Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2021. (X. 6.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendeletének módosításáról
Hatályos: 2021. 10. 07- 2021. 10. 08Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2021. (X. 6.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendeletének módosításáról
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. Cikk (2) bekezdésében valamint, a 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11 . és 11a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 26. §-ban, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. §-ban, az 58/B. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdés g) pontjában, továbbá a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, a 29. § (1)-(2) bekezdésében, a 131. § (1) bekezdésében és a 133. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a 2. alcím tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015 (II.27.) önkormányzati rendelet I. és II. fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya
1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.
2. § E rendeletben szabályozott élelmiszertámogatás, gyógyszertámogatás, lakásfenntartási támogatás, lakásbérleti támogatás, adósságcsökkentési támogatás, eseti települési támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, temetési támogatás, köztemetés költségeinek megfizetése alóli mentesítés, születési támogatás, mosható nadrágpelenka támogatás, oltási támogatás, iskolakezdési támogatás, jó tanulók szociális támogatása, ünnepi támogatás, akadálymentesítési támogatás, lakáshelyreállítási támogatás, és a szociális kölcsön támogatás személyi hatálya a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen élő személyekre terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) adósság: a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás), közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék, a lakbérhátralék, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék,
b) életvitelszerű lakhatás: a kérelmező az adott lakóingatlanban életvitelszerűen lakik, ha az ingatlan a háztartása életének helyszínéül szolgál, ahol életét szervezi, azaz életviteléhez szükséges tevékenységeket végzi, ahol a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi,
c) külön lakás: a társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás, lakáshasználat,
d) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
da) krónikus, hosszan tartó betegségből eredő jövedelemkiesés,
db) nagyobb összegű, váratlan és alkalmanként jelentkező többletkiadás, különösen betegség miatt,
dc) álláskeresők esetén az álláskeresési ellátás, vagy aktív korúak ellátásának folyósításáig terjedő időszak, kivéve, ha a kérelmező önhibájából vált álláskeresővé, vagy önhibájából került megszüntetésre a részére megállapított és folyósított bármilyen típusú ellátás,
dd) egyéb más támogatási formából való kiszorulás, kiesés,
de) elemi csapás, ipari katasztrófa okozta többletkiadás,
df) minimum 3 havi rendezetlen közszolgáltatási díjhátralék rendezése, kifizetése, kivéve, ha a kérelmező lakhatási támogatásban vagy adósságkezelési támogatásban részesül,
dg) ha a fűtési idényben (október 1. napjától március 31. napjáig) a kérelmező a lakása, albérlete fűtését nem képes biztosítani, és ez az állapot a kérelmező és családja életét, testi épségét, vagy egészségét veszélyezteti,
dh) ha a kérelmező és családja részére az étkezés és az egészség megőrzéséhez szükséges feltételek nem biztosítottak, tartósan létfenntartási gonddal küzdenek,
di) egyéb különös méltánylást érdemlő eset,
e) lakásfenntartás elismert havi költsége: közös költség, gázdíj, áramdíj, víz-és csatornahasználati díj, szemétszállítási díj, fűtési díj, lakáshitel, lakásbiztosítás, lakásbérleti díj, albérleti díj,
f) rendszeres havi kiadás: lakásfenntartás elismert havi költsége, telefondíj, internetköltség, gyógyszerköltség, egyéb rendszeres fizetési kötelezettség,
g) önhibának minősül:
ga) ha a kérelmező munkaviszonyát a munkáltató azonnali hatályú felmondással szüntette meg,
gb) ha a kérelmező munkaviszonyát a munkáltató rendes felmondással szüntette meg, de az indokolásból megállapítható, hogy az a munkavállaló mulasztása, hibája, alkalmatlansága – kivéve egészségi állapot következtében kialakult alkalmatlanság – következtében történt,
gc) ha a kérelmező részére folyósított bármilyen típusú ellátás megszüntetésére azért került sor, mert a jogszabályokban az ellátás megállapításának és folyósításának feltételeként kötelezően előírt kötelezettségét nem teljesítette, az előírt szervekkel nem működött együtt.
3. Eljárási rendelkezések
4. § (1) Az e rendelet szerinti szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni ellátások megállapítására, valamint a szociális és gyermekjóléti személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételére irányuló eljárás a kérelmező, vagy a törvényes képviselő (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére indul.
(2) A pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a kérelmet a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a Budapest Főváros I. kerület Budavári Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell benyújtani.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adósságcsökkentési, az akadálymentesítési, és a lakáshelyreállítási támogatásra irányuló kérelmet a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központban (továbbiakban: Szolgáltatási Központ) kell benyújtani.
(4) A kérelemhez csatolni kell az ellátások megállapításához a család vagy a háztartás:
a) jövedelmi viszonyairól a jövedelem típusa szerint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. §-ában, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet, és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló rendeletben foglaltak szerinti igazolást,
b) a nagykorú jövedelemmel nem rendelkező személy esetén tanulói vagy hallgatói jogviszonyra vonatkozó igazolást, vagy az állami foglakoztatási szerv igazolását álláskeresőként történő nyilvántartásba vételéről,
d) vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint,
e) az egyes támogatásokhoz szükséges e rendeletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat.
5. § Egyedülálló szülő által benyújtott kérelem esetén csatolni kell:
a) a házasság felbontásáról, a gyermekelhelyezésről és a gyermektartásdíjról szóló bírósági döntés, vagy a felek egyezségét jóváhagyó bírósági döntés vagy a felek egyezségének másolatát, valamint a megkapott tartásdíj összegéről szóló igazolást, mindezek hiányában igazolást a bírósági eljárás megindításáról, és
b) amennyiben a különélő szülő tartásdíjat nem fizet a gyermek után, a szülők közös nyilatkozatát ennek tényéről, okáról.
6. § (1) Az e rendeletben kötelezően előírt eseteken túl az ellátások megállapítására, vagy a jogosultsági feltételek fennállásának felülvizsgálatára irányuló eljárás során a jogosultság megállapítása, a jogosultsági feltételek fennállásának felülvizsgálata céljából környezettanulmányt is lehet készíteni vagy készíttetni a Szolgáltatási Központtal.
(2) A Szolgáltatási Központ a környezettanulmányt a megkeresés szerint, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételét követő 15 napon belül készíti el és küldi meg a Polgármesteri Hivatal részére.
(3) A környezettanulmány készítése során rögzíteni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes adatait, nyilatkozatukat jövedelmi és vagyoni helyzetükről, a rokoni kapcsolatokat, a kérelmező által lakott lakás méretére és minőségére, berendezésére, állapotára, a lakáshasználat jogcímére, valamint a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadásokra, és a kérelmező családjának, háztartásának rendszeres havi kiadásaira vonatkozó adatokat.
7. § Az ellátás megállapítására jogosult a döntésében előírhatja az ellátások rendeltetésszerű felhasználásának igazolását. A támogatott személy köteles a határozatban előírtaknak megfelelően a rendeltetésszerű felhasználást igazolni. Ha a támogatott személy az ellátás rendeltetésszerű felhasználását az előírt módon nem tudja igazolni, jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevevőnek minősül és vele szemben a 10. §-ban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
8. § (1) A vállalkozásból származó jövedelem esetén jövedelemigazolásként csatolni kell az adóbevallással már lezárt időszakra vonatkozóan az illetékes adóhatóság igazolását.
(2) A vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóbevallással még le nem zárt időszakról csatolni kell a könyvelő által kiállított igazolást, ennek hiányában a vállalkozó büntetőjogi nyilatkozatát az időszak alatt szerzett nettó bevételéről.
(3) A nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátások esetében jövedelemigazolásként a kérelem mellé csatolni kell a nyugdíjfolyósító szerv tárgyév januárjában megküldött értesítését, melyben szerepel a január elsejétől megállapított ellátás összege és típusa, valamint a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegéről szóló postai utalvány szelvényt, bankszámlakivonatot, vagy a pénzintézet igazolását.
(4) Álláskeresési ellátásban részesülő esetében a kérelemhez csatolni szükséges az illetékes állami foglalkoztatási szerv álláskeresési ellátást megállapító határozatának fénymásolatát és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegéről szóló postai utalvány szelvényt, bankszámlakivonatot, vagy a pénzintézet igazolását. Az álláskeresési ellátás megszűnése esetén mellékelni kell az álláskeresési ellátást megszüntető határozat másolatát.
(5) Álláskeresési ellátásban nem részesülő álláskereső esetében a kérelemhez mellékelni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az illetékes állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában szerepel-e és álláskeresési ellátásban nem részesül.
(6) Az illetékes kerületi hivatal/járási hivatal által megállapított ellátás esetében be kell nyújtani a kérelem mellé az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát, valamint a kérelem benyújtását megelőző ellátás összegéről szóló havi postai utalvány szelvényt, bankszámlakivonatot, vagy a pénzintézet igazolását.
(7) Egyéb jövedelmek esetében a kérelem mellé csatolni kell a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.
(8) A nem tanköteles korú gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonyát a köznevelési intézmény által kiállított 30 napnál nem régebbi iskolalátogatási igazolással, főiskolai vagy egyetemi hallgató esetében a felsőoktatási intézmény által kiállított 30 napnál nem régebbi hallgatói jogviszony igazolással kell igazolni.
4. A pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása, folyósítása
9. § (1) A kérelmezőt – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – az e rendelet szerinti havi rendszerességgel járó pénzbeli és természetbeni ellátás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg 1 év időtartamra.
(2) Az e rendelet szerinti havi rendszerességgel járó pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző 60 napon belül is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.
(3) A havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásra jogosult halála esetén az ellátás folyósítását a haláleset hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
(4) A nem havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat az arról rendelkező döntés szerinti időpontig kell folyósítani.
(5) A támogatásokat 100 Ft-ra kerekítve kell megállapítani a kerekítési szabályok figyelembevételével.
(6) A megállapított ellátások folyósításának módja:
a) postai úton,
b) bankszámlára történő utalással,
c) közüzemi szolgáltatókhoz történő utalással,
d) pénztári kifizetéssel,
e) élelmiszerkártyára utalással,
f) egészségkártyára utalással,
g) utalvány formájában történhet.
(7) A támogatások folyósításának módjáról az azt megállapító döntésben kell rendelkezni.
5. Jogosulatlanul igénybe vett pénzbeli és természetbeni ellátás megtérítése
10. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott, vagy felhasznált szociális és gyermekjóléti pénzbeli és természetbeni ellátást, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátást – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell:
a) pénzbeli szociális és gyermekjóléti ellátás visszafizetésére,
b) természetben nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátás esetén a megfelelő pénzegyenérték megfizetésére,
c) a személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetében a térítési díj teljes összegének megfizetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezés alapján visszafizetendő ellátást a támogatás megállapítására jogosult a kötelezett kérelmére – amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból:
a) elengedheti,
b) csökkentheti,
c) részletfizetést engedélyezhet a visszafizetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti kedvezményre vonatkozó kérelem esetén a hatáskör gyakorlója különösen az alábbiakat veszi figyelembe:
a) a háztartás jövedelmét és annak változását,
b) a háztartás tagjainak egészségügyi állapotát és annak változását,
c) a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belüli nem tervezhető kiadásokat.
6. Pénzbeli és természetben nyújtott ellátások
11. § (1) Az Önkormányzat szociális rászorultság esetén
a) települési támogatás keretében
aa) élelmiszertámogatást,
ab) gyógyszertámogatást,
ac) lakásfenntartási támogatást,
ad) lakásbérleti támogatást,
ae) adósságcsökkentési támogatást,
b) rendkívüli települési támogatás keretében
ba) eseti települési támogatást,
bb) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást,
bc) temetési támogatást,
c) köztemetés költségeinek megfizetése alóli mentesítést
biztosít, állapít meg a Szt. 45. §-ában és a 48. §-ában foglaltak, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.
(2) Az Önkormányzat az Szt. 1. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az e rendeletben meghatározott feltételek szerint
a) születési támogatást,
b) mosható nadrágpelenka támogatást,
c) oltási támogatást,
d) iskolakezdési támogatást,
e) jó tanulók szociális támogatását,
f) ünnepi támogatást,
g) akadálymentesítési támogatást,
h) lakáshelyreállítási támogatást,
i) szociális kölcsönt
nyújt.
RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK
7. Élelmiszertámogatás
12. § (1) Szociális kártya vagy utalvány formájában havi rendszerességgel nyújtott élelmiszertámogatásra jogosult az a tartósan létfenntartási gonddal küzdő kérelmező, akinek – nem egyedülélő esetén háztartása tagjainak - vagyona nincs és
a) egyedülélő és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, vagy
b) nem egyedülélő és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.
(2) Az élelmiszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és a háztartása minden tagjának a jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a kérelmező háztartása rendszeres havi kiadásairól - a kérelem benyújtását megelőző 1 havi időszak kiadásairól szóló – igazolásokat és
c) a háztartás minden tagjának a vagyonnyilatkozatát.
(3) Tartósan létfenntartási gonddal küzd az, akinek a rendszeres havi kiadása eléri:
a) egyedülélőként a havi jövedelmének a 15 %-át,
b) egyedülállóként a háztartás összes havi jövedelmének a 15 %-át,
c) család esetén a háztartás összes havi jövedelmének 20 %-át.
(4) Élelmiszertámogatásra való jogosultság egy háztartásban egyidejűleg csak egy személy részére állapítható meg.
(5) Az élelmiszertámogatás havi összege 15 000 forint.
(6) Az élelmiszertámogatás a következő alapélelmiszerek vásárlására fordítható:
a) tej, tejtermék,
b) pékáru,
c) cukor, porcukor, só, fűszer,
d) liszt, búzadara, rizs,
e) száraztészta, tojás,
f) étolaj, ecet,
g) zöldség és gyümölcs,
h) húsáru
i) tartós élelmiszer.
(7) Az élelmiszertámogatás formájáról az azt megállapító döntésben kell rendelkezni.
(8) A kártyáról és az utalványról, valamint átadásukról nyilvántartást kell vezetni.
(9) A kártyáról és az utalványról vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a) a jogosult természetes személyazonosító adatait,
b) a jogosultság kezdő és befejező időpontját,
c) a kártya, az utalvány számát.
(10) A kártya elvesztését a jogosult az elvesztéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a nyilvántartást vezető részére. Az elveszett kártya számát törölni kell a nyilvántartásból. Az elveszett kártya – a jogosult költségére – pótolható a megállapított és fennálló jogosultsági időn belül.
8. Gyógyszertámogatás
13. § (1) Budavári Egészségkártya formájában havi rendszerességgel nyújtott gyógyszertámogatásra jogosult az a kérelmező, aki állandó gyógyszeres kezelés alatt áll, a havi rendszeres gyógyszerköltségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja, valamint az Szt. szerinti közgyógyellátásra nem jogosult, és
a) egyedülélő, a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, vagy
b) egyedülálló, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, vagy
c) nem egyedülálló vagy nem egyedülélő, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, vagy
d) a 80. életévét betöltötte és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 420 %-át, egyedülélő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át.
(2) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) 30 napnál nem régebbi orvosi igazolását:
ba) arról, hogy a kérelmező krónikus betegsége miatt állandó gyógyszeres kezelés alatt áll,
bb) krónikus betegsége miatt havi rendszerességgel szedett gyógyszerről, gyógyító ellátásról és
c) 30 napnál nem régebbi gyógyszertári igazolást a b) pontban szereplő gyógyszer, gyógyító ellátás fogyasztói áráról.
(3) A gyógyszertámogatás havi összege 6 000 forint.
(4) A gyógyszertámogatás természetbeni juttatásként Budavári Egészségkártya formájában, a Budavári Egészségkártyára havonta feltöltött összeg biztosításával történik.
(5) A Budavári Egészségkártya formájában nyújtott támogatás a gyógyszertámogatást megállapító határozatban meghatározott gyógyszertárakban gyógyszernek és gyógyászati segédeszköznek minősülő termékekre és gyógyító ellátáshoz használható fel.
(6) Az elkészített és átadott Budavári Egészségkártyáról és átadásáról nyilvántartást kell vezetni.
(7) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a jogosult természetes személyazonosító adatait,
b) a jogosultság kezdő és befejező időpontját,
c) a Budavári Egészségkártya számát.
(8) A Budavári Egészségkártya elvesztését a jogosult legkésőbb az elvesztéstől számított 8 napon köteles bejelenteni a nyilvántartást vezető részére. Az elveszett Budavári Egészségkártya számát törölni kell a nyilvántartásból. Az elveszett kártya – a jogosult költségére – pótolható a megállapított és fennálló jogosultsági időn belül.
(9) Amennyiben kérelmező közgyógyellátásra válik jogosulttá, a gyógyszertámogatást a jogosultság megállapítása szerinti hónap utolsó napjával meg kell szüntetni.
9. Lakásfenntartási támogatás
14. § (1) Havi rendszereséggel nyújtott lakásfenntartási támogatásra jogosult az a kérelmező, aki a támogatással érintett lakás tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője, valamint életvitelszerűen a támogatással érintett lakásban lakik, a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összes jövedelmének 20 %-át meghaladja és
a) egyedülélő, és az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, vagy
b) nem egyedülélő, és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.
(2) A lakásfenntartás elismert havi költségét a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző egy nyári és egy téli hónap költségeinek átlaga alapján kell megállapítani.
(3) A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és a háztartás minden tagjának a jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) bérlő esetén a lakáshasználat jogcímét igazoló okiratként a bérleti szerződést, és
c) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző egy nyári és egy téli hónap lakásfenntartási költségeinek igazolását.
(4) A lakásfenntartási támogatás havi összege 5 000 Ft.
(5) A lakásfenntartási támogatás háztartásonként csak egy jogosultnak állapítható meg.
(6) Nem jogosult lakásfenntartási támogatásra az a kérelmező, akinek a háztartásának tagja:
a) önkormányzati lakás bérlőjeként lakbértámogatásban részesül,
b) költségelvű vagy piaci alapú önkormányzati lakásbérlő,
c) lakásbérleti támogatásban részesül.
(7) A lakásfenntartási támogatás természetbeni ellátásként is nyújtható, ebben az esetben a lakásfenntartási támogatás folyósítása közvetlenül az azt megállapító döntésben meghatározott közüzemi szolgáltató részére történik.
10. Lakásbérleti támogatás
15. § (1) Havi rendszereséggel nyújtott lakásbérleti támogatásban részesíthető az I. kerületben lévő lakhatását szolgáló lakás bérlője, aki az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő, ingatlanok hasznosításával foglalkozó nonprofit gazdasági társaság közreműködésével létesítette a lakásbérleti jogviszonyát, amennyiben a támogatással érintett ingatlanban életvitelszerűen lakik, és
a) egyedülélő, és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, vagy
b) nem egyedülélő, és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.
(2) A lakásbérleti támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és a háztartás minden tagjának a jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a lakásbérleti szerződést.
(3) A lakásbérleti támogatás havi összege 20 000 Ft.
(4) A lakásbérleti támogatás háztartásonként egy alkalommal és csak egy személy részére állapítható meg.
(5) A lakásbérleti támogatás ugyanazon személy részére csak egy lakásra állapítható meg.
(6) A lakásbérleti támogatás a lakásbérleti díj megfizetésére használható fel.
(7) Nem jogosult lakásbérleti támogatásra az a kérelmező, aki lakásfenntartási támogatásban részesül.
11. Adósságcsökkentési támogatás
16. § (1) Adósságcsökkentési támogatásban részesíthető az a kérelmező, aki:
a) jövedelemkiesés, tartós betegség vagy munkanélküliség miatt adósságot halmozott fel és az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és legalább egy, a lakásfenntartás elismert havi költsége körébe tartozó közüzemi díjtartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és
b) a kérelmezőnek és háztartása tagjainak vagyona nincs, és
c) aki a (3) bekezdésben meghatározott lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, és
d) vállalja az adósság és az Önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének határidőre történő megfizetését, és
e) vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, és
f) a támogatási kérelem benyújtását megelőzően a Szolgáltatási Központtal előzetes együttműködési megállapodást köt, és eleget tesz az előzetes együttműködési megállapodásban foglalt kötelezettségeinek.
(2) A kérelmező az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén is csak akkor jogosult adósságcsökkentési támogatásra, ha
a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, vagy
b) egyszemélyes háztartásban él, és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, vagy
c) gyermekét egyedül neveli, és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át.
(3) Az adósságcsökkentési támogatás esetében a helyben elismert maximális lakásnagyság:
a) egyszemélyes és kétszemélyes háztartás esetén 65 m2,
b) három vagy ennél több személyes háztartás esetén személyenként további 10 m2
azzal, hogy nem haladhatja meg a tényleges lakásnagyságot.
(4) Az adósságcsökkentési támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező 3 hónap időtartamban köteles előzetesen együttműködni a Szolgáltatási Központtal.
(5) A Szolgáltatási Központ a hozzá benyújtott kérelmet és annak mellékleteit, az általa készített környezettanulmánnyal, valamint az (1) és az (4) bekezdés szerinti előzetes együttműködésről szóló igazolással, továbbá az előzetes együttműködési és adósságkezelési tanácsadásra vonatkozó megállapodással együtt 8 napon belül megküldi az ellátás megállapítására jogosult részére.
(6) Az adósságcsökkentési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és háztartása minden tagjának jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) bérlő esetén a lakásbérleti szerződést,
c) a szolgáltató által kiállított igazolást az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közszolgáltatás kikapcsolásának, megszűntetésének tényéről,
d) a kérelmező és háztartása tagjainak vagyonnyilatkozatát,
e) az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságcsökkentési támogatásának megállapítására és igazolását arról, hogy a (1) és (4) bekezdésében előírt együttműködési kötelezettségét teljesítette.
(7) Nem jogosult adósságcsökkentési támogatásra az a kérelmező, aki:
a) önkényes lakásfoglaló, jogcímnélküli lakáshasználó, vagy
b) az adóssággal érintett ingatlant nem kizárólag saját és háztartása lakhatásának biztosítására használja, vagy
c) háztartásának tagjai vagyonnal rendelkeznek, vagy
d) az általa használt lakás nagysága meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket, vagy
e) nem teljesíti az (1) és (4) bekezdés szerinti előzetes együttműködési kötelezettségét.
(8) A kérelem elbírálásához a Szolgáltatási Központ köteles környezettanulmányt készíteni.
17. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb háromszázezer forint.
(2) Azon személy esetében, aki kérelme benyújtását megelőző öt éven belül adósságcsökkentési támogatásban részesült, a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 50 %-át, és összege legfeljebb kettőszázezer forint.
(3) További kérelem esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 25 %-át, és összege legfeljebb százezer forint.
(4) A támogatás egy összegben vagy havi részletekben, az adós vállalásától függően nyújtható.
(5) Az adósságcsökkentési támogatás időtartama legfeljebb 24 hónap.
(6) Ugyanazon háztartás tagja az adósságcsökkentési támogatás lezárásától számított 24 hónapon belül, a 19. § szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül nem részesülhet adósságcsökkentési támogatásban.
(7) Az adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.
(8) Az adósságcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(9) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor a támogatást a kezelt adósság arányának figyelembe vételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.
(10) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül.
(11) Az adósságcsökkentési támogatásban részesített személy köteles az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül írásban megállapodást kötni az adósságkövetelés jogosultjával az adósság megfizetésével kapcsolatosan.
(12) A kérelmező köteles adósságkezelési tanácsadásban részt venni. Az adósságkezelési tanácsadást az érintett adósságcsökkentési támogatás iránti kérelme benyújtásától számított 8 napon belül meg kell kezdeni.
18. § (1) Az adósságkezelési tanácsadást a Szolgáltatási Központ végzi.
(2) A Szolgáltatási Központ az adósságkezelési tanácsadás keretében:
a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról és feltételeiről,
b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságcsökkentési támogatás megállapítására,
c) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásbeli megállapodást (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodást) köt, melyben rögzítésre kerül az adós által vállalt önrész mértéke – mely nem lehet kevesebb, mint a tartozás 25%-a -, továbbá az, hogy az adósság visszafizetése egy összegben vagy részletekben történik,
d) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, melynek ténye jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, és a megállapodásban foglaltak megszegését, be nem tartását köteles 15 napon belül jelezni az ellátást megállapító felé,
e) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását,
f) közreműködik az adósságkövetelés jogosultja és az adós között kötendő megállapodás előkészítésében,
g) nyilvántartást vezet az adós és az adósságkövetelés jogosultja közötti megállapodásról és az abban foglaltak teljesítéséről,
h) gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.
(3) Az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt a támogatásban részesített személy köteles együttműködni a Szolgáltatási Központtal és az adósságkezelési tanácsadóval. Az együttműködés tartalmát és formáját, az együttműködés feltételeit, a jogokat és a kötelezettségeket a támogatásban részesített személy és az adósságkezelési tanácsadó közötti írásbeli együttműködési megállapodás határozza meg. Az együttműködés időtartama megegyezik az adósságcsökkentési támogatás időtartamával.
(4) Az együttműködés során az adós köteles:
a) hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,
b) aktívan közreműködni az anyagi helyzetének és életkörülményeinek tisztázásában, az együttműködési megállapodás létrehozásában,
c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról,
d) az együttműködési megállapodásban foglaltak szerinti befizetések igazolását bemutatni.
(5) Az érintett háztartás, vagy kérelmező adósságcsökkentési támogatásban akkor részesülhet, ha nyilatkozatban vállalja a (2)-(4) bekezdés szerinti feltételeket, és előzetes írásbeli együttműködési és adósságkezelési megállapodást köt.
(6) Az adósságkezelési megállapodásnak tartalmaznia kell többek között a részvétel feltételeit, az együttműködés időtartamát, az adós által fizetendő önrész mértékét, a fizetés ütemezését, a fizetési határidőt.
(7) Az adósnak a 16. § (1) bekezdés d) pontjában vállalt önrészt a megállapító határozat közlésétől számított 15 napon belül kell befizetni és a befizetésről szóló igazolást 8 napon belül be kell mutatni a tanácsadónak. Az adósságcsökkentési támogatás önkormányzat által fizetett összege csak az önrész befizetésének igazolása után folyósítható.
(8) Ha az adós az adósságkezelési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, a Szolgáltató Központ legalább egy alkalommal írásban felszólítja a vállalt kötelezettség teljesítésére.
(9) Amennyiben az adós a felszólítás ellenére sem tesz eleget az együttműködési megállapodásban foglaltaknak, az együttműködési megállapodást a Szolgáltatási Központ a felszólítás közlését követő 15. napon felbontja.
19. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és az adósságkezelési támogatást meg kell szüntetni, valamint a kifizetett összeget vissza kell téríttetni, ha a jogosult
a) az adósságkezelési tanácsadást a Szolgáltatási Központ írásbeli felszólítása ellenére sem veszi igénybe, vagy
b) az adósságkezelési megállapodásban foglaltaknak a Szolgáltatási Központ írásbeli felszólítása ellenére sem tesz eleget és a Szolgáltatási Központ a megállapodást felbontja,
c) az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletének megfizetését nem teljesíti, vagy
d) az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három egymást követő hónapig nem tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a jogosult akkor nem teljesíti a megfizetést, ha az adósságtörlesztés havi részletének fizetési határidejétől számított 15 nap eredménytelenül eltelt.
(3) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást folyósították.
12. Eseti települési támogatás
20. § (1) Eseti települési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és
a) egyedülélő, vagy egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, vagy
b) nem egyedülélő, vagy nem egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, vagy
c) kivételes méltányosságból a 65. életévét betöltött egyedülélő, egyedülálló vagy családban élő, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.
(2) Eseti települési támogatásra tárgyévenként egy családban csak egy személy jogosult.
(3) Nem állapítható meg az eseti települési támogatásra való jogosultság annak, aki az eseti települési támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtásakor élelmiszertámogatásban részesül.
(4) Az eseti települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetre vonatkozó igazolást, nyilatkozatot.
(5) Az eseti települési támogatás ugyanannak a személynek tárgyévenként
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben kettő alkalommal és alkalmanként a kérelem benyújtása hónapjának első napjától három hónap időtartamra,
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben egy alkalommal
állapítható meg.
(6) Az eseti települési támogatás összege az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben alkalmanként 150 000 Ft, amelyet háromhavi, egyenlő részletben utólagosan kell folyósítani.
(7) Az eseti települési támogatás összege az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben 50 000 Ft.
13. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
21. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult a 18. életévét be nem töltött gyermeket nevelő kérelmező, aki önhibáján kívül időszakosan létfenntartási gondokkal küzd és
a) egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át, vagy
b) nem egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.
(2) Időszakos létfenntartási gond különösen:
a) ha a kérelmező az általa nevelt kiskorú gyermek iskoláztatásához, tanulmányai folytatásához szükséges kiadásokat önhibáján kívül nem tudja biztosítani,
b) ha a szülő a gyermek betegségével kapcsolatban felmerülő kiadások fedezésére önhibáján kívül nem képes,
c) ha a gyermek életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető helyzet másként nem hárítható el,
d) ha a gyermek részére az étkezés és az egészség megőrzéséhez szükséges feltételek nem biztosítottak,
e) alkalmanként jelentkező gyermeket érintő többletkiadások,
f) várandós anya gyermekének megtartásához szükséges kiadások,
g) egyéb gyermeket érintő különös méltánylást érdemlő eset.
(3) Nem jogosult rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra az a kérelmező, akinek a szülői felügyeleti jogát bíróság korlátozta vagy megszüntette.
(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) az időszakos létfenntartási gondra vonatkozó igazolást, amennyiben igazolással nem bizonyítható, a kérelmező nyilatkozatát.
(5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás gyermekenként tárgyévente két alkalommal állapítható meg.
14. Temetési támogatás
22. § (1) Temetési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a létfenntartását veszélyezteti.
(2) Az eltemettető létfenntartása veszélyeztetett, ha
a) egyedülélő, és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 450 %-át, vagy
b) egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 450 %-át, vagy
c) nem egyedülálló vagy nem egyedülélő, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 400 %-át.
(3) A temetési támogatás megállapítása során a helyben szokásos legolcsóbb koporsós temetés, hamvasztásos, vagy szórásos temetés és az urnakiadás költségeit kell figyelembe venni.
(4) Nem számít temetési költségnek
a) a szertartáshoz kapcsolódó kiadás,
b) a sírkoszorúkért és sírcsokrokért fizetett összeg,
c) a búcsúztatás költségei.
(5) A (3) bekezdés szerinti temetés költségeként a kérelmező nevére szóló, a temetkezési szolgáltató által kiállított eredeti számlák (4) bekezdésben fel nem sorolt költségei vehetők figyelembe.
(6) A temetési támogatás összege az igazolt költség
a) 40 %-a, ha az egyedülélő kérelmező havi jövedelme, család esetén a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át,
b) 60 %-a, ha az egyedülélő kérelmező havi jövedelme, család esetén a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át.
(7) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeit a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. által minden év január 31. napjáig közölt adatok alapján kell megállapítani.
(8) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelmet a temetés napját követő 60 napon belül lehet benyújtani.
(9) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a kérelmező nevére kiállított temetés költségeiről szóló eredeti számlákat.
(10) A temetési támogatást megállapító határozat meghozatalát követően az eredeti temetési számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét, valamint a határozat számát az eredeti számlákra rá kell vezetni.
(11) Nem jogosult temetési támogatásra a kérelmező, ha az elhunyt személyre tekintettel a kérelmező, vagy más személy részére már került temetési támogatás megállapításra.
15. Köztemetés költségeinek megfizetése alóli mentesítés
23. § (1) Az eltemettetésre köteles kérelmező – a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezése esetén – a megtérítési kötelezettség alól 50 %-os mértékben mentesül, ha a kérelmezőnek és a családjának vagyona nincs, és
a) egyedülélő, a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, vagy
b) egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, vagy
c) nem egyedülálló vagy egyedülélő, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.
(2) Az eltemettetésre köteles személy – a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezése esetén – a megtérítési kötelezettség alól teljes egészben mentesül, ha a kérelmezőnek és a családjának vagyona nincs, és
a) egyedül élő vagy egyedülálló, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át
b) családban él, és akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
(3) A megtérítési kötelezettség alóli mentesítési kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a család minden tagjának vagyonnyilatkozatát.
16. Születési támogatás
24. § (1) Születési támogatásra jogosult az újszülött gyermeket saját családjában nevelő kérelmező, ha
a) az újszülött gyermek az I. kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen az I. kerületben él, és
b) a gyermeke születésekor és a gyermek születését közvetlenül megelőző 6 hónapban megszakítás nélkül az I. kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen az I. kerületben él.
(2) Nem jogosult születési támogatásra az a törvényes képviselő, akinek a szülői felügyeleti jogát bíróság korlátozta vagy megszüntette.
(3) A születési támogatás újszülött gyermekenként egy alkalommal állapítható meg.
(4) A születési támogatás egyszeri összege újszülött gyermekenként 100 000 Ft.
(5) A születési támogatás megállapítása iránti kérelem a gyermek születését követő 90 napon belül nyújtható be.
(6) A születési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti életvitelszerű I. kerületben való lakás időtartamáról szóló nyilatkozatot.
(7) A kérelem elbírálása során hivatalból be kell szerezni a területileg illetékes védőnő igazolását arról, hogy az újszülött gyermek és a kérelmező életvitelszerűen az I. kerületben élnek és a gyermeket a kérelmező az I. kerületi saját háztartásában neveli.
17. Mosható nadrágpelenka támogatás
25. § (1) Mosható nadrágpelenka támogatásban részesíthető a kérelmező, ha
a) a családjában van rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, vagy
b) a családjában van a tárgyévben rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült gyermek, vagy
c) családjában három vagy annál több gyermeket nevel, vagy
d) a támogatással érintett gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos, vagy
e) a támogatással érintett gyermek részére gyermekorvos által javasolt a mosható nadrágpelenka használata, különösen atópiás dermatitiszben szenvedő gyermek esetén.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén akkor jogosult a kérelmező mosható nadrágpelenka támogatásra, ha
a) egyedülálló, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át, vagy
b) nem egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át.
(3) A mosható nadrágpelenka támogatás gyermekenként egy alkalommal állapítható meg.
(4) A mosható nadrágpelenka támogatás mértéke
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a mosható nadrágpelenka vásárlását igazoló számlán szereplő összegnek a 100 %-a, de maximum 60 000 Ft,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a mosható nadrágpelenka vásárlását igazoló számlán szereplő összegnek a 80 %-a, de maximum 40 000 Ft,
c) az (1) bekezdés c)-e) pontjai szerinti esetekben a mosható nadrágpelenka vásárlását igazoló számlán szereplő összegnek a 60 %-a, de maximum 30 000 Ft.
(5) A mosható nadrágpelenka támogatás megállapítása iránti kérelem a támogatással érintett gyermek második életévének betöltéséig nyújtható be.
(6) A mosható nadrágpelenka támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a kérelmező nevére kiállított, a mosható nadrágpelenka vásárlását igazoló számlát,
c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az e bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakon túl igazolást a gyermek tartós betegségéról, vagy súlyos fogyatékosságáról,
d) az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben az e bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakon túl a gyermekorvos mosható nadrágpelenka használatára vonatkozó javaslatát.
18. Oltási támogatás
26. § (1) Oltási támogatásra jogosult az a kérelmező:
a) akinek a 2. életévét be nem töltött gyermeke részére a gyermekorvos javasolja a rotavírus okozta hasmenés elleni ötkomponensű védőoltássorozat beadását, vagy
b) akinek az 1. életévét betöltött és a 18. életévét be nem töltött gyermeke részére a gyermekorvos javasolja a kullancs-encephalitis elleni védőoltás beadását vagy
c) akinek a 6 hetes kort betöltött és a 2. életévét be nem töltött gyermeke részére a gyermekorvos javasolja az agyhártyagyulladás elleni védőoltás beadását,
d) aki a 18. életévét betöltötte és részére a háziorvos javasolja a kullancs-encephalitis elleni védőoltás beadását, vagy
e) aki a 80. életévét betöltötte és részére a háziorvos javasolja a pneumococcus elleni védőoltás beadását.
(2) Az oltási támogatás mértéke az oltás teljes ára.
(3) Az oltási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az (1) bekezdés a), b), c) pontja estében a házi gyermekorvos,
b) a d) és e) pontok esetében a háziorvos
védőoltás vagy védőoltás sorozat beadására vonatkozó javaslatát.
19. Iskolakezdési támogatás
27. § (1) Iskolakezdési támogatásra jogosult a kérelmező, ha alapfokú oktatásban, vagy a 18. életévét be nem töltött nappali oktatás munkarendje szerint középfokú oktatásban tanulmányokat folytató gyermeket nevel és
a) egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450%-át, vagy
b) nem egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át.
(2) Iskolakezdési támogatásra jogosult a 18. életévét betöltött és a 23. életévét be nem töltött nappali oktatás munkarendje szerint középfokú oktatásban tanulmányokat folytató kérelmező, amennyiben a családjában, vagy a kérelmezőt gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat.
(3) Nem jogosult iskolakezdési támogatásra az a kérelmező, akinek a szülői felügyeleti jogát bíróság korlátozta vagy megszüntette.
(4) Az iskolakezdési támogatás összege gyermekenként évente 15 000 Ft.
(5) Az iskolakezdési támogatás megállapítása iránti kérelem a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól kezdődően a következő tanítási év szeptember 30. napjáig nyújtható be.
(6) Az iskolakezdési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a támogatással érintett gyermek tanulói jogviszony igazolására vonatkozó 30 napnál nem régebbi iskolalátogatási igazolást.
20. Jó tanulók szociális támogatása
28. § (1) Jó tanulók szociális támogatására jogosult az alapfokú oktatásban tanulmányokat folytató és az általános iskola második évfolyamát sikeresen elvégző tanuló, valamint a 18. életévét be nem töltött nappali oktatás munkarendje szerint középfokú oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző tanév tantárgyi átlaga 4, 50 vagy a fölött van, és
a) egyedülálló szülő neveli, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át, vagy
b) nem egyedülálló szülő neveli, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.
(2) Jó tanulók szociális támogatására jogosult a 18. életévét betöltött és a 23. életévét be nem töltött nappali oktatás munkarendje szerint középfokú oktatásban tanulmányokat folytató kérelmező, amennyiben a családjában, vagy a kérelmezőt gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat.
(3) A 18. életévét be nem töltött tanuló esetén a törvényes képviselő jogosult a kérelem benyújtására és az ösztöndíj a kérelmező részére kerül folyósításra.
(4) Az előző tanév tantárgyi átlagának számításánál a tanuló magatartás és a szorgalom érdemjegyét figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A támogatás havi összege tanulónként 15 000 Ft.
(6) A támogatás a tanítási év első tanítási napja szerinti hónap első napjától a tanév utolsó tanítási napja szerinti hónap utolsó napjáig kell folyósítani.
(7) A támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a tanulói jogviszony igazolására a köznevelési intézmény által kiállított 30 napnál nem régebbi iskolalátogatási igazolást,
c) a tanulónak a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző tanév érdemjegyeit, osztályzatait tartalmazó bizonyítványról készített másolatot.
(8) A támogatás megállapítása iránti kérelem évente a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a következő tanítási év szeptember 15. napjáig nyújtható be.
(9) El kell utasítani annak a törvényes képviselő kérelmezőnek a tanulmányi ösztöndíj megállapítása iránt benyújtott kérelmét, akinek a szülői felügyeleti jogát bíróság korlátozta vagy megszüntette.
20/A. Ünnepi (karácsonyi, húsvéti) támogatás
29. § (1) Ünnepi támogatásra jogosult az a kérelmező
a) aki a 80. életévét betöltötte, vagy a tárgyév december 31. napjáig a 80. életévét betölti,
b) aki a tárgyév december 31. napjáig a 65. életévét betölti, és a húsvéti ünnep alkalmából nyújtható támogatás esetén tárgyév március 1-jén, a karácsonyi ünnep alkalmából nyújtható támogatás esetén tárgyév november 1-jén
ba) élelmiszertámogatásban, vagy
bb) gyógyszertámogatásban, vagy
bc) adósságcsökkentési támogatásban, vagy
bd) lakásfenntartási támogatásban részesül,
c) aki a tárgyévben rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült, vagy
d) aki a húsvéti ünnep alkalmából nyújtható támogatás esetén a tárgyév március 1-jén, a karácsonyi ünnep alkalmából nyújtható támogatás esetén tárgyév december 1-jén a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevel a családjában, vagy a 18. életévét betöltötte és saját jogán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult.
(2) Az ünnepi támogatás évente két alkalommal
a) a húsvéti ünnep, és
b) a karácsonyi ünnep alkalmából nyújtható.
30. § (1) Az ünnepi támogatás megállapítása iránti kérelem
a) a 29. § (2) bekezdés a) pontja esetén a húsvéti ünnepet megelőző 60 napon belül, de legkésőbb a húsvétot megelőző 10. napig,
b) a 29. § (2) bekezdés b) pontja esetén tárgyév október 15-től december 1-ig nyújtható be.
(2) Az időszaki támogatás összege alkalmanként és családonként 8 000 Ft.
20/B. Akadálymentesítési támogatás
31. § (1) Mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből adódó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeinek csökkentése, a rendeltetésszerű használat biztosítása céljából akadálymentesítési támogatás igényelhető meglévő I. kerületi lakáson, vagy lakóépületen (továbbiakban együtt: lakás) elvégzett akadálymentesítési munkákhoz.
(2) Akadálymentesítési támogatást igényelheti az, aki
a) mozgáskorlátozott, vagy
b) 18. életévét be nem töltött mozgáskorlátozott személyt nevel.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában mozgáskorlátozott személy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés 14. pontja szerinti mozgáskorlátozott személy.
(4) E támogatás tekintetében akadálymentesítési munka különösen:
a) a lakás helyiségein belül korlátok, kapaszkodók felszerelése,
b) ajtók kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése,
c) járda kialakítása,
d) elektromos szerelvények, aljzatok, kapcsolók áthelyezése,
e) a fogyatékosságnak megfelelő fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, áthelyezése, átalakítása vagy kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása,
f) mosdó- és mellékhelyiségek kialakítása, átalakítása, kádak, zuhanytálcák elhelyezése, beszerelése, beépítése.
(5) Akadálymentesítési támogatásra jogosult a kérelmező, ha a támogatással érintett lakásnak tulajdonosa, haszonélvezője vagy bérlője, és a kérelmezőnek, valamint háztartása tagjainak vagyona nincs, és
a) egyedülélő, és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át, vagy
b) aki nem egyedülélő, és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át.
(6) Akadálymentesítési támogatás ugyanannak a személynek kétévente egy alkalommal állapítható meg.
(7) Az akadálymentesítési támogatás legmagasabb összege 300 000 Ft.
(8) Akadálymentesítési támogatás egy lakásra egy kérelmezőnek állapítható meg.
(9) Az akadálymentesítési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) súlyos mozgáskorlátozottság igazolására az alábbi iratok egyikét:
aa) súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését,
ab) fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozatot,
ac) a fogyatékosság, súlyos mozgáskorlátozottság megállapításának alapjául szolgáló hatályos és érvényes szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt,
ad) hatályos és érvényes tartósan beteg gyermekről, vagy súlyosan fogyatékos gyermekről szóló igazolást,
ae) a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló határozatot,
b) a kérelmező és a háztartás minden tagjának a jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
c) a háztartás tagjainak vagyonnyilatkozatát,
d) bérlő esetén lakásbérleti szerződést,
e) kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az akadálymentesítéshez más támogatásban nem részesül,
f) az akadálymentesítési munkálatokat tartalmazó előzetes és részletes költségbecslést,
g ) nem tulajdonos kérelmező esetén a lakás tulajdonosának írásbeli hozzájárulását.
(10) Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelem elbírálásához környezettanulmányt kell készíteni a támogatással érintett lakásban. A környezettanulmányt a kérelem beérkezését követő 8 napon belül a Szolgáltatási Központ készíti el.
32. § (1) A Szolgáltatási Központ a benyújtott kérelmet annak mellékleteivel és a környezettanulmánnyal, valamint a támogatással kapcsolatos javaslatával együtt a kérelem benyújtását követő 15 napon belül küldi meg a Polgármesteri Hivatal részére.
(2) A megállapított akadálymentesítési támogatás összegével a támogatásban részesített köteles a támogatást megállapító határozat közlésétől számított 120 napon belül elszámolni.
(3) Az akadálymentesítési támogatás csak a kérelem benyújtását követően elkezdett munkák kifizetésére, beszerzett eszközök, anyagok árának megfizetésére használható fel.
(4) Amennyiben a kérelemben, az akadálymentesítési munkálatokat tartalmazó előzetes és részletes költségbecslésben megjelölt munkák tényleges kivitelezési-, beszerzési és anyag költsége csökken, vagy a támogatásban részesített úgy dönt, hogy egyes támogatott munkák elvégzésétől, anyagok beszerzésétől eláll, a támogatásban részesített csak a támogatásként megítélt összeg arányosan csökkentett részére jogosult.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a támogatásban részesített köteles a teljes összegű támogatás és az arányosan csökkentett támogatás közötti különbözeti összeg visszafizetésére a (2) bekezdés szerinti határidő lejártát követő naptól számított 90 napon belül.
(6) Ha a támogatásban részesített az (5) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti, abban az esetben a teljes támogatási összeget vissza kell fizetnie az (5) bekezdésben előírt határidő lejártát követő naptól számított 30 napon belül.
(7) A számlák benyújtásakor a támogatási összeg kifizetését a támogatottnak igazolnia kell.
(8) Ha a támogatásban részesített a megállapított akadálymentesítési támogatás összegével teljes mértékben, hiánytalanul nem számol el a (2) bekezdésben meghatározott időpontig, köteles a megállapított és részére utalt támogatás teljes összegét visszafizetni.
(9) A támogatási összeggel történő elszámolást követően a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (a továbbiakban: GAMESZ) a helyszínen jogosult ellenőrizni a munkálatok elvégzését, a támogatás felhasználását.
20/C. Lakáshelyreállítási támogatás
33. § (1) Lakáshelyreállítási támogatás nyújtható az I. kerületben lévő lakhatását szolgáló lakás tulajdonosának, vagy haszonélvezőjének, amennyiben a támogatással érintett ingatlanban életvitelszerűen lakik, és
a) a 65. életévét betöltötte, vagy
b) az Szt. szerinti aktív korúak ellátására jogosult, vagy
c) kettő vagy több gyermeket nevel.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén akkor jogosult a kérelmező lakáshelyreállítási támogatásra, ha kérelmezőnek és háztartása tagjainak vagyona nincs, és
a) nem egyedülélő, és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, vagy
b) egyedülélő, és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.
(3) E támogatás tekintetében lakáshelyreállítási munka:
a) a lakás helyiségeinek tisztasági festése,
b) elavult vízvezetékek, villanyvezetékek javítása, felújítása, cseréje,
c) a családi ház hőszigetelésének javítását célzó munkálatok (tető-, lábazati- és homlokzati hőszigetelés),
d) a fürdőszoba felújítása, korszerűsítése,
e) a fűtőberendezés szakszerű tisztítása és karbantartása, korszerűsítése,
f) nyílászárók cseréje,
g) kémény felújítása.
(4) A lakáshelyreállítási támogatás összege lakásonként és alkalmanként nem haladhatja meg a 200 000 Ft-ot.
(5) Lakáshelyreállítási támogatás ugyanannak a személynek kétévente egy alkalommal állapítható meg.
(6) A lakáshelyreállítási támogatás ugyanarra a lakásra kétévente és egyszerre csak egy személynek állapítható meg.
(7) A lakáshelyreállítási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és háztartása minden tagjának jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a háztartás tagjainak külön-külön tett vagyonnyilatkozatát,
c) a lakáshelyreállítási munkálatokat tartalmazó előzetes és részletes költségbecslést és
d) nem tulajdonos kérelmező esetén a lakás tulajdonosának írásbeli hozzájárulását.
(8) A lakáshelyreállítási támogatás iránti kérelem elbíráláshoz környezettanulmányt kell készíteni a támogatással érintett lakásban. A környezettanulmányt a kérelem beérkezését követő 8 napon belül a Szolgáltatási Központ készíti el.
34. § (1) A Szolgáltatási Központ a benyújtott kérelmet annak mellékleteivel és a környezettanulmánnyal, valamint a támogatással kapcsolatos javaslatával együtt a kérelem benyújtását követő 15 napon belül megküldi a kérelem elbírálására jogosult részére.
(2) A megállapított lakáshelyreállítási támogatás összegének felhasználását a támogatásban részesített köteles a támogatást megállapító határozat közlésétől számított 120 napon belül igazolni.
(3) A lakáshelyreállítási támogatás csak a kérelem benyújtását követően elvégzett munkák kifizetésére, beszerzett eszközök, anyagok árának megfizetésére használható fel.
(4) Amennyiben a kérelemben, a lakáshelyreállítási munkálatokat tartalmazó előzetes és részletes költségbecslésben megjelölt munkák tényleges kivitelezési-, anyagköltsége csökken, vagy a támogatásban részesített úgy dönt, hogy egyes támogatott munkák elvégzésétől, anyagok beszerzésétől eláll, a támogatásban részesített csak a támogatásként megítélt összeg arányosan csökkentett részére jogosult.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a támogatásban részesített köteles a teljes összegű támogatás és az arányosan csökkentett támogatás közötti különbözeti összeg visszafizetésére a (2) bekezdés szerinti határidő lejártát követő naptól számított 90 napon belül.
(6) Ha a támogatásban részesített az (5) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti, abban az esetben a teljes támogatási összeget vissza kell fizetnie az (5) bekezdésben előírt határidő lejártát követő naptól számított 30 napon belül.
(7) A számlák benyújtásakor a támogatási összeg kifizetését a támogatottnak igazolnia kell.
(8) Ha a támogatásban részesített a megállapított lakáshelyreállítási támogatás összegével teljes mértékben, hiánytalanul nem számol el a (2) bekezdésben meghatározott időpontig, köteles a megállapított és részére utalt támogatás teljes összegét visszafizetni.
(9) A támogatási összeggel történő elszámolást követően a GAMESZ a helyszínen jogosult ellenőrzi a munkálatok elvégzését, a támogatás felhasználását.
20/D. Szociális kölcsön
35. § (1) Szociális kölcsön nyújtható a kérelmező részére
a) nem önkormányzati lakás esetén a bérleti szerződéshez kapcsolódó biztosíték megfizetésére,
b) alapvető lakhatási feltételeket biztosító berendezési tárgy - tűzhely, fűtő-, vízmelegítő készülék - vásárlására, cseréjére,
c) közművek lakásba történő bevezetéséhez és közművekre történő csatlakozáshoz,
d) felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató esetében a képzés időtartama alatt egy alkalommal a képzési költségek fedezésére,
e) gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez abban az esetben, ha az igénylő nem részesül közgyógyellátásban, gyógyszertámogatásban,
f) ha elemi csapás, ipari katasztrófa vagy bűncselekmény károsultja és a kár vonatkozásában nem rendelkezik biztosítással, vagy
g) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet kialakulása esetén.
(2) Szociális kölcsön akkor nyújtható, ha
a) a kérelmező és családja a kérelem benyújtásakor havi rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és
b) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.
(3) A szociális kölcsön összege az igazolt igényelhető eszközök, események, rendkívüli élethelyzet alapján kerül megállapításra, de nem haladhatja meg a 300 000 Ft-ot.
(4) A szociális kölcsön nyújtása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat és
b) a szociális kölcsön nyújtásának szükségességét igazoló iratot, annak hiányában kérelmező nyilatkozatát.
(5) A szociális kölcsön nyújtására kölcsönszerződést kell kötni.
(6) A szociális kölcsön egy családban élők közül csak egy személy részére nyújtható.
(7) A szociális kölcsön kamatmentes, visszafizetésének ütemezéséről az azt megállapító határozatban kell rendelkezni azzal, hogy a visszafizetés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.
(8) A szociális kölcsön visszafizetését a szociális kölcsön nyújtását követő második hónap első napjától kell megkezdeni.
(9) A kölcsönben részesített köteles a (7) bekezdés szerinti részleteket határidőre megfizetni.
(10) Ha a kölcsönben részesített a szociális kölcsön visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül nem képes teljesíteni, kérelmére legfeljebb 6 hónap időtartamra a visszafizetés szüneteltetése engedélyezhető.
(11) A (7) bekezdés szerinti visszafizetési határidőbe nem számít bele a visszafizetés kötelezettség szüneteltetésének időtartama.
(12) Különös méltánylást érdemlő esetben, ha a szociális kölcsönben részesített a szociális kölcsön visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül nem képes teljesíteni, a még vissza nem térített összeg részben vagy egészben történő elengedése engedélyezhető.
(13) A szociális kölcsön még vissza nem térített összegét a kölcsönben részesítettnek egyösszegben vissza kell fizetnie:
a) ha a kölcsön részleteinek megfizetését 3 hónapon keresztül nem teljesíti és részére szünetelés nem került engedélyezésre,
b) ha a szociális kölcsönt nem a kérelemben megjelölt, valamint nem a kölcsönszerződésben előírt célra használja fel.
(14) A nem önkormányzati lakásbérleti szerződéséhez kapcsolódó biztosíték megfizetésére nyújtott szociális kölcsön esetében a szociális kölcsön kézhezvételétől számított 2 hónapon belül be kell mutatni a kölcsönszerződésben foglaltak szerint a kölcsön felhasználásával kötött bérleti szerződést. Amennyiben a bérleti szerződésben meghatározott bérleti díj biztosítéka kevesebb, mint a szociális kölcsön összege, a különbözetet a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül egyösszegben vissza kell fizetni.
(15) A bérleti szerződés megszűnésekor a kapott szociális kölcsön összegét a szerződés megszűnését követően egy összegben 15 napon belül vissza kell fizetni. ’’”
2. § Hatályát veszti a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015 (II.27.) önkormányzati rendelet III. Fejezete.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.