Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2019. 11. 28- 2019. 11. 28

Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete
12/2019. (XI.28.) önkormányzati rendelete
a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete
szervezeti és működési szabályzatáról


Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések


1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye


1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat rövidített elnevezése: Budavári Önkormányzat.

(3) Az önkormányzat székhelye: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.budavar.hu.

(5) Az önkormányzat által kiadott hivatalos újság: Várnegyed.

(6) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).


2. § Az önkormányzat alaptevékenységének a kormányzati funkció szerinti megjelölését, valamint az önkormányzat önként vállalt feladatainak a meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.


2. Az önkormányzat jelképei


3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat címere: vörös pajzsban lebegő, háromtornyú arany vár, kétfelé nyitott kapuval, félig leeresztett vasráccsal. A pajzson a Szent Korona nyugszik.

(3) Az önkormányzat zászlaja: egymás alatt elhelyezett vörös-arany vörös-arany, vörös-arany, vörös sávos zászló.

(4) Az önkormányzat jelképei használatának a rendjét, valamint az önkormányzat által alapított elismeréseket és adományozásuk rendjét a képviselő-testület önálló rendeletekben szabályozza.


3. Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai


4. § (1) Az önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel a képviselő-testület döntése alapján együttműködési megállapodást köthet.

(2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal, illetve más szervezettel történő kapcsolat felvételére a polgármester jogosult. A megállapodás megkötésére a képviselő-testület döntésének megfelelően kerülhet sor.

II. Fejezet
A képviselő-testület és szervei


4. A képviselő-testület


5. § A képviselő-testület a helyi önkormányzati választásokon megválasztott 14 helyi önkormányzati képviselőből és a megválasztott polgármesterből áll.


5. A polgármester és az alpolgármesterek


6. § (1) A polgármester a tisztségét főállású polgármesterként látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket, valamint önkormányzati hatósági hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.


7. § (1) A képviselő-testület legfeljebb kettő alpolgármestert választ. A megválasztott alpolgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) Az alpolgármester feladat- és hatáskörét, valamint a polgármester hatáskörébe tartozó egyes ügyek kiadmányozásának a rendjét a polgármester normatív utasításban állapítja meg.


6. A bizottságok


8. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Gazdasági és Jogi Bizottság, amelynek 4 képviselő és 3 nem képviselő tagja van,

b) Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, amelynek 4 képviselő és 3 nem képviselő tagja van,

c) Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, amelynek 5 képviselő és 4 nem képviselő tagja van,

d) Tulajdonosi Bizottság, amelynek 4 képviselő és 3 nem képviselő tagja van,

e) Idegenforgalmi Bizottság, amelynek 5 képviselő és 4 nem képviselő tagja van,

f) Pénzügyi- és Ellenőrzési Bizottság, amelynek 4 képviselő és 3 nem képviselő tagja van.

(2) A Gazdasági és Jogi Bizottság a képviselő-testület

a) a beszerzésért,

b) a gazdasági ügyekért,

c) a jogi ügyekért,

d) a költségvetésért, valamint

e) a vagyonnyilatkozatok vizsgálatáért

felelős bizottsága.

(3) A Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság a képviselő-testület

a) a helyi értékvédelemért,

b) az egészségügyért,

c) a szociális ügyekért,

d) a civil kapcsolatokért,

e) az egyházi kapcsolatokért,

f) a közművelődésért,

g) a köznevelésért,

h) a kultúráért,

i) a nemzetiségi ügyekért, valamint

j) a sportért

felelős bizottsága.

(4) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a képviselő-testület

a) a beruházásért,

b) a közterület-használatért,

c) a környezetvédelemért,

d) a településfejlesztésért,

e) a településképért, valamint

f) a településrendezésért

felelős bizottsága.

(5) A Tulajdonosi Bizottság a képviselő-testület

a) a vagyongazdálkodásért, valamint

b) a lakásügyért

felelős bizottsága.

(6) Az Idegenforgalmi Bizottság a képviselő-testület

a) közbiztonságért,

b) közrendért, valamint

c) az idegenforgalomért

felelős bizottsága.

(7) A Pénzügyi- és Ellenőrzési Bizottság a képviselő-testület

a) az átláthatóságért, valamin

b) az összeférhetetlenségi ügyekért

felelős bizottsága.


9. § (1) Az állandó bizottságot a bizottság elnöke képviseli. A képviselő-testület az elnök akadályoztatása esetére a helyettesítésére a bizottság tagjai közül alelnököt választ.

(2) A képviselő egyidejűleg több állandó bizottságnak is a tagja lehet, de csak egy állandó bizottságnak lehet az elnöke. Az állandó bizottság képviselő és nem képviselő tagjaira, elnökének és alelnökének a személyére a polgármester terjeszt elő indítványt a képviselő-testületnek.

(3) Az állandó bizottság elnöke a bizottság munkájáról, különösen a képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlásáról évente köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

(4) A képviselő-testület által az állandó bizottságra átruházott feladat- és hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.


10. § (1) A képviselő-testület által létrehozott ideiglenes bizottság határozott ideig vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig működik.

(2) Az ideiglenes bizottság létrehozásáról szóló határozatban rendelkezni kell az ideiglenes bizottság

a) elnevezéséről,

b) feladatköréről,

c) létszámáról: elnökéről és legalább két tagjáról,

d) működése időtartamáról vagy a meghatározott feltételről,

e) működésének sajátos, az állandó bizottság működésétől eltérő szabályairól.

(3) Az ideiglenes bizottság képviseletére, összehívására, a bizottsági ülés levezetésére, a határozatképességére és a határozathozatalra, a jegyzőkönyv tartalmára, valamint a döntésének a végrehajtására egyebekben az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az ideiglenes bizottság elnöke a bizottság működésének a befejezését követően köteles az ideiglenes bizottság működéséről a képviselő-testületnek beszámolni.

7. A tanácsnok


11. § (1) A tanácsnok a feladatkörében eljárva képviselheti az önkormányzatot, neve mellett használhatja a feladatkörének megfelelő tanácsnok elnevezést, véleményezheti a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket.

(2) Nem választható tanácsnok olyan önkormányzati feladatkör felügyeletére, amelyre az önkormányzat állandó bizottságot hozott létre.

(3) A tanácsnok szükség szerint, de legalább évente egyszer a feladata ellátásáról beszámol a képviselő-testületnek.

(4) A tanácsnok megbízatását a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület visszavonhatja. A tanácsnok e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani, amelyhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.


8. A képviselő-testület hivatala


12. § (1) A képviselő-testület hivatalt hoz létre, amelynek a hivatalos elnevezése: Budapest Főváros I. Kerület Budavári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(2) A Polgármesteri Hivatal rövidített elnevezése: Budavári Polgármesteri Hivatal.

(3) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.


13. § (1) A Polgármesteri Hivatal főosztály jogállású irodákra és osztály jogállású csoportokra tagozódik. A Polgármesteri Hivatal engedélyezett létszámát az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.

(2) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési rendjét, a szervezeti egységek feladatait, ügyrendjét a polgármester az irányítási jogkörében kiadott normatív utasításban állapítja meg.

(3) A Polgármesteri Hivatal költségvetési szervi adatait, alaptevékenysége kormányzati funkció szerinti megjelölését, általános munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a 4. melléklet határozza meg.

(4) A Polgármesteri Hivatal gazdálkodó szervezet tekintetében alapítói és tulajdonosi jogokat nem gyakorol.

(5) A Polgármesteri Hivatal vállalkozási tevékenységet folytathat, a vállalkozási tevékenységének a felső határa az engedélyezett éves kiadási előirányzatának az 5%-a.

9. A jegyző és az aljegyző


14. § (1) A képviselő közérdekű ügyben a jegyzőn keresztül kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését.

(2) A polgármester a jegyző helyettesítésére egy aljegyzőt nevez ki.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a polgármester a jegyzői feladatok ellátásával legfeljebb hat hónap időtartamra a Polgármesteri Hivatalnak a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.


15. § Amennyiben a jegyző a képviselő-testületnek vagy bizottságának az ülésén szóban jelzi, hogy döntése vagy működése jogszabálysértő, úgy észrevételét a jegyzőkönyvben szó szerint kell feltüntetni. A jegyző a jogszabálysértés jelzésével egyidejűleg érdemi javaslatot fogalmaz meg a jogszabálysértés orvoslására.

III. Fejezet
A képviselő-testület működésének részletes szabályai


10. A képviselő-testület ülésezési rendje


16. § (1) A képviselő-testület alakuló ülést, a törvényben meghatározott számban a munkaterve szerint rendes ülést, valamint rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület a rendes üléseit két ülésszakban: február 1-jétől június 15-ig, valamint szeptember 1-jétől december 15-ig tartja.


17. § (1) A képviselő-testület a rendes üléseinek a várható időpontjáról, az egyes ülésekre tervezett napirendi pontok tárgyáról, és az előkészítésben közreműködő bizottságokról a következő évre vonatkozóan december 15-ig munkatervet fogad el.

(2) A polgármester a munkaterv összeállításához javaslatot kér:

a) a települési képviselőtől,

b) a bizottságtól,

c) a tanácsnoktól,

d) a települési nemzetiségi önkormányzattól,

e) a jegyzőtől,

f) az önkormányzati intézmény vezetőjétől.

(4) A képviselő-testület rendes üléseit a polgármester csütörtöki napon 17 órára hívja össze.

(5) A képviselő-testület az ülését a Polgármesteri Hivatal üléstermében tartja. A képviselő-testület a polgármester kezdeményezése alapján a Polgármesteri Hivatal üléstermén kívül is tarthat ülést, amennyiben azt valamely rendkívüli körülmény indokolja.


18. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben kezdeményezésre jogosultak által benyújtott írásbeli indítványra rendkívüli ülést tart.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, amennyiben a képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell.


19. § (1) A 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott rendkívüli ülés ülésszakon kívül is tartható.

(2) A rendkívüli ülés kötelező összehívására vonatkozó képviselői vagy bizottsági indítványt papír alapon vagy elektronikus formában kell a polgármesterhez benyújtani.


11. A képviselő-testület ülésének összehívása


20. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetében a képviselő-testület ülését a legidősebb települési képviselő (korelnök) hívja össze.

(2) A polgármester a munkaterv, illetőleg a hozzá beérkezett előterjesztések alapján összeállítja az ülés napirendjének javaslatát.

(3) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és az előterjesztőjének a megjelölését tartalmazó meghívóval kell meghívni.

(4) A rendes ülésre szóló meghívót legkésőbb az ülést megelőző ötödik munkanapon kell kézbesíteni, egyidejűleg elektronikus formában hozzáférhetővé kell tenni az ülés napirendjén szereplő előterjesztéseket és mellékleteiket.

(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legkésőbb az ülést megelőző 48 órával kell kézbesíteni, egyidejűleg elektronikus formában hozzáférhetővé kell tenni az ülés napirendjén szereplő előterjesztést és annak a mellékleteit.

(6) Ha a napirendet a képviselő-testület az Mötv. alapján zárt ülésen tárgyalja, akkor a meghívón a napirendi pontnál a “Zárt ülésen tárgyalandó” szöveget fel kell tüntetni. Ha a napirendet a képviselő-testület az Mötv. alapján zárt ülésen tárgyalhatja, akkor a meghívón a napirendi pontnál a “Zárt ülésen tárgyalható” megjegyzést kell feltüntetni.

(7) A Polgármesteri Hivatal a meghívó, az előterjesztések és a mellékleteik hozzáférhetővé tételére elektronikus belső információs rendszert üzemeltet, amelyhez valamennyi képviselő és nem képviselő bizottsági tag számára egyedi jelszót biztosít.

(8) A képviselő-testület üléséről a lakosságot:

a) a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, és

b) az önkormányzat hivatalos honlapján való közzétételével

kell tájékoztatni.

12. Az ülésre meghívandók köre


21. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) az alpolgármestert, a képviselőt,

b) a jegyzőt, az aljegyzőt,

c) a kerület egyéni országos választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőjét,

d) a könyvvizsgálót,

e) a kerületben megválasztott települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f) az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó szerv vezetőjét,

g) a kerületi rendőrkapitányt,

h) az illetékes tankerületi központ igazgatóját,

i) a fővárosi kerületi hivatal vezetőjét,

j) azt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett társadalmi szervezetet, amely valamely napirend előkészítésében részt vett, vagy annak a nyilvános társadalmi vitájában véleményt nyilvánított,

k) a kerületi médiumok képviselőit.

(2) Az (1) bekezdés a)-j) pontjában meghatározott meghívottak közül az Mötv.-ben meghatározottakon túl a c)-f) pont szerinti meghívott az ülésen tanácskozási joggal vesz részt.

(3) Az (1) bekezdés a)-j) pontjában meghatározott meghívottak közül a g)-i) pont szerinti meghívott az ülésen az őt érintő napirendi pont tárgyalásánál rendelkezik tanácskozási joggal.

(4) Az ülésen tanácskozási joggal rendelkezik az őt érintő napirendi pont tárgyalása során az, akit a polgármester tanácskozási joggal hívott meg.


13. A képviselő-testületi ülés napirendje


22. § (1) Az ülés napirendjére az ülésvezető a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A rendes ülés napirendjére azt az önálló indítványt lehet felvenni, amelyet az ülés tervezett időpontját megelőző nyolcadik munkanapon 12 óráig a polgármesternek papír alapon vagy elektronikusan benyújtottak.

(3) Az ülés napirendi javaslatán szereplő napirendek tárgyalási sorrendjének a megváltoztatására vagy valamely napirend törlésére a napirend elfogadásáig bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Nem tehető javaslat olyan napirendi pont törlésére, amely a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, és jogszabály által meghatározott határidőhöz vagy határnaphoz kötött döntési kötelezettség teljesítéséről szól.

(5) Az ülés napirendjéről törölni kell, és nem tárgyalható az a napirendi pont, amelyre vonatkozóan a napirend elfogadásáig a jegyző írásban jelezte, hogy annak a tárgyalása vagy elfogadása jogszabálysértő.


23. § (1) Az ülés napirendjére sürgősségi javaslat alapján olyan előterjesztés vehető fel, amelyet az előterjesztés benyújtására jogosult a benyújtási határidőt követően, de legalább az ülést megelőző harmadik nap 12 óráig papír alapon vagy elektronikusan a polgármesterhez benyújtott. A sürgősség okát az előterjesztésben az előterjesztőnek meg kell jelölnie, továbbá azt a képviselő-testület ülésén a sürgősségi javaslat napirendre vételéről szóló döntés előtt legfeljebb egy percben megindokolhatja.

(2) Ha a képviselő-testület a sürgősségi javaslatot elfogadta, az előterjesztést a napirendre fel kell vennie, és meg kell határozni a tárgyalási sorrendjét is.

(3) A képviselő-testület az ülés napirendjeit a módosított és elfogadott napirendi sorrendben tárgyalja, amelyet az ülésvezető ismertet.

(4) Rendkívüli ülés napirendjére

a) a napirendi javaslatban nem szereplő napirendi pontot, valamint

b) rendelet elfogadására irányuló előterjesztést

nem lehet felvenni.

(5) A kiküldött meghívóban előzetesen javasolt napirendi pontot az előterjesztő a napirendi pont tárgyalásának a végszavazásáig visszavonhatja.

(6) Amennyiben a feladatok mennyisége indokolja, illetve fontos és sürgős kérdésben a képviselő-testület nem határoz, a polgármester az ülést berekeszti és elrendelheti az ülés másnapi folytatását.


14. A képviselő-testület ülésének vezetése


24. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetében a képviselő-testület ülését a legidősebb települési képviselő (korelnök) vezeti.

(2) Az ülésvezető

a) megnyitja és berekeszti az ülést, biztosítja az ülés zavartalan lefolyását,

b) megállapítja a határozatképességet vagy a határozatképesség hiányát,

c) előterjeszti a napirendi javaslatot,

d) az elfogadott napirend sorrendjében a vitát napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja, szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,

e) szünetet rendelhet el,

f) félbeszakíthatja az ülést,

g) az ülésen időkeret nélkül gyakorolhatja a felszólalási jogát.


25. § (1) A képviselő-testület határozatképességét az ülés megnyitásakor meg kell állapítani, és azt az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(2) Ha az ülés a meghirdetett időpontban és az azt követő 20 percen belül nem határozatképes, az ülésvezető az ülést nem nyitja meg, és az ülést elnapolja.

(3) Ha a képviselő-testület ülése a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülésvezető azt haladéktalanul berekeszti, és legfeljebb 30 perc időtartamra szünetet rendel el. Ha a szünet végéig a határozatképesség nem áll helyre, az ülésvezető az ülést elnapolja, és kihirdeti az elnapolt ülés új időpontját.

(4) Az elnapolt ülés időpontja legkésőbb a határozatképtelen ülést követő tizedik nap. Az elnapolt ülés helyszínéről és időpontjáról a 21. § (1) bekezdésben meghatározottakat meghívó kiküldésével értesíti.

(5) Az elnapolt ülés napirendjéhez módosító indítvány nem nyújtható be.


26. § (1) A napirend elfogadása után, az első napirend tárgyalásának megnyitása előtt a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és más intézkedésekről.

(2) A képviselő-testület az elfogadott napirendi pontokat egyenként tárgyalja. A képviselő-testület eltérő döntése hiányában a következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet megkezdeni, ha az előző napirendi pontot az ülésvezető lezárta.

(3) A napirendi pontok megtárgyalásának sorrendje a következő:

a) a napirendet tárgyaló bizottság véleményének az ismertetése,

b) az előterjesztő szóbeli kiegészítése,

c) vita,

d) döntéshozatal.


27. § (1) Az előterjesztő az előterjesztés szóbeli kiegészítésére legfeljebb öt perc időtartamban felszólalhat.

(2) A képviselő a napirendi ponthoz kétszer, első alkalommal három perc, második alkalommal két perces időkeretben szólhat hozzá.

(3) A jegyző az ülésen bármikor szót kérhet, amelyet az ülésvezető köteles a részére megadni.

(4) A tanácskozási joggal rendelkező meghívott a napirendi ponthoz legfeljebb két alkalommal szólhat hozzá, első alkalommal legfeljebb kettő perc, második alkalommal legfeljebb egy perc időtartamra.

(5) Az ülésvezető legfeljebb két perc időtartamra a hallgatóság soraiból engedélyezheti a napirendhez történő hozzászólást.

(6) Az előterjesztő a vita lezárása után, a határozathozatal előtt legfeljebb kettő percben felszólalhat (a továbbiakban: zárszó). A zárszót követően további hozzászólásnak a napirend tárgyalása során nincs helye.

(7) A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A vita lezárását követően, a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek szót kell adni, majd az előterjesztőt megilleti a zárszó joga.


28. § (1) A napirendi ponthoz hozzászólásra a szavazógép használatával kell jelentkezni. A jelentkezőnek az ülésvezető adja meg a szót.

(2) Szavazógép hiányában a hozzászólásra jelentkező a hozzászólási szándékát kézfeltartással jelzi.

(3) A vita közben személyes megtámadtatás okán, illetőleg értelmezést igénylő kérdésben a helyi önkormányzati képviselő ügyrendi hozzászólásban észrevételt tehet, amelyet az ülésvezető engedélyez.

(4) Az ülés napirendjén szereplő valamennyi napirendi pont megtárgyalása után az ülésvezető összesen legfeljebb 30 perc időtartamban napirend utáni hozzászólás, kérdés, interpelláció és közérdekű bejelentés előadására ad lehetőséget a képviselők, valamint a tanácskozási joggal rendelkezők számára.


15. Az ülésvezető intézkedései a rendfenntartás érdekében


29. § (1) Az ülés zavartalan lefolytatása érdekében az ülésvezető

a) a tárgyra térésre hívja fel azt a képviselőt, aki a hozzászólásában eltér a napirend tárgyától,

b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki ismételten eltér a tárgytól, vagy a hozzászólásában az önkormányzat tekintélyét sértő megfogalmazást vagy illetlen kifejezést használ,

c) rendreutasítja azt a hozzászólót, aki a figyelmeztetés ellenére az arra okot adó magatartásával nem hagy fel, hozzászólásában valamely személyt vagy csoportot sértő vagy illetlen kifejezést használ,

d) megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a rendreutasítást követően az arra okot adó magatartásával nem hagy fel, vagy a rendelkezésére álló időkeretet túllépi,

e) legfeljebb 30 perc időtartamra szünetet rendel el, ha az ülés rendje más módon nem állítható helyre.

(2) Az a képviselő vagy tanácskozási joggal rendelkező személy, akitől az ülésvezető a szót megvonta, annál a napirendi pontnál nem szólalhat fel újra.


16. A szavazás módja


30. § (1) Szavazás elrendelése előtt meg kell győződni a képviselő-testület határozatképességéről.

(2) Minősített többséggel történő döntés elfogadásához a képviselő-testület nyolc tagjának az egybehangzó, a döntési javaslatot támogató szavazatára van szükség.


31. § (1) A szavazás szavazógép alkalmazásával történik. A szavazatszámláló gép meghibásodása esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.

(2) A képviselő az ülésen a jelenlétének vagy a távozásának az igazolásáról a szavazógép használatával köteles gondoskodni. Szavazógép hiányában a képviselő érkezését és távozását ügyrendi hozzászólásként az ülésvezetőnek jeleznie kell.

(3) A szavazás alatt jelen lévő képviselők számába beleszámít az a képviselő is, akinek a jelenlétét a szavazatszámláló gép rögzítette, az ülésteremben jelen van, azonban nem szavazott.


32. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) Ha a képviselő a szavazás megkezdése előtt az ügyben a személyes érintettségét nem jelentette be és a szavazásban részt vett, a képviselő-testület a döntés végrehajtását felfüggesztheti, és annak a meghozatalától számított egy éven belül érvénytelennek nyilváníthatja, valamint új döntést hozhat.

(3) Szavazást a döntési javaslat teljes tartalmáról lehet tartani.


33. § A hozzászólások befejezése után az ülésvezető a vitát lezárja. A szavazás előtt az előterjesztő nyilatkozik, hogy mely módosító indítványokat fogadja be. Az ülésvezető a szavazás során először a be nem fogadott módosító indítványokat teszi fel szavazásra, majd miután megállapította, hogy szavazásra nem bocsátott módosító indítvány már nincs, végszavazásra teszi fel az így módosított döntési javaslatot.


34. § (1) A képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott indítvány alapján a név szerinti szavazás elrendeléséről vita nélkül határoz.

(2) Az Mötv.-ben meghatározott indítvány alapján elrendelt név szerinti szavazáson kívül a képviselő-testület név szerinti szavazást tart:

a) a közbeszerzési eljárást lezáró döntési javaslatról,

b) önkormányzati vagyon értékesítéséről szóló döntési javaslatról.

(3) Név szerinti szavazás során a jegyző a képviselők nevét abc sorrendben felolvassa, akik egyenként “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazásról készült, a jegyző és a szavazásban részt vett képviselők által aláírt jegyzőkönyv a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.


35. § (1) Jogszabályban meghatározott eseteken kívül a képviselő-testület titkos szavazást az Mötv.-ben meghatározott ügyekben a képviselők egynegyedének az indítványára rendelhet el.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tart:

a) önkormányzati intézmény vezetője személyi ügyében,

b) önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság személyi ügyében, valamint

c) kitüntetési ügyben.

(3) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására az ülésvezető javaslatára háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ.

(4) A titkos szavazás a szavazatszámláló bizottság által lebélyegzett szavazólapon, a szavazás titkosságát biztosító helyen történik. A szavazólap egy döntési javaslatot tartalmazhat.

(5) A képviselő a lebélyegzett és kitöltött szavazólapot a szavazatszámláló bizottság tagjai által a szavazás megkezdése előtt hitelesített és lezárt urnába helyezi.

(6) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott szavazatokat, megállapítja az érvénytelen és érvényes szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(7) A szavazatszámláló bizottság által készített jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás tárgyát,

b) a szavazás helyét és idejét,

c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak a nevét, tisztségét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás során hozott döntéseket,

f) a szavazás eredményét,

g) a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását.

IV. Fejezet
Az indítványok


17. Önálló indítványok


36. § A képviselő-testület önálló napirendként tárgyalja az alábbi indítványokat:

a) önkormányzati rendelet tervezete,

b) helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokra vonatkozó önkormányzati határozat tervezete (a továbbiakban: határozati javaslat),

c) személyi döntést kezdeményező javaslat,

d) beszámoló és tájékoztató.


37. § (1) Az előterjesztés tartalmazza:

a) az előterjesztés benyújtóját,

b) a döntés előzményeit és a döntéshozatal indokait,

c) bemutatja a döntés költségvetési kihatásait, ha elfogadása forrásigénnyel jár, megjelöli a kiadási előirányzat forrását,

d) az egyeztetési vagy véleményezési kötelezettség teljesítésére vonatkozó tájékoztatást,

e) a tárgyalás és a döntéshozatal módjára, a döntés elfogadásához szükséges szavazattöbbségre vonatkozó jogszabályi hivatkozást,

f) a döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot a döntési lehetőségek bemutatásával.

(2) A rendelettervezet és határozati javaslat előterjesztésében a jegyző törvényességi véleményét a képviselő-testület napirendre vétele előtt fel kell tüntetni.


38. § (1) Rendelettervezetet a polgármester, a képviselő és a jegyző terjeszthet elő.

(2) A rendelet elfogadására irányuló előterjesztés esetén a jegyző gondoskodik arról, hogy a rendelettervezet megfeleljen a jogszabályszerkesztés jogszabályban meghatározott szakmai követelményeinek.

(3) A rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztés a 37. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározottakon túl tartalmazza a jogalkotásról szóló törvényben előírt előzetes hatásvizsgálat eredményét, valamint az arra való utalást is, hogy a javasolt szabályozás összhangban van-e az európai uniós jogból fakadó kötelezettségekkel. A rendelettervezethez egyidejűleg az indokolást is be kell nyújtani.

(4) Rendelet elfogadására irányuló előterjesztés sürgősséggel nem nyújtható be.


39. § (1) Határozati javaslatot

a) a polgármester, alpolgármester,

b) a jegyző,

c) a képviselő,

d) az állandó bizottság döntése alapján a bizottság elnöke

nyújthat be.

(2) A határozati javaslatban a 37. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott követelményeken túl, amennyiben a határozat végrehajtást igényel, meg kell jelölni a határozat végrehajtásáért felelős személyt, és a végrehajtás határidejét is.


18. Nem önálló indítványok


40. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvben rögzített döntéssel határoz a következő kérdésekben:

  • napirend módosításával összefüggő indítvány,
  • ügyrendi indítvány,
  • sürgősségi indítvány napirendre vétele,
  • név szerinti szavazás elrendeléséről szóló indítvány,
  • titkos szavazás és zárt szavazás elrendeléséről szóló indítvány.

(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott indítvány az ülésen szóban is előterjeszthető.


41. § (1) Az ügyrendi hozzászólás a képviselő-testület ülésének a vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdés, valamint a 28. § (3) bekezdése szerinti hozzászólás, javaslat.

(2) Ügyrendi hozzászólás céljából a képviselő az ülés során bármikor szót kérhet. Az ügyrendi hozzászólást az ülésvezető legfeljebb két perc időtartamban engedélyezi.

(3) Ha az ülésvezető megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi, a képviselőtől haladéktalanul megvonja a szót, és az ülés napján a képviselő számára ügyrendi hozzászólást nem engedélyez.

(4) Lezárt napirendi ponthoz, valamint határozathozatal közben ügyrendi hozzászólás nem engedélyezhető.


V. Fejezet
19. A bizottságok működése


42. § (1) A bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze úgy, hogy a meghívó és az előterjesztések legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon kézbesítésre kerüljenek.

(3) A bizottság ülésszakon kívül is tart ülést.

(4) Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ülését az alelnök, az elnök és az alelnök együttes akadályoztatása esetén a polgármester hívja össze. A bizottság ülését ebben az esetben a bizottság által az ülés levezető elnökének megválasztott képviselő bizottsági tag vezeti.

(5) A bizottság ülését a bizottság elnökének nyolc napon belüli időpontra össze kell hívnia a polgármester, az alpolgármester, a képviselők vagy a bizottsági tagok egynegyedének az indítványára. Az indítványt a bizottság elnökéhez kell benyújtania, amelynek tartalmaznia kell a döntésre vonatkozó határozati javaslatot.

(6) Ha a bizottság elnöke az ülés összehívására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a bizottság ülését a polgármester hívja össze.


43. § (1) A bizottság köteles napirendjére tűzni azokat az előterjesztéseket, amelyek megtárgyalását

a) a képviselő-testület,

b) a polgármester, az alpolgármester,

c) a képviselő, valamint

d) a jegyző

indítványozza.

(2) A bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni. Amennyiben a bizottság tagja hat hónapon belül a bizottsági ülések több, mint a felén nem vett részt, a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselő-testület dönt az érintett bizottsági tagsága megszüntetéséről.

(3) A bizottság javaslatot tehet külső szakértő igénybevételére. A szakértő megbízásáról, a szakértői díjról és az elszámolásról a bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester dönt.


44. § (1) Ha a bizottság önkormányzati hatósági ügyben jár el, eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai az irányadók.

(2) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt kérésre a bizottsági üléséről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.


45. § (1) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az elnök által kijelölt egy tagja írja alá.

(2) A bizottság üléséről hangfelvételt kell készíteni, amelynek megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A bizottság döntését a képviselő-testület döntésével azonos módon kell közzétenni.

VI. Fejezet
A képviselő-testület döntései


20. A rendeletalkotás


46. § (1) A rendeletalkotásra irányuló előterjesztés előkészítése iránti kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki haladéktalanul továbbítja azt a jegyzőnek.

(2) A rendeletalkotásra irányuló előterjesztést a kezdeményezés alapján - a polgármester által meghatározott határidőre -, illetve kezdeményezés hiányában a saját döntése alapján a jegyző készíti elő.

(3) A kerület lakosságának a széles körét érintő szabályozási tervezetet, koncepciót a polgármester társadalmi egyeztetésre bocsátja.

(4) A társadalmi egyeztetés a szabályozási koncepciónak az önkormányzat honlapján történő közzétételével történik. A honlapon bárki számára biztosítani kell az észrevétel, illetve javaslat megtételének a lehetőségét.

(6) A szabályozási koncepciót úgy kell közzétenni, hogy a véleményezésére legalább 15 nap álljon rendelkezésre.


47. § (1) A költségvetési rendelet tervezetét a polgármester valamennyi bizottság véleményével együtt terjeszti be a képviselő-testület ülésére, legalább az ülést megelőző nyolcadik munkanapon.

(2) A költségvetési rendelethez a képviselő-testület ülését megelőző harmadik munkanap 12 óráig nyújtható be módosító indítvány.

(2) Ha jogszabály vagy a képviselő-testület határozata kötelezővé teszi, a költségvetési rendelet tervezetét a könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni. A könyvvizsgáló véleménye az előterjesztés mellékletét képezi.


48. § (1) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik meg. A rendelet elektronikus aláírással hitelesítve, kereshető formátumban a kihirdetésének a napján az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(2) A rendeletet a kihirdetést követően az önkormányzat hivatalos lapjának a kihirdetés utáni következő számában meg kell jelentetni.

(3) Az önkormányzati rendeletnek a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott utólagos hatásvizsgálatáról a jegyző oly módon tesz eleget, hogy a rendelet alkalmazásának a tényleges hatásairól legalább kétévente beszámol a képviselő-testület előtt.

21. A határozat


49. § (1) A képviselő-testület normatív és nem normatív határozatairól a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) A nem normatív határozatot az elfogadását követő három munkanapon belül az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni. A zárt ülésen hozott határozat közzététele a nyilvános ülésen hozott határozatéval azonos módon történik.

(3) A képviselő-testület normatív határozatát az önkormányzati rendeletre vonatkozó szabályok alapján közzé kell tenni.


22. A módosító indítvány


50. § (1) A döntési javaslatot tartalmazó előterjesztéshez módosító indítványt a határozati javaslat benyújtására jogosultak nyújthatnak be.

(2) Az előterjesztő által befogadott módosító indítvány az előterjesztés részévé válik.

(3)  A módosító indítványt indokolni kell. Ha a módosító indítvány a kiadási költségvetési előirányzat növelését vagy a bevételi költségvetési előirányzat csökkenését eredményezi, akkor a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a módosító indítványban meg kell jelölni a szükséges költségvetési forrás fedezetét.


51. § (1) A módosító indítványt írásban vagy elektronikusan, legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző munkanap 16 óráig, a rendeletalkotási javaslat módosítására irányuló módosítási indítványt a képviselő-testület ülését megelőző második munkanap 12 óráig kell benyújtani a polgármesterhez.

(2) A képviselő-testület ülésén csak a benyújtott módosító indítványhoz nyújtható be kapcsolódó módosító indítvány.


23. A jegyzőkönyv


52. § (1) A képviselő-testület ülésén elhangzottakról kép- és hangfelvételt kell készíteni, amelynek a megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az ülésről készült jegyzőkönyv a törvényben meghatározott, kötelező tartalmi elemeken kívül tartalmazza:

a) az ülés megnyitásának a tényleges idejét,

b) a képviselőnek azt a hozzászólását szó szerint, amelynek az ilyen formában történő jegyzőkönyvezését hozzászólása során külön kérte,

c) a határozathozatal módját,

d) az ülés vezetőjének az ülés vezetése körében tett intézkedéseit,

e) az ülés berekesztésének a tényleges időpontját.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) az aláírt jelenléti ív,

c) az írásos előterjesztés, benyújtott indítvány,

d) a megalkotott rendelet eredeti példánya,

e) a név szerinti vagy titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

f) a jegyző törvényességi észrevétele, amennyiben az írásban rendelkezésre állt,

g) kérdés, interpelláció, valamint az ezekre adott válasz.

(4) A jegyzőkönyvek és mellékleteik évente történő beköttetéséről és megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

VII. Fejezet
24. A helyi önkormányzati képviselő


53. § (1) A helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő) munkájának a segítésére a Polgármesteri Hivatal irodahelyiséget biztosít.

(2) A képviselő a munkájához az önkormányzati képviselők, a bizottsági tagok és a tanácsnokok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjra, valamint természetbeni juttatásokra jogosult.

(3) A képviselő köteles a megbízatásával járó, törvényben és e rendeletben meghatározott kötelezettségeit teljesíteni.

(4) Kötelességszegés esetén az önkormányzati képviselőnek az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek és tagnak, valamint a tanácsnoknak járó tiszteletdíjról és természetbeni juttatásról szóló önkormányzati rendelet alapján megállapított tiszteletdíjat meg lehet vonni vagy csökkenteni lehet.

(5) A kötelezettségszegés megállapítására bármely képviselő bejelentést tehet a polgármesterhez. A polgármester a bejelentést, vagy ha a kötelezettségszegést hivatalból észleli, a rendelkezésére álló adatokat a Gazdasági és Jogi bizottság számára a tényállás tisztázására átadja. Ha a Gazdasági és Jogi bizottság a kötelezettségszegést megalapozottnak találja, a bizottság elnöke döntési javaslatot is tartalmazó előterjesztést terjeszt a képviselő-testület elé.

(6) A tiszteletdíj csökkentésének mértéke ahhoz az időtartamhoz igazodik, amelyen keresztül a képviselő vagy az állandó bizottság nem képviselő tagja a törvényben meghatározott kötelezettségét önhibájából nem teljesítette.

(7) A jogkövetkezmény megállapítása alapján a következő hónapban járó tiszteletdíjat

a) elmulasztott munkaterv szerinti ülésenként a havi tiszteletdíj legfeljebb 50%-ával csökkenteni lehet, ha a képviselő a képviselő-testületi ülésen, továbbá a képviselő vagy az állandó bizottság nem képviselő tagja annak a bizottságnak az ülésén, amelynek a tagja, nem vett részt, vagy az ülésről a berekesztése előtt eltávozott, és a távollétét vagy a távozását előzetesen nem jelentette be, vagy a távollét indoka nem megalapozott,

b) a havi tiszteletdíj 75 %-ával csökkenteni kell, ha a képviselő a képviselő-testület, továbbá a képviselő vagy az állandó bizottság nem képviselő tagja az állandó bizottság döntéshozatalában személyesen érintett, és a személyes érintettségét nem jelentette be.

(8) Az adott hónapban járó tiszteletdíjat mindaddig a 90 %-ával csökkenteni kell, amíg a kötelezett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vagy az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba történő bejelentkezésére nem került sor.

(9) A tiszteletdíj csökkentésére nincs mód azon képviselő esetében, aki a távollétét legkésőbb az ülés megnyitásáig a polgármesternek írásban vagy elektronikusan, a távollét alapos indokának a megjelölésével bejelenti.

(10) A képviselő kötelezettségszegésére vonatokozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az állandó bizottság elnöke és tagja, valamint a tanácsnok tisztségéből eredő kötelezettségek megszegése esetében is.


28. A kérdés


54. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez a feladatkörükbe tartozó közérdekű ügyben kérdést intézhet.

(2) A kérdést a képviselő-testület ülését megelőző munkanap 12 óráig kell írásban, papír alapon vagy elektronikus úton a polgármesterhez benyújtani, aki azt haladéktalanul továbbítja a kérdezettnek.

(3) A képviselő-testület ülésén az ülésvezető a benyújtott kérdésekről a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást ad.

(4) A kérdést a képviselő a napirendi pontok tárgyalását követően, a 28. § (4) bekezdésében meghatározott időkeretben teheti fel legfeljebb kétperces felszólalásában, amelyre a kérdezett legfeljebb kettő percben válaszol, vagy 15 napon belül írásban adja meg a választ.

(5) A kérdésre viszontválasznak nincs helye.


29. Az interpelláció


55. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén ülésenként egy alkalommal a 28. § (4) bekezdésben meghatározott időkeretben, a kérdések elhangzását követően interpelláció formájában felvilágosítást kérhet

a) a polgármestertől,

b) az alpolgármestertől,

c) a jegyzőtől,

d) a bizottság elnökétől vagy

e) a tanácsnoktól

a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülés napját megelőző harmadik munkanapon írásban, papíron vagy elektronikus úton a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt haladéktalanul továbbítja az interpelláció címzettjének.


56. § (1) A benyújtott interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláció

a) benyújtójának a nevét és az interpelláció címzettjét,

b) tárgyának a megjelölését, valamint

c) a konkrét felvilágosításkérést.

(2)  Az interpellációt a képviselő az ülésen háromperces időkeretben adhatja elő.

(3) Az interpellációra a választ az interpellált kétperces időkeretben adhatja meg.

(4) Az interpellálót egyperces viszontválasz illeti meg, amelyben nyilatkozik arról, hogy elfogadja-e a választ.


57. § (1) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, határidő kitűzésével bizottságot jelöl ki az interpellációban foglaltak kivizsgálására.

(3) A kijelölt bizottság elnöke köteles a vizsgálat eredményét a kitűzött határidőre a polgármester útján a képviselő-testület elé terjeszteni.

VIII. Fejezet
Együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal


58. § Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat számára a feladatai ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint megkötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően biztosítja.

IX. Fejezet
A lakossággal való kapcsolattartás formái


30. A közmeghallgatás


59. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal tart közmeghallgatást.

(2) A közmeghallgatás napirendjéhez módosító indítvány, a közmeghallgatásra előterjesztés nem nyújtható be.

(3) A közmeghallgatás első napirendi pontja a polgármester beszámolója a megelőző közmeghallgatás óta a kerület lakosságát széles körben érintő önkormányzati döntésekről, eseményekről. A közmeghallgatás második napirendi pontja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak (a továbbiakban: felszólalók) számára biztosít kérdés feltevésére és javaslat tételére.

(4) A közmeghallgatáson a felszólalók számára a szót a polgármester az előzetes regisztráció, valamint az ülésen való jelentkezés sorrendjében adja meg.

(5) A közmeghallgatáson minden felszólaló egy alkalommal kaphat szót legfeljebb három perces időkeretben.

(6) A felszólaló kérdésére vagy javaslatára a polgármester vagy az érintett képviselő az ülésen legfeljebb három percben válaszolhat, vagy a felszólaló kérdésére, javaslatára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott módon kell válaszolni.

(7) A közmeghallgatás helyszínét és időpontját legalább 30 nappal korábban az önkormányzat hivatalos lapjában, honlapján, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat által fenntartott intézményekben kell közzétenni. A közzétételről a polgármester gondoskodik.


31. A lakossági fórum


60. § (1) A kerület lakossága és a kerületben tevékenységet kifejtő civil szervezetek széleskörű és közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonásuk érdekében, valamint véleményük, javaslataik megismerésére a polgármester vagy a képviselő lakossági fórumot tart.

(2) A lakossági fórum összehívását kezdeményezheti

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő, valamint

d) a jegyző.

(3) Lakossági fórumot kell összehívni azokban a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntést igénylő kérdésekben, amelyekben jogszabály a lakosság véleményének előzetes kikérését írja elő.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy a képviselő hívja össze, a lebonyolításához szükséges feltételeket a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

(5) A lakossági fórum időpontjáról és helyszínéről, valamint témájáról legalább 15 nappal korábban az önkormányzat honlapján, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell közleményt közzétenni.

(6) A lakossági fórumra meg kell hívni a választókerületben megválasztott képviselőt, valamint azt, akit a fórumot kezdeményező indokoltnak tart.

32. A képviselői fogadóóra


61. § (1) A képviselő a saját döntése szerint, de évente legalább hat alkalommal képviselői fogadóórát tart.

(2) A képviselői fogadóóra meghirdetéséhez, megtartásához a Polgármesteri Hivatal biztosítja a feltételeket minden képviselő számára azonos feltételekkel.

33. Az önkormányzat fenntartható működése és a nyilvánosság iránti rendelkezései


62. § A képviselő-testület a döntései során a városfejlesztési és környezetvédelmi szempontok kiemelt figyelmével, a fenntartható gazdálkodás iránti elkötelezettséggel mérlegeli a döntései következményeit, és ennek megfelelően határozza meg céljait, alakítja ki a kerület lakókörnyezetét.


63. § (1) A képviselő és a polgármester vagyonnyilatkozatait, valamint az őt a jogállására tekintettel megillető juttatásokat, telefonszámát, e-mail címét, fogadóórájának időpontját, valamint a munkájáról évente készített beszámolót az önkormányzat hivatalos honlapján kereshető formátumban hozzáférhetővé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a honlapról mindaddig nem törölhetőek, amíg a képviselő és a polgármester jogállása fennáll.

X. Fejezet


64. § (1) Ez a rendelet 2019. november 28. napján 17:45 órakor lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2008. (IV. 3.) önkormányzati rendelete.

(3) A (2) bekezdés a rendelet kihirdetését követő napon a hatályát veszti.


65. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 9. § (3) bekezdésében a „Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 59. § (4) bekezdésében a „Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(4) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 63. § (2) bekezdésében a „Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(5) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 66. § (1) bekezdés f) pontjában a „Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(6) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 66. § (1) bekezdés f) pontjában a „Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(7) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet 68. § (2) bekezdésében a „Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi Bizottság” szöveg lép.

(8) A szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdésében a „Népjóléti Bizottság” szövegrész helyébe a „Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság” szöveg lép.

(9) A a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdésében a „Népjóléti Bizottság” szövegrész helyébe a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság szöveg lép.

(10) A szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdésében a „Népjóléti Bizottság” szövegrész helyébe a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság szöveg lép.

(11) A szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdésében a „Népjóléti Bizottság” szövegrész helyébe a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság szöveg lép.

(12) A szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdésében a „Népjóléti Bizottság” szövegrész helyébe a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság szöveg lép.

(13) A szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 16. § (4) bekezdésében a „Népjóléti Bizottság” szövegrész helyébe a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság szöveg lép.

(14) A szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdésében a „Népjóléti Bizottság” szövegrész helyébe a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság szöveg lép.

(15) A szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdésében a „Népjóléti Bizottság” szövegrész helyébe a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság szöveg lép.

(16) A szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 20. § (8) bekezdésében a „Népjóléti Bizottság” szövegrész helyébe a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság szöveg lép.

(17) A szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 42. § (2) bekezdésében a „Népjóléti Bizottság” szövegrész helyébe a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság szöveg lép.

(18) A szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 44. § (5) bekezdésében a „Népjóléti Bizottság” szövegrész helyébe a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság szöveg lép.

(19) A szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 52. § (3) bekezdésében a „Népjóléti Bizottság” szövegrész helyébe a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság szöveg lép.

(20) A szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 55. § (5) bekezdésében a „Népjóléti Bizottság” szövegrész helyébe a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság szöveg lép.

(21) A szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 55. § (10) bekezdésében a „Népjóléti Bizottság” szövegrész helyébe a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság szöveg lép.


Budapest, 2019. november 28.


                         Váradiné Naszályi Márta                                   dr. Tarjányi Tamás
                            polgármester                                                          jegyző


ZÁRADÉK:
A rendelet kihirdetése 2019. november 28-án 17:30 órakor megtörtént.
                                                                                                   dr. Tarjányi Tamás
                                                                                                           jegyző