Hatvan város polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Heves Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 23/2017. (IX.1.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § A településkép védelméről szóló 38/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) E Rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

1. melléklet          Hatvan Város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége

2. melléklet          Hatvan Város településképi szempontból meghatározó területei

3. melléklet          Hatvan Város településkép védelme szempontjából kiemelt területei

4. melléklet          Településképi véleményezési kérelem

5. melléklet          Településképi bejelentés

6. melléklet          Hatósági Bizonyítvány iránti kérelem

7. melléklet          Beépítési előírás iránti kérelem”

(4) E Rendelet – tájékoztatás céljából – az alábbi függelékeket tartalmazza:

1. függelék           Nemzetközi, országos jelentőségű művi értékek

2. függelék           Nemzetközi, országos és helyi jelentőségű természeti értékek

3. függelék           Tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke

4. függelék           Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

5. függelék           Értékvizsgálati lapok a védett építményekről”

2. § A R. 17. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:)

„f) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását.”

3. § (1) A R. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályára figyelemmel műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység az alábbiak kivételével:

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül

aa) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,

ab) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

ac) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,

ad) kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése,

ae) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,

af) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

ag) megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló vendéglátó, kereskedelmi építmény építése,

ah) kerítés, kerti építmény, növényt felfuttató rács építése, bővítése,

ai) napenergia-kollektor, napelem, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, építményen vagy építményben való elhelyezése,

aj) emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,

b) építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltoztatása,

c) önálló reklámtartó építmény, vagy tábla építése, cégfelirat és/vagy logó elhelyezése.”

(2) A R. 18. §-a a következő (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) Településképi bejelentési eljárás körében a polgármester kérelemre, amennyiben a rendeltetésmódosítás az örökségvédelmi vagy a rendeltetésmódosítási hatóság engedélyéhez nem kötött, és az építmény, az építményen belüli rendeltetési egység az országos építésügyi követelményeknek, valamint a helyi építési szabályzatnak megfelel, – az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából – a helyszíni szemlét követően hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, az építményen belüli rendeltetési egység rendeltetésének és a rendeltetési egységek számának és a rendeltetési egységek számának megváltoztatásáról.

(4) A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani elektronikusan a polgármester nevében eljáró városi főépítésznek.

(5) A hatósági bizonyítvány kiállításának feltétele, hogy

a) az érintett épület a földhivatal térképi nyilvántartásban a természetbeni állapotnak megfelelően legyen feltüntetve,

b) az új funkciójú épület feleljen meg az országos építésügyi követelményeknek, valamint a hatályos Helyi Építési Szabályzatnak (HÉSZ.), ezzel együtt a Településrendezési Terv Szabályozási Tervében jelölt építési övezetre vonatkozó előírásoknak,

c) az új funkcióval járó jogszabály szerinti parkoló többlet megléte.

(6) Az elektronikusan benyújtott – formanyomtatvány szerinti – kérelemhez mellékelni kell az érintett épületről készített (külső és belső) fotókat, átnézeti alaprajz a meglévő épületről, jelölve rajta a sorszámmal ellátott helyiségek új funkció szerinti megnevezését, hasznos alapterületének nagyságát, belmagasságát, padlóburkolatát, nyílászárók helyét, számozott helyiségek összterület nagyságát.”

4. § A R. 24. § (b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A településképi bírság kiszabásának részletes szabályai:)

„b) A településképi bírság:

ba) felső határa 1.000.000,- forint,

bb) alsó határa 100.000,- forint,”

5. § (1) A R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A R. 4. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A R. 5. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) A R. a 4. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.

(5) A R. az 5. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.

(6) A R. a 6. melléklet szerinti 5. függelékkel egészül ki.

6. § Ez a rendelet 2021. március 8-án lép hatályba és 2021. március 9-én hatályát veszti.