Mórahalom város Képviselő-testületének 7/2020/(II.27.) önkormányzati rendelete
Mórahalom Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 05. 31Mórahalom város Képviselő-testületének 7/2020/(II.27.) önkormányzati rendelete
Mórahalom Város Helyi Építési Szabályzatáról
Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazása alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) és 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda; Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály; Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság; Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya; Országos Vízügyi Főigazgatóság, Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság; Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Népegészségügyi Osztály; Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály; Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési, Mérésügyi és Fogyasztóvédelmi Főosztály Közlekedési és Útügyi Osztály; Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály; Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály; Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály; Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési Hatósági Osztály, Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szegedi Hatósági Iroda; Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály; Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság; Országos Atomenergia Hivatal; Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűlés Hivatala; valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével az alábbi rendeletet alkotja:1
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Mórahalom város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A város közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (továbbiakban: Étv.) szerinti építési tevékenységet folytatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben (továbbiakban: OTÉK), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló rendeletben (továbbiakban: Eljr.) és az egyéb országos érvényű jogszabályok előírásai, továbbá Mórahalom településkép védelméről és minőségi alakításáról szóló rendeletében (továbbiakban: TKR) foglaltak szerint, valamint e rendelet és ennek
a) 1. sz. melléklete: SZ-1 jelű, Szabályozási terv – külterület (továbbiakban: SZ-1 terv),
b) 2. sz. melléklete: SZ-2 jelű, Szabályozási terv – belterület (továbbiakban: SZ-2-terv)
c) 3. sz. melléklete: a régészeti lelőhellyel érintett telkek listája
d) 4. sz. melléklete az önkormányzat elővásárlási jogával terhelt ingatlanok helyrajzi szám-listája
e) 5/a sz. melléklete a földkábeles elektromos hálózattal ellátandó külterületrész áttekintő térképe
f) 5/b sz. melléklete az elektromos ellátás változásainak előzetes egyeztetését igénylő terület áttekintő térképe
g) 6. sz. melléklete a tervezett gyógyhely területét érintő ingatlanok helyrajzi száma listája és a tervezett gyógyhely EOV sarokpont koordinátái
szerint megengedett.
2. Közterület alakítására vonatkozó előírások
2. § (1) Közterület kialakításával, vagy szélesítésével érintett telekrészen
a) új épület/épületrész nem létesíthető, a meglévő épületen/épületrészen értéknövelő beavatkozás nem végezhető,
b) új épület csak akkor létesíthető, ha a tervezett közterületrész az ingatlan-nyilvántartásban közterületként, vagy önálló telekként magánútként szerepel,
c) új közműbekötés a szabályozási vonal, mint utcai telekhatár figyelembe vételével létesíthető.
(2) Az ingatlannyilvántartásban útként bejegyzett telek, vagy idegen tulajdonú telek kizárólagos megközelítésre szolgáló földrészlet használati módja nem változtatható meg, kivéve, ha a róla megközelített ingatlanok közterületi kapcsolata más módon biztosított.
(3) A területek feltárására és közműellátásának biztosítására újabb kiszolgáló utak létesíthetők, maximum 3 telek feltárása esetén legalább 6,0 m, maximum 9 telek megközelítésére legalább 8,0 m, 9-nél több telek kiszolgálására pedig legalább 12,0 m szélesség biztosításával.
(4) A közművek földmunkával és burkolatbontással járó karbantartása és fejlesztése során biztosítandó:
3. § (1) Napelempark, az általános érvényű szabályok betartása mellett bármely övezetek Országos Ökológiai Hálózat és Natura2000 terület által nem érintett részein elhelyezhető.
(2) A (3) – (8) bekezdésben szereplő korlátozások csak az 50 kW és 5MW közötti csatlakozási teljesítményű kiserőművekre vagy erőművekre vonatkoznak.
(3) Napelem berendezés a (1) bekezdésben meghatározott területeken az ingatlan külső határvonalától számított 3 m-es védőtávolságon belül telepíthető.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott területek 100 m-es védőtávolságában:
a) 10 m-nél magasabb zárt lombozatot növesztő erdő nem telepíthető;
b) 4,5 m-es homlokzatmagasságnál nagyobb új épület, építmény csak azon esetben építhető, ha számítással igazolható, hogy a napelempark napelemeinek legkedvezőtlenebb pontját sem árnyékolja folyamatosan 1 óránál hosszabb ideig, az év egyetlen napján sem;
c) meglévő épület, építmény a kubatúrát, külső méreteket meg nem változtató módon felújítható, átépíthető.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott területek 10 m-es védőtávolságában lombos fa nem telepíthető, új épület nem építhető.
(6) A (4)-(5) bekezdésekben foglaltak a napelempark legészakibb pontjától északra lévő területeken nem alkalmazandók.
(7) Az árnyékhatás számítással történő igazolása kiváltható helyszíni jegyzőkönyvvel ill. az üzemeltető által kiadott hozzájáruló nyilatkozattal.
4. Környezetvédelmi előírások
4. § (1) Az övezetekben és építési övezetekben az üzemi és szabadidős létesítménytől, az építési kivitelezési tevékenységből és a közlekedésből származó zaj terhelési határértékei a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló jogszabályok szerint állapítandók meg.
(2) Mórahalom területére levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben és hatósági előírásokban előírt határértékeket kell alkalmazni
(3) Felszíni vízelvezető árokba és csapadékvíz tározóba szennyvíz nem vezethető és nem üríthető.
5. Veszélyeztetett területekre, védőterületekre vonatkozó előírások
5. § (1) A „Khu” jelű különleges hulladékkezelő terület védőzónájában állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület csak akkor építhető, ha az közegészségügyi szempontból nem kifogásolt.
(2) A „Kse” jelű különleges szennyvíztisztító-telep 150 m-es védőtávolságán belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület nem létesíthető.
(3) A vízműkutak 100 m-es védőtávolságán belül trágya-, trágyalé tároló, 300 m-es védőtávolságán belül árnyékszék nem helyezhető el.
(4) Olajvezeték, gázvezeték védősávjában, védett természeti terület védőterületén a vonatkozó mindenkor hatályos országos előírások érvényesítendők.
(5) Gázelosztó vezetékek, szénhidrogén szállító vezetékek biztonsági övezetén belül fás szárú növények nem ültethetők.
(6) A jelen rendelet 3. számú mellékletében felsorolt telkeken építési és földmunka során régészeti leletek előkerülése várható, a kulturális örökségvédelem országos érvényű szabályait ennek megfelelően kell rájuk alkalmazni.
(7)2 Új termálkút Mórahalom közigazgatási területén nem létesíthető.
6. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések)
6. § (1) Közérdekből elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot az 4. sz. mellékletben helyrajzi számmal listázott alábbi területeken:
a)3 Vt, Vt*- településközpont terület, Vi- intézményi terület és a Kvr- különleges vásártér terület telkeire a városi intézményi funkciók távlati helybiztosítása, továbbá a városi termálvezeték üzemeltetésének biztosítása érdekében;
b) Máö- általános, ökológiai gazdálkodású mezőgazdasági terület telkeire, a természetvédelem szempontjainak érvényesítése érdekében;
c) Mák- általános, építési korlátozással érintett mezőgazdasági terület telkeire, a melioráció megvalósíthatósága illetve a beépített terület távlati fejlesztési szempontjainak érvényesítése érdekében.
d)4 Mát- általános, tanyás gazdálkodású mezőgazdasági terület telkeire az ipari területek távlati fejlesztésének megvalósítása érdekében.
e)5 Lf- falusias lakóterület telkeire, intézményi fejlesztések megvalósítása érdekében.
f)6 Lk- kisvárosias lakóterület telkeire a fürdő fejlesztéséhez kapcsolódó településrendezési célok biztosítása érdekében.
(2) Az elővásárlási joggal érintett területek kijelölésére településrendezési indok alapján került sor.
(3) Építési tilalom áll fenn a tervezett közutak területbiztosítása érdekében.
(4) A tervezett közutakkal érintett telkek esetében az Önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg.
(5) Jelen rendelet mellékleteit képező szabályozási tervlapokon jelölt telekhatárok közül csak a szabályozási vonallal határolt, közterületeket határoló telekhatárok kialakítása kötelező.
7. Közművek előírásai
7. § [Építési övezetek/övezetek közművesítettségének mértékére vonatkozó előírások]
(1) Az általános szabályok szerinti teljes közművesítettség biztosítandó az SZ-2 terv területi hatálya alá tartozó építési telkeken. Az előírt ellátás hiányában a teljes közművesítettség kiépítéséig az építési telek közműellátása közműpótló berendezésekkel biztosítandó.
(2) Az SZ-1 terv hatályos területén fekvő építési telkeken az energia- és vízellátás, valamint a csapadékvíz gyűjtése, elvezetése illetve ártalmatlanítása közműpótló berendezésekkel is biztosítható, kivéve, ha a népegészségügyi, állategészségügyi vagy a környezetvédelmi hatóság konkrét jogszabály alapján másként határoz.
(3) Szennyvíz elhelyezés és kezelés a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig közműpótló műtárggyal biztosítható a környezetvédelmi előírások betartásával. A szennyvízcsatorna kiépítésével a közműpótló megszüntetendő és a csatornahálózatra való rákötés kötelező.
8. Az építés, telekhasználat általános szabályai
8. § (1) Belterületi határon belül új benzinkút nem létesíthető.
(2) A szabályozási terv szerinti erdő és mezőgazdasági területeken építés csak akkor megengedett, ha a telek művelési ága az OTÉK előírásainak megfelelő.
(3) Homokbányászat a bányászatról szóló országos jogszabályok alapján megszerzett engedély szerint, a Kb jelű különleges homokbánya területeken végezhető. Az Mát jelű, általános mezőgazdasági területen akkor megengedhető a tevékenység, ha a külfejtés területe egyszerre nem haladja meg az 5 ha-t, és a terület 2 éven belül az eredeti, vagy erdő művelési ágba visszakerül.
(4) Épület létesítését nem igénylő (műtárgynak tekinthető) szélerőmű elhelyezése a „Mát” jelű mezőgazdasági, a „Gip” jelű ipari és a „Kmg”, „Kmg*” jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen engedélyezhető.
(5) Több övezetbe vagy építési övezetbe sorolt telek építési ügyei során a telek megosztása nem kötelező. Ez esetben a telekrészekre vonatkozó építési követelményeket úgy kell figyelembe venni, mintha a telek megosztott lenne.
(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén – ha a szabályozási terven jelölt építési vonal másként nem jelöli:
a) a 20 m-nél kisebb szélességű telken csak oldalhatáron,
b) a 20 m-es vagy nagyobb szélességű telken szabadon álló beépítési mód is alkalmazható, ha a szomszédos telken álló épületektől és a kedvezőbb tájolású oldalhatártól legalább az előírt épületmagasság mértékével megegyező nagyságú oldalkert biztosított,
c) a 14 m-nél kisebb szélességű telken ikres beépítési mód is alkalmazható, ha a telek a szomszédos telken álló épületek elhelyezkedése miatt másként nem építhető be.
(7) Zártsorú előírt beépítési mód esetén minden építési övezetben a beépítés két ütemben is végrehajtható legalább 10,0 m széles beépítési hézag hagyásával, ezen az utcaszakaszon azonban lakóövezetekben a zártsorú beépítés megvalósulásáig terjedő időszakban zárt, falazott, 2,5 m magas kerítés létesítendő tömör, vagy áttört kapuzattal.
(8) Zártsorú beépítés esetén:
a)7
b)8 lakóterületen az épületelhelyezés általános előírásai (tűz-, és vagyonvédelem, zaj- és rezgésvédelem, egészségvédelem, stb.) és a telekre vonatkozó helyi előírások betartása mellett, az utcavonaltól mért 10 m-en túl legfeljebb 4,0 m épületmagasságú épület, épületszárny létesíthető a telek ÉK-ÉNy-i oldalhatára mentén, a másik oldalhatártól 6,0 m oldalkert elhagyásával.
c) a teljes zártsorú beépítés esetén is legalább 3,00 m, közintézményi funkciójú telekhasználat esetén 3,50 m széles és legalább 4,50 m magas kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telekbelső megközelítését.
(9) Az előkert mérete – ha az övezeti szabály, vagy a szabályozási terv másként nem rendeli – lakó- és vegyes övezetben a kialakult állapotnak megfelelő, illetve – kialakult előkertek hiányában – 0 méter, egyéb övezetben legalább 5,0 m. Az előkert előírt mérete megnövelhető
a) ha az érintett kertrészen koros, értékes fa- vagy cserje egyedek találhatók,
b) egyéb jogszabályok betarthatósága végett,
c) közútkezelői nyilatkozat szerint, ha a telek a közút egyeztetési kötelezettségű sávjába esik.
(10)9 A szabályozási tervben jelölt előkert vonala a lakóterületeken egyben építési vonal is. Ha az előkert 0 m, akkor az épület utcavonal felőli határoló falát legalább 2/3 részben az utcavonalon szükséges elhelyezni. Az általános gazdasági terület (Gál), valamint az ipari terület (Gip) övezetekben az előkert mérete minimum 5 méter.
(11) A hátsókert mérete az utcavonalra merőlegesen mért 25 méternél mélyebb telek esetén 6,0 m, 25 méteres vagy 25 méternél kisebb mélységű telek esetén 3,0 m, ha a szabályozás terv másként nem jelöli.10
(12) Jelen rendelet hatályba lépésekor meglévő, az előírt övezeti paramétereknek nem megfelelő telekre és beépítési állapotra vonatkozó előírások:
a) Ha a meglévő épület épületmagassága nem felel meg az övezeti előírásnak, akkor változás csak az előírás teljesülésének irányában engedélyezhető.
b) Az övezetre előírt minimális kialakítható telekterületet és telekméretet el nem érő méretű, vagy a közterület leszabályozása miatt lecsökkenő méretű telek beépíthető, ha építési tilalom nem vonatkozik rá és egyéb építési szabályok teljesülnek.
c) Az előírt beépítési módnak nem megfelelő, jogszerűen fennálló épület bővítése a telken új épület építése az övezetre előírt maximális beépítési százalékig megtehető az újonnan előírt beépítési módnak megfelelő építési helyen belül.
d) Az újjáépítés során amennyiben a telek geometriája, adottságai megengedik, az előírt beépítési mód szerint kell beépíteni a telket. Ha az előírt beépítési mód nem teljesíthető, a meglévő épület helyén újjáépíthető az egyéb, övezetre előírt beépítési paraméterek betartása mellett.
(13) Lakótelken az övezetre vonatkozó minimális épületmagassági érték az utcafronton, vagy előkert-vonalon álló épületekre vonatkozik, a további épületek maximum 4,50 m épületmagassággal létesítendők.
(14) Saroktelken a jelen rendeletben előírt beépítettségi érték megnövelhető, az OTÉK által meghatározott maximális beépíthetőség mértékéig, ha csak egy épület áll rajta
a) „Lf” és „Lk” jelű övezetben 10 %-ponttal,
b)11 „Vt” „Vt*” jelű terület övezetében 65 %-ra.
(15)12 Belterületi építési övezetekben több ütemre bontott építkezés esetén első ütemben minden esetben a főépítmény épülhet. Melléképítmény csak ezt követően létesülhet, amennyiben nem egy ütemben történik az építkezés. A melléképítmény épületmagassága nem lehet nagyobb a főépítmény épületmagasságánál.
(16) Lakóövezetben az előírásokban szereplő minimális telekterület háromszorosánál nagyobb telek nem alakítható ki. A lakóövezetbe ékelődő, kialakult vagy tervezett telekstruktúrába nem illő tanya vagy egykor tanyaként (lakóház-udvar) használt ingatlan területe a minimális telekterület négyszeresét is elérheti.
(17) A kialakítandó telek kisebbik mérete (szélessége vagy mélysége) nem lehet kevesebb
a) szabadon álló beépítésre jelölt övezet esetén 17,0 m-nél,
b) oldalhatáron álló beépítésre jelölt övezet esetén 13,0 m-nél,
c) zártsorú beépítésre jelölt övezet esetén 9,0 m-nél.
(18) A szabályozási tervekben a telken belül kijelölt védősávot telekalakításkor úgy kell figyelembe venni, hogy a keletkező telk(ek)en az övezetre vonatkozó maximális beépítettséget biztosítani lehessen a védősávon kívül eső telekrészen.
(19) Bármely telken fát, cserjét, bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához legalább az alábbi lista szerinti távolságra kell ültetni
a) virág, szamóca, hagyma, stb. 0,50 m,
b) 1 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor 1,50 m
c) szőlő, 2 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény, díszfa 2,00 m
d) 3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa 2,50 m
e) 4 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa 3,50 m
f) alacsony növésű gyümölcsfa, 4 m-nél magasabbra növő, terebélyes díszfa 5,00 m
g) cseresznyefa, továbbá az 1-6. pontokban fel nem sorolt gyümölcsfa, valamint fűz, akác, fenyő 7,00 m
h) diófa, gesztenyefa, nyárfa 8,00 m
(20) Az SZ-1 terven jelölt „belvízzel erősen veszélyeztetett terület”-en az épületek földszinti padlószintje a telek rendezett terepszintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épüljön, a lábazat és szigetelések víznyomás ellen méretezendők.
(21) Nagylétszámú állattartó telep kizárólag a „Kmg”, „Kmg*” jelű különleges mezőgazdasági üzemi övezetben valamint a mezőgazdasági terület legalább 5 hektár nagyságú telkén, más telek huzamos emberi tartózkodásra is szolgáló épületétől legalább 300 méter távolságban folytatható.
(22) Trágyadomb a telekhatártól legalább 10 m-re helyezendő el, magassága nem haladhatja meg az 1,5 m-t, és fóliával vagy más arra alkalmas eszközzel takartan kell tárolni.
(23)13
(24)14 Az egyes építési övezetekben az általános szabályok szerinti minimális zöldfelületi fedettség biztosítandó.
(25) Terepszint alatti építmény az építési telekre előírt zöldfelületi fedettség minimális mértékének biztosításával településközpont és intézményi területen korlátlanul, egyéb övezetben csak az építési helyen belül létesíthető.
(26) Az Sz-1 és Sz-2 jelű terven jelölt, „telken belüli védősáv” területén min. 85 %-át többszintes növényállománnyal kell betelepíteni. A kötelezettségre jelölt területen 150 m2-ként 1 db fa és 40 db cserjét kell ültetni. A fennmaradó területeken gyep vagy gyeppótló növények helyezendők el.
(27) A „kerthasználatú területrész” területen épület nem helyezhető el.
(28)15 Az épületmagasságon az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felületének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő értéket kell érteni.
(29)16 Lakóépületek esetében egyik homlokzatnak az épületmagasság számítási módszerével számított magassága sem lépheti túl 0,5 m-t meghaladó mértékkel az adott övezetre előírt épületmagassági értéket.
(30)17 Lakóterületi építési övezetben a melléképület épületmagassága nem lehet nagyobb az ugyanazon ingatlanon elhelyezkedő lakóépület épületmagasságánál.
9. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
9. § (1) A Város területe katasztrófavédelmi szempontból III. osztályba tartozik.
(2) Az elégséges védelmi szint követelményei:
a) Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása feltételeinek biztosítási módja lakosság körében a szórólapozás, hirdetmények a települési hirdetőtáblákon, kereskedelmi egységekben és intézményekben való kihelyezése.
b) Lakosságvédelmi módszer: a kockázatviselésben megállapított ár- és belvíz főveszélynek megfelelően kitelepítés és kimenekítés.
c) Felkészítés:
ca) a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával.
d) Védekezés:
da) kizárólag a védekezési feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi szakalegységek megalakítása,
db) önkéntes segítők, karitatív szervezetek bevonásának tervezése.
e) Induló katasztrófavédelmi készlet: induló katasztrófavédelmi készlet tervezése.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
10. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
10. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a Szabályozási terv a beépítésre szánt területeken a sajátos építési használatuk szerinti az alábbi építési övezeteket jelöli ki: Beépített, illetve beépítésre szánt területek
1. kisvárosias lakóterület, jele: Lk,
2. Kertvárosias lakóterület, jele: Lke,
3. Falusias lakóterület, jele: Lf,
4. Településközpont terület, jele: Vt, Vt*
5. Intézményi terület, jele: Vi,
6. Kereskedelmi, szolgáltató terület, jele: Gksz, Gksz*
7. Ipari terület, jele: Gip,
8. Általános gazdasági terület, jele: Gál,
9. Különleges gyepmesteri telep, jele: Kgy,
10. Különleges hulladékkezelő, jele: Khu,
11. Különleges idegenforgalmi tanya, jele: Kid,
12. Különleges mezőgazdasági üzem, jele: Kmg, Kmg*
13. Különleges szennyvíztisztító, jele: Kse,
14. Különleges sportpálya, jele: Ksp,
15. Különleges szabadidő- és pihenőpark, jele: Ksz, Ksz*
16. Különleges temető, jele: Kte,
17. Különleges vízmű, jele: Kv,
18. Különleges vásártér, jele: Kvr,
19. Különleges határmenti-gazdasági, jele: Khg.
20.18 Különleges sportoktatási terület, jele: KSpo.
11. § [Kisvárosias lakóterület]
(1) Az Lk jelű kisvárosias lakóterületen az országos előírások szerinti építmények helyezhetők el.
(2)19 Az övezetben elektromos töltőállomás kivételével üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
(3) Kisvárosias lakóterületek építési használatának megengedhető határait a szabályozási terven jelölt, építési övezeti jel tartalmazza.
(4) Egy telken legfeljebb 4 önálló rendeltetési egység helyezhető el.
12. § [Kertvárosias lakóterület]
(1) Az Lke jelű kertvárosias lakóterületen az országos előírások szerinti építmények helyezhetők el.
(2)20 Az övezetben elektromos töltőállomás kivételével üzemanyagtöltő, és 500 m2-nél nagyobb eladóterű áruház nem helyezhető el.
(3) Kertvárosias lakóterületek építési használatának megengedhető határait a szabályozási terven jelölt, építési övezeti jel tartalmazza.
(4) Egy telken legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el.
13. § [Falusias lakóterület]
(1) Az Lf jelű falusias lakóterületen az országos előírások szerinti építmények helyezhetők el.
(2)21 Az övezetben elektromos töltőállomás kivételével üzemanyagtöltő, és 500 m2-nél nagyobb eladóterű áruház nem helyezhető el.
(3) Falusias lakóterületek építési használatának megengedhető határait a szabályozási terven jelölt, építési övezeti jel tartalmazza.
(4)22 Egy telken legfeljebb háromlakásos lakóépület helyezhető el. Két főépítmény esetén is összesen legfeljebb három lakás lehet egy helyrajzi számon, kivéve a Bálint Sándor utca-Kissori út és Erzsébet királyné útja által határolt területen (Kissori lakópark), valamint a Nyár utca, Balassi Bálint utca, Bercsényi utca, Zákányszéki út, Széksóstói-főcsatorna által határolt területen (Bercsényi lakópark), ahol egy épület helyezhető el egy lakóegységgel.
14. § [Településközponti terület]
(1) A Vt jelű településközponti területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK tartalmazza.
(2) A Szegedi úttal határos Csend utca - Honvéd utca közötti, valamint Munkácsy Mihály utca - Tömörkény utca közötti telkeken új lakóépület építése esetén a kialakítandó előkert 10,00 m, az épület utcafrontján garázs nem létesíthető.
(3) A településközponti terület építési használatának megengedhető határait a szabályozási terven jelölt, építési övezeti jel tartalmazza.
(4) A Vt* övezet KÖu-2* övezettel közvetlenül határos telkein a minimális épületmagasság 5,0 méter, a beépítési mód csak zártsorú lehet.
(5)23 Az övezetben elektromos töltőállomás kivételével üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
15. § [Intézményi terület]
(1) A Vi jelű intézményi területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK tartalmazza.
(2) A területen lakóépület nem létesíthető, lakásszám-növekménnyel járó bővítés, átalakítás nem engedélyezhető.
(3) Az intézményi terület építési használatának megengedhető határait a szabályozási terven jelölt, építési övezeti jel tartalmazza.
16. § [Kereskedelmi, szolgáltató terület]
(1) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK tartalmazza.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területek építési használatának megengedhető határait a szabályozási terven jelölt, építési övezeti jel tartalmazza.
(3) Gksz* jelű övezetben a szolgálati lakás létesítése szempontjából a telken álló növénytermesztés céljára szolgáló növényház (üvegház), fóliasátor is gazdasági épületnek minősül, az összeépítés nyitott-fedett épületrésszel is megengedett.
17. § [Általános gazdasági terület]
(1) A Gál jelű általános gazdasági területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK tartalmazza.
(2) Az általános gazdasági területek építési használatának megengedhető határait a szabályozási terven jelölt, építési övezeti jel tartalmazza.
18. § [Ipari terület]
(1) Gip jelű övezet olyan, környezetre jelentős hatást gyakorló gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
19. § [Különleges beépítésre szánt területek (Kgy, Khu, Kid, Kmg, Kmg*, Kse, Ksp, Ksz, Ksz*, Kte, Kv, Kvr, Khg)]
(1) A különleges területekre vonatkozó, az építési használat megengedhető határait a szabályozási terven jelölt, építési övezet jele tartalmazza.
(2) A „Kgy” jelű gyepmesteri telepen a szabályszerű felszámolást és rekultivációt szolgáló tevékenység építményei helyezhetők el.
(3) A „Khu” jelű hulladékkezelő területen belül
a) a bezárt szeméttelepen a szabályszerű felszámolást és rekultivációt szolgáló tevékenység építményei helyezhetők el,
b) a hulladékudvarban és a veszélyes hulladék begyűjtő telepen a szabályszerű működést szolgáló építmények helyezhetők el oly módon, hogy a tevékenység legfeljebb 500 m védőtávolságot igényeljen.
(4) A „Kid” jelű idegenforgalmi tanyaterületen a kinnlakásos mezőgazdaság és a gazdálkodáshoz kapcsolódó turizmus építményei (lakó-, szállás-, gazdasági-, tároló épületek lovarda, stb.) helyezhetők el.
(5) A „Kmg” jelű mezőgazdasági üzem (major) területén a mezőgazdasághoz kapcsolódó üzemi tevékenység (tárolás, feldolgozás, állattartás, gépjavítás, stb.) építményei, valamint a kinnlakást szolgáló lakások és a tanösvényeket használók elhelyezését és kiszolgálását biztosító szállásépületek helyezhetők el; bármely gazdasági tevékenység építményeinek létesítése illetve meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésváltoztatása akkor megengedett, ha a majorban jogszerűen folytatott tevékenységek építményeinek rendeltetés szerinti használatát nem korlátozza.
(6) A Kmg* övezetben a (4) bekezdésben foglaltakon túl lóistálló és hozzátartozó gazdasági épületek is elhelyezhetők.
(7) A „Kse” jelű szennyvíztisztító telep területén a rendeltetéséhez szükséges üzemépületek és építmények helyezhetők el; az üzem úgy alakítandó ki, hogy működése a telekhatártól mérve legfeljebb 150 m védőtávolságot igényeljen.
(8) A „Ksp” jelű sportpálya terület közhasználatú, vagy közhasználat elől elzárt sportpályák és kapcsolódó építményei (öltöző-, szállás-, vendéglátó illetve karbantartó épület, lelátó, edzőtermek) elhelyezésére szolgál.
(9) A „Ksz” jelű szabadidő- és pihenőpark területén szálláshely szolgáltató épület, lakóépület, egészségügyi épület a kapcsolódó funkciókkal együtt, kemping, a területet használók számára szolgáló napicikk bolt, megújuló energiatermelés és kapcsolódó létesítményei, sport-, vendéglátó-, s az idegenforgalmat vonzó egyéb, nem zavaró hatású épület és kiszolgáló építményei helyezhetők el. A Ksz jelű szabadidő- és pihenőpark területén az előírt épületmagassági érték a telek beépíthető területének 30 %-án az, idegenforgalmat szolgáló épület funkciójának betöltéséhez elengedhetetlen esetben (például: kilátótorony, magasles) 20,0 m-ig emelhető.
(10) A Ksz* övezetben az ingatlan területének legalább 70%-án egyszintű (gyepszintű vagy pozsgás) növényzetet kell kialakítani. Az övezetben szálláshely, kemping, vendéglátó, idegenforgalmi szolgáltató és az idegenforgalmat vonzó egyéb, nem zavaró hatású épület és kiszolgáló építményei helyezhetők el
(11) A „Kte” jelű temetőterület a temetkezés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(12) A „Kv” jelű vízmű területen a vízmű rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.
(13) A „Kvr” jelű vásártér területén a vásártartáshoz szükséges és a vásárlátogatókat kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(14) A „Khg” különleges határmenti-gazdasági övezetben gazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi és egyéb, a határmenti együttműködést segítő, a határmenti térségi kapcsolatok fejlődését támogató funkciók helyezhetők el.
(15)24 A „Ktg” jelű Különleges turisztikai-gazdasági övezetben a turizmushoz és az azt kiszolgáló gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó építmények (lakó-, szállás-, nem zavaró hatású gazdasági- és szolgáltató épületek) helyezhetők el.
(16)25 A „Kspo” jelű Különleges sportoktatási területen a sport és/vagy egyéb általános neveléshez kapcsolódó oktatási- és nevelés épületek, szálláshelyek, valamint sportpályák a hozzájuk kapcsolódó szociális és egyéb a sport és/vagy egyéb általános oktatási terület működtetéshez kapcsolódó kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el. A beépítettség legnagyobb mértéke 40%, maximum 20,0 m épületmagassággal, a beépítési mód: zártsorú.
11. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
20. § A rendelet hatálya alá tartozó területen a Szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeken a sajátos építési használatuk szerinti az alábbi övezeteket jelöli ki: Beépítésre nem szánt területek:
1.26 Közlekedési és közműterület, jele: KÖu, Közm,
2. Közpark, jele: Zp,
3. Közkert, jele: Zk,
4. Gazdasági erdőterület, jele: Eg,
5. Védelmi erdőterület, jele: Ev,
6. Általános, tanyás gazdálkodású mezőgazdasági terület, jele: Mát,
7. Általános, ökológiai gazdálkodású mezőgazdasági terület, jele: Máö,
8. Általános, építési korlátozással érintett mezőgazdasági terület, jele: Mák,
9. Vízgazdálkodási terület, jele: V,
10. Különleges terület, homokbánya, jele: Kb,
11. Különleges terület, turisztikai, jele: Kt, Kt*,
12. Különleges terület, gyógyászati-szabadidős, jele: Kgyo,
13. Különleges fásított köztér, jele: Ktf,
14. Különleges megújuló energiaforrás hasznosítási területe, jele: Ken.
15.27 Különleges logisztikai és gazdasági terület, jele: Klg.
16.28 Különleges beépítésre nem szánt sportpálya terület, jele: KSpp
21. § [Közlekedési és közmű terület]
(1) Közlekedési és közmű területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK tartalmazza.
(2) A város szerkezeti jelentőségű, a szabályozási tervekben „KÖu” jellel megkülönböztetett útjai minősülnek közúti közlekedési területnek az alábbi övezeti felosztásban:
1. KÖu-1: 55. jelű országos főút övezete
2. KÖu-2: országos mellékút övezete
3. KÖu-2*: városi forgalmi út
4. KÖu-3: városi gyűjtőút
(3) Az (2) bekezdésben szereplő utakon kívüli utak kiszolgáló utak.
(4) A közutak számára a szabályozási tervlapon meghatározott területet kell biztosítani.
(5) Parkvasút közlekedési és közmű területen vezethető.
(6) A külterületi dűlőutak telekhatárától minimum 1,5 méterre építhető kerítés, vagy amennyiben jelölve van szabályozási vonal a telket érintően, úgy a szabályozási vonalon helyezhető el, továbbá a dülőút határa és a kerítés vonala által közrefogott sávon belül fa nem telepíthető.
(7)29 A szabályozási tervekben „Közm” jellel megkülönböztetett közműelhelyezési terület a közműellátás, energiaellátás építményeinek elhelyezésére szolgál. A területen közműellátás céljára szolgáló rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
22. § (1) A Zp jelű közpark és a Zk jelű közkert általános előírásait az OTÉK és annak fogalommeghatározások című melléklete tartalmazza.
(2) A Z és Zk jelű zöldterületeken elhelyezhető:
a) pihenést, testedzést szolgáló létesítmények (sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér, stb.),
b) köztéri szobrok,
c) szórakozást, vendéglátást szolgáló létesítmények ideiglenes jelleggel legfeljebb 3 napig, a zöldfelület károsodása nélkül, annak helyreállítási kötelezettségével,
d) nyilvános illemhely,
e) a zöldterületet kiszolgáló közműhálózat (öntözőhálózat, köz- és díszvilágítás).
23. § [Gazdasági célú erdőterület]
(1) Az Eg jelű gazdasági célú erdőterületek általános előírásait az OTÉK tartalmazza.
(2) Az ún. „Nagyistványi erdő” 0324/2,3,4; 0326/2,6,9; 0328/1,2,8,9,10,11 hrsz-ú telkeken fekvő területei nem vonhatók ki erdőművelés alól.
(3) Új erdőterületek kijelölésére, telepítésére, meglévő erdőterületek megszüntetésére vonatkozó előírásokat az erdőkről, erdők védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza.
24. § [Védelmi célú erdőterület]
(1) Az Ev jelű védelmi célú erdőterületek általános előírásait az OTÉK tartalmazza.
25. § [Mezőgazdasági terület (Mát, Máö, Mák)]
(1) A mezőgazdasági besorolású területek általános előírásait az OTÉK tartalmazza.
(2) Öntözőtelep, ökológiai vízszükségletet pótló víztározó, záportározó vagy halastó elhelyezhető, ha azt más jogszabályi előírás nem zárja ki.
(3) Épület csak a 16 m szélességet elérő telken létesíthető, szabadonállóan, vagy oldalhatáron álló módon a telekhatártól legalább 1,5 m csurgótávolságra, minimum 5 m-es előkerttel, de az országos főút (Köu-1) tengelyétől legalább 30 m, országos mellékút (KÖu-2, KÖu-2*) tengelyétől 25 m, a települési gyűjtőút (Köu-3) tengelyétől legalább 15 m, kiszolgáló út tengelyétől legalább 12 m távolságot tartva.
(4)30 A megengedett épületmagasság különálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m, növényház (üvegház) és fóliasátor esetén az épületmagasság legfeljebb 9,0 m, egyéb épületeknél maximum 7,5 m, illetve mezőgazdasági terménytárolást vagy szárítást szolgáló építményeknél 20 m. Szélkerék lapát nélküli magassága maximum 15 m.
(5) A művelés alól kivont földrészlet É-Ény-i határa mentén a belső oldalon fásszárú növények (fák, bokrok) zöldsávja telepítendő. A határvonal hosszának minden 7 m-ére számított 1-1 db fa és minden 2 m-ére számított 1-1 db bokor alkotja a zöldsáv minimális növényállományát, melynek kiültetését a telket érintő építési tevékenységgel egyidejűleg meg kell valósítani.
(6)31
(7) A 2009. január 1-én igazoltan faliszámmal rendelkező földrészletek a tanyagazdálkodást szolgálják, területükön a fásítás nem haladhatja meg az 1500 m2-t, de max. a telek területének 50 %-át.
26. § [Általános, tanyás gazdálkodású mezőgazdasági terület]
(1) „Mát” jelű övezetben a 2009. január 1-én igazoltan faliszámmal rendelkező, 1500-3000 m2 teleknagyságú ingatlanok telkén a meglévő épületek felújíthatók, a régi épület bontását követően új épület létesítése az ebben az időpontban a földhivatali és építésügyi nyilvántartás szerint már kialakult beépítettség erejéig, vagy a telek 7 %-ig, de max. 120 m2-ig – amelyből lakóépület legfeljebb 90 m2 – beépíthető.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt telkek birtokközponttá minősíthetők, ha területük eléri a 2500 m2-t. A birtokközpontok esetében a beépítettség meghatározásánál a felsőbb jogszabályok előírásait szükséges érvényesíteni.
(3) A szélerózió csökkentésére a 100 m-nél szélesebb szántóművelésű földrészleteken az É-Ény-i határvonal mentén mezővédő erdősáv telepítendő. A határvonal hosszának minden 7 m-ére számított 1-1 db fa és minden 2 m-ére számított 1-1 db bokor alkotja a zöldsáv minimális növényállományát.
27. § [Általános, ökológiai gazdálkodású mezőgazdasági terület]
(1)32 Az „Máö” jelű területen a gyepműveléshez, a legeltetéses állattartáshoz és a természetközeli állapot oktatási célú bemutatásához feltétlenül szükséges épületek és épületnek nem minősülő építmények létesíthetőek. Önállóan nem, de az övezetben végezhető tevékenységhez kapcsolódó épületekkel együtt vagy azok megépülte után 1 db szolgálati lakás elhelyezhető. Az övezetben legfeljebb 4,5 m-es épületmagasággal, maximum 5%-os beépítéssel, tájképvédelmi szempontok figyelembevételével létesíthető épület, építmény.”
28. § [Általános, építési korlátozással érintett mezőgazdasági terület]
(1) Az „Mák” jelű terület a beépítésre szánt terület távlati bővítését, vagy az öntözéses gazdálkodás megvalósíthatóságát szolgálja, ezért meglévő épületek felújításán túlmenően kizárólag a mezőgazdasághoz kapcsolódó tárolás, állattartás építményei és napelempark helyezhetők el.
29. § [Vízgazdálkodási terület33]
(1) A „V” jelű, vízgazdálkodási területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK tartalmazza.
(2) A vízgazdálkodásról szóló törvény, illetve a vonatkozó Kormányrendelet értelmében a szakfeladatok ellátásához az állami kezelésűek tározók, továbbá a belvíz- és öntözőcsatornák partvonalától számítva mindkét oldalon 6-6 m szélességű parti sáv hagyandó szabadon. A közcélú vízi létesítmények partvonalától 3-3 m biztosítandó.
(3) Beépítésre nem szánt vízgazdálkodási V* jelű övezetben (tavak, állóvizek, vízjárta területek ingatlanain) külön jogszabályban meghatározottak betartásával a természeti értékek bemutatását célzó turisztikai szolgáltatásokhoz, és egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó építményei, épületei elhelyezhetők. Az övezetben a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető. Természetvédelmi területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik), egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.
(4) A területen - a (3) bekezdésben felsoroltak kivételével - építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni csak úgy szabad, hogy a beavatkozás
a) csökkentse a belvízveszélyt,
b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak alakulását.
30. § [Különleges beépítésre nem szánt területek]
(1)34 A „Kb” jelű homokbánya területen a kitermelés és az utóhasznosítás céljából feltétlenül szükséges építmények helyezhetők el legfeljebb 2 % beépítettséggel, maximum 3,5 m épületmagassággal, szabadonálló elhelyezéssel.
(2) A „Kt” turisztikai területen szálláshely szolgáltató épület, lakóépület, kemping, vendéglátó-, és az idegenforgalmat vonzó egyéb, nem zavaró hatású épület és kiszolgáló építményei helyezhetők el. A beépítettség max. 2%.
(3) A Kt* turisztikai terület övezetben a (3) bekezdésben foglaltakon túl előírás, hogy az ingatlan területének legalább 80%-án egyszintű (gyepszintű vagy pozsgás) növényzetet kell kialakítani. A beépítettség max. 2%.
(4) A „Kgyo” gyógyászati-szabadidős övezetben egészségüggyel, gyógyászattal, sporttal, szabadidővel, turisztikával kapcsolatos épületek és járulékos létesítményeik, valamint tó helyezhetők el. A létesítési engedélyezési terveket előzetesen egyeztetni kell az illetékes nemzeti park igazgatósággal a védett természeti értékek megőrzéséről, a tájjelleg megtartásáról. A beépítettség max. 2%.
(5) A „Ktf” fásított köztér övezet alapvetően zöldfelület, melyen a közlekedéssel kapcsolatos funkciók is elhelyezhetőek, 2%-os beépítettség erejéig. Az ingatlan minimum 70%-án biztosítani kell a zöldfelületi fedettséget.
(6)35 A „Ken” különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen a megújuló energiahasznosítás és villamosenergia-alállomás létesítményei, a nem zavaró gazdasági tevékenység létesítményei, valamint ezek kiszolgáló építményei helyezhetők el, legfeljebb 10 %-os beépítettséggel, a technológiai igény szerinti épületmagassággal. A technológiai épületek és berendezések honvédelmi képességcsökkenést nem eredményezhetnek. A terület megközelítéséhez legalább 10 m széles köz-vagy magánút biztosítandó.
(7)36 A „Klg” Különleges logisztikai és gazdasági területen gazdasági-, logisztikai és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltató épületek, építmények helyezhetők el. A beépítettség max. 10%, maximum 12,5 m épületmagassággal, szabadonálló elhelyezéssel.
(8)37 A „Kspp” Különleges beépítésre nem szánt sportpálya területen sportpályák a hozzájuk kapcsolódó szociális és egyéb a működtetéshez kapcsolódó kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el. A beépítettség max. 10%, maximum 20,0 m épületmagassággal, szabadonálló elhelyezéssel.
EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI
Szegedi út 10-38. házszám alatti telkekre vonatkozó egyéb sajátos előírások
31. §38 Az 1328/1, 1329, 1330, 1360,1361, 1385, 1386, 1388, 1389, 1390, 1391, 1415, 1416/1, 1460/6, 1461, 1463/1, 1463/2 helyrajzi számú telkeken a fürdő főbejáratának közelsége és a területhasználat speciális igényei miatt
a) vendéglátás kivételével új kereskedelmi funkció, tevékenység nem létesíthető, meglévő kereskedelmi egység nem bővíthető;
b) újonnan bejelentett vendéglátási tevékenység, vagy a meglévő vendéglátási tevékenység módosítására irányuló bejelentés esetén kerthelyiség, nyitott terasz működtetendő, melynek alapterülete nem lehet kisebb, mint a zárt vendéglátó helyiség üzletteréé;
c) a balesetmentes gyalogos és kerékpáros közlekedés biztosítása érdekében a telek elő- és oldalkertjének megközelítése közútról
ca) legfeljebb 4 m hosszú járda- vagy kerékpárút szakasz keresztezésével járhat,
cb) saroktelek esetében az alacsonyabb rendű út felől történjen.
d) a területen az egyéb jogszabályi követelmények, és az övezetre előírt minimális zöldfelületi fedettség megtartása mellett a jogszabályban előírt számú parkoló rendelkezésre állását is maradéktalanul biztosítani szükséges.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
32. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Mórahalom város Helyi Építési Szabályozásáról szóló 11/1999. (VII. 1.) önkormányzati rendelete.
A bevezető a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (7) bekezdését a Mórahalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés a) pontja a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés d) pontját a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés e) pontját a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés f) pontját a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § (8) bekezdés a) pontját a Mórahalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 7. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (8) bekezdés b) pontja a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (10) bekezdése a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A rendelet szövegét a 14/2020 (XI.26) PM rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2020. 11. 27.-től
A 8. § (14) bekezdés b) pontja a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (15) bekezdése a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (23) bekezdését a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 8. §-a hatályon kívül helyezte.
A 8. § (24) bekezdése a Mórahalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (28) bekezdése a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (29) bekezdését a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 3. § (5) bekezdése iktatta be.
A 8. § (30) bekezdését a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 3. § (5) bekezdése iktatta be.
A 10. § (1) bekezdés 20. pontját a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 11. § (2) bekezdése a Mórahalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a Mórahalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a Mórahalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (4) bekezdése a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (5) bekezdése a Mórahalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (15) bekezdését a Mórahalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 19. § (16) bekezdését a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 20. § 1. pontja a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § 15. pontját a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § 16. pontját a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 21. § (7) bekezdését a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 25. § (4) bekezdése a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (6) bekezdését a Mórahalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (1) bekezdése a Mórahalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A rendelet szövegét a 20/2020 (VII.23.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2020.07.24-től
A 30. § (1) bekezdése a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (6) bekezdése a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (7) bekezdését a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 30. § (8) bekezdését a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 31. § a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Mórahalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 3. § - 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Mórahalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 4. § - 2. mellékletével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Mórahalom Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.