Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 27.) önkormányzati rendelete
Biharnagybajom község településképének védelméről szóló 22/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 01. 26- 2022. 01. 26Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 27.) önkormányzati rendelete
Biharnagybajom község településképének védelméről szóló 22/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról1
Biharnagybajom Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (12. § (2) bekezdésében, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017 évi CXXV. törvény 6. § (2), és 10. § (3) bekezdéseiben továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXIII. tv. 57§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró
1. § Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Biharnagybajom község településképének védelméről szóló 22/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: R.) 5. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
2. §
„7. Helyi egyedi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai”
3. §
(6) Helyi védelem alá helyezésről, továbbá megszüntetésről szóló képviselőtestületi döntést át kell vezetni a 2. számú mellékletbe.”
4. § A R. 8. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A nyilvántartás tartalmazza:
d) a védettségi kategóriát (egyedi építészeti, - ezen belül: épület, műtárgy, emlékmű, szobor, - területi építészeti, egyedi tájérték, növényzet),”
5. § A R. 10. 9. § (1) bekezdés első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép.
6. §
7. §
8. §
9. § A R. 16. § új, (4) bekezdéssel kiegészül:
„(4) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók. Ebbe a körbe az üvegfelületek nem értendők bele.”
10. § Az R. 19. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Az üzemi telepeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében őshonos növényzettel legalább 5 méter széles egy soros fásítás szükséges.”
11. § A R. 20. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„20. § (1) Az épületek homlokzatai világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések, ezért ezek nem alkalmazhatók.
(2) Az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi szolgáltató épületek építése, felújítása, bővítése során 10 m2-nél nagyobb, azt meghaladó tetőfedése, homlokzati burkoló eleme, technológiai építménye, nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható”
12. § A R. 21. § (5) c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) c) az épület-ornamentika (díszítőelemek), homlokzaton megjelenő épületgépészeti berendezések anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében arányosan illeszkedjenek az épülethez, annak homlokzati tagozataihoz, falmezőihez, a nyílászárók méreteihez és arányrendszeréhez, továbbá legyen arányos, illetve illeszkedő a környezetéhez.”
13. § A R. 23. § előtti új 17/A számú alcímmel kiegészül, és a 23. § (1)-(3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„17/A. A belterületi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó kiegészítő településképi követelmények műszaki berendezések elhelyezésére
23. § (1) Épületen, építményen, előkertbe az energiafogyasztást mérő berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el. Elhelyezésük módjára a 21 §. (5) c) előírásai alkalmazandók.
(2) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége az utcai homlokzaton és az oldalkerti homlokzat első 5 méterén közvetlenül, elsősorban épületrész általi takarás nélkül nem helyezhető el. Elhelyezésük módjára a 21 §. (5) c) előírásai alkalmazandók. Az épület rész általi takarás előírása alól kivétel, ha az épület homlokzata nem rendelkezik olyan épületelemmel, épületrésszel, vagy tagozattal, ami a takart elhelyezést lehetővé tenné. A látványában történő takarás - ha műszakilag megoldható - ekkor is biztosítandó.
(3) Épületek utcai homlokzatán antenna, hírközlési berendezés nem helyezhető el. Ezek az épület oldalkerti homlokzatán az utcai homlokzattól számított 5 méteren túl helyezhetők el.”
(4)
14. § A R. 25. § (1) bekezdés első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép.
15. § A 28. § előtti R. 21. alcíme és 28. § (4) és (5) bekezdései helyébe az alábbi cím és rendelkezés lép:
„21. Helyi egyedi védelemhez kapcsolódó építészeti követelmények”
28. § (4) A népi és kisnemesi lakóépületek esetén az eredeti megjelenést a jogszabályi előírások keretei között a mai funkcionális és anyaghasználati, statikai szerkezeti megerősítések miatt szükséges mértékű eltérések alkalmazásával kell biztosítani.
(5) A vasútállomás épületének legfontosabb értéke a teljes egészében megmaradt tömegforma, ezért az eredeti állapot helyreállítása szükséges a külső megjelenés tekintetében. Azok a nyílások, amelyek részben elfalazásra kerültek, visszabontandók az eredeti méretükre. Lent erős lábazati sáv, középen pedig könyöklő- és osztópárkány állítandó vissza, míg az éleken pedig az épület sarokrészének kihangsúlyozása miatt a falfelület többi részétől eltérő, kváderes vakolat armírozás. A nyíláskeretezések íves szemöldökdísszel, és a teljes nyíláskereten körbefutó armírozással állítandók helyre. A tetőhéjazat cseréje során helyreállítandó az eredeti oromzati dísz szelemenek 70 cm – es kiülése
16. § A R. 22. alcíme helyébe az alábbi cím lép:
„22. A helyi egyedi védett épület bővítésének, belső korszerűsítésének építészeti követelményei”
17. § A R. 29. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„29. § (1) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni a 28. § előírásai betartása mellett oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapot szerinti építészeti karakterével összhangban kell lennie. Az összhangot nem a meglévő épület másolásával, hanem kortárs építészeti eszközökkel kell biztosítani.
(2) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, padlásterének tetőtért eredményező beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló településképi követelmények betartása mellett megengedett.”
18. § A R. 30. § (4) és (6) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(4) Ahol vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor nem építhető. Kivétel a meglévő felszín feletti szabad vezetékes hálózat kismértékű bővítése.
(6) Természetvédelemmel érintett területeken
a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani. Kivétel a meglévő felszín feletti szabad vezetékes hálózat kismértékű bővítése.
b) reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
c) kültéri világítás kialakítása csak biztonsági szempontok különösen élet- vagyonvédelem esetén, horizont alatti fénykúpos kialakítású világító eszközzel lehetséges.”
19. § A R. 31. § kiegészül új (4) és (5) bekezdésekkel:
„(4) A településkép szempontjából meghatározó területeken egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el.
(5) E rendelet szempontjából nem minősül reklámnak az 5. §. (1), (4), (10), (20), (26), (27), (28), (29), (30) pontjai szerinti berendezések. Ezek a vonatkozó településképi követelmények betartásával bárhol elhelyezhetők a település igazgatási területén.”
20. § A R. 25. alcíme helyébe az alábbi alcím lép:
„25. A teljes igazgatási területen reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének szabályai”
21. § A R. 32. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„32. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat napellenzőket, hirdető vitrint, reklámzászlót, függesztett reklámhordozót és üzlet feliratokat, vállalkozást népszerűsítő felirat vagy grafikai megjelenést ,egyedi tájékoztató táblákat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Közterület felé eső legközelebbi épületek egy-egy homlokzatának 10 %-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, vállalkozást népszerűsítő felirat vagy grafikai megjelenés, információs, vagy más célú berendezés.
(3) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz a magánterületen nem helyezhető el.
(4) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, funkcionális utcabútoron, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
(5) Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű tábla, továbbá egyedi gazdasági tájékoztató és útirány jelző tábla és transzparens, továbbá funkcionális utcabútor közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
(6) Totemoszlop csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m2-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni. Reklám pilon CityLight, CityBoard elhelyezésére nincs ilyen korlát.”
22. § A R. 33. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(1) Tetőfelületre cégér fényreklám, reklám felírat nem helyezhető el.
(2) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, függesztett reklámhordozó, információs vagy más célú berendezés és az 5. § szerinti reklámnak nem minősülő berendezések – különösen cég- és címtábla, vállalkozás szerinti árú árujelző ismertségét növelő felírat - épületdíszítő tagozatot nem takarhat el. Reklámhordozón papír alapú reklám kizárólag feszített vagy fixen tehető közzé.
(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb két egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen, legfeljebb 75/150 cm méretű kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(4) Üzletenként legfeljebb két cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhető a cég és címtáblák és 1-1 db cégér. A cégér csak egyedi kovácsolt vas ill. azt le képező korszerű anyaghasználatú lehet.
(5) Üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 m, magassága 1,0m, vastagsága 15 cm lehet. Külső megvilágítása egyedi fali karos külső világítással történhet. Belső megvilágítása káprázatmentesség biztosításával történhet. Anyagában a fa, a fém és az üveg, opálüveg domináljon.
(6) A reklámhordozó tulajdonosa köteles gondoskodni a reklámhordozó folyamatos, jó karban tartásáról. A reklámhordozón közzé kell tenni a reklám közzé tévőjének adatait.”
23. § A R. 34. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló kérelmével kezdeményezi.”
24. § Az R. 28. alcíme helyébe az alábbi alcím lép:
„28. Reklámvilágításra vonatkozó településképi követelmények”
25. § A R. 36. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(1) „A településképi követelményekről a főépítész– alkalmazása hiányában a polgármester – az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, a kérelem beérkezését követő 8 napon belül szakmai konzultációt biztosít, melyért díj nem számítható fel.
26. § A R. 36. § kiegészül egy új (6) bekezdéssel:
(6) „A településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a polgármester - ellenőrzi.”
27. § A R. 37. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
28. § A R. 38. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:
29. §
„39. §
30. § A R. 40. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„40. § (1) A polgármester településképi követelmények teljesítése érdekében – a IV. fejezet szerintiek kivételével– hivatalból vagy kérelemre – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség szerint kötelezést bocsát ki.
(2) A polgármester rendeltetésváltoztatás, továbbá a helyi építési szabályzatban foglaltak, vagy a településrendezési illeszkedés követelményének megsértése esetén is az (1) bekezdés szerint jár el.”
31. § Az R. 41. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„41. § (1) A településképi követelmények be nem tartása, annak megsértése esetén a polgármester figyelmeztető döntésben – megfelelő határidő biztosításával – felhívja az ingatlantulajdonost a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés keretében az ingatlantulajdonost a településképi követelmények teljesítésére kötelezi. Ezzel egyidejűleg a kötelezettet településkép védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(3) A településkép védelmi bírság összege:
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint magánszemély esetén 200. 000 - 250.000 forint, jogi személy esetén 250.000-500.000 forint,
b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 150.000 - 200.000 forint,
c) az a) és b) pontba nem tartozó egyéb településképi és műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 100.000 -150.000 forint.”
32. § A R. 42. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság 41. § szerinti összegéről.”
33. § (1) A R. melléklete kiegészül egy új 4. sz. melléklettel, mely jelen rendelet 1. sz. melléklete.
(2) A R. 2. számú mellékletének helyébe jelen rendelet 2.sz. melléklete lép.
(3) A R. 3. számú mellékletének helyébe jelen rendelet 3. sz. melléklete lép.
34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
Helyi védett értékek, épületek, emlékművek.
Ssz. |
Megnevezés, |
Cím, hrsz. |
Leírás |
1 |
Református templom |
Biharnagybajom, |
A református templomot 1757-ben kezdték el építeni. A templom 1760-61-re lett kész. A torony építéséhez 1785. július 13-án kezdtek neki. Téglából építették a már meglevő alapra, amelyet a templom építésekor már leraktak. 1787-ben fejezték be a torony építésével kapcsolatos munkálatokat. Eredetileg egyhajós volt a templom, de 1802-ben egy nagyobb kőből álló portikust ragasztottak az asszonyok számára a templom északi részéhez. 1824-ben készült el a déli portikus. 1944-ben a háború következtében a templom fala, teteje és a torony síkja erősen megrongálódott. A háború okozta károkat 1947-48-ban javították ki. Ekkor lett csonka a torony költségkímélés végett. A toronysüveg helyreállítása 1984-ben történt meg, de az eredeti süveget építészetileg meg sem közelítette. 2004-2006 között teljes felújításra került sor. |
2 |
Polgármesteri Hivatal |
Biharnagybajom, Rákóczi u. 5. |
Az előkert nélküli utcával párhuzamos gerincű épület felújítás után is megtartotta eredeti építészeti értékeit. Az eklektikus stíllusú, neobarokk építészeti díszítéseket tartalmazó középület a főutca meghatározó épülete. |
3 |
Iroda épület |
Biharnagybajom, Rákóczi u. 12. |
A Tarr család gazda- és lakóháza irodaépületként hasznosított őrzi a településközpont jellemző, előkert nélküli épület elhelyezését. A hoszanti nyújtott kialakítású ablakok és az oromfalal, utcával párhuzamos gericű tető is arhetipikus megoldás. |
4 |
Kisnemesi lakóépület |
Biharnagybajom, Bacsó Béla u.7. |
Az 1700-as évek végén épült kisnemesi lakóház kétmenetes alaprajzú, három osztatúként épült, az udvarra néző kisház (kisszoba), pitar és az utcára néző nagyház (tisztaszoba) megosztásban, mögöttük két oldal helyiséggel, -udvarra néző oldal szobával és utcára néző oldal kamrával- középen a konyha mögött kamrával. Elől végig oszlopos tornáccal, melyet ház elejének neveztek. A nagyházban a mai napig is megvan a búbos kemence, melynek szája a konyhába nyílik. A konyha eredetileg szabadkéményes volt, bolthajtás választotta el a pitartól. A kisházat valószínűleg kályhával fűtötték, melynek füstcsöve a szabadkéménybe nyílt. A ház fala nagyméretű vályog, hajzata nád, cserép szegéllyel. A ház hossztengelyében fut a nagyméretű mestergerenda, mely a falon is fekvő, körbefutó koszorúgerendákat tartja. Ezt még a keresztbe futó folyógerendák is erősítik, illetve a mennyezetet fogják. A nád hajzatot hámozatlan rudak és lécek tartják. |
5 |
I. világháborús emlékmű |
Rákóczi út, Hrsz:150 |
Helyi identitást kifejező emlékmű |
6 |
1848-49-es emlékmű |
Rákóczi út, Hrsz:3 |
Helyi identitást kifejező emlékmű |
7 |
T0100652_VR MÁV-leltári számú vasútállomás felvételi épület |
Bem József utca 6. |
Az egységes vasúttársasági típusterv szerinti standard műszaki megoldásai olyan értékek, melyeknek visszaállítása nem csak üzemeltetői, hanem települési közérdek is egyben. A neoreneszánsz homlokzatot erős lábazati sáv, középső osztópárkány és a falak oldal élein falisáv, valamint íves szemöldökdíszű és a teljes nyíláskereten körbefutó armírozású nyílászárók jellemezték. A sárgás színezésű mezőszíneket fehér tagozatok egészítették ki. Az eredeti héjazat vörös cserép. A tető az oromzaton dísz szelemenekkel 70 cm méretékben túl volt nyújtva. |
Kiállítás dátuma Bejelentő (építtető) aláírása
A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2022. január 27. napjával.