1. § (1)² Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zalakaros Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Székhelye: 8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.

(2) Az Önkormányzat jogi személy.

(3)³ Az Önkormányzat képviselőtestületének elnevezése: Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) Székhelye: 8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.

(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Zalakaros város közigazgatási területe.

(5)⁴ Az Önkormányzat jelzőszámait a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(6)⁵ Az önkormányzat hivatalos honlapja: https://zalakaros.hu

2. § (1)⁶ A Képviselőtestület tagjainak száma a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 4. § c) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 66. §-a alapján 7 fő.

(2) A Képviselőtestület tagjainak névsorát a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

3. § (1) Az Önkormányzat jelképe: a címer és a zászló.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Zalakaros Város Polgármestere.

(3) A Város Napja minden év július hónap harmadik hétvégéjén kerül megrendezésre. A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(4) A település hazai kapcsolatai:

(5)⁹ A Képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a Zala Vármegyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

(6) Az Mötv. 13. §-ában foglalt rendelkezések alapján az Önkormányzat helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:

(7) Önként vállalt önkormányzati ügyek az alábbiak:

(8) Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

4. § (1) Az Önkormányzat jogállását az Mötv. 2. § -9. § -a határozza meg.

(2)¹³ Az önkormányzati feladatokat a Képviselőtestület és szervei: a bizottsága, a polgármester, valamint a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Önkormányzati Hivatal), jegyző, társulás látja el.

(3)¹⁴ A Képviselőtestület egyes hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglaltak szerint ruházhatja át. A polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 1. melléklete a bizottságra átruházott hatásköröket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4)¹⁵ A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a Pénzügyi és Igazgatási Bizottság végzi.

(5)¹⁶

(6)¹⁷

(7) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.

(8) A képviselőtestület egyes feladat - és hatásköreinek gyakorlását a 4. mellékletben foglaltak szerint a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra átruházza.

(9)¹⁸ A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátásáról az Mötv. 41. § (6) bekezdésében foglaltak szerint gondoskodhat.

(10) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az alábbiakban határozza meg:

(11)¹⁹ A (10) bekezdés szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekre is megfelelően alkalmazni kell a Képviselőtestület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a rendelet 3. melléklete szerint.

5. § (1) A Képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselőtestületet a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – írásbeli meghívónak az önkormányzat internetes portálján a képviselői portálon történő közzétételével hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a megválasztott képviselők közül a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti a Képviselőtestület ülését.

(3)²⁰ A Képviselőtestület főszabályként az Önkormányzat székhelyén tartja üléseit, de az ülés rendkívüli körülmény fennállása esetén vagy az összes megválasztott képviselő 2/3-ának írásbeli, előzetes kezdeményezése alapján más, az ülés meghívójában feltüntetett, a nyilvánosság részére nyitva álló helyszínen is megtartható a nyilvánosság biztosítása mellett.

6. § (1)²¹ A Képviselőtestület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdése alapján kell megállapítani. A Polgármester a határozatképességet folyamatosan figyelemmel kíséri, melyet a jelenléti ívből állapít meg. Jelenlévőnek azt a Képviselőt kell tekinteni, aki az ülésteremben tartózkodik. Amennyiben kétség merül fel, a Polgármester döntéshozatal előtt a határozatképességről meggyőződik, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az ülésről végleg távozó Képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását Polgármesternek bejelenteni.

(2)²² Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására, ennek sikertelensége esetén az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet, vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a Képviselőtestület, az irányadó szabályok szerint az előzetesen kitűzött napirend bővíthető.

7. § (1)²³

(2)²⁴ A Képviselőtestület az alakuló ülését az Mötv. 43. § (1)-(2) bekezdésében foglalt szabályok alapján tartja meg és az alakuló ülésen résztvevőket a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és törvényességéről.

(3)²⁵ A polgármester és a képviselők a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 206. (1) bekezdésében foglaltak szerint kapják meg megbízólevelüket, és az Mötv. 28. § (3) bekezdése szerint tesznek esküt, melyet a Helyi Választási Bizottság elnöke vesz ki tőlük.

(4)²⁶ A Képviselőtestület az Mötv. 57. § (1) bekezdése alapján választja meg a bizottság tagjait, a nem képviselő bizottsági tagok eskütételére pedig az Mötv. 40. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kerül sor.

(5)²⁷ Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a képviselő-testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

(6) Az alakuló ülés napirendjei:

(7) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszony.

8. § (1)²⁹ A Képviselőtestület a Polgármester javaslatára - az Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott módon, saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.

9. § (1)³⁰ A Képviselőtestület a 8. melléklet szerinti munkatervében meghatározottak szerint ülésezik, de évente legalább hat rendes ülést tart. Az ülés napját februárban, áprilisban, júniusban, szeptemberben, novemberben és decemberben lehetőség szerint a tárgyhó utolsó csütörtöki napjára kell ütemezni. A rendes ülés hivatalos helyszíne a Városháza tanácsterme. A bizottsági ülésekre lehetőség szerint a képviselőtestületi ülést megelőző hét csütörtöki napján kerüljön sor.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3)³¹ A testületi ülés meghívóját az ülést megelőző öt nappal a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal) hirdetőtábláján ki kell függeszteni. A testületi ülés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester tájékoztatja a lakosságot a testületi ülés meghívójának honlapon való megjelentetésével. A nyilvános ülés előterjesztéseit ezzel együtt a honlapon közzéteszi.

(4) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:

10. § (1)³²

(2) Rendkívüli ülés indítványozását írásban a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles a rendkívüli ülést írásban a napirend(ek) feltüntetésével összehívni.

(4)³³ A polgármester - a (3) bekezdésben foglaltakon túl - rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát és időpontját a meghívóban fel kell tüntetni.

(5) A rendkívüli ülés esetén a meghívó az ülés előtt 20 órával is kiküldhető, bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, azonban az ülés előtt 20 órával korábban kiküldött meghívó sürgősségi okát közölni kell. A rendkívüli ülések ad hoc napokon és időpontban kezdődhetnek.

(6)³⁴

11. § (1) A testületi ülésekre meg kell hívni:

(2) A Képviselőtestület ülésére meghívandó önszerveződő közösségek képviselőit - Tűzoltó Egyesület elnöke, Zalakarosi Vállalkozók Szövetségének elnöke, Turisztikai Egyesület elnöke, Zalakarosi Magánszállásadók Egyesülete elnöke - tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a Képviselőtestület és bizottsága ülésein. A településen működő egyéb önszerveződő közösségek képviselői eseti döntéssel részt vehetnek egyes napirendek megvitatásán.

12. § (1)³⁶ A képviselő-testület ülése az Mötv 46. § (1) bekezdése szerint nyilvános.

(2) A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható. Az ülésen – az erre kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet. A Képviselőtestület működését hozzászólással, megjegyzéssel kérdéssel, véleménynyilvánítással a hallgatóság nem zavarhatja. A rendbontó választópolgárokat a polgármester kivezettetheti.

(3)³⁷ A testület – egyszerű szótöbbséggel – dönt a hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelenteknek maximum 5 perc időtartamra.

(4)³⁸ A Képviselőtestület nyilvános üléséről készült videofelvételt változtatás nélkül le kell adni (a képviselőtestületi ülést követően majd az azt követő napon lehetőleg 19 órakor). A képviselőtestületi ülésről készült videó felvételeket archiválni kell. Az archiválásért és az anyagok biztonságos tárolásáért az Önkormányzati Hivatal rendszergazdája felelős.

13. § (1)³⁹ Az Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.

(2) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben felsorolt személyek vehet(nek) részt.

(3) Zárt ülés tartását indítványozhatja:

(4)⁴⁰

(5)⁴¹ A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül – csak -adott ügyben, a képviselői döntéselőkészítő munkájukkal összefüggésben - a képviselőtestület tagjai, és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be.

(6)⁴² A zárt ülésen hozott határozatokról a személyes adatok kivételével a nyilvánosságot – a döntés honlapon történő közzétételével - tájékoztatni kell.

14. § (1) A Képviselőtestület üléseit munkaterv szerint tartja. Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig.

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni.

(3) A munkaterv tartalmazza:

(4) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a Képviselőtestületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett javaslatokról, azok mellőzésének indokolásával.

15. § (1) A képviselőtestületi ülés napirendi pontjaira, tárgyalásuk sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselői javaslatokat - a Képviselőtestület határoz.

(2) A Képviselőtestület olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a Képviselőtestület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

16. § (1) A Képviselőtestület üléseinek napirendjét, eltérő indítvány hiányában a következő sorrendben kell megtárgyalni:

(2) A tájékoztatókhoz csak kérdés tehető fel és a tájékoztatókra és a kérdésekre adott válaszokról vita nem indítható.

17. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselőtestület, a bizottság, a polgármester, vagy valamely képviselőtestületi képviselő által javasolt:

(2) A képviselőtestületi ülésre az előterjesztést a polgármesternél az ülést megelőzően 21 nappal (a 22. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve) írásban kell benyújtani.

(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) A Képviselőtestülethez előterjesztést nyújthatnak be:

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(6) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(7) Írásos előterjesztést kell készíteni:

(8) Az előterjesztés főbb elemei:

(9) Az előterjesztés elkészítésének szabályai:

(10) Az előterjesztések leadása, tartalma, mellékletei:

18. § (1) Az előterjesztés kiküldésekor még nem ismert olyan kérdésekben, amelyekben sürgős döntést kell hozni, az ülésen is lehet előterjesztést kiosztani és felvenni a napirendi pontok közé, melynek feltétele, hogy azt a képviselők egyszerű szótöbbséggel a napirendek közé megszavazzák, amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak.

(2) E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:

18/A. §⁴⁹ A képviselő - indokolt esetben - a képviselő-testület ülésén is kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát, amelyre a sürgősségi indítványra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Ha felvételre kerül a szóbeli előterjesztés, akkor a jegyzőnek intézkednie kell, hogy az előterjesztővel megszerkessze és a képviselő-testület tagjaihoz eljuttassa a tárgyalás időpontjáig a határozati javaslatot és az indokokat.

19. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az Önkormányzat hatáskörének ellátásával, vagy annak valamely – az Önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2)⁵⁰ A képviselő a Képviselőtestület ülésén – napirendek lezárása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottság elnökétől és a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(3) Az interpellált az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – legfeljebb 5 percben köteles válaszolni. Ha a megkérdezett írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Az elfogadásáról azonban ekkor is (a következő) testületi ülésen kell dönteni.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselőtestület ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni, 8 napon belül benyújtott interpelláció megválaszolása írásban is történhet a polgármester döntése alapján.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselőtestület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét. Ideiglenes bizottság is megbízható a kivizsgálással, valamint a kivizsgálás bármely szakaszában külső szakértő is bevonható. A kivizsgálásban az interpelláló képviselő maga is részt vehet.

(6) A Képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát az (5) bekezdés szerint kell lefolytatni.

(7) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

20. § (1)⁵¹ A képviselő a Képviselőtestület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez kérdést intézhet.

(2) A kérdés az önkormányzat feladatkörébe tartozó, szervezeti, működési, döntési és előkészítő jellegű felvilágosítás kérés, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjeinek témaköréhez, és nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(3) A kérdéshez hozzászólásnak, viszontválasznak nincs helye, a válasz elfogadásáról a Képviselőtestület nem dönt.

(4) A kérdés elmondására és a válaszra 3-3 perc áll rendelkezésre.

(5) Amennyiben a kérdezett a választ az ülésen nem tudja azonnal megadni, úgy köteles arra 15 napon belül írásban válaszolni, mely írásos választ egyidejűleg valamennyi képviselő részére meg kell küldeni.

21. § A képviselő a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket, kérdéseket a képviselői közlemények keretében legfeljebb egyszer, 2 perc időtartamban terjesztheti elő. A közleményekhez kérdésnek, hozzászólásnak nincs helye.

22. § (1) A képviselő a – Képviselőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – munkatervben nem szereplő képviselői indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott alaki követelményeknek.

(2) A képviselői indítványokat legalább a képviselőtestületi ülést megelőző 5 nappal kell a polgármesternek írásban vagy elektronikus úton leadni.

(3) Az önálló indítványt a polgármester a testületi ülés meghívójában napirendi javaslatként tünteti fel, és annak mellékleteként kiküldi.

(4) A képviselőtestületi ülés előtt csak a napirendekhez vagy az önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő anyagok oszthatók ki.

23. § (1) A képviselőtestületi ülést a polgármester vagy a 5. § (2) bekezdésében meghatározott személy (levezető elnök) vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg és a határozatképesség szempontjából megállapítja a jelenlévő képviselők számát továbbá javaslatot tesz a két fő jegyzőkönyv hitelesítő személyére, melyről a Képviselőtestület egyszerű többséggel dönt.

(3)⁵² A Képviselőtestület által jegyzőkönyv hitelesítésre kijelölt képviselők kötelesek a jegyzőkönyvet aláírásukkal hitelesíteni, amennyiben annak tartalma az ülésről készült hang és képfelvétellel nem ellentétes. A képviselőtestületi ülésről készült kép-és hangfelvételeket az ülést követő 48 órán belül vagy az azt követő első munkanapon a rögzítést végző személy köteles a jegyzőnek vagy az általa kijelölt személynek átadni. A jegyző a kép-és hangfelvételeket a módosítás lehetőségének kizárásával köteles megőrizni.

(4)⁵³

(5) A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja – maximum 3 perces indokolással – a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozathozatal nélkül történő lezárását. Erről a Képviselőtestület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.

(6) A képviselőtestületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani.

(7) A polgármester gondoskodik a képviselőtestületi ülés rendjének fenntartásáról.

(8) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

(9) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(10) A képviselőtestületi ülésen bármilyen címen jelenlévő meghívott, illetve érdeklődő által a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása az ülés levezető elnökének rendreutasítását vonja maga után.

(11) Az érdeklődők részéről történt ismételt rendzavarás esetén az ülés levezető elnöke az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

(12) A Képviselőtestület ülése alatt a teremben a mobil telefonokat ki kell kapcsolni, vagy csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre a polgármester nem hívja fel a figyelmet.

24. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett (a tájékoztatók kivételével) köteles vitát nyitni, majd azt lezárni.

(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalta.

(3) A kisebbségi álláspontot az előterjesztőnek ismertetni kell.

(4) Amennyiben a bizottság előterjesztője vagy a bizottsági elnök, nem a bizottság többségi és kisebbségi véleményének és határozatnak megfelelően ismerteti a bizottság álláspontját, akkor a levezető elnök megvonhatja a szót és ő kérheti fel a bizottság egy jelenlévő tagját, aki ismerteti a bizottsági véleményt. A bizottsági előterjeszti a bizottság álláspontját és a kisebbségi álláspontot maximum 3 perc időtartamban ismertetheti.

(5) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező, de jelenlévő szakértő(k) segítségét is.

(6) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót.

(7) A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 5 perc lehet, amibe a kérdésfeltevés ideje nem számít bele.

(8) Második hozzászólásra 2 percben van lehetőség. A polgármester engedélyezheti a többszöri hozzászólást.

(9) A vita lezárását követően a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatokat.

(10) A vita lezárására bármelyik képviselő vagy a levezető elnök tehet javaslatot. A képviselőtestület a javaslatról vita nélkül határoz.

(11)⁵⁴

25. § Módosító javaslatot a képviselők a napirendi pont vitájának keretében terjeszthetnek elő.

26. § (1) Az ügyrendi javaslat a Képviselőtestület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2) Ügyrendi javaslat céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek, ha a levezető elnök megállapítja, hogy a javaslat nem ügyrendi, a képviselőtől megvonja a szót.

(3) Az ügyrendi javaslat megfogalmazásának időtartama legfeljebb 1 perc lehet.

(4) Az ügyrendi javaslatról a Képviselőtestület vita nélkül dönt.

(5) Nem minősül vitának a jegyzőnek az adott ügyrendi javaslat jogszabályba ütközése tekintetében kifejtett álláspontja.

27. § (1)⁵⁵ A Képviselőtestület ülésén a képviselő döntéshozatalából történő kizárására az Mötv. 49. § (1) – (3) bekezdése szerinti szabályokat kell alkalmazni.

(2) A Képviselőtestület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül az alábbi esetekben:

28. § (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerint szavazás is elrendelhető.

(3)⁵⁶ A levezető elnöknek a vita során elhangzottakat egymástól elkülönítve kell megszavaztatni, mégpedig úgy, hogy előbb a módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a végleges határozatot.

(4) A képviselőtestületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik.

29. § (1)⁵⁷ Név szerinti szavazást kell elrendelni az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben és módon. A név szerinti szavazás elrendelésére vonatkozó képviselői indítványról a Képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell a jegyzőnek felolvasni.

(3) A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak.

(4) Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.

(5)⁵⁸

31. § (1)⁶⁰ A szavazás titkosságáról és a titkos szavazás módjáról a Képviselőtestület az Mötv. 48. § (4) bekezdésében, valamint a 74. § (1) bekezdésében foglalt esetekben egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(3)⁶¹ Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet a jelölt neve melletti körök egyikébe tollal írt, két egymást metsző vonallal.

(4)⁶² Igen szavazatnak a jelölt(ek) neve/döntési alternatíva(ák) melletti „Igen” körbe írt két egymást metsző vonal, Nem szavazatnak a jelölt(ek) neve/döntési alternatíva(ák) melletti „Nem” körbe írt két egymást metsző vonal számít. A szavazáshoz tollat kell használni.

(5) Érvénytelen a szavazat; ha:

32. § (1)⁶⁵ A titkos szavazás lebonyolításában a Pénzügyi és Igazgatási Bizottság vesz részt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a Képviselőtestületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(4) A jegyzőkönyvet az (1) bekezdés szerinti bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai aláírásukkal hitelesítik.

33. § A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők névjegyzékén jelölni kell.

34. § (1) A Képviselőtestület önkormányzati rendeletet alkot és határozatokat hoz.

(2) A Képviselőtestület döntéseit naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni: ……./……… (… …) önkormányzati rendelet/határozat.

(3)⁶⁶ A rendelet kihirdetésére a helyben szokásos módon az Önkormányzati Hivatal (Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.) épületén található hivatalos hirdetőtáblán kerül sor. Az egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket közzé kell tenni Zalakaros Város honlapján.

(4)⁶⁷ Az önkormányzat normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és Zalakaros Város honlapján közzé kell tenni.

35. § (1)⁶⁸ A Képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. §-ában foglaltakon túl a következőket tartalmazza:

(2)⁶⁹

(3) A választópolgárok a képviselőtestületi előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülés kivételével – az Önkormányzati Hivatalban (Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.), valamint a város hivatalos honlapján tekinthetik meg.

(4) A Képviselőtestület nyilvános üléséről készült videofelvételt a helyi kábeltévében 48 órán belül változtatás nélkül le kell adni. A képviselőtestület üléséről készült videó, vagy hangfelvételt 24 hónapig meg kell őrizni.

(5)⁷⁰

(6)⁷¹ A polgármester vagy a képviselők egynegyedének indítványára a testületi ülésről vagy valamely napirendi pontjának tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. Továbbá a vitában részt vevő képviselő erre vonatkozó kérésére a napirendi pont vitájában történő hozzászólását szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.

36. § (1) A Képviselőtestület más település képviselőtestületeivel együttes ülést tarthat.

(2) A képviselőtestületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

(3) Ha az együttes ülés színhelyeként Zalakaros van megjelölve, akkor az együttes ülést Zalakaros város polgármestere vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselőtestületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselőtestületeknek külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a részdöntések eredményét egy határozatban kell rögzíteni.

(6) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a Képviselőtestület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyzői valamint településenként egy-egy képviselő, mint hitelesítők írják alá.

37. § (1) A Képviselőtestület évente legalább egyszer, előre meghirdetetten, a munkatervben tervezetten közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, összehívásáért és meghirdetéséért a polgármester a felelős.

(3) A közmeghallgatáson elhangzottak (közérdekű javaslatok, észrevételek) összegzéséről a közmeghallgatást követi két hónapon belül a polgármester ad tájékoztatást.

(4) A közmeghallgatás technikai lebonyolításáért a jegyző felelős.

(5) A polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 30 nappal a következő helyeken:

(6)⁷³

(7)⁷⁴ Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja, és az Mötv 54. § szerinti határidőben írásban válaszol, és a válaszról a Képviselőtestületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

(8)⁷⁵

(9) A közmeghallgatáson a Képviselőtestület önálló napirendeket is megtárgyalhat.

(10)⁷⁶ A közmeghallgatás időpontját megelőzően a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői írásban is észrevételeket és kérdéseket tehetnek fel, melyre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. Az írásos észrevételeket a Közös Önkormányzati Hivatalhoz postai vagy elektronikus úton szükséges eljuttatni.

38. § (1) Lakossági fórumot kell tartani:

(1a)⁷⁸ Lakossági fórum tartható a lakosság életkörülményeire jelentősen ható helyi önkormányzati döntések előkészítésekor.

(2) A lakossági fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás szabályai, a fórumról feljegyzés készül. A fórum állásfoglalásairól és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a Képviselőtestületet tájékoztatni kell.

39. § (1)⁷⁹ A képviselő jogállását az Mötv. 32. § (1) bekezdése és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. pont i) alpontja határozza meg.

(2)⁸⁰

(3)⁸¹

40. § (1)⁸² A képviselő az Mötv 32. § (2) bekezdésében, az Mötv. 39. §-ában, és az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakon túl köteles:

(2) Azt a képviselőt, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a Képviselőtestület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek kell minősíteni.

(3) A Képviselőtestület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

41. §⁸³ (1) A képviselő a Képviselőtestület külön rendeletében meghatározottak szerint jogosult tiszteletdíjra.

(2) Ha a képviselőtestületi illetve a bizottsági tag igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt az ülése(ke)n, vagy előzetes bejelentés nélkül távozik az ülésről, úgy a tag tárgyhavi tiszteletdíját 25 %-al kell csökkenteni.

(3) Ha a képviselőtestületi vagy a bizottsági tag hat hónapon belül a testületi ülések feléről igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül hiányzik, a következő hat hónapra tiszteletdíja megvonásra kerül.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik.

(5) A képviselőtestületi vagy a bizottsági tag tárgyhavi tiszteletdíját 20%-kal csökkenteni kell, a személyes érintettsége bejelentésének elmulasztása esetén. A tiszteletdíj elszámolásáról és tárgyhót követő hónapban történő kifizetéséről a jegyző gondoskodik, a kifizetés alapja az ülésekről készült hangfelvétel és az arról készült jegyzőkönyv.

42. § (1)⁸⁴ A Képviselőtestület bizottsága a 2. melléklet szerinti feladatkörökben előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező választott testületi szerv.

(2)⁸⁵ A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására az Mötv. 58. § (1) bekezdésének figyelembe vételével kerülhet sor.

43. § (1) A Képviselőtestület állandó és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes (ad hoc) bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes (ad hoc) bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

44. § (1)⁸⁶

(2) A bizottság elnökére a polgármester tesz javaslatot.

(3)⁸⁷ A Képviselőtestület az alábbi bizottságot hozza létre: Pénzügyi és Igazgatási Bizottság, mely 5 fő önkormányzati képviselő tagból és 4 fő külsős tagból áll.

45. §⁸⁸ A bizottság általános feladatai:

46. § (1)⁸⁹ A bizottság tagjainak névsorát a rendelet 7. melléklete tartalmazza. A részletszabályokat e rendelet rendelkezéseivel összhangban a bizottság ügyrendje tartalmazza.

(2)⁹⁰ A bizottság maga készíti, és fogadja el az ügyrendjét.

(3)⁹¹ A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, az elnökhelyettes akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tag helyettesíti.”

(4) Kötelező a bizottság ülését összehívni:

(5) A bizottság határozatképessége és határozathozatalára, a Képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

47. § (1)⁹² A Képviselőtestület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselőtestülethez.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottságok feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(3)⁹³

(4)⁹⁴ A bizottság döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

48. §⁹⁵ A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

49. § (1)⁹⁶ A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely a tanácskozás lényegét, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

(2) A munkatervben rögzített bizottsági feladatok megoldásáról és végrehajtásáról mindig jegyzőkönyvet kell készíteni azokon a bizottsági üléseken is, ahol a Képviselőtestület által átruházott hatáskörben születik döntés. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen ad tájékoztatást.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát 3 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek, illetve a jegyzőnek.

(4)⁹⁷ A bizottság a tevékenységéről megbízatási ideje alatt beszámol a Képviselőtestületnek.

(5)⁹⁸ A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket az Mötv. 61. § (3) bekezdése szerint Önkormányzati Hivatal látja el.

50. § (1)⁹⁹ A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, és az Mötv. 66. §-a szerint az önkormányzat képviselőtestületének tagja.

(2) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(3)¹⁰⁰ A polgármester ügyfélfogadási rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Minden hónap első hétfőjén 13.00 - 15.00 óráig.

(4)¹⁰¹ A polgármester illetményéről az Mötv. 71. §-a alapján a Képviselőtestület hoz döntést.

(5)¹⁰² Amennyiben a képviselőtestület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat azokban az ügyekben, melyek esetében képviselőtestület döntés hiányában az önkormányzatot kár érné. A polgármester a döntésről a képviselőtestületet a következő ülésen tájékoztatja.

(6)¹⁰³ A Képviselőtestület az Mötv. 68. § (3) bekezdésébe tartozó esetekre vonatkozóan nem határoz meg olyan ügytípusokat, melyekben a polgármester saját hatáskörben hozhat döntést.

51. § (1) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.

(2) A polgármester egyéb feladatai:

(3) A polgármester szabadságütemezésére és szabadságkiadására a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/C. §. (1)–(2) bekezdéseit kell oly módon alkalmazni, hogy a szabadság kérelmét az alpolgármester írja alá.

(4) A polgármester szabadság nyilvántartását a jegyző vezeti és gondoskodik a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságához való jelentés megtételéről.

(5) A polgármester tartós távolléte estén – 10 munkanapot meghaladóan – a polgármester megbízása nélkül is jogosult az alpolgármester eljárni.

(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselőtestület összehívására a korelnök jogosult (a megválasztott képviselők közül a legidősebb képviselő), aki jogosult az ülés vezetésére is az e rendeletben meghatározottak szerint.

(7)¹⁰⁵ A polgármester díjazására, jutalmára és egyéb juttatásaira vonatkozó javaslattételre a Pénzügyi és Igazgatási Bizottság jogosult.

52. § (1) A Képviselőtestület az Mötv. 74. § (1) bekezdése alapján egy alpolgármestert választ.

(2)¹⁰⁶ Az alpolgármester a polgármester megbízása alapján képviseli az Önkormányzatot, szükség szerint helyettesíti a polgármestert.

(3) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(4)¹⁰⁷ Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a Képviselőtestületet.

(5)¹⁰⁸

(6)¹⁰⁹

53. § (1) Az Önkormányzati Hivatal Zalakaros Város Önkormányzata és Zalamerenye Község Önkormányzata fenntartásában működő költségvetési szerv. Működését az Mötv. 84. §-86. §-a., valamint saját szervezeti és működési szabályzata alapján végzi.

(2)¹¹⁰ A polgármester a jegyző javaslatára az Mötv. 67. § (1) bekezdés d) pontja szerint előterjesztés nyújt be Képviselőtestületnek az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódásra, munka és ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

(3) A Önkormányzati Hivatalon belüli kiadmányozást – feladat és hatáskörön belül – a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza.

(4)¹¹¹ Az Önkormányzati Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a Képviselőtestületnek és a bizottságnak.

53/A. §¹¹² A Képviselőtestület a közterület-felügyeleti feladatok ellátásáról Zalakaros város közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel az Önkormányzati Hivatalban alkalmazott közterület-felügyelő révén gondoskodik. Az Önkormányzat által működtetett közterületi térfigyelő rendszert a közterület-felügyelő kezeli és üzemelteti. Az Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás alapján a közterület-felügyelet illetékességi területe Zalamerenye Község Önkormányzatának közigazgatási területére is kiterjed.

54. § (1) A polgármester – pályázat alapján – az Mötv. 82. § (1)-(2) bekezdésében megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a jegyző helyettesítésére a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját az Mötv. 81. §-ában foglaltak szerint.

(3) A jegyző:

55. § (1)¹¹⁶ Amennyiben a Képviselőtestület vagy valamely szerve elé terjesztett döntési javaslat elfogadása jogszabálysértéshez vezetne, illetve a Képviselőtestület vagy valamely szerve által meghozott döntés jogszabálysértő, a Jegyző a tudomásszerzést követően haladéktalanul írásbeli törvényességi észrevételt tesz.

(2)¹¹⁷ Testületi szerv esetén az ülésen benyújtott módosító indítvány vagy jogszabálysértő működés esetén a Jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat, illetve a működés jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

(3)¹¹⁸ A törvényességi észrevétel tartalmazza a jogszabálysértés lényegét és a jogszerű állapot helyreállításához szükséges iránymutatást.

(4)¹¹⁹ A jegyzői és az aljegyzői tisztség együttes betöltetlensége, illetve tartós távolléte, akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb 6 hónapra az Önkormányzati Hivatal megfelelő szakképzettséggel rendelkező köztisztviselője látja el.

56. § A helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó szabályokról külön törvény rendelkezik.

57. § (1) A Képviselőtestület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, továbbá a közösségekkel együttműködik.

(2) Az együttműködés formái:

(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja a Képviselőtestület dokumentumainak széles körben való ismertetése.

60. §¹²² A képviselőteltület költségvetésének elfogadásakor az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdését, a gazdasági program elfogadásakor az Mötv. 116. § (5) bekezdését, a zárszámadás elfogadásakor az Áht. 91. §-át kell alkalmazni.

61. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az Önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A Képviselőtestület az Önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet gazdasági vállalkozásokban. Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelősségének mértéke nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) A Képviselőtestület az ügyek eredményesebb megvalósítása érdekében a meglévő alapítványait működteti és közérdekű kötelezettség vállalásokat tehet.

(5)¹²³ Az önkormányzati tulajdonrésszel működő vállalkozásban, gazdasági társaságban a tulajdonosi képviselet ellátásáról az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

62. § Az önkormányzat gazdálkodásáról, vagyoni helyzetének alakulásáról a Képviselőtestület a zalakarosi polgárokat a lakossági fórumokon tájékoztatja.

63. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a jogszabályi keretek között nyújt segítséget.

(2)¹²⁴ A német nemzetiségi önkormányzat megnevezését, tagjainak jegyzékét a nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörben hozott határozattal állapítja meg. Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. §-a valamint az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) pontja alapján a helyi német nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételei biztosításáról, a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, valamint a helyi német nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával, elszámolási és nyilvántartási rendjéről szóló együttműködési megállapodást köt.

(3) A nemzetiségi önkormányzatot az Njtv.-ben és az Mötv.-ben meghatározott jogosítványok illetik meg.

(4) A nemzetiségi önkormányzat képviseletére jogosult személy tanácskozási joggal vesz részt a Képviselőtestület ülésein.

(5) A nemzetiségi önkormányzat elnökét a nemzetiséget érintő ügyekben megilleti az interpelláció és a kérdésfeltevés joga.

64. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelet.

65. § Ez a rendelet 2021. november 26-án lép hatályba.