Putnok Város Képviselő-Testületének 8/2020 (III.16.) önkormányzati rendelete
Putnok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2020. (III. 16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól
Hatályos: 2020. 03. 17- 2022. 11. 21
Putnok Város Képviselő-Testületének 8/2020 (III.16.) önkormányzati rendelete
Putnok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2020. (III. 16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól
2020.03.17.
Putnok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, 4. § (3)-(4) bekezdéseiben, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) és (6) bekezdéseiben, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében és 84. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott feladatköreiben eljárva, az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
A rendelet célja, hogy elősegítse a szociálisan rászoruló családok lakáshoz juttatását, a lakásfenntartás költségeinek igazságos és reális megosztását, egyes lakásoknál és a helyiségeknél a keresleti-kínálati viszonyok érvényre juttatását.
A rendelet hatálya – a használat módjától és keletkezésének időpontjától függetlenül – kiterjed minden, a Putnok Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakásra és helyiségre, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre.
A bérbeadói jogok gyakorlására kijelölt szerv
(1) Az Önkormányzat nevében a tulajdonosi és bérbeadói jogokat – ha ettől a rendelet eltérően nem rendelkezik – a Képviselő-testület gyakorolja.
(2) Az e rendeletben meghatározott egyes jogok gyakorlására, jognyilatkozatok és intézkedések megtételére a Putnoki Városgondnokság jogosult.
A lakások hasznosításának módja
(1) A komfortos és ennél alacsonyabb komfortfokozatú lakásokat
a. elsősorban szociális alapon történő bérbeadásra,
b. az
Ltv.-ben, valamint az e rendeletben az Önkormányzat részére előírt elhelyezési és bérbeadói kötelezettségek teljesítésére,
d. a (3) bekezdésben meghatározott célra
kell hasznosítani.
(2) Az
(1) bekezdés b. és c. pontjában meghatározott cél teljesítésére legfeljebb egyszobás, komfort nélküli lakás, illetve szükséglakás használható fel.
(3) Az Önkormányzat, valamint az általa fenntartott intézményekkel munkaviszonyt vagy közszolgálati jogviszonyt létesítő személyek részére önkormányzati lakás biztosítható.
(4) Az üresen álló komfortos és ennél alacsonyabb komfortfokozatú lakások elidegeníthetőek, amelyben azt a lakások műszaki állapota vagy fenntartási költségei indokolják.
(5) A Képviselő-testület dönt arról, hogy az összkomfortos, valamint a négylakásos épületekben lévő komfortos, megüresedő lakásokat
a. elidegeníti, vagy
b. az (1) vagy (3) bekezdésben meghatározottak szerint hasznosítja.
(6) A bérleti szerződés
a. határozatlan időre,
b. határozott időre, vagy
c. valamely feltétel bekövetkeztéig
köthető.
(7) A határozott időre kötött bérleti szerződés időtartama legfeljebb 5 év. A bentlakó bérlőt ez esetben további 5 évre előbérleti jog illeti meg. A Képviselő-testület a szerződés megszűnését megelőző 30 nappal dönt a bentlakó bérlő jogosultságáról, amelyet a bérlő köteles igazolni.
(8) Az önkormányzati lakás az alábbi feltételekkel adható bérbe nem lakás céljára:
a. a Képviselő-testület által megjelölt közérdekű okokból természetes, valamint jogi személy részére, teljes egészében;
b. a bentlakó bérlő részére a legalább másfél szobás lakás egyik szobája (félszobája), ha
a. a folytatni kívánt tevékenység nem zavarja a szomszédos lakások lakóit,
b. a használat nem követel meg építési engedélyhez kötött műszaki átalakítást,
c. a használat nem jár családvédelmi érdek sérelmével, és
d. a folytatni kívánt tevékenység nem kereskedelmi vagy vendéglátó jellegű, illetve nem minősül szerencsejáték szervezésének.
(9) A
(8) bekezdés bb. és bc. pontja vonatkozásában a jegyző írásbeli nyilatkozata az irányadó.
(10) Önkormányzati lakásra azzal köthető bérleti szerződés, aki vállalja a
(11) bekezdésben meghatározott összegű kaució megfizetését.
(11) A kaució összege
a. összkomfortos lakásnál 1000 Ft / m2,
b. komfortos lakásnál 750 Ft / m2,
c. félkomfortos lakásnál 500 Ft / m2,
d. komfort nélküli lakásnál 300 Ft / m2.
(12) Az önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a bérlő köteles megfizetni a
(11) bekezdésben meghatározott kaució 25%-át a Putnoki Közös Önkormányzati Hivatal bankszámlájára.
(13) A kaució a bérleti szerződés megszűnésekor abban az esetben kerül visszafizetésre, ha a lakást a bérlő rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adta vissza a Putnoki Városgondnokságnak és a bérlőnek bérletidíj-tartozása nincs. A volt bérlő és a Putnoki Városgondnokság megállapodhat abban is, hogy a kaució terhére a bérlőt terhelő munkát a Putnoki Városgondnokság végzi el. E megállapodás tartalmát a bérbeadó részéről a Putnoki Városgondnokság határozza meg.
(14) Ha a bérlő a kaució teljes összegét a szerződésben meghatározott időpontig nem fizeti meg, az a szerződésben vállalt lényeges kötelezettség nemteljesítésének minősül és a szerződés felmondását vonja maga után.
A szociális célú lakásbérbeadás
(1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra az a nagykorú magyar állampolgár, továbbá az az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személy jogosult,
a. aki Putnok közigazgatási területén legalább 3 éve állandó lakcímmel, vagy munkahellyel rendelkezik, és
b. akinek a családjában – a vele együtt beköltözni kívánó családtagokkal együtt – az egy főre jutó havi nettó jövedelem az igényjogosultság elbírálását megelőző egy év időszakában a mindenkori minimálbért nem haladja meg.
(2) Nem jogosult a szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra,
a. akinek 5 éven belül saját jogon önálló bérlakása van vagy volt,
b. aki 5 éven belül bérlakásáról pénzbeli térítés ellenében, vagy családtagja javára mondott le, tekintet nélkül arra, hogy ki volt a bérbeadó,
c. aki 5 éven belül a vele együtt beköltözni kívánó családtagja magántulajdonú ingatlanát vagy annak tulajdoni hányadát elidegenítette
d. akinek a tulajdonában Magyarország területén lakása, üdülője, beépíthető építési telke vagy üdülőtelke van, kivéve, ha az ingatlant haszonélvezeti jog terheli,
e. aki olyan ingóvagyonnal, továbbá vagyoni értékű joggal rendelkezik, amelynek együttes értéke meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj minimális összegének az ötvenszeresét,
f. aki birtokháborítás útján vagy jogcím nélkül került a lakásba, vagy maradt vissza.
(3) Nem jogosult a szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az sem, akinek a beköltözni kívánó családtagja tulajdonosként Magyarország területén lakással, üdülővel, beépíthető építési telekkel vagy üdülőtelekkel rendelkezik.
(4) Szociális helyzet alapján a bérbe adható lakás nagysága a lakásba ténylegesen beköltözők számát figyelembe véve a következő:
a. 2 fő beköltöző esetén 1 lakószobás,
b. 3-4 fő beköltöző esetén 1-2 lakószobás,
c. 5 vagy ennél több beköltöző esetén 1-3 lakószobás.
(5) A szociális helyzetre tekintettel történő lakásigénylést a jegyzőhöz kell benyújtani, amelyhez csatolni kell
a. az igénylést megelőző egy évre vonatkozó jövedelemigazolásokat,
b. egy nyilatkozatot, amelyben az igénylő büntetőjogi felelősségének tudatában kijelenti, hogy a lakásigényléshez csatolt jövedelemigazolás a valóságnak megfelel,
c. tartós egészségkárosodás esetén a kezelő orvos erre vonatkozó igazolását,
d. az igényelt lakás komfortfokozatát.
(6) A jegyző a benyújtott igénylést a beérkezését követő munkanaptól számított 60 napon belül megvizsgálja, és a jogszabályok, valamint a környezettanulmány alapján megállapítja, hogy az igénylést benyújtó személy szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás bérbevételére jogosult-e. Ezt követően javaslatot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely határozatot hoz az igénylés elfogadásáról vagy elutasításáról a jegyzői javaslatot követő első képviselő-testületi ülésén.
II. Fejezet
(1) A bérlő házastársán kívül az önkormányzati bérlakásra az élettárssal köthető bérleti szerződés a bérlő és az élettárs közös kérelmére az alábbi feltételekkel:
a. a bérlő és az élettárs együtt költöznek be a lakásba, vagy
b. a bérlő és az élettárs nem együtt költöznek be a lakásba, de az élettárs befogadásának engedélyezésétől két év eltelt.
(2) Nem köthető bérlőtársi szerződés, ha az élettárs Magyarország területén beköltöhető lakással rendelkezik.
A házastársak (élettársak) igénylésére vonatkozó rendelkezések
(1) A házastársak, illetve élettársak lakásbérlési igénylésüket csak együttesen nyújthatják be.
(2) A házasság jogerős bírói ítélettel történt felbontását, illetve az életközösség megszüntetését követően a korábban benyújtott bérbevételi ajánlatot az alábbiak szerint kell elismerni folyamatosnak:
a. ha a házasság megkötése, illetve az életközösség létesítése előtt mindkét fél rendelkezett érvényes bérbevételi igényléssel, akkor a felek igénylése a benyújtás időpontjától,
b. ha a házasság megkötése, illetve az életközösség létesítése előtt csak az egyik fél rendelkezett érvényes bérbevételi igényléssel, akkor az igénylő fél vonatkozásában a házasság megkötésének, illetve életközösség létesítésének napjától,
c. ha a bérbevételi igénylést a felek a házasság megkötése, illetve az életközösség létesítése után nyújtották be, akkor az igénylés mindkét fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától
tekintendő folyamatosnak, amennyiben továbbra is fennáll a szociális bérlakásra való jogosultság.
(3) Amennyiben a lakásigénylés képviselő-testületi jóváhagyását követően megszűnik a házasság, illetve megszűnik az életközösség, a bérleti szerződést azzal a féllel kell megkötni, akinek a személyében a felek egymás között megegyeztek. Megegyezés hiányában a kiskorú gyermekek érdekeinek szem előtt tartásával a Képviselő-testület dönti el, hogy melyik volt házastárssal (élettárssal) kell a bérleti szerződést megkötni. A gyermektelen volt házaspárok (volt élettársak) esetében a Képviselő-testület az igénylés jóváhagyását visszavonja.
(4) A
(3) bekezdésben meghatározott esetben ismételten meg kell vizsgálni a szociális bérlakásra való jogosultság feltételeinek fennállását.
III. Fejezet
A bérleti jogviszony tartalma
A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei
(1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.
(2) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor is alkalmas,
a. ha az egyes lakásberendezéseket a bérlővel kötött külön szerződés alapján szolgáltató egység biztosítja,
b. ha a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be,
c. ha a bérbeadó azért nem szolgáltat, mert erre a bérlő a lakásbérleti szerződés alapján nem tart igényt.
(3) A
(2) bekezdés b. pontjában meghatározott megállapodás tartalmát a Putnoki Városgondnokság határozza meg.
A lakás rendeltetésszerű használata, illetve ellenőrzése
(1) A Putnoki Városgondnokság a rendeltetésszerű és jogszerű használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését ellenőrizheti a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül, munkanapokon előzetes értesítés alapján reggel 8 óra és este 20 óra között, amelyet a bérlő tűrni köteles.
(2) Életveszély fennállása esetén az értesítést egyidejűleg kell megtenni, amely történhet szóbeli közléssel is.
A karbantartási, felújítási és cserekötelezettség
(1) A bérbeadó köteles gondoskodni
a. az épület állagának karbantartásáról,
b. az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
c. a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről,
d. az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról és a szükség szerinti megvilágításáról,
e. a háztartási szemét elszállításáról,
f. a közös használatra szolgáló helyiségek üzemeltetési költségeinek a megfizetéséről.
(2) A felek megállapodhatnak abban, hogy az
(1) bekezdés d. pontjában megjelölt kötelezettségeket a bérlők teljesítik. A megállapodás tartalmát a bérbeadó részéről a Putnoki Városgondnokság állapítja meg.
(3) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről.
A lakás átalakítása, korszerűsítése
(1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák konkrét megjelölését, befejezésének határidejét, a költségeket és azok megfizetésének feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles beszerezni. A megállapodás tartalmát a bérbeadó részéről a Putnoki Városgondnokság határozza meg.
(3) Ha a bérlő az
(1) bekezdésben foglalt munkát a bérbeadói hozzájárulás vagy hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.
(4) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést a lakbér összegére is kiterjedően módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.
A bérleti jogviszony szünetelése
(1) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetésével végezhetők el, a szünetelés időtartamát a Putnoki Városgondnokság állapítja meg.
(2) A szünetelés időtartamára a Képviselő-testület jelöli ki a bérlő részére az
Ltv. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő lakást.
IV. Fejezet
A lakás bérleti díja és a lakáshasználati díj
14. § (1) A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta a lakásbérleti jog ellenértékeként lakbért fizetni.
(2) A lakbért a bérlő havonként előre, a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.
(3) A lakbér mértéke havonta:
a. összkomfortos lakás esetében 238 Ft/m2,
b. bányatelepi komfortos lakás esetében 171 Ft/m2,
c. egyéb komfortos lakás esetében 147 Ft/m2,
d. bányatelepi félkomfortos lakás esetében 84 Ft/m2,
e. egyéb félkomfortos lakás esetében 74 Ft/m2,
f. komfort nélküli lakás esetében 43 Ft/m2.
(4) A
(3) bekezdés c., e. és f. pontjában meghatározott lakások esetében a kéményseprés és a szennyvíz-elszállítás díját külön szolgáltatásként kell megfizetni a szolgáltató felé.
15. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni.
(2) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözéséig – emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetve az Ltv. 67., 75., 91. és 94. §-ai értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a lakás lakbérének kétszeres összege.
(4) A Putnoki Városgondnokság a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.
A lakásba fogadás feltételei
(1) A lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával a bérlő befogadhatja élettársát vagy testvérét, amennyiben azok Magyarország területén másik beköltözhető lakással nem rendelkeznek, és a befogadás után a család minden tagja részére legalább 6 m2 nagyságú lakóterület még biztosítható.
(2) A Putnoki Városgondnokság a befogadáshoz azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha a beköltözni kívánó élettárs vagy testvér írásbeli nyilatkozatával vállalja, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor a lakásból mindennemű térítési és elhelyezési igény nélkül elköltözik.
A tartási szerződés feltételei
(1) A bérlő a határozatlan időre bérbeadott lakás esetében lakásbérleti jog folytatása ellenében a jegyző írásbeli hozzájárulásával tartási szerződést köthet.
(2) A tartási szerződés teljesítéséhez a hozzájárulást meg kell tagadni, ha
a. az eltartó kiskorú,
b. az eltartó önálló jövedelemmel nem rendelkezik,
c. az eltartó vagy házastársa (élettársa) Magyarország területén másik beköltözhető lakással rendelkezik,
d. az eltartó egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes,
e. a bérlő életkora, illetve egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul,
f. a bérlő tartásáról jogerős bírósági ítélet vagy érvényes tartási szerződés alapján más személy gondoskodik, vagy
g. a bérlővel a lakásban jogszerűen együtt lakó más személy a bérlőt eltartja.
(3) A
(2) bekezdés d. és e. pontja esetében a háziorvos nyilatkozata az irányadó.
V. Fejezet
A bérleti jogviszony megszűnése és a lakás visszaadása
18. § (1) A szerződés megszűnésekor a bérlő – ha a bérbeadót az Ltv., illetve e rendelet alapján elhelyezési kötelezettség nem terheli – a vele együtt lakó személyekkel együtt köteles a lakást külön felszólítás nélkül és mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyni, valamint a lakás berendezéseit a leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Putnoki Városgondnokságnak visszaadni.
(2) A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakás berendezéseit a Putnoki Városgondnokság teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben a megállapodás tartalmát a bérbeadó részéről a Putnoki Városgondnokság állapítja meg.
(3) Amennyiben a 13. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés során a Putnoki Város Gondnokság megállapítja a nem rendeltetésszerű használatot, illetve az állagmegóvás hiányát, jelzéssel él a Putnoki Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének. A jegyző a jelzés alapján 15 napon belül felszólítja a bérlőt a rendeltetésszerű használatra, illetve az állagmegóvásra. Ha a bérlő a felszólításban foglaltaknak nem tesz eleget, a jegyző javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a lakásbérleti jogviszony felmondására. A Képviselő-testület a jegyzői javaslatot követő képviselő-testületi ülésen határoz a lakásbérleti jogviszony felmondásáról vagy annak fenntartásáról.
(4) Ha a bérleti szerződés megszűnésekor nincs olyan személy, aki a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére kötelezhető, a munkálatok költségeit a Putnoki Városgondnokság költségvetésében kell előirányozni.
VI. Fejezet
Bérbeadás közérdekű feladatok ellátása érdekében
(1) Közérdekű feladatok ellátására önkormányzati bérlakás biztosítható
a. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző,
b. a Putnoki Közös Önkormányzati Hivatal, illetve az Önkormányzat intézményeivel közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személyek, továbbá
c. az Ózdi Rendőrkapitányság Putnoki Rendőrőrsének állományában szolgálatot teljesítő rendőrök
részére.
(2) A bérleti szerződés kizárólag a közszolgálati jogviszony, a munkaviszony, illetve rendőr esetében a Putnoki Rendőrőrs állományába tartozás fennállásának időtartamára, vagy addig az időpontig köthető, amíg a bérlő Putnok közigazgatási területén található lakás tulajdonjogát megszerzi.
(3) A lakás bérlőjét a Képviselő-testület jelöli ki.
(4) A közérdekű feladatok ellátására szolgáló lakások címjegyzékét a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
(5) A bérleti szerződés megszűnését követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni mindennemű térítési és elhelyezési igény nélkül.
20. § (1) Önkormányzati lakásbérleti joga kizárólag magánlakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető.
(2) A feltétel bekövetkeztéig vagy a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetén a lakás nem cserélhető el.
(3) Az önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződéshez csak akkor lehet hozzájárulni, ha a jóváhagyásra benyújtott csereszerződésben az önkormányzati bérlakás leendő bérlője vállalja az eredeti bérlővel kötött bérleti szerződésben foglaltak teljesítését. Az új bérlővel az eredeti bérleti szerződésben foglaltak szerinti szerződés köthető.
A szerződés közös megegyezéssel való megszüntetése
Az Önkormányzat és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel akkor szüntetheti meg, ha a bérlő másik lakásra nem tart igényt. Ebben az esetben a bérlő részére az általa korábban befizetett lakáshasználatba-vételi díj jár vissza, amelyből le kell vonni a bérletidíj-hátralékot, valamint a lakás visszaadásával kapcsolatban a bérlőt terhelő munkák értékét.
22. § Ha a Képviselő-testület a szerződést a lakás átalakítása vagy korszerűsítése céljából felmondja, az Önkormányzat a bérlő részére az Ltv. 26. §-ában meghatározottak szerint cserelakást biztosít.
23. § A bérleti jogviszony megszűnése után az önkormányzati bérlakásban visszamaradó személyt elhelyezési, illetve megtérítési igény nem illeti meg.
Hozzájárulás az albérleti szerződéshez
A Képviselő-testület hozzájárulásával a bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás 50%-át albérletbe adhatja, ha a lakásban az albérletbe adás után is biztosított az egy főre jutó 6 m2-nyi alapterület.
(1) Ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett, és azt kiürítette, a lakásbérleti jog megszűnik.
(2) Ha a bérlő a lakást három hónapot meghaladó időre elhagyta, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondja. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál.
(3) A bérbeadó a szerződés felmondása előtt köteles az ismert helyen tartózkodó bérlőt felhívni, hogy – a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül – igazolja a lakás elhagyásának indokát.
(4) Ha a bérlő ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, a bérlő lakásában lévő ingóságok elszállításáról és megőrzéséről a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok útján kell gondoskodni.
(5) A
(2) bekezdés alkalmazása során a lakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő azért van távol, mert
a. gyógykezelésben részesül és folyamatosan gyógyintézményben tartózkodik,
b. lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása,
c. lakóhelyén kívül végzi tanulmányait,
d. szabadságvesztés-büntetését tölti,
e. a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen átmenetileg nem tudja használni.
(6) Az
(5) bekezdésben felsorolt esetekben a bérlő köteles a távollét okát és annak időtartamát annak felmerülésétől számított 15 napon belül a bérbeadónak bejelenteni.
(7) A lakás elhagyásával kapcsolatos bérbeadói jognyilatkozatok megtételére a Putnoki Városgondnokság jogosult.
Egyes átmeneti rendelkezések
(1) Az e rendelet hatálybalépésekor a lakásban jogszerűen lakó személy befogadásához nem kell kérni a bérbeadó hozzájárulását.
(2) Ha az
(1) bekezdésben említett személy a lakásban jogcím nélkül maradt vissza, a lakásbérleti jog folytatására az
Ltv. 32. §-ában meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket az
Ltv. 45. §-ában,
67. §-ában és
94. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén kell alkalmazni.
(4) A
(2) és
(3) bekezdésben nem említett személy elhelyezési, illetve térítési igényre nem jogosult.
(1) A Putnoki Városgondnokság folyamatos nyilvántartást vezet az Önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó, bérbeadás útján hasznosított lakásokról.
(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza
a. a lakás címét, alapterületét, szobáinak és egyéb helyiségeinek számát, komfortfokozatát, társasház-tulajdon esetén a közös tulajdoni hányadot,
b. a bérlő és befogadni engedett személyek nevét,
c. a bérleti jogviszony tartamát,
d. a lakásbérbeadás módját, és
e. tartási szerződés esetén annak megjelölését.
28. § (1) A jegyző folyamatos nyilvántartást vezet a lakásigénylésekről.
(2) E nyilvántartás vezetéséhez az igénylő az alábbi adatszolgáltatásra köteles:
a. név, születési hely és idő,
d. lakcím (állandó és ideiglenes),
(3) Az adatszolgáltatás az igénylővel közös háztartásban élő valamennyi személyre vonatkozik.
(4) A jegyző előkészíti az igénylések lebonyolításával, a lakásbérleti jogviszony folytatásával, a bírói ítéletek végrehajtása esetén a kötelező elhelyezéssel, valamint a bérlőtársi szerződés megkötésének engedélyezésével kapcsolatos feladatokat.
VII. Fejezet
A helyiségbérlet szabályai
29. § A helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére e rendeletnek a lakásbérletre vonatkozó szabályait e rendelet VII. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
30. § (1) A helyiségeket a (2) bekezdésben foglalt kivétellel csak pályázat útján lehet bérbeadni.
(2) A Képviselő-testület közérdekű célból engedélyezheti a helyiség pályázati eljáráson kívül történő bérbeadását, elidegenítését vagy más módon való hasznosítását.
(3) A helyiségre bérleti szerződés határozott időre, illetve valamely feltétel bekövetkeztéig köthető.
31. § (1) Helyiség esetén a kaució megfizetésére részletfizetési kedvezmény nem adható.
(2) A kaució összege helyiségeknél egységesen 1.500 Ft/m2.
(3) A szeszes ital árusítására vonatkozó tilalom nem alkalmazható a szeszes italt árusító üzlet bérleti jogának átruházása esetén.
(4) A szeszes ital árusítására vonatkozó tilalom alól a Képviselő-testület egyedi elbírálás alapján felmentést adhat.
A pályázati eljárás szabályai
(1) A pályázatnak tartalmaznia kell
a. a helyiség címét, rendeltetését, alapterületét, felszereltségét, közművesítettségét,
b. felhasználási célját, az abban folytatni kívánt tevékenység megjelölésével,
c. a bérleti szerződés időtartamát,
d. a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság),
e. a fizetendő bér mértékének induló összegét,
f. a pályázati ajánlat benyújtásának díját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját,
g. a kaució és a bánatpénz összegét, valamint a licit mértékét.
(2) A pályázati hirdetményt legalább 15 napra ki kell függeszteni helyben szokásos módon.
(3) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell
a. a pályázó nevét, címét és a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,
b. nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket a pályázó elfogadja,
c. igazolást az éves bérleti díj 20%-ának megfelelő bánatpénz befizetéséről.
(4) A pályázaton csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.
(5) A licitálás nyilvánosan történik.
(6) A licitálás alapja a Képviselő-testület által határozatban megállapított bérleti díj.
(7) A licit összege nem lehet kevesebb, mint az éves bérleti díj 20%-a.
(8) A pályázat nyertese az, aki a legmagasabb összegű helyiségbérre tesz ajánlatot.
(9) Amennyiben a pályázat nyertese visszalép, úgy az általa letétbe helyezett bánatpénzt elveszíti, és a bérbeadó jogosult a soron következő ajánlattevőnek a szerződés megkötésére ajánlatot tenni.
(10) A visszalépésre a pályázat elnyerésétől számított 8 napon belül van lehetőség.
(11) Amennyiben a visszalépés esetén a soron következő ajánlat összege több, mint 20%-kal kisebb, úgy a bérbeadó jogosult a pályázatot eredménytelennek tekinteni és új pályázatot kiírni.
(12) A nem nyertes pályázatnak a bánatpénzt 3 napon belül vissza kell fizetni.
Bérlőtársi szerződés és befogadás
(1) Helyiségre bérlőtársi szerződés csak a helyiségben egyéni vállalkozóként kiskereskedelmi vagy javító-szolgáltató tevékenységet folytató bérlő házastársával lehet kötni.
(2) A bérlőnek a helyiségben más személy befogadásához akkor adható hozzájárulás, ha
a. a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység gyakorlását jogszabály nem tiltja, és
b. a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre és pénzbeli térítésre nem tart igényt.
(3) A bérlőtársi szerződés megkötésének, továbbá a befogadáshoz való hozzájárulás további feltétele, hogy a bérlők, illetve a bérlő és a befogadni kívánt személy a bérleti díj, valamint a bérbeadónak teljesítendő közüzemi díj megfizetésére egyetemleges felelősséget vállaljanak.
(1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.
(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázathoz megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő állapotban kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.
A karbantartási, felújítási és cserekötelezettség
(1) A bérlő köteles gondoskodni
a. a helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, cseréjéről,
b. a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő előtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezés karbantartásáról,
c. az épület olyan központi berendezéseinek rendbentartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,
d. a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetve cseréről,
e. az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.
A helyiség bérleti díja és a helyiséghasználati díj
(1) A helyiségbér mértékét a Képviselő-testület határozattal állapítja meg.
(2) Az a személy, aki a helyiség jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetének napjától helyiséghasználati díjat köteles fizetni.
(3) A helyiséghasználati díj mértéke a jogcím nélküli használat első hat hónapjában a havi helyiségbér kétszere, a hetedik hónaptól a havi helyiségbér ötszöröse.
(1) A helyiséget az átadáskori eredeti állapotban köteles a bérlő leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a szerződés megszűnésekor visszaadni.
(2) A bérbeadó és a bérlő az
(1) bekezdéstől eltérően is megállapodhatnak. A megállapodás tartalmát a Putnoki Városgondnokság határozza meg.
A bérleti jogviszony megszűnése
(1) Helyiség bérleti joga kizárólag másik, Putnok közigazgatási területén található helyiség bérleti jogára cserélhető el.
(2) A cseréhez az alábbi feltételek együttes megléte esetén adhat hozzájárulást a Képviselő-testület:
a. a cserélő fél írásban nyilatkozik a szerződést megelőzően, hogy a bérleti szerződésben foglaltakat feltétel és változtatás nélkül elfogadja, és
b. a cserélő fél személye és a helyiségben általa folytatni kívánt tevékenység a helyiség korábbi használatával kapcsolatos összes feltételnek megfelel.
(3) A Képviselő-testület a bérleti szerződést akkor szüntetheti meg közös megegyezéssel a bérlővel, ha a bérlő cserehelyiséget vagy pénzbeli térítést nem kér.
Helyiség albérletbe adása
A helyiség albérletbe adásához a Képviselő-testület akkor járulhat hozzá, ha a befogadás 33. §-ban meghatározott feltételei fennállnak, továbbá a bérlő vállalja a megemelt bérleti díj megfizetését.
(1) A Putnoki Városgondnokság nyilvántartást vezet a helyiségekről, amely tartalmazza a 32. § (1) bekezdésében meghatározottakat.
(2) A helyiségekre nem alkalmazhatóak a lakásbérletre vonatkozó rendelkezések közül a 17. §, 19. §, valamint a 26. § rendelkezései.
(2) A Rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.