Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 16/1995 (XI.30.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

Hatályos: 2024. 03. 07

Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 16/1995 (XI.30.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról1

2024.03.07.

A Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban, illetve (4) bekezdésének felhatalmazása alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§ foglaltak végrehajtására a következőket rendeli el:2

I. Fejezet3

A rendelet hatálya

1. § (1) A Rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve a jövőben tulajdonába kerülő

a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá

b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, illetve közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (a továbbiakban: portfolió vagyon), valamint

c) az Önkormányzatot megillető követelésekre.4

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére.

(3) Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni,

a) ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzéséről és elidegenítéséről, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásról, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedéséről és mérsékléséről,

b)5 közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására, ha az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelete eltérően nem rendelkezik,

II. Fejezet6

Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.7

(2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint az Önkormányzat rendelete állapítja meg.

(3) Törzsvagyonná az olyan önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó, továbbá portfolió vagyon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és amelyet

a) a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

b) törvény vagy Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),

c) törvény vagy Önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként határoz meg.8

(4) Az egyes vagyontárgyak csoportosítását, illetve törzsvagyonná nyilvánítását azok besoroláskori tényleges funkciója, jellege szerint kell elvégezni.

1. Forgalomképtelen törzsvagyontárgyak9

3. § (1) Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) terek, parkok,

c) külön törvény rendelkezése alapján az Önkormányzat tulajdonában álló, vagy részére átadott vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

(2) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: Jelen Rendelet 3. számú mellékletében megállapított vagyonelemek.10

2. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon11

4 §12 Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak:13

a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) 5.§ (5) bekezdésében meghatározott vagyonelemek,

b)14 a műemlékek,

c) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

d) sportpályák és sportcélú létesítmények,

e) az Önkormányzat tulajdonában álló, az állami fenntartású intézmények feladatainak ellátását szolgáló ingatlanvagyon,

f) amennyiben nem tartoznak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon alá, a világörökség részévé nyilvánított Budai Vár területén elhelyezkedő ingatlanok, függetlenül attól, hogy azok tekintetében az önkormányzat tulajdonjogot, használat jogát (bérleti jogot) szerzett vagy szerez a jövőben, továbbá más vagyoni értékű joggal rendelkezik,

g) mindazon vagyoni kör, melyet törvény vagy az Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít.

3. Üzleti vagyon15

5. § Üzleti vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.16

6. § (1) A Képviselő-testület a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § 6. pontja, a 5.§ (2) bekezdése b) és c) pontja alapján a törvények keretei között dönt

a) egy vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánítása,

b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgy korlátozottan forgalomképessé nyilvánítása,

c) a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná nyilvánítása, továbbá

d) a törzsvagyoni körbe tartozó (nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgy vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy üzleti vagyoni körbe történő átsorolása tárgyában.17

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt jogát az alábbi módokon gyakorolhatja:

a) önkormányzati rendeletben,

b) az Önkormányzat vagyonleltárának - az e rendeletben meghatározott szabályok szerinti - elfogadásával.

(3) A (2) bekezdés a)-b) pontban foglaltak szerinti döntéshez a Képviselő-testület minősített szavazattöbbséget igénylő döntése szükséges.

(4) A nemzeti vagyonról szóló törvény 5.§-ában foglaltak figyelembevételével ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterületből lejegyzésre kerül sor, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.18

(5) A nemzeti vagyonról szóló törvény 5.§-ában foglaltak figyelembevételével az ingatlan forgalomképtelensége vagy korlátozottan forgalomképessége megszűnhet - külön jogszabályban foglalt eljárással végrehajtott - funkcióváltás esetén, továbbá az önkormányzati költségvetési szerv megszüntetésével is.19

(6) A Képviselő-testület minősített szavazattöbbséget igénylő döntésével – a nemzeti vagyonról szóló törvény 3.§ (1) bekezdése 6. pontjában, az 5.§ (2) b) és c) pontjában valamint (4) bekezdésében foglaltak szem előtt tartásával - az egyes vagyontárgyak hasznosításáról hozandó önkormányzati döntéssel egyidejűleg a vagyontárgy forgalomképességét is érintő besorolását megváltoztathatja.20

(7) A (6) bekezdésben szabályozott esetekben, ha a vagyontárgy hasznosítására vonatkozó döntés meghozatala e rendelet szerint nem a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, de a hasznosítás a vagyontárgy forgalomképességét is érintő besorolása megváltoztatását indokolja, úgy a döntésre hatáskörrel rendelkező szerv döntését azzal a feltétellel hozhatja meg, hogy a besorolás kérdésében a képviselő-testület jogosult dönteni. Döntésre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv döntése csak a képviselő-testület döntésével válik érvényessé. A képviselő-testület dönthet úgy is, hogy a vagyontárgy besorolását megváltoztatja, de tervezett hasznosításához nem járul hozzá. Ilyenkor meg kell jelölnie a jövőbeni hasznosítás irányát.

6/A. §21 (1) Amennyiben az Önkormányzat által megszerzendő vagyon beszerzése a mindenkor hatályos közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik, az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának megfelelően, a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelete alapján és szabályai szerint ezen vagyon megszerzésről a közbeszerzési eljárásban döntésre jogosult szerv dönt.

(2) Amennyiben az Önkormányzat által lefolytatandó közbeszerzési eljárásban kerül sor az önkormányzati vagyon hasznosítására (a vagyon hasznosítása a beszerzés ellenértékeként vagy az ellenérték részeként szerepel), úgy az eljárásra a közbeszerzés szabályait kell alkalmazni, és a vagyon hasznosításáról az (1) bekezdésben meghatározott szerv dönt.

(3) Kizárólagos jogot az Önkormányzat számára törvényben vagy a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletében meghatározott közfeladat ellátásához kapcsolódóan lehet alapítani. A kizárólagos jog kedvezményezettje – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az a jogképes szervezet lehet, amelyet közérdekű feladat ellátására alapítottak, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, és amely felett az Önkormányzat közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben az Önkormányzat finanszírozza. Az e Rendelet 5. számú mellékletében felsorolt szervezetek, az ott meghatározott szolgáltatások nyújtására kizárólagos joggal bírnak.

(4) Kizárólagos jogot a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete e Rendelete 5. számú mellékletének egyidejű módosításával, valamint egyéb rendelettel is alapíthat.

(5) A kizárólagos joggal rendelkező szervezetek e jogosultsága nem értelmezhető kiterjesztően.

4. Vagyonkimutatás22

7. §23 (1) Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 91. § (2) bekezdés c) pontja, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 110. § (2) bekezdése szerinti – vagyonkimutatást kell készíteni, amely az önkormányzat és intézményei vagyonát (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 30. §-ában meghatározottaknak megfelelően, önkormányzat és költségvetési intézmények (külön-külön) szerinti bontásban.

(2) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámoló (zárszámadás) részeként, mellékletben kell beterjeszteni a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a vagyonkimutatást a beszámolóval együtt, annak részeként fogadja el.

(3) A vagyonkimutatásban kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak mutathatók ki. Korábban értékesített, vagy más jogcímen az önkormányzati tulajdonból kikerült vagyon csak „tájékoztatás” címszóval, elkülönítetten szerepelhet. A vagyonkimutatásban az érték adatokat ezer forintra kerekítve kell szerepeltetni.

(4) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője a vagyonkimutatás összeállításához legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig adatot szolgáltat.

(5) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében és az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő, megfeleltethető értékadatok egyezőségéről, közzétételéről a polgármester gondoskodik. A jegyző köteles biztosítani a vagyonkimutatásban nyilvántartott adatoknak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagyonkataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezőséget. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

(6) Az Önkormányzatnál és költségvetési szerveinél a mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat három évenként kell mennyiségi felvétellel leltározni. A leltározást - figyelemmel az Áhsz. 22. §-ában foglaltakra - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény. (a továbbiakban: Sztv.) 69. §-a szerint kell végrehajtani.

7/A. §24 Az Önkormányzat intézménye, a Budavári Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (a továbbiakban: GAMESZ) az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokkal kapcsolatosan felmerülő költségeit, kiadásait (felújítás, beruházás, karbantartás stb.) saját költségvetésének terhére, saját könyveiben köteles szerepeltetni. Az ezen kiadásokkal kapcsolatos pénzügyi teljesítések is a GAMESZ költségvetésében kerülnek rögzítésre. A GAMESZ e körben jogosult saját nevében számlát kiállítani, és költségeket elszámolni továbbá jogosult az adószabályok alapján adó visszatérítésre is.

III. Fejezet25

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

1. A tulajdonosi jogok gyakorlása.26

8. § (1) Az Önkormányzatot - a törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.27

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása - eltérő rendelkezés hiányában - magában foglalja a vagyontárgy bérletével, használatával, hasznainak szedésével, elidegenítésével, megterhelésével és más módon történő hasznosításával kapcsolatban a tulajdonost megillető jogosítványok gyakorlását, jognyilatkozatok tételét és kötelezettségek vállalását, ideértve a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot (tulajdonosi hozzájárulás kiadását), továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát.

(3) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a képviselő-testület bizottságai és a polgármester gyakorolják. A tulajdonosi jogokat hatáskör-átruházás alapján gyakorló szerv e hatáskörét nem ruházhatja tovább más szervre.

(4)28

2. Eljárás a tulajdonos képviseletében29

9. § (1) A tulajdonos képviseletében eljáró szervek jogaikat önállóan gyakorolják az alábbiak szerint:

a) a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, e rendeletben foglaltak szerint,

b) a törvény rendelkezése alapján az önkormányzati vagyonkezelő, a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban, e rendeletben foglaltak szerint,30

c) a képviselet jogát szerződés alapján ellátó személy, meghatalmazás alapján, a szerződés keretén belül.

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és a lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy az ingatlan és ingó vagyon használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

(4) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra. A képviselet jogával, a Képviselő-testület döntésével a települési képviselő is megbízható.

(5) Portfolió vagyon kezelése körében a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésén, részvénytársaság esetén eseti, egyéb társaságnál általános meghatalmazással képviseltetheti magát a tulajdonos önkormányzat.

(6) A vagyongazdálkodást érintően a polgármester - illetve az általa meghatalmazott személy – a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy előzetes felhatalmazása alapján vállalhat kötelezettséget harmadik személyekkel szemben. A kötelezettségvállalást a jegyző – akadályoztatása esetén az általa ezzel megbízott személy - ellenjegyzi.31

2/A.32 Vagyonkezelői jog

9/A. § (1) Vagyonkezelésbe adható minden olyan Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonelem, amely önkormányzati közfeladat ellátását szolgálhatja, kivéve a gazdasági társaságban fennálló, önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedést. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre.

(2) A vagyonkezelőt a nemzeti vagyonról szóló törvény 11.§ (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei.

(3)33 Vagyonkezelési szerződés kizárólag az alábbi személyekkel köthető és vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható:

a) állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint ezek fenntartása vagy irányítása alá tartozó intézmény,

b) költségvetési szerv,

c) köztestület,

d) az a) pontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

e) a d) pont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

9/B. § (1)34 Vagyonkezelői jog a nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (5) bekezdését kivéve vagyonkezelői szerződéssel jön létre. A vagyonkezelő szerv a szerződésben meghatározott jogait jelen rendeletben foglaltakkal összhangban gyakorolhatja. Vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

(2)35 A vagyonkezelési szerződés a nemzeti vagyonról szóló törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vagyonkezelő a 9/A. § (3) bekezdésének d) és e) pontjaiban meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A vagyonkezelői jogot alapító szerződés megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a d) vagy e) pontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

(3) A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint kezeli. A vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető. A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.

(4) A vagyonkezelő köteles:

a) a fenntartással, üzemeltetéssel, karbantartással kapcsolatos feladatok ellátására,

b) a vagyonkezelői jog ellenértékeként meghatározott pénzösszeget vagy más ellenszolgáltatást szerződés szerint megfizetni illetve teljesíteni,

c) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

d) teljesíteni a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,

e) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

f) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, továbbá jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.

(5) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyonelemre - meghatározott hányadok szerint - több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyonelem birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.

9/C. § (1) Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe. Az ingyenes vagyonkezelésbe adásról a Képviselő-testület minősített szavazattöbbséggel dönt.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel a vagyonelem sajátosságaira valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatra - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését oly módon, hogy a vagyonkezelésbe adott eszközökről készült eszközleltár a vagyonkezelési szerződés kötelező mellékletét képezi,

b)36 az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá az Mötv. 109. § (7) bekezdésében meghatározott, az Önkormányzat költségvetését megillető bevételek, valamint a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját.

c) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,

d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is,

e) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot,

f) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes.

(3) A vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történő vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása esetében az ellenértéket jelen rendeletben meghatározott módon pénzösszegben, vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét, valamint vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.

(4) Ha a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke (díja) a díjra vonatkozó 30 napnál nem régebbi szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg. A vagyonkezelői jog megszerzéséért és gyakorlásáért együttesen is meghatározható pénzbeli ellenérték.

(5) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, a képviselő-testület által pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez a Képviselő-testület előzetesen hozzájárult.

(8) A vagyonkezelőt, a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az Önkormányzat felé.

(9) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,

e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

9/D. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi a vagyonkezelő által elkészített részletes írásbeli jelentés, beszámoló, vagy elszámolás alapján.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, továbbá az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult

a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni, és ott tartózkodni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(4) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során

a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatja,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.

(7) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentést készít, amelyről a zárszámadás benyújtásával egyidejűleg tájékoztatja a Képviselőt-testületet.

(8)37 A területileg illetékes tankerületi központ részére vagyonkezelésbe átadott önkormányzati tulajdonú, köznevelési feladat ellátását szolgáló ingatlanokat a jelen rendelet 4/A. számú melléklete, a Budapest Főváros Önkormányzata vagyonkezelésébe adott, a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanokat a jelen rendelet 4/B. számú melléklete tartalmazza.

3. Az önkormányzati vagyon értékének és a tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározása38

10. § (1) Az önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - névértéken tartja nyilván.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a) ingatlan és ingó vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az

- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazotti kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,
- a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyam alapján
c) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján
kell meghatározni.
(3) 39 Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítést, illetve hasznosítást megelőző 1 éven belül készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntés előtt ennek aktualizált változata is elfogadható.
(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően kell megállapítani. Ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján hatáskörrel rendelkező szerv köteles a vagyontárgy teljes értéke alapján hatáskörrel rendelkező szerv hozzájárulását kérni a tervezett hasznosításhoz.
(5) Semmis az a szerződés, mely - a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével és e rendelet szabályaival ellentétesen - a vagyontárgy több részletben történő elidegenítése útján vonja el a vagyontárgy értéke alapján döntésre jogosult szervtől e rendelet szerinti hatáskörét.
(6) Üzleti vagyon esetén, ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), az értékhatár - és erre tekintettel a tulajdonosi jog gyakorlójának - meghatározására a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. Együttes értékesítésnek, illetve hasznosításnak tekintendő az, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, jogi személy vagy ezek konzorciuma részére történik.40
(7) Az elővásárlási jog gyakorlása a költségvetésben e célra (vállalkozásra, vagyonhasznosításra) biztosított keret terhére történhet. Az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos jognyilatkozatok tételére a vagyontárgy értéke szerint illetékes szerv jogosult.
(8) 41 Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlant érintő munkálathoz, építési engedélyezési eljáráshoz, építési engedély módosításához, és az ehhez szükséges engedély kiadásához, bejelentéséhez kapcsolódó tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelemről a Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság dönt.
(9) 42 Az Önkormányzat tulajdonában álló fásított ingatlanon szükségessé váló favédelmi intézkedésekről, fakivágásról szóló tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelemről a polgármester dönt.

4. Az önkormányzati vagyon ingyenes (kedvezményes) átengedése43

11. §44 Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(2)45

5. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága46

12. §47 (1) Ha törvény kivételt nem tesz, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti vagyont értékesíteni vagy hasznosítani csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.”

(2) Az önkormányzati portfolió vagyon elidegenítése, használatba adása, illetve más módon történő hasznosítása az (1) bekezdésben megjelölt értékhatárt meg nem haladóan is fő szabályként versenyeztetési eljárás eredményeként történhet. A versenyeztetés módjáról, formájáról - a vagyontárgy értékéhez igazodóan - a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönt. Részletes eljárási rendjét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A vagyontárgy nyilvános értékesítése és hasznosítása esetén a hasznosításhoz való kijelöléshez, valamint a végső döntés meghozatalához szükséges jóváhagyást a tulajdonosi jogkör gyakorlója hozza meg. A hasznosításra kijelölő döntés más szervet vagy személyt is felhatalmazhat a hasznosítás módjának, részletes feltételeinek meghatározására.

13. §48 Az Önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából vagyongazdálkodási tervet készít.49

6. Jogügyleti Nyilvántartás50

14. §51 (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon értékesítésére, illetőleg hasznosítására, megterhelésére kötött szerződésekről Jogügyleti Nyilvántartást kell vezetni, amelynek felfektetéséről és folyamatos vezetéséről a polgármester a jegyző útján gondoskodik.

(2) A Jogügyleti Nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek, amelyek tartalmáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltatható ki adat.52

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása kérdésében a szerződést aláíró fél a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a Jogügyleti Nyilvántartásnak megküldeni a szerződés eredeti példányát, vagy hitelesített másolatát.

7. A vagyongazdálkodással kapcsolatos döntések előkészítése53

15. §54 (1) A vagyongazdálkodást érintő önkormányzati döntések előkészítésére az önkormányzat SZMSZ-ének az előterjesztések rendjére vonatkozó szabályait, továbbá az adott kérdés eldöntésére hatáskörrel rendelkező önkormányzati bizottság ügyrendjének rendelkezéseit kell alkalmazni, ezen rendeletben foglalt eltérésekkel.

(2)55 Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a vagyongazdálkodással kapcsolatos tulajdonosi döntéseket a jegyző útján a Polgármesteri Hivatal készíti elő és terjeszti a Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság56 elé és gondoskodik szükség szerint az előterjesztés szakmai koordinációjáról a (4)-(6) bekezdésben foglaltak szerint.

(3) Előterjesztést tehet a bizottság elé bármely települési képviselő és kérheti egyben az előkészítésért felelős Polgármesteri Hivatalt - a jegyző útján - a szakmai koordináció lebonyolítására. Az előterjesztőt az ülésre meg kell hívni.

(4) Amennyiben a vagyontárgy vagy az eldöntendő ügy jellege azt indokolja, az előkészítést végző a Polgármesteri Hivatal véleményét kikéri, és arról a döntést hozó szervet megfelelő módon tájékoztatja. Ilyen kérdésnek minősül különösen, az elővásárlási jog gyakorlása, a hatósági eljárásokban megkövetelt tulajdonosi hozzájárulás kiadása, valamely vagyontárgy funkciójának megváltoztatása.

(5) Törzsvagyon elidegenítése és megterhelése, hosszú távú hasznosítása, vagy a kiemelt területeket érintő kérdésekben az előkészítést végző Polgármesteri Hivatal a megfelelően egyeztetett - jegyző által ellenjegyzett - tervezetet a döntést hozó szerv elé terjeszti.57

(6) Ha valamely kérdés eldöntése több önkormányzati szerv feladat- és hatáskörébe tartozik, vagy e rendelet a hatáskörrel rendelkező szerv döntéséhez más szerv hozzájárulását írja elő, úgy az előkészítést végző Polgármesteri Hivatal köteles a hatáskörrel rendelkező szerv döntését megelőzően a szükséges hozzájárulást megszerezni.

(7) Ha valamely vagyongazdálkodással összefüggő kérdés eldöntése e rendelet szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, a képviselő-testület döntését megelőzően az ügy jellege szerint illetékes (a tulajdonosi jogokat gyakorló) bizottságnak - a fenti előkészítést követően - e kérdésben állást kell foglalnia és döntenie kell arról, hogy az előterjesztésről a jegyző vagy a bizottság maga gondoskodik.

(8) Törzsvagyon tekintetében a (7) bekezdésben foglaltak kiegészülnek azzal, hogy az előterjesztést véleményezés céljából meg kell küldeni a vagyontárgy jellege szerinti szakmai bizottságnak.58

IV. Fejezet

Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal

1. Forgalomképtelen vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása59

16. §60 (1) A forgalomképtelen vagyonnak a tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság61 feladatkörébe tartozik.

(2) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról. A hatáskör gyakorlása különösen bérleti szerződések, használatra, illetve használati jogra vonatkozó megállapodások és reklámjog biztosítására irányuló megállapodások, valamint a telekrendezési eljárás végrehajtását szolgáló megállapodások megkötését foglalja magában.

(3)62 A helyi közút és műtárgya hasznosítására vonatkozó koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt. A koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.

(4)63 Az e rendelet szerint forgalomképtelen vagyonnak minősülő vagyontárgy megszerzése – ide nem értve az ingyenes megszerzés esetét - a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(5)64

2. Korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása.65

17. §66 (1) A 4. §-ban meghatározott, korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről – ide nem értve az ingyenes megszerzés esetét – és átruházásáról a Képviselő-testület határoz.

(2)67 A 4. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről - a (3) bekezdésben és a 18.§-ban foglalt kivétellel - 20 millió forint értékhatárig a Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság68, ezen értékhatár felett a Képviselő-testület határoz.

(3)69 A 4. § b) pontjában valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság70 feladatkörébe tartozik.

(4)71 Az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges a 4.§ b) pontja szerinti vagyontárgyak elidegenítéséhez, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez, továbbá a 4.§ c) pontja szerinti vagyontárgyak elidegenítéséhez.

(5) A helyi közművek hasznosítására vonatkozó koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról – a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak betartása mellett - a Képviselő-testület dönt. A koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.72

(6)73

18. §74 (1) Az Önkormányzat a működésükhöz szükséges, az alapító okiratukban foglalt közfeladatok ellátását szolgáló vagyon használatát közfeladatuk ellátása céljából, az ahhoz szükséges mértékben ingyenesen biztosítja az Önkormányzat által alapított intézmények és költségvetési szervek - beleértve a Polgármesteri Hivatalt is -, valamint az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok részére.

(2) Az Önkormányzat intézményei, költségvetési szervei és gazdasági társaságai használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a részükre használatra átadott vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására és a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére.

(3) Az önkormányzati intézmények, költségvetési szervek és gazdasági társaságok használatába adott ingó- és ingatlan vagyonnal kapcsolatos vitás (peres) ügyek intézésére a tulajdonos jogosult, kivéve a bérleti jogviszonyt érintő ügyeket.

(4) Az önkormányzati intézmény, költségvetési szerv és gazdasági társaság vezetője – az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönt az önkormányzati intézmény, költségvetési szerve és gazdasági társaság elhelyezését, illetve feladatát szolgáló

a) ingó vagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról évi 2 millió Ft értékhatárig, azzal, hogy az egyedi döntéssel érintett egyes jogügyletek értéke nem haladhatja meg az 500 ezer forintot.

b) ingatlan, ingatlanrész használatba adásáról legfeljebb 1 évi időtartamra.

(5) Az önkormányzati intézmény, költségvetési szerv és gazdasági társaság vezetője – a Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság előzetes hozzájárulásával - dönt

a) az ingó vagyon és a vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról 2-10 millió Ft értékhatárig,

b) ingatlan, ingatlanrész 1 évet meghaladó használatba adásáról.

(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott érték felett a Képviselő-testület dönt ingó vagyon és a vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról.

3. Üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása75

19. §76 (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó alábbi jogosítványokat a képviselő-testület gyakorolja:

a)77 a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés,

b) osztalékelőleg fizetésének elhatározása,

c) üzletrész felosztásához való hozzájárulás, illetve üzletrész bevonásának elrendelése,

d) az alapító okirat (alapszabály) megállapítása (jóváhagyása) és módosítása,

e) az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása,

f) az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása,

g)78 a társaság más társasággal való összeolvadásának, beolvadásának és megszűnésének, valamint átalakulásának elhatározása,

h)79 a Ptk.3:124.§ és 3:125.§-ában foglaltak kivételével a felügyelőbizottság tagjai, valamint az igazgatóság és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, illetve díjazásának megállapítása,

i)80 a társaság vezető tisztségviselőjének kinevezése81,

j)82 döntés mindazokban a kérdésekben, melyekkel a Polgármester, a Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság83, a társaság igazgatósága, a felügyelő bizottsága és a könyvvizsgáló a képviselő-testülethez fordul.

(2)84 A társaság legfőbb szervének az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb, törvény vagy az alapító okirat (alapszabály) által hatáskörébe tartozó jogait a Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság gyakorolja.85

20. §86 (1)87 Az önkormányzati üzleti vagyon elidegenítéséről, gazdasági társaságba apportként történő beviteléről a Képviselő-testület határoz. Üzleti vagyonnak minősülő Társasházi közös tulajdon esetében:

a) amennyiben az Önkormányzat tulajdoni hányada a társasházban az 50%-ot meghaladja, vagy a vagyontárgy értéke a 20 millió forintot meghaladja, a Képviselő-testület,

b) amennyiben az Önkormányzat tulajdoni hányada a 10%-ot meghaladja, de az 50%-ot nem lépi túl, és a vagyontárgy értéke a 20 millió forintot nem haladja meg, továbbá amennyiben az önkormányzati tulajdoni hányad a 10%-ot ugyan nem éri el, de a vagyontárgy értéke az 5 millió forintot meghaladja a Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság,

c) az Önkormányzat tulajdoni hányada a 10%-ot és a vagyontárgy forgalmi értéke az 5 millió forintot nem haladja meg, a Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság dönt.

(2)88 Az üzleti vagyonnak a tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról 50 millió forintot meg nem haladó értékű vagyontárgy esetében a Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság89 dönt. 50 millió forint értékhatárt meghaladóan a Képviselő-testület határoz.

(3)90 Az e rendelet szerint üzleti vagyonnak minősülő vagyontárgy megszerzéséről – ide nem értve az ingyenes megszerzés esetét – és megterheléséről 50 millió forintot meg nem haladó értékű vagyontárgy esetében, továbbá az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adásáról a Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság dönt. 50 millió forint értékhatárt meghaladóan a Képviselő-testület határoz.

(4) Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatásköre az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.

(5) Az önkormányzat kizárólag betéti társaság korlátolt felelősségű kültagja, korlátolt felelősségű társaság, közhasznú társaság tagja és részvényes lehet.

(6) Az önkormányzati üzleti portfolió vagyon tekintetében - az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak az irányadók azzal, hogy a képviselő-testület a (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet és a portfolió vagyon körébe tartozó egyes gazdasági társaságok esetében a tagsági jogok gyakorlását - a joggyakorlás feltételeinek a határozatban történő egyidejű rögzítése mellett - más bizottságra bízhatja.91

21. §92 (1) Az olyan többszemélyes gazdasági társaságokban, illetve közhasznú társaságban, amelyekben az Önkormányzat 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik, a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó kérdésekben a Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság93 a társasági döntést megelőzően dönt:

a) az alapító okirat (társasági szerződés, alapszabály) megállapítása (jóváhagyása) és módosítása,

b) az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása,

c) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése,

d) az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása,

e)94 a társaság más társasággal való összeolvadásának, beolvadásának és megszűnésének, valamint más társasági formába történő átalakulása elhatározása,

f)95 a Ptk.3:124.§ és 3:125.§-ában foglaltak kivételével a felügyelőbizottság tagjai, valamint az igazgatóság és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, illetve díjazásának megállapítása,

g)96 a társaság vezető tisztségviselőjének kinevezése, megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,

h)97 a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés, továbbá s középtávú üzleti terv elfogadása,

i)98 továbbá mindazokban a kérdésekben, melyekkel a polgármester, a társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsága és könyvvizsgálója a Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottsághoz99 fordul.

(2) A társaság legfőbb szervének az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb, törvény vagy az alapszabály (létesítő okirat) által hatáskörbe tartozó kérdésekben az Önkormányzat tagsági jogait a polgármester gyakorolja.

22. §100 Az önkormányzati üzleti vagyon kezelésére, hasznosítására vagyonkezelési szerződés köthető. A vagyonkezelésre az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló törvény és jelen rendelet szabályai irányadóak.

(2)101

(3)102

(4)103

(5)104

(6)105

V. Fejezet

Önkormányzati követelésről történő lemondás, részletfizetés engedélyezése, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos egyezségkötés106

23. §107 (1)108 Természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben fennálló, behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra csak abban az esetben van lehetőség, ha a követelés teljesítése valamilyen okból már nem áll az Önkormányzat érdekében. A követelés elengedésére (tőke + kamat) vagy mérséklésére

a) 5.000.000,- Ft értékhatárig a Gazdasági és Jogi Bizottság

b) 5.000.000,-Ft értékhatárt meghaladó esetekben a Képviselő-testület jogosult.

(2)109 Természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tartozása részletekben történő megfizetésének engedélyezésére (tőke + kamat)

a) 1.000.000,- Ft értékhatár alatt legfeljebb 12 hónap törlesztési időtartamra, 1.000.001,- Ft és 3.000.000,- Ft értékhatár között legfeljebb 24 hónap törlesztési időtartamra vagy 3.000.000,- Ft és 5.000.000,-Ft értékhatár között 36 hónapra a Gazdasági és Jogi Bizottság jogosult,

b) a fentiektől eltérő esetekben a Képviselő-testület jogosult,

azzal, hogy 1.000.000,- Ft-ot meghaladó tartozás fennállása esetén a részletekben történő teljesítésre kizárólag közjegyző által közokiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozat alapján adható engedély.

(3) Az önkormányzat vagyonát és várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére 20 millió forint értékhatárig a Gazdasági és Jogi Bizottság, ezen értékhatár felett a Képviselő-testület jogosult.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések110

24. §111 (1) E rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója a tulajdonosi döntést még nem hozta meg.

(2) E rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az ingó dolgok selejtezése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározásakor.

(3)112

(4)113 E rendelet alkalmazásában:

a) Hasznosítás: az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet hatálya alá nem tartozó ingatlanok bérbeadása.

b) Helyi közforgalmú vasút: a közúti vasút (villamos), a közúttól elkülönített vasút /magasvasút, kéregvasút, mélyvezetésű vasút-metró, helyiérdekű vasút-HÉV/, valamint a nem saját használatú, különleges pályával rendelkező, helyi forgalmat ellátó vasút /fogaskerekű vasút, sikló, sífelvonó és függőpálya.

c) Helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.

d) Helyi közút műtárgya: a híd, a hajóhíd, felüljáró, terasz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna, vagy más vízelvezető létesítmény.

e) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az átváltoztatható kötvény kivételével a kötvény, a váltó, a kincstárjegy, a letéti jegy, és minden olyan egyéb értékpapír, amelyben a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapíron megjelölt összeget, valamint annak esetleges kamatát és/vagy egyéb járulékait az értékpapír birtokosa/tulajdonosa részére az értékpapíron megjelölt időpontban megfizeti.

f) Kedvezményes átruházás: a rendelet alkalmazásában kedvezményes átruházásnak minősül a vagyon olyan értéken történő átruházása, mely egyébként a polgári jog szabályai szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság jogcímén történő megtámadását tenné lehetővé.

g) Kizárólagos jog: jogszabály, így különösen az Önkormányzat rendelete alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban a közbeszerzésekről szóló törvény szabályaival és az Európai Közösséget létrehozó szerződésekkel.

h) Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.

i) Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, a csatorna és a távfűtés vonalas létesítményei, berendezései, építményei. így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magasvíztároló medence és tartozékai; a gerinc- és elosztóvezeték-rendszer tartozékaival együtt; az elválasztó és egyesített szennyvíztisztító berendezések, a zárt, önálló csapadékvíz-hálózat, a hőközpontok, hőfogadóállomások berendezései, a távhővezeték és tartozékai, a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek.

j) Közterület: az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok.

k) Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka.

l) Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme tekintetében a muzeális emlékeknek olyan, egy helyen őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre.

m) Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület, építmény.

n) Park: a település belterületén önkormányzati tulajdonban lévő közhasználatú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark /parkterület, játszótér/, a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő és a BVSZ szerint 71-es övezetbe sorolt területek.

o) Önkormányzati gazdasági társaság: e Rendelet 5. számú mellékletében felsorolt üzleti célú gazdasági társaság, vagy nonprofit gazdasági társaság, valamint más, az Önkormányzat tulajdonában álló, kizárólagos joggal nem rendelkező üzleti célú gazdasági társaság, vagy nonprofit gazdasági társaság.

p) Tagsági jogot megtestesítő értékpapír: az olyan értékpapír, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, ill. pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonban vagy használatba vételét elismerve egyidejűleg arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.

q) Terek: az Önkormányzat tulajdonában lévő terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon használhat, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja, és a BVSZ szerint 71-es övezetbe sorolt területek.

r) Üzleti értékelés: e rendelet alkalmazásában az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági-pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti – piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés.

s) Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet (pl. használat, haszonélvezet joga, bérleti jog).

t) Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék.

u) Vízközműnek nem minősülő közcélú vízlétesítmények: az a létesítmény, ami a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv-ben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében valamely, vízgazdálkodással összefüggő területen lévő települések vagy érdekeltek együttes szükségletét szolgálja.

(5)114 Az Önkormányzat tulajdonában lévő fásított közterületen, valamint fásított előkertekkel határolt utcaszakaszokon végzett út- és közműépítési munka esetén a tulajdonosi hozzájárulás kiadására irányuló kérelemhez mellékelni kell a külön rendelet szerinti tartalommal kidolgozott favédelmi tervet.

(6)115 A tulajdonosi hozzájárulás kiadásának feltételeként az építési munkákkal érintett fás szárú növények védelme, megőrzése érdekében a vonatkozó szabványokban előírt mérnökbiológiai és gyökérmenedzsment eszközök alkalmazásának, valamint favédelmi terv végrehajtásának műszaki ellenőr által történő tételes ellenőrzésének követelménye írható elő.

A 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelettel megállapított 1. sz. melléklete116

A 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 13/2013. (V.31.) önkormányzati rendelettel megállapított 2. sz. melléklete

tulajdonában álló vagyon elidegenítésére és hasznosítására
A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete a 16/1995. (XI. 30.) rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 12. § (2) bekezdése alapján az Ör. hatálya alá tartozó vagyont érintő versenyeztetési eljárások lebonyolításának szabályait (a továbbiakban: Szabályzat) a következők szerint határozza meg.
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
A Szabályzat célja és hatálya

1. Ezen Szabályzat célja, hogy biztosítsa az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon leghatékonyabb formában történő hasznosítását szolgáló szerződések létrejöttét, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.

2. A versenyeztetési eljárás alkalmazása esetén a pályázati eljárás vagy az árverés szabályai szerint kell eljárni.

Fogalmak

3. E Szabályzat alkalmazásában:

3.1. Pályázat: a versenyeztetési eljárás azon formája, amelynek során az ajánlattevők által írásban benyújtott ajánlatok közül a kiíró, vagy az általa megbízott szerv vagy személy, az ajánlattevők részvétele nélkül, a nyilvánosság kizárásával kiválasztja az Önkormányzat számára legelőnyösebb ajánlatot.

3.2. Árverés: a vagyonelem értékesítésének, vagy hasznosításának az ajánlatot tevők közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár – a rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a liciten licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.

3.3 Kiíró (ajánlatkérő): a jelen rendeletben meghatározottak szerint a tulajdonosi jogok gyakorlója, illetve a tuladonosi jogok gyakorlójától kapott felhatalmazás alapján a Polgármester, a Képviselő-testület bizottsága.

3.4. Ajánlattevő (pályázó, licitáló): aki a versenyeztetési eljárás során a pályázati kiírás alapján ajánlatot tesz vagy az árverési felhívás alapján licitál.

3.5. Nyilt pályázati eljárás: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy az ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

3.6. Zártkörű (meghívásos) pályázati eljárás: a kiíró az érdekelteket – megfelelő határidő kitűzésével – közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.

3.7. Prekvalifikációs pályázati eljárás: az olyan kettő - vagy annál többfordulós pályázat, melynek első fordulójában a kiíró különösen az ajánlattevők teljesítőképességét, pénzügyi megbízhatóságát méri fel. A kiíró az első forduló eredménye alapján olyan listát állít össze, amelynek alapján a második fordulóban zártkörű (meghívásos) pályázat vagy ajánlatkérés útján a célzott körben a tényleges pályáztatásra sor kerülhet.

3.8. Egyfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, melynek során a kiíró a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő pályázatok közül választja ki a nyertes ajánlattevőt vagy azok hiányában a pályázati eljárást eredménytelennk nyílvánítja.

3.9. Többfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, amelynek során a kiíró az első forduló pályázati feltételeinek megfelelő pályázók közül kiválasztja a következő forduló résztvevőit, akik számára további feltételeket határoz meg és az ezen feltételeknek megfelelő pályázók közül választja ki a nyertes pályázót.

3.10. Alternatív ajánlat: az olyan ajánlat, amelyet az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő alatt úgy tesz a pályázó, hogy a pályázati feltételeknek megfelelő ajánlat mellett a pályázati kiírásban foglalt konstrukciótól eltérő, másik ajánlatot is benyújt.

3.11. Pályázati kiírás, árverési felhívás: a hasznosítandó vagyonnal kapcsolatos adatokat és a pályázati feltételeket tartalmazza

3.12. Tenderdokumentáció: a pályázati felhívásba meghatározott helyen és időben és meghatározott ellenérték ellenében lehet megvenni; amely az adott pályázattal kapcsolatos részletes pályázati kiírást, eljárást és az értékesítendő vagyonnal kapcsolatos információkat tartalmazza.

II. RÉSZ

A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS

4. A pályázati eljárás típusai

4.1. A pályázati eljárás nyílt vagy zártkörű lehet.

4.2. A pályázatok nyilvánosak, kivéve, ha a Képviselő-testület a zártkörű (meghívásos) pályázat kiírásáról dönt. A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázatban részvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. A nyilvánosság e Szabályzat szerinti követelményét a kiíró akkor is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés zártkörű (meghívásos) pályázat útján történik. Ennek tényét a kiíró köteles úgy közzétenni, ami nem sérti a versenyeztetés zártkörű jellegét.

4.3. Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha a hasznosítani kívánt vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása ezen feltételeket teljesíteni képes gazdasági szereplők részvételét teszi szükségessé, ha az Önkormányzat érdeke, különösen a közszolgáltatás ellátása vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlatot tevők képesek, vagy az önkormányzati gazdasági társaságban meglévő tulajdoni részesedést és tagsági jogokat megtestesítő társasági részesedés (részvény, üzletrész) meghatározott körben való értékesítését a gazdasági társaság tevékenysége (közfeladat), szakmai befektető bevonása vagy a társaság tagjaival korábban kötött megállapodás indokolja.

4.4. A kiíró döntésétől függően a pályázati eljárás egy vagy többfordulós lehet. A második, vagy a további fordulókban a kiválasztott ajánlettevők az elsőfordulóban vállalt feltételek alapulvételével vesznek részt. A vállalt feltételek csak a kiíró felhívásában foglaltak szerint módosíthatók.

4.5. A kiíró a pályázati felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

4.6. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

5. A pályázat kiírása, meghirdetése

. 5.1. A pályázat kiírásáról a Képviselő-testület vagy annak azon bizottsága dönt, amelyik a vagyon elidegenítésére vagy hasznosítására hatáskörrel rendelkezik. Ha az elidegenítés vagy hasznosítás a polgármester jogköre, a pályázat kiírásáról is ő dönt.

5.2. A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján kell közzétenni a beadás határidejét megelőző legalább 15 nappal korábban. A pályázati kiírás megjelentetéséről a kiíró közleményt jelentethet meg egy országos napilapban, a Várnegyed Újságban vagy más lapban, vagy egyéb hirdetési portálon.

5.3. A zártkörű pályázatról a kiíró az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül értesíti. Az ajánlatkérés tényét kell nyilvánosságra hozni a nyílt pályázatnál megjelölt módon.

5.4. Zártkörű pályáztatás esetén legalább két pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást.

5.5. A részletes pályázati kiírásnak vagy a tenderdokumentációnak tartalmaznia kell:

a) a kiíró megnevezését,

b) a pályázati eljárás célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű), valamint a fordulók számát,

c) a pályázattal értékesítendő, hasznosítandó vagyon (vagyonrész) megnevezését, adatait és szükség szerint annak értékét (névértékét),

d) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos idejét,

e) az ajánlati kötöttség tartalmát,

f) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését,

g) részletes tenderdokumentácó rendelkezésre bocsátása esetén annak beszerzésének helyét, módját, idejét és költségét,

h) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes pályázatok benyújtása esetén is a pályázati eljárást eredménytelennek nyilváníthatja,

i) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,

j) a pályázat hivatalos nyelvének megjelölését,

k) a pályázat tárgyára vonatkozó elővásárlási jogot, az ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket,

l) az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontjait,

m) az eredményhírdetés módját, helyét és várható idejét,

n) minden egyéb adatot, amelyek a vagyon hasznosításának kívánatos irányára, módjára és egyéb feltételeire vonatkoznak, és amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez.

5.7. A pályázati kiírásban meg kell határozni: az ajánlattevők ajánlataikat hány példányban, milyen formában és hol kötelesek benyújtani, utalva arra, hogy kötelesek azt is egyértelműen meghatározni, ajánlataik közül melyik az eredeti. Ha a több példányban benyújtott ajánlatok között eltérés van, úgy az eredeti az irányadó.

6. Titkosság

6.1. Ha a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik, a pályázó a szerződéskötésig köteles titokban tartani a pályázaton való részvételének, vagy ajánlata visszavonásának tényét, illetve ajánlata tartalmát, valamint a kiíró által a részletes tenderben vagy más módon rendelkezésére bocsátott információt. Ez nem terjed ki a finanszírozó bankkal, vagy konzorciális ajánlat esetén a konzorciumban résztvevőkkel közölt tényekre. A titkossági követelmény megszegése a pályázó ajánlatának érvénytelenné nyilvánításával jár. Ez érvényes akkor is, ha a pályázó érdekkörében álló személy sérti meg a titkosságot.

6.2. A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem ad. Ezen kötelezettség alól a pályázó írásban felmentheti a kiírót, de egyes adatok nyilvánosságra hozatalát ilyenkor is megtilthatja.

. 6.3. A kiíró a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon biztosítani.

6.4. Az ajánlatok és a bennük lévő adatok kizárólag elbírálásra használhatók fel. Más célú felhasználás szándéka esetén erről az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.

7. Pályázati biztosíték

7.1. A pályázaton való részvétel biztosíték (bánatpénz) adásához is köthető, melyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

7.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, illetve, ha a szerződéskötés a kiíró oldalán felmerült okból hiúsul meg, a pályázatok elbírálása után – kivéve a 7.3-ban meghatározottakat - vissza kell adni.

7.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

8. A pályázati kiírás módosítása

8.1. A kiíró a felhívásban és a pályázati kiírásban szereplő, valamint a pályázó(k) tudomására hozott feltételeket a pályázat során csak egy alkalommal változtathatja meg, ha ezt a jogát kifejezetten fenntartotta magának. A módosítás érintheti:

8.2 A kiíró a változtatást a pályázati kiírás közzétételére vonatkozó szabályok szerint teszi közzé.

a) a kiíró által a részletes pályázati kiírásban meghatározott feltételeket,

b) a pályázatok benyújtási határidejét. A határidőt csak meghosszabbítani lehet.

8.3. A pályázati kiírás csak úgy módosítható, hogy a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás meghirdetésétől számított legalább 15 naptári nap a rendelkezésére álljon.

9. A pályázati eljáráson való részvétel feltételei

9.1. A pályázatok elbírálása során csak a pályázati kiírásban meghatározott időben és módon benyújtott pályázatok vehetők figyelembe.

9.2. A pályázati eljárásban – a kiírás eltérő rendelkezése hiányában – természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy ezek konzorciuma vehet részt. Az együttes ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség, vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium) és tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges.

10. Pályázatok érvényességi feltételei, az ajánlati kötöttség

10.1 Az ajánlattevő ajánlatát zárt, cégjelzés nélküli borítékban, legalább 2 példányban köteles a pályázatok benyújtására nyitvaálló határidő alatt, a pályázati kiírásban meghatározott helyen, az adott pályáztra utaló jelzéssel benyújtani.

10.2. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

10.3. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmazni kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát, különösen:

a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan,

b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre vonatkozóan,

c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére vonatkozóan.

10.4. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy megbízottja által rendelkezésére bocsátotta.

10.5. A pályázó ajánlati kötöttsége - ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

10.6. A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződést köt, vagy a pályázókkal írásban közli, hogy a pályázatot eredménytelennek minősíti.

10.7. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek az ajánlat érvényességétől, vagy a pályázat eredményességétől függetlenül az ajánlattevőt terhelik.

11. Az ajánlat módosítása

11.1 A pályázó ajánlatát csak akkor módosíthatja,

a) ha erre a pályázati kiírás lehetőséget biztosít vagy a kiíró - határidő kitűzésével - módosításra hívja fel,

b) ha a többfordulós pályázat elsô fordulójának eredményeképpen a második fordulóban történő részvételre jogot szerzett, a második fordulóban benyújtott ajánlatot a kiíró által meghatározott korlátok között módosíthatja. Más esetekben az eredeti ajánlattól való eltérés érvénytelen.

12. A pályázat visszavonása, kizárás a pályázatból

12.1 A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. Ezt a döntését - ha a kiírás tartalmazza - köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni, vagy zártkörű pályázat esetén erről az ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíteni.

12.2 A pályázati kiírásban vagy a részletes tenderben és a Szabályzatban foglalt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárást vonja maga után.

12.3. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor visszavonhatja az ajánlatát az eljárási rendben meghatározott következmények terhe mellett. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

13. A pályázatok átvétele, bontása

13.1. A pályázat személyesen vagy meghatalmazott útján a pályázati kiírásban megjelölt helyen és időben, legkésőbb a pályázat beadására nyitva álló határidőig adható be. A pályázat átvétele során az átvétel időpontját rá kell vezetni a pályázatottartalmazó borítékra, egyúttal átvételi elismervénnyel kell igazolni az átvétel tényét.

13.2. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidő lejártát követően zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.

13.3 Zártkörű a bontás akkor, ha a közjegyző, valamint a kiíró, illetve képviselője van jelen.

13.4. Nyilvános a bontás akkor, ha a 13.3 pontban megjelölten kívül a kiíró által meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik is jelen lehetnek.

13.5. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), azonban az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek nem hozhatók nyilvánosságra.

14. A pályázat értékelése és elbírálása

14.1. A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a kiíró dönt, a versenyeztetési eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv is megbízható. A kiíró képviselője a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályait maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért. Megbízása - a kiíró döntésétől függően - kiterjedhet (meghatalmazás alapján, a kiíró nevében és képviseletében eljárva) a nyertessel kötendő szerződés aláírására is.

14.2. A kiíró képviselője – a kiíró döntése alapján és annak keretein belül - lebonyolíthatja a versenyeztetést oly módon, hogy a versenyeztetés jogszabályban előírt feltételeinek teljesülése esetén az egyes versenyeztetési eljárások módját, tartalmát és feltételeit meghatározza, az eljárást megindíthatja, lefolytathatja és annak eredményére vonatkozó javaslatát a tulajdonosi jogot gyakorló szerv elé terjesztheti.

14.3.Ha a pályázó a kiíró megállapítása szerint az ajánlatának lényegét nem érintő formai okok miatt érvénytelen ajánlatot nyújtott be, a kiíró felhívására legfeljebb öt munkanap alatt pótolhatja a hiányokat. Az ajánlat érvényességét a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő leteltét követően állapítják meg.

14.4. Az ajánlatok értékelésében (elbírálásában) részt vevô személyeket, valamint az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében (elbírálásában) résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutott információkat kizárólag a pályázat értékelésének (elbírálásának) a céljára használhatják fel.

15. Összeférhetetlenségi szabályok

15.1 A pályázat értékelésében és elbírálásában részt vevő nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázó:

15.2 A 15.1 pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése (továbbiakban: elfogultság).

15.3 A pályázat értékelésében és elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely, az előzőekben körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

a) hozzátartozója, vagy közeli rokona,

b) munkaviszony (köztisztviselői jogviszony) alapján közvetlen felettese vagy beosztottja,

c) szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja,

d) tulajdonosa (résztulajdonosa), amennyiben a pályázó jogi személy vagy cég.

16. Az ajánlat érvénytelensége

16.1 Érvénytelen az ajánlat, ha:

a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik(aki) nem jogosult részt venni a pályázaton,

b) az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be,

c) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak,

d) biztosíték adási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

e) mely az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához köti.

17. Az eredménytelen pályázat

17. 1. Eredménytelen a pályázat, ha:

a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy egyetlen ajánlat érkezett, de az a pályázati kiírás alapján nem értékelhető,

b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak és a kiíró nem élt a hiánypótlásra való felhívás lehetőségével,

c) kétfordulós pályázat esetén a második fordulón egyetlen meghívott pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a kettőnél több fordulóból álló pályázatokra is,

d) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött,

e) a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el,

f) a pályázók az ajánlatukban tett fenntartásaikat - felszólítást követően - nem vonták vissza vagy nem korrigálták,

g) az ajánlatkérő egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el és a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja.

18. A pályázat eredményének közzététele

18.1. A pályázat érvényességéről, a pályázati eljárás eredményességéről, valamint a nyertes pályázatról a kiíró dönt – ha a pályázati kiírás másképp nem rendelkezik – a bontástól számított 45 napon belül. A határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, amelyről az érintetteket tájékoztatni kell.

18.2. A pályázatok közül összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló pályázat mellett kell dönteni. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második helyezettet is.

18.3. A kiíró döntését követően a pályázati eljárás eredményét haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül írásban közli valamennyi pályázóval.

19. A szerződés megkötése

19.1. A kiíró a pályázati eljárás nyertesével, ennek meghiúsulása esetén – amennyiben megjelölésre került – a második helyezettel köthet szerződést.

19.2. A szerződést a pályázat eredményének kihirdetése után a lehető legrövidebb időn belül meg kell kötni. A szerződést úgy kell megkötni, hogy a pályázat nyertesének az ajánlati kötöttsége még fennálljon.

III. RÉSZ

AZ ÁRVERÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

20. Az árverés szabályai

20.1. A kiíró döntése szerint a vagyontárgyak, vagyonrészek értékesíthetők árverés útján is.

20.2. Az árverés nyilvános, és azt közjegyző jelenlétében kell lebonyolítani.

20.3 Az árverést az árverési felhívás közzétételével kell kitűzni.

20.4. Az árverési felhívást az önkormányzat honlapján kell közzétenni az árverés napját megelőző legalább 15 nappal korábban. Az árverési felhívás megjelentetéséről a kiíró közleményt jelentethet meg egy országos napilapban, a Várnegyed Újságban vagy más lapban, illetve egyéb hirdetési portálon.

20.5. Az árverési felhívásban fel kell tüntetni:

a) az árverést kiíró megnevezését,

b) az árverés helyét és idejét,

c) az árverésre kerülő vagyontárgyak/vagyonrészek megnevezését és kikiáltási árukat, valamint a vagyontárgyakra/vagyonrészekre vonatkozó esetleges korlátozásokat (pl. elővásárlási jog),

d) a vételár megfizetésének határidejét és módját,

e) az árverési biztosíték összegét és befizetésének módját, határidejét,

f) az árverésen történő részvétel feltételeit,

g) az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét,

h) amennyiben szükséges, az arra vonatkozó közlést, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyakat hol és mikor lehet megtekinteni, vagy az árverésre kerülő vagyonról hol, mikor és hogyan lehet további információhoz jutni,

i) mindazt, amit az árverés kiírója egyébként szükségesnek tart.

20.6. Az árverést a kiíró alkalmazottja vagy megbízottja foganatosítja. Az árverés során közreműködő személyek összeférhetetlenségére e Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

20.7. Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

20.8. Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az vehet részt, aki a felhívásban meghatározott árverési biztosítékot a felhívásban megjelölt módon és időben befizette.

20.9. Az árverés megkezdésekor a licitálókkal közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy/vagyonrész becsértékét (kikiáltási árát) és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére, mely nem lehet kedvezőtlenebb az induló árnál.

20.10. Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat/vagyonrészt a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.

20.11. Az árverési vevő letétbe helyezett biztosítékát be kell számítani a vételárba, a többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell utalni.

20.12. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül megfizetni. Amennyiben a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül nem fizet meg az árverési vevő, a biztosítékot elveszíti, és az árverés eredménytelennek minősül.

20.13 Az árverésre bocsátott vagyontárgyon/vagyonrészen az árverési vevő a vételár kifizetésével szerezhet tulajdonjogot, figyelemmel azonban a hatályos jogszabályokra és a vagyontárgyat/vagyonrészt esetlegesen terhelő korlátozásokra.

20.14. Az árverési felhívás visszavonása esetén az árverési biztosítékot, és amennyiben az árverés tárgyról készült részletes tájékoztató (információs dokumentum) rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt, úgy az azért fizetett ellenértéket, a dokumentum visszaszolgáltatását követően haladéktalanul vissza kell adni.

20.15. Az árverésről közjegyzői okiratot (jegyzőkönyvet) kell felvenni, amelynek az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét és az ajánlattevő személyét, lakóhelyét, vagy székhelyét, továbbá az árverés tárgyául szolgáló vagyontárgy (vagyonrész) megjelölését kell tartalmaznia.

20.16. A kiíró csak az árverés nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az árverési felhívásban előírta – a második legmagasabb összegű ajánlatot tevővel kötheti meg a szerződést.

20.17. Eredménytelen az árverés, ha:

a) nem érkezett ajánlat,

b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek,

c) az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból.

A 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 13/2012. (VI. 1.) rendelettel megállapított és 13/2013. (V.31.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt 3. sz. melléklete

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek (forgalomképtelen törzsvagyon)

I. A 2011. évi LXXVII. Törvény által Nemzeti emlékhellyé nyilvánított a Várnegyed és környezetében lévő közterületek:

Hrsz: 6350, 6351, 6461, 6464, 6469, 6478, 6493, 6498,

6503, 6508, 6513, 6514, 6531, 6533, 6534, 6539, 6548, 6551, 6554, 6563, 6564, 6588,

6592, 6593, 6611, 6622, 6632, 6634, 6638, 6652, 6675, 6676, 6682, 6691,

14210, 14339/3, 14362, 14363/1, 14369

II.117

4. melléklet118

A területileg illetékes tankerületi központ részére vagyonkezelésbe átadott önkormányzati tulajdonú, köznevelési feladat ellátását szolgáló ingatlanok és a Budapest Főváros Önkormányzata vagyonkezelésében álló, a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanok (rakpartok)

4/A. melléklet - A területileg illetékes tankerületi központ részére vagyonkezelésbe átadott önkormányzati tulajdonú, köznevelési feladat ellátását szolgáló ingatlanok

A

B

C

D

Iskola neve

Címe

Helyrajzi száma

Tankerület vagyonkezelői joga nem terjed ki

1.

Budapest I. Kerületi Batthyány Lajos Általános Iskola

1015 Budapest, Batthyány u. 8.

14101

Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálat orvosi rendelőjének, a Budavári Önkormányzat irodájának (rendőrség helyiség) helyiségei és a gyermekétkeztetést szolgáló helyiségek

2.

Budavári Általános Iskola

1014 Budapest, Tárnok u. 9-11.

6527/2

a gyermekétkeztetést szolgáló helyiségek

3/a.

Budapest I. Kerületi Kosztolányi Dezső Gimnázium

1012 Budapest, Attila út 135.

6797

Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálat fogászati rendelőjének helyisége és a gyermekétkeztetést szolgáló helyiségek

3/b.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat I. Kerületi Tagintézménye

1012 Budapest, Logodi u. 80.

4/a.

Lisznyai Utcai Általános Iskola

1016 Budapest, Lisznyai u. 40-42.

7281

a gyermekétkeztetést szolgáló helyiségek

4/b.

Budapest I. Kerületi Farkas Ferenc Zenei Alapfokú Művészeti Iskola

5.

Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium

1016 Budapest, Mészáros u. 5-7.

7592

a gyermekétkeztetést szolgáló helyiségek

6.

Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium

1015 Budapest, Toldy Ferenc u. 9.

14156

a gyermekétkeztetést szolgáló helyiségek

4/B. melléklet - A Budapest Főváros Önkormányzata vagyonkezelésében álló, a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanok (rakpartok)

Az ingatlan címe

Helyrajzi száma

Alapterülete

1.

Friedrich Born rakpart

14387/1

7043 m2

2.

Raoul Wallenberg rakpart
Friedrich Born rakpart

6229/1

9327 m2

5. melléklet a 16/1995 (XI.30.) önkormányzati rendelethez119

Kizárólagos joggal rendelkező önkormányzati társaságok

a) Budavári Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (1013 Budapest, Krisztina tér1.) – az Önkormányzat Mötv. 13. §-ban felsorolt közfeladatai, így különösen a 13. § (1) bekezdés 7. pontjában megfogalmazott közművelődési szolgáltatások megvalósítása érdekében, tekintettel az Mötv. 6. § b) pontjában, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. § (1)-(3) bekezdéseiben, továbbá a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat által ellátandó közművelődési alapszolgáltatások köréről, valamint a feladatellátás formájáról, módjáról és mértékéről szóló 24/2021. (X. 6.) önkormányzati rendelet alapján a helyi közművelődési feladatok ellátása vonatkozásában.

b) Budavári Média és Városmarketing Korlátolt Felelősségű Társaság (1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.) - az Mötv. 13. §-ban felsorolt közfeladataihoz így különösen, de nem kizárólag a 13. § (1) bekezdés 1., 2., 7. valamint 12. pontjában megfogalmazott közszolgáltatásokhoz kapcsolódó önkormányzati közérdekű tájékoztatási feladatok vonatkozásában.
1

Egységes szerkezetben a módosító 31/1997. (XI. 7.) Kt., a 8/2001. (VI. 8) Kt., a 22/2004. (V. 3.) Kt., a 8/2005. (IV. 29.) Kt., a 20/2005. (IX. 30.) Kt. és 5/2006. (III.9.), 24/2006. (XII.1.) Kt., 16/2007. (VI.29.), a 21/2010. (XII. 1.) Kt. rendeletekkel, valamint a 6/2012. (III.1.), a 13/2012. (VI. 1.), 13/2013. (V.31.), 4/2015. (II.26.), valamint 16/2019. (XII. 16) önkormányzati rendeletekkel.

2

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 1. §-a.

3

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 2. §-a

4

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 2. §-a

5

Az 1. § (3) bekezdés b) pontja a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

6

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 3. §-a

7

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 3. §.-a.

8

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 3. §-a.

9

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 4. §-a.

10

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 4. §-a.

11

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 5. §-a.

12

Módosította a 13/2013. (V.31.) önk. rendelet 1.§-a, hatályos 2013. június 1-től.

13

Módosította a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 11.§-a, hatályos 2015. február 27-től.

14

A 4 § b) pontja a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.

15

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 6. §-a.

16

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 6. §-a

17

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 7. §-a

18

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 7. §-a

19

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 7. §-a

20

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 7. §-a

21

A 6/A. §-t a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2023. (XI. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

22

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 8. §-a

23

Módosította a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 2.§-a, hatályos 2015. február 27-től. A 7. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

24

Megállapította a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 4.§-a, hatályos 2015. február 27-től.

25

Megállapította a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 4.§-a, hatályos 2015. február 27-től.

26

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 9. §-a

27

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 9. §-a

28

Hatályon kívül helyezte a 13/2013. (V.31.) önk. r. 12.§-a, hatályos 2013. június 1-től.

29

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 10. §-a

30

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 10. §-a

31

Módosította a 8/2001. (VI. 8.) Kt. rendelet 4. §-a.

32

Megállapította a 13/2013. (V.31.) önk. r. 2.0-a, hatályos 2013. június 1-től.

33

A 9/A. § (3) bekezdését a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

34

A 9/B. § (1) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

35

A 9/B. § (2) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

36

Módosította a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 5.§-a, hatályos 2015. február 27-től.

37

A 9/D. § (8) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg. A 9/D. § (8) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

38

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 11. §-a.

39

A 10. § (3) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

40

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 11. §-a.

41

A 10. § (8) bekezdését a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

42

A 10. § (9) bekezdését a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

43

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 12. §-a.

44

Kicserélte a 13/2013. (V.31.) önk. r. 3.§-a, hatályos 2013. június 1-től.

45

Hatályon kívül helyezte a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 27. §. (2) bekezdése.

46

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 13.§-a,

47

Kicserélte a 13/2013. (V.31.) önk. r. 4.§-a, hatályos 2013. június 1-től.

48

A 14.§ számozását 13.§-ra módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 14.§-a.

49

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 14.§-a.

50

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 15.§-a.

51

A 15.§ számozását 14.§-re módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 15.§-a.

52

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 15.§-a,

53

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 16.§-a,

54

A 16.§ számozását 15.§-re módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 16.§-a.

55

Módosította a 16/2019. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 2.§ 42. pontja, hatályos 2019. december 17-től.

57

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 16.§-a.

58

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 16.§-a.

59

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 17.§-a.

60

Módosította a 16/2019. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 2.§ 31. pontja, hatályos 2019. december 17-től.

62

A (3) bekezdés korábbi szövegét hatályon kívül helyezte a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 27. §. (2) bekezdése, a (4) bekezdés számozását (3) bekezdésre módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 17.§-a.

63

Az (5) bekezdés számozását (4) bekezdésre módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 17.§-a.

64

Hatályon kívül helyezte a 13/2013. (V.31.) önk. r. 12.§-a, hatályos 2013. június 1-től.

65

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 18. §-a

66

A 18.§ számozását 17.§-re módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 18. §-a.

67

Módosította a 16/2019. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 2.§ 32. pontja, hatályos 2019. december 17-től.

69

Módosította a 16/2019. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 2.§ 33. pontja, hatályos 2019. december 17-től.

71

Módosította a 13/2013. (V.31.) önk. r. 5.§-a, hatályos 2013. június 1-től.

72

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 18. §-a

73

Hatályon kívül helyezte a 13/2013. (V.31.) önk. r. 12.§-a, hatályos 2013. június 1-től.

74

Módosította a 13/2013. (V.31.) önk. r. 6.§-a, hatályos 2013. június 1-től. A 18. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

75

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 20.§-a.

76

A 20.§ számozását 19. §-ra módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 20.§-a.

77

Módosította a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 6.§-a, hatályos 2015. február 27-től.

78

Módosította a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 6.§-a, hatályos 2015. február 27-től.

79

Módosította a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 6.§-a, hatályos 2015. február 27-től.

80

Módosította a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 6.§-a, hatályos 2015. február 27-től.

82

Módosította a 16/2019. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 2.§ 34. pontja, hatályos 2019. december 17-től.

84

Módosította a 16/2019. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 2.§ 35. pontja, hatályos 2019. december 17-től.

86

A 21.§ számozását 20.§-ra módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 21.§-a.

87

A 20. § (1) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

88

Módosította a 16/2019. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 2.§ 38. pontja, hatályos 2019. december 17-től.

90

Módosította a 16/2019. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 2.§ 39. pontja, hatályos 2019. december 17-től. A 20. § (3) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 12. §-a szerint módosított szöveg.

91

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 21.§-a.

92

Módosította a 16/2019. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 2.§ 40. pontja, hatályos 2019. december 17-től.

94

Módosította a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 8.§-a, hatályos 2015. február 27-től.

95

Módosította a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 8.§-a, hatályos 2015. február 27-től.

96

Módosította a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 8.§-a, hatályos 2015. február 27-től.

97

Módosította a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 8.§-a, hatályos 2015. február 27-től.

98

Módosította a 16/2019. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 2.§ 41. pontja, hatályos 2019. december 17-től.

100

Módosította a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 9.§-a, hatályos 2015. február 27-től.

101

Hatályon kívül helyezte a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 27. §. (2) bekezdése.

102

Hatályon kívül helyezte a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 27. §. (2) bekezdése.

103

Hatályon kívül helyezte a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 27. §. (2) bekezdése.

104

Hatályon kívül helyezte a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 27. §. (2) bekezdése.

105

Hatályon kívül helyezte a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 27. §. (2) bekezdése.

106

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 24.§-a.

107

Módosította a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 10.§-a, hatályos 2015. február 27-től. A 23. § a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.

109

Módosította a 24/2006. (XII.1.) Kt. rendelet 4. §-a.

110

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 25.§-a.

111

A 25.§ számozását 24.§-ra módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 25.§-a.

112

Hatályon kívül helyezte a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 27. §. (2) bekezdése.

113

Módosította a 13/2012. (VI. 1.) önkormányzati. rendelet 25.§-a. A 24. § (4) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg. A 24. § (4) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2023. (XI. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

114

A 24. § (5) bekezdését a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 6.) önkormányzati rendelete 26. §-a iktatta be.

115

A 24. § (6) bekezdését a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 6.) önkormányzati rendelete 26. §-a iktatta be.

116

Az 1. mellékletet a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.

117

A 3. melléklet II. pontját a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

118

A 4. melléklet a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg. A 4. melléklet a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

119

Az 5. mellékletet a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2023. (XI. 21.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.