Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
Hatályos: 2024. 03. 07Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról1
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében e rendelet 4. §-8. §-ai tekintetében, a 32. § (1) bekezdés b) pontja, a 32. § (3) bekezdésében e rendelet 9. §-a tekintetében, a 17. § (5) bekezdésében e rendelet 10. §-a tekintetében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ában a 45. §-ában és a 132. § (4) bekezdés g) pontjában e rendelet 11. §-20. §-ai és a 22. §-a, a 24. §-a, a 26. §-a, a 29. §-35. §-ai, a 48. § (4) bekezdésében e rendelet 23. §-a tekintetében, a 62. § (2) bekezdésében e rendelet 58. §-a tekintetében, a 92. § (1)-(2) bekezdésében és a 115. § (3) bekezdésében e rendelet 59. §-a, 61. §-63. §-ai és a 68. §-a tekintetében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és a 131. § (1) bekezdésében e rendelet 21. §-a, 25. §-a, 27. §-a, 28. §-a tekintetében, továbbá a 29. § (1)-(2) bekezdésében e rendelet 52. §-57. §-ai tekintetében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. és 11a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:2
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.4 A rendelet hatálya
1. §5
2. §6 (1)7 E rendeletben szabályozott élelmiszertámogatás, gyógyszertámogatás, lakásfenntartási támogatás, lakásbérleti támogatás, adósságcsökkentési támogatás, eseti települési támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermeket egyedül nevelők támogatása, temetési támogatás, köztemetés költségeinek megfizetése alóli mentesítés, születési támogatás, mosható nadrágpelenka támogatás, oltási támogatás, iskolakezdési támogatás, jó tanulók szociális támogatása, ünnepi támogatás, akadálymentesítési támogatás, lakáshelyreállítási támogatás, szociális kölcsön és a nyugdíjasok kedvezményes uszodabérlet támogatás személyi hatálya a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen élő személyekre terjed ki
(2)8 E rendeletben szabályozott fűtési idényben igénybevehető támogatás személyi hatálya az
a) az öregségi nyugellátásban, a korhatár előtti ellátásban, özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban, baleseti hozzátartozói nyugellátásokban, özvegyi járadékban, házastársi pótlékban, szolgálati járandóságban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, rehabilitációs ellátásban, rehabilitációs járadékban, rokkantsági ellátásban, rokkantsági járadékban, időskorúak járadékában, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban, ápolási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, vagy
b) egyedülálló szülőként gyermeket nevelő, vagy
c) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXV. törvény szerint legalább három gyermek után, vagy figyelembevételével családi pótlékban részesülő és Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező saját vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § da) és dd) pontja szerinti közeli hozzátartozója jogszerű használatában lévő, a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat közigazgatási területén lévő lakóingatlanban életvitelszerűen élő személyekre terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) adósság: a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás), közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék, a lakbérhátralék, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék,
b) életvitelszerű lakhatás: a kérelmező az adott lakóingatlanban életvitelszerűen lakik, ha az ingatlan a háztartása életének helyszínéül szolgál, ahol életét szervezi, azaz életviteléhez szükséges tevékenységeket végzi, ahol a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi,
c) külön lakás: a társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás, lakáshasználat,
d) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
da) krónikus, hosszan tartó betegségből eredő jövedelemkiesés,
db) nagyobb összegű, váratlan és alkalmanként jelentkező többletkiadás, különösen betegség miatt,
dc) álláskeresők esetén az álláskeresési ellátás, vagy aktív korúak ellátásának folyósításáig terjedő időszak, kivéve, ha a kérelmező önhibájából vált álláskeresővé, vagy önhibájából került megszüntetésre a részére megállapított és folyósított bármilyen típusú ellátás,
dd) egyéb más támogatási formából való kiszorulás, kiesés,
de) elemi csapás, ipari katasztrófa okozta többletkiadás,
df) minimum 3 havi rendezetlen közszolgáltatási díjhátralék rendezése, kifizetése, kivéve, ha a kérelmező lakhatási támogatásban vagy adósságkezelési támogatásban részesül,
dg) ha a fűtési idényben (október 1. napjától március 31. napjáig) a kérelmező a lakása, albérlete fűtését nem képes biztosítani, és ez az állapot a kérelmező és családja életét, testi épségét, vagy egészségét veszélyezteti,
dh) ha a kérelmező és családja részére az étkezés és az egészség megőrzéséhez szükséges feltételek nem biztosítottak, tartósan létfenntartási gonddal küzdenek,
di) egyéb különös méltánylást érdemlő eset,
e) lakásfenntartás elismert havi költsége: közös költség, gázdíj, áramdíj, víz-és csatornahasználati díj, szemétszállítási díj, fűtési díj, lakáshitel, lakásbiztosítás, lakásbérleti díj, albérleti díj,
f) rendszeres havi kiadás: lakásfenntartás elismert havi költsége, telefondíj, internetköltség, gyógyszerköltség, egyéb rendszeres fizetési kötelezettség,
g) önhibának minősül:
ga) ha a kérelmező munkaviszonyát a munkáltató azonnali hatályú felmondással szüntette meg,
gb) ha a kérelmező munkaviszonyát a munkáltató rendes felmondással szüntette meg, de az indokolásból megállapítható, hogy az a munkavállaló mulasztása, hibája, alkalmatlansága – kivéve egészségi állapot következtében kialakult alkalmatlanság – következtében történt,
gc) ha a kérelmező részére folyósított bármilyen típusú ellátás megszüntetésére azért került sor, mert a jogszabályokban az ellátás megállapításának és folyósításának feltételeként kötelezően előírt kötelezettségét nem teljesítette, az előírt szervekkel nem működött együtt.
h)9 fűtési idény: október 1. napjától március 31. napjáig tartó időszak.
3. Eljárási rendelkezések
4. § (1) Az e rendelet szerinti szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni ellátások megállapítására, valamint a szociális és gyermekjóléti személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételére irányuló eljárás a kérelmező, vagy a törvényes képviselő (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére indul.
(2) A pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a kérelmet a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a Budapest Főváros I. kerület Budavári Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell benyújtani.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adósságcsökkentési, az akadálymentesítési, és a lakáshelyreállítási támogatásra irányuló kérelmet a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központban (továbbiakban: Szolgáltatási Központ) kell benyújtani.
(4) A kérelemhez csatolni kell az ellátások megállapításához a család vagy a háztartás:
a) jövedelmi viszonyairól a jövedelem típusa szerint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. §-ában, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet, és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló rendeletben foglaltak szerinti igazolást,
b) a nagykorú jövedelemmel nem rendelkező személy esetén tanulói vagy hallgatói jogviszonyra vonatkozó igazolást, vagy az állami foglakoztatási szerv igazolását álláskeresőként történő nyilvántartásba vételéről,
d) vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint,
e) az egyes támogatásokhoz szükséges e rendeletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat.
5. § Egyedülálló szülő által benyújtott kérelem esetén csatolni kell:
a) a házasság felbontásáról, a gyermekelhelyezésről és a gyermektartásdíjról szóló bírósági döntés, vagy a felek egyezségét jóváhagyó bírósági döntés vagy a felek egyezségének másolatát, valamint a megkapott tartásdíj összegéről szóló igazolást, mindezek hiányában igazolást a bírósági eljárás megindításáról, és
b) amennyiben a különélő szülő tartásdíjat nem fizet a gyermek után, a szülők közös nyilatkozatát ennek tényéről, okáról.
6. § (1) Az e rendeletben kötelezően előírt eseteken túl az ellátások megállapítására, vagy a jogosultsági feltételek fennállásának felülvizsgálatára irányuló eljárás során a jogosultság megállapítása, a jogosultsági feltételek fennállásának felülvizsgálata céljából környezettanulmányt is lehet készíteni vagy készíttetni a Szolgáltatási Központtal.
(2) A Szolgáltatási Központ a környezettanulmányt a megkeresés szerint, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételét követő 15 napon belül készíti el és küldi meg a Polgármesteri Hivatal részére.
(3) A környezettanulmány készítése során rögzíteni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes adatait, nyilatkozatukat jövedelmi és vagyoni helyzetükről, a rokoni kapcsolatokat, a kérelmező által lakott lakás méretére és minőségére, berendezésére, állapotára, a lakáshasználat jogcímére, valamint a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadásokra, és a kérelmező családjának, háztartásának rendszeres havi kiadásaira vonatkozó adatokat.
7. § Az ellátás megállapítására jogosult a döntésében előírhatja az ellátások rendeltetésszerű felhasználásának igazolását. A támogatott személy köteles a határozatban előírtaknak megfelelően a rendeltetésszerű felhasználást igazolni. Ha a támogatott személy az ellátás rendeltetésszerű felhasználását az előírt módon nem tudja igazolni, jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevevőnek minősül és vele szemben a 10. §-ban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
8. § (1) A vállalkozásból származó jövedelem esetén jövedelemigazolásként csatolni kell az adóbevallással már lezárt időszakra vonatkozóan az illetékes adóhatóság igazolását.
(2) A vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóbevallással még le nem zárt időszakról csatolni kell a könyvelő által kiállított igazolást, ennek hiányában a vállalkozó büntetőjogi nyilatkozatát az időszak alatt szerzett nettó bevételéről.
(3) A nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátások esetében jövedelemigazolásként a kérelem mellé csatolni kell a nyugdíjfolyósító szerv tárgyév januárjában megküldött értesítését, melyben szerepel a január elsejétől megállapított ellátás összege és típusa, valamint a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegéről szóló postai utalvány szelvényt, bankszámlakivonatot, vagy a pénzintézet igazolását.
(4) Álláskeresési ellátásban részesülő esetében a kérelemhez csatolni szükséges az illetékes állami foglalkoztatási szerv álláskeresési ellátást megállapító határozatának fénymásolatát és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegéről szóló postai utalvány szelvényt, bankszámlakivonatot, vagy a pénzintézet igazolását. Az álláskeresési ellátás megszűnése esetén mellékelni kell az álláskeresési ellátást megszüntető határozat másolatát.
(5) Álláskeresési ellátásban nem részesülő álláskereső esetében a kérelemhez mellékelni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az illetékes állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában szerepel-e és álláskeresési ellátásban nem részesül.
(6) Az illetékes kerületi hivatal/járási hivatal által megállapított ellátás esetében be kell nyújtani a kérelem mellé az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát, valamint a kérelem benyújtását megelőző ellátás összegéről szóló havi postai utalvány szelvényt, bankszámlakivonatot, vagy a pénzintézet igazolását.
(7) Egyéb jövedelmek esetében a kérelem mellé csatolni kell a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.
(8) A nem tanköteles korú gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonyát a köznevelési intézmény által kiállított 30 napnál nem régebbi iskolalátogatási igazolással, főiskolai vagy egyetemi hallgató esetében a felsőoktatási intézmény által kiállított 30 napnál nem régebbi hallgatói jogviszony igazolással kell igazolni.
4. A pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása, folyósítása
9. § (1) A kérelmezőt – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – az e rendelet szerinti havi rendszerességgel járó pénzbeli és természetbeni ellátás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg 1 év időtartamra.
(2) Az e rendelet szerinti havi rendszerességgel járó pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző 60 napon belül is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.
(3) A havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásra jogosult halála esetén az ellátás folyósítását a haláleset hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
(4)10 A havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli és természetbeni támogatást, ellátást – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – utólag, minden hónap 10-éig kell folyósítani.
(5)11 A nem havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat az arról rendelkező döntés szerint kell folyósítani.
(6)12 A támogatásokat 100 Ft-ra kerekítve kell megállapítani a kerekítési szabályok figyelembevételével.
(7)13 A megállapított ellátások folyósításának módja:
a) postai úton,
b) bankszámlára történő utalással,
c) közüzemi szolgáltatókhoz történő utalással,
d) pénztári kifizetéssel,
e) élelmiszerkártyára utalással,
f) egészségkártyára utalással,
g) utalvány formájában történhet
(8)14 A támogatások folyósításának módjáról az azt megállapító döntésben kell rendelkezni.
5. Jogosulatlanul igénybe vett pénzbeli és természetbeni ellátás megtérítése
10. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott, vagy felhasznált szociális és gyermekjóléti pénzbeli és természetbeni ellátást, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátást – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell:
a) pénzbeli szociális és gyermekjóléti ellátás visszafizetésére,
b) természetben nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátás esetén a megfelelő pénzegyenérték megfizetésére,
c) a személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetében a térítési díj teljes összegének megfizetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezés alapján visszafizetendő ellátást a támogatás megállapítására jogosult a kötelezett kérelmére – amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból:
a) elengedheti,
b) csökkentheti,
c) részletfizetést engedélyezhet a visszafizetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti kedvezményre vonatkozó kérelem esetén a hatáskör gyakorlója különösen az alábbiakat veszi figyelembe:
a) a háztartás jövedelmét és annak változását,
b) a háztartás tagjainak egészségügyi állapotát és annak változását,
c) a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belüli nem tervezhető kiadásokat.
6. Pénzbeli és természetben nyújtott ellátások
11. § (1) Az Önkormányzat szociális rászorultság esetén
a) települési támogatás keretében
aa) élelmiszertámogatást,
ab) gyógyszertámogatást,
ac) lakásfenntartási támogatást,
ad) lakásbérleti támogatást,
ae) adósságcsökkentési támogatást,
b)15 rendkívüli települési támogatás keretében
ba) eseti települési támogatást,
bb) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást,
bc) gyermeket egyedül nevelők támogatását,
bd) temetési támogatást,
c) köztemetés költségeinek megfizetése alóli mentesítést
biztosít, állapít meg a Szt. 45. §-ában és a 48. §-ában foglaltak, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.
(2)16 Az Önkormányzat az Szt. 1. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az e rendeletben meghatározott feltételek szerint
a) születési támogatást,
b) mosható nadrágpelenka támogatást,
c) oltási támogatást,
d) iskolakezdési támogatást,
e) jó tanulók szociális támogatását,
f) ünnepi támogatást,
g) akadálymentesítési támogatást,
h) lakáshelyreállítási támogatást,
i) szociális kölcsönt,
j) nyugdíjasok kedvezményes uszodabérlet támogatását,
k) fűtési idényben igényelhető támogatást
nyújt.
RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK
7. Élelmiszertámogatás
12. §18 (1) Szociális kártya, vagy utalvány formájában havi rendszerességgel nyújtott élelmiszertámogatásra jogosult az a kérelmező, akinek - nem egyedülélő esetén háztartása tagjainak - vagyona nincs, és
a) egyedülélő és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át, vagy
b) nem egyedülélő és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 440 %-át.
(2) Az élelmiszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és a háztartása minden tagjának a jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a háztartás minden tagjának a vagyonnyilatkozatát.
(3) Élelmiszertámogatásra való jogosultság egy háztartásban egyidejűleg csak egy személy részére állapítható meg.
(4) Az élelmiszertámogatás havi összege 15 000 forint.
(5) Az élelmiszertámogatás élelmiszereken belül az alábbi élelmiszerek vásárlására nem fordítható:
a) alkohol, alkoholos frissítők, alkohol tartalmú élelmiszerek
b) energiaitalok
c) chipsek, sós snackek.
(6) Az élelmiszertámogatás formájáról az azt megállapító döntésben kell rendelkezni.
(7) A kártyáról és az utalványról, valamint átadásukról nyilvántartást kell vezetni.
(8) A kártyáról és az utalványról vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a) a jogosult természetes személyazonosító adatait,
b) a jogosultság kezdő és befejező időpontját,
c) a kártya, utalvány számát.
(9) A kártya elvesztését a jogosult az elvesztéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a nyilvántartást vezető részére. Az elveszett kártya számát törölni kell a nyilvántartásból. Az elveszett kártya pótolható a megállapított és fennálló jogosultsági időn belül.
8. Gyógyszertámogatás
13. § (1)19 Budavári Egészségkártya formájában havi rendszerességgel nyújtott gyógyszertámogatásra jogosult az a kérelmező, aki állandó gyógyszeres kezelés alatt áll, a havi rendszeres gyógyszerköltségének mértéke a szociális vetítési alap összegének 20 %-át meghaladja, valamint az Szt. szerinti közgyógyellátásra nem jogosult, és
a) egyedülélő, a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át, vagy
b) egyedülálló és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át, vagy
c) nem egyedülálló, vagy nem egyedülélő és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 440 %-át, vagy
d) a 80. életévét betöltötte és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 525 %-át, egyedülélő, vagy egyedülálló esetén a szociális vetítési alap összegének 560 %-át.
(2) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) 30 napnál nem régebbi orvosi igazolását:
ba) arról, hogy a kérelmező krónikus betegsége miatt állandó gyógyszeres kezelés alatt áll,
bb) krónikus betegsége miatt havi rendszerességgel szedett gyógyszerről, gyógyító ellátásról és
c) 30 napnál nem régebbi gyógyszertári igazolást a b) pontban szereplő gyógyszer, gyógyító ellátás fogyasztói áráról.
(3) A gyógyszertámogatás havi összege 6 000 forint.
(4) A gyógyszertámogatás természetbeni juttatásként Budavári Egészségkártya formájában, a Budavári Egészségkártyára havonta feltöltött összeg biztosításával történik.
(5) A Budavári Egészségkártya formájában nyújtott támogatás a gyógyszertámogatást megállapító határozatban meghatározott gyógyszertárakban gyógyszernek és gyógyászati segédeszköznek minősülő termékekre és gyógyító ellátáshoz használható fel.
(6) Az elkészített és átadott Budavári Egészségkártyáról és átadásáról nyilvántartást kell vezetni.
(7) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a jogosult természetes személyazonosító adatait,
b) a jogosultság kezdő és befejező időpontját,
c) a Budavári Egészségkártya számát.
(8) A Budavári Egészségkártya elvesztését a jogosult legkésőbb az elvesztéstől számított 8 napon köteles bejelenteni a nyilvántartást vezető részére. Az elveszett Budavári Egészségkártya számát törölni kell a nyilvántartásból. Az elveszett kártya – a jogosult költségére – pótolható a megállapított és fennálló jogosultsági időn belül.
(9) Amennyiben kérelmező közgyógyellátásra válik jogosulttá, a gyógyszertámogatást a jogosultság megállapítása szerinti hónap utolsó napjával meg kell szüntetni.
9. Lakásfenntartási támogatás
14. § (1)20 Havi rendszereséggel nyújtott lakásfenntartási támogatásra jogosult az a kérelmező, aki a támogatással érintett lakás tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője, vagy szívességi használója, valamint életvitelszerűen a támogatással érintett lakásban lakik, a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összes jövedelmének 20 %-át meghaladja és
a) egyedülélő, és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át, vagy
b) nem egyedülélő és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 440 %-át.
(2) A lakásfenntartás elismert havi költségét a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző egy nyári és egy téli hónap költségeinek átlaga alapján kell megállapítani.
(3)21 A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és a háztartás minden tagjának a jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) bérlő esetén a lakáshasználat jogcímét igazoló okiratként a bérleti szerződést,
c) szívességi lakáshasználat esetén a lakás tulajdonosának, vagy haszonélvezőjének 30 napnál nem régebbi használatot engedélyező nyilatkozatát és
d) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző egy nyári és egy téli hónap lakásfenntartási költségeinek igazolását.
(4) A lakásfenntartási támogatás havi összege 5 000 Ft.
(5) A lakásfenntartási támogatás háztartásonként csak egy jogosultnak állapítható meg.
(6) Nem jogosult lakásfenntartási támogatásra az a kérelmező, akinek a háztartásának tagja:
a) önkormányzati lakás bérlőjeként lakbértámogatásban részesül,
b) költségelvű vagy piaci alapú önkormányzati lakásbérlő,
c) lakásbérleti támogatásban részesül.
(7) A lakásfenntartási támogatás természetbeni ellátásként is nyújtható, ebben az esetben a lakásfenntartási támogatás folyósítása közvetlenül az azt megállapító döntésben meghatározott közüzemi szolgáltató részére történik.
(8)22 A fűtési idény fűtési számlájából csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az e rendelet 35/B. §-a alapján egy háztartásban élők részére megállapított támogatás összegét.
10. Lakásbérleti támogatás
15. § (1)23 Havi rendszereséggel nyújtott lakásbérleti támogatásban részesíthető az I. kerületben lévő lakhatását szolgáló lakás bérlője, aki az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő, ingatlanok hasznosításával foglalkozó nonprofit gazdasági társaság közreműködésével létesítette a lakásbérleti jogviszonyát, amennyiben a támogatással érintett ingatlanban életvitelszerűen lakik, és
a) egyedülélő és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 750 %-át, vagy
b) nem egyedülélő és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 625 %-át.
(2) A lakásbérleti támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és a háztartás minden tagjának a jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a lakásbérleti szerződést.
(3) A lakásbérleti támogatás havi összege 20 000 Ft.
(4) A lakásbérleti támogatás háztartásonként egy alkalommal és csak egy személy részére állapítható meg.
(5) A lakásbérleti támogatás ugyanazon személy részére csak egy lakásra állapítható meg.
(6) A lakásbérleti támogatás a lakásbérleti díj megfizetésére használható fel.
(7) Nem jogosult lakásbérleti támogatásra az a kérelmező, aki lakásfenntartási támogatásban részesül.
11. Adósságcsökkentési támogatás
16. § (1) Adósságcsökkentési támogatásban részesíthető az a kérelmező, aki:
a) jövedelemkiesés, tartós betegség vagy munkanélküliség miatt adósságot halmozott fel és az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és legalább egy, a lakásfenntartás elismert havi költsége körébe tartozó közüzemi díjtartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és
b) a kérelmezőnek és háztartása tagjainak vagyona nincs, és
c) aki a (3) bekezdésben meghatározott lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, és
d) vállalja az adósság és az Önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének határidőre történő megfizetését, és
e) vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, és
f) a támogatási kérelem benyújtását megelőzően a Szolgáltatási Központtal előzetes együttműködési megállapodást köt, és eleget tesz az előzetes együttműködési megállapodásban foglalt kötelezettségeinek.
(2)24 A kérelmező az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén is csak akkor jogosult adósságcsökkentési támogatásra, ha
a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 560 %-át, vagy
b) egyszemélyes háztartásban él és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 625 %-át, vagy
c) gyermekét egyedül neveli és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 690 %-át.
(3)25 Az adósságcsökkentési támogatás esetében a helyben elismert maximális lakásnagyság:
a) egyszemélyes és kétszemélyes háztartás esetén 75 m2,
b) három vagy ennél több személyes háztartás esetén személyenként további 10 m2
azzal, hogy nem haladhatja meg a tényleges lakásnagyságot.
(4) Az adósságcsökkentési támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező 3 hónap időtartamban köteles előzetesen együttműködni a Szolgáltatási Központtal.
(5) A Szolgáltatási Központ a hozzá benyújtott kérelmet és annak mellékleteit, az általa készített környezettanulmánnyal, valamint az (1) és az (4) bekezdés szerinti előzetes együttműködésről szóló igazolással, továbbá az előzetes együttműködési és adósságkezelési tanácsadásra vonatkozó megállapodással együtt 8 napon belül megküldi az ellátás megállapítására jogosult részére.
(6) Az adósságcsökkentési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és háztartása minden tagjának jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) bérlő esetén a lakásbérleti szerződést,
c) a szolgáltató által kiállított igazolást az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közszolgáltatás kikapcsolásának, megszűntetésének tényéről,
d) a kérelmező és háztartása tagjainak vagyonnyilatkozatát,
e) az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságcsökkentési támogatásának megállapítására és igazolását arról, hogy a (1) és (4) bekezdésében előírt együttműködési kötelezettségét teljesítette.
(7) Nem jogosult adósságcsökkentési támogatásra az a kérelmező, aki:
a) önkényes lakásfoglaló, jogcímnélküli lakáshasználó, vagy
b) az adóssággal érintett ingatlant nem kizárólag saját és háztartása lakhatásának biztosítására használja, vagy
c) háztartásának tagjai vagyonnal rendelkeznek, vagy
d) az általa használt lakás nagysága meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket, vagy
e) nem teljesíti az (1) és (4) bekezdés szerinti előzetes együttműködési kötelezettségét.
(8) A kérelem elbírálásához a Szolgáltatási Központ köteles környezettanulmányt készíteni.
17. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb háromszázezer forint.
(2) Azon személy esetében, aki kérelme benyújtását megelőző öt éven belül adósságcsökkentési támogatásban részesült, a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 50 %-át, és összege legfeljebb kettőszázezer forint.
(3) További kérelem esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 25 %-át, és összege legfeljebb százezer forint.
(4) A támogatás egy összegben vagy havi részletekben, az adós vállalásától függően nyújtható.
(5) Az adósságcsökkentési támogatás időtartama legfeljebb 24 hónap.
(6) Ugyanazon háztartás tagja az adósságcsökkentési támogatás lezárásától számított 24 hónapon belül, a 19. § szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül nem részesülhet adósságcsökkentési támogatásban.
(7) Az adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.
(8) Az adósságcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(9) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor a támogatást a kezelt adósság arányának figyelembe vételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.
(10) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül.
(11) Az adósságcsökkentési támogatásban részesített személy köteles az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül írásban megállapodást kötni az adósságkövetelés jogosultjával az adósság megfizetésével kapcsolatosan.
(12) A kérelmező köteles adósságkezelési tanácsadásban részt venni. Az adósságkezelési tanácsadást az érintett adósságcsökkentési támogatás iránti kérelme benyújtásától számított 8 napon belül meg kell kezdeni.
18. § (1) Az adósságkezelési tanácsadást a Szolgáltatási Központ végzi.
(2) A Szolgáltatási Központ az adósságkezelési tanácsadás keretében:
a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról és feltételeiről,
b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságcsökkentési támogatás megállapítására,
c) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásbeli megállapodást (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodást) köt, melyben rögzítésre kerül az adós által vállalt önrész mértéke – mely nem lehet kevesebb, mint a tartozás 25%-a -, továbbá az, hogy az adósság visszafizetése egy összegben vagy részletekben történik,
d) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, melynek ténye jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, és a megállapodásban foglaltak megszegését, be nem tartását köteles 15 napon belül jelezni az ellátást megállapító felé,
e) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását,
f) közreműködik az adósságkövetelés jogosultja és az adós között kötendő megállapodás előkészítésében,
g) nyilvántartást vezet az adós és az adósságkövetelés jogosultja közötti megállapodásról és az abban foglaltak teljesítéséről,
h) gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.
(3) Az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt a támogatásban részesített személy köteles együttműködni a Szolgáltatási Központtal és az adósságkezelési tanácsadóval. Az együttműködés tartalmát és formáját, az együttműködés feltételeit, a jogokat és a kötelezettségeket a támogatásban részesített személy és az adósságkezelési tanácsadó közötti írásbeli együttműködési megállapodás határozza meg. Az együttműködés időtartama megegyezik az adósságcsökkentési támogatás időtartamával.
(4) Az együttműködés során az adós köteles:
a) hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,
b) aktívan közreműködni az anyagi helyzetének és életkörülményeinek tisztázásában, az együttműködési megállapodás létrehozásában,
c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról,
d) az együttműködési megállapodásban foglaltak szerinti befizetések igazolását bemutatni.
(5) Az érintett háztartás, vagy kérelmező adósságcsökkentési támogatásban akkor részesülhet, ha nyilatkozatban vállalja a (2)-(4) bekezdés szerinti feltételeket, és előzetes írásbeli együttműködési és adósságkezelési megállapodást köt.
(6) Az adósságkezelési megállapodásnak tartalmaznia kell többek között a részvétel feltételeit, az együttműködés időtartamát, az adós által fizetendő önrész mértékét, a fizetés ütemezését, a fizetési határidőt.
(7) Az adósnak a 16. § (1) bekezdés d) pontjában vállalt önrészt a megállapító határozat közlésétől számított 15 napon belül kell befizetni és a befizetésről szóló igazolást 8 napon belül be kell mutatni a tanácsadónak. Az adósságcsökkentési támogatás önkormányzat által fizetett összege csak az önrész befizetésének igazolása után folyósítható.
(8) Ha az adós az adósságkezelési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, a Szolgáltató Központ legalább egy alkalommal írásban felszólítja a vállalt kötelezettség teljesítésére.
(9) Amennyiben az adós a felszólítás ellenére sem tesz eleget az együttműködési megállapodásban foglaltaknak, az együttműködési megállapodást a Szolgáltatási Központ a felszólítás közlését követő 15. napon felbontja.
19. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és az adósságkezelési támogatást meg kell szüntetni, valamint a kifizetett összeget vissza kell téríttetni, ha a jogosult
a) az adósságkezelési tanácsadást a Szolgáltatási Központ írásbeli felszólítása ellenére sem veszi igénybe, vagy
b) az adósságkezelési megállapodásban foglaltaknak a Szolgáltatási Központ írásbeli felszólítása ellenére sem tesz eleget és a Szolgáltatási Központ a megállapodást felbontja,
c) az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletének megfizetését nem teljesíti, vagy
d) az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három egymást követő hónapig nem tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a jogosult akkor nem teljesíti a megfizetést, ha az adósságtörlesztés havi részletének fizetési határidejétől számított 15 nap eredménytelenül eltelt.
(3) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást folyósították.
12. Eseti települési támogatás
20. §26 (1)27 Eseti települési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és
a) egyedülélő, vagy egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át, vagy
b) nem egyedülélő, vagy nem egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 440 %-át, vagy
c) kivételes méltányosságból a 65. életévét betöltött egyedülélő, egyedülálló, vagy családban élő, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap összegének 500 %-át, de nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 750 %-át.
(2) Eseti települési támogatásra tárgyévenként egy családban csak egy személy jogosult.
(3) Az eseti települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetre vonatkozó igazolást, nyilatkozatot.
(4) Az eseti települési támogatás ugyanannak a személynek tárgyévenként
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben három alkalommal,
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben egy alkalommal
állapítható meg.
(5)28 Az eseti települési támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg az 50 000 Ft-ot.
13. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
21. § (1)29 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult a 18. életévét be nem töltött gyermeket nevelő kérelmező, aki önhibáján kívül időszakosan létfenntartási gondokkal küzd és
a) egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 565 %-át, vagy
b) nem egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át.
(2) Időszakos létfenntartási gond különösen:
a) ha a kérelmező az általa nevelt kiskorú gyermek iskoláztatásához, tanulmányai folytatásához szükséges kiadásokat önhibáján kívül nem tudja biztosítani,
b) ha a szülő a gyermek betegségével kapcsolatban felmerülő kiadások fedezésére önhibáján kívül nem képes,
c) ha a gyermek életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető helyzet másként nem hárítható el,
d) ha a gyermek részére az étkezés és az egészség megőrzéséhez szükséges feltételek nem biztosítottak,
e) alkalmanként jelentkező gyermeket érintő többletkiadások,
f) várandós anya gyermekének megtartásához szükséges kiadások,
g) egyéb gyermeket érintő különös méltánylást érdemlő eset.
(3) Nem jogosult rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra az a kérelmező, akinek a szülői felügyeleti jogát bíróság korlátozta vagy megszüntette.
(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) az időszakos létfenntartási gondra vonatkozó igazolást, amennyiben igazolással nem bizonyítható, a kérelmező nyilatkozatát.
(5)30 A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 150 %-át.
(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás gyermekenként tárgyévente két alkalommal állapítható meg.
(7)31 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult a 18. életévét betöltött és a 23. életévét be nem töltött nappali oktatás munkarendje szerint középfokú oktatásban tanulmányokat folytató kérelmező, amennyiben a családjában, vagy a kérelmezőt gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat.
13/A.32 Gyermeket egyedül nevelők támogatása
21/A. § (1) Gyermeket egyedül nevelők támogatására jogosult az a kérelmező, aki az általa nevelt támogatással érintett gyermek után családi pótlékra jogosult, valamint a gyermeket egyedülállóként neveli, továbbá részére a Magyar Államkincstár egyedülállóként folyósítja a családi pótlékot és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 600 %-át.
(2) A gyermeket egyedül nevelők támogatásának megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a nem tanköteles korú gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonyának igazolására a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány másolatát, vagy a közreműködő intézmény által kiadott, diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolást.
(3) A gyermeket egyedül nevelők támogatása gyermekenként tárgyévente egy alkalommal állapítható meg.
(4) A gyermeket egyedül nevelők támogatásának egyszeri összege támogatással érintett gyermekenként 10 000 Ft.
(5) A gyermeket egyedül nevelők támogatására tárgyévenként egy gyermek után csak egy személy jogosult
14. Temetési támogatás
22. § (1) Temetési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a létfenntartását veszélyezteti.
(2)33 Az eltemettető létfenntartása veszélyeztetett, ha
a) egyedülélő, és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 565 %-át, vagy
b) egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 565 %-át, vagy
c) nem egyedülálló, vagy nem egyedülélő, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át.
(3) A temetési támogatás megállapítása során a helyben szokásos legolcsóbb koporsós temetés, hamvasztásos, vagy szórásos temetés és az urnakiadás költségeit kell figyelembe venni.
(4) Nem számít temetési költségnek
a) a szertartáshoz kapcsolódó kiadás,
b) a sírkoszorúkért és sírcsokrokért fizetett összeg,
c) a búcsúztatás költségei.
(5) A (3) bekezdés szerinti temetés költségeként a kérelmező nevére szóló, a temetkezési szolgáltató által kiállított eredeti számlák (4) bekezdésben fel nem sorolt költségei vehetők figyelembe.
(6)34 A temetési támogatás összege az igazolt költség
a) 40 %-a, ha az egyedülélő kérelmező havi jövedelme, család esetén a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap összegének 315 %-át,
b) 60 %-a, ha az egyedülélő kérelmező havi jövedelme, család esetén a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 315 %-át.
(7) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeit a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. által minden év január 31. napjáig közölt adatok alapján kell megállapítani.
(8)35 A temetési támogatás megállapítása iránti kérelmet a temetés napját követő 90 napon belül lehet benyújtani.
(9) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a kérelmező nevére kiállított temetés költségeiről szóló eredeti számlákat.
(10) A temetési támogatást megállapító határozat meghozatalát követően az eredeti temetési számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét, valamint a határozat számát az eredeti számlákra rá kell vezetni.
(11) Nem jogosult temetési támogatásra a kérelmező, ha az elhunyt személyre tekintettel a kérelmező, vagy más személy részére már került temetési támogatás megállapításra.
15. Köztemetés költségeinek megfizetése alóli mentesítés
23. § (1)36 Az eltemettetésre köteles kérelmező – a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezése esetén – a megtérítési kötelezettség alól 50 %-os mértékben mentesül, ha a kérelmezőnek és a családjának vagyona nincs, és
a) egyedülélő, és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 325 %-át, vagy
b) egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 375 %-át, vagy
c) nem egyedülálló, vagy egyedülélő, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 315 %-át.
(2)37 Az eltemettetésre köteles személy – a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezése esetén – a megtérítési kötelezettség alól teljes egészben mentesül, ha a kérelmezőnek és a családjának vagyona nincs, és
a) egyedül élő, vagy egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250 %-át, vagy
b) családban él és akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 190 %-át.
(3) A megtérítési kötelezettség alóli mentesítési kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a család minden tagjának vagyonnyilatkozatát.
16. Születési támogatás
24. § (1) Születési támogatásra jogosult az újszülött gyermeket saját családjában nevelő kérelmező, ha
a) az újszülött gyermek az I. kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen az I. kerületben él, és
b) a gyermeke születésekor és a gyermek születését közvetlenül megelőző 6 hónapban megszakítás nélkül az I. kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen az I. kerületben él.
(2) Nem jogosult születési támogatásra az a törvényes képviselő, akinek a szülői felügyeleti jogát bíróság korlátozta vagy megszüntette.
(3) A születési támogatás újszülött gyermekenként egy alkalommal állapítható meg.
(4) A születési támogatás egyszeri összege újszülött gyermekenként 100 000 Ft.
(5)38 A születési támogatás megállapítása iránti kérelem a gyermek születését követő 180 napon belül nyújtható be.
(6) A születési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti életvitelszerű I. kerületben való lakás időtartamáról szóló nyilatkozatot.
(7) A kérelem elbírálása során hivatalból be kell szerezni a területileg illetékes védőnő igazolását arról, hogy az újszülött gyermek és a kérelmező életvitelszerűen az I. kerületben élnek és a gyermeket a kérelmező az I. kerületi saját háztartásában neveli.
17. Mosható nadrágpelenka támogatás
25. § (1) Mosható nadrágpelenka támogatásban részesíthető a kérelmező, ha
a) a családjában van rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, vagy
b) a családjában van a tárgyévben rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült gyermek, vagy
c) családjában három vagy annál több gyermeket nevel, vagy
d) a támogatással érintett gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos, vagy
e) a támogatással érintett gyermek részére gyermekorvos által javasolt a mosható nadrágpelenka használata, különösen atópiás dermatitiszben szenvedő gyermek esetén.
(2)39 Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén akkor jogosult a kérelmező mosható nadrágpelenka támogatásra, ha
a) egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 625 %-át, vagy
b) nem egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 565 %-át.
(3) A mosható nadrágpelenka támogatás gyermekenként egy alkalommal állapítható meg.
(4) A mosható nadrágpelenka támogatás mértéke
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a mosható nadrágpelenka vásárlását igazoló számlán szereplő összegnek a 100 %-a, de maximum 60 000 Ft,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a mosható nadrágpelenka vásárlását igazoló számlán szereplő összegnek a 80 %-a, de maximum 40 000 Ft,
c) az (1) bekezdés c)-e) pontjai szerinti esetekben a mosható nadrágpelenka vásárlását igazoló számlán szereplő összegnek a 60 %-a, de maximum 30 000 Ft.
(5) A mosható nadrágpelenka támogatás megállapítása iránti kérelem a támogatással érintett gyermek második életévének betöltéséig nyújtható be.
(6) A mosható nadrágpelenka támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a kérelmező nevére kiállított, a mosható nadrágpelenka vásárlását igazoló számlát,
c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az e bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakon túl igazolást a gyermek tartós betegségéról, vagy súlyos fogyatékosságáról,
d) az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben az e bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakon túl a gyermekorvos mosható nadrágpelenka használatára vonatkozó javaslatát.
18. Oltási támogatás
26. §40 (1) Oltási támogatásra jogosult az a kérelmező:
a) aki a családjában nevelt 2. életévét be nem töltött gyermeke részére megvásárolta a rotavirus okozta hasmenés elleni védőoltás beadásához az oltóanyagot,
b) aki a családjában nevelt az 1. életévét betöltött és a 18. életévét be nem töltött gyermeke részére megvásárolta a kullancs-encephalitis elleni védőoltás beadásához az oltóanyagot,
c) aki a családjában nevelt a 6 hetes kort betöltött és a 2. életévét be nem töltött gyermeke részére megvásárolta az agyhártyagyulladás elleni védőoltás beadásához az oltóanyagot,
d) aki a 18. életévét betöltötte és megvásárolta a kullancs-encephalitis elleni védőoltás beadásához az oltóanyagot,
e) aki a 65. életévét betöltötte és megvásárolta a pneumococcus elleni védőoltás beadásához az oltóanyagot,
f) aki a 65. életévét nem töltötte be, valamint krónikus betegségben szenved és megvásárolta a pneumococcus elleni védőoltás beadásához az oltóanyagot.
(2) Oltási támogatás
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben gyermekenként legfeljebb három darab oltóanyag,
b) az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben gyermekenként legfeljebb három darab oltóanyag,
c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben kérelmezőnkét legfeljebb három darab oltóanyag,
d) az (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti esetben kérelmezőnként egy darab oltóanyag
kérelmező által történő megvásárlása esetén állapítható meg.
(3) Az Oltási támogatás megállapítása iránti kérelem az oltóanyag megvásárlását követő 180 napon belül nyújtható be.
(4) Az oltási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti esetben az oltóanyag megvásárlásáról szóló, a megvásárolt oltóanyagot és annak vételárát tartalmazó és a kérelmező nevére a gyógyszertár által kiállított számlát,
b) az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben az a) pont szerinti számlát és a háziorvos, vagy szakorvos igazolását arról, hogy a kérelmező krónikus betegségben szenved.
(5) Az oltási támogatás oltóanyagonként a gyógyszertári számlán szereplő, megvásárolt oltóanyag vételára, de maximum oltóanyagonként 40 000 Ft.
(6) A 2023. december 31. napjáig benyújtott oltási támogatásra jogosultak egyszeri pénzbeli támogatásának megállapítása iránti kérelmet oltási támogatás megállapítása iránti kérelemnek kell tekinteni.
(7) A (6) bekezdés szerinti, valamint a 2024. március 31. napjáig benyújtásra kerülő oltási támogatás megállapítása iránti kérelem esetén a (4) bekezdés a) pontja szerinti számla helyett a kérelemhez csatolt oltóanyag megvásárlásáról szóló, az oltóanyagot és annak vételárát tartalmazó nyugta is elfogadható, amennyiben a kérelmező az oltóanyag megvásárlásakor nem kérte a számla kiállítását.
(8) A 2024. március 31. napjáig benyújtásra kerülő oltási támogatás megállapítása iránti kérelem esetén a (4) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező nevére kiállított számla helyett a gyógyszertár által a kérelmező oltási támogatással érintett gyermekének nevére a kiállított számla is elfogadható, amennyiben tartalmazza a megvásárolt oltóanyagot és annak vételárát.
19. Iskolakezdési támogatás
27. § (1)41 Iskolakezdési támogatásra jogosult a kérelmező, ha alapfokú oktatásban, vagy a 18. életévét be nem töltött nappali oktatás munkarendje szerint középfokú oktatásban tanulmányokat folytató gyermeket nevel és
a) egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 565 %-át, vagy
b) nem egyedülálló, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át.
(2) Iskolakezdési támogatásra jogosult a 18. életévét betöltött és a 23. életévét be nem töltött nappali oktatás munkarendje szerint középfokú oktatásban tanulmányokat folytató kérelmező, amennyiben a családjában, vagy a kérelmezőt gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat.
(3) Nem jogosult iskolakezdési támogatásra az a kérelmező, akinek a szülői felügyeleti jogát bíróság korlátozta vagy megszüntette.
(4) Az iskolakezdési támogatás összege gyermekenként évente 15 000 Ft.
(5) Az iskolakezdési támogatás megállapítása iránti kérelem a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól kezdődően a következő tanítási év szeptember 30. napjáig nyújtható be.
(6) Az iskolakezdési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a támogatással érintett gyermek tanulói jogviszony igazolására vonatkozó 30 napnál nem régebbi iskolalátogatási igazolást.
20. Jó tanulók szociális támogatása
28. § (1)42 Jó tanulók szociális támogatására jogosult az alapfokú oktatásban tanulmányokat folytató és az általános iskola második évfolyamát sikeresen elvégző tanuló, valamint a 18. életévét be nem töltött nappali oktatás munkarendje szerint középfokú oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző tanév tantárgyi átlaga 4,50 vagy a fölött van, és
a) egyedülálló szülő neveli és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 565 %-át, vagy
b) nem egyedülálló szülő neveli és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át.
(2) Jó tanulók szociális támogatására jogosult a 18. életévét betöltött és a 23. életévét be nem töltött nappali oktatás munkarendje szerint középfokú oktatásban tanulmányokat folytató kérelmező, amennyiben a családjában, vagy a kérelmezőt gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat.
(3) A 18. életévét be nem töltött tanuló esetén a törvényes képviselő jogosult a kérelem benyújtására és az ösztöndíj a kérelmező részére kerül folyósításra.
(4) Az előző tanév tantárgyi átlagának számításánál a tanuló magatartás és a szorgalom érdemjegyét figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A támogatás havi összege tanulónként 15 000 Ft.
(6) A támogatás a tanítási év első tanítási napja szerinti hónap első napjától a tanév utolsó tanítási napja szerinti hónap utolsó napjáig kell folyósítani.
(7) A támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a tanulói jogviszony igazolására a köznevelési intézmény által kiállított 30 napnál nem régebbi iskolalátogatási igazolást,
c) a tanulónak a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző tanév érdemjegyeit, osztályzatait tartalmazó bizonyítványról készített másolatot.
(8)43 A támogatás megállapítása iránti kérelem évente a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a következő tanítási év szeptember 30. napjáig nyújtható be.
(9) El kell utasítani annak a törvényes képviselő kérelmezőnek a tanulmányi ösztöndíj megállapítása iránt benyújtott kérelmét, akinek a szülői felügyeleti jogát bíróság korlátozta vagy megszüntette.
20/A. Ünnepi (karácsonyi, húsvéti) támogatás
29. § (1)44 Ünnepi támogatásra jogosult az a kérelmező
a) aki a tárgyév december 31. napjáig a 80. életévét betölti,
b) aki a tárgyév december 31. napjáig a 65. életévét betölti, és a húsvéti ünnep alkalmából nyújtható támogatás esetén tárgyév március 1-jén, a karácsonyi ünnep alkalmából nyújtható támogatás esetén tárgyév november 1-jén
ba) élelmiszertámogatásban, vagy
bb) gyógyszertámogatásban, vagy
bc) adósságcsökkentési támogatásban, vagy
bd) lakásfenntartási támogatásban részesül,
c) aki a tárgyévben rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült a támogatással érintett gyermeke után, vagy
d) aki 18. életévét betöltötte és saját jogán a tárgyévben rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült,
e) aki a húsvéti ünnep alkalmából nyújtható támogatás esetén a tárgyév március 1-jén, a karácsonyi ünnep alkalmából nyújtható támogatás esetén tárgyév december 1-jén a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevel a családjában, vagy
f) aki 18. életévét betöltötte és a húsvéti ünnep alkalmából nyújtható támogatás esetén a tárgyév március 1-jén, a karácsonyi ünnep alkalmából nyújtható támogatás esetén tárgyév december 1-jén a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint saját jogán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult.
(2) Az ünnepi támogatás évente két alkalommal
a) a húsvéti ünnep, és
b) a karácsonyi ünnep alkalmából nyújtható.
(3)45 Az ünnepi támogatásra egy kérelmező csak egy jogcímen jogosult.
30. § (1) Az ünnepi támogatás megállapítása iránti kérelem
a) a 29. § (2) bekezdés a) pontja esetén a húsvéti ünnepet megelőző 60 napon belül, de legkésőbb a húsvétot megelőző 10. napig,
b)46 a 29. § (2) bekezdés b) pontja esetén tárgyév október 15-től december 15-ig nyújtható be.
(2)47 Az ünnepi támogatás összege alkalmanként
a) a 29. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetén kérelmezőnként 15 000 Ft,
b) a 29. § (1) bekezdés c) és e) pontja esetén támogatással érintett gyermekenként 15 000 Ft
c) a 29. § (1) bekezdés d) és f) pontja esetén kérelmezőnként 15 000 Ft.
20/B. Akadálymentesítési támogatás
31. § (1) Mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből adódó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeinek csökkentése, a rendeltetésszerű használat biztosítása céljából akadálymentesítési támogatás igényelhető meglévő I. kerületi lakáson, vagy lakóépületen (továbbiakban együtt: lakás) elvégzett akadálymentesítési munkákhoz.
(2) Akadálymentesítési támogatást igényelheti az, aki
a) mozgáskorlátozott, vagy
b) 18. életévét be nem töltött mozgáskorlátozott személyt nevel.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában mozgáskorlátozott személy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés 14. pontja szerinti mozgáskorlátozott személy.
(4) E támogatás tekintetében akadálymentesítési munka különösen:
a) a lakás helyiségein belül korlátok, kapaszkodók felszerelése,
b) ajtók kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése,
c) járda kialakítása,
d) elektromos szerelvények, aljzatok, kapcsolók áthelyezése,
e) a fogyatékosságnak megfelelő fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, áthelyezése, átalakítása vagy kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása,
f) mosdó- és mellékhelyiségek kialakítása, átalakítása, kádak, zuhanytálcák elhelyezése, beszerelése, beépítése.
(5)48 Akadálymentesítési támogatásra jogosult a kérelmező, ha a támogatással érintett lakásnak tulajdonosa, haszonélvezője vagy bérlője, és a kérelmezőnek, valamint háztartása tagjainak vagyona nincs, és
a) egyedülélő, és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 625 %-át, vagy
b) aki nem egyedülélő, és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 565 %-át.
(6) Akadálymentesítési támogatás ugyanannak a személynek kétévente egy alkalommal állapítható meg.
(7) Az akadálymentesítési támogatás legmagasabb összege 300 000 Ft.
(8) Akadálymentesítési támogatás egy lakásra egy kérelmezőnek állapítható meg.
(9) Az akadálymentesítési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) súlyos mozgáskorlátozottság igazolására az alábbi iratok egyikét:
aa) súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését,
ab) fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozatot,
ac) a fogyatékosság, súlyos mozgáskorlátozottság megállapításának alapjául szolgáló hatályos és érvényes szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt,
ad) hatályos és érvényes tartósan beteg gyermekről, vagy súlyosan fogyatékos gyermekről szóló igazolást,
ae) a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló határozatot,
b) a kérelmező és a háztartás minden tagjának a jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
c) a háztartás tagjainak vagyonnyilatkozatát,
d) bérlő esetén lakásbérleti szerződést,
e) kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az akadálymentesítéshez más támogatásban nem részesül,
f) az akadálymentesítési munkálatokat tartalmazó előzetes és részletes költségbecslést,
g ) nem tulajdonos kérelmező esetén a lakás tulajdonosának írásbeli hozzájárulását.
(10) Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelem elbírálásához környezettanulmányt kell készíteni a támogatással érintett lakásban. A környezettanulmányt a kérelem beérkezését követő 8 napon belül a Szolgáltatási Központ készíti el.
32. § (1) A Szolgáltatási Központ a benyújtott kérelmet annak mellékleteivel és a környezettanulmánnyal, valamint a támogatással kapcsolatos javaslatával együtt a kérelem benyújtását követő 15 napon belül küldi meg a Polgármesteri Hivatal részére.
(2) A megállapított akadálymentesítési támogatás összegével a támogatásban részesített köteles a támogatást megállapító határozat közlésétől számított 120 napon belül elszámolni.
(3) Az akadálymentesítési támogatás csak a kérelem benyújtását követően elkezdett munkák kifizetésére, beszerzett eszközök, anyagok árának megfizetésére használható fel.
(4) Amennyiben a kérelemben, az akadálymentesítési munkálatokat tartalmazó előzetes és részletes költségbecslésben megjelölt munkák tényleges kivitelezési-, beszerzési és anyag költsége csökken, vagy a támogatásban részesített úgy dönt, hogy egyes támogatott munkák elvégzésétől, anyagok beszerzésétől eláll, a támogatásban részesített csak a támogatásként megítélt összeg arányosan csökkentett részére jogosult.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a támogatásban részesített köteles a teljes összegű támogatás és az arányosan csökkentett támogatás közötti különbözeti összeg visszafizetésére a (2) bekezdés szerinti határidő lejártát követő naptól számított 90 napon belül.
(6) Ha a támogatásban részesített az (5) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti, abban az esetben a teljes támogatási összeget vissza kell fizetnie az (5) bekezdésben előírt határidő lejártát követő naptól számított 30 napon belül.
(7) A számlák benyújtásakor a támogatási összeg kifizetését a támogatottnak igazolnia kell.
(8) Ha a támogatásban részesített a megállapított akadálymentesítési támogatás összegével teljes mértékben, hiánytalanul nem számol el a (2) bekezdésben meghatározott időpontig, köteles a megállapított és részére utalt támogatás teljes összegét visszafizetni.
(9) A támogatási összeggel történő elszámolást követően a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (a továbbiakban: GAMESZ) a helyszínen jogosult ellenőrizni a munkálatok elvégzését, a támogatás felhasználását.
20/C. Lakáshelyreállítási támogatás
33. § (1) Lakáshelyreállítási támogatás nyújtható az I. kerületben lévő lakhatását szolgáló lakás tulajdonosának, vagy haszonélvezőjének, amennyiben a támogatással érintett ingatlanban életvitelszerűen lakik, és
a) a 65. életévét betöltötte, vagy
b) az Szt. szerinti aktív korúak ellátására jogosult, vagy
c) kettő vagy több gyermeket nevel.
(2)49 Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén akkor jogosult a kérelmező lakáshelyreállítási támogatásra, ha kérelmezőnek és háztartása tagjainak vagyona nincs, és
a) nem egyedülélő, és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 440 %-át, vagy
b) egyedülélő, és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át.
(3) E támogatás tekintetében lakáshelyreállítási munka:
a) a lakás helyiségeinek tisztasági festése,
b) elavult vízvezetékek, villanyvezetékek javítása, felújítása, cseréje,
c) a családi ház hőszigetelésének javítását célzó munkálatok (tető-, lábazati- és homlokzati hőszigetelés),
d) a fürdőszoba felújítása, korszerűsítése,
e) a fűtőberendezés szakszerű tisztítása és karbantartása, korszerűsítése,
f) nyílászárók cseréje,
g) kémény felújítása.
(4) A lakáshelyreállítási támogatás összege lakásonként és alkalmanként nem haladhatja meg a 200 000 Ft-ot.
(5) Lakáshelyreállítási támogatás ugyanannak a személynek kétévente egy alkalommal állapítható meg.
(6) A lakáshelyreállítási támogatás ugyanarra a lakásra kétévente és egyszerre csak egy személynek állapítható meg.
(7) A lakáshelyreállítási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és háztartása minden tagjának jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a háztartás tagjainak külön-külön tett vagyonnyilatkozatát,
c) a lakáshelyreállítási munkálatokat tartalmazó előzetes és részletes költségbecslést és
d) nem tulajdonos kérelmező esetén a lakás tulajdonosának írásbeli hozzájárulását.
(8) A lakáshelyreállítási támogatás iránti kérelem elbíráláshoz környezettanulmányt kell készíteni a támogatással érintett lakásban. A környezettanulmányt a kérelem beérkezését követő 8 napon belül a Szolgáltatási Központ készíti el.
34. § (1) A Szolgáltatási Központ a benyújtott kérelmet annak mellékleteivel és a környezettanulmánnyal, valamint a támogatással kapcsolatos javaslatával együtt a kérelem benyújtását követő 15 napon belül megküldi a kérelem elbírálására jogosult részére.
(2) A megállapított lakáshelyreállítási támogatás összegének felhasználását a támogatásban részesített köteles a támogatást megállapító határozat közlésétől számított 120 napon belül igazolni.
(3) A lakáshelyreállítási támogatás csak a kérelem benyújtását követően elvégzett munkák kifizetésére, beszerzett eszközök, anyagok árának megfizetésére használható fel.
(4) Amennyiben a kérelemben, a lakáshelyreállítási munkálatokat tartalmazó előzetes és részletes költségbecslésben megjelölt munkák tényleges kivitelezési-, anyagköltsége csökken, vagy a támogatásban részesített úgy dönt, hogy egyes támogatott munkák elvégzésétől, anyagok beszerzésétől eláll, a támogatásban részesített csak a támogatásként megítélt összeg arányosan csökkentett részére jogosult.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a támogatásban részesített köteles a teljes összegű támogatás és az arányosan csökkentett támogatás közötti különbözeti összeg visszafizetésére a (2) bekezdés szerinti határidő lejártát követő naptól számított 90 napon belül.
(6) Ha a támogatásban részesített az (5) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti, abban az esetben a teljes támogatási összeget vissza kell fizetnie az (5) bekezdésben előírt határidő lejártát követő naptól számított 30 napon belül.
(7) A számlák benyújtásakor a támogatási összeg kifizetését a támogatottnak igazolnia kell.
(8) Ha a támogatásban részesített a megállapított lakáshelyreállítási támogatás összegével teljes mértékben, hiánytalanul nem számol el a (2) bekezdésben meghatározott időpontig, köteles a megállapított és részére utalt támogatás teljes összegét visszafizetni.
(9) A támogatási összeggel történő elszámolást követően a GAMESZ a helyszínen jogosult ellenőrzi a munkálatok elvégzését, a támogatás felhasználását.
20/D. Szociális kölcsön
35. § (1) Szociális kölcsön nyújtható a kérelmező részére
a) nem önkormányzati lakás esetén a bérleti szerződéshez kapcsolódó biztosíték megfizetésére,
b) alapvető lakhatási feltételeket biztosító berendezési tárgy - tűzhely, fűtő-, vízmelegítő készülék - vásárlására, cseréjére,
c) közművek lakásba történő bevezetéséhez és közművekre történő csatlakozáshoz,
d) felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató esetében a képzés időtartama alatt egy alkalommal a képzési költségek fedezésére,
e) gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez abban az esetben, ha az igénylő nem részesül közgyógyellátásban, gyógyszertámogatásban,
f) ha elemi csapás, ipari katasztrófa vagy bűncselekmény károsultja és a kár vonatkozásában nem rendelkezik biztosítással, vagy
g) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet kialakulása esetén.
(2)50 Szociális kölcsön akkor nyújtható, ha
a) a kérelmező és családja a kérelem benyújtásakor havi rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és
b) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap összegének 375 %-át, de nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át.
(3) A szociális kölcsön összege az igazolt igényelhető eszközök, események, rendkívüli élethelyzet alapján kerül megállapításra, de nem haladhatja meg a 300 000 Ft-ot.
(4) A szociális kölcsön nyújtása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat és
b) a szociális kölcsön nyújtásának szükségességét igazoló iratot, annak hiányában kérelmező nyilatkozatát.
(5) A szociális kölcsön nyújtására kölcsönszerződést kell kötni.
(6) A szociális kölcsön egy családban élők közül csak egy személy részére nyújtható.
(7) A szociális kölcsön kamatmentes, visszafizetésének ütemezéséről az azt megállapító határozatban kell rendelkezni azzal, hogy a visszafizetés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.
(8) A szociális kölcsön visszafizetését a szociális kölcsön nyújtását követő második hónap első napjától kell megkezdeni.
(9) A kölcsönben részesített köteles a (7) bekezdés szerinti részleteket határidőre megfizetni.
(10) Ha a kölcsönben részesített a szociális kölcsön visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül nem képes teljesíteni, kérelmére legfeljebb 6 hónap időtartamra a visszafizetés szüneteltetése engedélyezhető.
(11) A (7) bekezdés szerinti visszafizetési határidőbe nem számít bele a visszafizetés kötelezettség szüneteltetésének időtartama.
(12) Különös méltánylást érdemlő esetben, ha a szociális kölcsönben részesített a szociális kölcsön visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül nem képes teljesíteni, a még vissza nem térített összeg részben vagy egészben történő elengedése engedélyezhető.
(13) A szociális kölcsön még vissza nem térített összegét a kölcsönben részesítettnek egyösszegben vissza kell fizetnie:
a) ha a kölcsön részleteinek megfizetését 3 hónapon keresztül nem teljesíti és részére szünetelés nem került engedélyezésre,
b) ha a szociális kölcsönt nem a kérelemben megjelölt, valamint nem a kölcsönszerződésben előírt célra használja fel.
(14) A nem önkormányzati lakásbérleti szerződéséhez kapcsolódó biztosíték megfizetésére nyújtott szociális kölcsön esetében a szociális kölcsön kézhezvételétől számított 2 hónapon belül be kell mutatni a kölcsönszerződésben foglaltak szerint a kölcsön felhasználásával kötött bérleti szerződést. Amennyiben a bérleti szerződésben meghatározott bérleti díj biztosítéka kevesebb, mint a szociális kölcsön összege, a különbözetet a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül egyösszegben vissza kell fizetni.
(15) A bérleti szerződés megszűnésekor a kapott szociális kölcsön összegét a szerződés megszűnését követően egy összegben 15 napon belül vissza kell fizetni. ’’
20/E.51 Nyugdíjasok kedvezményes uszodabérlet támogatása
35/A. §52 (1) Nyugdíjasok kedvezményes uszodabérlet támogatására jogosult az a kérelmező, aki a 65. életévét betöltött nyugdíjas, megvásárolta a megállapító határozatban előírt uszoda pénztárában a kedvezményes bérletet és
a) egyedülálló, vagy egyedülélő és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 650 %-át, vagy
b) nem egyedülálló, nem egyedülélő és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 600 %-át.
(2) A nyugdíjasok kedvezményes uszodabérlet támogatásának megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a nyugdíjas igazolvány másolatát.
(3) A nyugdíjasok kedvezményes uszodabérlet támogatásának egyszeri összege 45 000 Ft.
(4) Az uszodabérlet támogatás természetbeni juttatásként az uszodabérlet támogatást megállapító határozatban előírt uszodában a fürdő uszoda-wellness zónájának belépőjeggyel és bérlettel igénybe vehető szolgáltatások - beltéri uszoda, beltéri gyógymedence, beltéri élménymedencék, szaunavilág, kültéri panoráma medence – igénybevételére használható fel.
(5) A nyugdíjasok kedvezményes uszodabérlet támogatása ugyanannak a személynek tárgyévente egy alkalommal állapítható meg.
(6) A nyugdíjasok kedvezményes uszodabérlet támogatást a jogosult kizárólag a támogatást megállapító határozatban előírt Budapest I. kerület Budavári Önkormányzattal együttműködési keretszerződést, megállapodást kötött uszodában az érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány, valamint a nyugdíjas igazolvány felmutatásával és a támogatást megállapító szerv által kiállított igazolvány átadásával használhatja fel.
(7) A kiállított igazolványokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza:
a) az igazolvány nyilvántartási számát,
b) a jogosult természetes személyazonosító adatait,
c) a támogatást megállapító határozat számát.
20/F.53 Fűtési idényben igénybevehető támogatás
35/B. §54 (1)55 Havi rendszerességgel fűtési idényben igénybevehető támogatásra jogosult az a kérelmező, aki
a) egyedülélő és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 690 %-át, vagy
b) nem egyedülélő és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 565 %-át
(2) Méltányosságból havi rendszerességgel fűtési idényben igénybevehető támogatásra jogosult az a kérelmező, aki
a) egyedülélő és havi jövedelme meghaladja az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott havi jövedelemre vonatkozó összeghatárt, de nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 1300 %-át, vagy
b) nem egyedülélő és háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott havi jövedelemre vonatkozó összeghatárt, de nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 1150 %-át és
c) a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összes jövedelmének 15 %-át eléri.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben előírt jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül havi rendszerességgel fűtési idényben igénybevehető támogatásra jogosult az a kérelmező, aki Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Díszpolgára.
(4) A Fűtési idényben igénybevehető támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az (1)-(2) bekezdés szerinti esetben a kérelmező és a háztartás minden tagjának a jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatással érintett ingatlan vonatkozásában a lakásfenntartás elismert havi költségeinek megfizetéséről szóló, kérelem benyújtását közvetlenül megelőző havi igazolásokat.
c) a kérelmező által használt lakóingatlan jogszerű használatát igazoló okiratként:
ca) bérlő esetén a bérleti szerződés másolatát,
cb) szívességi lakáshasználat esetén a használatot engedélyezni jogosult lakás tulajdonosának, vagy haszonélvezőjének 30 napnál nem régebbi használatot engedélyező nyilatkozatát.
(5) A Fűtési idényben igénybevehető támogatás összege
a) az (1) és (3) bekezdése szerinti esetben havi 20 000 Ft,
b) a (2) bekezdése szerinti esetben havi 10 000 Ft.
(6) A támogatás megállapítása iránti kérelem tárgyév október 15. napjától az adott fűtési idény utolsó hónapjának első napjáig nyújtható be.
(7) A Fűtési idényben igénybevehető támogatás háztartásonként egy fűtési idényre és csak egy kérelmezőnek állapítható meg.
(8) A Fűtési idényben igénybevehető támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a fűtési idény hónapjának utolsó napjáig terjedő időtartamra állapítható meg.
21.
47. §57
22.
48. §
23.
49 §58
24.
50 §59
51. §
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK
25. Az ellátások formái
52. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászorulók részére személyes gondoskodás formájában biztosítja:
a) A gyermekjóléti alapellátások keretében:
aa) gyermekjóléti szolgáltatást,
ab) a gyermekek napközbeni ellátását,
ac) a gyermekek átmeneti gondozását.
b) A szociális alapszolgáltatások keretében:
ba) étkeztetés,
bb) házi segítségnyújtás,
bc) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
bd) családsegítés,
be) szociális információs szolgáltatás,
bf) közösségi ellátás,
bg) nappali ellátás.
(2) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatait a következők szerint látja el:
a) Az (1) bekezdés aa), ba), bb), bc), bd), be), bf), bg) alpontja tekintetében a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ;
b) Az (1) bekezdés ab) pontja tekintetében az Egyesített Bölcsőde útján;
c) Az (1) bekezdés ac) pontja tekintetében ellátási szerződés útján kívánja biztosítani.
(3)60 Az önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát, Szakmai programját a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság hagyja jóvá.
26. Család- és gyermekjóléti szolgáltatás61
53. §62 (1) A Család- és gyermekjóléti szolgáltatás ellátja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) 39. § és a (2) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, valamint a családsegítés Szociális törvény 64. § (4) bekezdése szerinti feladatait.
(2) A Család- és gyermekjóléti szolgáltatás, szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatai:
a) a kerület szociális és mentálhigiénés, valamint a gyermekek veszélyeztetésével kapcsolatos tényfeltáró és elemző munka, szociális segítőmunka, ügyintézés, információnyújtás, életvezetési , mentálhigiénés tanácsadás, krízisintervenció
b) szociális csoportmunka, klubprogramok, szociális célú önsegítő csoportok támogatása
c) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos programok szervezése és koordinálása a Budapest I. kerület területén élő gyermekek, idősek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, munkanélküliek, nagycsaládosok vagy szociálisan rászorulók számára
e) a családokkal folytatott munka során figyelemmel kíséri a gyermekek testi és lelki egészségét és megtervezi a beavatkozási módokat és szükség esetén írásban jelzi a Család- és gyermekjóléti központ felé
f) felkérésre környezettanulmányt készít,
g) anyagi nehézségekkel, adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők számára adósságkezelési tanácsadás, szociális ügyintézés,
h) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,
i) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában,
j) nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.
(3) A szociális szolgáltatást nyújtó alapellátások igénybevétele önkéntes és térítésmentes. Az ellátó intézmény alaptevékenységével összefüggő egyéni pszichoterápia, pár- és családterápia, mediáció-közvetítői tevékenység térítési díját, a nem e rendelet személyi hatálya alá tartozó személyek részére az ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatának térítési díj mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(4) Azokban az esetekben, ahol egyéb szolgáltatások, támogatások folyósításának feltétele az intézményi együttműködés, ott e rendeletben foglaltak és az igénybe vevő által aláírt írásos megállapodások feltételei az irányadóak.
27. Gyermekek napközbeni ellátása
54. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyelet, gondozás, nevelés, foglalkoztatás és étkeztetés megszervezése azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
(2) A gyermekvédelmi törvény hatálya alá nem tartozó személyek esetében a bölcsődei ellátás térítési díja a 2. melléklet szerint kerül megállapításra.
28. Bölcsődei ellátás
55. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása érdekében a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermek ellátására, szakszerű gondozására és nevelésére az Önkormányzat a gyermekvédelmi törvény 42. § és a 94. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően bölcsődét működtet. A bölcsödébe az a gyermek vehető fel, akinek szülei, nevelői, gondozói – munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, vagy egyéb ok miatt – a napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni.
(2) Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. A bölcsődei ellátás keretében szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt.
(3)63
(4)64 Az ellátás igénybevételére vonatkozóan a gyermekvédelmi törvény 31. §-a és e rendelet rendelkezései irányadóak. A nevelési év kezdetével történő igénybevétel iránti kérelmet minden év április 1. és május 31-e között kell benyújtani. A kérelem elbírálásához szükséges az intézményvezető javaslata, indokolt esetben az elbírálás során környezettanulmány is végezhető.
(5)65 A bölcsődei ellátás igénybevételéről az intézményvezető dönt. Az elbírálás során elsőbbséget élveznek az I. kerületben bejelentett lakóhellyel (ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkező és életvitelszerűen is az I. kerületben élő családok gyermekei.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett, a bölcsődei felvétel során további előnyben kell részesíteni,
a) azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
b) akinek érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
c) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül,
d) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni,
e)66 akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250 %-át, egyedülálló szülő esetén a 300 %-át,
f) akinek bölcsődei felvételét a gyermek egészségi problémája indokolja, amit a szülő házi gyermekorvosi vagy szakorvosi igazolással bizonyítani tud,
g) akinek szülője, gondozója legalább két éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik az I. kerületben.
(7) Az igénybevételi kérelemhez csatolni kell:
a) a gyermek és a szülők, törvényes képviselő lakcímkártyájának másolatát,
b) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
c) munkáltatói igazolást a szülők munkaviszonyának igazolására,
a) a szülő nappali tagozatos tanulói jogviszonya esetén az oktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolást,
b) munkaerőpiaci képzésen való részvétel esetén az illetékes munkaügyi központ igazolását a képzés idejéről,
c) a szülő betegsége esetén a háziorvos/szakorvos által kiállított igazolást,
d) a gyermek betegsége esetén az ellátás indokoltságát igazoló gyermekorvosi igazolást,
e) a teljes családra kiterjedő jövedelemigazolást,
i) egyedülálló szülő esetén a Magyar Államkincstár igazolását emelt összegű családi pótlék folyósításáról,
j) a családban nevelt három vagy több kiskorú gyermek esetén a Magyar Államkincstár igazolását emelt összegű családi pótlék folyósításáról (amennyiben rendszeres gyermekvédelmi támogatás nem került megállapításra), és
k) minden olyan egyéb igazolást, mely alapján a gyermek, a felvétel során előnyt élvezhet.
(8) Indokolt esetben a jogosultsági feltételek megléte év közben is felülvizsgálható.
(9) A bölcsődei ellátást meg kell szüntetni:
a) a szülő, törvényes képviselő kérelmére,
b)67
c) ha a gyermek indokolatlanul folyamatosan hat héten át a bölcsődéből távol marad,
d) a bölcsőde orvosának szakvéleménye alapján, ha a gyermek egészségi állapota illetőleg a többi gyermeket veszélyeztető magatartászavara miatt bölcsődében nem gondozható, vagy
e) ha a törvényes képviselő viselkedésével megsérti az intézmény házirendjét és ezzel veszélyezteti a gyermekek ellátását és személyiségük fejlődését.
(10)68 A szülő, törvényes képviselő kérelmére különös méltánylást érdemlő esetben a (9) bekezdés b) pontjában részletezett ok fennállása esetén a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat javaslata alapján a bölcsődei ellátást továbbra is biztosíthatja azon gyermek számára, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt a gyermek napközbeni ellátásáról más módon nem tud gondoskodni.
(11)69 Ha a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, térítési díj ellenében külön szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyeletet működtethet.
(12)70 Az időszakos gyermekfelügyelet keretében a gyermek számára a szülő által igényelt alkalommal és időtartamban bölcsődei ellátás nyújtható az e célra létrehozott játszócsoportban, vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein.
(13)71 A (11) bekezdésben foglalt térítési díjat a rendeletben foglaltak alapján az intézményvezető állapítja meg.
56. §72 (1) A szülő által a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra fizetendő személyi térítési díj (a továbbiakban: gondozási díj) 500,- Ft/fő/nap a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2)73 Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj megfizetése alól mentesül az a díj fizetésére köteles törvényes képviselő, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200 %-át.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj
a)74 50 %-ának megfizetésére köteles az a díj megfizetésére köteles törvényes képviselő, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, de nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300 %-át,
b)75 70 %-ának megfizetésére köteles az a díj megfizetésére köteles törvényes képviselő, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap összegének 300 %-át, de nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át.
(4) A gondozási díjat akkor is teljes hónapra kell megállapítani, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a ténylegesen igénybe vett napok után kell gondozási díjat fizetni
a) a június 1. és augusztus 31. közötti időszakban,
b) ha a gyermek az adott hónapban a gondozási napok 20%-nál kevesebb időtartamban veszi igénybe az ellátást.
29. Gyermekek átmeneti gondozása
57. § (1) A gyermekek átmeneti gondozását az Önkormányzat gyermekek átmeneti otthonában történő elhelyezéssel látja el a gyermekvédelmi törvény 45-51. §-ai szerint.
(2) A gyermekek átmeneti otthonban történő elhelyezését az Önkormányzat más szervvel kötött ellátási szerződés útján biztosítja gyermekvédelmi törvény 97. §-a alapján.
(3)76 A gyermek átmeneti otthonában történő elhelyezés iránti kérelmet a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjéhez kell benyújtani. Az ellátás igénybevételéről a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője intézkedik
(4) A gyermekek átmeneti otthonában fizetendő személyi térítési díjat az Önkormányzattal ellátási szerződést kötő állami szerv állapítja meg.
30. Étkeztetés
58. §77 (1) Az étkeztetésre szociálisan rászorult:
a) aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
b) az aktív korú, nem foglalkoztatott és nyilvántartott álláskereső,
c) az a szülő, aki az I. kerületben bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen az I. kerületben él, valamint az életvitelszerűen az I. kerületben élő súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen vér szerinti, vagy örökbe fogadott gyermekéről (a továbbiakban együtt: gyermek), vagy tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik és gyermekek otthongondozási díjában részesül,
d) az a hozzátartozó, aki az I. kerületben bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen az I. kerületben él, valamint az életvitelszerűen az I. kerületben élő állandó és tartós ápolásra, gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását végzi, és ápolási díjban részesül,
e) aki mozgásában olyan mértékben korlátozott, hogy önmaga ellátásáról részben, vagy teljesen nem tud gondoskodni,
f) a krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról részben, vagy teljesen nem tud gondoskodni,
g) aki egészségi állapota miatt speciális diétára szorul,
h) aki fogyatékosságban szenved,
i) a pszichiátriai beteg, vagy szenvedélybeteg,
j) a hajléktalan.
(2) A szociális rászorultság igazolására csatolni kell:
a) az (1) bekezdés b) pontja esetében az illetékes állami foglalkoztatási szerv 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy az illetékes állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában álláskeresőként szerepel, nyilvántartott álláskereső,
b) az (1) bekezdés c) pontja esetében az illetékes kerületi/járási hivatal 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a szülő gyermekek otthongondozási díjban részesül,
c) az (1) bekezdés d) pontja esetében az illetékes kerületi/járási hivatal 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a hozzátartozó ápolási díjban részesül,
d) az (1) bekezdés f) pontja esetében a krónikus, vagy akut megbetegedésre vonatkozó háziorvosi vagy szakorvosi szakvéleményt,
e) az (1) bekezdés g) pontja esetében a speciális diéta szükségességét igazoló háziorvosi, szakorvosi javaslatot, vagy szakvéleményt,
f) az (1) bekezdés h) pontja esetében a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozatot, vagy a fogyatékossági támogatást megállapító szerv igazolását arról, hogy a fogyatékosságban szenvedő fogyatékossági támogatásban részesül, vagy a fogyatékossági támogatás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleményt,
g) az (1) bekezdés i) pontja esetében a pszichiátriai betegséget, vagy szenvedélybetegséget igazoló háziorvosi, vagy szakorvosi szakvéleményt, vagy kórházi zárójelentést,
h) az (1) bekezdés j) pontja esetében hajléktalan a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (2)-(3) bekezdései szerinti személy.
59. §78 (1)79 A személyes díjkedvezmény mértéke az intézményi térítési díj %-ában, ha az ellátásban részesülő személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem
a) nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300 %-át: 90 %,
b) nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át: 40 %,
c) nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át: 10 %.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint személyes díjkedvezményre jogosult igazolja, hogy önmaga ellátására képtelen, valamint nincs tartásra kötelezett hozzátartozója a térítési díj elengedhető, vagy díjkedvezményben részesíthető.
(3) Az étkeztetés intézményi térítési díját és a személyi térítési díjat havonta előre kell megfizetni.
60. § Az ellátáshoz, a személyes díjkedvezmény megállapításához, illetve a térítési díj elengedéséhez szükséges nyilatkozatok és igazolások:
a) az igénylő és családtagjai jövedelemigazolása,
b) az igénylő nyilatkozata, hogy nincs tartásra kötelezett hozzátartozója, és
c) a 58. § alkalmazásában orvosi szakvélemény az egészségi állapotról.
31. Házi segítségnyújtás
61. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatás igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3)80 Házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy- a szociális segítés tevékenységeit is magába foglaló – személyi gondozást kell nyújtani.
(4)81 A Szociális segítés keretében biztosítani kell
a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést
b) a háztartási tevékenységekben való közreműködést,
c) segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában
d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe való beköltözés segítése.
(5)82 Személyi gondozás keretében biztosítani kell
a) az ellátást igénybevevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását
b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését
c) a (4) bekezdés szerint feladatokat.
(6)83 Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani azt, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt. A megállapított gondozási szükségletet a működést engedélyező szerv felülvizsgálhatja és módosíthatja. A házi segítségnyújtás napi időtartama az igénybevevő és a szolgáltató közötti megállapodás alapján kerül megállapításra.
(7)84 A települési önkormányzat az Szociális törvény 86. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feladata keretében az e § szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. Ha a gondozási szükséglet - az annak vizsgálatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott értékelő adatlap (a továbbiakban: értékelő adatlap) szerint - III. fokozatú, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig házi segítségnyújtásra jogosult.
(8)85 Házi segítségnyújtás maximum napi 4 órában nyújtható. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj – amely az óradíj és a gondozásra fordított idő szorzata - nem haladhatja meg az igénybevevő rendszeres jövedelmének 25%-át , ha étkeztetést is igénybe vesz rendszeres jövedelmének 30%-át. A térítési díjat az igénybevételt követő hó 10. napjáig kell az igazolt óraszám alapján megfizetni.
(9)86 Házi segítségnyújtás a teljes önköltség megfizetése (2. sz. melléklet) mellett gondozási szükséglettel nem rendelkező személy részére is biztosítható a szolgáltató intézmény szabad kapacitásának mértékéig, az ellátott után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nem vehető igénybe.
(10)87 A házi segítségnyújtásban részesülők - orvosi vizsgálatra, kórházba, gyógyászati segédeszköz boltba, vásárolni, ügyet intézni, hozzátartozókhoz való látogatás érdekében - a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat gépkocsiját a vezető gondozóval előre egyeztetett és visszaigazolt időpontban vehetik igénybe. A szolgáltatásért térítési díjat (km díj) kell fizetni, melynek összegét a Rendelet 2. számú melléklete állapítja meg. A szolgáltatás térítési díját utólag, a szállítást követően kell számla ellenében kifizetni.
62. § (1) A személyes díjkedvezmény mértékére az 59. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(2) A térítési díj elengedhető, ha az (1) bekezdés szerint személyes díjkedvezményre jogosult igazolja, hogy önmaga ellátására képtelen.
(3) A személyes díjkedvezmény megállapításához illetve elengedéséhez szükséges nyilatkozatok és igazolások vonatkozásában a 60. §-ban foglaltak az irányadóak.
32. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
63. §88 (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,
b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,
c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.
(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult
a) az egyedül élő 65 év feletti személy,
b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.
d) akinek az egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását, különös tekintettel az egyedül élő krónikus betegségben szenvedő vagy balesetből, akut betegségből lábadozó személyre illetve kétszemélyes háztartásban élő, hasonlóan rossz egészségi állapotú hozzátartozóval élő személyre.
(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben működik. A diszpécserközpont segélyhívás esetén a segítséget kérő nevének, címének és az egyéb rendelkezésre álló információknak a közlésével értesíti a készenlétben levő gondozót.
(6) Az ellátását igénybevevők részére személyi térítési díj kerül megállapításra.
(7) A 80. életévét betöltött igénybevevők ingyenes ellátásban részesülnek, részükre az ellátást térítésmentesen kell biztosítani.
(8) A személyes díjkedvezmény mértékére az 59. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(9) A térítési díj elengedhető, vagy díjkedvezményben részesíthető, ha a (6) bekezdés szerint személyes díjkedvezményre jogosult, igazolja, hogy önmaga ellátására képtelen, valamint nincs tartásra kötelezett hozzátartozója.
(10) Az ellátáshoz, a személyes díjkedvezmény megállapításához, illetve a térítési díj elengedéséhez szükséges nyilatkozatok és igazolások:
a) az igénylő és családtagjai jövedelemigazolása,
b) az igénylő nyilatkozata, hogy nincs tartásra kötelezett hozzátartozója, és
c) a 58. § alkalmazásában orvosi szakvélemény az egészségi állapotról.
33. Család- és gyermekjóléti központ89
64. §90 (1) A Család- és gyermekjóléti központ tevékenységei:
a) a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el, amelynek keretében kezdeményezi a veszélyeztetett gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét
b) jogi tájékoztatást és pszichológiai tanácsadást biztosít, esetkonferenciát, szakmaközi megbeszéléseket szervez
c) védelembe vett gyermek esetében a családsegítő munkatárs és az esetmenedzser elkészíti a gondozási-nevelési tervet, családgondozást végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet készít
d) a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében szociális segítőmunkát koordinál és végez
e) utógondozást végez - a gyermekvédelmi gyámmal együttműködve
f) együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal
g) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában,
h) nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.
i) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,
(2) A Család- és gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásokat szervez és biztosít:
a) utcai és lakótelepi szociális munka
b) kapcsolattartási ügyelet
c) kórházi szociális munka
d) gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálat
e) jogi tájékoztatásnyújtás és pszichológiai tanácsadás
f) családkonzultáció, családterápia, családi döntéshozó konferencia
g) óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység
h) szociális diagnózis
i) jelzőrendszeri koordinációs tanácsadás
(3) A szolgáltatás térítésmentes.
34. Szociálpolitikai Kerekasztal91
65. §92
65/A. §93 (1) A Budavári Önkormányzat Budavári Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.
(2) Feladata:
a) a kerületi szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának figyelemmel kísérése,
b) az egyes ellátotti csoportok helyzetének vizsgálata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározottakkal összefüggésben,
c) javaslattétel a Hivatal szakembereinek a helyi szociális tárgyú szabályozások módosítására,
d) javaslattétel a Képviselő-testületnek új ellátások bevezetésére.
(3)94 A Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:
a) a szociális intézmények fenntartói köréből:
35. Közösségi ellátások
66. § (1) A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá a gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése.
(2)95 Az Önkormányzat közösségi ellátási feladatait a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, továbbá egyéb szerződéses jogviszony alapján együttműködő szervezet által nyújtott szolgáltatásain keresztül látja el.
(3) Ezen szolgáltatásokban azok részesülhetnek, akik valamely más ellátási formában – orvosi vagy egyéb terápiás kezelésben – részesülnek és önálló életvitelük fenntartásához segítségre van szükségük.
67. § (1) A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszichoszociális rehabilitáció minden lehetséges formája biztosított az ellátott otthonában, illetve környezetében, bevonva a gondozásba a közösségi erőforrásokat és a szakintézményeket, így különösen a háziorvost, pszichiátriai gondozót és a kórházat.
(2) A közösségi ellátások célja a pszichiátriai betegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése.
(3) Az ellátás részletes szabályaira a Szociális törvény 65/A. §-ában foglaltak az irányadóak.
36. Idősek klubja
68. § (1) Az Önkormányzat a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak, valamint a 18. életévüket betöltött, saját otthonukban élő egészségkárosult személyek napközbeni gondozását az idősek klubjában biztosítja.
(2) Az idősek klubjában igénybe vehető étkezés:
a) Hétköznapokon: ebéd.
b) Hétvégén: hideg csomagot étel, meleg csomagolt étel.
(3) A személyes díjkedvezmény mértékére a 59. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(4) A személyes díjkedvezmény megállapításához az igénylő jövedelemigazolása szükséges.
(5)96 A nappali ellátás keretében az Önkormányzat szükség szerint
a) tanácsadást,
b) készségfejlesztést,
c) háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtást,
d) esetkezelést,
e) felügyeletet,
f) gondozást,
g) közösségi fejlesztést
biztosít, a klubvezető az igénybevételt a látogatási és eseménynaplóban rögzíti.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
69. § (1)97 E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szociális törvény, a gyermekvédelmi törvény, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján kell eljárni.
(2) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.
(3) Ezt a rendeletet a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(3a)98 E rendeletnek a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet és a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 25/2020. (XII. 2.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Mód R.) 2. §-ával megállapított 17. §-át a Mód R. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A 17. §-ban meghatározott 12 hónapon belüli támogatási alkalom számításának kezdőidőpontja a MódR. hatályba lépésének napja.
(3b)99 E rendeletnek a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló .../2021 (... . ... .) önkormányzati rendelettel megállapított 29. § (3) bekezdését és 30. § (2) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3c)100 E rendelet 26. §-ában foglaltakat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(4) Hatályát veszti a szociális és gyermekjóléti pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 36/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelet, az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 5/2007. (III.30.) Kt. rendelet, a Humán papilloma vírus elleni védőoltás támogatásáról szóló 14/2010. (V. 31.) Kt. rendelet, a szociális válságkezelési támogatásokról szóló 14/2009. (V. 29.) Kt. rendelet.
1. melléklet101
Szolgáltatási önköltség: |
Bruttó ár |
Bruttó ár |
|
|---|---|---|---|
Normál és diétás helyben fogyasztott étel |
1002 |
600 |
730 |
Normál és diétás kiszállított étel |
1332 |
700 |
900 |
Hétvégi csomagolt étel |
1002 |
600 |
730 |
Szolgáltatás megnevezése |
Szolgáltatási önköltség |
ÁFA mentes díj |
ÁFA mentes díj |
Házi segítségnyújtás |
3 495 Ft/óra |
700 Ft /gondozási óra |
1 000 Ft /gondozási óra |
Házi segítségnyújtás |
3 495 Ft/óra |
700 Ft /gondozási óra |
1 000 Ft /gondozási óra |
személyszállítási szolgáltatás |
843 Ft/km |
160 Ft/km |
300 Ft/km |
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás |
626 Ft/nap/készülék |
80 Ft/nap/készülék |
150 Ft/nap/készülék |
Idősek Klubja- nappali ellátás |
2 644 Ft/férőhely/nap |
0 Ft/nap |
0 Ft/nap |
Bölcsődei gondozás intézményi térítési díja |
2 020 Ft/nap |
3 000 Ft/nap |
|
Bölcsőde időszakos gyermekfelügyelet/játszóház |
400 Ft/óra |
700 Ft/óra |
|
Bölcsődei ellátás térítési díj az 1997. évi XXXI. törvény 4. § hatálya alá nem tartozó külföldi állampolgár esetében |
2.020 Ft/nap |
3 000 Ft/nap |
Egységes szerkezetben a módosító 18/2015. (IX.24.) önk., a 10/2016. (V.27.) önk., a 14/2017. (VI.30.), a 22/2017. (XII.15.) önk., a 15/2018. (IX. 28.), a 4/2019. (III.1.), a 10/2019. (V.31.), a 12/2019. (XI. 28.), a 16/2019. (XII. 16.), a 3/2020. (II. 28.), a 6/2020. (IV. 22.), a 25/2020. (XII. 2.), a 26/2020. (XII. 11.), a 7/2021. (III. 8.), a 9/2021. (III. 22.), a 20/2021. (X. 6.), valamint a 28/2021. (XI. 29.) önkormányzati rendeletekkel.
A bevezető a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2022. (III. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az I. Fejezet (1. §, 2. §, 3. §, 4. §, 5. §, 6. §, 7. §, 8. §, 9. §, 10. §, 11. §) a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2021. (X. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. alcím címe a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2022. (III. 7.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. §-t a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2022. (III. 7.) önkormányzati rendelete 7. §-a hatályon kívül helyezte.
A 2. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2022. (X. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2024. (I. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2023. (V. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § h) pontját a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2022. (X. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 9. § (4) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2024. (I. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (5) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2024. (I. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (6) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2024. (I. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (7) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2024. (I. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (8) bekezdését a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2024. (I. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (1) bekezdés b) pontja a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2024. (I. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2022. (X. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az II. Fejezet (12. §, 13. §, 14. §, 15. §, 16. §, 17. §, 18. §, 19. §, 20. §, 21. §, 22. §, 23. §, 24. §, 25. §, 26. §, 27. §, 28. §, 29. §, 30. §, 31. §, 32. §, 33. §, 34. §, 35. §) a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2021. (X. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2023. (X. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (8) bekezdését a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2022. (X. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 15. § (1) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 15. § (1) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 16. § (2) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (5) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2022. (X. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg. A 20. § (5) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (5) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 20. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (7) bekezdését a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 13/A. alcímet (21/A. §-t) a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2024. (I. 23.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 22. § (2) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (6) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (8) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (1) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (2) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (5) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 24. § (5) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2023. (X. 6.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2023. (V. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 26. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2023. (X. 6.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 26. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2024. (I. 23.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 26. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2024. (I. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 26. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (1) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (8) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (1) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2023. (X. 6.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (3) bekezdését a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2021. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 30. § (1) bekezdés b) pontja a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2021. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (2) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2021. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 30. § (2) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2023. (X. 6.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (5) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (2) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (2) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 20/E. alcímet (35/A. §) a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 35/A. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2024. (I. 23.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 20/F. alcímet (35/B. §-t) a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2022. (X. 25.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 35/B. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2023. (X. 6.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 35/B. § (1) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az III. Fejezetet (47–51. §) a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2021. (X. 6.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
Módosította a 7/2021. (III. 8.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2021. március 9-től.
Módosította a 3/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdése, hatályos 2020. február 29-től.
Módosította a 14/2017. (VI.30.) önk. rendelet 15.§-a, hatályos 2017. július 1-től.
Módosította a 12/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 65.§ (19) bekezdése, hatályos 2019. november 28-tól.
Elnevezését módosította a 15/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 29.§-a, hatályos 2018. szeptember 29-től.
Módosította a 15/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 30.§-a, hatályos 2018. szeptember 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 36.§ b) pontja, hatályos 2018. szeptember 29-től.
Módosította a 15/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 35.§ 29. pontja, hatályos 2018. szeptember 29-től.
Módosította a 15/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 31.§-a, hatályos 2018. szeptember 29-től.
Az 55. § (6) bekezdés e) pontja a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 3/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése, hatályos 2020. február 29-től.
Módosította a 12/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 65.§ (21) bekezdése, hatályos 2019. november 28-tól.
Megalkotta a 3/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése, hatályos 2020. február 29-től.
Megalkotta a 3/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése, hatályos 2020. február 29-től.
Megalkotta a 3/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése, hatályos 2020. február 29-től.
Az 56. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
Az 56. § (2) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 20. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 56. § (3) bekezdés a) pontja a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 20. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 56. § (3) bekezdés b) pontja a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 20. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 15/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 35.§ 31. pontja, hatályos 2018. szeptember 29-től.
Az 58. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2022. (III. 7.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 59. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
Az 59. § (1) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (III. 3.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 14/2017. (VI.30.) önk. rendelet 16.§-a, hatályos 2017. július 1-től.
Módosította a 14/2017. (VI.30.) önk. rendelet 16.§-a, hatályos 2017. július 1-től.
Módosította a 14/2017. (VI.30.) önk. rendelet 16.§-a, hatályos 2017. július 1-től.
Megállapította a 14/2017. (VI.30.) önk. rendelet 17.§-a, hatályos 2017. július 1-től.
Módosította a 15/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 35.§ 33. pontja, hatályos 2018. szeptember 29-től.
Megállapította a 14/2017. (VI.30.) önk. rendelet 17.§-a, hatályos 2017. július 1-től.
Megállapította a 14/2017. (VI.30.) önk. rendelet 17.§-a, hatályos 2017. július 1-től.
Módosította a 15/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 35.§ 34. pontja, hatályos 2018. szeptember 29-től.
A 63. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2024. (I. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Elnevezését módosította a 15/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 32.§-a, hatályos 2018. szeptember 29-től.
Módosította a 15/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 33.§-a, hatályos 2018. szeptember 29-től.
Elnevezését módosította a 15/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 34.§-a, hatályos 2018. szeptember 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 36.§ c) pontja, hatályos 2018. szeptember 29-től.
Megállapította a 10/2016. (V.27.) önk. rendelet 6.§-a, hatályos 2016. június 1-től.
Módosította a 15/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 35.§ 35. pontja, hatályos 2018. szeptember 29-től.
Módosította a 15/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 35.§ 36. pontja, hatályos 2018. szeptember 29-től.
Megállapította a 14/2017. (VI.30.) önk. rendelet 19.§-a, hatályos 2017. július 1-től.
Módosította a 15/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 35.§ 37. pontja, hatályos 2018. szeptember 29-től.
Megalkotta a 25/2020. (XII. 2.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2020. december 3-tól.
A 69. § (3b) bekezdését a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2021. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 69. § (3c) bekezdését a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Kicserélte a 15/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 37.§ (1) bekezdése, hatályos 2018. szeptember 29-től. Az 1. melléklet a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg.