1. § (1)¹ Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat rövidített elnevezése: Budavári Önkormányzat

(3) Az Önkormányzat székhelye: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.

(4)² A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(5)³ A képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése: Budapest Főváros I. kerület Budavári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)

(6) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.

(7) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Polgármesteri Hivatal és a jegyző látja el.

(8) Az Önkormányzat intézményei:

(9) Az Önkormányzat működési területe: Budapest I. kerület közigazgatási területe.

(10)⁶ Az Önkormányzat hivatalos honlapja: https://budavar.hu/

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és lobogó.

(2) Az Önkormányzat jelképeit, használatuk rendjét a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének az I. kerület címeréről, zászlajáról, illetve lobogójáról és ezek használatának rendjéről szóló 21/1995. (XI. 14.) Kt. rendelete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat címere vörös pajzsban lebegő, háromtornyú arany vár, kétfelé nyitott kapuval, félig leeresztett vasráccsal. A pajzson a Szent Korona nyugszik.

(4)⁷ Az Önkormányzat zászlaja, illetve lobogója egymás alatt elhelyezett vörös-arany-vörös-arany-vörös-arany-vörös csíkokból áll.

3. § Az Önkormányzat kitüntetéseket adományoz és a kitüntetésekre vonatkozó szabályokat a képviselő-testület a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a Budavári helyi kitüntetések alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 10/2018. (V.25.) önkormányzati rendeletében szabályozza.

4. § (1) Az Önkormányzat testvértelepülései:

(2) Az Önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel a képviselő-testület döntése alapján együttműködési megállapodást köthet.

(3) A hazai vagy külföldi önkormányzattal, illetve más szervezettel történő kapcsolat felvételére a polgármester jogosult. A megállapodás megkötésére a képviselő-testület döntésének megfelelően kerülhet sor a polgármester aláírásával.

5. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek a hirdetmény a Polgármesteri Hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblán történő elhelyezése minősül.

(2)⁸ Az Önkormányzat részéről a nyilvánosság, lakosság tájékoztatásának helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblája, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapja.

(3) A nyilvánosság, lakosság tájékoztatása érdekében az Önkormányzat Várnegyed újság megnevezéssel hivatalos lapot jelentet meg.

(4) A nyilvánosság, lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembevételével, a polgármester és a jegyző feladata.

6. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat feladatai ellátásának mértékét – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével – az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(2) Az Önkormányzat alaptevékenységének a kormányzati funkció szerinti megjelölését, valamint az önként vállalt feladatainak a meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat a közfeladatait különösen költségvetési szerve, gazdasági társasága vagy államháztartáson kívüli szervezet bevonásával látja el.

7. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzati választásokon megválasztott 11 helyi önkormányzati képviselőből és a megválasztott polgármesterből áll.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

8. § (1) A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább 24 órával kell kiküldeni és erről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot. Az alakuló ülés összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök gondoskodik.

(2) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

(3) Az alakuló ülésen:

(4) A képviselő-testület az alakuló ülésen:

(5) Amennyiben az alakuló ülésen a (4) bekezdés a)–f) pontjairól nem dönt a képviselő-testület, úgy azt a következő ülés keretein belül kell megtennie.

(6) Az e §-ban meghatározottakon túl egyéb napirend is tárgyalható az alakuló ülésen.

(7) A képviselő-testület alakuló vagy azt követő ülésén esedékes Szervezeti és Működési Szabályzatot érintő rendeletalkotás vonatkozásában a bizottsági véleményezés, valamint a személyi javaslatok tekintetében az írásos előterjesztés nem kötelező.

9. § (1)¹¹ A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést két ülésszakban: minden év február 1. napjától június 30. napjáig, valamint szeptember 1. napjától december 20. napjáig csütörtöki napon lehetőség szerint reggel 9 órai kezdettel és lehetőség szerint az Önkormányzat székhelyén.

(2) A képviselő-testület - rendkívüli ülés kivételével – július 1. napja és augusztus 31. napja között nem ülésezik.

(3)¹²

10. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy képviselő-testületi döntések alapján előretervezett napirendeket tartalmazza.

(3) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé minden év december 20. napjáig.

(4) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

(5) A polgármester a munkaterv összeállításához javaslatot kér:

(6) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni a helyben szokásos módon.

11. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester a munkatervben nem szereplő időpontban is összehívhatja, ebben az esetben rendkívüli ülésnek minősül. Rendkívüli ülés ülésszakon kívül is tartható.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni:

(3) A polgármester saját hatáskörében összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az Önkormányzat, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

(4) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványban meg kell jelölni indoklással ellátva annak napirendi témáját is.

(5) Az indítványt a polgármesternél kell írásban előterjeszteni, aki azt a benyújtást követően azonnal köteles megvizsgálni és a rendkívüli ülés összehívásáról mielőbb, de legkésőbb a benyújtást követő 8 napon belül gondoskodni.

(6) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának és a döntéshozatalnak – amennyiben azt jogszabály nem zárja ki - nem feltétele a napirend előzetes bizottsági tárgyalása.

(7) A rendkívüli ülésre a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés időpontját megelőzően legalább harmadik nap 16 óráig megkapják.

(8) A rendkívüli ülésre – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a rendes ülés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(9)¹³

12. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal lehetőség szerint a munkatervben rögzített időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés, amelynek összehívására és vezetésére e §-ban foglalt eltérésekkel, a rendes képviselő-testületi ülésére vonatkozó szabályok irányadók.

(3)¹⁴ A közmeghallgatás helyszínéről és időpontjáról a helyi lakosságot és a helyben érdekelt szervezetek képviselőit hirdetmény, illetve meghívó útján a tervezett időpontot megelőző legalább 15 nappal korábban az Önkormányzat hivatalos honlapján, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat által fenntartott intézményekben kell közzétenni. A közzétételről a polgármester gondoskodik.

(4) A közmeghallgatás kapcsán felmerülő lakossági és a helyben érdekelt szervezetek képviselői által feltett kérdések előzetes begyűjtéséről és az érdemi válaszok előkészítéséről a polgármester a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

(5) A képviselő-testület előzetes döntése alapján, indokolt esetben a közmeghallgatás a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül,

(6) A közmeghallgatás napirendjéhez módosító indítvány, a közmeghallgatásra előterjesztés nem nyújtható be.

(7) A közmeghallgatáson minden felszólaló egy alkalommal kaphat szót legfeljebb három perces időkeretben.

(8) A kérdező közmeghallgatáson elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatára, kérdésre a közmeghallgatáson szóban kap választ vagy a polgármester legkésőbb tizenöt napon belül köteles a hivatal útján írásos vagy elektronikus úton eljuttatott módon írásbeli választ adni. A képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

(9) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmára és elkészítésére a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

13. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás érdekében, a képviselő-testület szükség szerint lakossági fórumot tart.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a tárgyalásra kerülő tárgykörről a lakossági fórum időpontját legalább 10 nappal megelőzően a helyben szokásos módon tájékoztatót kell közzétenni.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vezeti. A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül. A lakossági fórumon feltett és ott helyben meg nem válaszolt kérdésekre írásban, a fórumot követő 15 napon belül kell választ adni. A lakossági fórumon felmerült kisebbségi véleményekről a polgármester a soron következő rendes ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A lakossági fórumra meg kell hívni a választókerületben megválasztott képviselőt, valamint azt, akit a fórumot kezdeményező indokoltnak tart.

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét a képviselő-testület tagjai közül választott főállású alpolgármester gyakorolja.

(2)¹⁵ A polgármesteri és a képviselő-testület tagjai közül választott főállású alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjai közül választott főállású alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a Városfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősülnek különösen a következő esetek:

(4) A képviselő-testület ülését az Önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül, Budapest Főváros I. kerület közigazgatási területén belül máshová is összehívható.

15. § (1) A polgármester a rendes képviselő-testületi ülést megelőzően tizenöt nappal írásban köteles tájékoztatni a képviselő-testület tagjait a rendes ülés időpontjáról. A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését az írásbeli meghívónak helyben szokásos módon történő közzétételével, és a meghívottak részére elektronikus úton történő megküldésével kell összehívni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és kezdési időpontját, a tervezett napirendi pontokat, a napirend nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalásának megjelölését és az előterjesztők nevét. A meghívóhoz mellékelni kell a tervezett napirendi pontok írásbeli előterjesztését. A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azokat a képviselők és a meghívottak a rendes képviselő-testületi ülés időpontját megelőző legalább nyolcadik nap 16 óráig megkapják, azzal az eltéréssel, hogy az Önkormányzat éves költségvetési rendeletének megalkotására irányuló előterjesztést – az éves költségvetési rendelet módosításáról szóló előterjesztés kivételével – az ülés időpontját megelőző legalább tizedik nap 16 óráig kell kézbesíteni.

(4)¹⁶

(5) A képviselő-testület üléséről a lakosságot:

16. § (1) A képviselő-testület ülésén tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt a képviselő-testület tagjai.

(2) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(3) Az (2) bekezdés 1.-7. pontjában meghatározott meghívottak közül a 1.-4. pont szerinti meghívott az ülésen folyamatos tanácskozási joggal rendelkezik, az 5-7. pont szerint meghívott a polgármester meghívása alapján, meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódóan rendelkezik tanácskozási joggal.

(4) A meghívott személy az őt, vagy az általa képviselt szervezetet érintő napirendi ponthoz kapcsolódóan az ülésen szót kérhet, a polgármester szót adhat.

(5) A képviselő-testületi ülés az Önkormányzat székhelyén, - vagy kivételes esetben ettől eltérően a meghívó szerinti helyszínen - kerül megtartásra.

17. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. A javaslat alapján a napirendeket a képviselő-testület állapítja meg. Eltérő indítvány hiányában a napirendek sorrendje:

(2) Az önálló indítvány benyújtására jogosultnak a rendes képviselő-testületi ülés tervezett időpontját megelőző tizedik napon 12 óráig kell az önálló indítványát a polgármesternek elektronikusan benyújtania. A rendes ülés napirendjére kizárólag a határidőben benyújtott önálló indítványt lehet felvenni.

(3) Az ülés napirendi javaslatán szereplő napirendek tárgyalási sorrendjének a megváltoztatására vagy valamely napirend törlésére a napirend elfogadásáig bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(4) Nem tehető javaslat olyan napirendi pont törlésére, amely a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, és jogszabály által meghatározott határidőhöz vagy határnaphoz kötött döntési kötelezettség teljesítéséről szól.

(5) A határidőben benyújtott, e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő előterjesztést a polgármester köteles a soron következő rendes képviselő-testületi ülés napirendjére javasolni.

18. § (1) A polgármester, az alpolgármesterek, a bizottság, a képviselő vagy a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősséggel történő megtárgyalását. A sürgősség okát az előterjesztésben az előterjesztőnek meg kell jelölnie, továbbá azt a képviselő-testület ülésén a sürgősségi javaslat napirendre vételéről szóló döntés előtt legfeljebb egy percben meg indokolhatja.

(2)¹⁹ A képviselő-testületi ülés napirendjére az alpolgármester, a bizottság, a képviselő vagy a jegyző sürgősségi javaslata alapján azon előterjesztés vehető fel, amelyet az előterjesztés benyújtására jogosult a benyújtási határidőt követően, de legalább az ülést megelőző harmadik nap 12 óráig elektronikusan vagy papír alapon a polgármesternek benyújtott.

(3) A polgármester köteles a (2) bekezdés szerinti és a saját sürgősségi előterjesztéseit – lehetőség szerint a Hivatal szakmai állásfoglalásával együtt – az ülést megelőző nap 12 óráig a képviselő-testület tagjai részére elektronikus úton megküldeni.

(4) Ha a képviselő-testület a sürgősségi javaslatot elfogadta, az előterjesztést a napirendre fel kell vennie, és meg kell határozni a tárgyalási sorrendjét is. A képviselő-testület az ülés napirendjeit a módosított és elfogadott napirendi sorrendben tárgyalja, amelyet az ülésvezető ismertet.

(5) Amennyiben a feladatok mennyisége indokolja, illetve fontos és sürgős kérdésben a képviselő-testület nem határoz, a polgármester az ülést berekeszti és elrendelheti az ülés 2 munkanapon belüli folytatását.

(6)²⁰

19. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság és a sajtó képviselője az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) A nyilvános ülésen részt vevő hallgatóság részére a polgármester napirendenként egy alkalommal legfeljebb 2 percben hozzászólási jogot adhat. Ennek megadásáról vagy megtagadásáról a polgármester határoz.

(3)²¹ Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a 21. § (4) bekezdés szerint jár el.

20. § (1) Zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet:

(2) Zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, kivéve az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontját, mely esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített szótöbbség kell.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírása esetén kötelező az érintett meghívása.

(4) Aki a zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodik, azt a polgármester távozásra szólítja fel.

(5) A zárt ülés dokumentumainak a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.

(6) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és - amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen - az adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részt.

(7) A zárt ülésre papír alapon beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.

(8) A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem teheti lehetővé.

(9) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett, a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban teheti meg, mely az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

21. § (1) A polgármester ülésvezetői feladatai és jogkörei a következők:

(2)²² A polgármester vagy bármelyik képviselő jogosult kezdeményezni a napirendi pont tárgyalásának elnapolását az újratárgyalás időpontjának megjelölése mellett. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester az eredménytelen felszólítás után a szót megvonja.

(4)²³ Ha a képviselő-testület ülésén rendzavarás történik, a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, és ismételt rendzavarás esetén - amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi -, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja. Ha a megszakított ülés a határozott idő elteltével sem folytatható, a polgármester az ülést berekeszti és azt legkésőbb nyolc napon belüli időpontra ismételten összehívja. Az így összehívott ülést a megzavart napirendi pont ismételt tárgyalásával kell kezdeni.

(5) A hallgatóság a képviselő-testület ülésén a részére kijelölt helyen foglal helyet és tetszést vagy nemtetszést nem nyilváníthat, az ülés rendjét nem zavarhatja.

(6) A napirendi pontok tárgyalása során az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak jogosultak kérdést intézni.

(7) A vita lezárását megelőzően a polgármester felhívja a képviselők figyelmét, hogy jelezzék hozzászólási szándékukat. Aki a felhívásra nem jelzi hozzászólási szándékát, annak a részére az adott napirendhez hozzászólási jogot a polgármester nem biztosít.

(8) Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, vagy ha a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, a polgármester rendre utasítja. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(9) A polgármester az ülést berekeszti, amennyiben az határozatképtelenné vált vagy a napirendi pontok és a hozzászólások elfogytak.

22. § (1) A képviselő-testület határozatképességét az ülés megnyitásakor meg kell állapítani, és azt az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(2) Ha az ülés a meghirdetett időpontban és az azt követő 20 percen belül nem határozatképes, az ülés vezető az ülést nem nyitja meg, és az ülést elnapolja.

(3) Ha a képviselő-testület ülése a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülésvezető azt haladéktalanul berekeszti, és legfeljebb 30 perc időtartamra szünetet rendel el. Ha a szünet végéig a határozatképesség nem áll helyre, az ülésvezető az ülést elnapolja, és kihirdeti az elnapolt ülés új időpontját.

(4) Az elnapolt ülés időpontja legkésőbb a határozatképtelen ülést követő tizedik nap. Az elnapolt ülés helyszínéről és időpontjáról a 16. § (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat meghívó kiküldésével értesíti.

(5) Az elnapolt ülés napirendjéhez módosító indítvány nem nyújtható be.

(6) Az ülésről igazoltan van távol az a képviselő, aki beteg, vagy más okból akadályoztatva van és ezt a tényt a polgármester felé az ülést megelőzően bejelenti szóban vagy írásban.

23. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselő-testületi tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztására irányuló bejelentést bármely képviselő, illetve a jegyző tehet írásban a polgármesternél. Az eljárásra a 38. § (11) bekezdés b) pontját kell megfelelően alkalmazni.

24. § (1) A képviselő-testület a napirendi pontokat írásos előterjesztés alapján tárgyalja meg, de lehetőség van kivételes esetben szóbeli előterjesztésekre, illetve előterjesztések ülésen történő kiosztására is.

(2) A képviselő-testület ülésén „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A „sürgős” indítvány napirendre tűzéséről a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. A képviselő-testület a sürgősségi indítványt előzetes bizottsági véleményezés nélkül tárgyalhatja, a sürgősségi indítvány megfelelő előkészítettsége esetén.

(3) Előterjesztésnek minősül a (4) bekezdésben megjelölt személyek által előzetesen javasolt:

(4) Előterjesztést kezdeményezhet:

25. § (1) A képviselő-testülethez e rendelet keretei között önálló indítványt tehet:

(2) A képviselő-testület önálló napirendként tárgyalja az alábbi önálló indítványokat:

(3) Az előterjesztés tartalmazza:

(4) A határozati javaslat a végrehajtás határidejére elsősorban naptár szerinti vagy azonnali jelölést használhat.

(5) Az azonnali határidő megjelölése esetén a határozat végrehajtását azonnal meg kell kezdeni.

(6) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi, törvényességi szempontból meg kell vizsgálni és jelezni köteles szóban vagy írásban az azzal kapcsolatos jogszerűségi aggályait.

(7) A képviselő-testület jegyzőkönyvben rögzített döntéssel határoz a következő kérdésekben, mint nem önálló indítványokról:

(8)²⁷ Az (7) bekezdésben meghatározott indítvány az ülésen szóban is előterjeszthető.

(9) Az ügyrendi hozzászólás a képviselő-testület ülésének a vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdés.

(10) Ügyrendi hozzászólás céljából a képviselő az ülés során bármikor szót kérhet. Az ügyrendi hozzászólást az ülésvezető legfeljebb két perc időtartamban engedélyezi.

(11) A napirendi ponthoz hozzászólásra a szavazógép használatával kell jelentkezni. A jelentkezőnek az ülésvezető adja meg a szót.

(12) Szavazógép hiányában a hozzászólásra jelentkező a hozzászólási szándékát kézfeltartással jelzi.

26. § (1) A döntési javaslatot tartalmazó előterjesztéshez módosító indítványt az önálló indítvány benyújtására jogosultak nyújthatnak be.

(2) Az előterjesztő által befogadott módosító indítvány az előterjesztés részévé válik.

(3) A módosító indítványt indokolni kell. Ha a módosító indítvány a kiadási költségvetési előirányzat növelését vagy a bevételi költségvetési előirányzat csökkenését eredményezi, akkor a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a módosító indítványban meg kell jelölni a szükséges költségvetési forrás fedezetét.

27. § (1) A módosító indítványt írásban, vagy elektronikusan, legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig, rendeletalkotási javaslat módosítására irányuló módosítási indítványt írásban, vagy elektronikusan a képviselő-testület ülését megelőző második nap 12 óráig kell benyújtani a polgármesterhez. E bekezdés rendelkezéseit a bizottságok által hozott módosítási javaslatokra nem kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület ülésén csak a benyújtott módosító indítványhoz nyújtható be kapcsolódó módosító indítvány.

28. § (1) A polgármester előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról (a továbbiakban: módosító indítvány) az elhangzás sorrendjében szavaz a képviselő-testület, majd az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról, rendelet-tervezetről dönt. Ha a szavazás eredményeként a képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.

(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak elnökét – vagy a bizottság által kijelölt - előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet előzetesen tárgyalta. A napirendi pont tárgyalása kezdetén a 24. § (4) bekezdés b)–f) pontjai szerinti előterjesztőt legfeljebb 4 perc időtartamban illeti meg a szó, hogy szóban kiegészítse az előterjesztést. A bizottság elnöke vagy kijelölt előadója hozzászólásának időtartama legfeljebb 3 perc.

(3) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót. A képviselői hozzászólás időtartama legfeljebb 4 perc.

(4) A tanácskozási joggal rendelkező meghívott a meghatározott napirendi ponthoz legfeljebb négy perc időtartamban szólhat hozzá.

(5) Az ülésvezető legfeljebb két perc időtartamra a tanácskozási joggal nem rendelkező meghívottak valamint a hallgatóság soraiból engedélyezheti a napirendhez történő hozzászólást.

(6) A szavazást megelőzően a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(7) A szavazást megelőzően az előterjesztő zárszavában összegezheti álláspontját az elhangzott hozzászólások alapján. A 24. § (4) bekezdés b)–f) pontjai szerinti előterjesztő zárszavának időtartama legfeljebb 2 perc.

(8) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény által meghatározott esetekben a döntéshez az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértése is szükséges.

29. § (1) Szavazás során a képviselő szavazata „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” lehet. Szavazás elrendelése előtt meg kell győződni a képviselő-testület határozatképességéről.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról.

(3)²⁸ A módosító javaslat elfogadásához ugyanolyan szavazati többség szükséges, mint az eredeti javaslat elfogadásához.

(4) Kinevezés, megbízás, választás esetén, amennyiben a képviselő-testület több jelölt vagy pályázó (a továbbiakban együtt: jelölt) közül választ, akkor minden jelöltről külön-külön kell szavazni. Minden képviselő minden jelöltre szavazhat. Azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a legtöbb szavazat eléri az adott döntéshez szükséges többséget.

(5) Amennyiben a kinevezhető, megbízható, megválasztható személyek számánál több jelölt kap az adott döntéshez szükséges azonos számú igen szavazatot, úgy e jelöltekről újabb szavazást kell tartani, és azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a döntéshez szükséges számú szavazatot.

(6) Kitüntetés, díj adományozására vonatkozó javaslat elfogadásánál a (4)–(5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(7) Egyszerű szótöbbséggel hozott döntéshez a jelen levő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges.

(8) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata kell. Azon kötelező eseteket, melyhez minősített többség szükséges az Mötv. tartalmazza.

(9) A szavazás szavazógép alkalmazásával történik, akként, hogy a javaslat mellett ''igen'', az ellen ''nem'' és a döntéstől való tartózkodás esetén a ''tart.'' (melynek jelentése tartózkodás) gomb lenyomását kell megtennie a képviselőknek. Az önkormányzati hatósági hatáskörben történő szavazás esetén a szavazásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény döntésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak. Amennyiben a szavazatszámláló gép nem működik, kézfelemeléssel először a javaslat mellett (''igen''), majd ellene (''nem''), s harmadsorban a döntéstől való tartózkodásra szavaznak a képviselők. A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.

(10) A képviselő az ülésen a jelenlétének vagy a távozásának az igazolásáról a szavazógép használatával köteles gondoskodni. Szavazógép hiányában a képviselő érkezését és távozását ügyrendi hozzászólásként az ülésvezetőnek jeleznie kell.

(11) A szavazás alatt jelen lévő képviselők számába beleszámít az a képviselő is, akinek a jelenlétét a szavazatszámláló gép rögzítette, az ülésteremben jelen van, azonban nem szavazott.

(12) Szavazni csak személyesen lehet.

(13) Ha a képviselő a szavazás megkezdése előtt az ügyben a személyes érintettségét nem jelentette be és a szavazásban részt vett, a képviselő-testület a döntés végrehajtását felfüggesztheti, és annak a meghozatalától számított egy éven belül érvénytelennek nyilváníthatja, valamint új döntést hozhat.

(14) Szavazást a döntési javaslat teljes tartalmáról lehet tartani.

(15) A hozzászólások befejezése után az ülésvezető a vitát lezárja. A szavazás előtt az előterjesztő nyilatkozik, hogy mely módosító indítványokat fogadja be. Az ülésvezető a szavazás során először a be nem fogadott módosító indítványokat teszi fel szavazásra, majd miután megállapította, hogy szavazásra nem bocsátott módosító indítvány már nincs, végszavazásra teszi fel az így módosított döntési javaslatot.

30. § (1) Az Mötv. 48. § (3) bekezdése alapján név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a képviselő-testület egynegyede indítványozza.

(2) Név szerinti szavazás során a jegyző a képviselők nevét abc sorrendben felolvassa, akik egyenként ''igen'', ''nem'' vagy ''tartózkodom'' nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazásról készült, a jegyző és a szavazásban részt vett képviselők által aláírt jegyzőkönyv a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.

31. § (1) Jogszabályban meghatározott eseteken kívül a képviselő-testület titkos szavazást az Mötv.-ben meghatározott ügyekben a képviselők egynegyedének az indítványára rendelhet el. A képviselő-testület a szavazás elrendeléséről vita nélkül határoz.

(2)²⁹ A képviselő-testület jogszabályban meghatározott eseteken kívül titkos szavazást tart az önkormányzati intézmény vezetőjének fegyelmi ügyében.

(3) A titkos szavazás lebonyolítását egy előzetesen megválasztott Szavazatszámláló Bizottság végzi, amelynek tagjait a titkos szavazás előtt választja meg a képviselő-testület. A Szavazatszámláló Bizottság három tagú, amelynek tagjaira a polgármester tesz javaslatot.

(4)³⁰

(5) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(6) Titkos szavazásnál „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet szavazni.

(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával történik.

(8) A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a leadott szavazatokat, megállapítja az érvénytelen és érvényes szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, amelyet az ülés jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(9) A Szavazatszámláló Bizottság által készített jegyzőkönyv tartalmazza:

32. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendeletalkotásra irányuló előterjesztés előkészítése iránti kezdeményezést, amely tartalmazza a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölését, írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki haladéktalanul továbbítja azt a jegyzőnek. A jegyző gondoskodik arról, hogy a rendelet-tervezet megfeleljen a jogszabályszerkesztés jogszabályban meghatározott szakmai követelményeinek, ezért szükség esetén az előterjesztővel egyeztet a módosításokról, érdemi javaslatot fogalmaz meg az esetleges jogszabálysértés orvoslására annak érdekében, hogy az előterjesztés a soron következő képviselő-testületi ülés napirendjén szerepeljen.

(3) A polgármester által kezdeményezett, rendeletalkotásra irányuló előterjesztést a kezdeményezés alapján - a polgármester által meghatározott határidőre -, illetve kezdeményezés hiányában a saját döntése alapján a jegyző készíti elő, gondoskodik arról, hogy a rendelet-tervezet megfeleljen a jogszabályszerkesztés jogszabályban meghatározott szakmai követelményeinek.

(4) A rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztés az e §.-ban meghatározottakon túl tartalmazza a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Jat.) előírt előzetes hatásvizsgálat eredményét, valamint az arra való utalást is, hogy a javasolt szabályozás összhangban van-e az európai uniós jogból fakadó kötelezettségekkel. A rendelet-tervezethez egyidejűleg az általános és részletes indoklást is be kell nyújtani.

33. § (1) A kerület lakosságának a széles körét érintő szabályozási tervezetet, koncepciót az illetékes bizottság társadalmi egyeztetésre bocsátja.

(2) A társadalmi egyeztetés a szabályozási koncepcióinak az Önkormányzat honlapján történő közzétételével történik. A honlapon bárki számára biztosítani kell az észrevétel, illetve javaslat megtételének a lehetőségét.

(3) A szabályozási koncepciót úgy kell közzétenni, hogy a véleményezésére legalább 15 nap álljon rendelkezésre.

34. § (1) A költségvetési rendelet-tervezetét a polgármester valamennyi bizottság véleményével együtt terjeszti be a képviselő-testület ülésére, legalább az ülést megelőző tizedik nap 16 óráig.

(2) A költségvetési rendelethez a képviselő-testület ülését megelőző harmadik nap 12 óráig nyújtható be módosító indítvány.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni. A könyvvizsgáló véleménye az előterjesztés mellékletét képezi.

35. § (1) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel valósul meg. A kihirdetett rendelet elektronikus változatát kereshető formátumban az Önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(2) A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletnek a Jat.-ban meghatározott utólagos hatásvizsgálatáról a jegyző oly módon tesz eleget, hogy a rendelet alkalmazásának a tényleges hatásairól legalább ötévente beszámol a képviselő-testület előtt.

36. § (1) Az önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:

(2) Az Önkormányzat normatív határozatát a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a kihirdetett normatív határozatok a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási idő alatt bárki által megtekinthetők legyenek. A normatív határozatot közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

(3) A jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását.

(4) A képviselő-testület normatív és nem normatív határozatairól a jegyző nyilvántartást vezet.

37. § (1) A képviselő-testület üléséről kép- és hangfelvételt kell készíteni, amelynek megőrzéséről és a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület nyílt ülésének jegyzőkönyveit az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányába, előre egyeztetett időpontban a Polgármesteri Hivatalban lehet betekinteni.

(4) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:

(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést, határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.

(6) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az alábbi dokumentumokat:

(7) Bármely képviselő javasolhatja ügyrendi indítványban az ülés elején, vagy a napirendi pont tárgyalása elején, hogy a teljes ülésről, vagy a napirendi pont tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvezés történjen. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(8) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönülten, a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységénél zárt helyen kell tárolni.

(9) A bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezések azzal az eltéréssel, hogy a bizottsági ülés jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

38. § (1) A képviselőt – e megbízatásából eredően – az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok illetik és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő írásban vagy szóban köteles a polgármesternek előre bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvételében akadályoztatva van.

(3) A képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül különösen:

(4)³¹ A képviselő munkájának a segítésére az Önkormányzat irodahelyiséget biztosíthat.

(5) A képviselő a munkájához az önkormányzati képviselők, a bizottsági tagok és a tanácsnokok tiszteletdíjáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjra, valamint természetbeni juttatásokra jogosult.

(6) A képviselő köteles a megbízással járó, törvényben és e rendeletben meghatározott kötelezettséget teljesíteni.

(7) Kötelességszegés esetén önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek és tagnak, valamint a tanácsnoknak járó tiszteletdíjról és természetbeni juttatásról szóló önkormányzati rendelet alapján megállapított tiszteletdíjat meg lehet vonni vagy csökkenteni lehet.

(8) A kötelezettségszegés megállapítására bármely képviselő bejelentést tehet a Gazdasági és Jogi Bizottsághoz. Ha a Gazdasági és Jogi Bizottság a kötelezettségszegést megalapozottnak találja, a bizottság elnöke döntési javaslatot is tartalmazó előterjesztést terjeszt a képviselő-testület elé.

(9) A tiszteletdíj csökkentésének mértéke ahhoz az időtartamhoz igazodik, amelyen keresztül a képviselő vagy az állandó bizottság nem képviselő tagja a törvényben meghatározott kötelezettségét önhibájából nem teljesítette.

(10) A jogkövetkezmény megállapítása alapján a következő hónapban járó tiszteletdíjat

(11)³²

(12) A tiszteletdíj csökkentésére nincs mód azon képviselő esetében, aki a távollétét legkésőbb az ülés megnyitásáig a polgármesternek írásban vagy elektronikusan, a távollét alapos indokának a megjelölésével bejelenti.

(13) A képviselő kötelezettségszegésére vonatokozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az állandó bizottság elnöke és tagja, valamint a tanácsnok tisztségéből eredő kötelezettségek megszegése esetében is.

39. § (1) A képviselő a képviselő-testület rendes ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, más képviselőhöz vagy a tanácsnokhoz a feladatkörükbe tartozó közérdekű ügyben kérdést intézhet.

(2) A kérdést a képviselő-testület rendes ülését megelőző harmadik munkanap 12 óráig kell írásban, papír alapon vagy elektronikus úton a polgármesterhez benyújtani, aki azt haladéktalanul továbbítja a kérdezettnek.

(3) A képviselő-testület rendes ülésén az ülésvezető a napirendi pontok megtárgyalása előtt bejelenti a benyújtott képviselői kérdéseket. Egy képviselő egy képviselő-testületi rendes ülésre összesen két kérdést nyújthat be. A kérdéseket a képviselők családi nevük szerinti betűrendi sorrendjében teszik fel.

(4)³³ A képviselő legfeljebb kétperces felszólalásában teheti fel a kérdést a kérdezettnek, amelyre a kérdezett legfeljebb kettő percben válaszol, vagy 30 napon belül írásban adja meg a választ. A képviselői kérdés és az írásbeli válasz képviselők részére történő eljuttatásáról a polgármester gondoskodik.

(5) A kérdésre viszontválasznak nincs helye.

40. § (1) A képviselő önkormányzati ügyben a polgármestertől, alpolgármesterektől, más képviselőtől, a bizottság elnökétől, a tanácsoktól vagy a jegyzőtől írásban benyújtott interpelláció formájában felvilágosítást kérhet.

(2) Interpellációs szándékát az interpelláció részletes kifejtésével a képviselő legkésőbb a rendes képviselő-testületi ülést megelőző harmadik nap 12 óráig, írásban nyújthatja be a polgármesternek, aki azt haladéktalanul továbbítja az interpelláció címzettjének.

(3) Az interpellációról vitát nyitni nem lehet. Az interpellációt a képviselő a rendes ülésen kétperces időkeretben adhatja elő. Az interpellációra a választ az interpellált háromperces időkeretben adhatja meg. Az interpellációt egyperces viszontválasz illeti meg, amelyben nyilatkozik arról, hogy elfogadja-e a választ.

(4) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(5)³⁴ Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, az ügyben illetékes bizottságot jelöl ki az interpellációban foglaltak kivizsgálására és legfeljebb 30 napon belül történő írásbeli megválaszolására.

(6) A kijelölt bizottság elnöke köteles a vizsgálat eredményét a kitűzött határidőre a polgármester útján a képviselő-testület elé terjeszteni.

41. § (1) A képviselő a saját döntése szerint, de évente legalább hat alkalommal képviselői fogadóórát tart.

(2) A képviselői fogadóóra meghirdetéséhez, megtartásához a Polgármesteri Hivatal biztosítja a feltételeket minden képviselő számára azonos feltételekkel.

42. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre, választ. A bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(3) Gazdasági és Jogi Bizottság

(4) Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság

(5) Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Bizottság

(6) Városfejlesztési Bizottság

(7) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. A képviselő egyidejűleg több állandó bizottságnak is a tagja lehet, de csak egy állandó bizottságnak lehet az elnöke. Az állandó bizottság elnöke a bizottság munkájáról, különösen a képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlásáról évente köteles a képviselő-testületnek írásban beszámolni.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott bizottságokon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságokat hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottságok a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnnek.

(9) Ideiglenes bizottság létrehozása esetén, a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 fő képviselő.

(10) Az ideiglenes bizottság a rábízott feladat elvégzéséről a képviselő-testületnek írásban beszámol.

(11) Az ideiglenes bizottság létrehozásáról szóló határozatban rendelkezni kell az ideiglenes bizottság

(12) Az ideiglenes bizottság képviseletére, összehívására, a bizottsági ülés levezetésére, a határozatképességére és a határozathozatalra, a jegyzőkönyv tartalmára, valamint a döntésének a végrehajtására egyebekben az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni

(13) Az állandó és az ideiglenes bizottságok ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

43. § (1)³⁹ A bizottság évente legalább 6 ülést tart, ezen felül szükség szerint ülésezik. A rendes bizottsági üléseket – az ülést megelőzően legalább 4 nappal – az elnök hívja össze, és vezeti. A bizottsági tagok részére a meghívót az előterjesztésekkel együtt kell megküldeni. A rendkívüli bizottsági ülésekre a rendkívüli képviselő-testületi ülésre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az ülést az elnök – akadályoztatása esetén – a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) A bizottság ülése főszabály szerint nyilvános. Zárt ülés esetén a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet bármely kerületi képviselő, a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, valamint tevékenységi körében az érintett civil szervezetek képviselői.

(5) A bizottság elnöke szükség szerint tanácskozási joggal szakértőket is bevonhat a bizottsági munkába.

(6) A bizottság döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza.

(7) A bizottságok átruházott feladatköreit a 3–5. mellékletek tartalmazzák.

(8) Az állandó bizottságok a működésük részletes szabályait a saját ügyrendjükben határozzák meg a jelen rendelet rendelkezéseivel összhangban.

43/A. §⁴⁰ (1) A nem képviselő bizottsági tag az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban Vnytv.) 3. § (3) bekezdése és jelen rendeletben meghatározottak szerint nem nyilvános vagyonnyilatkozat tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről továbbá kezdeményezi felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba.

(2) A nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: érintett) a megválasztását követően a Vnytv-ben meghatározottak szerinti időközönként és tartalommal köteles vagyonnyilatkozatot tenni

(3) A vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges dokumentumok elektronikusan, számítógéppel is kitölthető formátumban kerülnek megküldésre az érintetteknek.

(4) A vagyonnyilatkozatot az érintettnek és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóknak saját kezűleg alá kell írniuk. A vagyonnyilatkozatot az érintetteknek személyesen vagy meghatalmazott útján kell leadni.

(5) A vagyonnyilatkozatot a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt helyiségében a jegyző által kijelölt köztisztviselő(k)nek kell leadni. A vagyonnyilatkozat leadásával egyidejűleg csatolni kell az érintett nyilatkozatát arról, hogy saját, illetve hozzátartozói vagyonnyilatkozatát leadta. Az érintett és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatokat a Gazdasági és Jogi Bizottság az érintettnek visszaadja.

44. § (1) A képviselő-testület Kulturális ügyekért felelős tanácsnokot választ.

(2)⁴¹ A Kulturális ügyekért felelős tanácsnok felügyeli és segíti az Önkormányzat Mötv. 23. § (5) bekezdés 13. pontjában rögzített kulturális, közművelődési közfeladatait, vagyis a helyi közművelődési tevékenység támogatását és a kulturális örökség helyi védelmét.

(3) A Kulturális ügyekért felelős tanácsnok a polgármester megbízása alapján és feladatkörében eljárva képviselheti az Önkormányzatot; neve mellett használhatja a feladatkörének megfelelő tanácsnok elnevezést; a polgármester útján a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől feladatkörébe tartozó ügyben felvilágosítást és közreműködést kérhet; véleményezheti a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket; figyelemmel kísérheti a feladatkörével összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását.

(4) A tanácsnok szükség szerint, de legalább évente egyszer a feladata ellátásáról írásban beszámol a képviselő-testületnek.

(5) A tanácsnok megbízatását a képviselő-testület visszavonhatja. A tanácsnok e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani, amelyhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

45. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

(4) A polgármester jutalmazására a Gazdasági és Jogi Bizottság tesz javaslatot.

(5)⁴² A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(6) A polgármester dönt a reprezentáció felhasználásáról, amelynek összegét az éves költségvetési rendeletben kell meghatározni, a felhasználást számlákkal kell igazolni.

(7) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(8)⁴³ A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, vagy olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a képviselő-testület előzetesen biztosította – amennyiben a pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg.

(9) A polgármester fogadóórájának időpontját az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

46. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert és egy nem képviselő alpolgármestert választ. A két alpolgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladatukat. Az alpolgármesterek feladat- és hatáskörét, munkarendjét valamint a polgármester hatáskörébe tartozó egyes ügyek kiadmányozásának a rendjét a polgármester normatív utasításban állapítja meg.

(3) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében eljárva gyakorolhatja.

(4) Az alpolgármesterek fogadóórájának időpontját az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

47. § (1) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt.

(2) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt és megszervezi annak munkáját.

(3) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

(4) A polgármester a jegyző helyettesítésére legfeljebb két aljegyzőt nevezhet ki. Az aljegyzők kinevezését az Mötv. 82. § (1) bekezdése szabályozza.

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatásuk esetén a polgármester a jegyzői feladatok ellátásával – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Polgármesteri Hivatal képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

48. § (1) A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatásköröket a 7. melléklet tartalmazza.

(2) Amennyiben a jegyző a képviselő-testületnek vagy a bizottságnak az ülésén szóban jelzi, hogy döntésükben, működésénél jogszabálysértést észlel, a képviselő-testületi ülésen tett észrevételét a jegyzőkönyvben szó szerint rögzíteni kell. A jegyző a jogszabálysértés jelzésével egyidejűleg érdemi javaslatot fogalmaz meg a jogszabálysértés orvoslására.

49. § (1)⁴⁴ A Polgármesteri Hivatal működését a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi.

(2) A Polgármesteri Hivatal költségvetési szerv alapításának az adatait és ügyfélfogadási rendjét a 6. melléklet tartalmazza.

(3) A Polgármesteri Hivatal gazdálkodó szervezet tekintetében alapítói és tulajdonosi jogokat nem gyakorol.

(4) A Polgármesteri Hivatal vállalkozási tevékenységet folytathat, a vállalkozási tevékenységének a felső határa az engedélyezett éves kiadási előirányzatának az 5%-a.

(5) A Polgármesteri Hivatalon belüli kiadmányozás rendjét a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza.

(6) A Polgármesteri Hivatal a települési nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit a helyi Önkormányzattal megegyező elvek alapján biztosítja.

50. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az Intézményi Társulások működésének részletes szabályait – a jogszabályban írtaknak megfelelően – az érintett képviselő-testületekkel külön kötött társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.

51. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok számára a feladatai ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a szerint megkötött közigazgatási szerződésben foglaltaknak megfelelően biztosítja.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit a képviselő-testületi ülésre meg kell hívni.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat elnökét a képviselő-testületi ülésén és a bizottságai ülésén tanácskozási jog illeti meg a települési nemzetiségi önkormányzat tevékenységi körébe tartozó napirendi pont tárgyalása során.

(4) A területi nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testület felé előterjesztést jogosult kezdeményezni.

(5) A települési nemzetiségi önkormányzat jogosult a képviselő-testületének munkatervéhez írásban javaslatot tenni.

(6) A települési nemzetiségi önkormányzat munkájához szükséges ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egysége látja el, amelynek során elvégzi a települési nemzetiségi önkormányzat határozatainak helyben szokásos módon történő kihirdetését és közzé teszi azokat az önkormányzat honlapján.

(7) A képviselő-testület a területi nemzetiségi önkormányzat határozatainak közzétételére az Önkormányzat honlapját biztosítja.

52. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít, melyet a polgármester terjeszt elő az alakuló ülést követő hat hónapon belül. A képviselő-testület a meglévő programot a választást követő hat hónapon belül felülvizsgálja.

(2) A program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési célkitűzésekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével, a térség területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve, a kötelező, illetve önként vállalt feladatok biztosítását szolgálják. A program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a területfejlesztési politika, javítására vonatkozó megoldásokat.

53. §⁴⁵ Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 16/1995. (XI. 30.) önkormányzati rendelete rendelkezik.

54. § (1) A képviselő-testület az éves költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami éves költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának feladatait a pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerint a Polgármesteri Hivatal látja el.

(3) Az Önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(4) A (3) bekezdés szerinti feladatok ellátásának forrásait és kiadásait az Önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza.

(5) A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

55. § Ez a rendelet 2024. október 3-án 10 óra 30 perckor lép hatályba.

56. § E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.