1.  § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat rövidített elnevezése: Budavári Önkormányzat.

(3) Az önkormányzat székhelye: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.budavar.hu.

(5) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

2.  §¹ (1) Az önkormányzat alaptevékenységének a kormányzati funkció szerinti megjelölését, valamint az önkormányzat önként vállalt feladatainak a meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat a közfeladatait különösen költségvetési szerve, gazdasági társasága vagy államháztartáson kívüli szervezet bevonásával látja el.

3.  § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat címere: vörös pajzsban lebegő, háromtornyú arany vár, kétfelé nyitott kapuval, félig leeresztett vasráccsal. A pajzson a Szent Korona nyugszik.

(3) Az önkormányzat zászlaja: egymás alatt elhelyezett vörös-arany vörös-arany, vörös-arany, vörös sávos zászló.

(4) Az önkormányzat jelképei használatának a rendjét, valamint az önkormányzat által alapított elismeréseket és adományozásuk rendjét a képviselő-testület önálló rendeletekben szabályozza.

4.  § (1) Az önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel a képviselő-testület döntése alapján együttműködési megállapodást köthet.

(2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal, illetve más szervezettel történő kapcsolat felvételére a polgármester jogosult. A megállapodás megkötésére a képviselő-testület döntésének megfelelően kerülhet sor.

5.  § A képviselő-testület a helyi önkormányzati választásokon megválasztott 14 helyi önkormányzati képviselőből és a megválasztott polgármesterből áll.

6.  §² (1) A polgármester a tisztségét főállású polgármesterként látja el.

(2)³ A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza. A polgármester az átruházott feladat- és hatáskörben hozott döntésekről a soron következő képviselő-testületi ülésen a képviselő-testületnek beszámol.

(3)⁴

(4) A képviselő közérdekű ügyben a kezdeményezheti a polgármestert intézkedését, melyre 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni, melyről a polgármester a képviselő tájékoztatásával egyidőben a képviselő-testület tagjait is írásban tájékoztatja.

(5) A polgármester szükség szerint, de évente legalább kétszer beszámol a képviselő- testületnek a rá átruházott feladat- és hatáskörök ellátásáról, az önkormányzati hatósági jogkörök gyakorlásáról.

7.  § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ, aki feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármester feladat- és hatáskörét, valamint a polgármester hatáskörébe tartozó egyes ügyek kiadmányozásának a rendjét a polgármester normatív utasításban állapítja meg.

8.  § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hoz létre:

(3) A Gazdasági és Jogi Bizottság a képviselő-testület

(4) A Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság a képviselő-testület

(5) A Városfejlesztési, Innovációs és Környezetvédelmi Bizottság a képviselő-testület

(6) A Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság a képviselő-testület

(7) Az Egyházi és Idegenforgalmi Bizottság a képviselő-testület

(8) A Pénzügyi- és Ellenőrzési Bizottság a képviselő-testület

(9) A képviselő-testület esetenként ideiglenes bizottságot választhat:

(10) Az ideiglenes bizottság feladatait, döntési jogkörét és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg.

(11) Az ideiglenes bizottság szervezetére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

9.  § (1) Az állandó bizottságot a bizottság elnöke képviseli. A képviselő-testület az elnök akadályoztatása esetére a helyettesítésére a bizottság tagjai közül alelnököt választ.

(2) A képviselő egyidejűleg több állandó bizottságnak is a tagja lehet, de csak egy állandó bizottságnak lehet az elnöke. Az állandó bizottság elnöke a bizottság munkájáról, különösen a képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlásáról évente köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

(3) A képviselő-testület által az állandó bizottságra átruházott feladat- és hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az állandó Bizottságok a működésük részletes szabályait a saját ügyrendjükben határozzák meg a jelen rendelet rendelkezéseivel összhangban.

10.  § (1)⁵ Az ideiglenes bizottság a rábízott feladat elvégzéséről a képviselő-testületnek beszámol.

(2) Az ideiglenes bizottság létrehozásáról szóló határozatban rendelkezni kell az ideiglenes bizottság

(3) Az ideiglenes bizottság képviseletére, összehívására, a bizottsági ülés levezetésére, a határozatképességére és a határozathozatalra, a jegyzőkönyv tartalmára, valamint a döntésének a végrehajtására egyebekben az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

11. § (1) A képviselő-testület testvérvárosi kapcsolatokért felelős, esélyegyenlőségi tanácsnokot és nemzetiségi tanácsnokot választ:

(2) A tanácsnok a feladatkörében eljárva képviselheti az önkormányzatot, neve mellett használhatja a feladatkörének megfelelő tanácsnok elnevezést, véleményezheti a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket.

(3) A tanácsnok szükség szerint, de legalább évente egyszer a feladata ellátásáról beszámol a képviselő-testületnek.

(4) A tanácsnok megbízatását a képviselő-testület visszavonhatja. A tanácsnok e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani, amelyhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

12.  § (1) A képviselő-testület hivatalt hoz létre, melynek a hivatalos elnevezése: Budapest Főváros I. Kerület Budavári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)

(2) A Polgármesteri Hivatal rövidített elnevezése: Budavári Polgármesteri Hivatal.

(3) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.

(4)⁶ A Polgármesteri Hivatal költségvetési szervi alapadatait a 4. melléklet határozza meg.

(5)⁷ A Polgármesteri Hivatal gazdálkodó szervezet tekintetében alapítói és tulajdonosi jogokat nem gyakorol.

(6)⁸ A Polgármesteri Hivatal vállalkozási tevékenységet folytathat, a vállalkozási tevékenységének a felső határa az engedélyezett éves kiadási előirányzatának az 5%-a.

13.  § (1)⁹ A bizottság működésének ügyviteli feladatai ellátása során a Hivatal a bizottsági ülés, szervezése, a meghívó az előterjesztések előkészítése és a bizottsági ülések zökkenőmentes megtartása érdekében a rendes bizottsági ülés tervezett napja előtt 7 nappal egyeztet a Bizottság elnökével az ülés tervezett időpontjáról, napirendi pontjairól. A Hivatal az egyeztetés során minden olyan információt átad a Bizottság elnökének, amely az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban felmerült, beleértve az adott ügyben tett eljárási cselekmények és keletkezett dokumentumok összefoglaló ismertetését, annak érdekében, hogy az elnök a bizottsági ülés összehívása és a meghívó jóváhagyása során valamennyi releváns információ birtokában tudjon döntést hozni.

(2)¹⁰ Határidőre és a kért rendszerességgel előkészíti, elkészíti a bizottság feladatkörébe tartozó és a bizottság által kért szakmai javaslatot, adatszolgáltatást, információt, elemzést, tájékoztatást, és előterjesztést.

(3)¹¹ A Polgármesteri Hivatal heti rendszerességgel írásban tájékoztatja a bizottsági elnökökön keresztül a bizottságot hatáskörébe tartozó kérelmek, beadványok, megkeresések érkezéséről, az adott ügyben tett intézkedésekről, a szükséges bizottsági döntések ütemezéséről, az ügy lezárásának várható időpontjáról.

(4)¹² A Polgármesteri Hivatal határidőre gondoskodik a bizottság SZMSZ-ben rögzített feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseinek a végrehajtásáról.

14.  § (1)¹³

(2) Amennyiben a jegyző a képviselő-testületnek vagy a bizottságnak az ülésén szóban jelzi, hogy döntésükben, működésénél jogszabálysértést észlel, a testületi ülésen tett észrevételét a jegyzőkönyvben szó szerint rögzíteni kell. A jegyző a jogszabálysértés jelzésével egyidejűleg érdemi javaslatot fogalmaz meg a jogszabálysértés orvoslására.

(3) A polgármester a jegyző helyettesítésére legfeljebb két aljegyzőt nevezhet ki.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatásuk esetén a polgármester a jegyzői feladatok ellátásával legfeljebb hat hónap időtartamra a Polgármesteri Hivatalnak a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

15.  § A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.

16.  § (1) A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart két ülésszakban: február 1-jétől június 30-ig, valamint szeptember 1-jétől december 20-ig csütörtöki napon lehetőség szerint 9 órai kezdettel.

(2) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben kezdeményezésre jogosultak által benyújtott írásbeli indítványra rendkívüli ülést tart.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, amennyiben a képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell. Rendkívüli ülés ülésszakon kívül is tartható.

17.  § (1) A képviselő-testület a rendes üléseinek a várható időpontjáról, az egyes ülésekre tervezett napirendi pontok tárgyáról, és az előkészítésben közreműködő bizottságokról a következő évre vonatkozóan december 20-ig munkatervet fogad el.

(2) A polgármester a munkaterv összeállításához javaslatot kér:

18.  § (1) A képviselő-testület ülését az Önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül, Budapest Főváros I. kerület közigazgatási területén belül máshová is összehívható.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és az alpolgármester tartós és együttes akadályoztatása esetén a testületi ülést a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester a rendes testületi ülést megelőzően tizenöt nappal írásban köteles tájékoztatni a képviselő-testületet tagjait az ülés időpontjáról. képviselő-testület rendes (munkaterv szerinti) ülését az írásbeli meghívónak az Önkormányzat honlapján történő közzétételével, és a meghívottak részére elektronikus úton történő megküldésével kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és kezdési időpontját, a tervezett napirendi pontokat, a napirend tárgyalásának módját (nyílt/zárt ülés) és az előterjesztők nevét. A meghívóhoz mellékelni kell a tervezett napirendi pontok írásbeli előterjesztését. A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

(4)¹⁴ A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azokat a képviselők és a meghívottak az ülés időpontját megelőző nyolcadik nap 16 óráig megkapják. Az Önkormányzat éves költségvetési rendeletének megalkotására irányuló előterjesztést – az éves költségvetési rendelet módosításáról szóló előterjesztés kivételével – az ülés időpontját megelőző legalább tizedik nap 16 óráig kell kézbesíteni.

(5)¹⁵ A rendkívüli ülésre a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés időpontját megelőzően legalább harmadik nap 16 óráig megkapják.

(5a)¹⁶ Amennyiben a polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 68. § (1) bekezdésében biztosított jogával él, a képviselő-testület ülését a kezdeményezés benyújtásának napját követő 15 napon belüli időpontra, a rendes testületi ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint össze kell hívni.

(6) A képviselő-testület üléséről a lakosságot :

19.  § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(2) Az (1) bekezdés a)-j) pontjában meghatározott meghívottak közül a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl a c)-g) pont szerinti meghívott az ülésen tanácskozási joggal vesz részt, a c)-d) pontban meghatározottaknak a képviselői asztalnál, a képviselőkkel azonos tárgyi feltételekkel kell helyet biztosítani.

(3) Az (1) bekezdés a)-j) pontjában meghatározott meghívottak közül a h)-j) pont szerinti meghívott az ülésen az őt érintő napirendi pont tárgyalásánál rendelkezik tanácskozási joggal.

(4) Az ülésen tanácskozási joggal rendelkezik az őt érintő napirendi pont tárgyalása során az, akit a polgármester tanácskozási joggal hívott meg.

20.  § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. A javaslat alapján a napirendeket a képviselő-testület állapítja meg. Eltérő indítvány hiányában a napirendek sorrendje:

(2)¹⁷ Az önálló indítvány benyújtására jogosultnak az ülés tervezett időpontját megelőző nyolcadik napon 12 óráig kell az önálló indítványát a polgármesternek elektronikusan benyújtania. A polgármester köteles az önálló indítványát ezen időpontig a képviselő-testület tagjai részére elektronikus úton megküldeni. A rendes ülés napirendjére kizárólag a határidőben benyújtott önálló indítványt lehet felvenni.

(3) Az ülés napirendi javaslatán szereplő napirendek tárgyalási sorrendjének a megváltoztatására vagy valamely napirend törlésére a napirend elfogadásáig bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Nem tehető javaslat olyan napirendi pont törlésére, amely a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, és jogszabály által meghatározott határidőhöz vagy határnaphoz kötött döntési kötelezettség teljesítéséről szól.

(5) A határidőben benyújtott, e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő előterjesztést a polgármester köteles a soron következő rendes testületi ülés napirendjére javasolni.

21.  § (1)¹⁸ A polgármester, az alpolgármester, a bizottság, a képviselő és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősséggel történő megtárgyalását. Az ülés napirendjére sürgősségi javaslat alapján olyan előterjesztés vehető fel, amelyet az előterjesztés benyújtására jogosult a benyújtási határidőt követően, de legalább az ülést megelőző második nap 12 óráig elektronikusan vagy papír alapon a polgármesternek benyújtott. A polgármester köteles a határidőben benyújtott és saját sürgősségi előterjesztéseit az ülést megelőző második nap 13 óráig a képviselő-testület tagjai részére elektronikus úton megküldeni. A sürgősség okát az előterjesztésben az előterjesztőnek meg kell jelölnie, továbbá azt a képviselő-testület ülésén a sürgősségi javaslat napirendre vételéről szóló döntés előtt legfeljebb egy percben meg indokolhatja.

(2) Ha a képviselő-testület a sürgősségi javaslatot elfogadta, az előterjesztést a napirendre fel kell vennie, és meg kell határozni a tárgyalási sorrendjét is. A képviselő-testület az ülés napirendjeit a módosított és elfogadott napirendi sorrendben tárgyalja, amelyet az ülésvezető ismertet.

(3)¹⁹

(4) Amennyiben a feladatok mennyisége indokolja, illetve fontos és sürgős kérdésben a képviselő-testület nem határoz, a polgármester az ülést berekeszti és elrendelheti az ülés másnapi folytatását.

(5) Rendkívüli ülés napirendjére a napirendi javaslatban nem szereplő napirendi pontot nem lehet felvenni.

(6)²⁰ Az önálló indítvány előterjesztői részében a jegyző törvényességi véleményét (szignalizációs jog) fel kell tüntetni, vagy legkésőbb a meghívóval megküldött előterjesztések esetében a képviselő-testületi ülést megelőző harmadik nap 16 óráig, sürgősségi előterjesztés esetén a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig kell a képviselő-testület tagjainak megküldeni.

22.  § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

23.  § (1) A képviselő-testület határozatképességét az ülés megnyitásakor meg kell állapítani, és azt az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(2) Ha az ülés a meghirdetett időpontban és az azt követő 20 percen belül nem határozatképes, az ülés vezető az ülést nem nyitja meg, és az ülést elnapolja.

(3) Ha a képviselő-testület ülése a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülésvezető azt haladéktalanul berekeszti, és legfeljebb 30 perc időtartamra szünetet rendel el. Ha a szünet végéig a határozatképesség nem áll helyre, az ülésvezető az ülést elnapolja, és kihirdeti az elnapolt ülés új időpontját.

(4)²² Az elnapolt ülés időpontja legkésőbb a határozatképtelen ülést követő hetedik nap. Az elnapolt ülés helyszínéről és időpontjáról a 19. § (1) bekezdésben meghatározottakat meghívó kiküldésével értesíti.

(5) Az elnapolt ülés napirendjéhez módosító indítvány nem nyújtható be.

24.  § Az ülés megnyitását követően a képviselők számára 60 perc időtartamban van lehetőségük kérdések és interpellációk előadására.

25. § (1) A képviselő-testület az elfogadott napirendi pontokat egyenként tárgyalja. A képviselő-testület eltérő döntése hiányában a következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet megkezdeni, ha az előző napirendi pontot az ülésvezető lezárta.

(2) A napirendi pontok megtárgyalásának sorrendje a következő:

(3)²³ A képviselő-testület tagja a napirendi ponthoz összesen hat perces időkeretben szólhat hozzá.

(4)²⁴ A jegyző a képviselő-testületi ülésen a helyi önkormányzatokról szóló törvény 81. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt jogkörében bármikor szót kérhet, a d) pontban foglalt tanácskozási jogát napirendenként egy felszólalásban, legfeljebb 2 percben gyakorolhatja.

(5) A tanácskozási joggal rendelkező meghívott a napirendi ponthoz összesen négy perc időkeretben szólhat hozzá.

(6) A képviselő-testület legfeljebb két perc időtartamra a hallgatóság soraiból engedélyezheti a napirendhez történő hozzászólást.

(7) A vita elhúzódása esetén bármelyik képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A vita lezárását követően, a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek szót kell adni, majd az előterjesztést megilleti a zárszó joga.

26.  § (1) A napirendi ponthoz hozzászólásra a szavazógép használatával kell jelentkezni. A jelentkezőnek az ülésvezető adja meg a szót.

(2) Szavazógép hiányában a hozzászólásra jelentkező a hozzászólási szándékát kézfeltartással jelzi.

(3)²⁵ A vita közben személyes megtámadtatás okán, illetőleg értelmezést igénylő kérdésben a helyi önkormányzati képviselő ügyrendi hozzászólásban észrevételt tehet.

27.  § (1) Az ülés zavartalan rendjének biztosítása érdekében az ülésvezető:

(2)²⁶

(3)²⁷

(4) Ha a megszakított ülés harminc perc elteltével sem folytatható, az elnök az ülést berekeszti és azt legkésőbb tíz napon belüli időpontra ismételten összehívja. Az így összehívott ülést a megzavart napirendi pont ismételt tárgyalásával kell kezdeni.

28.  § (1) Szavazás elrendelése előtt meg kell győződni a képviselő-testület határozatképességéről.

(2) Minősített többséggel történő döntés elfogadásához a képviselő-testület nyolc tagjának az egybehangzó, a döntési javaslatot támogató szavazatára van szükség.

29.  § (1) A szavazás szavazógép alkalmazásával történik, akként, hogy a javaslat mellett ”igen”, az ellen ”nem” és a döntéstől való tartózkodás esetén a ”tart.” (melynek jelentése tartózkodás) gomb lenyomását kell megtennie a képviselőknek. Az önkormányzati hatósági hatáskörben történő szavazás esetén a szavazásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény döntésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak. Amennyiben a szavazatszámláló gép nem működik, kézfelemeléssel először a javaslat mellett (”igen”), majd ellene (”nem”), s harmadsorban a döntéstől való tartózkodásra szavaznak a képviselők. A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.

(2) A képviselő az ülésen a jelenlétének vagy a távozásának az igazolásáról a szavazógép használatával köteles gondoskodni. Szavazógép hiányában a képviselő érkezését és távozását ügyrendi hozzászólásként az ülésvezetőnek jeleznie kell.

(3) A szavazás alatt jelen lévő képviselők számába beleszámít az a képviselő is, akinek a jelenlétét a szavazatszámláló gép rögzítette, az ülésteremben jelen van, azonban nem szavazott.

30.  § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) Ha a képviselő a szavazás megkezdése előtt az ügyben a személyes érintettségét nem jelentette be és a szavazásban részt vett, a képviselő-testület a döntés végrehajtását felfüggesztheti, és annak a meghozatalától számított egy éven belül érvénytelennek nyilváníthatja, valamint új döntést hozhat.

(3) Szavazást a döntési javaslat teljes tartalmáról lehet tartani.

31.  § A hozzászólások befejezése után az ülésvezető a vitát lezárja. A szavazás előtt az előterjesztő nyilatkozik, hogy mely módosító indítványokat fogadja be. Az ülésvezető a szavazás során először a be nem fogadott módosító indítványokat teszi fel szavazásra, majd miután megállapította, hogy szavazásra nem bocsátott módosító indítvány már nincs, végszavazásra teszi fel az így módosított döntési javaslatot.

32.  § (1) A képviselő-testület az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott indítvány alapján a név szerinti szavazás elrendeléséről vita nélkül határoz.

(2) Név szerinti szavazás során a jegyző a képviselők nevét abc sorrendben felolvassa, akik egyenként “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazásról készült, a jegyző és a szavazásban részt vett képviselők által aláírt jegyzőkönyv a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.

33.  § (1) Jogszabályban meghatározott eseteken kívül a képviselő-testület titkos szavazást a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott ügyekben a képviselők egynegyedének az indítványára rendelhet el. A képviselő-testület a szavazás elrendeléséről vita nélkül határoz.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tart:

(3) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására az ülést vezető javaslatára háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ.

(4) A titkos szavazás a szavazatszámláló bizottság által lebélyegzett szavazólapon, a szavazás titkosságát biztosító helyen történik. A szavazólap egy döntési javaslatot tartalmazhat.

(5) A képviselő a lebélyegzett és kitöltött szavazólapot a szavazatszámláló bizottság tagjai által a szavazás megkezdése előtt hitelesített és lezárt urnába helyezi.

(6) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott szavazatokat, megállapítja az érvénytelen és érvényes szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, amelyet az ülés jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(7) A szavazatszámláló bizottság által készített jegyzőkönyv tartalmazza:

34.  § (1) A képviselő-testülethez e rendelet keretei között önálló indítványt tehet:

(2) A képviselő-testület önálló napirendként tárgyalja az alábbi indítványokat:

35.  § (1) Az előterjesztés tartalmazza:

(2)²⁸

36.  § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvben rögzített döntéssel határoz a következő kérdésekben:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indítvány az ülésen szóban is előterjeszthető.

37.  § (1) Az ügyrendi hozzászólás a képviselő-testület ülésének a vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdés, valamint a 26. § (3) bekezdése szerinti hozzászólás, javaslat.

(2) Ügyrendi hozzászólás céljából a képviselő az ülés során bármikor szót kérhet. Az ügyrendi hozzászólást az ülésvezető legfeljebb két perc időtartamban engedélyezi.

(3)²⁹

(4)³⁰

38.  § (1) Rendelettervezetet a polgármester, a képviselő és a jegyző terjeszthet elő.

(2) A képviselő által benyújtott, rendeletalkotásra irányuló előterjesztés előkészítése iránti kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki haladéktalanul továbbítja azt a jegyzőnek. A jegyző gondoskodik arról, hogy a rendelettervezet megfeleljen a jogszabályszerkesztés jogszabályban meghatározott szakmai követelményeinek, ezért szükség esetén az előterjesztő képviselővel egyeztet a módosításokról, érdemi javaslatot fogalmaz meg a jogszabálysértés orvoslására annak érdekében, hogy az előterjesztés a soron következő testületi ülés napirendjén szerepeljen.

(3) A polgármester által kezdeményezett, rendeletalkotásra irányuló előterjesztést a kezdeményezés alapján - a polgármester által meghatározott határidőre -, illetve kezdeményezés hiányában a saját döntése alapján a jegyző készíti elő, gondoskodik arról, hogy a rendelettervezet megfeleljen a jogszabályszerkesztés jogszabályban meghatározott szakmai követelményeinek.

(4) A rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztés a 35. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározottakon túl tartalmazza a jogalkotásról szóló törvényben előírt előzetes hatásvizsgálat eredményét, valamint az arra való utalást is, hogy a javasolt szabályozás összhangban van-e az európai uniós jogból fakadó kötelezettségekkel. A rendelet tervezethez egyidejűleg az indoklást is be kell nyújtani.

39. § (1) A kerület lakosságának a széles körét érintő szabályozási tervezetet, koncepciót az illetékes bizottság társadalmi egyeztetésre bocsátja.

(2) A társadalmi egyeztetés a szabályozási koncepcióinak az önkormányzat honlapján történő közzétételével történik. A honlapon bárki számára biztosítani kell az észrevétel, illetve javaslat megtételének a lehetőségét.

(3) A szabályozási koncepciót úgy kell közzétenni, hogy a véleményezésére legalább 15 nap álljon rendelkezésre.

40.  § (1)³¹ A költségvetési rendelet tervezetét a polgármester valamennyi bizottság véleményével együtt terjeszti be a képviselő-testület ülésére, legalább az ülést megelőző tizedik nap 16 óráig.

(2) A költségvetési rendelethez a képviselő-testület ülését megelőző harmadik nap 12 óráig nyújtható be módosító indítvány.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni. A könyvvizsgáló véleménye az előterjesztés mellékletét képezi.

41.  § (1) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel valósul meg. A kihirdetett rendelet elektronikus változatát kereshető formátumban az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(2) Az önkormányzati rendeletnek a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott utólagos hatásvizsgálatáról a jegyző oly módon tesz eleget, hogy a rendelet alkalmazásának a tényleges hatásairól legalább kétévente beszámol a képviselő-testület előtt.

42.  § (1) A képviselő-testület normatív és nem normatív határozatairól a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) A nem normatív határozatot az elfogadását követő három munkanapon belül az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni. A zárt ülésen hozott határozat közzététele a nyilvános ülésen hozott határozatával azonos módon történik.

(3) A képviselő-testület normatív határozatát az önkormányzati rendeletre vonatkozó szabályok alapján közzé kell tenni.

43.  § (1)³² A döntési javaslatot tartalmazó előterjesztéshez módosító indítványt az önálló indítvány benyújtására jogosultak nyújthatnak be.

(2) Az előterjesztő által befogadott módosító indítvány az előterjesztés részévé válik.

(3) A módosító indítványt indokolni kell. Ha a módosító indítvány a kiadási költségvetési előirányzat növelését vagy a bevételi költségvetési előirányzat csökkenését eredményezi, akkor a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a módosító indítványban meg kell jelölni a szükséges költségvetési forrás fedezetét.

44.  § (1)³³ A módosító indítványt írásban, vagy elektronikusan, legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig, rendeletalkotási javaslat módosítására irányuló módosítási indítványt írásban, vagy elektronikusan a képviselő-testület ülését megelőző második nap 12 óráig kell benyújtani a polgármesterhez. E bekezdés rendelkezéseit a bizottságok által hozott módosítási javaslatokra nem kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület ülésén csak a benyújtott módosító indítványhoz nyújtható be kapcsolódó módosító indítvány.

(3) A 16. § (2) és (3) bekezdése alapján összehívott képviselő-testületi ülésre rendeletalkotásról szóló javaslat esetén az ülést 24 órával megelőző, egyéb döntési javaslathoz az ülést 12 órával megelőző időpontig nyújtható be módosító indítvány.

45.  § (1) A képviselő-testület üléséről kép- és hangfelvételt kell készíteni, amelynek megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az ülésről készült jegyzőkönyv a törvényben meghatározott, kötelező tartalmi elemeken kívül tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:

(4)³⁴ Bármely képviselő javasolhatja ügyrendi indítványban az ülés elején, vagy a napirendi pont tárgyalása elején, hogy a teljes ülésről, vagy a napirendi pont tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvezés történjen. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

46.  § (1)³⁵ A bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2)³⁶ A Polgármester heti rendszerességgel írásban tájékoztatja a bizottsági elnököket a bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek, beadványok, megkeresések érkezéséről, az adott ügyben tett intézkedésekről, a szükséges bizottsági döntések ütemezéséről, az ügy lezárásának várható időpontjáról.

(3)³⁷

(4)³⁸

(5)³⁹

(6)⁴⁰

(7)⁴¹

(8)⁴²

47.  §⁴³ (1)⁴⁴ A bizottság a képviselő-testület döntéselőkészítő, véleményező, ellenőrző és átruházott hatáskörben döntéshozó szerve. A bizottság legfontosabb általános feladata különösen:

(2)⁴⁵ A bizottság feladat és hatáskörei gyakorlásának elősegítése érdekében:

(3)⁴⁶

48.  §⁴⁷ (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze úgy, hogy a meghívó és az előterjesztések legkésőbb az ülést megelőző legkésőbb negyedik nap 19 óráig kézbesítésre kerüljenek.

(2) A bizottság rendkívüli ülést tarthat, a bizottság elnöke hívja össze úgy, hogy a meghívó és az előterjesztések legkésőbb az ülést megelőzően legkésőbb 48 órával kézbesítésre kerüljenek.

(3) A Bizottság részére előterjesztést az SZMSZ szerint Önálló indítvány benyújtására jogosultak a bizottság tagja, az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság ügyvezetője és az intézményvezető nyújthat be. Az előterjesztést az elnök részére kell benyújtani és a benyújtással egyidejűleg a polgármester és a jegyző részére is meg kell küldeni. Rendkívüli sürgős esetben szóbeli előterjesztés alapján is hozható döntés. A rendkívüliség okát az előterjesztőnek meg kell indokolnia az előterjesztés ismertetése során.

(4) Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ülését az alelnök, az elnök és az alelnök együttes akadályoztatása esetén a polgármester hívja össze. A bizottság ülését ebben az esetben a bizottság által az ülés levezető elnökének megválasztott képviselő bizottsági tag vezeti.

(5) A bizottság ülését a bizottság elnökének 8 napon belüli időpontra össze kell hívnia a polgármester, az alpolgármester, a képviselők vagy a bizottsági tagok egynegyedének az indítványára. Az indítványt a bizottság elnökéhez kell benyújtania, amelynek tartalmaznia kell a döntésre vonatkozó határozati javaslatot.

(6) Ha a bizottság elnöke az ülés összehívására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a bizottság ülését a polgármester hívja össze.

(7) A bizottsági ülés napirendjére felvett előterjesztéshez a bizottság tagjai az ülésén írásban és szóban módosító indítványt nyújthatnak be.

(8) Ha a bizottság önkormányzati hatósági ügyben jár el, eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai az irányadók.

(9) A bizottság egyes napirendjeit más bizottsággal együttes ülésen is megtárgyalhatja.

(10) Az együttes bizottsági ülésre a bizottsági ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni e §-ban foglat eltérésekkel.

(11) Együttes ülés tartását

(12) Az együttes bizottsági ülésre érkezett kezdeményezés esetén a bizottságok külön-külön meghívóval kerülnek összehívásra, mely meghívóban az együttes ülésre szóló kezdeményezést fel kell tüntetni. A bizottságok az együttes ülés tartásáról bizottságonként döntenek.

(13) Az együttes bizottsági ülés döntéshozatalát, határozatképességét bizottságonként külön kell vizsgálni.

(14) Az együttes bizottsági ülés vezetésében a bizottságok elnökei állapodnak meg.

(15) A polgármester köteles gondoskodni arról, hogy a bizottság a Polgármesteri Hivataltól kért szakmai javaslatot, adatot, információt, elemzést, előterjesztést a bizottság által kért határidőre és amennyiben releváns rendszerességgel megkapja.

(16) A bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni. Amennyiben a bizottság tagja hat hónapon belül a bizottsági ülések több, mint a felén nem vett részt, a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselő-testület dönt az érintett bizottsági tagsága megszüntetéséről.

(17) A bizottság javaslatot tehet külső szakértő igénybevételére. A szakértő megbízásáról, a szakértői díjról és az elszámolásról a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

(18) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az elnök által kijelölt egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a Bizottság elnökének, tagjainak és a polgármesternek.

(19) A Bizottság elnökének, bármely tagjának kérése alapján szó szerinti jegyzőkönyv készül.

(20) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt kérésre a bizottsági üléséről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(21) A bizottság üléséről hangfelvételt kell készíteni, amelynek megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(22) A bizottság döntését a képviselő-testület döntésével azonos módon kell közzétenni.

(23) A Bizottság SZMSZ-ben rögzített feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseinek a végrehajtásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(24) A polgármester köteles a bizottsági határozatok végrehajtásról vagy annak elmaradásáról - az indokok megjelölésével - a határidő leteltét követő soron következő rendes bizottsági ülésen az érintett bizottságnak beszámolni.

(25) A Bizottság döntését a bizottság elnöke vagy távollétében az alelnök írja alá.

(26) A Bizottság a munkájáról éves beszámolót készít, melyet minden évben a Bizottság elnöke a Képviselő-testület decemberi rendes ülésén terjeszt elő.

(27) A Bizottság a saját nevében, feladatkörét érintően az Önkormányzat képviselete nélkül kapcsolatot tarthat fenn más önkormányzatok bizottságaival és egyéb, szakterületéhez tartozó intézményekkel, szervezetekkel.

50. § (1) A nem képviselő bizottsági tag az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban Vnytv.) 3. § (3) bekezdése és jelen rendeletben meghatározottak szerint nem nyilvános vagyonnyilatkozat tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről továbbá kezdeményezi felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba.

(2) A nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: érintett) a megválasztását követően a Vnytv-ben meghatározottak szerinti időközönként és tartalommal köteles vagyonnyilatkozatot tenni

(3) A vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges dokumentumok elektronikusan, számítógéppel is kitölthető formátumban kerülnek megküldésre az érintetteknek.

(4) A vagyonnyilatkozatot az érintettnek és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóknak saját kezűleg alá kell írniuk. A vagyonnyilatkozatot az érintetteknek személyesen vagy meghatalmazott útján kell leadni.

(5) A vagyonnyilatkozatot a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt helyiségében a jegyző által kijelölt köztisztviselő(k)nek kell leadni, amelyet az átvevő(k) igazolás kiállításával vesznek át. A vagyonnyilatkozat leadásával egyidejűleg csatolni kell az érintett nyilatkozatát arról, hogy saját, illetve hozzátartozói vagyonnyilatkozatát leadta. Az érintett és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatokat a Gazdasági és Jogi Bizottság az érintettnek visszaadja.

51.  § (1) A helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő) munkájának a segítésére a Polgármesteri Hivatal irodahelyiséget biztosít.

(2) A képviselő a munkájához az önkormányzati képviselők, a bizottsági tagok és a tanácsnokok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjra, valamint természetbeni juttatásokra jogosult.

(3) A képviselő köteles a megbízással járó, törvényben és e rendeletben meghatározott kötelezettséget teljesíteni.

(4) Kötelességszegés esetén az önkormányzati képviselőnek az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek és tagnak, valamint a tanácsnoknak járó tiszteletdíjról és természetbeni juttatásról szóló önkormányzati rendelet alapján megállapított tiszteletdíjat meg lehet vonni vagy csökkenteni lehet.

(5) A kötelezettségszegés megállapítására bármely képviselő bejelentést tehet a Gazdasági és Jogi Bizottsághoz. Ha a Bizottság a kötelezettségszegést megalapozottnak találja, a bizottság elnöke döntési javaslatot is tartalmazó előterjesztést terjeszt a képviselő-testület elé.

(6) A tiszteletdíj csökkentésének mértéke ahhoz az időtartamhoz igazodik, amelyen keresztül a képviselő vagy az állandó bizottság nem képviselő tagja a törvényben meghatározott kötelezettségét önhibájából nem teljesítette.

(7) A jogkövetkezmény megállapítása alapján a következő hónapban járó tiszteletdíjat

(8) Az adott hónapban járó tiszteletdíjat mindaddig a 90 %-ával csökkenteni kell, amíg a kötelezett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vagy az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba történő bejelentkezésére nem került sor.

(9) A tiszteletdíj csökkentésére nincs mód azon képviselő esetében, aki a távollétét legkésőbb az ülés megnyitásáig a polgármesternek írásban vagy elektronikusan, a távollét alapos indokának a megjelölésével bejelenti.

(10) A képviselő kötelezettségszegésére vonatokozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az állandó bizottság elnöke és tagja, valamint a tanácsnok tisztségéből eredő kötelezettségek megszegése esetében is.

52.  § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez a feladatkörükbe tartozó közérdekű ügyben kérdést intézhet.

(2) A kérdést a képviselő-testület ülését megelőző második munkanap 12 óráig kell írásban, papír alapon vagy elektronikus úton a polgármesterhez benyújtani, aki azt haladéktalanul továbbítja a kérdezettnek.

(3) A képviselő-testület ülésén az ülésvezető a napirendi pontok megtárgyalása előtt bejelenti a benyújtott képviselői kérdéseket. Egy képviselő egy képviselő-testületi ülésre összesen két kérdést nyújthat be. A kérdéseket a képviselők családi nevük szerinti betűrendi sorrendjében teszik fel..

(4)⁴⁹ A képviselő legfeljebb kétperces felszólalásában teheti fel a kérdést a kérdezettnek, amelyre a kérdezett legfeljebb kettő percben válaszol, vagy 15 napon belül írásban adja meg a választ. A képviselői kérdés és az írásbeli válasz képviselők részére történő eljuttatásáról a polgármester gondoskodik.

(5) A kérdésre viszontválasznak nincs helye.

53.  § (1) A képviselő önkormányzati ügyben a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, a tanácsoktól vagy a jegyzőtől írásban benyújtott interpelláció formájában felvilágosítást kérhet.

(2)⁵⁰ Interpellációs szándékát az interpelláció részletes kifejtésével a képviselő legkésőbb a testületi ülést megelőző második nap 12 óráig, írásban nyújthatja be a polgármesternek, aki azt haladéktalanul továbbítja az interpelláció címzettjének.

(3) Az interpellációról vitát nyitni nem lehet. Az interpellációt a képviselő az ülésen kétperces időkeretben adhatja elő. Az interpellációra a választ az interpellált háromperces időkeretben adhatja meg. Az interpellációt egyperces viszontválasz illeti meg, amelyben nyilatkozik arról, hogy elfogadja-e a választ.

54.  § (1) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, határidő tűzésével az ügyben illetékes szakbizottságot jelöl ki az interpellációban foglaltak kivizsgálására.

(3) A kijelölt bizottság elnöke köteles a vizsgálat eredményét a kitűzött határidőre a polgármester útján a képviselő-testület elé terjeszteni.

55.  § Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat számára a feladatai ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint megkötött közigazgatási szerződésben foglaltaknak megfelelően biztosítja.

56.  § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, június hónapban közmeghallgatást tart. Szükség esetén a közmeghallgatás eltérő időpontban is összehívható.

(2) A közmeghallgatás napirendjéhez módosító indítvány, a közmeghallgatásra előterjesztés nem nyújtható be.

(3)⁵¹ A közmeghallgatás első napirendi pontja a polgármester és a bizottságok elnökeinek maximum 10-10 perces beszámolója a megelőző közmeghallgatás óta a kerület lakosságát széles körben érintő döntésekről, eseményekről. A közmeghallgatás második napirendi pontja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak (a továbbiakban: felszólalók) számára biztosít kérdés feltevésére és javaslat tételére lehetőséget.

(4) A közmeghallgatáson a felszólalók számára a szót a polgármester az előzetes regisztráció, valamint az ülésen való jelentkezés sorrendjében adja meg.

(5) A közmeghallgatáson minden felszólaló egy alkalommal kaphat szót legfeljebb három perces időkeretben.

(6) A felszólaló kérdésére vagy javaslatára a polgármester vagy az érintett képviselő az ülésen legfeljebb három percben válaszolhat, vagy a felszólaló kérdésére, javaslatára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott módon kell válaszolni.

(7) A közmeghallgatás helyszínét és időpontját legalább 30 nappal korábban az önkormányzat hivatalos lapjában, honlapján, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat által fenntartott intézményekben kell közzétenni. A közzétételről a polgármester gondoskodik.

57.  § (1) A kerület lakossága és a kerületben tevékenységet kifejtő civil szervezetek széleskörű és közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonásuk érdekében, valamint véleményük, javaslataik megismerésére a polgármester vagy a képviselő lakossági fórumot tart.

(2) A lakossági fórum összehívását kezdeményezheti

(3) Lakossági fórumot kell összehívni azokban a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntést igénylő kérdésekben, amelyekben jogszabály a lakosság véleményének előzetes kikérését írja elő.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy a képviselő hívja össze, a lebonyolításához szükséges feltételeket a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

(5) A lakossági fórum időpontjáról és helyszínéről, valamint témájáról legalább 15 nappal korábban az önkormányzat honlapján, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell közleményt közzétenni.

(6) A lakossági fórumra meg kell hívni a választókerületben megválasztott képviselőt, valamint azt, akit a fórumot kezdeményező indokoltnak tart.

58.  § (1) A képviselő a saját döntése szerint, de évente legalább hat alkalommal képviselői fogadóórát tart.

(2) A képviselői fogadóóra meghirdetéséhez, megtartásához a Polgármesteri Hivatal biztosítja a feltételeket minden képviselő számára azonos feltételekkel.

59.  § A képviselő-testület a döntései során a városfejlesztési és környezetvédelmi szempontok kiemelt figyelmével, a fenntartható gazdálkodás iránti elkötelezettséggel mérlegeli a döntéseid következményeit, és ennek megfelelően határozza meg céljait, alakítja ki a kerület lakókörnyezetét.

60.  § (1) A képviselő és a polgármester vagyonnyilatkozatait, valamint az őt a jogállására tekintettel megillető juttatásokat, telefonszámát, e-mail címét, fogadóórájának időpontját, valamint a munkájáról évente készített beszámolót az önkormányzat hivatalos honlapján kereshető formátumban hozzáférhetővé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a honlapról mindaddig nem törölhetőek, amíg a képviselő és a polgármester jogállása fennáll.

61. § (1) Ez a rendelet 2022. november 24-én 16:45 órakor lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

62. § A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a Budavári helyi kitüntetések alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 10/2018. (V.25.) önkormányzati rendelet 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az odaítélt kitüntetést ünnepélyes keretek között a polgármester az illetékes bizottság elnökével közösen adja át."

63. § A Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 19. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „i) a társaság vezető tisztségviselőjének kinevezése,”

64. § A Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A társaság legfőbb szervének az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb, törvény vagy az alapító okirat (alapszabály) által hatáskörébe tartozó jogait a Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság gyakorolja.”

65. § Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 23. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben fennálló, behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra csak abban az esetben van lehetőség, ha a követelés teljesítése valamilyen okból már nem áll az Önkormányzat érdekében. A követelés elengedésére (tőke + kamat) vagy mérséklésére

66. § A Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 23. (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

67. § A Budavári Önkormányzat képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

68. § A Budavári Önkormányzat képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

69. § A Budavári Önkormányzat képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

70. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 9. § (3) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(4) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 18. § (3) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(5) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 29. § (4) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(6) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 59. § (4) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(7) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 60. § (1) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(8) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 61/A. §-ban a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(9) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 63. § (2) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(10) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 66. § (1) bekezdésének f) pontjában a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(11) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 66. § (1) bekezdésének g) pontjában a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(12) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 68. § (2) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(13) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 76. § (5) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(14) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 78. § (1) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(15) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 80. § (1) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(16) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 81. § (5) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(17) A Budavári Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 16/1994. (V. 13.) Kt. rendelet 2. § (1) bekezdésének 2. pontjában a „Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(18) A Budavári Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 16/1994. (V. 13.) Kt. rendelet 2. § (1) bekezdésének 2. pontjában a „Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(19) A Budavári Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 16/1994. (V. 13.) Kt. rendelet 3. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(20) A Budavári Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésének szabályairól szóló 12/1994. (IV. 8.) Kt. rendelet 2. § (1) bekezdésének 2. pontjában a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(21) A Budavári Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésének szabályairól szóló 12/1994. (IV. 8.) Kt. rendelet 3. § (1) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(22) Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 15. § (2) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(23) Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 16. § (1) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(24) Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 17. § (2) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(25) Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 17. § (3) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(26) Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 19. § (1) bekezdésének j) pontjában a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(27) Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 20. § (1) bekezdésének b) pontjában a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(28) Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 20. § (1) bekezdésének c) pontjában a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(29) Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 20. § (2) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(30) Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 21. § (1) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(31) Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendelet 21. § (1) bekezdésének i) pontjában a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Műemlékvédelmi és Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(32) Az Önkormányzat által nyújtható egyes támogatásokról szóló 12/2005. (VI. 1.) Kt. rendelet 14. § (6) bekezdésében a „Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság” szövegrész helyébe a „Városfejlesztési, Innovációs és Környezetvédelmi Bizottság” szöveg lép.

(33) A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjáról szóló 16/2006. (VII.14.) Kt. rendelet 5. § (1) bekezdésében a „Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság” szövegrész helyébe a „Városfejlesztési, Innovációs és Környezetvédelmi Bizottság” szöveg lép.

(34) A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjáról szóló 16/2006. (VII.14.) Kt. rendelet 6. § (3) bekezdésében a „Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság” szövegrész helyébe a „Városfejlesztési, Innovációs és Környezetvédelmi Bizottság” szöveg lép.

(35) A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjáról szóló 16/2006. (VII.14.) Kt. rendelet 6. § (6) bekezdésében a „Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság” szövegrész helyébe a „Városfejlesztési, Innovációs és Környezetvédelmi Bizottság” szöveg lép.

(36) A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjáról szóló 16/2006. (VII.14.) Kt. rendelet 6. § (7) bekezdésében a „Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság” szövegrész helyébe a „Városfejlesztési, Innovációs és Környezetvédelmi Bizottság” szöveg lép.

(37) A közösségi együttélés alapvető szabályairól valamint ezek megsértésének és elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 15/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdésében a „Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság” szövegrész helyébe a „ Városfejlesztési, Innovációs és Környezetvédelmi Bizottság” szöveg lép.

(38) A fakivágás helyi szabályairól szóló 18/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdésében a „Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság” szövegrész helyébe a „ Városfejlesztési, Innovációs és Környezetvédelmi Bizottság” szöveg lép.

(39) A településkép védelméről szóló 18/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdésében a „Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság” szövegrész helyébe a „Városfejlesztési, Innovációs és Környezetvédelmi Bizottság” szöveg lép.

(40) A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 6/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdésében a „Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság” szövegrész helyébe a „ Városfejlesztési, Innovációs és Környezetvédelmi Bizottság” szöveg lép.

(41) A fiatal házasok első lakáshoz jutásának, valamint a lakás építésének, vásárlásának és korszerűsítésének helyi önkormányzati pénzügyi támogatásáról szóló 6/1997. (IlI. 17.) Kt. sz. rendelet 12. § (4) bekezdésében a „Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság” szövegrész helyébe a „Városfejlesztési, Innovációs és Környezetvédelmi Bizottság” szöveg lép.

(42) A parkolóhely-létesítési kötelezettségről szóló 9/2005. (IV. 29.) Kt. rendelet 4. § (2) bekezdésében az „Idegenforgalmi Bizottság” szövegrész helyébe a „Egyházi és Idegenforgalmi Bizottság” szöveg lép.

(43) Az I. kerület közterületein a járművel várakozás díjának és a várakozási hozzájárulás kiadásának szabályozásáról szóló 24/2011. (X.28.) önkormányzati rendelet 4. §-ban az „Idegenforgalmi Bizottság” szövegrész helyébe a „Egyházi és Idegenforgalmi Bizottság” szöveg lép.

(44) A szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (11.27.) önkormányzati rendelet 65/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „Népjóléti Bizottság” szövegrész helyébe a „Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság” szöveg lép.

71. § . Hatályát veszti Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2019. (XI.28.) önkormányzati rendelete.