Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 6.) önkormányzati rendelete
a fás szárú növények és zöldfelületek védelméről és a fakivágás helyi szabályairól
Hatályos: 2023. 07. 02Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 6.) önkormányzati rendelete
a fás szárú növények és zöldfelületek védelméről és a fakivágás helyi szabályairól
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdése c) pontjában és 48. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/C. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. és 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdése szerinti szervek véleményének kikérésével a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. § E rendelet célja a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén élő növényállomány megőrzése, védelme és fejlődésének biztosítása. Ennek érdekében kifejezett cél
a) az Önkormányzat közigazgatási területén található zöldfelületek védelme és szakszerű fenntartása,
b) e területeken a növényállomány indokolatlan károsításának, elpusztításának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése, a megszűnő vagy rongálódó zöldterület növényállományának pótlásáról való gondoskodás, és
c) a fás szárú növények védelme, fenntartása, rongálásuk megakadályozása, kivágásuk szabályozása és a szakszerű pótlásukról való gondoskodás.
A rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat közigazgatási területén található zöldfelületekre és fás szárú növényekre a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a külön törvény és kormányrendelet hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
b) a mozgatható tartóedénybe (pl. növényláda, planténer) ültetett, illetve a talajkapcsolattal nem rendelkező (pl. épületekből, épületrészekből, várfalból kinőtt) fás szárú növényekre,
c) az emberi fogyasztásra alkalmas, alapvetően a gyümölcséért termesztett és gondozott növényfajokra,
d) a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló cserjékre.
Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
1. Csurgóterület: A lombkorona kiterjedésének a talajra vetített függőleges vetülete, a külső támasztó- és szállító gyökérrendszert, valamint a felszívó gyökérzet egy részét borító talajterület. Átmérője megegyezik a koronaátmérővel. Területén munkálatok csak kézi erővel, szakfelügyelet mellett végezhetők.
2. Dréncső: A talajba telepített perforált, a felszín felől zárható cső, amely a céltól függően öntözővizet és/vagy levegőt juttat a gyökérzónába, vagy az ott megjelenő felesleges vízmennyiséget elvezeti.
3. Drénréteg: A talajban speciálisan kialakított, vízelvezető közegből (pl. murvából, kavicsból, homokból) álló réteg.
4. Eredménytelen pótlás: a hatósági határozattal elrendelt fapótlás, mely a hatósági határozatban megadott időpontig nem ered meg.
5. Fahely: Fa ültetésére kijelölt, szilárd burkolat nélküli, víz- és légáteresztő felület. Alapterülete legalább 2,25 m2, és a szemben álló oldalak legkisebb távolsága legalább 1,2 m.
6. Fakataszter: A közterületi fák azonosítására és értékelésére alkalmas adatokat tartalmazó informatikai nyilvántartás.
7. Fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, mely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, ökológiai vagy esztétikai értékét jelentősen csökkenti, vagy amire közvetlenül visszavezethető két éven belül a fa jelentős mértékű pusztulása.
8. Fás szárú növény: fa, cserje és fás szárú kúszónövény együttes megnevezése.
9. Favédelmi terv: A zöldfelületek építési munkáit érintő kiviteli (kertészeti-, zöldfelületrendezési-) terv része, mely az építési területen álló fák szakszerű védelmének részleteit tartalmazza, az MSZ 12042:2019 (Fák védelme építési területeken) szabvány alapján.
10. Favédelmi zóna: a statikai védőzónát, a csurgóterületet és a favédelmi területet magában foglaló, a fa által a föld felett és felszín alatt teljes gyökérzetével elfoglalt, védendő területe. Átmérője a csurgóterület + 2 x 1,5 m, azaz a csurgóterület szélétől számított másfél méterrel növelt terület, melyen munkálatok csak szakfelügyelet mellett végezhetők.
11. Favizsgáló és faápoló szakember vagy szakmérnök: (minősített) „favizsgáló és faápoló szakember” vagy (minősített) „favizsgáló és faápoló szakmérnök” államilag elismert, posztgraduális végzettséggel rendelkező személy.
12. Favizsgálati szakvélemény: minősített favizsgáló és faápoló szakember vagy minősített favizsgáló és faápoló szakmérnök által készített vizsgálati dokumentáció, amely a fa általános adatait (faj, fajta, fakataszteri azonosító), fizikai paramétereit, a farészek állapotmutatóit, a fa vitalitási értékét (életképességét), a fahibákat, a fa ápolási munkálataira vonatkozó javaslatot, valamint a fa vagyoni értékét is tartalmazza. Indokolt esetben elfogadható biológus, erdőmérnök, természetvédelmi mérnök, kertészmérnök, tájépítész vagy táj- és kertépítési mérnök által kiadott szakvélemény is, ha a fent megadott adatokat hiánytalanul tartalmazza.
13. Fiatal fa: A fa a kiültetés időpontjától számított első 5 évben.
14. Földlabdás növény: Olyan növény, amelynek a gyökérzete földlabdában található.
15. Gyökérnyak: A fának a talajszint vonalában található azon része, ahol a gyökér és a törzs kapcsolódik egymáshoz. A gyökér szerteágazó edénynyaláb-gyűjtőrendszere itt fut össze és találkozik a továbbító rendszerrel, a törzs szorosan egymás mellett álló edénynyalábjaival. Sérülése végzetes következményekkel járhat, épségére különös figyelmet kell fordítani.
16. Gyökérterület: Az a négyzetméterben kifejezett talajfelület, amely alatt a fa gyökérzete helyezkedik el.
17. Gyökérvédelem: Az ültetett fa gyökerének védelme a mechanikai sérülésektől, kiszáradástól vagy egyéb káros hatásoktól.
18. Illegális fakivágás: engedély nélkül végzett fakivágás.
19. Inváziós fajú fás szárú növények: a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében, illetve az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 60/2017. (XII. 21.) FM rendelet 3. sz. mellékletének B) táblázatában meghatározott növények, valamint az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről kiadott Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) végrehajtási rendeleteiben meghatározott fajok.
20. Iskolázott fa: Nevelése során legalább kétszeri gyökéralávágással vagy átültetéssel nevelt fa, amelynek a felhasználás előtti kiemeléskor szabályos koronája, továbbá hajszálgyökerekkel dúsan átszőtt és tömött földlabdája van.
21. Kiszáradt fa: olyan fa, amely a vegetációs időszak során nem rendelkezik élő lombozattal.
22. Koronaalap: a törzs legfelső pontja, amelyből a korona elágazik. A koronaalap az edénynyalábok fontos találkozási pontja, e nyalábokat szétágaztatja a korona felé. Sérülései nehezen gyógyítható, súlyos sérülései a fáknak.
23. Közterület: minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván.
24. Közhasználatú terület: a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is.
25. Különleges értékű fa: adott közigazgatási terület szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény.
26. Metszés: fás szárú növény szakszerű visszavágása, metszése, mely a lombkorona 30%-át el nem érő mérték esetén metszésnek, a lombkorona 30-50%-át érintő esetben erőteljes metszésnek minősül.
27. Minősített Favizsgáló: a Magyar Faápoló Egyesülete (továbbiakban: MFE) által vezetett Minősített Favizsgáló jegyzékben szereplő, faápolási/favizsgálati szaktevékenységet végző szakember, aki a MFE szakmai irányelveit követve végzi munkáját, vizsgálati módszereinek leírása, dokumentációja megfelel a szakmai követelményeknek.
28. Nyugalmi időszak: A lombhullás végétől a rügyfakadás kezdetéig tartó időszak. A vegetációs időszak ellentéte.
29. Statikai biztonsági védőzóna: A fa statikai egyensúlyának megtartására szolgáló, vastag (tartó és támasztó) gyökérzetét borító talajterület. Átmérője a fa törzsátmérőjének a kilencszerese (sugara a fa törzsátmérőjének négyszerese a gyökérnyaktól mérve), melyen felszín alatti munkálatok végzése tilos.
30. Talajcsere: Az a tevékenység, amikor az ültetőgödör talaját igazolt származási helyről beszerzett, a növény számára megfelelő minőségű ültetőközegre cseréljük.
31. Továbbnevelt sorfa: kertészeti faiskolai szabványoknak megfelelő, legalább 12-14 cm törzskörméretű, 220 cm törzsmagasságú, többször iskolázott, fajra és fajtára jellemző szabályos növekedésű, egyenletes ágelosztású, többéves, koronás fa.
32. Törzsátmérő: A fatörzs talajfelszíntől számított 1 m magasságában, bokorfa esetén az első elágazás alatt mért körátmérője, centiméterben kifejezve.
33. Törzskörméret: A fatörzs talajfelszíntől számított 1 m magasságában, bokorfa esetén az első elágazás alatt mért kerülete, centiméterben kifejezve.
34. Törzsmagasság: A fa törzsének a talajszinttől az első elágazásig mért hosszúsága, centiméterben kifejezve.
35. Törzsvédelem: Az ültetett fa törzsének védelme a mechanikai sérülésektől és az időjárás káros behatásaitól.
36. Túltelepítés: a nem közterület megnevezésű ingatlan területén 80 m2-enként több mint 1, faja szerint növekedése során legalább 8 m koronaátmérőt elérő fa található, vagy ha a lombkoronaszint teljesen záródott.
37. Ültetőgödör: A telepítendő fás szárú növény méretének és igényeinek megfelelő, talajcserével előkészített terület.
38. Ültetési terv: A fa ültetésének részletes dokumentációja.
39. Várostűrő fa: a káros környezeti hatásoknak (pl. levegőszennyezés, talaj-, talajvíz szennyezettség, sózás) ellenálló fafajta.
40. Vegetációs időszak: A lombhullató növényeknek a rügyfakadás kezdetétől a lombhullás végéig tartó időszaka, mely március 15-től október 15-ig tart.
41. Zoológiai szakvélemény: okleveles biológus vagy természetvédelmi mérnök/szakmérnök által készített, a fás szárú növény által lakott, és/vagy azon fészkelő védett állatokra vonatkozó szakvélemény.
42. Zöldfelület: a települések területén belül a biológiailag aktív növényzettel fedett, benőtt, betelepített területek összessége, tulajdonformától függetlenül. Gyep- és cserjeszinten a borítottság akkor teljes, ha az egyedek kitöltik a közöttük lévő, rendelkezésre álló életteret. Fák törzsének közvetlen közelében, ahol a gyep- és cserjeszint életfeltételei nem adottak, a zöldfelület méretét a le nem burkolt gyökérzóna adja.
43. Zöldterület: állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. A zöldterület általános használata szerint közpark vagy közkert.
A kerületi növényállomány fenntartása és védelme
Zöldfelületek és zöldterületek fenntartása, védelme
4. § (1) Az Önkormányzat közigazgatási határán belül levő zöldfelület tulajdonosa, vagyonkezelője, fenntartója vagy üzemeltetője (a továbbiakban: tulajdonos) köteles a tulajdonában, kezelésében, üzemeltetésében lévő zöldfelületeket fenntartani, valamint gondoskodni a növényzet ápolásáról, minőségének javításáról és az időszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a vonatkozó jogszabályok alapján.
(2) A tulajdonos az (1) bekezdés szerinti feladatai keretében köteles a zöldfelületet
a) üzemeltetni, a rendeltetésszerű használat feltételeit biztosítani,
b) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jó karban tartani vagy tartatni,
c) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől és indokolatlan beavatkozásoktól lehetőség szerint megóvni, szükség esetén kezelni,
d) az inváziós fajok terjedését visszaszorítani,
e) a zöldterületek használatából következően azokat rendszeresen felújítani,
f) a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően nyilvántartani, és
g) az építészeti, közmű- vagy egyéb fejlesztések során a meglévő értékes zöldfelület és különösen a fás szárú növények megtartását prioritásként kezelni.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó zöldterületeket rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül, a tulajdonos, a vagyonkezelő ettől eltérő döntése hiányában, mindenki ingyenesen használhatja. Ha a használat során állagsérelem következik be és ezáltal a tulajdonost kár éri, a használó köteles az általa okozott kárt megtéríteni. A tulajdonos ennek biztosítása érdekében jogosult a használótól előzetesen meghatározott mértékű kauciót bekérni.
(4) A zöldterületek megóvásához és fejlesztéséhez szükséges feltételeket az Önkormányzat a költségvetési rendeletében meghatározott mértékben biztosítja.
5. § (1) A zöldterületek megóvása érdekében tilos a növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldfelületek egyéb elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak bármilyen módon történő megrongálása, elpusztítása, károsítása, szakszerűtlen kezelése.
(2) A zöldfelületen lévő élő fák kivágására csak az e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel, a hatósági engedélyben foglaltak alapján kerülhet sor.
(3) Tilos a zöldterületeken lévő fákról, növényekről tulajdonosi engedély nélkül a virágok, termések stb. szedése, a fák megcsonkítása.
(4) Tilos a zöldterületek növényzetét, felszerelési tárgyait vagy azok tartozékát, az ott elhelyezett köztéri műtárgyakat megrongálni, elpusztítani.
(5) Járművel, kerékpárral csak a zöldterületek erre a célra kijelölt útjain lehet közlekedni.
(6) Parkosított területre gépkocsival vagy más járművel behajtani, ott megállni tilos.
(7) Zöldterületen gépjárművet javítani, mosni, valamint ilyen célra a közkifolyót, kerti csapot igénybe venni tilos.
(8) Zöldterületen szemetelni, azt bármilyen módon (pl. útszóró sóval, higítószerekkel, ásványi olajokkal, savakkal, lúgokkal, festékekkel, cementtel vagy más kötőanyagokkal) beszennyezni, vagy azon törmeléket vagy egyéb tárgyat engedély nélkül elhelyezni tilos.
(9) A zöldterületet a rendeltetésétől eltérő célra (például: árusítás, rendezvények, egyéb üzleti tevékenység) a tulajdonos előzetes egyetértésével, csak megfelelő engedéllyel, ideiglenesen, a helyreállítás költségeinek megtérítése és az esetleges hatósági engedélyezés során megállapított megfelelő biztosítékok kikötése mellett lehet használni. A használat megkezdése előtt a tulajdonos és a használó által közösen végzett, megelőző állapotfelmérés szükséges.
(10) A zöldfelületeket, az azokon átvezető útvonalakat, sétányokat, játszótereket, játszószereket mindenki csak saját felelősségére, rendeltetésszerűen, a jelen rendeletben, más jogszabályokban és a tulajdonos által meghatározott feltételek szerint használhatja. A tulajdonos a zöldfelületeken elsődlegesen a növények fejlődését, életben maradását szolgáló feltételeket köteles kialakítani, és ehhez igazodóan gondoskodik az útvonalak, sétányok kialakításáról.
(11) A helyi közlekedéssel összefüggő feladatok megvalósítása során úgy kell eljárni, hogy a közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterületen – a közlekedés és a parkolás feltételeinek biztosítása mellett – a zöldterület kellő védelmet kapjon, annak érdekében, hogy funkcióját folyamatosan betöltse és épségben fennmaradjon.
(12) Tilos a zöldterületen közműveket fektetni, kivéve, ha a közműfektetés alapos indokkal, jogszabály, helyi építési szabály vagy településképi rendelkezés alapján, műemléki érték védelme érdekében, vagy közútkezelő burkolatbontási hozzájárulása hiányában más nyomvonalon nem oldható meg és a közműfektetést végző szervezet vagy személy a tulajdonos felé kötelezettséget vállal a szakszerű helyreállításra, és azt a tulajdonos elfogadja.
(13) A halasztást nem tűrő igénybevételek (pl. csőtörés) esetén az igénybe vevő köteles a tulajdonost haladéktalanul értesíteni, és gondoskodni az eredeti állapot 30 napon belül – a tulajdonossal egyeztetett módon – történő helyreállításáról, az érintett terület és közvetlen környezete tisztán tartásáról, a keletkezett hulladék eltávolításáról, a növényzet és állatvilág védelméről. Ha a növényültetés és az egyéb helyreállítási munkák szakmai okok alapján ezen időn belül nem végezhetők el, akkor azokat a legközelebbi ültetési időszakban kell végrehajtani.
(14) Aki a közterületen lévő növényzetet megrongálja, köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha ez nem lehetséges, akkor a rongálással okozott kárt megtéríteni az Önkormányzat részére. Fák visszafordíthatatlan károsítása esetén a kár mértékét e rendelet 22. § szerint kell megállapítani.
Fák telepítése, fenntartása és általános védelme
6. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló, vagyonkezelésében vagy egyéb jogszerű használatában lévő ingatlanokon található fákról fakatasztert vezet, azt rendszeresen frissíti, továbbá biztosítja a fakataszterben nyilvántartott fák azonosítására szolgáló adatok nyilvános elérhetőségét.
(2) Az ingatlan használója az Önkormányzat megbízásából a fakataszteri felmérést végző személyeket – a felméréshez szükséges legrövidebb időtartamra – az ingatlanra beengedni köteles.
(3) Közterületen fás szárú növényt ültetni kizárólag az ingatlan tulajdonosának előzetes hozzájárulásával lehet.
(4) Közterületi fásításra csak díszfaiskolából származó, az ökológiai feltételeknek és a MSZ 12170 minőségi követelményeinek megfelelő növényfajt (növényfajtát) szabad felhasználni.
(5) Tilos közterületre kiültetni az e rendelet 4. mellékletében invazívként nyilvántartott fafajokat.
(6) Fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az – figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére – az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.
(7) Közterületen lévő fasor fahiányainak pótlása az adott fasor vonalába történő telepítéssel, lehetőleg a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával történhet, ha annak környezeti feltételei adottak. Indokolt esetben (pl. biodiverz fasor telepítése vagy fasor fafajának fokozatos cseréje) eltérő fajú fákkal is pótolhatók a fahiányok, faültetési terv alapján.
(8) Annak érdekében, hogy az elültetett fák és cserjék teljes kifejlődésük után ne károsítsák a szomszédos telket,
a) 4,0 méternél alacsonyabbra növő fa a telekhatártól legalább 1,5 méterre; támfaltól, épülettől, építménytől legalább 2,5 méterre;
b) egyéb fa (diófa és magasra növő, terebélyes fák kivételével) telekhatártól legalább 2,5 méterre; támfaltól, épülettől, építménytől legalább 3,0 méterre;
c) diófa és magasra növő, terebélyes fa a telekhatártól legalább 3,5 méterre; támfaltól, épülettől, építménytől legalább 5,0 méterre
telepíthető.
7. § (1) Meglévő fahelyet faültetés számára, közműmentesen, hosszú távra meg kell őrizni, és csak kivételesen indokolt esetben lehet megszüntetni.
(2) Újonnan kialakítandó fahelynek meg kell felelnie az oda ültetni tervezett növényfaj ökológiai és termesztési igényeinek.
(3) A fahely kialakításakor különös figyelmet kell fordítani a fahely talajának állapotára, és amennyiben az nem felel meg az ültetendő fa hosszú távú igényeinek, talajcserét kell végezni.
(4) A fahely kialakításakor a terület vízháztartásának figyelembevételével kell kialakítani a vízelvezetést, szükség esetén drénréteget vagy dréncsövet kell beépíteni.
(5) A mindenkor hatályban lévő vonatkozó szabványok szerint: az ültetőgödör mérete nagy termetű fánál legalább 2 x 2 x 2 m, közepes és kis termetű fánál 1 x 1 x 1 m; nagy termetű cserjénél 80 x 80 x 80 cm, közepes termetű cserjénél 60 x 60 x 60 cm, kis termetű cserjénél 40 x 40 x 40 cm legyen, amelytől eltérni kizárólag a fa saját geometriai jellemzőihez igazodóan lehetséges, annak figyelembevételével, hogy a fentiekben lehatárolt talajtérfogat méretek nem csökkenhetnek.
(6) Az ültetőgödröt a telepítendő fa, facsemete tulajdonságainak, élettani sajátosságainak megfelelő ültetőközeggel kell feltölteni. Az ültetőgödör eredeti talaját csak legalább 50%-ban jó minőségű termőfölddel és az ültetendő növény eredését segítő talajjavító anyagokkal keverve lehet visszatölteni.
(7) A lombos fa kiültetéskor
a) 20 cm alatti törzskörméret esetén: legalább kétszer iskolázott,
b) 20-30 cm törzskörméret esetén: legalább háromszor iskolázott,
c) 30 cm törzskörméret felett: legalább négyszer iskolázott legyen.
(8) Lombhullató fás növényt vegetációs időben nem, csak nyugalmi állapotban szabad ültetni (kivételt képeznek a termesztőedényben nevelt növények). Földlabdás örökzöld növényeket a lombhullató fák nyugalmi állapotával megegyező időszakban, a termesztőedényben nevelt örökzöld növényeket a fajra jellemző eredési optimum időszakában is lehet ültetni.
(9) A beültetett fát az ültetés után támasztani és/vagy rögzíteni kell, az MSZ 12172:2019 szabványban meghatározott módok szerint.
(10) Fás szárú növény megtarthatósága érdekében műszaki-tervezési, mérnökbiológiai és gyökérmenedzsment eszközök alkalmazásának követelménye írható elő.
Fák általános védelme
8. § (1) Tilos az élő fára plakátot, hirdetést vagy más reklámhordozót kiragasztani, kiszegezni.
(2) Tilos a fahelyek és a fás szárú növényekkel beültetett zöldfelületek taposása, szennyezése, azon a járművel parkolás vagy a talaj tömörödésével, a növények (pl. gyökérnyak vagy a törzs) sérülésével járó tevékenységek végzése. Közterületi vendéglátó teraszok és rendezvények esetében gondoskodni kell az ott lévő fás szárú növények megóvásáról, különösen a taposás és ráparkolás elleni védelméről.
(3) Tilos a fa kezelőjének hozzájárulása nélkül a fákon bármilyen tárgyat, eszközt, berendezést elhelyezni, vagy a fákhoz rögzíteni. A fán talált vagy ahhoz rögzített tárgyat, eszközt, berendezést a fa kezelője a tárgy, eszköz, berendezés tulajdonosának értesítése vagy jóváhagyása nélkül eltávolíthatja.
(4) A rendelet hatálya alá eső területen lévő fás szárú növény tulajdonosa vagy kezelője köteles a fás szárú növényt a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jól karban tartani vagy tartatni. Jó karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény
a) fajra jellemző és fajtatulajdonságainak, növekedési jellemzőinek megfelelő (csak az elengedhetetlenül szükséges mértékű) metszése, ifjítása, sérüléseinek kezelése (sebkezelés),
b) megfelelő tápanyag- és vízellátottságának biztosítása, továbbá
c) eltávolítása kiszáradás esetén.
(5) Ha a fa a jó karbantartás elmaradása miatt válik élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi szempontból veszélyessé, akkor az a tulajdonosnak felróható.
(6) Amennyiben bárki a rendelet hatálya alá tartozó fás szárú növényben, annak törzsében, gyökérzetében, ágrendszerében sérülést, faértékcsökkenést okoz, a faápolási költségek megtérítésére, az értékcsökkenés pénzbeli megfizetésére, illetve visszafordíthatatlan károkozás esetben a fás szárú növény pótlására köteles.
Fás szárú növények védelme építési területen
9. § (1) Minden olyan esetben, amikor az építési tevékenység fás szárú növényzetet érint, az építtetőnek az építési beruházás tervezési szakaszában, de legkésőbb az építési tevékenység megkezdése előtt táj- és kertépítész vagy favizsgáló és faápoló szakmérnökkel vagy szakemberrel a 6. melléklet szerinti favédelmi tervet kell készíttetnie.
(2) A favédelmi tervben meg kell határozni a megmaradó fás szárú növényzetre veszélyt jelentő tényezőket, javaslatot kell tenni a védelmükre, és meg kell tenni a védelmükhöz szükséges intézkedéseket.
(3) Fás szárú növénnyel érintett területen építési munka csak a favédelmi tervben foglalt intézkedések betartásával végezhető.
10. § (1) Favédelmi zóna kijelölésénél arra kell törekedni, hogy a kijelölt terület a fa teljes gyökérzetét megvédje. A gépek, eszközök és munkálatok okozta mechanikai sérülések (pl. kéregsérülés, gyökerek szakadása, korona sérülése) ellen a favédelmi zóna határát el kell keríteni. A törzsvédő palánk felhelyezésénél különösen arra kell figyelni, hogy palánk alapja a gyökérnyakra ne kerüljön rá. Oszlopos vagy ferde állású fák esetében a favédelmi zónát egyedileg kell megállapítani.
(2) Ha a teljes favédelmi zóna elkerítésére nincs lehetőség, akkor a statikai védőzónát kell elkeríteni, ügyelve arra, hogy a kerítés elhelyezésekor a fa gyökere ne sérüljön meg. A statikai zónában munkálatok végzése tilos, kivételes esetekben csak a favédelmi tervben rögzített részletes előírások betartásával megengedett.
(3) A csurgóterületen a munkálatok csak kézi bontással végezhetők. A teljes favédelmi zónában a munkálatok csak a favédelmi tervben foglaltak szerint végezhetők.
(4) A fa törzsét védeni kell rugalmas, energiaelnyelő réteggel ellátott, legalább 2 m magas deszkázattal történő körbekerítéssel. A védelemre szolgáló deszkázatot a fa sérülése nélkül kell rögzíteni, és nem szabad közvetlenül a gyökérnyakra ráhelyezni.
(5) A koronát a gépek, eszközök okozta károktól meg kell védeni, szükség esetén a veszélyeztetett ágakat fel kell kötözni, roncsolásmentes eljárással.
(6) Árok, illetőleg építési gödör ásását a gyökérterületen lehetőleg el kell kerülni. Amennyiben elkerülhetetlen, akkor a kivitelezést a gyökérzet kímélésével kell végezni, az árok, ill. építési gödör törzstől mért legkisebb távolsága a törzsátmérő négyszerese, de legalább 1,0 m legyen. Az ásás során a fa statikai védőzónája nem sérülhet.
(7) Fák törzsétől a törzsátmérő négyszerese sugarú körön belül a gyökérzónában lévő föld kitermelése kizárólag kézi munkaerővel végezhető el.
(8) Közművezetéket – amennyiben azt jogszabályban foglalt építési és burkolatbontási szabályok vagy a helyi építési szabályzat, illetve településképi előírások lehetővé teszik – lehetőség szerint a fasor tengelyétől és a fáktól számított legalább 2 méterre szabad telepíteni úgy, hogy az a növényállományt ne károsítsa, illetve a telepítés a legkisebb növénykárosodással járjon.
(9) Amennyiben a földalatti vezetékek lefektetése mégis érinti a gyökérzónát, a vezetékeket lehetőleg a gyökérzet mélysége alá, a gyökerek alatt átfűzve kell telepíteni. Az ásás során a gyökerek sérülését meg kell akadályozni, az esetleges sérüléseket fasebészeti módszerekkel kezelni kell.
(10) Földmunkák során 5 cm-nél vastagabb gyökerek elvágása lehetőség szerint kerülendő. Amennyiben szükséges, az 5 cm alatti gyökereket metszéssel kell levágni, metszés után a metszési felületet növekedést serkentő anyaggal kell kezelni.
(11) A fák gyökérzónájának a felszínre kerülésekor a gyökérzetet óvni kell a kiszáradástól, a gyökerek szabadon nem állhatnak, azokat légáteresztő, nedvességtartó anyaggal (pl. geotextillel, kókuszrosttal) takarni kell (egyedi gyökérvédelem). A takaróanyagot nedvesen kell tartani. Vízelvezetési problémák miatt a fák gyökérzónája nem ázhat el, illetve nem állhat pangó vízben.
(12) A favédelmi zónában lehetőség szerint el kell kerülni sávalap készítését, azt pontalapok készítésével kell kiváltani. A pontalapok kialakítása során a statikailag fontos gyökerek nem sérülhetnek. Amennyiben sávalap építése nem kerülhető el, akkor a sávalap és a fa közé gyökérzárat kell építeni.
(13) A fa környezetében folyó munkák során a gyökérterületen való talaj vagy más anyag felhordását lehetőleg el kell kerülni. A gyökérterületen a talajlehordás tilos.
(14) Megtartandó fa esetében a fa csurgóterületén belül kizárólag víz- és légáteresztő burkolat építhető, és a fa törzse körül 1 méteres távolságon belül semmilyen burkolat nem létesíthető.
(15) Amennyiben gépek vagy más hőforrások miatt fennáll a veszélye annak, hogy a fának vagy a fa egy részének hőmérséklete 40 °C fölé emelkedik, akkor a fát ettől meg kell védeni (pl. hőszigeteléssel).
(16) Építkezéssel érintett fák 1,5 m-es körzetében építési anyagokat, kitermelt földet és törmeléket elhelyezni és tárolni tilos. Amennyiben a gyökérterület korlátozott idejű igénybevétele (megalapozott indokkal, kivételes esetben) nem kerülhető el, akkor a terhelt felület e lehető legkisebb legyen, és a talajt védő elemekkel kell ellátni, olyan módon, hogy a talajban a légcsere, vízellátás, terhelés elosztása és a káros szennyeződésektől való védelem biztosítva legyen.
Fás és fásodó szárú kúszónövények védelme
11. § (1) A fák kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a 15 m2-nél nagyobb területet befutott lombfelülettel rendelkező, fás és fásodó szárú kúszónövény kivágása vagy jelentős csonkítása esetén közterületen.
(2) Az Önkormányzat a zöldfalak létesítését a Környezetvédelmi Alapból támogathatja.
Különleges értékű fás szárú növények
12. § (1) Az Önkormányzat által közvetlenül igazgatott közterületeken található fás szárú növényállományból különleges értékű fás szárú növénynek minősül a Budapest Főváros I. kerülete szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény (fa, cserje, vagy fás szárú kúszónövény). A kerületi különleges értékű fás szárú növények jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Különleges értékű fás szárú növény – a közvetlen élet- és balesetveszély-, valamint nagyobb vagyoni kár veszélyének elhárítása kivételével – nem vágható ki. Különleges értékű fás szárú növény részei – a közvetlen élet- és balesetveszély-elhárítás, nagyobb vagyoni kár veszélyének elhárítása illetve a növény állapotát műszeres favizsgálat eredménye vagy favizsgálati szakvélemény szerint javító beavatkozás kivételével – nem távolíthatók el.
(3) Az Önkormányzat a tulajdonában, vagyonkezelésében, vagy egyéb használatában álló ingatlanon elhelyezkedő különleges értékű fás szárú növény ápolásáról és az ehhez szükséges többletfedezetről a kerületi zöldfelületek fenntartását végző közszolgáltatóval (BUJSZ) kötött mindenkori közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.
13. § (1) A különleges értékű fás szárú növénnyé minősítéséről, valamint e minősítés megszüntetéséről a Városfejlesztési, Innovációs és Környezetvédelmi Bizottság hivatalból vagy kérelemre dönt.
(2) Nem minősíthetők különleges értékű fás szárú növénnyé olyan fás szárú növények, melyekre vonatkozóan már végleges fakivágási engedély került kiadásra.
(3) Az Önkormányzat hivatalból történő eljárásán túl kérelemre induló eljárásban a fás szárú növény különleges értékű fás szárú növénnyé minősítését vagy e minősítésének megszüntetését írásban bárki kezdeményezheti. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét, címét,
b) a fás szárú növény megnevezését és elhelyezkedését (cím, helyrajzi szám, telekrész), és
c) a kezdeményezés indoklását.
(4) A kezdeményezésről az Önkormányzat írásban értesíti az érintett ingatlan használóját, az eljárás kezdeményezőjét, továbbá hirdetményt tesz közzé a www.budavar.hu honlapon.
(5) A különleges értékű fás szárú növénnyé minősítés, valamint e minősítés megszüntetése favizsgálati szakvélemény és az abban meghatározott faérték-kimutatás, valamint a Magyar Faápolók Egyesülete megfelelő szakmai előírásai alapján történik.
(6) Az érintett ingatlan használója tűrni köteles, hogy az Önkormányzat megbízásából a favizsgálati szakvéleményt készítő minősített favizsgáló és faápoló szakmérnök, vagy minősített favizsgáló és faápoló szakember – az állapotfelméréshez szükséges legrövidebb időtartamra – az ingatlanra bemenjen és ott a felmérést elvégezze.
(7) Különleges értékű fás szárú növénnyel kapcsolatos favizsgálatot kizárólag a Minősített Favizsgáló jegyzékben szereplő faápolási/favizsgálati szaktevékenységet végző szakember végezhet.
(8) A különleges értékű fás szárú növénnyé minősítést az Önkormányzat indokolt esetben hivatalból, favizsgálati szakvélemény alapján is megszüntetheti.
(9) A különleges értékű fás szárú növénnyé minősítésről, valamint e minősítés megszüntetéséről az Önkormányzat írásban értesíti az érintett ingatlan használóját, az eljárás kezdeményezőjét, továbbá hirdetményt tesz közzé a www.budavar.hu honlapon.
(10) A különleges értékű fás szárú növénnyé minősített fa, cserje vagy fás szárú kúszónövény e minősítése, illetve a különleges értékű fás szárú növénnyé minősítés megszüntetése a kerületi fakataszterben átvezetésre kerül.
Fás szárú növények kivágásának és pótlásának szabályai
Általános szabályok
14. § (1) Fás szárú növény kivágása – az élet-, egészség vagy vagyonvédelmet szolgáló beavatkozások kivételével – augusztus 16. és március 14. között történhet, ettől csak olyan zoológiai szakvélemény alapján lehet eltérni, mely szerint a fás szárú növény kivágása nem veszélyeztet védett természeti értéket.
(2) A rendelet hatálya alá eső területen fás szárú növény kivágását Budapest Főváros I. kerület Budavári Polgármesteri Hivatal jegyzője (továbbiakban: Jegyző) engedélyezi. A fakivágási engedély érvényességi ideje a véglegessé válás napjától számított egy év.
(3) Fakivágási engedély kiadásának csak az alábbi esetekben van helye:
a) a fa növény-egészségügyi állapota miatt elengedhetetlen,
b) a fa – statikai szakvéleménnyel igazoltan – épület, kerítés vagy bármely más építmény állagát veszélyezteti, illetve – favizsgálati szakvéleménnyel igazoltan – balesetet idézhet elő,
c) a fa statikai zónáját érintő építési tevékenység semmilyen más módon nem oldható meg,
d) arra hatósági vagy bírósági eljárás kötelez.
(4) Fás szárú növény kivágása, részeinek eltávolítása a rajta élő, fészkelő egyéb élőlényeket nem veszélyeztetheti. Indokolt esetben a kérelmező zoológiai szakvélemény benyújtására kötelezhető. Vegetációs időszakon belül elengedhetetlenül szükséges fakivágás esetén kötelező a zoológiai szakvélemény benyújtása.
(5) Közterületen történő fakivágás esetén a kivágandó fa törzsére az adott fa állapotát bemutató fadiagnosztikai adatlapot legkésőbb 7 nappal a kivágás előtt ki kell helyezni.
(6) A rendelet hatálya alá eső területen fakivágást csak favizsgáló és faápoló szakember vagy szakmérnök, faápoló technikus vagy belterületi fakitermelő végzettséggel rendelkező szakember végezhet.
(7) A rendelet hatálya alá eső területen faápolást csak favizsgáló és faápoló szakember, favizsgáló és faápoló szakmérnök, vagy faápoló technikus végzettséggel rendelkező szakember végezhet.
(8) A rendelet hatálya alá eső területen kiemelt jelentőségű fák ápolását csak MFE Minősített Faápoló végzettségű szakember végezheti. Kiemelt jelentőségű fa a Világörökségi területen levő minden fa, a településképi rendeletben meghatározott településképi szempontból jelentős fák, a Főkert mindenkori nevezetes fák jegyzékében megtalálható fák, illetve az e rendelet alapján kijelölt különleges értékű fák.
(9) 10 cm-nél kisebb törzsátmérőjű, nem kertészeti céllal ültetett (ellenőrzött faiskolából származó) fák, sarjak, spontán kikelt magoncok kivágása, eltávolítása nem engedélyköteles.
(10) Fák esetében:
a) a lombkorona 10 térfogatszázalékot meghaladó mértékben történő eltávolítása csak favizsgálati szakvélemény alapján, szakfelügyelet mellett, a keletkező sebek szakszerű kezelésének feltételével történhet;
b) a lombkorona 50 térfogatszázalékot meghaladó eltávolítása esetén jelen rendelet fakivágásra és pótlásra vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
Fák kivágása magánterületen
15. § (1) Magánterületen lévő fa kivágását a Jegyző engedélyezi.
(2) A fa kivágásának engedélyezését legalább a kivágás tervezett időpontját 60 nappal megelőzően, az 1. melléklet szerinti nyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal kell az ingatlan használójának kérelmeznie.
(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és lakcímét (székhelyét), elérhetőségét
b) a fa (fák) által érintett ingatlan helyrajzi számát, valamint az ingatlan helyszínrajzát, melyen be kell jelölni és sorszámmal ellátni a kivágandó és a kivágás után megmaradó fa (fák) helyét
c) a kivágandó fa (fák) darabszámát, sorszám szerinti fajának megnevezését, 1 m magasságban mért törzsátmérőjét (cm-ben megadva), egészségi állapotát (szükség esetén fényképpel alátámasztva)
d) a fa (fák) kivágása esetén annak indokát, és az azt megalapozó teljeskörű favizsgálati szakvéleményt,
e) az érintett fa (fák) erőteljes metszése esetén annak indokát, és az azt megalapozó teljeskörű favizsgálati szakvéleményt.
f) nyilatkozatot a fa (fák) pótlásának módjáról, darabszám, fajta, törzsátmérő és helyszín megjelölésével.
g) A kérelemhez mellékelni kell a kivágandó fával rendelkezni jogosult(ak)nak a kivágáshoz való hozzájáruló nyilatkozatát.
(4) Magánterületen fa csak akkor vágható ki, ha megfelel az alábbi feltételek legalább egyikének:
a) inváziós fajú és/vagy erősen allergén;
b) elhelyezkedése, kiterjedése vagy egészségi állapota miatt más, egészséges fa életképességét, egészségét veszélyezteti,
c) egészségi állapota miatt cseréje favizsgálati szakvélemény alapján indokolt,
d) kivágására hatóság vagy bíróság kötelez,
e) vagyonbiztonságot veszélyeztet,
f) más jogszabály alapján lehatárolt építési helyen belül található és a jogszerű építési munka érdekében a kivágása elkerülhetetlen.
(5) Az elhalt, valamint az élet- és balesetveszélyes állapotú fa kivágásáról az ingatlan használója köteles gondoskodni.
(6) Az élet- és balesetveszélyes fák esetében:
a) A kivágást – amennyiben más lehetőség nincs a veszély elhárítására – a használó köteles haladéktalanul elvégezni és a veszély elhárítása érdekében elvégzett munkát 8 napon belül írásban, az 1. melléklet szerinti nyomtatványon bejelenteni a Jegyzőnek;
b) a bejelentésben a veszélyhelyzet indokoltságát fotóval és okfeltáró favizsgálati szakvéleménnyel igazolni kell,
c) az indokolatlan – vagy utólag határidőn belül be nem jelentett – kivágás engedély nélküli kivágásnak minősül.
(7) Amennyiben a kivágott fa törzsátmérője nem állapítható meg, a fakataszterben rendelkezésre álló adatot, annak hiányában legalább 15 cm törzsátmérőt kell figyelembe venni.
(8) A fa kivágására irányuló kérelemhez, bejelentéshez minden esetben mellékelni kell favizsgálati szakvéleményt és pótlási vagy – a 7. melléklet szerinti tartalommal – faültetési tervet, valamint építési területen a megmaradó fák esetében favédelmi tervet.
(9) A fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén.
(10) A Jegyző a fa kivágása iránti kérelmet elutasíthatja, ha
a) a kérelmező a fa pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott, illetve egyéb hiánypótlási kötelezettségeit nem teljesítette,
b) a kérelmező a számára előírt kompenzációs intézkedést nem tette meg,
c) ha az közfeladat végrehajtását megakadályozza,
d) ha a kivágás természetvédelmi, környezetvédelmi, élővilágvédelmi, településképi vagy kultúrtörténeti jogszabályi előírást vagy védelmet sért.
Fák pótlása magánterületen
16. § (1) A Jegyző a fakivágás engedélyezése keretében rendelkezik a fa pótlásáról. Az engedélynek tartalmaznia kell a kivágás indokát, a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, faját, a pótlás határidejét, a 21. §-ban szabályozott esetekben a pénzbeli megváltás összegét, valamint a befizetés határidejét is.
(2) A fa pótlásának helye lehetőség szerint a kivágással érintett ingatlan. Amennyiben a pótlás az ingatlan adottságai miatt nem, vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a fakivágási engedélyben meghatározott más, e rendelet hatálya alá tartozó közterületi ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni, az engedély kiállításától számított egy éven belül.
(3) A fapótlási kötelezettséget legalább 5 cm törzsátmérőjű (14/16 törzskörméretű), többször iskolázott fával kell teljesíteni, a mindenkor érvényben lévő szabványnak megfelelő minőségben.
(4) Amennyiben a fa pótlása részben vagy egészben sem a fakivágással érintett ingatlanon, sem más közterületi ingatlanon nem teljesíthető, a pótlási kötelezettséget részben vagy egészben pénzben kell megváltani.
(5) A (3) bekezdés szerinti pótlási kötelezettség a túltelepítés elkerülése érdekében úgy is teljesíthető, hogy a pótlásra előírt fa darabszámának egy részét a kivágással érintett ingatlanon ültetik el, a fennmaradó törzsátmérő alapján pótlandó fa ültetése pedig pénzben váltható meg.
(6) A (3)–(4) bekezdésben a hatóság által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségének 2. melléklet szerinti összegét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.
(7) Amennyiben a fás szárú növény kivágása
a) annak inváziós jellege miatt történt, terjedés megelőzése céljából, úgy a pótlás a kivágott fa/fák törzsátmérőjének 0,5-szerese,
b) annak rossz egészségügyi állapota, és az ebből fakadó balesetveszély miatt szükséges, és ez az ok a kérelmezőnek nem felróható, úgy a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg. Amennyiben az ok a kérelmezőnek felróható, úgy a pótlás a kivágott darabszám kétszerese,
c) annak (természetes úton történt) kiszáradása miatt szükséges, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg,
d) vagyon veszélyeztetése miatt szükséges, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg,
e) közműfektetés, -javítás, illetve üzemzavar-elhárítás miatt szükséges, a pótlás a kivágott fa darabszámával egyezik meg,
f) építés, építmény elhelyezése miatt szükséges, a pótlás a kivágott fák törzsátmérőjének megfelelő törzsátmérő szerinti,
g) illegálisan történt, a pótlás a kivágott fák törzsátmérőjének háromszorosa.
(8) Pótlásként az előnevelt díszfák ültetése az alábbiak szerint végezhető:
a) Az ültetést ültetési szezonban, a szabványok, szakmai iránymutatások szerint kell végezni, az ültetőgödröt a telepített fa, facsemete tulajdonságainak, élettani sajátosságainak megfelelő ültetőközeggel kell feltölteni minimum 50% talajcserével, talajjavítással.
b) a pótlásra kötelezettnek - a kiültetéstől számított legalább 24 hónapig - gondoskodnia kell a fák intenzív, rendszeres fenntartásáról,
c) a pótlásra kötelezett kérelmére a fa jobb életkörülményeinek biztosítása érdekében a szabványok, szakmai iránymutatások szerinti minimális faültetési követelményektől eltérő ültetési terv szerinti pótlás is elrendelhető.
(9) A pótlásként történő fa ültetése az e rendelet szerinti 7. § (2)–(9) bekezdésben leírtak szerint végzendő.
(10) Lombhullató fa örökzöld fával nem pótolható.
(11) Pótlásként inváziós fajú fás szárú növények telepítése nem engedélyezett. Az inváziós fajok jegyzéke megtalálható az 4. mellékletben.
(12) Pótlásnál az élőhelyre jellemző, őshonos fafajok alkalmazására kell törekedni. A kerület területén pótlásra javasolt fafajok jegyzéke megtalálható az 5. mellékletben.
(13) Pótlásként figyelembe vehető a kivágást megelőző három évben ültetett fa, amely nem került beszámításra korábbi fapótlási eljárásban.
(14) A pótlást szakszerűen, előrelátóan és körültekintően kell elvégezni azért, hogy a fa a fajra (ill. fajtára) jellemző élettartamot és habitust a növekedése során lehetőség szerint elérhesse. Be kell tartani az épületektől, építményektől és közművektől a szakmailag indokolt védőtávolságot és biztosítani kell a fa töve körül legalább 1×1 méteres víz- és légáteresztő, védett felületet valamint szükség szerint a telepített fa egyéb védelmét. A szakszerűtlenül elvégzett pótlás nem vehető figyelembe.
(15) A pótlás vagy az ismételt pótlás tényét a pótlásra kötelezettnek 30 napon belül be kell jelentenie a Jegyzőhöz.
(16) A Jegyző a pótlás megtörténtét és annak eredményességét a bejelentéstől számított két évig bármikor ellenőrizni jogosult. A fakivágási és pótlási munkák ellenőrzésében a tulajdonos az ellenőrzést végzőt segíteni köteles.
(17) Ha a fa a pótlásától számított második vegetációs időszak kezdetén – vagy az azt megelőző évben – nem hajt ki, vagy 75%-nál nagyobb mértékben elpusztult, a pótlás eredménytelennek tekintendő.
(18) Amennyiben a kivágott fa pótlása eredménytelen, a pótlást meg kell ismételni az eredeti kötelezettség szerinti feltételekkel a jelen szakaszban meghatározottak szerint.
(19) A pótlás valamennyi költségét a pótlásra kötelezett viseli.
(20) Indokolt esetben, a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, a pótlásra rendelkezésre álló időt a Jegyző egyszer meghosszabbíthatja.
(21) A fás szárú növény erőteljes visszametszése esetén az erre adott engedély érvényességének lejártától számított 1 év elteltével az engedélyező hatóság ellenőrizheti.
(22) A katasztrófavédelmi okokból történő kivágás esetén a pótlásról az érintett ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia lehetőség szerint a kivágott fa fahelyén, a kivágott fa darabszámával megegyező mértékben. Az utólagos bejelentést a kivágást végrehajtó szervezet a jelen rendelet 1. mellékletében található űrlap és mellékletei segítségével köteles megtenni 3 munkanapon belül.
(23) Amennyiben a fás szárú növény pótlása, az ingatlan adottsága miatt nem, vagy csak részben teljesíthető, úgy a természetbeni pótlással nem teljesíthető kötelezettség helyett a Jegyző az ingatlan használóját pénzbeli megváltás fizetésére (továbbiakban: kompenzációra) kötelezi e rendelet 21. §-a szerint.
Fák kivágása közterületen
17. § (1) Közterületen lévő fás szárú növényt a tulajdonos engedélye nélkül kivágni, megcsonkítani, metszeni, gallyazni tilos.
(2) A közterületen lévő fás szárú növény kivágásának és pótlásának szabályait a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr) 6-8. §-ai határozzák meg, a fás szárú növény kivágási engedélyre irányuló kérelemhez a Kr. 10. melléklete szerinti nyomtatványt kell alkalmazni. A fakivágási engedély érvényességi ideje a kiállítás napjától számított egy év.
(3) A közúti közlekedés biztonsága, illetve az élet- és vagyonvédelem biztosítása érdekében olyan katasztrófahelyzetekben, amikor szélvihar, tűzeset, zivatar, villámlás okozta kár, kidőlésveszély, közlekedési baleset vagy egyéb vis maior helyzet miatt azonnali katasztrófavédelmi beavatkozásra van szükség, az adott fás szárú növény előzetes engedély nélkül, de utólagos bejelentéssel, favizsgálati szakvéleménnyel, illetve post mortem favizsgálati szakvéleménnyel és fotódokumentációval igazoltan kivágható.
(4)1 A közterületen kivágott fa és cserje maradványai a közterület tulajdonosát illetik. A polgármester kezdeményezésére a közterület tulajdonosának hozzájárulásával a maradványok átruházhatók a kivágást végző részére, vagy más közérdekű - így különösen szociális ellátási - célokra rendelhetők.
Közterületen lévő fa pótlása
18. § (1) Közterületen ültetett és kivágásra kerülő minden fát fajtól és mérettől függetlenül – a tulajdonosi hozzájárulás nélkül ültetett fás szárú növények eltávolítása esetének kivételével – pótolni kell, lehetőség szerint a kivágással érintett ingatlanon.
(2) Amennyiben a fás szárú növény kivágása
a) annak inváziós jellege miatt történt, terjedés megelőzése céljából, úgy a pótlás a kivágott fa/fák törzsátmérőjének 0,5-szerese,
b) annak rossz egészségügyi állapota, és az ebből fakadó balesetveszély miatt; a fa (természetes úton történt) kiszáradása miatt; élet-, egészség vagy vagyon veszélyeztetése miatt; vagy közműfektetés, -javítás, illetve üzemzavar-elhárítás miatt szükséges, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg,
c) építés, építmény elhelyezése miatt szükséges, a pótlás a kivágott fák törzsátmérőjének megfelelő törzsátmérő szerinti,
d) illegálisan történt, a pótlás a kivágott fák törzsátmérőjének kétszerese.
(3) Nem fahelyből kinőtt fa kivágása nem pótlásköteles.
(4) Amennyiben a fa kivágására favizsgálati lappal igazoltan a fa egészségi állapotára tekintettel van szükség (a vizsgálati lap szerint a fa kivágása legfeljebb 5-10 éven belül javasolt), úgy a kivágott fa által érintett ingatlan tulajdonosának kötelezettsége a kivágott fa helyben történő pótlása.
(5) A fás szárú növény pótlása más, e rendelet hatálya alá tartozó közterületi ingatlanon történő telepítéssel is teljesíthető, a Kr. rendelkezései szerint, az engedély kiállításától számított egy éven belül.
(6) Amennyiben a fás szárú növény pótlása, az ingatlan adottsága miatt részben vagy egészben sem a fakivágással érintett ingatlanon, sem más ingatlanon nem teljesíthető, úgy a természetbeni pótlással nem teljesíthető kötelezettség helyett a Jegyző az ingatlan használóját pénzbeli megváltás fizetésére (továbbiakban: kompenzációra) kötelezi e rendelet 21. §-a szerint.
(7) A katasztrófavédelmi okokból történő kivágás esetén a pótlásról az érintett ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia lehetőség szerint a kivágott fa fahelyén, a kivágott fa darabszámával megegyező mértékben. Az utólagos bejelentést a kivágást végrehajtó szervezet a Kr. 10. melléklete szerinti nyomtatvány és mellékletei segítségével köteles megtenni 3 munkanapon belül.
(8) Amennyiben a fa a tulajdonosától független okból (viharkár, gépjárművel okozott baleset stb.) kidől, és az elkövető személye nem határozható meg, úgy a pótlás az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjából finanszírozható.
(9) A fapótlási kötelezettséget legalább 5 cm törzsátmérőjű (12/14 törzskörméretű), iskolázott fákkal kell teljesíteni, a mindenkor érvényben lévő szabványnak megfelelő minőségben.
(10) Pótlásként az előnevelt díszfák ültetése az alábbiak szerint végezhető:
a) Az ültetést ültetési szezonban, a szabványok, szakmai iránymutatások szerint kell végezni, a min. 1m3-es ültetőgödröt a telepített fa, facsemete tulajdonságainak, élettani sajátosságainak megfelelő ültetőközeggel kell feltölteni minimum 50% talajcserével, talajjavítással. A fát 3 darab körmart támrúd elhelyezésével, keresztmerevítőkkel történő egymáshoz rögzítéssel, hevederes (gurtnis) kikötéssel, beöntözéssel (60 1 víz/fa), fatányér kialakítással vagy felkupacolással kell kiültetni,
b) a pótlásra kötelezettnek – a kiültetéstől számított legalább 24 hónapig – gondoskodnia kell a fák intenzív, rendszeres fenntartásáról,
c) a pótlásra kötelezett kérelmére a fa jobb életkörülményeinek biztosítása érdekében a szabványok, szakmai iránymutatások szerinti minimális faültetési követelményektől eltérő ültetési terv szerinti pótlás is elrendelhető,
d) az ültetést és fenntartást csak szakkivitelező végezheti.
(11) A pótlásként történő fa ültetése az e rendelet szerinti 7. § (2)–(9) bekezdésben leírtak szerint végzendő.
(12) Amennyiben a természetbeni pótlásként ültetendő fákat a szabványos módszertől minőségben emelt, speciális módszerrel (Stockholm Faültetési Rendszer, gyökércella, vagy speciális faültető kazetta, melynek alapterülete legalább 16 m2, mélysége legalább 1,5 m) telepítik, az ültetett fák átlagos tőtávolsága minimum 4,5 m, a pótlás teljesítésénél az ilyen módszerrel elültetett fák törzsátmérőjének kétszeresét kell figyelembe venni. Az olyan fahely kialakításnál, ahol a fák életterének javítása, valamint a meglévő közművek védelme érdekében utólagos, egyedi fa- és közművédelmi műveket (gyökérgát, gyökérterelés, pótlólagos védőcső, kábelcsatona-köteg védelem) építenek be, a pótlás teljesítésénél az ilyen módszerrel ültetett fák törzsátmérőjének 1,5-szeresét kell figyelembe venni.
Cserjék pótlása közterületen
19. § (1) Közterületen lévő cserje kivágása esetén a cserje pótlását lehetőleg a kivágott cserjével azonos helyrajzi számú területen történő ültetéssel kell megoldani.
(2) A pótlási kötelezettség mértéke a kivágott cserje darabszámával egyezik meg, a telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást.
(3) Amennyiben a helyben történő pótlás a helyszín adottságai miatt nem lehetséges, valamint nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, vagy engedély nélküli cserje kivágása esetén a pótlás pénzben váltandó meg.
(4) A kivágott cserje pótlásának pénzbeli megváltása esetén a kivágott cserje pótlásának összegét az 2. melléklet tartalmazza, mely összeget az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.
Építési engedélyezés vagy egyszerű bejelentés miatt történő fakivágásra vonatkozó különleges szabályok
20. § (1) Építési engedélyezési vagy egyszerű bejelentési eljárás miatt történő fakivágásra a 14.-19. §-ban foglaltakon kívül az ezen szakaszban foglalt szabályokat is alkalmazni kell.
(2) Építési engedély vagy egyszerű bejelentési kötelezettségből adódó fakivágás esetén a pótlást az építési engedély hatályának időtartama alatt, vagy bejelentés esetén a kiállításától számított 2 éven belül kell teljesíteni.
(3) Ha az építkezés következtében károsodott, rongálódott vagy vált életképtelenné egy fa, annak pótlási kötelezettsége az engedély nélküli fakivágással egyenértékű.
(4) A fakivágási kérelemhez a 15. § (3) bekezdésében szereplő dokumentumokon túl csatolni szükséges
a) az építkezéssel összefüggésben történő fakivágás esetén a véglegessé vált építési engedélyt vagy egyszerű bejelentési kötelezettség esetén az ezt bizonyító dokumentumot,
b) az érintett fákra vonatkozó favizsgálati szakvéleményt és a 7. melléklet szerinti faültetési tervet,
c) a megmaradó fákra vonatkozó favédelmi tervet.
(5) Az építési munkaterületen tájékoztató tábla elhelyezése kötelező a fakivágás megvalósítása előtt legalább 8 nappal, közterületről jól látható módon, amelynek tartalmaznia kell
a) az építtető nevét, elérhetőségét,
b) a fakivágási engedély iktatószámát, érvényességi idejét,
c) a fakivágást végző vállalkozás nevét, elérhetőségét és
d) a fakivágások számát és várható időpontját.
A pótlási kötelezettség pénzbeli megváltása
21. § (1) A fás szárú növények pótlására vonatkozó kompenzáció összegét a 2. melléklet szerint kell megállapítani.
(2) A kompenzáció összegét legkésőbb a fás szárú növény kivágását engedélyező, illetve a pótlási kötelezettséget elrendelő határozat véglegessé válását követő 60 napon belül kell az Önkormányzat Környezetvédelmi Alap számlájára megfizetni, mely összeget az Önkormányzat fák védelmére, ültetésére, valamint zöldfelületek fejlesztésére fordíthat.
(3) Nem kell pénzbeli megváltást fizetni az elhalt, vagy élet- illetve balesetveszélyes fák kivágása esetén.
Engedély nélküli vagy annak minősülő fakivágás esetén alkalmazandó szabályok
22. § (1) Engedély nélküli vagy annak minősülő kivágás esetén az e szakaszban foglaltak teljesítésére a fás szárú növényt kivágató személyt kell kötelezni. Amennyiben ez a személy nem ismert, a pótlásra az ingatlan használóját kell kötelezni.
(2) Engedély nélkül
a) magánterületen kivágott fa esetén e rendelet 16. §-ában,
b) közterületen kivágott fa esetén e rendelet 18. §-ában
foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Illegális fakivágás esetén a természetbeni pótláson vagy kompenzáció megfizetésén felül a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) rendelkezései szerint megállapított közigazgatási bírság fizetendő.
Támogatás a vadgesztenye-aknázómoly okozta károkozás megelőzésére
23. § (1) Az Önkormányzat a társasházak közös tulajdont képező területén található vadgesztenyefák aknázómoly okozta károkozásának megelőzéséhez, illetve a kártétel enyhítéséhez az alábbiak szerint járul hozzá:
a) a vadgesztenyefák injektálásával megvalósuló védekezéséhez 20 000.- Ft/fa/alkalom,
b) a vadgesztenyefák permetezéséhez 10 000.-Ft/fa/alkalom támogatás biztosításával.
A Jegyző ugyanazon gesztenyefa esetében, egy évben háromszor biztosíthatja a b) pontban rögzített támogatást.
(2) A támogatás együttes feltételei:
a) a társasház számlaszámát is tartalmazó, minden tárgyév szeptember 30-ig bejelentett (8. melléklet szerinti) kérelem – közös képviselő vagy intéző bizottság elnöke részéről –, amelyet a Jegyzőhöz kell benyújtani,
b) társasházi alapító okirat bemutatása,
c) az injektálást vagy a permetezés kivitelezését követően a vállalkozó által kiállított számla eredetiben történő bemutatása, illetve egy számlamásolat csatolása.
(3) A (2) bekezdésben jelzett feltételek bármelyikének hiánya esetén nincs mód a támogatás biztosítására.
(4) A támogatást egyéb, nem társasházi ingatlan tulajdonosai is igényelhetik – pl. magánszemélyek, közös tulajdont képező ingatlanok tulajdonosainak képviselői – a (2) bekezdésben felsorolt feltételek szerint – kivéve annak b) pontját – azzal, hogy kötelesek megnevezni a számlát vezető pénzintézetet, illetve megadni számlaszámukat.
(5) A számla benyújtását követő 60 napon belül a Jegyző gondoskodik a kérelem jogosultságának elbírálásáról, és a támogatási összeg átutalásáról.
Támogatás a magánterületen álló fák szakszerű vizsgálatára és ápolására
24. § (1) Az Önkormányzat támogatást biztosít az I. kerület közigazgatási területén levő, nem közterületen elhelyezkedő fák szakszerű állapotfelmérésére és kezelésére, az alábbiak szerint:
a) vizuális favizsgálat: legfeljebb 20 000 Ft/fa
b) műszeres vizsgálat (pl. Fakopp): legfeljebb 25 000 Ft/fa
c) faápolás: legfeljebb 50 000 Ft/fa támogatási összeg erejéig.
(2) A támogatott állapotfelmérést kizárólag favizsgáló és faápoló szakmérnök végezheti, a faápolást kizárólag favizsgáló és faápoló szakmérnök vagy faápoló technikus szakember végezheti.
(3) A Jegyző ugyanazon fa esetében, két évenként egyszer biztosíthatja a (1) bekezdésben rögzített támogatást.
(4) A támogatást igényelhetik magánszemélyek, közös tulajdont képező ingatlanok tulajdonosainak képviselői, vagy társasházak (közös képviselő vagy intéző bizottság elnöke útján).
(5) A támogatás együttes feltételei:
a) a kérelmező számlaszámát is tartalmazó kérelem, amelyet a Jegyzőhöz kell benyújtani,
b) társasház esetén társasházi alapító okirat bemutatása,
c) a favizsgálat illetve faápolás kivitelezését követően a vállalkozó által kiállított számla eredetiben történő bemutatása, illetve egy számlamásolat csatolása.
(6) Az (5) bekezdésben jelzett feltételek bármelyikének hiánya esetén nincs mód a támogatás biztosítására.
(7) A számla benyújtását követő 60 napon belül a Jegyző gondoskodik a kérelem jogosultságának elbírálásáról, és a támogatási összeg átutalásáról.
Támogatás komposztkeretek beszerzésére
25. § (1) Az Önkormányzat támogatást biztosít az I. kerület közigazgatási területén levő, magánterületi kertekben, udvarokban felállítandó komposztkeret beszerzésére, legfeljebb 30 000 Ft/komposztkeret erejéig.
(2) A támogatást igényelhetik magánszemélyek, közös tulajdont képező ingatlanok tulajdonosainak képviselői, vagy társasházak (közös képviselő vagy intéző bizottság elnöke útján).
(3) A támogatás együttes feltételei:
a) a kérelmező számlaszámát is tartalmazó kérelem, amelyet a Jegyzőhöz kell benyújtani,
b) társasház esetén társasházi alapító okirat bemutatása,
c) a komposztáló megvételét igazoló számla eredetiben történő bemutatása, illetve egy számlamásolat csatolása
d) legalább 1 db fénykép a kertben vagy udvarban felállított és beüzemelt komposztálóról.
(4) A (3) bekezdésben jelzett feltételek bármelyikének hiánya esetén nincs mód a támogatás biztosítására.
(5) A számla benyújtását követő 60 napon belül a Jegyző gondoskodik a kérelem jogosultságának elbírálásáról, és a támogatási összeg átutalásáról.
(6) A Jegyző a támogatás átutalásának napjától számított két évig bármikor ellenőrizni jogosult a komposztáló meglétét.
Záró rendelkezések
26. §2
27. §3
28. §4
29. §5
30. § Ez a rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba.
2. melléklet a 21/2023. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
1. Közterületen és nem közterületen a fák kivágására vonatkozó pénzbeli megváltás (kompenzáció) összegét az alábbi képlet szerint kell kiszámolni:
faérték (Ft) = A x B x C x D x E x M
ahol
1.1. A: a kivágott fával megegyező fajú és fajtájú, lombhullató fák esetében 14/16 cm törzskörméretű, minimum kétszer iskolázott faiskolai áru, magasra növő örökzöldek esetében legalább 140-160 cm magas, földlabdás vagy konténeres csemete három különböző, Magyarországon telephellyel rendelkező díszfaiskola által meghatározott bruttó árából számított átlagára.
1.2. B: a kivágott fa fakataszter szerinti korától függő szorzószám
Fa életkora |
B szorzó értéke |
Fa életkora |
B szorzó értéke |
|---|---|---|---|
10 |
10 |
110 |
1280 |
20 |
40 |
120 |
1400 |
30 |
80 |
130 |
1520 |
40 |
160 |
140 |
1630 |
50 |
300 |
150 |
1730 |
60 |
500 |
160 |
1810 |
70 |
700 |
170 |
1870 |
80 |
850 |
180 |
1920 |
90 |
1000 |
190 |
1970 |
100 |
1150 |
200 vagy idősebb |
2000 |
1.2.1. Amennyiben nem állapítható meg a fa kora egyértelműen, közelítésként alkalmazható az a módszer, hogy az évek száma megegyezik a törzsátmérő cm-ben kifejezett értékével.
1.2.2. Pontos számításhoz alkalmazható a Dr. Radó Dezső: Bel- és külterületi fasorok EU-módszer szerinti értékelése c. kiadvány 11-12. oldalán található táblázat.
1.3. C: a kivágott fa védettsége és településen belüli elhelyezkedése szerinti szorzószám, amely a fakataszter adatai alapján
Fa elhelyezkedése a településen belül |
C szorzó értéke |
|---|---|
1. Védett fa |
10 |
2 Védett területen (helyi vagy országos jelentőségű természetvédelmi területen, illetve Natura2000 területen) álló fa |
2,5 |
3. Jelentős városképi környezetben (Budapest Településszerkezeti Terve szerinti világörökségi helyszínen, világörökségi helyszín védőövezetében, világörökségi várományos helyszínen, világörökségi várományos helyszín védőövezetében, műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, történelmi emlékhelyen, nemzeti emlékhelyen, kiemelt nemzeti emlékhelyen, történeti kert területén, vagy tájképvédelmi övezetben) álló fa |
1,5 |
4. Magas laksűrűségű (Budapest Településszerkezeti Terve szerinti Ln-1, Ln-2, Ln-3, vagy Ln-T jelű) nagyvárosias lakóterületek, vagy környezetében terhelt területen (így különösen lakótelepen, iparterület védőfasorában) álló fa |
1 |
5. Kertes beépítésű területen álló fa |
0,5 |
1.4. D: a kivágott fa fakataszterben meghatározott koronaállapotához rendelt szorzószám, amely
Fa koronaállapota |
D szorzó értéke |
|---|---|
1. A korona formája ép, a lombveszteség nem haladja meg a 10%-ot |
1 |
2. A korona lombvesztesége 10-25 % |
0,75 |
3. A korona lombvesztesége jelentős, 25-50% közötti |
0,5 |
4. A korona lombvesztesége 50 % feletti |
0,25 |
5. A korona elhalt, teljes a lombveszteség |
0 |
1.5. E: a kivágott fa fakataszterben meghatározott általános egészségi állapota és életképessége szerinti szorzószám, amely
Fa általános egészségi állapota és életképessége |
E szorzó értéke |
|---|---|
1. A fa egészségi állapota kitűnő |
1 |
2. Beavatkozással a fa élettartama a termőhely által meghatározott maximális életkort megközelíti |
0,75 |
3. A fa a termőhely által meghatározott életkor előtt lecserélendő |
0,5 |
4. A fa egy évtizeden belül lecserélendő |
0,25 |
5. A fa – állapota vagy károkozás veszélye miatt – sürgősen lecserélendő |
0,1 |
1.6. M: a fafaj favizsgálati szakvéleményben meghatározott dendrológiai értékét jelző szorzószám, amely
Fa dendrológiai értéke |
M szorzó értéke |
|---|---|
1. Értékes fafaj |
1 |
2. Közepesen értékes fafaj |
0,75 |
3. Kevésbé értékes vagy invazív fafaj |
0,5 |
2. A számítás részletes ismertetése megtalálható a MFE „Útmutató a fák nyilvántartásához és egyedi értékük kiszámításához” c. kiadványa 5.2. fejezetében. A faérték számításhoz letölthető applikáció címe: „Faérték”. Közterületen az érték megadható a nyilvános fakataszterben elérhető faérték adattal.
3. Közterületen cserjék kivágása esetében a kompenzáció összegét a kivágott, de pótlásra nem kerülő tövek darabszáma alapján kell megállapítani az alábbiak szerint:
3.1. 0,5 méternél alacsonyabb cserjék esetében 10 000 Ft/db,
3.2. 0,5-1,0 m közötti magasságú cserjék esetében 20 000 Ft/db, 3.3. 1,0 m-nél magasabb cserjék esetében 40 000 Ft/db.
3. melléklet a 21/2023. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
Elhelyezkedés |
HRSZ |
Fa neve |
Latin neve |
|---|---|---|---|
Döbrentei tér, Erzsébet-híd lábától délre álló platán |
5544 |
juharlevelű platán |
Platanus x hispanica |
Döbrentei tér, Platán sörözőnél álló platán |
5959 |
juharlevelű platán |
Platanus x hispanica |
Kr isztina körút mentén levő tölgy |
6184 |
kocsányos tölgy |
Quercus robur |
Tabáni zöldterületen a teniszpálya délnyugati térségében álló, bekerített öreg eperfa |
6112 |
fekete eperfa |
Morus nigra |
Tabáni zöldterületen a teniszpálya délnyugati térségében álló tölgy |
6112 |
kocsányos tölgy |
Quercus robur |
Várhegy déli lejtőjén, a török temető környezetében álló cédrus |
6452/3 |
atlanti cédrus |
Cedrus atlantica |
Budai Vár Déli Rondellája alatti zöldterületen élő idős japánakác |
6452/3 |
japánakác |
Sophora japonica |
Kr isztinavárosi templom szentélyétől nyugatra eső, a Mészáros utca menti területen álló vadgesztenye |
7543/2 |
vadgesztenye |
Aesculus hippocastanum |
Kr isztina krt. Kr isztinavárosi templomtól balra eső kis parkjának kis gesztenyefái |
7543/2 |
vadgesztenye |
Aesculus hippocastanum |
Kapisztrán tér (Hadtörténeti Múzeum előtt) álló vadgesztenye |
(6638) |
vadgesztenye |
Aesculus hippocastanum |
Virág Benedek Ház (Döbrentei u. 9.) udvarán álló öreg diófa |
6267/1 |
közönséges dió |
Juglans regia |
Anjou sétány, Országos Levéltár háta mögötti óriási hársfa |
(6632) |
nagylevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
Pálya u. elejei öreg vadgesztenyék |
(7544/2) |
vadgesztenye |
Aesculus hippocastanum |
4. melléklet a 21/2023. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
1. Ültetésre nem javasolt fás szárú növényfajok
Inváziós terjedésű fás szárú növények ⃰ |
|
|---|---|
Magyar név |
Latin név |
Amerikai (vörös) kőris |
Fraxinus pennsylvanica |
Cserjés gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
Ezüst juhar |
Acer saccharinum |
Fehér akác |
Robinia pseudoacacia |
Keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
Kései meggy |
Padus serotina |
Mirigyes bálványfa |
Ailanthus altissima |
Nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
Zöld juhar |
Acer negundo |
Tövises lepényfa |
Gleditsia triacanthos |
Torzsás ecetfa |
Rhus typhina |
Japán komló |
Humulus japonicus |
Közönséges vadszőlő |
Parthenocissus inserta |
Egyéb okokból ültetésre nem javasolt fajok |
|
Illatos császárfa |
Paulownia tomentosa |
Nyárfa nemzetség termős ivarú egyedei |
Populus sp. |
2. Lágyszárú növényfajok, amelyek terjedése a zöldfelületeken megelőzendő
Inváziós terjedésű lágyszárú növények |
|
|---|---|
Magyar név |
Latin név |
Ürömlevelű parlagfű |
Ambrosia artemisiifolia |
Karmazsinbogyó / alkörmös fajok |
Phytolacca americana, |
Japánkeserűfű |
Fallopia x bohemica |
Aranyvessző fajok |
Solidago gigantea, |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
5. melléklet a 21/2023. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
1. Telepítésre javasolt (őshonos) fafajok
Magyar név |
Latin név |
|---|---|
hegyi juhar |
Acer pseudoplatanus |
mezei juhar |
Acer campestre |
korai juhar |
Acer platanoides |
tatárjuhar |
Acer tataricum |
enyves éger |
Alnus glutinosa |
közönséges nyír |
Betula pendula |
közönséges gyertyán |
Carpinus betulus |
szelídgesztenye |
Castanea sativa |
bükk |
Fagus sylvatica |
magas kőris |
Fraxinus excelsior |
virágos kőris |
Fraxinus ornus |
magyar kőris |
Fraxinus angustifolia ssp. danubialis |
vadcseresznye |
Prunus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Prunus padus |
csertölgy |
Quercus cerris |
magyar tölgy |
Quercus frainetto |
kocsánytalan tölgy |
Quercus petraea |
molyhos tölgy |
Quercus pubescens |
kocsányos tölgy |
Quercus robur |
fehér fűz |
Salix alba |
őshonos (nem védett) berkenye-fajok |
Sorbus sp. (pl: Sorbus aucuparia, Sorbus torminalis) |
kislevelű hárs |
Tilia cordata |
nagylevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
ezüsthárs |
Tilia tomentosa |
hegyi szil |
Ulmus glabra |
vénic szil |
Ulmus laevis |
mezei szil |
Ulmus minor |
2. Telepíthető (nem honos) fafajok
Magyar név |
Latin név |
|---|---|
vadgesztenye |
Aesculus hippocastanum |
hússzínű vadgesztenye |
Aesculus x carnea |
szivarfa |
Catalpa bignonioides |
cédrus fajok és fajtáik (atlasz, himalájai és libanoni cédrus) |
Cedrus atlantica, C. deodara, |
kislevelű kacurafa |
Cercidiphyllum japonicum |
júdásfa |
Cercis siliquastrum |
törökmogyoró |
Corylus colurna |
ginkgo |
Ginkgo biloba |
csörgőfa |
Koelreuteria paniculata |
vörösfenyő (és fajtái) |
Larix decidua |
ámbrafa |
Liquidambar styraciflua |
tulipánfa |
Liriodendron tulipifera |
fehér és fekete eper |
Morus alba, M. nigra |
perzsa varázsfa |
Parrotia persica |
közönséges (juharlevelű) platán |
Platanus x acerifolia |
keleti platán |
Platanus orientalis |
duglászfenyő (és fajtái) |
Pseudotsuga menziesii |
szomorú kecskefűz |
Salix caprea ’Pendula’ |
csavartlevelű fűz |
Salix babylonica |
japánakác |
Sophora japonica |
6. melléklet a 21/2023. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
1. Alapadatok:
a) Kérelmező adatai (neve, címe), képviselet útján eljáró kérelmező esetén a képviselő meghatalmazása
b) Helyszín (helység, kerület, ingatlan címe, helyrajzi száma)
c) Tulajdoni viszonyok
2. Műszaki leírás, mely tartalmazza
a) a megmaradó fás szárú növényzetre veszélyt jelentő tényezőket és a veszélyek ellen szükséges védelmi intézkedéseket, valamint
b) a kivágásra javasolt fák esetében a kivágás szükségességének részletes indoklását.
3. A meglévő fákra készült favizsgálati szakvélemények, valamint a fák állapotát összefoglaló értékelés;
4. Az eredeti állapot helyszínrajza, mely geodéziai bemérés alapján méretarányosan ábrázolja
a) a tervezési terület meglévő faállományát, minden fánál feltüntetve a statikai védőzónát,
b) a meglévő burkolatokat;
c) a közmű-nyilvántartás szerinti közműhálózati elemeket és azok védőtávolságait;
5. A tervezett állapotra vonatkozó zöldfelületi tervet a fák méretarányos jelölésével, külön jelölve a megmaradó (védendő), a kivágandó és az ültetendő fákat; 6. Tervezői nyilatkozat az építési területen megmaradt fák megfelelő védelméről, az új fák ültetéséről, valamint a jogszabályokban előírt védőtávolságok betartásáról. (Részletes leírás megtalálható az „Útmutató a fák védelméről építési területen, az MSZ 12042 Fák védelme építési területenszabvány alapján” c. kiadvány 4. pontjában)
7. melléklet a 21/2023. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
1. Alapadatok:
a) A faültetést végző adatai (neve, címe)
b) Helyszín (helység, kerület, ingatlan címe, helyrajzi száma)
c) Tulajdoni viszonyok
d) Tervezett időpont
2. A telepítendő fa adatai
a) Botanikai és fajta megnevezése
b) Díszfaiskolai méretei
c) Minőségi követelményei
3. A faültetés helyének és környezetének részletes leírása
a) Környező épületek, burkolt felületek
b) A telepítendő fa föld felett és a felszín alatt – a kifejlett állapotában – elfoglalt területén található vonalas és egyéb műszaki létesítmények,
c) Jogszabályban vagy hatóság által előírt védőtávolsággal bíró objektumok
d) Meglévő és tervezett egyéb növényzet
4. A telepítési technológia leírása
a) A talajcsere, a vízellátás, a vízelvezetés és a tápanyag-utánpótlás
b) A fa rögzítése
c) A fa és a fahely védelme
5. A fahelyeket, az egyéb növényzetet és a műszaki létesítményeket méretarányosan, védőtávolságokkal együtt ábrázoló helyszínrajz és metszetrajzok 6. A telepített fa ültetés utáni első öt évben történő fenntartási munkáinak leírása 7. Adatszolgáltatások, hatósági egyeztetések, előírások dokumentumai.
9. melléklet a 21/2023. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez6
10. melléklet a 21/2023. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez7
A 17. § (4) bekezdése a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 27. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 28. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 29. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 9. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 10. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.