyag nyílászárók) és színek (nem lehet harsány, rikító, természetellenes, a környezetét megbontó és zavaró hatású harsány) használata,

h) összehangolt, egységes, a városra jellemző anyag- és színhasználat,

i) egy épületen legfeljebb kettő, a földszínek tartományába tartozó szín és annak legfeljebb három színárnyalata használható, valamint

j) közterület (átmenetileg magánút) felől láthatóan sem az előkertben, sem a homlokzaton gépészeti berendezés (klímaberendezés, hőszivattyú kültéri egység, szellőző, kémény, égéstermék elvezetés, antenna) nem helyezhető el.

(3) A természetestől eltérő anyaghasználat, egyedi karakteres színezés abban az esetben megengedett, ha az építészeti terv annak eredetiségét, helyénvalóságát a teljes területre egységesen kidolgozva, hitelt érdemlően igazolja, és a megoldással a főépítész, vagy elrendelt esetben a helyi építészeti-műszaki tervtanács támogatóan egyetértett.

32. Kertvárosi területre vonatkozó egyedi követelmények

32. § (1) A kertvárosi terület az alábbi jellemző karaktereket tartalmazza:

a) hagyományos karakterű területek,

b) kockaházas karakterű területek,

c) újonnan beépülő területek.

(2)⁴⁸ Hagyományos karakterű területen

a) A traktusszélesség nem haladhatja meg

aa) a 8,0 métert, illetve

ab) a tervezéssel érintett, vagy az utcafronton közvetlenül szomszédos, azonos övezetben fekvő telkeken kialakult ennél nagyobb traktusszélességet,

b) az épület tetőzetének kialakítása elsősorban egyszerű idomokból álló kontyolással kialakított, esetleg az illeszkedés érdekében oromfalas lehet, nem alkalmazható:

ba) lapostetős kialakítás,

bb) aszimmetrikus nyeregtető,

bc) 38-45° közöttitől eltérő hajlásszög,

bd) a főgerinc-vonalának a hosszoldallal való párhuzamosságától eltérő kialakítása.

(3)⁴⁹ Kockaházas karakterű területen

a) A traktusszélesség nem haladhatja meg

aa) a 10,0 métert,

ab) a tervezéssel érintett, vagy az utcafronton közvetlenül szomszédos, azonos övezetben fekvő telkeken kialakult ennél nagyobb traktusszélességet,

b) az épület tetőzetének kialakítása elsősorban egyszerű idomokból álló kontyolással kialakított, esetleg az illeszkedés érdekében oromfalas lehet, nem alkalmazható:

ba) lapostetős kialakítás,

bb) az utcaképben kialakult jellemző tetőformákhoz nem igazodó kialakítás.

(4)⁵⁰ Újonnan beépülő területen

a) az épület tetőzetének kialakítása elsősorban egyszerű idomokból álló kontyolással kialakított, esetleg az illeszkedés érdekében oromfalas lehet 30 °-nál nagyobb dőlésszöggel,

b) a Pollack Mihály utcától északra lévő területen megengedett a lapostetős kialakítás is.

(5)⁵¹ A kertvárosi területeken az épület közterületről látható homlokzatán a hagyományostól eltérő építőanyagok nem alkalmazhatóak. A hagyományosnak tekinthető anyagok:

a) lábazaton színezett vakolat, szabályos rakású, vágott, vagy faragott természetes kő, műkő, nyerstégla,

b) homlokzati felületen színezett vakolat, nyers, vagy festett tégla, vágott vagy faragott természetes kő, továbbá

c) a főtömeg tetőzetén égetett agyag- vagy betoncserép, továbbá a cserépfedéshez hasonló megjelenésű, matt vagy szórt felületű fémlemez fedés indokolt esetben (pl. síkpala fedések cseréjekor).

(6)⁵² Az épületek homlokzatának formálása és színezése nem történhet harsány, rikító, a környezeti harmóniát megbontó megoldással. Egy épületen kettő eltérő színnél több nem alkalmazható. A szín a földszínek tartományába tartozzon, az árnyalatok variálásával.

33. Falusias területre vonatkozó egyedi követelmények

33. § (1) Az épület a telken a település hagyományos karakteréhez nem illeszkedő módon, a telek adottságainak, a rendeltetésük követelményeinek nem megfelelően nem helyezhető el.

(2) A tervezett új, vagy átalakított épületek traktusszélessége nem haladhatja meg

a) a 8,0 métert,

b) illetve a tervezéssel érintett, vagy az utcafronton közvetlenül szomszédos, azonos övezetben fekvő telkeken történetileg kialakult ennél nagyobb traktusszélességet.

(3) Épület tetőzetének alakítása nem történhet:

a) lapostetős kialakítással,

b) 35-45° közöttitől eltérő hajlásszöggel,

c) a főgerinc-vonalának a hosszoldallal való párhuzamosságától eltérően.

(4) A tetőfedés anyaga csak hagyományos égetett agyagcserép vagy azzal textúrájában és színében harmonizáló betoncserép lehet.

(5) Az épület közterületről látható homlokzatán a hagyományostól eltérő építőanyagok nem alkalmazhatóak. A falusias területen hagyományosnak tekinthető anyagok:

a) lábazaton színezett vakolat, szabályos rakású lábazati burkolat, nyerstégla,

b) homlokzati felületen színezett vakolat, nyers, vagy festett tégla, faburkolat,

c)⁵³ a főtömeg tetőzetén égetett agyagcserép, vagy azzal megegyező színű és textúrájú betoncserép, továbbá a cserépfedéshez hasonló megjelenésű, matt vagy szórt felületű fémlemez fedés indokolt esetben (pl. síkpala fedések cseréjekor).

(6) Az épületek homlokzatának színezése nem történhet harsány, rikító, a környezeti harmóniát megbontó megoldással. Egy épületen kettő színnél több nem alkalmazható. A szín fehér legyen, vagy a földszínek tartományába tartozzon, az árnyalatok variálásával.

(7) Egy épületen csak egyféle, egymással harmonizáló formai megjelenésű tetőfelépítmény és tetőablak építhető.

34. Pincék, présházak területére vonatkozó egyedi követelmények

34. § (1) Épület tetőzetének alakítása nem történhet:

a) 40-45° közöttitől eltérő hajlásszöggel,

b) mázatlan agyagcseréptől eltérő héjjalással.

(2) Falmagasítás, erkély és loggia nem létesíthető.

(3) Az ajtókra vonatkozó előírások az alábbiak:

a) csak teleajtó alkalmazható,

b) maximális nyílásméret 1,5 x 2,2 m,

c) kétszárnyú ajtó nyílószárnyainak szimmetrikusnak kell lennie,

d) a környezetéhez alkalmazkodó formában az ajtó előtti léckapu alkalmazása megengedett.

(4) A földszinten egynél több ablak elhelyezése esetén az ablakméretek nem térhetnek el egymástól.

(5) Az oromzaton 1 db 1:2 arányú, álló formátumú ablak helyezhető el, melynek mérete nem lehet nagyobb 0,45 x 0,9 m-nél. A tető felületen oldalanként 1-1 db síkban fekvő ablak megengedett.

(6) Homlokzati nyílászáró csak fa szerkezetű lehet.

(7) Az épület oldalfalain és hátsó homlokzatán szellőzőnyílások nem nyithatók.

(8) Az épület falazata tégla, vályog, vert fal lehet. Faház nem helyezhető el.

(9) Az épület vakolt homlokzata fehérre festett, vagy meszelt lehet. Tégla architektúra esetén a homlokzaton csak I. osztályú égetett agyag-tégla felület jelenhet meg, egyenletes hézagmérettel falazva, telibe hézagolva. Kőporos vakolat, mázas vagy mázatlan kerámia lap, fémlemez, műanyag nem alkalmazható.

(10) Az épülethez külső lépcső, az előlépcsőt kivéve nem csatlakozhat.

(11) Az oromfal tégla vagy vályog falazat, illetve függőleges osztású deszkázat lehet. Az oromfal burkolatának kialakítása során farost- és forgácslemez nem alkalmazható.

(12) Az épület közterületről látható homlokzatára szerelt kémény nem helyezhető el.

(13) A fésűs beépítésű pincesorok épületei:

a) szélességi mérete maximum 6,6 m;

b) közötti távolság minimum 1,0 m;

c) nem vendéglátási célú felhasználás esetén maximum két ajtó elhelyezése engedélyezett, de ezek nem kerülhetnek egy homlokzatra és a főhomlokzati ajtó tengelye nem kerülhet kijjebb az épület szélességének egyharmadánál,

d) főhomlokzatán maximum kettő azonos méretű ablak helyezhető el oly módon, hogy a bejárati ajtó mindkét oldalára egy-egy ablak kerülhet.

35. Kertes mezőgazdasági területre vonatkozó egyedi követelmények

35. § (1) Az épület traktusszélessége a 6,0 métert nem haladhatja meg.

(2) Épület tetőzetének alakítása nem történhet:

a) 30-45° közöttitől eltérő hajlásszöggel,

b) bonyolult tömegű kialakítással,

c) aszimmetrikus nyeregtetővel

d) tetőgerinc vonala a hosszoldallal merőlegesen.

(3) Az épület tetőtere beépíthető, de tető felépítmény nem alkalmazható.

(4) Az épület eresze a szomszédos ingatlanok fölé nem nyúlhat át.

(5) Az épület homlokzatain a hagyományostól eltérő építőanyagok nem alkalmazhatóak. A kertes mezőgazdasági területen hagyományosnak tekinthető anyagok:

a) lábazaton színezett vakolat, nyerstégla,

b) homlokzati felületen kő, vályog, színezett vakolat, nyers, vagy festett tégla, faburkolat,

c)⁵⁴ a főtömeg tetőzetén égetett agyagcserép, vagy azzal megegyező színű és textúrájú betoncserép, nád, továbbá a cserépfedéshez hasonló megjelenésű, matt vagy szórt felületű fémlemez fedés indokolt esetben (pl. síkpala fedések cseréjekor).

(6) Az épületek homlokzatának színezése nem történhet harsány, rikító, a környezeti harmóniát megbontó megoldással. Egy épületen egy színnél több nem alkalmazható. A szín fehér legyen, vagy a földszínek tartományába tartozzon.

(7) A kerítés anyaga fa, drótfonat, élősövény vagy azok kombinációja lehet.

36. Gazdasági területekre vonatkozó egyedi követelmények

36. § (1) A főútvonalak menti területekre városképi szempontból is igényesen kialakított, megtervezett létesítmények telepíthetők.

(2) Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a 6-os számú országos közút, a forgalmi, illetve a határoló utak felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg.

(3)⁵⁵

(4) A kötelező fásítást a 4. melléklet szerinti ajánlott fák jegyzéke alapján kell elvégezni.

(5) A telkeken kötelezően telepített fasorok fenntartása és pótlása a tulajdonos feladata.

37. Különleges egyedi funkciójú területekre vonatkozó egyedi követelmények⁵⁶

37. § Az ipari tevékenység megszűnése után legfeljebb 1 éven belül a terület rekultivációját a terület tájba illesztésével kell elvégezni.

38. Sport és rekreációs területre vonatkozó egyedi követelmények

38. § (1) Sport és rekreációs területen:

a) építmények, épületek elhelyezése a tájképi adottságok figyelembevétele, a táji környezetbe való illeszkedés biztosítása nélkül nem lehetséges,

b) az építési telkek természetes zöldfelületeinek kialakítása háromszintes növényállomány létesítése nélkül nem lehetséges.

(2) Sport és rekreációs területek funkcionális és zöldfelületi fejlesztésére, illetve rekonstrukciójára, valamint új parkok, kertek létesítésére csak közterület alakítási terv alapján van lehetőség, melynek része a kertépítészeti terv.

(3) A Duna-parton a természetközeli vegetáció megőrzése érdekében csak olyan tereprendezés végezhető, mely a megengedett rendeltetések elhelyezésére szolgál, vagy a vízhez való lejutást segíti.

(4) Duna-meder területén úszóművek, vízi létesítmények kialakítása nem lehetséges:

a) a védett tájképi, városképi jelleghez való illeszkedés biztosítása nélkül,

b) környezetéből kirívó, harsány színezéssel.

(5) A Duna-parton kikötők, úszóművek kialakításakor tilos a természetes anyaghasználattól (fa, fém) eltérő anyagválasztás. A fehér, földszínekkel tört fehér, a szürke és a fa természetes színárnyalataitól eltérő, harsány színezés választása nem megengedett.

VI. Fejezet

Az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

39. A helyi védettséggel kapcsolatos támogatás pályázati feltételei

39. § (1)⁵⁷ A helyi védett értékek fennmaradását és felújítását támogató rendszer hatálya Paks Város közigazgatási területén a helyi egyedi védelem alatt, vagy helyi védett területen álló épületekre, épületrészekre, vagy műtárgyakra és azok tulajdonosaira, kezelőire (továbbiakban együtt: tulajdonos) terjed ki.

(2) A védett épület teljes felújítása, korszerűsítése, külső és az ezzel összefüggő belső helyreállítása (továbbiakban együtt: felújítási munka) esetén a külső homlokzat domináns elemeinek leginkább megfelelő állapot szerinti helyreállításának költségeihez pályázat útján támogatás adható.

(3) Pályázni a következő meghatározó elemekkel lehet:

a) a városképben megjelenő homlokzatok kőműves szerkezetei, felületképzései, lábazatai,

b) a városképben megjelenő tetőzetek fedései,

c) az előzőekhez tartozó eredeti szerkezetű nyílászárók, kiegészítő szerkezetek,

d) utcaképet meghatározó hagyományos épített kerítések, kapuk, támfalak,

e) a támogatásba bevont épített szerkezetek állékonyságának, műszaki korszerűségének biztosítása (alap-, szerkezet megerősítés, szigetelés).

(4) A teljes bontás utáni új építés kizárólag az eredeti történeti állapot rekonstruálása esetén támogatható.

(5)⁵⁸ A támogatással érintett felújítási munkával, a támogatás igénybevételéről szóló megállapodás aláírásától számított 10 éven belül nem lehet pályázni. A korábbi megállapodásban nem szereplő felújítási munkák vonatkozásában lehet ismételten pályázatot benyújtani a következő pályázati lehetőségek alkalmával.

(6) Támogatás nem adható kötelezéssel elrendelt munkák esetén.

(7)⁵⁹ Pályázatot nyújthatnak be a helyi védett értékek és védett területen lévő épületek tulajdonosai, valamint a társas tulajdonban lévő épületek önálló rendeltetési egységének tulajdonosai önállóan, szem előtt tartva az épületek egységes megújulását.

(8) Nem nyújthat be pályázatot, illetve nem támogatható annak a védett épületnek a tulajdonosa, aki:

a) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerint nem nyújthat be pályázatot, illetve nem támogatható,

b) az előző évi támogatásával nem számolt el,

c) korábbi években kötelezettségét súlyosan megszegte, különösen, ha a támogatást nem a kapott célra használta fel,

d) politikai pártok, illetve politikai tevékenységet folytató - választáson jelöltet állító- szervezetek,

e)⁶⁰ akinek önkormányzati köztartozása van.

(9) Kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő épülettel nem lehet pályázni.

(10) A pályázati kiírást a helyben szokásos módon és a helyi média útján kell közzétenni.

(11) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázók és a pályázatból kizártak körét,

b) a támogatási célokat,

c) a támogatható munkák körét,

d) a pályázatok tartalmi elemeit, a pályázathoz mellékelendő dokumentumok listáját, a pályázathoz szükséges nyilatkozat nyomtatványokat,

e) az elnyerhető támogatásról való információkat,

f) az elbírálás szempontjait,

g) a benyújtási határidőt,

h) a hiánypótlás szabályait,

i) a pályázó kiértesítésének módját,

j) a pályázattal kapcsolatos információk elérhetőségét.

40. A támogatás forrása, fajtái, mértéke és igénybevételének feltételei

40. § (1) A képviselő-testület minden évben a költségvetési rendeletben állapítja meg a támogatásra szánt keretösszeget.

(2)⁶¹ A támogatás típusa és mértéke:

a) A támogatás vissza nem térítendő támogatás.

b) A támogatás mértéke műszaki és városképi indokok alapján kerül megállapításra, a támogatható munka teljes bekerülési költségének maximum 50 %-a lehet.

(3)⁶² A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési munkákhoz támogatás nem adható.

(4) A megállapodás megkötésére a támogatás odaítélésétől számított 6 hónap áll rendelkezésre.

(5) Az odaítélt támogatás igénybevételére a megállapodás aláírásának napjától számított 18 hónapig van lehetőség. A támogatás kifizetésének esedékessége a támogatott munka ellenőrzött befejezése.

(6)⁶³

(7) A támogatás megpályázásának feltétele a meghatározott költséghányad - saját erő- vállalása. Költségen minden esetben a támogatható munka teljes bekerülési költsége értendő, mely nem foglalja magába a tervezési díjat, de tartalmazza az épület domináns elemeinek leginkább megfelelő állapot szerinti felújításhoz szükséges szerkezeti megerősítéseket, valamint a szükséges korszerűsítést jelentő költségeket is.

41. A pályázatok bonyolítása, a pályázati felhívás közzététele, a pályázat tartalma és elbírálása

41. § (1)⁶⁴ A pályázattal kapcsolatosan szükségessé váló teendők koordinálásáról a főépítész, az adminisztrációs feladatok ellátásáról (különösen: pályázati felhívás közzététele, pályázati döntések kiértesítése) a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(2)⁶⁵ A pályázati felhívást az első félévben március 31-ig, a második félévben - ha az első félévi elbírálás során az éves költségvetési keretből rendelkezésre áll pénzeszköz - szeptember 30-ig kell közzé tenni. A pályázatokat az első félévben április 30-ig, a második félévben október 31-ig kell benyújtani 2 példányban a Polgármesteri Hivatalhoz.

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázati adatlapot a pályázó adataival: pontos név, cím, bankszámlaszám - mely azonos a folyósítás céljául szolgáló bankszámlaszámmal,

b) a megpályázott támogatással elérni kívánt célt,

c) nyilatkozatokat a közpénzekről szóló támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 14. § előírása szerint,

d) a tervek költségvetését (tervezői és kivitelezői költségvetés, amelyek főösszesítőjében külön soron kell szerepeltetni a védettség következtében felmerülő többletköltség összegét)

da)⁶⁶ engedélyköteles munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt, annak településképi véleményét, illetve a jogerős hatósági engedélyt,

db)⁶⁷ egyszerű bejelentés köteles tevékenység esetén a szakmai konzultáció emlékeztetőjét, és a tervezői jogosultsággal rendelkező szakember által készített jóváhagyott terveket,

dc)⁶⁸ egyéb esetben a településképi bejelentésről szóló döntést, és a tervezői jogosultsággal rendelkező szakember által készített jóváhagyott terveket,

e) a kért támogatás összegét,

f)⁶⁹

g)⁷⁰ a pályázattal érintett ingatlan, pályázati beadási határidő napját megelőző 30 napnál nem régebbi, tulajdoni lap hiteles másolatát,

h) az érdekeltek névsorát, írásos nyilatkozatukat, hogy a felújítás rájuk eső költségeit vállalják, továbbá kötelezettséget vállalnak a rájuk eső költségek megfizetésére,

i)⁷¹ társasház esetén a tulajdonostársak, illetve a közös képviselő hozzájáruló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy nincs kifogása a pályázat benyújtásával kapcsolatosan,

j) a kivitelezés ütemezését, megvalósulásának időtartamát és az elszámolás tervezett időpontját,

k) nyilatkozatot arról, hogy a pályázó korábban kapott-e támogatást, ha igen, abban az esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell annak célját, összegét és időpontját,

l)⁷² a pályázó költségvállalási nyilatkozatát arról, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel,

m)⁷³ nyilatkozatot az önkormányzati köztartozásról.

(4)⁷⁴ A hiányosan benyújtott pályázat esetében a Polgármesteri Hivatal 5 napon belül hiánypótlási felszólítást küld a pályázó részére. A pályázónak kézhezvételétől számítva 15 nap áll rendelkezésére a hiánypótlásra. Amennyiben ezt nem teljesíti, ez esetben a pályázata elutasításra kerül.

(5)⁷⁵ A költségeket a főépítész véleményezi, és vizsgálja felül. A felülvizsgálat alapja:

a) a tervező által készített költségvetés,

b) a kivitelező által készített költségvetés,

c) a benyújtott dokumentáció,

d) szükség esetén helyszíni szemle.

(6)⁷⁶ A támogatások odaítéléséről - az éves keretösszegig - az alapítványok esetében a Városépítő Bizottság javaslata alapján a képviselő - testület, egyéb pályázó esetében a főépítész állásfoglalása alapján a Városépítő Bizottság az első félévben - hiánytalan pályázati anyag esetén - május 31-ig, a második félévben november 30-ig dönt az alábbi bírálati szempontok szerint:

a) a felújítás teljes körűsége (teljes külső épület felújítás utólagos talajnedvesség elleni szigeteléssel, teljes külső épület felújítás utólagos talajnedvesség elleni szigetelés nélkül, részleges külső épület felújítás),

b) vállalt felújítási idő, ami maximum a megállapodás megkötésétől számított 18 hónap lehet,

c) társas ingatlan rendeltetési egységenkénti felújítása esetén a társasház pályázati szempontból támogatható rendeltetési egységeinek teljes körűsége, továbbá a pályázat elbírálása során a főépítész állapítja meg, hogy a társas ingatlan részbeni -rendeltetési egységenkénti - felújítása támogatható-e.

(7) A pályázat eredményéről a támogatás odaítéléséről szóló döntésétől számított 8 napon belül a Polgármesteri Hivatal írásban értesíti a pályázót.

42. A pályázaton elnyert támogatás kifizetése, felhasználása

42. § (1) Azokkal a pályázókkal, akiknek pályázatai elfogadásra kerülnek, az önkormányzat megállapodást köt a megvalósítás feltételeit illetően.

(2) A megállapodásban rögzíteni kell a felek adatain túl:

a) a megítélt támogatás felhasználásának helyét, célját és határidejét,

b) a támogatás összegét és típusát,

c) a támogatás folyósításának feltételeit, módját és idejét,

d) a visszafizetés menetét, és az elmaradására vonatkozó szankciókat,

e) a támogatás biztosítékait, a jogosulatlan felhasználás szankcióit,

f)⁷⁷ azokat az eseteket, amikor az építési munka nem tekinthető a pályázati feltételeknek megfelelően megvalósultnak.

(3)⁷⁸

(4) Amennyiben a megvalósulás időpontja a pályázó hibája miatt tolódik el (különösen: késedelmes kivitelezési szerződés, szervezési hiba, nem megfelelő minőség miatt), úgy az esetleges többletköltséget a pályázónak kell vállalni.

(5)⁷⁹ Az önkormányzat a támogatott munka ellenőrzött befejezését követően, az elszámolás után folyósítja a vissza nem térítendő támogatást. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.

(6) A támogatás felhasználására vonatkozó megállapodás felmondása írásbeli bejelentés alapján történik.

(7)⁸⁰ A felújítással és ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.

(8) A helyi egyedi védett értékeket és a helyei védett területeket a 3. sz. melléklet tartalmazza.

VII. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

43. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

43. § (1)⁸¹ Paks Város közigazgatási területén belül megvalósuló bármilyen építési tevékenység megvalósulásával összefüggésben településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető a főépítésztől.

(2)⁸² A településkép-védelmi tájékoztatás, vagy szakmai konzultáció anyagát az egyeztetést megelőző 2 nappal az ügyfél köteles elektronikus vagy postai úton megküldeni a Polgármesteri Hivatal részére, vagy személyesen leadni.

(3)⁸³ Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni a főépítésztől az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet megelőzően:

a) a tervezés kezdeti szakaszában,

b) a tervezés záró szakaszában, a bejelentésre előkészített terv alapján, a bejelentés előtt.

(4)⁸⁴ A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(5)⁸⁵ A szakmai konzultációról emlékeztető készül, amelyben foglalt önkormányzati nyilatkozatokat mind az építtetőnek, mind az önkormányzatnak a településképi véleményezés, bejelentési és kötelezési eljárás során figyelembe kell venni, és amelyet a polgármester, vagy a főépítész aláírva a szakmai konzultáció időpontjától számított 15 napon belül postai úton, vagy elektronikus üzenetben megküld a kérelmezőnek.

(6)⁸⁶ Amennyiben a polgármester vagy a főépítész szükségesnek tartja a szakmai konzultáció megismétlését, akkor arra az emlékeztetőben javaslatot tesz, ebben az esetben az építtető vagy a tervező új szakmai konzultációt kezdeményez, az (5) bekezdésben foglalt előírások szerint.

(7) Az emlékeztetőkről a főépítész nyilvántartást vezet.

44. Településképi bejelentési eljárás

44. § (1) A településképi bejelentési eljárást e rendelet 5. mellékletében meghatározott kérelemmel, 2 példány tervrajzzal illetve leírással, vagy ezek digitális másolatával kell kezdeményezni.

(2) A kérelemhez mellékelt - az adott ügy elbírálásához szükséges értelmezhető léptékű - műszaki tervrajz, mely

a) építészeti megoldásaival illeszkedjen a kialakult vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez, továbbá szükség esetén

b) adjon javaslatot a reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására (méretek, anyag, grafika, tipográfia), valamint

c) tartalmazzon városképi szempontból kedvező megoldást az épület tartozékok (gépészeti, elektromos, egyéb közmű) kültéri elhelyezésére.

(3) Épületrész (például nyílászáró mérete, osztása) megváltoztatása esetén a műszaki tervrajznak az épület módosított egységes építészeti koncepció szerint kialakított homlokzatának egészét kell ábrázolnia,

(4) A rendeltetési mód változás tárgyában benyújtott bejelentéshez az (1) bekezdésben foglaltakat és a beavatkozással érintett változásokat feltüntető rajzi mellékleteket kell csatolni,

(5) Reklám és reklámhordozó közterületi elhelyezése tárgyában benyújtott bejelentéshez mellékelt helyszínrajz a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett és maximum M=1:500 léptékű lehet,

(6) Közterületet érintő beavatkozás esetén csatolni kell a közút kezelőjének hozzájárulását.

(7)⁸⁷ A tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges és a polgármester a tevékenység végzését nem tiltja meg, vagy az eljárást nem szünteti meg.

(8)⁸⁸

(9)⁸⁹

(10)⁹⁰

(11)⁹¹

45. A településképi bejelentéshez kötött eljárások

45. §⁹² (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a város településkép szempontjából meghatározó területein:

a) a közterületről látható homlokzat nyílászáróinak cseréje, azok rendjének megváltoztatása esetén,

b) helyi védelem alatt álló, helyi védett területen fekvő, bármilyen nemű homlokzati elemet érintő változtatás esetén,

c) a homlokzat közterületről látható színezésének, felületképzésének megváltoztatása esetén (ideértve az utólagos hőszigetelést is),

d) építmény tetőfedésének megváltoztatása esetén,

e) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet

f) szobor, emléktábla, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

g) emlékfal építése esetén, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,

h) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot, vagy

i) zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése esetén, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a város 8. melléklet szerinti átmenő és bevezető útjai mentén:

a) a meglévő épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása esetén,

b) telek közterületi határvonalán álló kerítés építése, felújítása, átalakítása esetén,

c) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, hulladéktároló közterületről látható elhelyezése esetén,

d) szellőző-, napenergia kollektor, napelem, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárás során a főépítész szakmai véleménye alapján hozza meg döntését.

46. Településképi véleményezési eljárás

46. § (1)⁹³ A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.

(2)⁹⁴ A polgármester a településképi véleményét a főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai állásfoglalására alapozva hozza meg.

(2a)⁹⁵ A polgármester településképi véleményét a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozza:

a) a 4 vagy attól több rendeltetési egység szám, vendégszoba esetén,

b) a bruttó 500 m2 vagy azt meghaladó alapterületű építmény esetén.

(2b)⁹⁶ A polgármester településképi véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza:

a) a 4 rendeltetési egység számnál kevesebb rendeltetési egység szám esetén,

b) a bruttó 500 m2-nél kisebb alapterületű építmény esetén,

c) minden egyéb építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény esetén.

(3)⁹⁷ A véleményezési eljárást megelőzően a főépítész minden esetben konzultációs lehetőséget biztosít az azt kezdeményezők részére.

(4) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(5)⁹⁸ A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. Az építészeti-műszaki dokumentációnak a jogszabályban meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:

a) helyszínrajzot az értelmezhetőségnek megfelelő léptékben, az esetleges védettség lehatárolásával és a területre érvényes korlátozások feltüntetésével,

b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás műszaki tervrajzát M=1:100 léptékben,

c) műszaki leírást az alkalmazott szerkezetekről, technológiai jellemzőkről, építészeti kialakításról, a közterületről közvetlenül látható homlokzatok szín-, és anyaghasználatáról,

d) látvány- és színtervet,

e) közterületet érintő beavatkozás esetén (új útcsatlakozás létesítése, meglévő áthelyezése) a közút kezelőjének hozzájárulását,

f) Paks Város Főkertészével előzetesen egyeztetett kertépítészeti tervet:

fa) tetőkert tervezésekor,

fb) két rendeltetési egységet meghaladó épület telkén a zöldfelület kialakításra vonatkozóan,

fc) sport- és rekreációs terület övezetében a telek zöldfelület kialakítására vonatkozóan,

fd) intézményi terület tervezésekor,

g) az értelmezhetőséget segítő további tervrajzot, továbbá

h) továbbá utcaképi tervet.

(6)⁹⁹ Az építéshatósági eljárásra benyújtott dokumentáció nem térhet el a véleményezett építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmától, kivéve, ha a módosítás a településképi vélemény értelmében történt.

(7)¹⁰⁰

(8)¹⁰¹

(9) A polgármester településképi véleménye a záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

(10) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) feltétel nélkül javasolja,

b) feltétellel javasolja,

c) nem javasolja.

(11)¹⁰² A polgármester a településképi véleményt és a záradékolt tervdokumentációt megküldi a kérelmezőnek.

47. A településképi eljárások vizsgálati szempontjai¹⁰³

47. § Vizsgálni kell, hogy:

a) a telepítéssel, megjelenéssel, és az illeszkedéssel kapcsolatban:

aa) az építészeti-műszaki tervdokumentáció figyelembe veszi-e terepviszonyokat, a településkép jellegzetességeit, a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

ab) az építészeti tervdokumentáció érvényre juttatja-e az építészeti örökség és az építészeti értékek védelmét,

ac) a több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén a javasolt sorrend megfelel-e a rendezett településképi követelményeknek,

ad) az építészeti tervdokumentáció korszerű, magas minőségi követelményeknek megfelelő építészeti megoldásokat alkalmaz-e.

b) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban:

ba) az építészeti megoldások illeszkednek-e a kialakult, vagy átalakuló épített környezethez,

bb) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

bc) megfelelő-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezése és kialakítása,

bd) a terv városképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,

be) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei - megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz.

c) a határoló közterülettel való kapcsolatban a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása és ebből eredő használata:

ca) biztosítja-e a gépjármű, gyalogos és a kerékpáros közlekedés biztonságát, akadálymenteségét,

cb) biztosítja-e a tervezett közhasználatú létesítmény akadálymentes megközelítését és használatát,

cc) figyelembe veszi-e a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,

cd) ebből eredően a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló - a közterületet érintő - beavatkozásokra, továbbá

ce) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, vagy a telepítendő fákra, fasorokra.

48. Településképi kötelezés

48. §¹⁰⁴ (1) A polgármester az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése és az eljárási kötelezettségek biztosítása érdekében - hivatalból vagy kérelemre - kötelezési eljárást folytat le, különösen az alábbi esetekben:

a) településképi követelmények megszegése esetén,

b) településképi véleményezési eljárás elmulasztása, településképi véleményben foglalt feltétel megszegése esetén,

c) településképi bejelentés tudomásulvétele nélkül, a településképi bejelentés tudomásul vételében (benyújtott dokumentációban) foglaltaktól eltérően végzett tevékenység esetén vagy a tudomásulvétel megtagadása ellenére folytatott településképi bejelentéshez kötött tevékenységek esetén,

d) kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén vagy az emlékeztetőben előírt feltételek be nem tartása esetén.

(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, a polgármester a településkép védelméről szóló törvényben foglaltak szerint jár el.

(3) Településképi rendeletben meghatározott követelmények megsértésének minősül különösen:

a) helyi védett területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása,

b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása,

c) építmény, építményrész vonatkozásában, ha annak:

ca) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése kopott,

cb) nem a rendeltetésnek megfelelő funkcióra használják,

cc) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus városképet rontja,

cd) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg.

(4) A polgármester a településképi követelmények érvényesítése érdekében a kötelezéssel egyidejűleg településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi az ingatlan tulajdonosát.

49. Településkép-védelmi bírság

49. §¹⁰⁵ (1) A településképi követelmények megsértése esetén a polgármester településkép-védelmi bírságként közigazgatási bírságot szab ki.

(2) Amennyiben a tulajdonos a helyi védelem alatt álló épületet vagy építményt jogsértő módon elbontja, a kiszabható legmagasabb településkép-védelmi bírsággal sújtandó.

(3) Amennyiben a visszaállítás nem lehetséges, akkor csak az eredeti épület alapterületének 50%-a építhető be új épülettel. A korlátozást az ingatlan nyilvántartásban be kell jegyeztetni.

(4) A késedelmes bejegyzés, vagy annak elmaradása a korlátozás fennállásának tényét nem érinti.

(5) A településképi kötelezési eljárásban kiszabott bírságot a bírságról szóló határozatában szereplő bankszámlaszámára kell megfizetni.

VIII. Fejezet

Településrendezési és építészeti-műszaki tervtanács

50. A Településrendezési és építészeti-műszaki tervtanács létrehozása

50. § A képviselő-testület a település, a települési környezet és az épített környezet alakítását és védelmét szolgáló településrendezési tervek összehangolt érvényre jutásának ellenőrzése céljából, valamint az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése érdekében Településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) hoz létre és működtet.

51. A Tervtanács feladata

51. § (1) A Tervtanács feladata az eléje beterjesztett építési tervek 47. §-ban leírt vizsgálati szempontoknak megfelelő véleményezése.

(2)¹⁰⁶ Az 50. §-ban meghatározott célok érdekében hatósági engedélyezési eljárásra benyújtás, illetve bejelentés jóváhagyása előtt a Tervtanács állásfoglalást ad minden olyan, a települést, vagy annak környezetét érintő építészeti-műszaki tervről, melyet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet nem utal más tervtanács véleményezési körébe.

(3) A tervező kezdeményezheti a polgármesternél a Tervtanács összehívását konzultációs céllal is.

52. A Tervtanács összetétele és működési rendje

52. § (1) A Tervtanács

a) elnökből,

b) tagokból,

c) titkárból, valamint

d) az esetenként felkért bírálóból áll.

(2) A Tervtanács legalább 3 taggal ülésezik. A tervtanács ülésén minden esetben részt vesz a területi építészkamara képviselője.

(3)¹⁰⁷ A Tervtanács elnöke a főépítész.

(4) A Tervtanács titkára a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője. A titkári feladatokat a tervtanács elnöke is elláthatja.

(5) A Tervtanácsban való részvételre a Tervtanács tagjait a polgármester maximum 4 évre kéri fel, mely felkérés meghosszabbítható.

(6) A Tervtanács tagja az építészeti-műszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló jogszabályban meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet.

(7) A Tervtanács munkájának segítésére - esetenként - a Tervtanács elnöke bírálót kérhet fel.

(8) A Tervtanács működési rendjét tartalmazó szabályzatot a 6. melléklet tartalmazza.

IX. Fejezet

Mellékletek és függelékek

53. Az önkormányzati rendelet mellékletei

53. § A rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

a)¹⁰⁸ 1. melléklet: Paks Város településképi szempontból meghatározó, védelemmel érintett területeinek lehatárolása, átnézeti térkép.

b)¹⁰⁹ 2. melléklet: Paks Város településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területeinek lehatárolása:

ba) I. Átnézeti térkép

bb) II. T1-T33 szelvények.

c) 3. melléklet: Helyi védett épületek, építmények, területek.

d) 4. melléklet: Ajánlott és nem telepíthető növényfajok jegyzéke.

e) 5. melléklet: Településképi bejelentési eljárás iránti kérelem formanyomtatványa.

f) 6. melléklet: Paks Város Önkormányzata Településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsának Működési Ügyrendje.

g) 7. melléklet: Paks Város Önkormányzata illetékességi területén működő közművelődési intézmények.

h) 8. melléklet: A város bevezető, illetve átmenő forgalmat lebonyolító útjai.

54. Az önkormányzati rendelet függelékei

54. § A rendelet - tájékoztatás céljából - az alábbi függelékeket tartalmazza:

a) 1. függelék: Országos jelentőségű értékek listája.

b) 2. függelék: Telepítési tanulmánytervek átnézeti rajzai. A teljes dokumentációk az alábbi linkről elérhetőek: paks.hu/varosfejlesztes/paks-telepitesi-tanulmanyterv

X. Fejezet

Záró rendelkezések

55. § (1) Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.

(2)¹¹⁰

1. melléklet

1mell_20210101.pdf

2. melléklet¹¹¹

1. Átnézeti térkép

2. T1-T33 szelvények

az alábbi linken érhetők el: https://ppmh-musz6.govern-soft.hu/TAK_TKR_MOD_JOVAHAGYASI

3. melléklet

Helyi védett épületek, építmények és területek jegyzékeHELYI EGYEDI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK(korábbi védetté nyilvánító rendelet száma29/2008. (XII. 17.) számú önkormányzati rendelet)

3.1. melléklet Helyi védett értékek

	Sorszám	Megnevezés és helyrajzi szám
1	HÉT01	Történelmi városközpont 5; 6; 7; 8; 9; 10; 11; 12; 13; 16; 17; 18; 19; 20/1; 21/1; 21/2; 22; 26; 27/1; 27/2; 28; 29/1; 29/2; 29/3; 30; 31; 32; 33; 34; 35; 36; 37; 38; 39; 40; 41; 44; 45; 46; 47; 48; 49; 50; 51; 52; 53; 54; 56; 58; 59; 60; 61; 62; 63; 64; 65; 66; 67; 68; 69; 70; 71; 73; 75; 76; 77; 78; 79; 80; 81; 82; 83; 84; 85; 86; 87; 88; 89; 90; 91; 92; 93/1; 93/2; 94/2; 96; 97/1; 97/2; 98/2; 99; 100/2; 101; 102; 106; 107; 108; 109; 110; 113; 114; 115/1; 115/2; 116; 411/6; 412/1; 795; 796; 835; 837; 855; 856; 857; 860; 861; 862; 863; 864; 865; 866; 867; 868; 869; 870; 871; 872; 873; 874; 875; 876; 877/1; 877/2; 877/3; 878; 879; 880; 881; 882; 883; 884; 885; 886; 887; 888; 889; 890; 891; 892; 893; 894; 895; 896; 897; 898; 899/1; 899/2; 900; 901; 903; 905; 906; 908; 909; 910; 911; 912; 913; 914; 930; 931; 932; 933; 934; 935; 936; 937; 938; 939; 940; 941; 942; 943; 944; 945; 946; 947; 948; 949; 950/1; 950/2; 951; 952; 953; 954; 955; 956; 957; 958; 959; 960; 961; 962; 963; 964/1; 964/2; 964/3; 966; 967; 969; 970/2; 970/3; 970/4; 979; 980/1; 980/2; 980/3; 981; 982; 1001; 1003; 1006; 1007; 1008; 1009; 1010; 1011; 1012; 1013; 1014; 1015; 1016; 1017/1; 1017/2; 1018; 1020; 1021; 1022; 1024/1; 1024/2; 1025/1; 1025/2; 1027; 1028; 1029; 1033/1; 1033/2; 1034; 1035; 1037/1; 1037/2; 1038; 1039; 1040; 1041; 1042; 1043/1; 1043/2; 1044; 1045; 1046; 1047; 1048; 1049; 1050; 1051; 1052; 1053; 1054/1; 1054/2; 1055; 1056; 1057; 1058; 1059; 1060; 1061; 1062; 1064/1; 1064/2; 1065; 1066; 1067; 1068; 1069; 1070; 1076; 1077; 1078; 1079; 1080; 1537; 1538; 1539; 1540; 1541; 1542; 1543/1; 1543/2; 1544; 1545; 1546; 1547; 1548; 1549; 1550; 1551; 1552; 1553; 1554; 1555; 1556; 1557; 1558; 1559; 1560; 1561; 1562; 1563; 1564; 1565; 1566; 1567; 1568; 1569; 1570; 1571; 1572; 1573; 1575; 1576; 1577; 1578; 1732;1733;1734;1735/2; 1736; 1737; 1738; 1739; 1740; 1741; 1743; 1744; 1745; 1746; 1747; 1748; 1749; 1750; 1751; 1752; 1753; 1754; 1755; 1756; 1757; 1758; 1759; 1760; 1761/1; 2067; 2068; 2069; 2071; 2072; 2073; 2074; 2075; 2431/1; 2432; 2433;
2	HÉT02	Fehérvári úti pincesor 2282; 2283; 2284; 2285; 2888; 2289; 2290; 2291; 2373; 2374; 2375; 2376; 2377; 2443; 2444; 2445; 2448; 2449; 2450; 2451; 2452; 2453; 2454; 2455; 2456; 2457; 2458; 2466; 2467; 2469; 2470; 2471; 2472; 2479/1; 2500; 2501; 2502; 2503; 2504; 2505; 2506; 2507; 2508.
3	HÉT03	Ősz utcai pincesor 475; 476; 477; 478; 479; 500; 616; 617; 618; 619; 621; 625; 626; 627; 628; 629; 630; 631; 633; 634; 635; 638; 639; 640; 2623/1; 2623/2; 2624; 2625;2626; 2627; 2628; 2629; 2630; 2631; 2632; 2633; 2648; 2649; 2650; 2651; 2652; 2653; 2654; 2655; 2656; 2658; 2659; 2660; 2661; 2662; 2663; 2664; 2665; 2666; 2667; 2668; 2669; 2670; 2671; 2672; 2673; 2689/2.
4	HÉT04	Sárgödör téri pincesor 2483; 2484; 2514/1; 2514/2; 2515; 2516; 2518; 2520; 2521; 2522; 2526; 2527; 2528; 2530; 2531; 2532; 2533; 2534; 2535; 2536; 2537; 2538; 2539; 2540; 2541/3; 2541/4; 2541/5; 2541/6; 2541/7; 2541/8; 2541/9; 2541/10; 2541/11; 2541/12; 2541/13; 2541/14; 2541/17; 2542; 2543; 2544; 2545; 2546; 2547; 2549; 2550; 2551; 2553; 2554; 2558; 2559; 2560; 2561; 2562; 2563; 2564; 2565; 2566; 2567; 2568; 2569; 2570; 2572; 2573; 2574; 2575; 2578; 2584; 2585/1; 2585/2; 2586; 2587; 2588; 2589; 2590; 2592; 2593; 2594/1; 2595; 2596; 2597; 2598;
5	HÉT05	Bartók Béla utca – Béke utca közötti pincesor 8335; 8344/1; 8344/2; 8344/3; 8344/4; 8344/5; 8344/6; 8344/10; 8344/12; 8344/13; 8344/14; 8344/15; 8344/16; 8344/17; 8344/18; 8344/22; 8344/23; 8344/24; 8344/25; 8344/26; 8344/28; 8344/29; 8344/30; 8344/31; 8344/32; 8344/33; 8344/36; 8344/37; 8344/39
6	HÉT06	Dunakömlőd településközpont 8249; 8250; 8251; 8111; 8113; 8254; 8256; 8257; 8262; 8115; 8116; 8118; 8119; 8120; 8121; 8228/1; 8226; 8225; 8224; 8223; 8222 8112/1; 8112/2; 8114; 8176; 8229/4; 8230; 8253; 8258; 8259; 8260/1; 8261
7	HÉT07	Hegy utca látképe
8	HÉT08	Dunakömlőd látképe a Bottyán hegyről

3.2. ¹¹² melléklet Helyi védett értékek (egyedileg védett épületek)

1	Sorszám	besorolás	Cím	Helyrajzi szám	megnevezés
2	HÉ 01	épületek	Rókus utca 21.	1116	Prelátus
3	HÉ 02	épületek	Hidegvölgy utca 2.	2030	(Présházból átalakított) lakóház
4	HÉ 03	épületek	Deák Ferenc utca 10.	1037/1	Városi Bíróság
5	HÉ 04	épületek	Templom utca 3.	956	Lakóház
6	HÉ 05	épületek	Vörösmarty utca 11.	846	Óvoda
7	HÉ 06	épületek	Kossuth Lajos utca	912	Evangélikus templom
8	HÉ 07	épületek	Kossuth Lajos utca	910	Evangélikus iskola
9	HÉ 08	épületek	Templom tér	979	Jézus szíve templom
10	HÉ 09	épületek	Árok utca 27	268	Lakóépület
11	HÉ 10	épületek	Deák Ferenc utca 13.	12	Volt Kurcz-ház, ma lakóépület
12	HÉ 11	épületek	Dózsa György út 29.	757	Volt lakóház, ma kereskedőház
13	HÉ 12	épületek	Deák Ferenc utca 23.	7	Lakóépület
14	HÉ 13	épületek	Dózsa György út 10.	130	Lakóház és üzletház
15	HÉ 14	épületek	Dózsa György út 12.	131	Üzlet
16	HÉ 15	épületek	Villany utca 1. (Dózsa Gy. út 22.)	138	Egykori zsinagóga, ma Városi Könyvtár
17	HÉ 16	épületek	Dózsa György út 18.	136	Üzlet
18	HÉ 17	épületek	Dózsa György út 20.	137/1	Üzlet
19	HÉ 18	épületek	Dózsa György út 23.	815	Vöröskereszt
20	HÉ 19	épületek	Dózsa György út 27.	812	Üzlet
21	HÉ 20	épületek	Dózsa György út 40.	237	Üzlet
22	HÉ 21	épületek	Dózsa György út 41.	708	Üzlet
23	HÉ 22	épületek	Petőfi utca 7.	1737	Lakóház
24	HÉ 23	épületek	Petőfi utca 9.	1736	Lakóház
25	HÉ 24	épületek	Petőfi utca 11.	1734	Lakóház
26	HÉ 25	épületek	Petőfi utca 13.	1733	Lakóház
27	HÉ 26	épületek	Petőfi utca 15.	1732	Lakóház
28	HÉ 27	épületek	Fehérvári út	2469	Présház
29	HÉ 28	épületek	Fehérvári út	2377	Présház
30	HÉ 29	épületek	Fehérvári út	2470	Présház
31	HÉ 30	épületek	Fehérvári út	2471	Présház
32	HÉ31	épületek	Fehérvári út	2472	Présház
33	HÉ 32	épületek	Fehérvári út	2473	Présház
34	HÉ 33	épületek	Sárgödör tér	2533	Présház
35	HÉ 34	épületek	Sárgödör tér	2590	Présház
36	HÉ 35	épületek	Ősz utca	2669	Présház
37	HÉ 36	épületek	Ősz utca	2670	Présház
38	HÉ 37	épületek	Ősz utca	2671	Présház
39	HÉ 38	épületek	Ősz utca	2672	Présház
40	HÉ 39	épületek	Sebestyén utca	2777	Présház
41	HÉ 40	épületek	Kápolna utca	442	Présház
42	HÉ41	épületek	Hegy utca 7.	8119	Lakóépület
43	HÉ 42	épületek	Hegy utca 9.	8120	Lakóépület
44	HÉ 43	épületek	Sánchegy utca 3.	8434	Parasztház
45	HÉ 44	épületek	Sánchegy utca 22.	8466	Lakóépület
46	HÉ 45	épületek	Csokonai utca 8.	8090	Lakóépület
47	HÉ 46	épületek	Hegy utca 67.	8154	Lakóépület
48	HÉ 47	épületek	Hegy utca 13.	8122	Lakóépület
49	HÉ 48	épületek	Hegy utca 15.	8123/1	Lakóépület
50	HÉ 49	épületek	Hegy utca 51.	8146/2	Lakóépület
51	HÉ 50	épületek	Radnóti Miklós utca 36.	8540	Lakóépület
52	HÉ 51	épületek	Béke utca	8354	Présház
53	HÉ 52	épületek	Béke utca 80.	8364	volt Ambrózi malom és berendezése
54	HÉ 53	épületek	Béke utca 3.	8262	Önkormányzati épület
55	HÉ 54	épületek	Béke utca 11.	8269	Lakóépület
56	HÉ 55	épületek	Béke utca 15.	8272	Lakóépület
57	HÉ 56	épületek	Béke utca 13.	8270	Volt általános iskola, ma lakóépület
58	HÉ 57	épületek	Szabadság utca 1.	8114	Lakóépület
59	HÉ 58	épületek	Bartók Béla utca 3.	8612	Lakóépület
60	HÉ 59	épületek	Bartók Béla utca 5.	8613	Lakóépület
61
62	HÉ 61	épületek	Bajcsy-Zsilinszky utca 4.	1007	Lakóépület
63	HÉ 62	épületek	Deák Ferenc utca 911.	13	Két épület
64	HÉ 63	épületek	Anna utca 33.	1566	Lakóépület
65	HÉ 64	épületek	Virág utca 2.	930	Volt kúria
66	HÉ 65	épületek	Sas utca 3.	1010	Lakóépület
67	HÉ 66	épületek	Dózsa Gy. Utca 85.	3333	Általános iskola
68	HÉ 67	épületek	Dózsa György út 64.	404	Lakóépület
69	HÉ 68	épületek	Gagarin utca	5120/6	Üzletház
70	HÉ 69	épületek	Biritópuszta	0269/46	1.István Szakképző Intézet
71	HÉ 70	épületek	Biritópuszta	0358/2	Major
72	HÉ 71	épületek	Gyapapuszta	0860	Római Katolikus Kápolna, (Orvoskúti Kápolna)
73	HÉ 72	épületek	Petőfi utca 6.	1744	Lakóház
74	HÉ 73	épületek	Deák Ferenc utca 3.	18	Üzletház és Lakóház
75	HÉ 74	épületek	Petőfi utca 30.	1780	Lakóépület
76	HÉ 75	épületek	Deák Ferenc utca 8.	1036	Kaszás-villa, lakóház
77	HÉ 76	épületek	Hidegvölgy utca	0941/8	Sírbolt
78	HÉ 77	épületek	Deák Ferenc utca 25.	5	Lakóépület
79	HÉ 78	épületek	Templom tér 6.	964/1	volt Zárda, ma Balogh Antal Katolikus Ált. Iskola és Gimnázium épülete
80	HÉ 79	épületek	Petőfi utca 10/b	1761/2	Lakóház
81	HÉ 80	épületek	Anna utca 1.	1080	Lakóház
82	HÉ 81	épületek	Dunaföldvári utca	1188/10	Téglagyár
83	HÉ 82	épületek	Dózsa György utca 5.	861	Irodagáz(PLAKÉSZ)
84	HÉ 83	épületek	Dózsa György utca 7.	860	lrodagáz + étterem
85	HÉ 84	épületek	Dózsa György utca 11.	857	üzletház
86	HÉ 85	épületek	Jámbor Pál u. 13	932	Nyugdíjas klub
87	HÉ 86	épületek	Szent István tér 10.	32,33,34, 35,37	Hangulat presszó
88	HÉ 87	épületek	Kossuth Lajos u. 20	888	Állatorvosi rendelő

3.3. melléklet Helyi védett épületrészek

89	HÉR 01	épületrész	Árpád utca 13.	8026	lakóház (épülettömeg)
90	HÉR 02	épületrész	Béke utca 14.	8247	lakóház (épülettömeg)
91	HÉR 03	épületrész	Árpád utca 17.	8030	lakóház (csatorna- és homlokdeszka)
92	HÉR04	épületrész	Hegy utca 27.	8130	lakóház (oldaltornác bejárata)
93	HÉR 05	épületrész	Radnóti Miklós utca 15.	8507	lakóház (ablakok)
94	HÉR 06	épületrész	Bartók Béla utca 31.	8627	lakóház (faragott kétszárnyú ablak)

3.4. melléklet Helyi védett műtárgyak

95	HÉM01	műtárgy	Anna utcai közkifolyó
96	HÉM02	műtárgy	Tavasz utcai közkifolyó
97	HÉM03	műtárgy	Templom téri közkifolyó
98	HÉM04	műtárgy	Hidegvölgy utcai közkifolyó
99	HÉM05	műtárgy	Széchenyi téri közkifolyó
100	HÉM06	műtárgy	Dózsa György úti közkifolyó
101	HÉM07	műtárgy	Dunakömlőd, Plébánia udvari közkifolyó
102	HÉM08	műtárgy	Kishegyi úti közkifolyó

3.5. melléklet Helyi jelentőségű védett természeti értékek

	A	B	C	D	E	F
1	új jel	elnevezés	db	cím, tájékoztató cím	tájékoztató hrsz-ek	védetté nyilvánító rendelet
2	HTE 01.	dupla vadgesztenye fasor		Duna-part	08; 09	14/1996. (VII. 1.)
3	HTE 02.	tiszafa a Bezerédj Általános Iskola udvarán	1	Szentháromság tér 1.	1029	14/1996. (VII. 1.)
4	HTE 03.	szimpla platán fasor	10	Táncsics Mihály utca	410	30/2008. (XII.17.)
5	HTE 04.	szimpla vadgesztenye fasor	10	Laktanya utca 2–8	2327/2	14/1996. (VII. 1.)
6	HTE 05.	tiszafa a Művészeti Iskola udvarán	1	Deák Ferenc utca 9.	13	14/1996. (VII. 1.)
7	HTE 06.	dupla vadgesztenye fasor a római katolikus templomnál		Dunakömlőd, Béke utca 11.	8267	14/1996. (VII. 1.)
8	HTE 07.	fehéreperfa a Városi Múzeum előtti közterületen	1	Szent István tér	(1033/1)	14/1996. (VII. 1.)
9	HTE 08.	2 db kocsányos tölgy	2	Pollack Mihály utca	3937	30/2008. (XII.17.)
10	HTE 09.	kocsányos tölgy	1	Báthori – Villany u. sarka	232/2

3.6. melléklet Helyi jelentőségű védett természeti területek

	A	B	C	D	E	F
1	új jel	elnevezés		cím, tájékoztató cím	tájékoztató hrsz-ek	védetté nyilvánító rendelet
11	HTT 01.	katolikus templom kertje és az attól D-re lévő fásított köztér		Templom tér, Szt. István tér és a Kossuth L. utca sarkán	970/4, 982	14/1996. (VII. 1.)
12	HTT 02.	Prelátus szőlőterülete		Prelátus, Rókus utca	1117	14/1996. (VII. 1.)
13	HTT 03.	Bezerédj Általános Iskola Deák Ferenc utcai épületének előkertje		Szentháromság tér 1.	1029	14/1996. (VII. 1.)
14	HTT 04.	Városi Múzeum kertje		Deák Ferenc utca 2.	1017/1	14/1996. (VII. 1.)
15	HTT 05.	Cseresznyési láprétek a Csámpa-patak mentén		Cseresznyés	0692; 0694/1; 0694/2; 096; 0698	14/1996. (VII. 1.)
16	HTT 06.	Imsósi-erdő		Imsósi Dunaág	01031/3	13/2000. (VI. 5.)

4. melléklet¹¹³

Ajánlott és nem telepíthető növényfajok jegyzéke

1. Paks területén telepítésre javasolt honos, vagy meghonosodott fafajok jegyzéke:

1.1. Kistermetű fák

	Tudományos név	Magyar név	Magasság (m)	Korona szélesség (20 éves korban) (m)
1	Acer ginnala	Tűzvörös juhar	6-7	5
2	Acer platanoides 'Globosum'	Gömbjuhar	3-5	5
3	Acer campestre 'Nanum'	Gömb mezei juhar	5-8	4
4	Acer campestre 'Rozi'	Oszlopos mezei juhar (sövénynövény)	5-8	4
5	Catalpa bignonioides 'Nana'	Ernyős szivarfa	3-5	4-5
6	Celtis occidentalis 'Globosa'	Gömb ostorfa	3-5	5
7	Crateagus x lavalleei	Fényes levelű galagonya	5-7	5
8	Crateagus laevigata 'Paul's Scarlet'	Skarlátvirágú galagonya	4-6	4-5
9	Crateagus monogyna és fajtái	Egybibés galagonya	5-7	5-6
10	Fraxinus excelsior 'Nana'	Gömb magas kőris	4-5	4
11	Fraxinus ornus 'Mecsek'	Gömb virágos kőris	5-8	5-6
12	Gingo biloba 'Globus' ('Barabits Sztráda')	'Barabits Sztráda' páfrányfenyő	3-5	6
13	Gingo biloba 'Katlan'	'Katlan' páfrányfenyő	3-5	6
14	Malus sp.	Díszalma fajok	4-6	4-7
15	Platanus x hispanica 'Alpen's Globe'	Gömb platán	6-8	4-5
16	Prunus cerasifera 'Nigra'	Vérszilva	3-5	6-8
17	Prunus fruticosa 'Globosa'	Gömbmeggy	4-6	4-5
18	Prunus padus 'Albertii'	'Albertii' zelnice	4-6	5-6
19	Prunus padus 'Aurora'	'Aurora' zelnice	6-8	5-6
20	Prunus padus 'Rózsaszín Május'	'Rózsaszín Május' zelnice	6-8	4
21	Prunus serrulata 'Royal Burgundy'	'Royal Burgundy' cseresznye	6-8	6-8
22	Pyrus calleryana 'Capital'	'Capital' kínai körte	6-8	3-4
23	Sorbus borbasii	Borbás-berkenye	5-6	5
24	Tilia platyphyllos 'Pannónia'	'Pannónia' nagylevelű hárs	4-6	5
25	Tilia tomentosa 'Teri'	'Teri' ezüst hárs	6-8	8
26	Ulmus minor 'Globosa'	Gömbszil	4-6	4-5

1.2. Közepes termetű fák

	Tudományos név	Magyar név	Magasság (m)	Korona szélesség (20 éves korban) (m)
1	Acer campestre	mezei juhar	15-20	7
2	Acer campestre 'Queen Elizabeth'	'Queen Elizabeth' mezei juhar	8-10	5
3	Acer campestre 'Elsrijk'	'Elsrijk' mezei juhar	8-12	4-5
4	Acer campestre 'Korinthos'	'Korinthos' oszlopos mezei juhar	8-15	4-5
5	Acer negundo 'Aureovariegatum'	Sárga tarka zöldjuhar	8-10	9
6	Acer platanoides 'Columnare'	Oszlopos korai juhar	10-15	3-4
7	Acer platanoides 'Olmsted'	'Olmsted' korai juhar	10-15	3
8	Acer platanoides 'Faasens Black'	'Faasens Black' korai juhar	10-15	6-8
9	Aesculus carnea 'Briotii'	'Briotii' hússzínű vadgesztenye	10-15	7-8
10	Carpinus betulus 'Fastigiata'	Oszlopos gyertyán	15-20	3-4
11	Cercis siliquastrum	Júdásfa	8-10	6-7
12	Fraxinus ornus	Virágos kőris	8-12	5-7
13	Gleditsia triacanthos 'Skyline'	'Skyline' lepényfa	10-15	9-10
14	Gleditsia triacanthos 'Sunburst'	'Sunburst' lepényfa	8-12	8
15	Koelreuteria paniculata	Csörgőfa	8-10	6-7
16	Ostrya carpinifolia	Komlógyertyán	8-12	7-8
17	Parrotia persica 'Október'	'Október' perzsafa	8-10	6
18	Populus simonii 'Fastigiata'	Oszlopos kínai nyár	10-15	8
19	Prunus serrulata 'Kanzan'	'Kanzan' japán cseresznye	8-10	8-9
20	Quercus robur 'Fastigiata'	Oszlopos tölgy	15-20	3-6
21	Sorbus intermedia	Svéd berkenye	10-15	5
22	Tilia tomentosa 'Bori'	'Bori' ezüst hárs	10-15	8-10
23	Ulmus pumila 'Puszta'	Pusztaszil	8-10	8-10

1.3. Nagytermetű fák

	Tudományos név	Magyar név	Magasság (m)	Korona szélesség (20 éves korban) (m)
1	Acer platanoides	Korai juhar	20-30	8
2	Acer platanoides 'Superform'	'Superform' korai juhar	20-25	8
3	Acer pseudoplatanus	Hegyi juhar	25-35	8
4	Acer pseudoplatanus 'Rotterdam'	'Rotterdam' hegyi juhar	20-25	8-10
5	Carpinus betulus	Gyertyán	20-25	8-9
6	Celtis occidentalis	Nyugati ostorfa	20-30	10
7	Corylus colurna	Török mogyoró	15-20	8
8	Fraxinus angustifolia és fajtái	Keskeny levelű kőris	25-35	8-9
9	Fraxinus excelsior és fajtái	Magas kőris	30-40	8-9
10	Ginkgo biloba	Páfrányfenyő	20-30	8
11	Gleditsia triacanthos f. inermis	Tövistelen lepényfa	20-25	8-10
12	Juglans regia	Pompás dió	15-25	8
13	Liriodendron tulipifera	Amerikai tulipánfa	20-30	7
14	Platanus x hispanica és fajtái	Közönséges platán	30-40	14-16
15	Quercus petraea	Kocsánytalan tölgy	30-40	13-15
16	Quercus robur	Kocsányos tölgy	30-40	13-15
17	Quercus rubra	Vörös tölgy	20-25	13-15
18	Sophora japonica	Japánakác	15-20	8-10
19	Tilia 'Szent István'	’Szent István’ hárs	12-20	8-10
20	Tilia tomentosa 'Balaton'	’Balaton’ ezüst hárs	15-20	8
21	Tilia tomentosa	Ezüst hárs	20-30	8
22	Tilia tomentosa 'Szeleste'	’Szeleste’ ezüst hárs	20-30	8-10
23	Tilia tomentosa 'Zentai Ezüst'	'Zentai Ezüst' ezüst hárs	20-25	10

2. Ajánlott ültetési távolságok fasornál:

2.1. Kistermetű fák 5-6 m

2.2. Közepes termetű fák 7-8 m

2.3. Nagy termetű fák 8-10 m

3. Nem ültethető fajok jegyzéke

	Tudomá név	Magyar név	Környezeti hátránya
1	Acer negundo	zöld juhar	invazív és termőhely-idegen növény
2	Ailanthus altissima	bálványfa	kellemtelen illatú invazív növény
3	Amorpha fruticosa	gyalogakác	invazív és termőhely-idegen növény
4	Elaeagnus angustifolia	keskenylevelű ezüstfa	invazív és termőhely-idegen növény
5	Populus fajok nő ivarú egyedei	nyárfa fajok	erősen szemetel, fája hamar törik, allergén
6	Robinia pseudoacacia	akác	invazív növény

5. melléklet¹¹⁴

KÉRELEM

Paks Város Önkormányzata Polgármestere településképi bejelentési eljárásához

*Bejelentő* (mint az alulírott):	név
	lakcím/székhely:
	értesítési címe: amennyiben az értesítési cím megegyezik a lakcímmel/székhellyel, kitöltése nem kötelező
	telefon:
	e-mail:

*A bejelentéssel érintett ingatlan adatai:*	cím:
	helyrajzi szám:
	jellege: közterület / magánterület kérjük, aláhúzással jelölje
	tulajdonos neve, címe, elérhetősége: amennyiben a tulajdonos a bejelentő, kérjük, aláhúzással jelölje meg: lásd a bejelentő adatainál

A bejelenteni kívánt tevékenység:	tevékenység megnevezése, rövid leírása:
Mellékletek:	A rendelet 44. § (1) - (5) bekezdésben meghatározott mellékletek

Paks, _______ év __________ hó ______ nap

___________________________________
Bejelentő aláírása

6. melléklet¹¹⁵

Paks Város Önkormányzata

Helyi építészeti-műszaki tervtanácsának Működési Ügyrendje

1. A Tervtanács székhelye:

7030 Paks, Dózsa György út 55-61.

2. A Tervtanács szervezete:

2.1. Elnök: a Települési Főépítész

2.2. Szakmai titkár: a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője

2.3. Tagok: A Tervtanács tagjai e rendelet 48. § (1) bekezdésben felsorolt személyek. A tagok a Tervtanács munkájában felváltva (rotációban) vesznek részt. A tagokat a rendelet hatálybalépését követően, delegálásuktól számított legkésőbb 30 napon belül, írásban kéri fel a Polgármester a Tervtanácsban való közreműködésre.

3. A Tervtanács üléseinek időpontja:

A Tervtanács előre egyeztetett időpontban, munkanapon, 13.00-16.00 óra között ülésezik.

4. Az állásfoglalásra benyújtott dokumentációkra vonatkozó előírások:

Az állásfoglalásra benyújtandó műszaki tervet és mellékleteket a 46. § (5) szerinti tartalommal Paks Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal címére (7030 Paks, Dózsa György út 55-61.), személyesen az osztályon vagy a Központi Iktatóban kell benyújtani. A dokumentáció benyújtható postai és elektronikus úton is.

5. A beadott dokumentáció formai és tartalmi vizsgálata:

A beadott dokumentációt a Tervtanács titkára vagy az általa megbízott köztisztviselő iktatja, valamint a példányszám és tartalmi megfelelőségét vizsgálja, hiányosság esetén hiánypótlásra, kiegészítésre hívja fel a kezdeményezőt.

6. A beadott dokumentáció tárgyalása:

A Tervtanács elnöke dönt arról, hogy:

a) a tervtanács tagjai közül ki vesz részt a dokumentáció véleményezésében,

b) a kötelezően meghívandók mellett ki kapjon még tanácskozási joggal meghívást,

c) a bírálat konzultációs, vagy minősítő jellegű-e.

7. A Tervtanács ülése:

7.1. A Tervtanács ülését az elnök vezeti. Távollétében a szavazatra jogosultak közül az általa megbízott tag elnököl.

7.2. A Tervtanács álláspontja szavazással, a többség egybehangzó egyszerű szótöbbséggel hozott véleménye alapján kerül megállapításra. A szavazati joggal rendelkezők különvéleményét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

8. A Tervtanács állásfoglalása:

8.1. Az állásfoglalás tartalmazhat javaslatot, iránymutatást, módosításra vonatkozó indítványt.

8.2. A Tervtanácsi állásfoglalás eredeti példányát az elnök és a szakmai titkár, akadályoztatás esetén az általuk felkért tag írja alá.

9. A Tervtanács működésével kapcsolatos anyagok kezelése:

A Tervtanács működésével kapcsolatos anyagokat, így például a meghívókat, dokumentációkat, jegyzőkönyveket stb. a Polgármesteri Hivatal Iratkezelési Szabályzata szerinti módon kell kezelni és megőrizni.

10. A Tervtanácsban résztvevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

10.1. Bírálóként, tagként, elnökként, illetve titkárként nem vehet részt a Tervtanács eljárásában a tervező, valamint annak:

10.1.1. hozzátartozója,

10.1.2. a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében szerzőtársa vagy munkatársa volt,

10.1.3. munkatársa, illetve gazdasági társaságban tulajdonostársa, a tulajdonában álló gazdasági társaság alkalmazottja vagy azzal megbízási jogviszonyban álló, illetve

10.1.4. tulajdonában lévő gazdasági társaság alkalmazásában vagy azzal megbízási jogviszonyba álló tervező.

10.2. A Tervtanácsban nem vehet részt, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

Az összeférhetetlenséget folyamatosan vizsgálni kell. Az összeférhetetlenség felfedéséről és feloldásáról a Tervtanács elnöke gondoskodik. Az elnökkel szemben fennálló összeférhetetlenség esetén a Polgármester felkéri a Tervtanácsot, hogy a szavazati joggal rendelkező meghívottak közül eseti elnököt válasszon.

11. A Tervtanács eseti meghívottja(i):

A Tervtanács elnöke javaslatára a Tervtanács kiegészülhet eseti meghívottal.

12. A Tervtanács díjazásra jogosult résztvevője díjazása:

A Tervtanács tagjait (kivéve a köztisztviselő tagot) és a bírálót - a tényleges részvétel alapján a munkájukért díjazás illeti meg, amelynek összegét minden évben legkésőbb március 31-ig a Képviselő-testület határozza meg a tárgyévi költségvetésről szóló önkormányzati rendeletében. A tagokkal a Polgármester polgári jogi megállapodást köt.

13. A Szabályzat érvényességi ideje:

Ez a szabályzat visszavonásig érvényes.

7. melléklet

7mell_20210101.pdf

8. melléklet

8mell_20210101.pdf

1. függelék a 8. melléklethez

1fuggelek_20210101.pdf

2. függelék a 8. melléklethez

2fuggelek_20210101.pdf

Beiktatta: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

⁴

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

⁵

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

⁶

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

⁷

Beiktatta: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁸

Beiktatta: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁹

Beiktatta: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹⁰

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 3. § (1). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹¹

Beiktatta: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 3. § (2). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹²

Beiktatta: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 3. § (2). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹³

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 3. § (3). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹⁴

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (1). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹⁵

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (2). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹⁶

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 5. § (1). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹⁷

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 5. § (2). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹⁸

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 5. § (3). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹⁹

Beiktatta: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 5. § (4). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

²⁰

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 6. § (1). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

²¹

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 6. § (2). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

²²

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 7. § (1). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

²³

Beiktatta: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 7. § (2). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

²⁴

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 8. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

²⁵

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 9. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

²⁶

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 10. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

²⁷

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 11. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

²⁸

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 12. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

²⁹

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 13. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

³⁰

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 14. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

³¹

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 15. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

³²

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 16. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

³³

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 17. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

³⁴

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

³⁵

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

³⁶

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

³⁷

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

³⁸

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

³⁹

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

⁴⁰

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 18. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁴¹

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 19. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁴²

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 20. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁴³

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 21. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁴⁴

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 22. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁴⁵

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 22. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁴⁶

Beiktatta: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 23. § . Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁴⁷

Beiktatta: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 23. § . Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁴⁸

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 24. § (1). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁴⁹

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 24. § (1). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁵⁰

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 24. § (1). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁵¹

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 24. § (1). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁵²

Beiktatta: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 24. § (2). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁵³

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 25. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁵⁴

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 26. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁵⁵

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

⁵⁶

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 27. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁵⁷

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 28. § (1). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁵⁸

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 28. § (2). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁵⁹

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 28. § (3). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁶⁰

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 28. § (4). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁶¹

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 29. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁶²

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 29. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁶³

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

⁶⁴

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (1). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁶⁵

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (1). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁶⁶

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (2). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁶⁷

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (2). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁶⁸

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (2). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁶⁹

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

⁷⁰

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (3). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁷¹

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (4). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁷²

Beiktatta: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (5). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁷³

Beiktatta: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (5). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁷⁴

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (6). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁷⁵

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (6). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁷⁶

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (6). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁷⁷

Beiktatta: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 31. § (1). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁷⁸

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

⁷⁹

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 31. § (2). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁸⁰

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 31. § (3). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁸¹

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 32. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁸²

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 32. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁸³

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 32. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁸⁴

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 32. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁸⁵

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 32. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁸⁶

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 32. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁸⁷

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 33. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁸⁸

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

⁸⁹

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

⁹⁰

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

⁹¹

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

⁹²

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 34. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁹³

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 35. § (1). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁹⁴

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 35. § (1). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁹⁵

Beiktatta: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 35. § (2). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁹⁶

Beiktatta: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 35. § (2). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁹⁷

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 35. § (3). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁹⁸

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 35. § (4). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

⁹⁹

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 35. § (4). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹⁰⁰

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

¹⁰¹

Hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

¹⁰²

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 35. § (5). Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹⁰³

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 36. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹⁰⁴

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 37. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹⁰⁵

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 38. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹⁰⁶

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 39. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹⁰⁷

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 40. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹⁰⁸

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 41. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹⁰⁹

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 41. §. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹¹⁰

Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. § alapján. Hatálytalan: 2021. I. 2-től.

¹¹¹

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 42. §, 1. melléklet. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹¹²

A 60. sort megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 43. §, 2. melléklet. Hatályos: 2024. IX. 17-től. A 61. sort hatályon kívül helyezte: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 48. §. Hatálytalan: 2024. IX. 17-től.

¹¹³

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 44. §, 3. melléklet. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹¹⁴

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 45. §, 4. melléklet. Hatályos: 2024. IX. 17-től.

¹¹⁵

Megállapította: Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 46. §, 5. melléklet. Hatályos: 2024. IX. 17-től.