1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Nagytarcsa Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 2142 Nagytarcsa, Rákóczi u. 4.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete: Nagytarcsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) Az Önkormányzat működési területe: Nagytarcsa Község

(4) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Nagytarcsai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), székhelye: 2142 Nagytarcsa, Rákóczi u. 4.

(5) Az Önkormányzat lapja a Nagytarcsai Tükör címet viseli.

(6) Az Önkormányzat hivatalos internetes honlapcíme (a továbbiakban: honlap): www.nagytarcsa.hu.

(7) A Képviselő-testület a közzététel helyben szokásos módját a következők szerint határozza meg:

2. § (1) A helyi önkormányzati jogok Nagytarcsa Község választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok a Képviselő-testületbe választott képviselők útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat. A helyi népszavazás részletes szabályait külön rendelet állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal és a jegyző látják el.

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: címer, zászló.

(1a) Az önkormányzat címere:

(1b) A címer kissé kerekített oldalú háromszög pajzs, felül kék, alul zöld mezőre osztott. A zöld mezőből emelkedik ki az aranyszínű szkíta, sámáncsörgő, mely nagytarcsai lelet, kora 2500 évre tehető. A pajzson a szoborcsörgő felett az egyik oldalon a sugarasan aranyló nap, a másik oldalon az aranyszínű fogyó hold látható.

(1c) az Önkormányzat zászlaja:

(1d) A zászló téglalap alakú, két egyenlő szélességű kék és zöld színű sávból áll.

(1e) A zászló első felében helyezkedik el a címerpajzs, felette aranybetűkkel a falu neve, a zászló végét arany rojt zárja.

(2) Az önkormányzat jelképeit a község rendezvényein, okiratain, nemzeti és községi ünnepeinken, valamint nemzetközi és települések közötti kapcsolatokban lehet használni.

(3) A község jelképeit a polgárok lakásuk díszítésére használhatják. A jelképek használatával összefüggésben felmerülő kérdésekben a képviselő- testület dönt az (5) bekezdés szerint.

(4) Tilos a jelképeket termék (áru) forgalmazásánál, reklám célra használni.

(5) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

II. AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

4. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényekben számára meghatározott kötelező feladat- és hatásköröket, valamint önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, valamint a bizottságaira átruházhatja, az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja (1. számú melléklet). Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, azonban nem értelmezhető továbbruházásként a Hivatal kiadmányozási rendjének megfelelő kiadmányozás, ha a hatáskör címzettje nevében történik.

(3) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatóak át a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában felsorolt hatáskörök, továbbá:

5. § Az alakuló ülést a polgármester hívja össze a választás eredményének a jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra és ő is vezeti le. A választás eredményéről a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az eskü vevő a Helyi Választási Bizottság elnöke.

6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja a Képviselő-testület ülését. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy mindkettőjük ideiglenes, vagy tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.

(3) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart. A képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében, illetve indokolt esetben külső – a meghívóban megjelölt - helyszínen tartja.

(4) A Képviselő-testület havonta egy alkalommal hétfői napon, de évente legalább 10 alkalommal tart rendes ülést. Rendes ülés július 1. és augusztus 31. közé nem tervezhető.

(5) A Képviselő-testület ülése 17.00 órától legfeljebb 22.00 óráig tart. Ha 22.00 órakor még van napirendi pont, a Képviselő-testület minősített többségi szavazással dönthet annak folytatásáról.

(6) A sürgősségi indítványokat, az előterjesztés kiegészítéseket legkésőbb a testületi- ülést megelőző munkanapon, elektronikus levélben 12 óráig kell a képviselők, és külső bizottsági tagok számára hozzáférhetővé tenni.

(7) A rendkívüli ülés meghívóját és előterjesztéseit a polgármester köteles az ülés előtt legalább 2 munkanappal az ülést megelőzően, elektronikus levél formájában a képviselők részére eljuttatni.

(8) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni 2 fő képviselőnek, bármely bizottságnak, vagy Pest Megyei Kormányhivatala vezetőjének az ülés – előterjesztésben részletezett – indokát tartalmazó indítványára. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. A rendkívüli képviselő-testületi ülés kötelező összehívásának esetében az indítvány beérkezését követő 8 napon belülre kell az ülést kitűzni. Nem kell rendkívüli ülést összehívni, ha az indítvány beérkezésétől számított 8 napon belül rendes ülést tart a Képviselő-testület, kivéve, ha a rendes ülés idején a rendkívüli ülésen tárgyalandó beadvány időmúlás miatt már okafogyottá válna.

7. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni a képviselőktől, a bizottságoktól és a Hivatal szervezeti egységeitől. A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év december 31-ig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza:

8. § (1) Előterjesztés kizárólag írásban készülhet. Az előterjesztésnek formai és tartalmi szempontból alkalmasnak kell lennie a megalapozott döntésre. A megfelelő színvonalú, tárgyalásra és döntésre alkalmas tervezet elkészítéséért az előterjesztő felel.

(2) Az előterjesztés főbb elemei:

(3) A Képviselő-testület elé határozathozatalra az illetékes bizottság(ok) által tárgyalt és határozati formában véleményezett ügyek kerülhetnek. A képviselő-testületi előterjesztés tervezetéről a tárgykör szerint illetékes bizottságok kötelesek közölni álláspontjukat az előterjesztővel.

(4) A bizottságnak az előterjesztést elutasító álláspontja a napirendre vételnek nem akadálya.

(5) Előterjesztésre jogosult:

9. § (1) A meghívót a tárgypontok megjelölésével, valamint az előterjesztéseket 3 munkanappal az ülést megelőzően a képviselőknek elektronikus levél formájában kell megküldeni.

(2) Azt az előterjesztést, mely a meghívóban szereplő napirendi ponthoz kapcsolódik, de az (1) bekezdésben megjelölt időpontban még nem áll rendelkezésre valamely ok miatt, legkésőbb az ülést megelőző 2. munkanapon kell a képviselők számára elektronikus levél formájában megküldeni.

(3) A Képviselő-testület ülésére a polgármester meghívhatja a napirendben érintett szervezeteket vagy személyeket.

(4) Az ülés meghívóját közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján és a honlapon.

10. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon – az erre kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet. A hallgatók az ülést nem zavarhatják, rendzavarás esetén az elnök a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel. Ha a rendzavarás nem szüntethető meg, az ülést félbeszakítja.

(2) Zárt ülést kell tartani:

(3) A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vesznek, vehetnek részt.

(4) A zárt ülésen hozott határozatot nyilvánosságra kell hozni, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalt jogszabály tiltja.

11. § (1) Sürgősségi indítványt írásban terjeszthet elő a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottság, valamint két képviselő együttesen. A sürgősségi indítványt a polgármesternél – az indokok megjelölésével – az ülést megelőző munkanapon 12 óráig lehet előterjeszteni.

(2) A Képviselő-testület elé rendelet-tervezetet sürgősségi indítvánnyal nem lehet előterjeszteni.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület vita nélkül minősített szótöbbséggel határoz.

12. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Az ülést levezető elnök megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét és a távollévők számát.

(3) Határozatképtelenség esetén az ülést – változatlan napirenddel – 8 napon belüli időpontra ismét össze kell hívni.

(4) A napirendet a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

(5) A rendes ülés első, kötelező napirendi pontja a Képviselő-testület határozatainak végrehajtásáról, illetve a még végre nem hajtott határozatok helyzetéről szóló jelentés, melyet a polgármester terjeszt elő.

(6) A rendes ülés kötelező és egyben utolsó napirendi pontja a képviselői kérdések, közérdekű bejelentések. Egy képviselő egy alkalommal legfeljebb 3 percben kaphat szót.

13. § (1) A napirendi pont vitája az előterjesztés ismertetésével kezdődik. Ezután rövid, értelmezést kérő kérdéseket lehet feltenni, legfeljebb 1 percben. Az előterjesztő válasza után kezdődik az érdemi vita.

(2) Az érdemi vitában először a napirend szerinti előterjesztést tárgyaló bizottságok elnökei tájékoztatják a Képviselő-testületet a bizottságuk álláspontjáról, majd ezt követően a képviselői hozzászólások következnek legfeljebb 6 percben, képviselőnként legfeljebb két részletben. Az időbeli korlátozás az előterjesztőre nem vonatkozik.

(3) A költségvetés általános és részletes tárgyalása során a képviselői hozzászólások időkerete képviselőnként 10 perc, legfeljebb két részletben. A bizottsági elnökök legfeljebb 3 percben ismertethetik a bizottságaik álláspontját, illetve az általuk felügyelt területre vonatkozó költségvetéssel kapcsolatos véleményüket.

(4) Az ülést levezető elnöke jogosult, de nem köteles szót adni az ülésen megjelent lakosságnak, illetve a tanácskozási jog nélküli személyeknek.

(5) Kötelező szót adni kérésük esetén:

(6) Szót lehet adni a napirend jelenlévő érintettjének, az (1) bekezdésben foglalt kérdések után, legfeljebb 2 percre egy alkalommal.

14. § (1) Ügyrendi javaslat a Képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő, eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, illetve az ezzel kapcsolatos álláspont, mely kizárólag eljárási kérdésre szorítkozik.

(2) Bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet a vita lezárására. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, azonnal, egyszerű többséggel határoz. A vita lezárásáról szóló határozathozatal előtt csak azok kaphatnak szót, akik a vita lezárási javaslatig már szólásra jelentkeztek.

15. § (1) Az ülés levezető elnöke gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. A tanácskozás rendjének megtartása érdekében:

(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

16. § (2) A következő napirendi pontok tárgyalása során a 13. § (2) bekezdés nem alkalmazható:

17. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a nyílt szavazás név szerinti is lehet. Titkos szavazást személyi kérdésben lehet tartani. A titkos szavazás szavazólappal, urnás rendszer segítségével történik. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolítása, és az eredmény megállapítása a Képviselő-testület tagjaiból álló, adott ügyre választott Ad-hoc Bizottság feladata. A bizottság létszáma három fő. A bizottság tagjai közül elnököt választ. A szavazás eredményéről az elnök tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(2) A nyílt szavazás szavazógéppel történik. Egy képviselő indítványára kötelező név szerinti szavazást elrendelni. Név szerinti szavazás esetén a polgármester ülésrendben szólítja a képviselőket szavazásra, akik szóban kötelesek a véleményüket a (3) bekezdésben meghatározott formában kinyilvánítani.

(3) Szavazni csak személyesen lehet „igen”, „nem” illetve „tartózkodás” formájában.

18. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Ha a döntéshez minősített többség szükséges, azt az elnöknek a szavazás előtt be kell jelentenie.

(2) A Képviselő-testület minősített többségű döntése kell:

(3) A minősített többséghez az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a meghozott határozatot vissza kell vonni, és az ügyet az érintettség ismeretében megismételt szavazásra kell bocsátani úgy, hogy a mulasztó képviselő az új döntéshozatalban nem vehet részt.

(6) A határozati javaslat szövegét szavazásra egyértelműen kell feltenni. A szavazás először a módosító indítvány(ok)ról, végül az egész rendeleti vagy határozati javaslatról történik. A módosító indítványokról benyújtás sorrendjének megfelelően kell szavazni.

(7) Egymásnak ellentmondó módosító indítványok esetén az azokról való szavazás sorrendjéről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(8) Ha a képviselő a szavazást követően azonnal jelzi, hogy a határozati javaslat félreérthető módon hangzott el, egy alkalommal kezdeményezheti a szavazás megismétlését. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, azonnal, egyszerű többséggel határoz. A levezető elnök a Képviselő-testület szavazás megismétlésére vonatkozó határozatának megfelelően a szavazást megismételteti vagy a szavazást lezárja.

(9) Módosító indítványt a vita lezárásáig írásban, az ülés levezető elnökénél nyújthatnak be az előterjesztésre jogosultak. Ettől eltérően a költségvetés, költségvetés-módosítás és zárszámadás tárgyalása során az előterjesztéshez a módosító indítványokat a testületi ülést megelőző napon déli 12 óráig le kell adni a polgármesternél írásban, a költségvetési forrás megjelölésével.

19. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendeletalkotást kezdeményezhetik:

(3) A rendelet-tervezethez írásos előterjesztést kell készíteni. Az elfogadott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(4) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni, és gondoskodni kell annak a honlapon történő közzétételéről.

(5) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan, arab számmal kell ellátni és róluk nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

20. § (1) A Képviselő-testület ülésén az Önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz interpelláció intézhető.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 6 nappal írásban kell benyújtani a polgármesternél és lehetőséget kell adni a képviselő-testületi ülésen a szóban történő előadásra is, melynek időtartama nem haladhatja meg az 3 percet. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláció tárgyát, rövid leírását.

(3) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része.

(4) Interpellálni csak képviselőnek van joga.

(5) Az interpellációra az interpellált az ülésen szóban vagy 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásbeli választ valamennyi képviselő részére kézbesíteni kell.

(6) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, akkor a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a válasz elfogadásáról.

(7) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést bizottság elé utalja. Az illetékes bizottság kijelöléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A bizottság állásfoglalását a következő rendes ülésen terjeszti elő.

(8) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, melynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

21. § (1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet. Erre a kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni.

(2) A képviselő valamennyi kérdését az ülésen kizárólag egy felszólalás alkalmával 3 percben szóban vagy írásban teheti fel. A kérdésben feltett témában vita nem indítható.

(3) A képviselő napirenden nem szereplő ügyben kérdést csak a „Egyebek” napirendi pont keretében tehet fel.

(4) A kérdezett kizárólag a „Egyebek” napirendi pont keretében feltett kérdésre köteles az ülést követően írásban választ adni, amennyiben azt az ülésen szóban nem válaszolta meg.

22. § (1) A jegyzőkönyv vezetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül. A jegyzőkönyvet 15 napon belül írásba kell foglalni; a nyílt és zárt ülést külön kell jegyzőkönyvezni.

(2) Az így elkészült jegyzőkönyvet a jegyző köteles a törvényességi felügyeletre hatáskörrel rendelkező szervnek megküldeni.

(3) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

(4) Bármely képviselő kérheti írásban benyújtott hozzászólása jegyzőkönyvhöz történő csatolását.

(5) A jegyzőkönyv – a zárt ülések jegyzőkönyvének kivételével – nyilvános, és azt bárki a Polgármesteri Hivatal titkárságán megtekintheti, arról térítés ellenében másolat készíthető.

23. § (1) A Képviselő-testület névsorát e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(3) A képviselők jogai és kötelességei azonosak, azokat az Mötv. 32-34. §-a tartalmazza. Ezen felül a képviselő:

(4) A Képviselő-testület tagjainak tiszteletdíja: bruttó 90.000,- Ft

24. § (1) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) Önkormányzati feladatok ellátására, a képviselő-testületi döntések előkészítésére, a hivatal ilyen irányú tevékenységének, valamint a képviselő-testületi döntések végrehajtásának ellenőrzésére, a Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(3) Az állandó bizottságok részletes feladatainak jegyzékét e rendelet 3. melléklete tartalmazza. Az állandó bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(4) A képviselő-testület esetenként meghatározott feladatokra ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló előterjesztésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. Az ideiglenes bizottságot működésének időtartamára ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, és terhelik, mint az állandó bizottságokat.

(5) A Bizottság tagjainak tiszteletdíja: bruttó 45.000,- Ft

(6) A Bizottság elnökének tiszteletdíja: bruttó 135.000,- Ft

(7) A bizottsági tag több bizottságban való részvétel esetén is csak egyszeri tiszteletdíjra jogosult. A bizottság elnöke, ha más bizottságban is tisztséget lát el, akkor is csak egyszeri bizottsági elnöki tisztégre járó díjazásra jogosult.

(8) Nem jár tiszteletdíj annak a képviselőnek vagy a bizottsági tagnak, aki 3 egymást követő ülésen nem vesz részt.

(9) A bizottságot az elnök képviseli. Távollétében az általa megbízott, ennek hiányában a bizottság által választott képviselő tag helyettesíti.

(10) Az állandó bizottságok elnöke és – az elnökkel együtt értve – tagjainak többsége önkormányzati képviselő. Egy képviselő legfeljebb három bizottságba választható.

25. § (1) A bizottsági ülés határozatképességére, a határozathozatal módjára, az ülésről készült jegyzőkönyvre és a zárt ülés tartására megfelelően alkalmazni kell a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat.

(2) A bizottsági ülést a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott képviselő bizottsági tag hívja össze. A bizottság ülését össze kell hívni a két bizottsági tag írásbeli kérésére, illetve a polgármester indítványára.

(3) A bizottság napirendjére az elnök tesz javaslatot; ilyen joga a polgármesternek is van. A bizottság köteles napirendjére felvenni azt az előterjesztést, melyet előterjesztésre jogosult tett, és témája szerint a megkeresett bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság ülését az elnök, távollétében az általa megbízott képviselő bizottsági tag vezeti. Megbízás hiányában a bizottság dönt az elnök eseti helyettesítéséről.

(5) A bizottsági üléseken a nem bizottsági tag képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek.

26. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat.

(2) A polgármester szabadságának idejét a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/C. §-a szerint veheti igénybe. Szabadságának idején a helyettesítéséről gondoskodni köteles.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre ruházza. Az átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

27. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei:

(3) A polgármester egyes, egyéb jogkörei:

28. § A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester a Képviselő-testület saját tagjai közül választja meg. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíja bruttó: 246.800. Ft.

29. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

(2) A jegyző:

30. § (1) A Polgármester – a Jegyző javaslatára – aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint ellátja a jegyző helyettesítését, valamint a jegyző által meghatározott feladatokat.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal azon köztisztviselője látja el, akinek a munkakörében az megtalálható.

31. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján meghatározza a Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét, melyet a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (4. számú melléklet) tartalmaz, amit a Képviselő-testület határozattal fogad el.

32. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal – munkatervében meghatározott időpontban – közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a város hivatalos honlapján és a helyi sajtó útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 30 nappal.

(3) A közmeghallgatást az ülésvezető vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(4) Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.

(5) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

33. § (1) Az Önkormányzat lapjának kiadója: Nagytarcsa Község Önkormányzata. A kiadói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a polgármester abban nem járhat el. A főszerkesztő köteles a Képviselő-testület döntéseinek megfelelően ellátni feladatát. A főszerkesztőt a Képviselő-testület választja és bízza meg nyilvános pályázat útján. A főszerkesztő esetében a kinevezés és felmentés munkáltatói jogát, az ellenőrzési és beszámoltatási jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A Nagytarcsai Tükör újság tartalmáért a vállalkozó-főszerkesztő egyszemélyben felelős.

(3) A Nagytarcsai Tükör újság közszolgálati jellegű, közérdekű információkat közöl a község lakossága számára. Kiadásának célja az Önkormányzat, a Hivatal munkájáról és a község életéről történő széleskörű tájékoztatás. Kötelező szerkesztési alapelve a tényszerű és pártatlan tájékoztatás.

(4) Mindazon határozatokat is kötelező közreadni, melyek a község lakosságának jelentős körét érintik.

(5) A lapnak megfelelő, folyamatos és arányos terjedelmű tudósítást kell nyújtania a Képviselő-testület, a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok, a Hivatal, az önkormányzati intézmények és a nemzetiségi önkormányzatok munkájáról. A nem önkormányzati, de közszolgálati jellegű anyagok közzétételével szemben előnyt élveznek a közvetlenül az Önkormányzat működéséről szóló hírek.

(6) A lap más újságba, kiadványba helyezve nem terjeszthető; szintén nem szabad más újságot, kiadványt a lapba helyezve terjeszteni.

(7) A lap példányszáma a helyi postacímek számához igazodik, terjesztésének módja a postaládákba történő eljuttatás. A lap ingyenes. A reklámokból befolyó bevétel a vállalkozó-főszerkesztőt illeti meg. A hirdetések aránya nem haladhatja meg a teljes terjedelem 10%-át. A lapban közölt társadalmi célú hirdetések terjedelme ebbe az arányba nem számítandó.

34. § (1) Az Önkormányzat honlapját azért működteti, hogy ezen az úton is a lehető legszélesebb körű tájékoztatást nyújtsa a lakosságnak szervezetéről, működéséről, illetve elektronikus úton is kapcsolattartási lehetőséget biztosítson az érdeklődőknek, továbbá lehetővé tegye a nyílt ülések közvetítését.

(2) A honlap naprakész karbantartásáról, a szükséges méretű webtárhelyről, továbbá a tényszerű, pártatlan tájékoztatásról a polgármester köteles gondoskodni.

(3) A honlapon közzé kell tenni: az Önkormányzat teljes szervezeti-személyi felépítését, az összes hatályos önkormányzati rendeletet, az önkormányzati határozatokat, a nyilvános képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit, az Önkormányzat, illetve intézményei ügyfélfogadási rendjét, a képviselők és tisztségviselők fogadóóráit, azon képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat, melyek ilyen közzétételét a nyilatkozatot tevő képviselő vagy hozzátartozó kérte, a község díszpolgárainak, továbbá a Nagytarcsa Község Önkormányzata kitüntetéssel rendelkezők nevét, a kitüntetés idejét.

(4) A honlapon közzé lehet tenni: az önkormányzati intézmények által küldött anyagokat, helyi kulturális- és sport-programokat, a helyi civil szervezetek anyagait, egyéb, helyi vonatkozású anyagokat, figyelemmel a tényszerű, pártatlan tájékoztatás előírására.

(5) A honlapon törekedni kell az interaktív, a lakossági ügyintézést megkönnyítő, a lakossági részvételt fokozó tartalmak elhelyezésére és fejlesztésére. A lakosság bevonása érdekében a Képviselő-testület nyílt ülése elé kerülő előterjesztések a döntéshozatal előtt is a honlapra helyezhetők, azokról közvélemény-kutatás is tartható.

35. § (1) Nagytarcsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött együttműködési megállapodásokban meghatározott részletes feltételeknek megfelelően a (2) – (5) bekezdésben meghatározottak szerint támogatja a nemzetiségi önkormányzatok működését.

(2) Nagytarcsa Község Önkormányzata a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

(3) Nagytarcsa Község Önkormányzata a Nagytarcsai Polgármesteri Hivatal útján szakmai segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzatok költségvetésének elkészítéséhez, az előirányzatainak felhasználásához kapcsolódó döntéseket, kifizetéseket koordinálja. A fentiek keretében az Önkormányzat segítséget nyújt az alábbi feladatokban:

(5) Nagytarcsa Község Önkormányzata a Nagytarcsai Polgármesteri Hivatal útján ellátja az önálló bankszámlával és önálló házi pénztárral rendelkező nemzetiségi önkormányzat pénztárosi feladatait és a házi pénztár kezelésével kapcsolatos valamennyi feladatot.

36. § A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és évenként költségvetéséről, illetőleg a zárszámadásról rendeletet alkot. A költségvetési rendeletben a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatáskör-átruházásokat pontosan szabályozni kell oly módon, hogy a szabályozás tartalmazza az átruházott hatáskörben meghozott döntésekről történő beszámolás szabályait is.

37. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonának körét és a tulajdonnal való rendelkezési jog gyakorlását külön rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az Önkormányzat kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

38. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 6. napon lép hatályba. E rendelet hiteles példánya a mellékletekkel és függelékekkel együtt a Nagytarcsa Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalában ügyfélfogadási idő alatt, továbbá az Önkormányzat hivatalos internetes honlapján tekinthető meg.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2020 (VI.29) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet függelékeinek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik. E rendelet 2021. január 19. napján kihirdetésre került.