„c) költségvetésért felelős alpolgármester”.

(2) A R. 12. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) Harmadik rész: Határozati javaslat vagy rendelet-tervezet. A határozati javaslatnak pontokba foglalva és pontonként megjelölve tartalmaznia kell:

ca) a képviselő-testület döntés-tervezetének világos és egyértelmű megfogalmazását,

cb) a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését, melyre megjelölhető a polgármester, az általános alpolgármester, a költségvetésért felelős alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a bizottság elnöke, önkormányzati intézmény vezetője, az önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaság vezetője és felügyelő bizottsága, könyvvizsgálója,

cc) a végrehajtás határidejét, mely egyúttal a jelentéstétel határideje is,

cd) a végrehajtásért közvetlenül felelős személy vagy szerv megnevezése, amelyre megjelölhető a Hivatal szervezeti egysége (iroda, csoport, referens) illetve az önkormányzati részesedéssel működő gazdaság társaság szervezeti egysége, ügyintézője.”

„(2) A sürgősségi indítványt kezdeményezheti:

a) 4 képviselő együttesen,

b) a polgármester,

c) az általános alpolgármester,

d) a költségvetésért felelős alpolgármester,

e) a bizottságok,

f) a nemzetiségi Önkormányzatok elnökei,

g) a jegyző,

h) az aljegyző.”

„(1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület rendes üléseire önkormányzati ügyben a polgármesternek, az általános alpolgármesternek, a költségvetésért felelős alpolgármesternek, a bizottság elnökének, a jegyzőnek címezve kérdést tehetnek fel, valamint a polgármesternek, az általános alpolgármesternek, a költségvetésért felelős alpolgármesternek és a jegyzőnek címezve interpellációt nyújthatnak be.”

„8) a polgármester, az általános alpolgármester és a költségvetésért felelős alpolgármester elleni fegyelmi eljárással kapcsolatos valamennyi döntés,”

„(5) A polgármester, az általános alpolgármester és a költségvetésért felelős alpolgármester kivételével bármely képviselő tagja lehet képviselőcsoportnak.”

„(2) A bizottságok üléseit az elnök hívja össze. Össze kell hívni a bizottságot a bizottság két tagja, a polgármester, az általános alpolgármester vagy a költségvetésért felelős alpolgármester napirendet is megjelölő indítványára.”

(2) A R. 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet bármely képviselő, a polgármester, az általános alpolgármester, a költségvetésért felelős alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, az adott ügyben felelős hivatali dolgozó, valamint akit a bizottság elnöke valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan megjelöl.”

„45. §

(1) A képviselő-testület egy főállású általános alpolgármestert és egy főállású költségvetésért felelős alpolgármestert választ saját tagjai közül.

(2) A polgármester határozza meg az alpolgármesterek közötti feladatmegosztást, a polgármester helyettesítésének rendjét, valamint azokat a hatásköreit, amelyek gyakorlását az alpolgármesterekre ruházza.

(3) Az általános alpolgármester és a költségvetésért felelős alpolgármester részletes feladatait a polgármester munkaköri leírásban határozza meg, a jegyző és a képviselő-testület egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) Az általános alpolgármester és a költségvetésért felelős alpolgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat kell alkalmazni.”

„h) polgármester, az általános alpolgármester, a költségvetésért felelős alpolgármester és a bizottságok rendszeres tájékoztatása a munkájukat érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és az ügyintézésről,”

„2. Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzati képviselők, továbbá házas- vagy élettársuk, valamint gyermekeik vagyonnyilatkozatait, és azokba ellenőrzés céljából betekinthet, valamint előkészíti a képviselő-testület felé a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntéseket.”

A képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartását és ellenőrzését, valamint a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos Képviselő-testületi döntések előkészítését a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság (továbbiakban: bizottság) az alábbiak szerint végzi:

(1) A bizottság a Hivatal Önkormányzati és Ügyfélszolgálati Irodája közreműködésével felhívja az érintett személyeket vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítésére és esedékességének időpontjára. Ezzel egyidejűleg biztosítja a vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatványokat és megadja a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges tájékoztatást.

(2) A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni, melyből egy példány a vagyonnyilatkozatra kötelezettnél marad.

(3) A vagyonnyilatkozatot dátummal és aláírással látja el az érintett, nagykorú hozzátartozója, kiskorú hozzátartozó esetében annak törvényes képviselője.

(4) A vagyonnyilatkozattételre kötelezett a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatának egy-egy példányát külön-külön borítékba helyezi, lezárja és a borítékot nevével ellátja és aláírja. A lezárt borítékokat a törvényben meghatározott határidőben a Hivatal Önkormányzati és Ügyfélszolgálati Irodája útján kell átadni a Bizottság részére. Az Önkormányzati és Ügyfélszolgálati Iroda a képviselő jelenlétében dátummal és a hivatali bélyegzőlenyomattal látja el a borítékot.

(5) A bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, őrzésével kapcsolatos feladatokat az Önkormányzati és Ügyfélszolgálati Iroda adminisztrációs, technikai közreműködésével látja el.

(6) A vagyonnyilatkozatok beadására nyitva álló határidő elteltét követő ülésén a bizottság ellenőrzi a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek teljesítését, mely kötelezettségek teljesítéséről vagy annak elmulasztásáról tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(7) Mandátum megszűnése esetén a bizottság gondoskodik a vagyonnyilatkozat visszaadásáról az érintett képviselő részére. A hozzátartozó közös háztartásban történő életvitelének megszűnése esetén gondoskodik a vagyonnyilatkozat visszaadásáról, ha a képviselő azt bejelentette.

(8) Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság - a Hivatal Önkormányzati és Ügyfélszolgálati Irodája segítségével - a képviselőnek visszaadja.

(9) Az érintett hozzájárulása esetén a bizottság a hivatal közreműködésével gondoskodik a polgármesteri, alpolgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozatok városi honlapon történő közzétételéről.

(1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan a bizottságnál bárki kezdeményezheti az eljárás lefolytatását.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(3) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha ismételten hiányosan nyújtja be, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(4) A bizottság elnöke az ellenőrzés jogszerű kezdeményezése esetén felhívja az érintett képviselőt, hogy 8 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat.

(5) A bizottság elnöke az érintett képviselő nyilatkozatát követően elrendeli a vagyonnyilatkozat vizsgálatát, mely során a bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába is.

(6) A bizottság eljárására a bizottság zárt ülésén kerülhet sor, melyre a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottság felhívására a képviselő a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat köteles haladéktalanul írásban bejelenteni. A bizottság mérlegelési jogkörében jogosult dönteni az azonosító adatok köréről, de csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet azonosító adatokat.

(8) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg.

(9) A vagyonnyilatkozatokra vonatkozó azonosító adatokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. A törlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet két bizottsági tag ír alá és melyet az iratok között kell megőrizni.

(10) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást, illetve adatot tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(11) A bizottság az eljárás lezárását követően írásban tájékoztatja a Képviselő-testületet - soron következő ülésén - a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos megállapításairól. A tájékoztatóra a Képviselő-testület zárt ülésén kerül sor.

(1) A polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános.

(2) A hozzátartozók vagyonnyilatkozata és az annak ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatok, valamint a polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatának ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatok nem nyilvánosak, azokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, kizárólag ellenőrzés céljából.

(3) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokat páncélszekrényben kell őrizni és az egyéb bizottsági iratoktól elkülönítve kell tárolni.

(4) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatosan keletkezett iratokról külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza:

- a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét,

- a vagyonnyilatkozat bizottsági nyilvántartási számát,

- a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok számát,

- az átadás, átvétel dátumát.

(5) A hozzátartozók vagyonnyilatkozatát és az annak ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat tartalmazó dokumentumot, valamint a polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatának ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat tartalmazó dokumentumot – a velük kapcsolatos tényleges ellenőrzési cselekmények időtartalmát kivéve – zárt borítékban kell tárolni. A boríték záró címkéjét az átadó és az átvevő kézjegyével, valamint az átadás dátumával látja el oly módon, hogy a borítékot annak megsértése nélkül ne lehessen felnyitni. Betekintést követően a bizottság elnöke és egy tagja zárja le a borítékot.

(6) A csatolt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat külön-külön, zárt borítékban kell elhelyezni. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba csak a vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság tagjai tekinthetnek be, és ők is csak ellenőrzés céljából.

(7) Bárki jogosult a nyilvános vagyonnyilatkozat megtekintésére a bizottság bármelyik 2 tagjának jelenlétében előre egyeztetett időpontban.

A Bizottság köteles a betekintésről adattovábbítási nyilvántartást vezetni, amelynek tartalmaznia kell képviselőnként valamennyi betekintés időpontját, a jelenlévő két bizottsági tag nevét, illetve a betekintést kérő személy nevét, lakcímét és az igazoló-okmánya számát. A betekintő személy köteles személyi igazolványával vagy más okmánnyal igazolni magát, ha ennek nem tesz eleget, nem jogosult a betekintésre. Az adattovábbítási nyilvántartásba a bizottság tagjain kívül az érintett képviselő jogosult betekinteni. (8) A bizottság az ellenőrzési eljárás során az iratokba történő betekintésről betekintési lapot vezet, mely a betekintés dokumentálására szolgál. A betekintési lap tartalmazza a megtekintett vagyonnyilatkozatok bizottsági azonosító számát, a betekintés dátumát, a betekintők nevét.