Aba Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról
Hatályos: 2021. 08. 17- 2021. 12. 18Aba Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról
Aba Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében a következő rendeletet alkotja:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Aba város közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre.
(2) A jelen rendelet alkalmazásában a jövedelem, vagyon, család, egyedül élő, háztartás, hozzátartozó, rendszeres pénzellátás fogalmak alatt a Szt. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni.
2. Eljárási szabályok
2. § (1) A jelen rendeletben valamint az Szt. 48. §-ban meghatározott hatásköröket első fokon - ha e rendelet kivételt nem tesz – Aba Város Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott határkörben – a Szociális, Oktatási, Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága ( a továbbiakban: Bizottság) gyakorolja. A Bizottság és a Polgármester döntésével szemben benyújtott fellebbezésről Aba Város Önkormányzat Képviselő testülete határoz.
(2) A Bizottság és a Polgármester az átruházott hatáskörben végzett tevékenységéről évente köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.
3. § (1) A szociális ellátás megállapítása iránti kérelmeket az Abai Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.
(2) A szociális ellátás megállapítása iránti kérelmet a Hivatal által közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét;
b) a kérelmező születési helyét, idejét;
c) a kérelmező anyja születési nevét;
d) a kérelmező lakóhelyét, tartózkodási helyét;
e) a kérelmezővel egy háztartásban élő személyeknek az előbbiekben felsorolt adatait;
f) a kérelmező Társadalombiztosítási azonosító jelét;
g) az igényelt települési támogatás feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
(3) A kérelmező a kérelem benyújtásakor - ha a jogszabály az adott ellátás vonatkozásában másként nem rendelkezik, a jelen rendeletben a települési támogatás iránti kérelem részeként megadott vagyonnyilatkozat útján – köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni viszonyairól (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat).
(4) A Hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságát a rendelkezésre álló adatbázisok felhasználásával ellenőrzi.
(5) Amennyiben a Hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja és a vagyontárgy forgalmi értékének meghatározása céljából szakértőt von be az eljárásba, a kérelmező a szakértői vizsgálatsorán köteles közreműködni.
(6) A jelen rendeletben szabályozott szociális ellátás nem jogosult az
a) aki vagy akinek családja a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik;
b) aki vagy akinek családjában van olyan személy, aki a kért ellátásra már jogosultsággal rendelkezik.
4. § (1) Amennyiben jelen rendelet a szociális ellátásra való jogosultságot jövedelemhatárhoz köti, a kérelmező köteles saját, illetve családja jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni.
(2) Az Önkormányzat szabályozási hatáskörébe tartozó szociális ellátás esetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak – ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik – a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap, egyéb jövedelmek esetében 1 év.
(3) Jövedelemigazolásként az alábbi iratokat kell csatolni:
a) alkalmazásban állók esetében a munkáltató által kiadott jövedelemigazolás;
b) a társadalombiztosítási, illetve a rendszeres pénzellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap utalási szelvénye, ennek hiányában utolsó havi bankszámlakivonat;
c) vállalkozó, illetve gazdálkodó szervezet tagja esetében az illetékes állami adóhatóság által kiadott jövedelemigazolás;
d) munkanélküli ellátás esetében az illetékes Munkaügyi Központ ellátást megállapító határozata, vagy a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény;
e) tartásdíj esetében a bíróság határozata;
f) az egyéb jövedelmek esetében, illetve ha a kérelmező nem tud, illetve nem képes jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat ( a továbbiakban az a) – f) pontok együttesen jövedelemigazolás).
(4) A jelen rendelet által szabályozott egyén jogosultsági feltételt okirattal kell igazolni. Ilyen okirat különösen a személyi igazolvány, lakcímkártya, hatósági döntés, bírósági döntés, iskolalátogatási igazolás, közműszámla, háziorvosi igazolás. Ha a kérelmező nem tud, illetve nem képes okiratot becsatolni, a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat is elfogadható.
5. § (1) A kérelmező által benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal az adatot nyilvántartó közigazgatási szerv, illetve gazdálkodó szervezet megkeresése útján ellenőrizheti, illetve környezettanulmány elkészítése céljából felkérheti az Önkormányzat család és gyermekjóléti szolgálat családgondozó munkatársait.
(2) Amennyiben a környezettanulmány megállapítása szerint vélelmezhető, hogy a vagyonnyilatkozatban, illetve jövedelemnyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, a Hivatal a Szt. 10. § (6) bekezdésének megfelelően jár el. Ennek során a jövedelemnyilatkozatban foglaltak tartalmát az (1) bekezdésben foglaltak szerint ellenőrizheti, illetve felhívja a kérelmezőt arra, hogy a kérelem átvételét követő 8 napon belül nyújtsa be az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyonnak a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat.
6. § (1) A szociális ellátás folyósítása
7. § (1) A Szt.-ben, az annak végrehajtására kiadott más jogszabályokban, illetve a jelen rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy ezen jogszabályok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő személyt az Szt. 17. §-ban meghatározottak szerint kötelezni kell a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére.
(2) E rendeletben szabályozott ellátások esetében a jogosulatlanul igénybe vett települési támogatás megtérítésének elrendelése esetén a támogatást megállapító szerv
a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és/ vagy
b) a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból elengedheti, csökkentheti,illetve részletekben fizettetheti meg.
(3) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő jogerős határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kérelemre, méltányosságból akkor engedélyezhető
a) részletfizetés, ha a kötelezett személy
aa) egyedül élő és havi jövedelme a nyugdíjminimum két és félszeresét nem éri el, vagy
ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum kétszeresét nem éri el
b) csökkentés, ha a kötelezett személy
ba) egyedül élő és havi jövedelme a nyugdíjminimum kétszeresé nem éri el, vagy
bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum másfélszeresét nem éri el;
c) elengedés, ha a kötelezett személy
ca) egyedül élő és havi jövedelme a nyugdíjminimum másfélszeresét nem éri el, vagy
cb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem éri el.
8. § (1) A rendszeres települési támogatásban részesülő személy a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, körülmények ( jövedelmi, vagyoni viszonyai, családi állapota, lakhelye, stb.) megváltozását,annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles a Hivatalhoz bejelenteni. E kötelezettségről a megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat.
(2) Az (1) bekezdés tekintetében a jövedelmi viszonyok megváltozásának a Szt. 25. § (7) bekezdésében meghatározott tartós jövedelemváltozás számít.
(3) E rendeletben szabályozott rendszeres települési támogatások esetén a jogosult bejelentése vagy hivatalból történő tudomásszerzés alapján az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatának elrendelésére van lehetőség.
3. Pénzbeli és természetbeni ellátások
9. § (1) A Képviselő-testület az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokat állapítja meg:
a) rendszeres települési támogatás
aa) lakásfenntartási települési támogatás
ab) ápolási települési támogatás
ac) utazási települési támogatás
ad) gyógyszer-támogatási települési támogatás
b) rendkívüli települési támogatás
ba) átmeneti települési támogatás
bb) temetési települési támogatás
c) köztemetés
4. Rendszeres települési támogatások
A) Lakásfenntartási települési támogatás
10. § (1) A Bizottság a szociálisan rászoruló személyek és családok részére az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásához, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási települési támogatást nyújt.
(2) A lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(3) A lakásfenntartási települési támogatás igényelhető:
11. § (1) Lakásfenntartási települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
12. § (1) A lakásfenntartási települési támogatást meg kell szüntetni, ha a kérelmező
B) Ápolási települési támogatás
13. § (1) A Képviselő-testület az ápolási települési támogatás keretében a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolására, gondozására tekintettel biztosít a hozzátartozó részére anyagi hozzájárulást.
(2) Ápolási települési támogatást akkor lehet megállapítani, ha
14. § Ápolási települési támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy főre
15. § (1) Az ápolási települési támogatás havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg: 80 %-a.
(2) Az ápolási települési támogatás havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint ápolási települési támogatást kell megállapítani.
(3) Az ápolási települési támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását naptári évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni.
(4) A (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat során csatolni kell a háziorvos szakvéleményét a tartós betegség e rendelet szerinti fennállásának tényéről.
(5) Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, az ellátást az e rendelet szerinti összegben tovább kell folyósítani.
(6) Ha a felülvizsgálat eredményeként, illetve 12. § szerinti, a települési ápolási támogatásra való jogosultság megszüntetését eredményező körülmény következik be, az ápolási települési támogatás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
16. § (1) Az ápolt személy halála esetén az ápolási települési támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:
a) háziorvos által kiállított igazolást a tartósan beteg 18. életévét betöltött személy tartós betegségének fennállásáról.
b) jövedelemnyilatkozatot
(3) A képviselő-testület az ápolási települési támogatás elbírálásával, megállapításával és
C) Utazási települési támogatás
17. § (1) A Képviselő-testület a településen
D) Gyógyszer-támogatási települési támogatás
18. § (1) Rendszeres települési támogatásként krónikus betegség fennállása esetén gyógyszertámogatásban részesíthető kérelemre az,
a) aki a kérelem benyújtásakor – a Székesfehérvári Járási Hivatal által ügyféli kérelemre kiadott – 15 napnál nem régebbi igazolással bizonyítja, hogy nem részesül alanyi jogcímen a járási hivatal határkörébe tartozó közgyógyellátásban,
b) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem – a (3) bekezdésben szabályozott eset kivételével – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át
c) akinél krónikus beteg állapot háziorvosi igazolás alapján a kérelem benyújtását követően legalább egy évig fennáll,
d) akinek a háziorvos által igazolt havi gyógyszerkeret összege meghaladja a 4.000 Ft-ot,
e) akinek családja nem rendelkezik az Szt.-ben meghatározott mértékű vagyonnal és
f) aki családjának tulajdonában legfeljebb egy – az Szt. szerint vagyonként figyelembe nem vehető – gépjármű van.
(2) A gyógyszerkeret számításánál nem lehet altatót, vitaminkészítményeket, nem vényköteles gyógyszert / egyéb készítményeket / gyógyászati segédeszközöket, és étrend kiegészítőket számításba és figyelembe venni.
(3) Ha a gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet jogerősen elutasították, és az ismételt kérelem a havi gyógyszerkeret emelkedésén alapul, akkor az újabb kérelemhez mellékelni kell a háziorvos havi gyógyszerkeret emelkedésére vonatkozó nyilatkozatát.
(4) A gyógyszertámogatás havi összege 2.000 Ft. – 10.000 Ft
19. § A gyógyszertámogatást a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. A hozzátartozó a jogosulatlanul felvett ellátást a Jegyző határozata alapján az Szt. 17. § alapján köteles visszafizetni.
5. Rendkívüli települési támogatások
A) Átmeneti települési támogatás
20. § (1) A Bizottság eseti jelleggel rendkívüli települési támogatásra való jogosultságot állapít meg azon személy részére, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, feltéve hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, egyedül élő esetében annak 250 %-át.
(2) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmező
a) váratlan betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved;
b) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul;
c) válsághelyzetben lévő várandós anya, aki a segélyt gyermekének megtartása érdekében igényli;
d) a segélyt iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz igényli;
e) létfenntartása, megélhetése valamilyen egyéb előre nem látható esemény, elemi kár miatt – önhibáján kívül – veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többlet – kiadása keletkezik.
(3) A támogatás megállapítása iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem indokául szolgáló tényről, rendkívüli körülményről, az őt ért anyagi veszteségről, jövedelem – kiesésről, és azokat okiratokkal igazolnia kell.
(4) A rendkívüli települési támogatás mértéke rászorultsághoz igazodva alkalmanként legfeljebb 5.000 Ft, a különös méltányolást érdemlő esetekben a körülmények figyelembe vételével legfeljebb 25.000 Ft lehet, a Bizottság mérlegelésének megfelelően.
(5) A rendkívüli települési támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából.
21. § (1) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmeket az 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban szereplő mellékletek csatolásával.
(2) A támogatás különös méltánylást érdemlő esetben akkor is nyújtható, ha a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja az (1) bekezdésben foglalt jövedelemhatárt. Az egy főre eső jövedelem ebben az esetben sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.
(3) Különös méltánylást érdemlő esetek különösení:
a) az elemi kárt szenvedett,
b) a bűncselekménnyel jelentősen megkárosított,
c) az önhibáján kívül munkabér jövedelem kiesést szenvedett személy, és
d) térítésköteles egészségügyi műtétre előjegyzett személy
B) Temetési települési támogatás
22. § (1) A Polgármester azon személy részére, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, eseti jelleggel rendkívüli települési támogatást nyújt.
(2) A támogatás megállapítása iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatát, valamint a temetés költségeit igazoló számlát.
(3) A támogatás összege 30.000,-Ft.
C) Köztemetés
23 §
6. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
A) Étkeztetés
24. § (1) A képviselő-testület az Szt. 62. § (2) bekezdésében biztosított hatáskörét a Bizottságra ruházza át.
(2) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezésről kell gondoskodni, akik önmaguknak, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk miatt.
25. § (1) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 70. életévét betöltötte.
(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.
(3) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.
(4) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki szakorvosi igazolás alapján fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.
B) Házi segítségnyújtás
26. § A képviselő-testület a Szt. 63. § (1) bekezdése szerinti házi segítségnyújtást az Abai Idősek Otthona intézményen keresztül látja el.
C) Családsegítés
27. § A képviselő-testület a Szt. 64. § (1) bekezdése szerinti családsegítést az Önkormányzat család és gyermekjóléti szolgálat családgondozói által látja el.
D) Nappali ellátás
28. § A képviselő-testület a Szt. 65/F. § (1) bekezdése szerinti nappali ellátást az Abai Idősek Otthona intézményen keresztül látja el. A nappali ellátást igénybevétele térítésmentes, térítési díjat csak az étkeztetésért kell fizetni.
7. Szociálpolitikai kerekasztal
29. § (1) Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.
(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.
(3) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:
a) a Bizottság elnöke,
b) az Abai Polgármesteri Hivatalának szociális ügyintézője
c) az oktatási nevelési intézmények vezetői illetve gyermekvédelmi felelősei
d) az Önkormányzat családsegítő és gyermekjóléti munkatársai
e) háziorvosok és a védőnők
8. Záró rendelkezések
30. § (1) A Rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Aba Város Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 19/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
2. melléklet