A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének

6/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 58/B (2) bekezdésében és 134/E. §-ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében, 131. §(1) bekezdésében, 133. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, a Budavári Önkormányzat illetékességi területén meghatározza a pénzbeli és természetbeni, a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, valamint azok elbírálásának szabályait, továbbá a szociális ellátás finanszírozásának és intézmény-rendszerének kereteit.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szociális törvény) 3. § (1) bekezdése alapján a rendelet hatálya kiterjed a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező:

            a) magyar állampolgárokra,

            b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

            c) hontalanokra,

            d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya a Szociális törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében kiterjed a Szociális törvény 3. § (2) bekezdése szerinti, Budapest I. kerületében tartózkodó külföldi állampolgárokra is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Budapest I. kerületében bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(4) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) – (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Budapest I. kerület közigazgatási területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is.

(5) A Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete, annak Népjóléti Bizottsága, a Polgármester, továbbá az Önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményei az e rendeletben foglalt szabályokat alkalmazzák.

3. Az ellátások megállapításának általános szabályai

3. § A pénzben és természetben nyújtott ellátásokat a családközpontú ellátás elvének érvényesítésével kell biztosítani. Az igénylő jogosultságának elbírálása során a családban életvitelszerűen együtt élő személyek életkörülményeit, szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatást a jogosult részére úgy kell megállapítani, hogy az lehetőség szerint javítsa a család létfenntartási, lakhatási feltételeit is.

4. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a pénzben és természetben nyújtott ellátások megállapításánál az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításakor jövedelemként kell figyelembe venni – a Szociális törvény 4. § (1a) bekezdésében, a 10. § (4) bekezdésében foglaltak, valamint a szociális tanulmányi ösztöndíj kivételével – az Önkormányzat által az igénylő és családtagjai részére korábban megállapított pénzben és természetben nyújtott rendszeres ellátások havi összegét.

(2) A jövedelemszámításnál irányadó időszak:

a) társadalombiztosítási, illetve rendszeres pénzellátásoknál egy hónap,

b) más, havonta mérhető rendszeres jövedelmeknél három hónap,

c) egyéb jövedelmeknél hat hónap.

5. § (1) A szociális és gyermekjóléti ellátásra irányuló eljárás kérelemre indul. Az ügyfél a kérelmét - az igénylésre rendszeresített nyomtatvány, továbbá a jogosultság megállapításához szükséges nyilatkozatok, igazolások csatolásával - a Budapest Főváros I. kerület Budavári Polgármesteri Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) Ügyfélszolgálati Irodáin (Budapest I., Kapisztrán tér 1., Budapest I., Attila út 65., Budapest I., Iskola utca 16. címen) nyújthatja be személyesen hivatali időben, vagy küldheti el e címekre postán.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti igényt, ha az Önkormányzat által fenntartott intézmény által biztosítható, az ellátást végző (több azonos ellátást végző intézmény esetén az igénylő lakóhelye szerint illetékes) intézmény vezetőjének kell bejelenteni.

6. § (1) A jogosultság megállapításához az igénylő a kérelmében saját és a vele közös háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, vagyoni helyzetét bemutató - nyilatkozatokat és igazolásokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles becsatolni, amelyet a rendelet az egyes támogatási formáknál külön megjelöl.

(2) Nem szükséges az ügyfélnek új igazolást benyújtani, illetve nyilatkozatot tenni, ha korábbi kérelmének elbírálásához:

a) rendszeres havi jövedelméről három hónapon belül,

b) tárgyévi nyugdíjáról,

c) a vagyonról és az egyéb igazolandó körülményekről tizenkét hónapon belül a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta.

(3) A munkanélküli státusz az illetékes Munkaügyi Kirendeltség határozatával igazolható.

(4) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) az álláskeresési segélyről a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,

d) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről szóló igazolást - vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolását -, melynek egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani,

e) egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.

(5) A nem tanköteles korú gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.

(6) Annak igazolására, hogy a gyermekét a szülő egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi ítélet, apai elismerő nyilatkozat, a gyermek családi jogállását rendező határozat, gyermektartásdíj megállapításáról szóló bírói végzés vagy az ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgál.

(7) Amennyiben a rendelet vagyonnyilatkozat tételét írja elő, - a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint - az igénylőnek és családtagjainak nyilatkozniuk kell a Szociális törvény 4. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerinti vagyonukról, valamint arról, hogy rendelkeznek-e tartási, életjáradéki, illetve örökösödési szerződéssel.

7. § (1) Ha a jogosultság elbírálásához a rendelet vagyonnyilatkozatot ír elő és a vagyonnyilatkozat szerint:

a) a család egynél több lakóingatlannal rendelkezik,

b) a család egyéb ingatlan vagyonának együttes forgalmi értéke meghaladja a kétmillió forintot,

c) a család ingó vagyonának együttes forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét,

az ellátást csak a Népjóléti Bizottság javaslata alapján állapítja meg a Polgármester.

(2) A hatáskör gyakorlója a szociális körülmények mérlegelése alapján dönthet a hatáskörében megállapított ellátás természetben történő biztosításáról.

8. § (1) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során környezettanulmányt kell készíteni a települési támogatás (kivéve a gyógyszer-támogatási és temetési segély) megállapításához.

A környezettanulmánynak ki kell térnie – a szociális körülmények általános leírásán túl – arra, hogy az igénylő az általa lakott lakásban milyen jogcímen lakik, ki a lakás tulajdonosa, használója illetve haszonélvezője. Nem szükséges környezettanulmányt készíteni, ha az a Hivatalban az igénylő vagy családtagja egyéb ellátás iránt benyújtott kérelme folytán két éven belül már rendelkezésre állt. Az Önkormányzat szociális intézményei környezettanulmány készítésére felkérhetők.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások közül az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az idősek klubjában történő ellátás igénybevételéhez, továbbá a gyermekek átmeneti elhelyezéséhez, és a veszélyeztetett gyermekek helyzetének feltárása során a gondoskodást nyújtó intézmény környezettanulmányt készít.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben nem szabályozott esetekben környezettanulmány készíthető az ellátásra való jogosultság elbírálásához vagy kérelmező és családja szociális helyzetének pontos megítéléséhez, amennyiben a hatáskör gyakorlója, a Hivatal, illetve az intézmény azt szükségesnek tartja.

4. A pénzellátások folyósítása

9. § (1) A rendszeres támogatások folyósításának módját a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet szabályozza.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a pénzbeli ellátásokat 100 forintra kerekítve kell megállapítani.

5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

10. § (1) A pénzben vagy természetben nyújtott ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő személyt a Szociális törvény 17. §-a alapján visszafizetésre kell kötelezni.

(2) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell

1. a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;
2. természetben nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;
3. a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére (a) – c) pont alattiak együtt a továbbiakban: megtérítés).

6. Térítési díj

11. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért az igénylő - ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – személyi térítési díjat fizet. A személyi térítési díj megállapításakor a Szociális törvény 114-119/B. §-ai, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) 146-150. §-ai szerint kell eljárni.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásban részesülő személy szociális helyzetére tekintettel személyes díjkedvezményben részesül, illetve kérheti a térítési díj elengedését, az egyes ellátási formáknál szabályozottak szerint.

(3) A szociális étkeztetésre vonatkozó térítési díjakat jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. A személyes díjkedvezmény mértékéről, az ennek figyelembevételével fizetendő kedvezményes térítési díjról e rendelet 59 § (1) bekezdésében és 62. § (1) bekezdésében valamint 68. § (3) bekezdésében foglaltak esetén – az intézményvezető dönt. A személyi térítési díj elengedéséről a polgármester dönt.

(4) A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjakat, amelyeket a 2. melléklet tartalmaz, havonta előre kell megfizetni.

(5) A speciális szociális alapellátási feladatokhoz kapcsolódó és egyéb szolgáltatások térítési díjait a 2. számú melléklet tartalmazza.

12. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, illetve az idősek klubjában történő ellátás esetén nem nyújtható személyes díjkedvezmény, ha az igénylő:

a) életjáradéki szerződést kötött;

b) az általa lakott saját tulajdonában lévő lakás vagy az általa lakott és bérelt önkormányzati tulajdonban lévő lakáson kívül más lakás tulajdonjogával rendelkezik.

13. § (1) Az ellátást az intézményvezető megszünteti, ha

a) az ellátott lakóhelye az I. kerületben megszűnik,

b) az ellátott a személyi térítési díjat nem fizeti,

c) az ellátott tartásra köteles hozzátartozója az ellátást biztosítja,

d) az intézményi ellátás feltételeinek megszűnésekor, vagy ha a jogosultat más intézményben kell elhelyezni,

e) a házirend súlyos megsértése esetén,

f) az ellátás az igényelt formában nem biztosítható.

(2) Az intézményvezető saját hatáskörben hozott döntései ellen az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Polgármesteréhez lehet fordulni.

7. Ellátási formák

14. §. (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítéseként, pótlásaként pénzbeli, természetbeni szociális illetve gyermekvédelmi ellátás nyújtható.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete szociális rászorultság esetén a jogosult számára

            a) települési támogatást

                        aa) szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatást,

                        ab) gyógyszer-támogatási segélyt,

                        ac) adósságkezelési támogatást,

                        ad) lakásfenntartási támogatást,

            b) rendkívüli települési támogatást

                        ba) temetési segélyt,

                        bb) eseti települési támogatást,

                        bc) krízistámogatást,

                        bd) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást,

            c) köztemetést

állapít meg az Szt. 45. §-ában és a 48. §-ában foglaltak figyelembevételével, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(3) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. 1. § (2) bekezdésében foglaltak alapján egyéb önként vállalt feladat keretében:

            a) születési támogatást,

            b) iskolakezdési támogatást,

            c) lakás-helyreállítási támogatást,

            d) időszaki támogatást,

            e) oltási támogatást,

            f) szociális tanulmányi ösztöndíjat,

            g) mosható nadrágpelenka támogatást,

            h) kedvezményes uszodabérlet biztosítását.

állapít meg az e rendeletben szabályozottak szerint.

8. Hatásköri szabályok

15. § (1) Az alábbi szociális ügyekben a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Polgármester dönt:

a) Szociális tanulmányi ösztöndíj,

b) települési támogatás (eseti települési támogatás, szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatás, gyógyszer-támogatási segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás)

c) Születési támogatás,

d) Iskolakezdési támogatás,

e) Személyi térítési díj elengedése,

f) Időszaki támogatás,

g) Oltási támogatás,

h) Köztemetés,

i) Adósságkezelési támogatás,

j) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

k) mosható nadrágpelenka támogatás.

(2) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Népjóléti Bizottság jogosult dönteni az alábbi ügyekben:

a) krízistámogatás,

b) lakás-helyreállítási támogatás,

c) kedvezményes üdülés részvétel feltételei, turnusbeosztás, üdülési díj.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a fellebbezésekről a Népjóléti Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt. A Népjóléti Bizottság a javaslattétel során azt vizsgálja, hogy a döntés a vonatkozó jogszabályoknak megfelelt-e.

(4) A Polgármester és a Népjóléti Bizottság átruházott önkormányzati jogkörben hozott határozata ellen a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni a döntés közlésétől számított 15 napon belül. A Képviselő-testület döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. Határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre való hivatkozással, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni.

(5) A Polgármester, illetve a Népjóléti Bizottság a szociális juttatás megállapításáról szóló határozatban előírhatja a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának igazolását. Ha a segélyezett személy a rendeltetésszerű felhasználást nem tudja igazolni, vele szemben az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőkre vonatkozó, a Szociális törvény 17. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

16. § (1) A Képviselő-testület a Népjóléti Bizottság javaslata alapján méltányosságot gyakorolhat az alábbi ellátások megállapításában:

1. szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatás,
2. gyógyszer-támogatási segély,
3. adósságkezelési támogatás,
4. lakás-helyreállítási támogatás,
5. eseti települési támogatás,
6. temetési segély,
7. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

(2) Ha a Polgármester átruházott hatáskörébe tartozó, jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás visszafizetését rendeli el, a Képviselő-testület a (3) bekezdés a) – c) pontjaiban meghatározott feltételek szerint

1. a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és
2. a kamat összegét méltányosságból elengedheti és csökkentheti.

(3) A méltányosság az (1) bekezdés tekintetében az alábbi együttes feltételek mellett alkalmazható, ha kérelmező egy főre jutó jövedelme az e rendelet meghatározott jövedelemhatárt legfeljebb 1.000,- Ft-tal meghaladja és

1. egészségi állapota miatt gyógyszerköltségei az egy főre jutó jövedelem 5 %-át meghaladja, vagy
2. lakásfenntartás havi költségei az egy főre jutó jövedelem 10 %-át meghaladja, vagy
3. háztartásban két kiskorú gyermeket nevel.

(4) A Képviselő-testület a Népjóléti Bizottság javaslata alapján az elhunyt személy – akinek az elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye Budapest I. kerület közigazgatási területén volt – köztemetése költségeinek megtérítési kötelezettsége alól az eltemettetésre köteles személyt

1. részben mentesítheti akkor, ha:

1.  egyedül élő és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát,

ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kettő és félszeresét.

b) teljes mértékben mentesítheti akkor, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét.

II. Fejezet

RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

9.  Eseti települési támogatás

17. § (1) Eseti települési támogatásra jogosult az a személy, aki igazolható módon a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan illetve tartósan létfenntartási gondokkal küzd, ha más e rendeletben szabályozott önkormányzat által nyújtható, pénzben nyújtott ellátásra, továbbá a szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatásra nem szerzett jogosultságot, továbbá saját és családtagjai jövedelmének egy főre jutó átlaga nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 százalékát.

(2) Az eseti települési támogatás megállapításához szükséges nyilatkozat és igazolások:

a) az igénylő és családtagjai jövedelemigazolása,

b) az igénylő és családtagjai vagyonnyilatkozata,

c) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, illetve a létfenntartási gondok igazolása.

(3) Az eseti települési támogatás összegét úgy kell megállapítani, hogy az kellő segítséget nyújtson és arányban álljon a kérelmező rászorultságával, szociális helyzetével, de a támogatás rendszeres nem lehet.

(4) Az eseti települési támogatás mértéke legfeljebb a nyugdíjminimum 80%-a.

18. § (1) Az eseti települési támogatásra ugyanaz a kérelmező - továbbá a vele közös háztartásban élő személy - a segély felvételétől számított három hónap elteltével - a szükséges feltételek fennállása esetén - ismét jogosulttá válik. Ilyen esetben a jogosultságot új eljárás keretében kell elbírálni.

(2) Eseti települési támogatást ugyanannak a személynek naptári évenként legfeljebb három alkalommal lehet megállapítani.

10. Krízistámogatás

19. § (1) Krízistámogatás nyújtható annak a személynek, illetve családnak, akinek a létfenntartása rendkívüli körülmények (elemi kár, tartós betegség, nagy értékű lakás-felszerelési tárgyak meghibásodása, stb.) miatt átmenetileg lehetetlenné vagy nagyfokban veszélyeztetetté vált.

(2) A krízistámogatás megállapításáról a Népjóléti Bizottság határoz, amennyiben kérelmező saját és családtagjai jövedelmének egy főre jutó átlaga meghaladja a 17. § (1) bekezdése szerinti jövedelmi értékhatárt és rendkívüli élethelyzete azt indokolja. Az így megállapított segély évenkénti mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(3) Elsősorban annak a személynek indokolt megállapítani a krízistámogatást, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorul.

20. § (1) A Népjóléti Bizottság a krízistámogatást szociális kölcsön formájában is nyújthatja, ha a kérelmező

a) elemi vagy bűncselekményből származó káresemény károsultja, és a kár vonatkozásában biztosítással nem rendelkezik,

b) orvosi segédeszközt kíván vásárolni,

c) rendkívüli élethelyzetbe (például kórházi ellátás, súlyos betegség) került.

(2) A krízistámogatás szociális kölcsön formájában csak azok számára nyújtható, akik a kérelem benyújtásakor (igazolt) havi rendszeres jövedelemmel rendelkeznek és az egy főre jutó havi jövedelmük meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 220 %-át és nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300 %-át.

(3) A szociális kölcsön összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, de nem haladhatja meg annak négyszeresét.

(4) A kölcsön egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.

(5) A szociális kölcsön kamatmentes és azt legfeljebb egy év alatt, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(6) A szociális kölcsön szerződés megkötésével vehető igénybe. A szerződést a támogatásban részesülővel a polgármester köti meg. A szerződésben ki kell kötni a támogatás

a) még vissza nem térített összegének azonnali, egyösszegű visszafizetését és Ptk. 6:48 §-ában meghatározott kamatának megtérítését, ha a támogatásban részesített a kölcsön részleteinek megfizetését három hónapon keresztül nem teljesíti;

b) azonnali egyösszegű visszafizetését és Ptk. 6:48 §-ában meghatározott kamatának megtérítését, ha a támogatásban részesített a támogatást a kérelemben megjelöltektől eltérő célra használja fel.

(7) Aki a szociális kölcsön formájában nyújtott krízistámogatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül nem képes teljesíteni, annak legfeljebb hat hónap időtartamra engedélyezhető a törlesztés szüneteltetése vagy a támogatás még vissza nem térített összegének részben vagy egészben történő elengedése.

(8) A kölcsön formájában nyújtott krízistámogatás törlesztésének szüneteltetéséről, a támogatás még vissza nem térített összegének részben vagy egészben történő elengedése iránti kérelemről a Népjóléti Bizottság dönt.

11. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

21. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult a gyermek 18. életévének betöltéséig, ha a gyermeket gondozó család önhibáján kívül, időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Rendkívüli támogatást elsősorban annak a gyermeknek kell megállapítani:

a) akinek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve

b) alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorul.

(3) Nem állapítható meg a gyermek részére a rendkívüli támogatás, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 220 %-át.

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szülő, vagy a törvényes képviselő a gyermek tizennyolc éves koráig terjesztheti elő.

22. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője igényelheti.

(2) A rendkívüli támogatás mértéke gyermekenként és alkalmanként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével egyenlő.

(3) A támogatás a gyermek részére - az egyéb feltételek fennállása esetén – évente két alkalommal állapítható meg.

23. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításához szükséges nyilatkozat és igazolások:

a) az igénylő és családtagjai jövedelemigazolása (a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapról),

b) az igénylő és családtagjai vagyonnyilatkozata,

c) az időszakos létfenntartási gondok, létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet bizonyítása okirattal vagy más dokumentálható módon.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról a Polgármester dönt.

12. Szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatás

24.§ (1) Szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatásra jogosult az a személy, aki igazolható módon a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan illetve tartósan létfenntartási gondokkal küzd, továbbá saját és családtagjai jövedelmének egy főre jutó átlaga nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum összegének 220 százalékát.

(2) A szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatás megállapításához szükséges nyilatkozat és igazolások:

a) az igénylő és családtagjai jövedelemigazolása,

b) az igénylő és családtagjai vagyonnyilatkozata,

c) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, illetve létfenntartási gondok igazolása.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kérelmezhetik a jogosultság megállapítását, valamint a szociális kártya kiállítását a Népjóléti Csoportnál az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.

(4) A szociális kártyát a Népjóléti Csoport a jogosultságot megállapító határozat alapján állíttatja ki.

(5) A szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra kerül megállapításra.

Ennek elteltét követően a kérelmező – az egyéb feltételek fennállása esetén - ismét jogosulttá válik. Ilyen esetben a jogosultságot a kérelem benyújtását követően új eljárás keretében kell elbírálni.

(6) A szociális kártya elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni. Az elvesztett kártya számát a Népjóléti Csoport törli a nyilvántartásból. Az elveszett kártya – a kérelmező költségére- egy alkalommal pótolható, az eredeti jogosultsági idő végéig.

(7) Az igénylő tudomásul veszi, hogy a személyi adatairól a Népjóléti Csoport nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) a jogosult természetes személyazonosító adatait,

b) a szociális kártyára való jogosultság kezdő és befejező időpontját,

c) a szociális kártya számát.

(8) A szociális kártya kiállításának alapjául szolgáló jogosultság megszűnését a Népjóléti Csoportnál 8 napon belül be kell jelenteni. Ebben az esetben a Népjóléti Csoport a jogosultság megszűnését megállapítja, és a szociális kártyát visszavonja.

(9) A rendeletben foglaltak megszegése esetén a Népjóléti Csoport a jogosultság megszűnését megállapítja, és a szociális kártyát azonnal visszavonja, egyidejűleg a rosszhiszeműen, jogosulatlanul igénybevett támogatásokat visszatérítteti.

(10) A szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatás a jogosult részére utólagosan, a tárgyhót követő hónap első napján, havonta kerül feltöltésre havi 10.000,- Ft összegben.

(11) A szociális kártya tulajdonosa a feltöltésre került összeget a szociális boltban, a (13) bekezdésben felsorolt alapélelmiszerekre jogosult fordítani.

(12) A szociális bolt olyan élelmiszert árusító üzlet, amellyel az Önkormányzat szerződést köt, hogy a szociális kártyával rendelkező polgárok részére az üzemeltető lehetővé tegye az e rendeletben szabályozott alapélelmiszerek szociális kártyával történő megvásárlását.

(13) A szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatás az alábbi alapélelmiszerek vásárlására fordítható: tej, tejtermék, kenyér, cukor, liszt, rizs, olaj, burgonya, alma, hús, felvágott.

13. Temetési segély

25. § (1) Temetési segélyre jogosult az a személy, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Tartásra kötelezett hozzátartozó esetén vélelmezni kell a létfenntartás veszélyeztetettségét, ha az eltemettetésről gondoskodó személy saját havi jövedelme, illetve családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(3) A temetési segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb hagyományos temetés, hamvasztásos illetve szórásos temetés valamint az urnakiadás költségeinek 20 %-a.

(4) A temetési segély a halálesetet követő 180 napon belül kérelmezhető.

26. § (1) A temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb hagyományos temetés, hamvasztásos illetve szórásos temetés valamint az urnakiadás költségeinek - de legfeljebb a számlával igazolt összeg mértékéig -

1. 40 %-a, ha a jogosult és családja egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét,
2. 60 %-a, ha a jogosult és családja egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségei a Fővárosi Temetkezési Zrt. által minden év január hónapjában közölt adatok alapján számíthatók ki.

(3) A temetési segély megállapításához szükséges igazolások:

a) az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagok jövedelemigazolása,

b) a temetés költségeit igazoló, a temettető vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozó nevére kiállított eredeti temetési számla,

c) a halotti anyakönyvi kivonat másolata.

(4) A temetés költségeibe nem számítandók be a járulékos költségek, így különösen a szertartáshoz kapcsolódó kiadások, koszorú, helyközi szállítási költség.

14. Gyógyszer-támogatási segély

27. § (1) A képviselő-testület gyógyszer-támogatási segély formájában települési támogatást nyújt azon szociálisan rászorult személyek részére, akik az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdés szerinti közgyógyellátásra nem jogosultak, de egészségi állapotuk, diagnosztizált krónikus betegségük miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak.

(2) Gyógyszer –támogatási segélyre jogosult az a szociálisan rászorult személy, aki

a) háztartásában egyedül él, és az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi  nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, családos esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250%-át; ; és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a nyugdíjminimum  20 %-át eléri;

b) 80. életévét betöltötte és az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át; és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a nyugdíjminimum  20 %-át eléri.

(3) A segély megállapításához szükséges igazolások:

a) a háziorvos/kezelőorvos igazolása arról, hogy a kérelmező állandó gyógyszeres kezelés alatt áll, valamint a havi orvosi vényköteles gyógyszerköltség összegéről szóló gyógyszertári igazolás,

b) az igénylő és családtagjai jövedelemigazolása.

(4) A gyógyszer-támogatási segély mértéke havi 6.000,- Ft.

(5) A gyógyszer-támogatási segélyre való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra kerül megállapításra azzal, hogy amennyiben a jogosult ezen időtartam alatt jogosultságot szerez közgyógyellátásra, a részére megállapított gyógyszer-támogatási segélyt e naptól meg kell szüntetni.

(6) Az ellátásban részesülő, amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről az Önkormányzatot értesíteni.

(7) A gyógyszer-támogatási segély nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti méltányos közgyógyellátás került megállapításra, a jogosultság fennállásáig.

28. § (1) A gyógyszer-támogatási segélyt az Önkormányzat természetben, a Budavári Egészségkártya keretében nyújtja.

(2) A Budavári Egészségkártyát a Népjóléti Csoport a jogosultságot megállapító határozat alapján állíttatja ki.

(3) A Budavári Egészségkártya legfeljebb egy év időtartamra kerül kiállításra. Ennek elteltét követően a kérelmező – az egyéb feltételek fennállása esetén - ismét jogosulttá válik. Ilyen esetben a jogosultságot a kérelem benyújtását követően új eljárás keretében kell elbírálni.

(4) A kártya elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni. Az elvesztett kártya számát a Népjóléti Csoport törli a nyilvántartásból. Az elveszett kártya – a kérelmező költségére- egy alkalommal pótolható, az eredeti jogosultsági idő végéig.

(5) Az igénylő tudomásul veszi, hogy a személyi adatairól a Népjóléti Csoport nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) a jogosult természetes személyazonosító adatait,

b) a gyógyszer-támogatási segélyre való jogosultság kezdő és befejező időpontját,

c) a Budavári Egészségkártya számát.

(6) A Budavári Egészségkártya keretében nyújtott gyógyszer-támogatás a jogosult részére havi rendszerességgel, a tárgyhót követő első napon kerül feltöltésre e rendelet 28. § (3) bekezdése szerinti összegben.

(7) A Budavári Egészségkártya tulajdonosa a feltöltésre került összeget – az Önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött gyógyszertárakban- kizárólag gyógyszernek és gyógyászati segédeszköznek minősülő termékekre használhatja fel.

15. Kedvezményes uszodabérlet

29. § (1) Az Önkormányzat együttműködési megállapodás alapján 50%-os kedvezménnyel bérletet biztosít:

1. a 70. életévüket betöltött nyugdíjasok részére,
2. a három vagy több gyermeket nevelő családok részére,
3. gyermekét egyedül nevelő szülő és kiskorú gyermekei részére,

amennyiben kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(2) A jogosultság az alábbiak szerint igazolható:

a) 70. életévüket betöltött nyugdíjasok lakóhelyüket, életkorukat személyi igazolvány bemutatásával,

b) a három vagy több gyermeket nevelő családok lakóhelyüket személyi igazolvány bemutatásával, a gyermekek számát a gyermek születési anyakönyvi kivonatának vagy személyi lapjának bemutatásával,

 c) a jövedelmi helyzet kérelmező és családtagjai jövedelemigazolásával.

(3) A kedvezményes uszodabérlet iránti kérelem a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központnál nyújtható be, a kérelemhez a jogosultsági feltételek igazolásán túl mellékelni kell a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat nevére és címére kiállított uszodabérlet számlát. A kérelmekről az intézményvezető dönt, a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Az uszodabérlet költségét a kérelmező előlegezi meg. A számla és intézményvezetői döntés együttes beérkezésétől számított 30 napon belül az önkormányzat intézkedik a kifizetésről.

16. Lakásfenntartási támogatás

30. § (1) A képviselő-testület lakásfenntartási támogatás formájában települési támogatást állapít meg a szociálisan rászorult személyeknek az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartási költségeinek viseléséhez.

(2) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek

a) a háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,  feltéve hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a 20%-át eléri vagy meghaladja,

b) a kérelmező a támogatásban érintett lakás tulajdonosa, haszonélvezője vagy önkormányzati lakás bérlője.

(3)  Lakásfenntartási költségként figyelembe vehető kiadások

            a) lakástulajdon esetén közös költség,

            b) önkormányzati lakás lakbére és

c) gáz-, áram, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási és fűtési díj

költsége.

(4) Az igazolt lakásfenntartási költséget a kérelem beadását megelőző egy nyári (június, július, augusztus) és egy téli hónap (december, január, február) számlájának átlaga alapján kell megállapítani.

(5) A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt kérelemhez csatolni kell

a) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,

            b) a lakásban lakás jogcímét igazoló okiratot,

            c) a lakásfenntartási költségek igazolására egy nyári és egy téli hónap számláit.

31. § (1) A lakhatási támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra kerül megállapításra.

(2) Az Önkormányzat azon szociálisan rászorult személynek, akinek a lakásfenntartási jogosultsága

                        a) a tárgyév február 1-jén fennáll,a tárgyév január hónapjára tekintettel,

                        b) a tárgyév szeptember 1-jén fennáll, a tárgyév szeptember hónapjára tekintettel az a) pont esetében március 5-ig, a b) pont esetében október 5-ig pénzbeli támogatást nyújt.

(3) A lakásfenntartási támogatás esetenkénti összege 15.000,- Ft.

(4) A lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatja az Önkormányzat. Ebben az esetben a lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik.

(5) Önkormányzati bérlakás esetén a lakásfenntartási támogatást elsősorban az önkormányzati lakás bérleti díjának csökkentésére kell megállapítani.

(6) A lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultság fennállásáig.

32. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

17. Adósságkezelési támogatás

33. § (1) A képviselő-testület adósságkezelési támogatás formájában települési támogatást nyújt azon szociálisan rászorult személyek részére, akik lakhatással kapcsolatos kiadásaikhoz kapcsolódó hátralékot halmoztak fel.

(2) Az adósságkezelési támogatásra azon szociálisan rászorult személy jogosult, aki az általa életvitelszerűen lakott lakásnak a tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője vagy ezeknek hozzátartozója, amennyiben ő az adós.

34. § (1) Az önkormányzat lakhatást segítő adósságkezelési támogatásban részesítheti azt a személyt vagy családot,

a) akinek lakhatással kapcsolatos költségeiből származó hátraléka meghaladja az 50.000,- Ft-ot vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták és,

            b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

ba) egy lakásban együtt élő több személynél         250%-át

bb) egyedül élő esetén annak                                               300%-át

bc) gyermekét egyedül nevelő szülő esetében       350%-át, valamint

c) aki az (5)-(6) bekezdésekben hivatkozott minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik,

feltéve, hogy vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, valamint a támogatási kérelem elbírálását megelőzően eleget tesz a Családsegítő Szolgálattal kötött előzetes együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségeinek.

(2)     Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából hátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) közüzemi tartozás bármelyike (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakó épületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),

b) közös költség hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,

c) lakbérhátralék.

(3)    Nem részesülhet adósságkezelési támogatásban, aki:

1. önkényes lakásfoglaló,
2. az adóssággal érintett lakóingatlant részben, vagy egészben bérletbe, albérletbe adja ki, nem lakás célra használja vagy egyébként nem saját lakhatásának biztosítására hasznosítja,
3. az igénylő és háztartásában élők az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nagyságú vagyonnal rendelkezik
4. akinek az adóssága (többféle adósság esetén az adósságok együttes összege) meghaladja az egymillió forintot.

(4) Az adósságkezelési támogatás igénybevételéhez 3 hónapos előzetes együttműködés szükséges a Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálatával.

(5) Az adósságkezelési támogatás esetében a helyben elismerhető lakásnagyság a háztartás tagjainak számától függően:

         a) egy és kéttagú háztartás esetében 65 m²,

         b) három és ennél többtagú háztartás esetében személyenként további 10 m².

(6) A rendelet alkalmazása során elismert lakásminőség: összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakás.

35. § (1) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 %-át, és összege legfeljebb 300.000,- Ft. A támogatást havi részletekben nyújtja az Önkormányzat az adós vállalásától függően.

(2) Azon személy számára, aki öt éven belül már részesült adósságcsökkentési támogatásban, második igénylés esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 50 %-át, és összege legfeljebb 200.000,- Ft, harmadik és minden további igénylés esetén pedig a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 25 %-át, és összege legfeljebb 100.000,- Ft lehet.

36. § (1)         Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult

a)            adósságkezelési tanácsadásban, és

b)            adósságkezelési támogatásban

részesül.

(2)       Az adósságkezelési támogatás igénylésére irányuló eljárást megelőzi az adósságkezelési tanácsadás, amely az adósságkezelési tanácsadást végző szervezetnél a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ (a továbbiakban Családsegítő Szolgálat) 1012 Budapest, Attila út 89. szám alatt működik.

(3)       Az adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó

1. tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,
2. az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,
3. környezettanulmányt készít az adós lakóhelyén,
4. igazolást állít ki az adós számára a programban való részvételről az előzetes együttműködési megállapodás megkötését követően,
5. az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal adósságkezelési megállapodást köt,
6. az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, és a megállapodás bármely rendelkezésének megszegését köteles 15 napon belül jelezni a Polgármester részére,
7. szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

(4)    Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adós együttműködik az adósságkezelési tanácsadóval (a továbbiakban: tanácsadóval). Az együttműködés tartalmát az adós és a tanácsadó között létrejövő írásbeli megállapodás (a továbbiakban: előzetes együttműködési megállapodás) határozza meg.

(5)   Az együttműködés során az adós köteles

1. hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,
2. aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,
3. havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

(6) Az adósságkezelési támogatás megállapításának feltétele az adós és a Családsegítő Szolgálat között létrejövő írásbeli előzetes együttműködési és adósságkezelési megállapodás megkötése. 

(7) Az együttműködési megállapodás az adósságkezelés időtartamára szóló olyan írásos megegyezési forma, amelyben a felek jogait valamint kötelezettségeit rögzítik.

(8) A részvétel feltételeit az adósságkezelési megállapodás tartalmazza. Az adósságkezelési megállapodásban a felek rögzítik különösen:

1. az adósságcsökkentési támogatás igénybevételhez szükséges együttműködés idejét;
2. az adós által fizetendő önrész mértékét, a fizetés ütemezését.

(9)       Abban az esetben, ha az adós az adósságkezelési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, a Családsegítő Szolgálat legalább egy esetben felszólítja a vállalt kötelezettség teljesítésére.

(10)     Amennyiben az adós a felszólítás ellenére sem tesz eleget a megállapodásban foglaltaknak, az együttműködési megállapodást a Családsegítő Szolgálat a felszólítás átvételét követő 30 napon belül felbontja.

37. § (1)         Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet év közben folyamatosan lehet benyújtani a Családsegítő Szolgálatnál.

(2)    A kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:

1. a kérelmező és a háztartás tagjainak a kérelem benyújtását megelőző három hónapban szerzett havi nettó átlag jövedelméről tett nyilatkozatot;
2. a hitelező által kiállított iratot az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről;
3. a kérelmező és a háztartás tagjainak vagyoni viszonyairól szóló vagyonnyilatkozatot;
4. az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására, és igazolását arról, hogy a 35. § (4) bekezdésében előírt együttműködési kötelezettségét teljesítette.

(3)       A kérelem elbírálásához a Családsegítő Szolgálat környezettanulmányt köteles készíteni.

(4) A Családsegítő Szolgálat a kérelmet megvizsgálja és amennyiben a 35. §-ban foglaltak teljesülnek, valamint az adós eleget tesz az előzetes együttműködési megállapodásban foglaltaknak, az adósságkezelési támogatásra vonatkozó kérelmet az együttműködési és az adósságkezelési megállapodással együtt a Családsegítő Szolgálat vezetőjének javaslatával ellátva a Családsegítő Szolgálat továbbítja a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Népjóléti Csoportja részére.

(5) Ha az adós egyidejűleg többfajta adósság kezelését kéri, az adósságkezelési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni.  Ekkor arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely típusú adósságok csökkentéséhez és milyen összegben nyújtják.

(6) Amennyiben az adósnak több adóssága van és az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonás kritériumai legalább az egyik adósságtípus vonatkozásában fennállnak, bármelyik, a 35. § (2) bekezdés szerint kezelhető adósságtípusba tartozó adósság kezelhető.

(7)       A támogatás az adós vállalásától függően egy összegben vagy havi részletekben nyújtható. Részletekben történő vállalás esetén legfeljebb 18 hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható.

(8)    Az adós köteles a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 naptári napon belül írásos megállapodást kötni az adósságkövetelés jogosultjával az adósságok megfizetésére vonatkozóan.

(9) A támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változás beálltától számított 15 napon belül köteles bejelenteni.

38. § (1) Az adóst a havi rendszerességgel járó adósságcsökkentési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

(2)    Az adósságcsökkentési támogatás folyósítása utólag, minden hónap 15. napjáig történik az adósságkövetelés jogosultja felé, az adós vállalásának és teljesítésének arányában.

39. § (1) Az adósságkezelési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg

c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(3) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.

(4) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást folyósították.

(5) Az (1) bekezdés b)-c) pontjai alkalmazásában a jogosult nem tesz eleget a kötelezettségének, ha a fizetési határidő leteltétől számított 15 nap eredménytelenül eltelt, és

1. az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a fizetési kötelezettség teljesítése során együttvéve háromhavi elmaradás keletkezik,
2. az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jogosult három egymást követő hónapban nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének.

18. Időszaki támogatás

40. § (1) Időskorúak időszaki támogatására jogosult az az I. kerületben lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt élő személy, aki

1. a tárgyév december hónapjának utolsó napjáig 80. életévét betölti, vagy
2. a támogatás folyósítását megelőző egy évben települési támogatásban, 2015. március 1. előtt önkormányzati segélyben részesült és a tárgyév december hónapjának utolsó napjáig 65. életévét betölti.

(2) Az időskorúak időszaki támogatását Étkezési Erzsébet-utalvány formájában évente két alkalommal

1. a húsvétot,
2. a karácsonyt

megelőző 30 napon belül nyújtja az Önkormányzat, melyet a Polgármester hivatalból állapít meg.

(3) A támogatás összege alkalmanként és személyenként 8.000 forint.

41. § (1) Időszaki támogatásra jogosult az az I. kerületben lakcímmel rendelkező 0-18 éves korú gyermeket nevelő család vagy egyedülálló szülő, akinek a Gyermekvédelmi törvény alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

1. húsvétot megelőzően a tárgyév március 1-jén fennáll,
2. karácsonyt megelőzően a tárgyév december 1-jén fennáll.

(2) Az időszaki támogatás megállapítható annak az I. kerületben lakcímmel rendelkező 0-18 éves korú gyermeket nevelő családnak vagy egyedülálló szülőnek is, aki a támogatás folyósítását megelőző egy évben rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült.

(3) Az időszaki támogatást Étkezési Erzsébet-utalvány formájában évente két alkalommal

1. a húsvétot,
2. a karácsonyt

megelőző 30 napon belül nyújtja az Önkormányzat, melyet a Polgármester hivatalból állapít meg.

(4) A támogatás összege alkalmanként és családonként 8.000 forint.

19.  Lakás-helyreállítási támogatás

42. § (1) A lakás-helyreállítási támogatás a szociálisan rászoruló, létfenntartási gondokkal küzdő

a) időskorú, 65. életévét betöltött személy, vagy

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján aktív korúak ellátásában részesülő személy valamint

c) a két vagy több gyermeket nevelő család

pénzbeli támogatása.

(2) Lakás-helyreállítási támogatás olyan állagmegóvási munkát foglal magában, amelynek elvégzése a lakásban élő kérelmező egészségi állapota miatt is indokolt, így különösen tisztasági festés, elavult vezetékek javítása, szigetelési munkák, mosdó helyiségek, fűtőberendezések korszerűsítése, szakszerű tisztítása és karbantartása, szén-monoxid érzékelő-riasztó berendezés felszerelése.

(3) A támogatás megállapításának együttes feltételei:

a) kérelmező 65. életévét betöltötte, vagy aktív korúak ellátásában részesül a megállapító szerv igazolása alapján;

b) ha háztartásában egyedül él, és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum két és félszeresét, családos esetén a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét;

c) kérelmezőnek nincs tartásra kötelezett hozzátartozója, vagy a tartásra kötelezett hozzátartozója tartására szociális körülményei miatt nem képes, amelyet vagyonnyilatkozattal és jövedelemigazolással szükséges igazolni, illetőleg társhatósági környezettanulmány készíthető a tartásra kötelezett hozzátartozó lakóhelyén;

d) kérelmező a támogatásban érintett lakás tulajdonosa, haszonélvezője vagy önkormányzati lakás bérlője;

e) kérelmező vagyonnal nem rendelkezik;

f) a kérelmező az előzetes költségbecslésben szereplő összeg legalább 10%-át önrészként vállalja, melynek meglétét hitelt érdemlően igazolja.

4. A lakás-helyreállítási támogatás mértéke egy lakásra egy alkalommal legfeljebb 200.000,-Ft.

5. A lakás-helyreállítási támogatás iránti kérelem a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központjánál (a továbbiakban: Szolgáltatási Központ) székhelyén (1012 Budapest, Attila út 89.) nyújtható be személyesen hivatali időben, vagy postai úton eljuttatható a fenti címre.

(6) A lakás-helyreállítási támogatás megállapítására irányuló eljárás során környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmányt a Szolgáltatási Központ készíti el.

43. § (1) A támogatás megállapításához szükséges dokumentumok:

a) igénylő és családtagjai vagyonnyilatkozata, mely szerint nem rendelkezik vagyonból származó olyan jövedelemmel, amelyből a lakás helyreállítási támogatás kiadásai fedezhetőek lennének;

b) kérelmező és családtagjai jövedelemigazolása;

c) a kérelemhez mellékelni kell az előzetes, részletes költségbecslést, a Szolgáltatási Központ javaslatát a helyreállítási költségekről és azok indokoltságáról, továbbá a költségbecslés alapjául szolgáló, az elvégzendő munkálatokra vonatkozó, legalább három árajánlat dokumentációját;

d) környezettanulmány, amelyből megállapítható a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, illetve a létfenntartási gondok igazolása, valamint javaslat a támogatásról.

(2) Indokolt esetben a Népjóléti Bizottság javaslata alapján önkormányzati tulajdonú lakás esetén a karbantartási munkálatokat a GAMESZ is elvégezheti. Ebben az esetben a támogatás összege közvetlenül a GAMESZ részére kerül átutalásra.

44. § (1) A támogatás ugyanannak a személynek évente egy alkalommal állapítható meg és a megállapítástól számított két éven belül ismételten nem kérelmezhető.

(2) Lakás helyreállítási támogatás egy lakásra csak egy személynek állapítható meg.

(3) A lakás-helyreállítási támogatás összegét az önkormányzat a jogosult részére folyósítja, a megállapított támogatás összegéről a kérelmező köteles három hónapon belül a pénzügyi elszámolást benyújtani.

(4) Abban az esetben, ha a jogosult a megállapított támogatás összegéről a pénzügyi elszámolást hiánytalanul nem nyújtja be a (3) bekezdésben meghatározott időpontig, a kifizetett összeget vissza kell téríteni az önkormányzat részére.

(5) A megállapított lakás-helyreállítási támogatások felhasználásáról minden év december 31-ig a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Csoportja beszámolót készít a Népjóléti Bizottság részére.

(6) Az Önkormányzat jogosult ellenőrizni a lakás-helyreállítási támogatás felhasználását.

Oltási támogatás

45. § (1) Az Önkormányzat az egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásában, oltási támogatásban részesíti azt a személyt, aki az I. kerület közigazgatási területen bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, és

a) akinek fiú gyermeke az adott költségvetési évben tölti be 13. életévét, - a házi gyermekorvos javaslatára -  méhnyakrák elleni oltássorozat (HPV)  költségének átvállalását igényli;

b) aki az adott költségvetési évben 6 hetes és 8 hónapos korú gyermeke részére - a házi gyermekorvos javaslatára - rotavírus okozta hasmenés elleni ötkomponensű védő oltássorozat költségének átvállalását igényli;

c) aki a 80. életévét betöltötte és a háziorvosa javaslatára pneumococcus védőoltás költségét igényli.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén az oltási támogatásra a törvényes képviselő akkor jogosult, ha vállalja, hogy a 3 vakcinából álló védőoltás kedvezményes árából az 1. vakcina árát megfizeti, az Önkormányzat pedig támogatásként biztosítja a 2. és 3. vakcina árát.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén azoknak a családoknak, akik a kérelem benyújtásakor az 1997. évi XXXI. törvény alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, az Önkormányzat – kiemelt támogatásként – a teljes oltás-sorozatot ingyenesen biztosítja.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja esetében az Önkormányzat az oltás teljes költségét átvállalja.

46. §. (1) Az oltási támogatás iránti kérelmet a jogosult illetve a törvényes képviselő az erre rendszeresített formanyomtatványon két példányban a háziorvos védőoltásra tett javaslatával együttesen, zárt borítékban a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Csoportjához juttatja el.

2. A kérelemhez mellékelni kell a lakcímet igazoló hatósági igazolvány fénymásolatát.

(3) A kérelem elbírálását követően az oltóanyag beszerzéséről és a háziorvoshoz történő eljuttatásáról a Budapest I. kerület Budavári Egészségügyi Szolgálat gondoskodik.

(4)       Amennyiben a háziorvos nem Budapest I. kerületi telephelyen rendel, úgy az oltóanyagot a jogosult lakóhelye szerint területileg illetékes háziorvos adja be.

III. Fejezet

A GYERMEKEK VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

21. Születési támogatás

47. § (1) Az Önkormányzat egyszeri támogatást biztosít a szülőnek gyermek születése esetén, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

1. a gyermek szüleinek legalább egyike a gyermek születésekor és a gyermek születését közvetlenül megelőző egy éve életvitelszerűen, megszakítás nélkül az I. kerületben bejelentett lakóhelyén él, melyről a kérelmező nyilatkozik,
2. támogatásban részesülő szülő, vagy törvényes képviselő a gyermeket saját háztartásában neveli,
3. a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(2) A születési támogatás összege gyermekenként 75.000,- Ft.

(3) A születési támogatás iránti kérelmet a szülő, - különélő szülők esetén az, aki a gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik - a gyermek hat hónapos koráig terjesztheti elő.

(4) A támogatás kifizetése a kérelmező részére történik.

(5)  A támogatás megállapításához szükséges nyilatkozat és igazolás:

a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata,

b) a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli,

c) kérelmező lakcímének igazolása,

d) kérelmező nyilatkozata arról, hogy az I. kerületben életvitelszerűen tartózkodik,

e) kérelmező és családtagjai jövedelemigazolása.

(6) A kérelemben közölt adatok valódisága a helyszínen ellenőrizhető. Nem állapítható meg a támogatás, ha a kérelmező a helyszíni ellenőrzéshez nem járul hozzá, vagy azt meghiúsítja.

22.  Mosható nadrágpelenka támogatás

48. § (1) Az Önkormányzat egyösszegű, vissza nem térítendő támogatást nyújt a mosható nadrágpelenka beszerzési költségeinek csökkentéséhez.

(2) Az Önkormányzat azokat a gyermekeket támogatja:

a) akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek,

b) akik részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatás került megállapításra,

c) akik nagycsaládban élnek,

d) akiknek tartós betegségét megállapították,

e) akiknek orvosilag javasolt a mosható nadrágpelenka használata (különösen atopiás dermatitiszben szenvedő gyermek).

(3) A támogatás a gyermek egyéves kora előtt kérelmezhető.

(4) A támogatás gyermekenként egy alkalommal állapítható meg.

(5) A támogatás mértéke:

a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a pelenka vásárlását igazoló számlán szereplő beszerzési árnak (a továbbiakban: beszerzési ár) a 100 %-a, de maximum 60.000.-Ft,

b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a beszerzési ár 80 %-a, de maximum 40.000.-Ft,

c) a (2) bekezdés c), d) és e) pontjában foglalt esetekben a beszerzési ár 65 %-a, de maximum 30.000.-Ft.

(6) A támogatás megállapításához szükséges igazolások:

a) a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának másolata,

b) a kérelmező nevére kiállított, a pelenka vásárlását igazoló számla,

c) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben igazolás a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról,

d) a (2) bekezdés e) pontja alapján igényelt támogatás esetében orvosi javaslat.

23. Iskolakezdési támogatás

49. § (1) Iskolakezdési támogatásra jogosult az az I. kerületben lakcímmel rendelkező általános, vagy – a 19. életévét még be nem töltött – nappali tagozatos középiskolás gyermeket nevelő család vagy egyedülálló szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló szülő esetében a 350 %-át.

(2) Az iskolakezdési támogatás összege gyermekenként 10.000,- Ft, melyet Gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány formájában nyújt az Önkormányzat.

(3) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelem évente az iskolai tanév végétől szeptember 15-ig nyújtható be.

(4) A támogatás megállapításához szükséges igazolások:

a) az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagok jövedelemigazolása,

b) 16 évnél idősebb nappali tagozatos középiskolás esetén iskolalátogatási igazolás.

24. Szociális tanulmányi ösztöndíj

50. § (1) Szociális tanulmányi ösztöndíjra jogosult az általános iskola második osztályát elvégzett tanuló, valamint a középiskola nappali tagozatán tanulmányait folytató tanuló – legfeljebb 22. életévének betöltéséig – akinek az előző tanév tantárgyi átlaga 4,5 vagy a fölött van, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. A magatartás és szorgalom érdemjegy nem tartozik a tantárgyi átlagba.

(2) Az ösztöndíj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %- a.

51. § (1) A szociális tanulmányi ösztöndíj megállapításához szükséges igazolások:

a) az igénylő és családtagjai jövedelemigazolása,

b) a tanuló/k születési anyakönyvi kivonatának másolata,

c) 16. életévét betöltött középiskolás esetén iskolalátogatási igazolás,

d) a megelőző tanév bizonyítványáról készített, az iskola által hitelesített másolat.

(2) Az ösztöndíjat szeptember 1-től augusztus 31-ig kell folyósítani. Ennek elteltét követően a tanuló - az egyéb feltételek fennállása esetén - ismét jogosulttá válik. Ilyen esetben a jogosultságot új eljárás keretében kell elbírálni.

(3) Az ösztöndíj megállapítása iránti kérelmet a gyermekét saját háztartásában nevelő szülő vagy más törvényes képviselő az iskolai tanév végétől szeptember 30-ig nyújthatja be.

IV. Fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

25. Az ellátások formái

52. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászorulók részére személyes gondoskodás formájában biztosítja:

a) A gyermekjóléti alapellátások keretében:

aa) gyermekjóléti szolgáltatást,

ab) a gyermekek napközbeni ellátását,

ac) a gyermekek átmeneti gondozását.

b) A szociális alapszolgáltatások keretében:

ba) étkeztetés,

bb) házi segítségnyújtás,

bc) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

bd) családsegítés,

be) szociális információs szolgáltatás,

bf) közösségi ellátás,

bg) nappali ellátás.

(2) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatait a következők szerint látja el:

a) Az (1) bekezdés aa), ba), bb), bc), bd), be), bf), bg) alpontja tekintetében a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ;

b) Az (1) bekezdés ab) pontja tekintetében az Egyesített Bölcsőde útján;

c) Az (1) bekezdés ac) pontja tekintetében ellátási szerződés útján kívánja biztosítani.

(3) Az önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát, Szakmai programját a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben az Egészségügyi és Szociális Bizottság hagyja jóvá.

26. Gyermekjóléti szolgáltatás

53. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében végzett tevékenység, melyet a gyermekvédelmi törvény 39. § - 40. §-ai alapján az Önkormányzat, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatán keresztül, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó egyéb intézmények és szervezetekkel való együttműködés keretében látja el.

(2) A Gyermekjóléti Szolgálat feladata:

1. a gyermek családjában történő nevelésének elősegítése,
2. a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése,
3. a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése,
4. családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének segítése,
5. hatósági eljárásban segítségnyújtás különböző alapellátások keretében nyújtott szolgáltatások biztosításával,
6. helyettes szülői hálózat szervezése;
7. gyermekjogi képviselő munkavégzésének biztosítása;.
8. szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsadás.

(3) Az átmeneti gondozást biztosító szervezetek, személyek szakmai munkáját segíti és együttműködik a bekerült gyermekek családjaival.

(4) A gyermekjóléti szolgálat munkatársai felkérhetők környezettanulmány, a gyermekek érdekét vizsgáló szakmai vélemény elkészítésére, és hatósági eljárás keretében kirendelhető: családgondozóként – védelembevételi eljárás – vagy eseti gondnokként.

(5) A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése céljából észlelő és jelzőrendszert működtet, együttműködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel és szervezetekkel, valamint szakmai segítséget nyújt a nevelési-oktatási intézményekben folyó gyermekvédelmi tevékenység ellátásához.

(6) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

27. Gyermekek napközbeni ellátása

54. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyelet, gondozás, nevelés, foglalkoztatás és étkeztetés megszervezése azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekvédelmi törvény hatálya alá nem tartozó személyek esetében a bölcsődei ellátás térítési díja a 2. melléklet szerint kerül megállapításra.

28. Bölcsődei ellátás

55. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása érdekében a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermek ellátására, szakszerű gondozására és nevelésére az Önkormányzat a gyermekvédelmi törvény 42. § és a 94. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően bölcsődét működtet. A bölcsödébe az a gyermek vehető fel, akinek szülei, nevelői, gondozói – munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, vagy egyéb ok miatt – a napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni.

(2) Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. A bölcsődei ellátás keretében szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt.

(3) Az Önkormányzat a bölcsődés, az óvodás korú gyermekek és oktatási intézmények tanulói részére gyermekétkeztetést biztosít, amelynek térítési díját külön rendelet tartalmazza.

(4) Az ellátás igénybevételére vonatkozóan a Gyermekvédelmi törvény 31. §-a és e rendelet rendelkezései irányadóak. A nevelési év kezdetével történő igénybevétel iránti kérelmet minden év április 1. és május 31-e között kell benyújtani. A kérelem elbírálásához szükséges az intézményvezető javaslata, indokolt esetben az elbírálás során környezettanulmány is végezhető.

(5) A bölcsődei ellátás igénybevételéről az intézményvezető javaslata és a Népjóléti Csoport előterjesztése alapján a Népjóléti Bizottság dönt, az elbírálás során elsőbbséget élveznek az I. kerületben bejelentett lakóhellyel (ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkező és életvitelszerűen is az I. kerületben élő családok gyermekei.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett, a bölcsődei felvétel során

további előnyben kell részesíteni,

1. azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
2. akinek érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
3. akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül,
4. akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni,
5. akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének két és félszeresét, egyedülálló szülő esetén háromszorosát,
6. akinek bölcsődei felvételét a gyermek egészségi problémája indokolja, amit a szülő házi gyermekorvosi vagy szakorvosi igazolással bizonyítani tud,
7. akinek szülője, gondozója legalább két éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik az I. kerületben.

(7) Az igénybevételi kérelemhez csatolni kell:

a) a gyermek és a szülők, törvényes képviselő lakcímkártyájának másolatát,

b) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

c) munkáltatói igazolást a szülők munkaviszonyának igazolására,

4. a szülő nappali tagozatos tanulói jogviszonya esetén az oktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolást,
5. munkaerőpiaci képzésen való részvétel esetén az illetékes munkaügyi központ igazolását a képzés idejéről,
6. a szülő betegsége esetén a háziorvos/szakorvos által kiállított igazolást,
7. a gyermek betegsége esetén az ellátás indokoltságát igazoló gyermekorvosi igazolást,
8. a teljes családra kiterjedő jövedelemigazolást,

i) egyedülálló szülő esetén a Magyar Államkincstár igazolását emelt összegű családi pótlék folyósításáról,

j) a családban nevelt három vagy több kiskorú gyermek esetén a Magyar Államkincstár igazolását emelt összegű családi pótlék folyósításáról (amennyiben rendszeres gyermekvédelmi támogatás nem került megállapításra), és

k) minden olyan egyéb igazolást, mely alapján a gyermek, a felvétel során előnyt élvezhet.

(8) Indokolt esetben a jogosultsági feltételek megléte év közben is felülvizsgálható.

(9) A bölcsődei ellátást meg kell szüntetni:

a) a szülő, törvényes képviselő kérelmére,

b) testvér születése után, a szülés utáni 60. nappal,

c) ha a gyermek indokolatlanul folyamatosan hat héten át a bölcsődéből távol marad,

d) a bölcsőde orvosának szakvéleménye alapján, ha a gyermek egészségi állapota illetőleg a többi gyermeket veszélyeztető magatartászavara miatt bölcsődében nem gondozható, vagy

e) ha a törvényes képviselő viselkedésével megsérti az intézmény házirendjét és ezzel veszélyezteti a gyermekek ellátását és személyiségük fejlődését.

(10) A szülő, törvényes képviselő kérelmére különös méltánylást érdemlő esetben a (9) bekezdés b) pontjában részletezett ok fennállása esetén a Népjóléti Bizottság a Gyermekjóléti Szolgálat javaslata alapján a bölcsődei ellátást továbbra is biztosíthatja azon gyermek számára, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt a gyermek napközbeni ellátásáról más módon nem tud gondoskodni.

56. § (1) A szülő által a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra fizetendő személyi térítési díj (a továbbiakban: gondozási díj) 500,- Ft/fő/nap a (2)-(12) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 30 %-ának fizetésére köteles az a szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 131-150 %-a között van.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 40 %-ának fizetésére köteles az a szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 151-200 %-a között van.

(4) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 50 %-ának fizetésére köteles az a szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201-250 %-a között van.

(5) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 60 %-ának fizetésére köteles az a szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 251-300 %-a között van.

(6) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 80 %-ának fizetésére köteles az a szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 301-350 %-a között van.

(7) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 20 %-ának fizetésére köteles a gyermekét egyedül nevelő szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 141-150 %-a között van.

(8) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 30 %-ának fizetésére köteles a gyermekét egyedül nevelő szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 151-200 %-a között van.

(9) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 40 %-ának fizetésére köteles a gyermekét egyedül nevelő szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201-250 %-a között van.

(10) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 50 %-ának fizetésére köteles a gyermekét egyedül nevelő szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 251-300 %-a között van.

(11) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 60 %-ának fizetésére köteles a gyermekét egyedül nevelő szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 301-350 %-a között van.

(12) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 80 %-ának fizetésére köteles a gyermekét egyedül nevelő szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 351-400 %-a között van.

(13) A gondozási díjat akkor is teljes hónapra kell megállapítani, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe, kivéve, ha a gyermek az adott hónapban a gondozási napok 20 %-nál kevesebb időtartamban veszi igénybe az ellátást, ebben az esetben a ténylegesen igénybe vett napok után kell gondozási díjat fizetni.

29. Gyermekek átmeneti gondozása

57. § (1) A gyermekek átmeneti gondozását az Önkormányzat gyermekek átmeneti otthonában történő elhelyezéssel látja el a gyermekvédelmi törvény 45-51. §-ai szerint.

(2) A gyermekek átmeneti otthonban történő elhelyezését az Önkormányzat más szervvel kötött ellátási szerződés útján biztosítja gyermekvédelmi törvény 97. §-a alapján.

(3) A gyermek átmeneti otthonában történő elhelyezés iránti kérelmet a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani. Az ellátás igénybevételéről a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ intézményvezetője intézkedik

(4) A gyermekek átmeneti otthonában fizetendő személyi térítési díjat az Önkormányzattal ellátási szerződést kötő állami szerv állapítja meg.

30. Étkeztetés

58. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
2. egészségügyi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük, vagy
5. hajléktalanságuk miatt.

(2) Szociálisan rászorult:

a) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte;

b) aktív korú nem foglalkoztatott és csatolja a Munkaügyi Kirendeltség igazolását arról, hogy álláskeresőként szerepel a nyilvántartásban;

c) krónikus betegségben szenved, melyet orvosi szakvéleménnyel igazol;

d) betegsége miatt mozgásában oly mértékben korlátozott, hogy önmaga ellátására nem képes;

e) egészségi állapota miatt speciális diétára szorul, melyet szakorvosi javaslattal igazol;

f) fogyatékosságát a Szociális törvény 65/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja;

g) pszichiátriai-, illetve szenvedélybetegségét orvosi szakvéleménnyel vagy kórházi zárójelentéssel igazolja és fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel; vagy

h) hajléktalan.

(3) Az étkeztetés keretében normál és diétás étkezés biztosítható. A diétás étkezés cukorbetegek számára, illetve epekímélő diéta, amely orvosi előírás alapján vehető igénybe.

59. § (1) A személyes díjkedvezmény mértéke, az intézményi térítési díj %-ában, ha az ellátásban részesülő személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem:

1. nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,5 szeresét: 90 %,
2. nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,75 szeresét: 80 %,
3. nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 szeresét: 70 %.
4. nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,25 szeresét: 60 %,
5. nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,5 szeresét: 50 %.
6. nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,75 szeresét: 40 %.

g) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 3 szorosát: 30%.

h) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 3,25 szeresét: 20%.

(2) A térítési díj elengedhető, vagy díjkedvezményben részesíthető, ha az (1) bekezdés szerint személyes díjkedvezményre jogosult, igazolja, hogy önmaga ellátására képtelen, valamint nincs tartásra kötelezett hozzátartozója.

60. § Az ellátáshoz, a személyes díjkedvezmény megállapításához, illetve a térítési díj elengedéséhez szükséges nyilatkozatok és igazolások:

a) az igénylő és családtagjai jövedelemigazolása,

b) az igénylő nyilatkozata, hogy nincs tartásra kötelezett hozzátartozója, és

c) a 58. § alkalmazásában orvosi szakvélemény az egészségi állapotról.

31. Házi segítségnyújtás

61. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatás igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

1. az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
2. az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
3. a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) A házi segítségnyújtásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Amennyiben a háziorvos véleménye alapján ápolási feladatok ellátása is szükséges a gondozási terv, ápolási tervvel egészül ki.

(4) A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a vezető gondozó vagy a gondozás irányítója a gondozási tervben foglaltak figyelembevételével határozza meg. Rendszeres házi segítségnyújtás csak fertőzésmentes lakókörnyezetben rendelhető el.

(5) Az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult.

62. § (1) A személyes díjkedvezmény mértékére az 59. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2) A térítési díj elengedhető, ha az (1) bekezdés szerint személyes díjkedvezményre jogosult igazolja, hogy önmaga ellátására képtelen.

(3) A személyes díjkedvezmény megállapításához illetve elengedéséhez szükséges nyilatkozatok és igazolások vonatkozásában a 60. §-ban foglaltak az irányadóak.

32. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

63. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,

b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

a) az egyedül élő 65 év feletti személy,

b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben működik. A diszpécserközpont segélyhívás esetén a segítséget kérő nevének, címének és az egyéb rendelkezésre álló információknak a közlésével értesíti a készenlétben levő gondozót.

(5) Az ellátás részletes szabályaira a Szociális törvény 65. §-ában foglaltak az irányadóak.

(6) Az ellátását igénybevevők részére személyi térítési díj kerül megállapításra.

33. Családsegítés

64. § (1) A családsegítés a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése, amelyet az Önkormányzat a Családsegítőn keresztül lát el.

(2) Az ellátás részletes szabályaira a Szociális törvény 64. §-ában foglaltak az irányadóak.

(3) A Szociális törvényben meghatározott szolgáltatásokon belül biztosítja a

a) családi közösségépítő-, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat,

b) nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat,

c) ifjúsági tanácsadást,

d) szociális információs szolgáltatást,

e) aktív korú nem foglalkoztatottak, az adósságterhekkel és lakhatási problémával küzdők, a fogyatékkal élők, a szenvedélybetegek, valamint családtagjainak a segítő szolgáltatását.

(4) A szociális szolgáltatást nyújtó alapellátások igénybevétele önkéntes és térítésmentes. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő egyéni pszichoterápia, pár- és családterápia, mediáció-közvetítői tevékenység térítési díját, a nem e rendelet személyi hatálya alá tartozó személyek részére az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának Térítési díj mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(5) Azokban az esetekben, ahol egyéb szolgáltatások, támogatások folyósításának feltétele az intézményi együttműködés, ott e rendeletben foglaltak és az igénybevevő által aláírt írásos megállapodások feltételei az irányadóak.

34. Szociális információs szolgáltatás

65. § A szociális információs szolgáltatás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézmény feladatkörében működik.

35. Közösségi ellátások

66. § (1) A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá a gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése.

(2) Az Önkormányzat közösségi ellátási feladatait a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ, továbbá egyéb szerződéses jogviszony alapján együttműködő szervezet által nyújtott szolgáltatásain keresztül látja el.

(3) Ezen szolgáltatásokban azok részesülhetnek, akik valamely más ellátási formában – orvosi vagy egyéb terápiás kezelésben – részesülnek és önálló életvitelük fenntartásához segítségre van szükségük.

67. § (1) A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszichoszociális rehabilitáció minden lehetséges formája biztosított az ellátott otthonában, illetve környezetében, bevonva a gondozásba a közösségi erőforrásokat és a szakintézményeket, így különösen a háziorvost, pszichiátriai gondozót és a kórházat.

2. A közösségi ellátások célja a pszichiátriai betegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése.

(3) Az ellátás részletes szabályaira a Szociális törvény 65/A. §-ában foglaltak az irányadóak.

36. Idősek klubja

68. § (1) Az Önkormányzat a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak, valamint a 18. életévüket betöltött, saját otthonukban élő egészségkárosult személyek napközbeni gondozását az idősek klubjában biztosítja.

(2) Az idősek klubjában igénybe vehető étkezés:

a) Hétköznapokon: ebéd.

b) Hétvégén: hideg csomagot étel, meleg csomagolt étel.

(3) A személyes díjkedvezmény mértékére a 59. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(4) A személyes díjkedvezmény megállapításához az igénylő jövedelemigazolása szükséges.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

69. § (1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szociális törvény, a gyermekvédelmi törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján kell eljárni.

(2) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(3) Ezt a rendeletet a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(4) Hatályát veszti a szociális és gyermekjóléti pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 36/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelet, az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 5/2007. (III.30.) Kt. rendelet, a Humán papilloma vírus elleni védőoltás támogatásáról szóló 14/2010. (V. 31.) Kt. rendelet, a szociális válságkezelési támogatásokról szóló 14/2009. (V. 29.) Kt. rendelet.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2015. március 1-jén hatályba lépő 132. § (4) bekezdés g) pontja szerint felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait.

A rendelet megalkotásával a Képviselő-testület eleget tesz az Szt.-ben előírt kötelezettségeknek.

A rendelet célja, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően bevezesse a települési támogatás fogalmát illetve kategóriáját, egyúttal beépíti azt a jelenlegi támogatási struktúrába.

A rendelet megalkotásával egyidejűleg a szociális ellátások számára a költségvetési fedezetük biztosított. A rendeletben foglaltak végrehajtásának környezetre gyakorolt hatása nincs. A rendeletben foglaltak végrehajtásának egészségügyi követelményei nincsenek. Az Sztv.. rendelkezéseit szem előtt tartva kerül sor az új rendelet megalkotására.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz: a rendelet célját határozza meg.

2. §-hoz: a rendelet személyi hatályát határozza meg.

3-8. §-hoz: az ellátások megállapításának általános szabályait tartalmazzák, a kérelem benyújtására, a becsatolandó dokumentumok körére, a környezettanulmányok elvégzésére vonatkozóan.

9. §-hoz: a pénzellátások folyósítására vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.

10. §-hoz: a jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítéséről rendelkezik.

11-13. §-hoz: a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra vonatkozóan a térítési díjak megállapításának általános szabályait tartalmazza.

14-16. §-hoz: az ellátási formák felsorolását valamint hatásköri szabályokat tartalmaz, a Képviselő-testület illetve átruházott hatáskörben a Népjóléti Bizottság valamint a polgármester hatáskörébe tartozó támogatási formák felsorolása. Részletesen szabályozza a méltányosság gyakorlásának feltételeit.

17-18. §-hoz: az eseti települési támogatásra vonatkozó részletszabályokat tartalmazza.

19-20. §-hoz: a krízistámogatásra vonatkozó részletszabályokat tartalmazza.

21-23. §-hoz: a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás feltételeit határozza meg.

24. §-hoz: a szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatásra való jogosultság feltételeit tartalmazza.

25-26. §-hoz: a temetési segély igénylésére és megállapítására vonatkozóan tartalmaz részletszabályokat.

27-28. §-hoz: a gyógyszer-támogatási segélyre való jogosultság feltételeit tartalmazza.

29. §-hoz: a kedvezményes uszodabérletre való jogosultság feltételeit tartalmazza.

30-32. §-hoz: a lakásfenntartási támogatás igénylésére és megállapítására vonatkozóan tartalmaz részletszabályokat.

33-39. §-hoz: az adósságkezelési támogatás feltételeire, igénylésére, megállapítására, folyósítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

40-41. §-hoz: az időszaki támogatásra való jogosultság feltételeit tartalmazza

42-44. §-hoz a lakás-helyreállítási támogatás feltételeit tartalmazza.

45-46. §-hoz az oltási támogatás részletszabályait határozza meg.

47-51. §-hoz: a gyermekek védelmét biztosító pénzbeli és természetbeni ellátások részletszabályai tartalmazzák a születési támogatás, a mosható nadrágpelenka támogatás, a beiskolázási segély illetve aszociális tanulmányi ösztöndíj jogosultsági feltételeit illetően.

52. §-hoz: felsorolja az önkormányzat által biztosított szociális és gyermekjóléti személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról.

53-56. §-hoz: a gyermekek napközbeni ellátására, ezen belül a bölcsődei ellátásra vonatkozóan határozza meg a felvételi eljárás illetve a személyi térítési díj számításának rendjét.

57. §-hoz: a gyermekek átmeneti otthonban történő elhelyezésére az Önkormányzat a III. kerületi Önkormányzattal kötött ellátási szerződést.

58-68. §-hoz: a személyes gondoskodást nyújtó, leginkább idősek számára biztosított szociális ellátások igénybevételére, térítési díjakra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

69. §-hoz: jelen rendelet hatályba lépéséről, valamint a hatályát vesztő jogszabályról rendelkezik.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdése szerint a jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet.

Az 1. melléklet a szociális étkeztetés 100 %-os díjtételeit, az intézményi térítési díjakat tartalmazza.

A 2. melléklet a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások díjait tartalmazza.

Hatásvizsgálat

szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II.27.) önkormányzati rendelethez

(a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § alapján)