Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2025. (XI. 21.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásokról
Hatályos: 2026. 07. 01Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2025. (XI. 21.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásokról
[1] Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete elköteleződött az I. kerületben élő gyermekek, fiatalok, családok és idősek, valamint a rászorulók támogatása iránt, amelynek érdekében megtesz minden szükséges intézkedést. Ennek megvalósítása során törekszik a lakosság életkörülményeinek javítására, amelynek keretében felülvizsgálja a támogatások jogosultsági feltételeit, valamint új támogatások bevezetésével további segítséget kíván nyújtani a szociálisan hátrányos helyzetben élő személyek számára, valamint minden eszközzel segíteni kívánja a családok mindennapi életét és csökkenteni az anyagi terheket, továbbá növelni az I. kerület népességmegtartó erejét.
[2] Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében e rendelet 33. §-41. §-ai, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ában, a 32. § (3) bekezdésében, továbbá a 45. §-ában és a 132. § (4) bekezdés g) pontjában e rendelet 8. §-a, továbbá a 11. §-19. §-ai és a 26. §-31. §-ai tekintetében, a 48. § (4) bekezdésében e rendelet 32. §-a tekintetében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és a 131. § (1) bekezdésében e rendelet 20. §-25. §-ai tekintetében kapott felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. és a 11a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendeletben szabályozott települési támogatások és rendkívüli települési támogatások személyi hatálya, ha e rendelet másként nem rendelkezik – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen élő személyekre terjed ki.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az e rendeletben szabályozott fűtési támogatás személyi hatálya az
a) az öregségi nyugellátásban, a korhatár előtti ellátásban, özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban, baleseti hozzátartozói nyugellátásokban, özvegyi járadékban, házastársi pótlékban, szolgálati járandóságban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, rehabilitációs ellátásban, rehabilitációs járadékban, rokkantsági ellátásban, rokkantsági járadékban, időskorúak járadékában, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban, ápolási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, vagy
b) egyedülálló szülőként gyermeket nevelő, vagy
c) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXV. törvény szerint legalább három gyermek után, vagy figyelembevételével családi pótlékban részesülő és Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező saját vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § da) és dd) pontja szerinti közeli hozzátartozója jogszerű használatában lévő, a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén lévő lakóingatlanban életvitelszerűen élő személyekre terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) adósság: a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás), közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék, a lakbérhátralék, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék,
b) életvitelszerű lakhatás: a kérelmező az adott lakóingatlanban életvitelszerűen lakik, ha az ingatlan a háztartása életének helyszínéül szolgál, ahol életét szervezi, azaz életviteléhez szükséges tevékenységeket végzi, ahol a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi,
c) külön lakás: a társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás, lakáshasználat,
d) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
da) krónikus, hosszan tartó betegségből eredő jövedelemkiesés,
db) nagyobb összegű, váratlan és alkalmanként jelentkező többletkiadás, különösen betegség miatt,
dc) álláskeresők esetén az álláskeresési ellátás, vagy aktív korúak ellátásának folyósításáig terjedő időszak, kivéve, ha a kérelmező önhibájából vált álláskeresővé, vagy önhibájából került megszüntetésre a részére megállapított és folyósított bármilyen típusú ellátás,
dd) egyéb más támogatási formából való kiszorulás, kiesés,
de) elemi csapás, ipari katasztrófa okozta többletkiadás,
df) minimum 3 havi rendezetlen közszolgáltatási díjhátralék rendezése, kifizetése, kivéve, ha a kérelmező lakhatási támogatásban vagy adósságkezelési támogatásban részesül,
dg) ha a fűtési idényben a kérelmező a lakása, albérlete fűtését nem képes biztosítani, és ez az állapot a kérelmező és családja életét, testi épségét, vagy egészségét veszélyezteti,
dh) ha a kérelmező és családja részére az étkezés és az egészség megőrzéséhez szükséges feltételek nem biztosítottak, tartósan létfenntartási gonddal küzdenek,
di) egyéb különös méltánylást érdemlő eset,
e) lakásfenntartás elismert havi költsége: közös költség, gázdíj, áramdíj, víz-és csatornahasználati díj, szemétszállítási díj, fűtési díj, lakáshitel, lakásbiztosítás, lakásbérleti díj, albérleti díj,
f) rendszeres havi kiadás: lakásfenntartás elismert havi költsége, telefondíj, internetköltség, gyógyszerköltség, egyéb rendszeres fizetési kötelezettség,
g) önhibának minősül:
ga) ha a kérelmező munkaviszonyát a munkáltató azonnali hatályú felmondással szüntette meg,
gb) ha a kérelmező munkaviszonyát a munkáltató rendes felmondással szüntette meg, de az indokolásból megállapítható, hogy az a munkavállaló mulasztása, hibája, alkalmatlansága – kivéve egészségi állapot következtében kialakult alkalmatlanság – következtében történt,
gc) ha a kérelmező részére folyósított bármilyen típusú ellátás megszüntetésére azért került sor, mert a jogszabályokban az ellátás megállapításának és folyósításának feltételeként kötelezően előírt kötelezettségét nem teljesítette, az előírt szervekkel nem működött együtt.
h) fűtési idény: október 1. napjától március 31. napjáig tartó időszak.
3. Hatásköri és eljárási rendelkezések
3. § (1) Az e rendelet szerinti rendkívüli települési támogatások és a települési támogatások esetében a polgármester átruházott hatáskörben dönt.
(2) Az e rendelet szerinti települési támogatások és rendkívüli települési támogatások megállapítására irányuló eljárás a kérelmező, vagy a törvényes képviselő (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére – kivéve, ha e rendelet másként nem rendelkezik – indul.
(3) A támogatások iránt a kérelmet az (5) és a (6) bekezdésben foglaltak kivételével a Budapest Főváros I. kerület Budavári Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell benyújtani.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ünnepi támogatás iránti kérelem a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központban (a továbbiakban: Szolgáltatási Központ) is benyújtható.
(5) Az adósságcsökkentési, az akadálymentesítési, és a lakáshelyreállítási támogatásra irányuló kérelmet a Szolgáltatási Központban kell benyújtani.
(6) A 18. életévüket betöltött személyek köszöntése, az idősek jubileumi köszöntése és az új beköltözők köszöntése esetén járó ajándék küldeményt kérelem benyújtása nélkül hivatalból kell nyújtani, biztosítani a jogosultak részére.
(7) A kérelemhez csatolni kell az ellátások megállapításához a család vagy a háztartás:
a) jövedelmi viszonyairól a jövedelem típusa szerint az Szt. 10. §-ában, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet, és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló rendeletben foglaltak szerinti igazolást,
b) a nagykorú jövedelemmel nem rendelkező személy esetén tanulói, vagy hallgatói jogviszonyra vonatkozó igazolást, vagy az állami foglakoztatási szerv igazolását álláskeresőként történő nyilvántartásba vételéről,
d) vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint,
e) az egyes támogatásokhoz szükséges e rendeletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat.
4. § Egyedülálló szülő által benyújtott kérelem esetén csatolni kell:
a) a házasság felbontásáról, a gyermekelhelyezésről és a gyermektartásdíjról szóló bírósági döntés, vagy a felek egyezségét jóváhagyó bírósági döntés vagy a felek egyezségének másolatát, valamint a megkapott tartásdíj összegéről szóló igazolást, mindezek hiányában igazolást a bírósági eljárás megindításáról, és
b) amennyiben a különélő szülő tartásdíjat nem fizet a gyermek után, a szülők közös nyilatkozatát ennek tényéről, okáról.
5. § (1) Az e rendeletben kötelezően előírt eseteken túl a támogatások megállapítására, vagy a jogosultsági feltételek fennállásának felülvizsgálatára irányuló eljárás során a jogosultság megállapítása, a jogosultsági feltételek fennállásának felülvizsgálata céljából környezettanulmányt is lehet készíteni, vagy készíttetni a Szolgáltatási Központtal.
(2) A Szolgáltatási Központ a környezettanulmányt a megkeresés szerint, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételét követő 15 napon belül készíti el és küldi meg a Polgármesteri Hivatal részére.
(3) A környezettanulmány készítése során rögzíteni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes adatait, nyilatkozatukat jövedelmi és vagyoni helyzetükről, a rokoni kapcsolatokat, a kérelmező által lakott lakás méretére és minőségére, berendezésére, állapotára, a lakáshasználat jogcímére, valamint a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadásokra, és a kérelmező családjának, háztartásának rendszeres havi kiadásaira vonatkozó adatokat.
6. § A támogatás megállapítására jogosult a döntésében előírhatja a támogatások rendeltetésszerű felhasználásának igazolását. A támogatott személy köteles a határozatban előírtaknak megfelelően a rendeltetésszerű felhasználást igazolni. Ha a támogatott személy a támogatás rendeltetésszerű felhasználását az előírt módon nem tudja igazolni, jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevevőnek minősül és vele szemben a 9. §-ban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
7. § (1) A vállalkozásból származó jövedelem esetén jövedelemigazolásként csatolni kell az adóbevallással már lezárt időszakra vonatkozóan az illetékes adóhatóság igazolását.
(2) A vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóbevallással még le nem zárt időszakról csatolni kell a könyvelő által kiállított igazolást, ennek hiányában a vállalkozó büntetőjogi nyilatkozatát az időszak alatt szerzett nettó bevételéről.
(3) A nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátások esetében jövedelemigazolásként a kérelem mellé csatolni kell a nyugdíjfolyósító szerv tárgyév januárjában megküldött értesítését, melyben szerepel a január elsejétől megállapított ellátás összege és típusa, valamint a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegéről szóló postai utalvány szelvényt, bankszámlakivonatot, vagy a pénzintézet igazolását.
(4) Álláskeresési ellátásban részesülő esetében a kérelemhez csatolni szükséges az illetékes állami foglalkoztatási szerv álláskeresési ellátást megállapító határozatának fénymásolatát és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegéről szóló postai utalvány szelvényt, bankszámlakivonatot, vagy a pénzintézet igazolását. Az álláskeresési ellátás megszűnése esetén mellékelni kell az álláskeresési ellátást megszüntető határozat másolatát.
(5) Álláskeresési ellátásban nem részesülő álláskereső esetében a kérelemhez mellékelni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az illetékes állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában szerepel-e és álláskeresési ellátásban nem részesül.
(6) Az illetékes kerületi hivatal/járási hivatal által megállapított ellátás esetében be kell nyújtani a kérelem mellé az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát, valamint a kérelem benyújtását megelőző ellátás összegéről szóló havi postai utalvány szelvényt, bankszámlakivonatot, vagy a pénzintézet igazolását.
(7) Egyéb jövedelmek esetében a kérelem mellé csatolni kell a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.
(8) A nem tanköteles korú gyermek tanulói jogviszonyát a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott érvényes diákigazolvánnyal, illetve hallgatói jogviszonyát a felsőoktatási intézmény által kiállított 30 napnál nem régebbi hallgatói jogviszony igazolással kell igazolni.
4. A pénzbeli települési támogatások megállapítása, kifizetése és folyósítása
8. § (1) A kérelmezőt – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – az e rendelet szerinti havi rendszerességgel járó települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg 1 év időtartamra.
(2) Az e rendelet szerinti havi rendszerességgel járó települési támogatás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző 60 napon belül is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.
(3) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásra jogosult halála esetén a települési támogatás folyósítását a haláleset hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
(4) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani.
(5) A nem havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli települési támogatást az arról rendelkező döntés szerint kell folyósítani
(6) A pénzbeli települési támogatásokat 100 Ft-ra kerekítve kell megállapítani a kerekítési szabályok figyelembevételével.
(7) A megállapított pénzbeli települési támogatás folyósítása, kifizetése történhet:
a) postai úton,
b) bankszámlára történő utalással,
c) közüzemi szolgáltatókhoz történő utalással,
d) utalvány formájában.
(8) A nem rendszeres települési támogatás, rendkívüli települési támogatás kifizetése indokolt esetben történhet pénztári kifizetéssel.
(9) A pénzbeli települési támogatások, rendkívüli települési támogatások folyósításának módjáról az azt megállapító döntésben kell rendelkezni.
5. Jogosulatlanul igénybe vett települési támogatás megtérítése
9. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott, vagy felhasznált pénzbeli és természetbeni települési támogatást, rendkívüli települési támogatást – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – meg kell szüntetni, továbbá a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell:
a) pénzbeli települési támogatás, rendkívüli települési támogatás visszafizetésére,
b) természetben nyújtott települési támogatás esetén a megfelelő pénzegyenérték megfizetésére,
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezés alapján visszafizetendő, megtérítendő támogatás a visszafizetésre, megtérítésre kötelezett kérelmére – amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból:
a) elengedheti,
b) csökkentheti,
c) részletfizetést engedélyezhet a visszafizetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti kedvezményre vonatkozó kérelem esetén a hatáskör gyakorlója különösen az alábbiakat veszi figyelembe:
a) a háztartás jövedelmét és annak változását,
b) a háztartás tagjainak egészségügyi állapotát és annak változását,
c) a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belüli nem tervezhető kiadásokat.
6. Pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatások
10. § (1) Az Önkormányzat szociális rászorultság esetén rendkívüli települési támogatás keretében
1. élelmiszertámogatást,
2. gyógyszertámogatást,
3. lakásfenntartási támogatást,
4. fűtési támogatást,
5. adósságcsökkentési támogatást,
6. eseti települési támogatást,
7. rendkívüli gyermekvédelmi támogatást,
8. gyermeket egyedül nevelők támogatását,
9. sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók támogatását,
10. beteg családtagot ápolók támogatását,
11. iskolakezdési támogatást,
12. jó tanulók szociális támogatását,
13. akadálymentesítési támogatást,
14. lakáshelyreállítási támogatást,
15. szociális kölcsönt,
16. temetési támogatást,
17. köztemetés költségeinek megfizetése alóli mentesítést
biztosít, állapít meg a Szt. 45. §-ában és a 48. §-ában foglaltak, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.
(2) Az Önkormányzat az e rendeletben meghatározott feltételek szerint települési támogatás keretében
a) pénzbeli támogatásként
aa) születési támogatást,
ab) oltási támogatást,
ac) ünnepi támogatást
b) természetben nyújtott támogatásként
ba) baba-mama köszöntőcsomagot,
bb) iskolakezdési tanszercsomagot,
bc) 18. életévüket betöltött személyek köszöntését,
bd) idősek jubileumi köszöntését,
be) új beköltözők köszöntését
biztosít, nyújt.
Rendkívüli települési támogatások
7. Élelmiszertámogatás
11. § (1) Pénzbeli támogatás, vagy utalvány formájában havi rendszerességgel nyújtott élelmiszertámogatásra jogosult az a kérelmező, akinek - nem egyedülélő esetén háztartása tagjainak - vagyona nincs, és
a) egyedülélő és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 700 %-át, vagy
b) nem egyedülélő és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 600 %-át.
(2) Az élelmiszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és a háztartása minden tagjának a jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a háztartás minden tagjának a vagyonnyilatkozatát.
(3) Élelmiszertámogatásra való jogosultság egy háztartásban egyidejűleg csak egy személy részére állapítható meg.
(4) Az élelmiszertámogatás havi összege 15 000 Ft.
(5) Az élelmiszertámogatás élelmiszereken belül az alábbi élelmiszerek vásárlására nem fordítható:
a) alkohol, alkoholos frissítők, alkohol tartalmú élelmiszerek
b) energiaitalok
c) chipsek, sós snackek.
(6) Az élelmiszertámogatás formájáról az azt megállapító döntésben kell rendelkezni.
(7) Az utalványról, valamint átadásukról nyilvántartást kell vezetni.
(8) Az utalványról vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a) a jogosult természetes személyazonosító adatait,
b) a jogosultság kezdő és befejező időpontját,
c) az utalvány számát.
8. Gyógyszertámogatás
12. § (1) Havi rendszerességgel nyújtott gyógyszertámogatásra jogosult az a kérelmező, aki állandó gyógyszeres kezelés alatt áll, a havi rendszeres gyógyszerköltségének mértéke a szociális vetítési alap összegének 20 %-át meghaladja, valamint az Szt. szerinti közgyógyellátásra nem jogosult, és
a) egyedülélő, a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 700 %-át, vagy
b) egyedülálló és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 800 %-át, vagy
c) nem egyedülálló, vagy nem egyedülélő és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 600 %-át, vagy
d) a 80. életévét betöltötte és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 750 %-át, egyedülélő esetén a havi jövedelme, vagy egyedülálló esetén a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 800 %-át.
(2) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) 30 napnál nem régebbi orvosi igazolást:
ba) arról, hogy a kérelmező krónikus betegsége miatt állandó gyógyszeres kezelés alatt áll,
bb) krónikus betegsége miatt havi rendszerességgel szedett gyógyszerről, gyógyító ellátásról és
c) 30 napnál nem régebbi gyógyszertári igazolást a b) pontban szereplő gyógyszer, gyógyító ellátás fogyasztói áráról.
(3) A gyógyszertámogatás havi összege 8 000 Ft.
(4) A gyógyszertámogatás gyógyszernek és gyógyászati segédeszköznek minősülő termékekre és gyógyító ellátáshoz használható fel.
(5) Amennyiben kérelmező közgyógyellátásra válik jogosulttá, a gyógyszertámogatást a jogosultság megállapítása szerinti hónap utolsó napjával meg kell szüntetni.
9. Lakásfenntartási támogatás
13. § (1) Havi rendszereséggel nyújtott lakásfenntartási támogatásra jogosult az a kérelmező, aki a támogatással érintett lakás tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője, vagy szívességi használója, valamint életvitelszerűen a támogatással érintett lakásban lakik, a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összes jövedelmének 20 %-át meghaladja és
a) egyedülélő, és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 700 %-át, vagy
b) nem egyedülélő és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 600 %-át.
(2) A lakásfenntartás elismert havi költségét a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző egy nyári és egy téli hónap költségeinek átlaga alapján kell megállapítani.
(3) A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és a háztartás minden tagjának a jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) bérlő esetén a lakáshasználat jogcímét igazoló okiratként a bérleti szerződést,
c) szívességi lakáshasználat esetén a lakás tulajdonosának, vagy haszonélvezőjének 30 napnál nem régebbi használatot engedélyező nyilatkozatát és
d) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző egy nyári és egy téli hónap lakásfenntartási költségeinek igazolását.
(4) A lakásfenntartási támogatás havi összege 5 000 Ft.
(5) A lakásfenntartási támogatás háztartásonként csak egy jogosultnak állapítható meg.
(6) Nem jogosult lakásfenntartási támogatásra az a kérelmező, akinek a háztartásának tagja:
a) önkormányzati lakás bérlőjeként lakbértámogatásban részesül,
b) költségelvű, vagy piaci alapú önkormányzati lakásbérlő,
c) lakásbérleti támogatásban részesül.
(7) A lakásfenntartási támogatás természetbeni ellátásként is nyújtható, ebben az esetben a lakásfenntartási támogatás folyósítása közvetlenül az azt megállapító döntésben meghatározott közüzemi szolgáltató részére történik.
(8) A fűtési idény fűtési számlájából csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az e rendelet 14. §-a alapján egy háztartásban élők részére megállapított támogatás összegét.
10. Fűtési támogatás
14. § (1) Havi rendszerességgel fűtési idényben igénybevehető fűtési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki
a) egyedülélő és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 750 %-át, vagy
b) nem egyedülélő és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 600 %-át
(2) Méltányosságból havi rendszerességgel fűtési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki
a) egyedülélő és havi jövedelme meghaladja az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott havi jövedelemre vonatkozó összeghatárt, de nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 1300 %-át, vagy
b) nem egyedülélő és háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott havi jövedelemre vonatkozó összeghatárt, de nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 1150 %-át és
c) a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összes jövedelmének 15 %-át eléri.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben előírt jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül havi rendszerességgel fűtési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Díszpolgára.
(4) A fűtési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az (1)–(2) bekezdés szerinti esetben a kérelmező és a háztartás minden tagjának a jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatással érintett ingatlan vonatkozásában a lakásfenntartás elismert havi költségeinek megfizetéséről szóló, kérelem benyújtását közvetlenül megelőző havi igazolásokat.
c) a kérelmező által használt lakóingatlan jogszerű használatát igazoló okiratként:
ca) bérlő esetén a bérleti szerződés másolatát,
cb) szívességi lakáshasználat esetén a használatot engedélyezni jogosult lakás tulajdonosának, vagy haszonélvezőjének 30 napnál nem régebbi használatot engedélyező nyilatkozatát.
(5) A fűtési támogatás összege
a) az (1) és (3) bekezdése szerinti esetben havi 20 000 Ft,
b) a (2) bekezdése szerinti esetben havi 10 000 Ft.
(6) A támogatás megállapítása iránti kérelem tárgyév október 01. napjától az adott fűtési idény utolsó hónapjának első napjáig nyújtható be.
(7) A fűtési támogatás háztartásonként egy fűtési idényre és csak egy kérelmezőnek állapítható meg.
(8) A fűtési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a fűtési idény hónapjának utolsó napjáig terjedő időtartamra állapítható meg.
11. Adósságcsökkentési támogatás
15. § (1) Adósságcsökkentési támogatásban részesíthető az a kérelmező, aki:
a) jövedelemkiesés, tartós betegség vagy munkanélküliség miatt adósságot halmozott fel és az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és legalább egy, a lakásfenntartás elismert havi költsége körébe tartozó közüzemi díjtartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és
b) a kérelmezőnek és háztartása tagjainak vagyona nincs, és
c) aki a (3) bekezdésben meghatározott lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, és
d) vállalja az adósság és az Önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének határidőre történő megfizetését, és
e) vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, és
f) a támogatási kérelem benyújtását megelőzően a Szolgáltatási Központtal előzetes együttműködési megállapodást köt, és eleget tesz az előzetes együttműködési megállapodásban foglalt kötelezettségeinek.
(2) A kérelmező az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén is csak akkor jogosult adósságcsökkentési támogatásra, ha
a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 650 %-át, vagy
b) egyszemélyes háztartásban él és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 700 %-át, vagy
c) gyermekét egyedül neveli és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 800 %-át.
(3) Az adósságcsökkentési támogatás esetében a helyben elismert maximális lakásnagyság:
a) egyszemélyes és kétszemélyes háztartás esetén 75 m2,
b) három vagy ennél több személyes háztartás esetén személyenként további 10 m2
azzal, hogy nem haladhatja meg a tényleges lakásnagyságot.
(4) Az adósságcsökkentési támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező 3 hónap időtartamban köteles előzetesen együttműködni a Szolgáltatási Központtal.
(5) A Szolgáltatási Központ a hozzá benyújtott kérelmet és annak mellékleteit, az általa készített környezettanulmánnyal, valamint az (1) és az (4) bekezdés szerinti előzetes együttműködésről szóló igazolással, továbbá az előzetes együttműködési és adósságkezelési tanácsadásra vonatkozó megállapodással együtt 8 napon belül megküldi az ellátás megállapítására jogosult részére.
(6) Az adósságcsökkentési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és háztartása minden tagjának jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) bérlő esetén a lakásbérleti szerződést,
c) a szolgáltató által kiállított igazolást az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közszolgáltatás kikapcsolásának, megszüntetésének tényéről,
d) a kérelmező és háztartása tagjainak vagyonnyilatkozatát,
e) az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságcsökkentési támogatásának megállapítására és igazolását arról, hogy a (1) és (4) bekezdésében előírt együttműködési kötelezettségét teljesítette.
(7) Nem jogosult adósságcsökkentési támogatásra az a kérelmező, aki:
a) önkényes lakásfoglaló, jogcím nélküli lakáshasználó, vagy
b) az adóssággal érintett ingatlant nem kizárólag saját és háztartása lakhatásának biztosítására használja, vagy
c) háztartásának tagjai vagyonnal rendelkeznek, vagy
d) az általa használt lakás nagysága meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket, vagy
e) nem teljesíti az (1) és (4) bekezdés szerinti előzetes együttműködési kötelezettségét.
(8) A kérelem elbírálásához a Szolgáltatási Központ köteles környezettanulmányt készíteni.
16. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb háromszázezer forint.
(2) Azon személy esetében, aki kérelme benyújtását megelőző öt éven belül adósságcsökkentési támogatásban részesült, a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 50 %-át, és összege legfeljebb kettőszázezer forint.
(3) További kérelem esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 25 %-át, és összege legfeljebb százezer forint.
(4) A támogatás egy összegben vagy havi részletekben, az adós vállalásától függően nyújtható.
(5) Az adósságcsökkentési támogatás időtartama legfeljebb 24 hónap.
(6) Ugyanazon háztartás tagja az adósságcsökkentési támogatás lezárásától számított 24 hónapon belül, a 18. § szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül nem részesülhet adósságcsökkentési támogatásban.
(7) Az adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.
(8) Az adósságcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(9) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor a támogatást a kezelt adósság arányának figyelembe vételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.
(10) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül.
(11) Az adósságcsökkentési támogatásban részesített személy köteles az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül írásban megállapodást kötni az adósságkövetelés jogosultjával az adósság megfizetésével kapcsolatosan.
(12) A kérelmező köteles adósságkezelési tanácsadásban részt venni. Az adósságkezelési tanácsadást az érintett adósságcsökkentési támogatás iránti kérelme benyújtásától számított 8 napon belül meg kell kezdeni.
17. § (1) Az adósságkezelési tanácsadást a Szolgáltatási Központ végzi.
(2) A Szolgáltatási Központ az adósságkezelési tanácsadás keretében:
a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról és feltételeiről,
b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságcsökkentési támogatás megállapítására,
c) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásbeli megállapodást (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodást) köt, melyben rögzítésre kerül az adós által vállalt önrész mértéke – mely nem lehet kevesebb, mint a tartozás 25%-a -, továbbá az, hogy az adósság visszafizetése egy összegben vagy részletekben történik,
d) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, melynek ténye jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, és a megállapodásban foglaltak megszegését, be nem tartását köteles 15 napon belül jelezni az ellátást megállapító felé,
e) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását,
f) közreműködik az adósságkövetelés jogosultja és az adós között kötendő megállapodás előkészítésében,
g) nyilvántartást vezet az adós és az adósságkövetelés jogosultja közötti megállapodásról és az abban foglaltak teljesítéséről,
h) gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.
(3) Az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt a támogatásban részesített személy köteles együttműködni a Szolgáltatási Központtal és az adósságkezelési tanácsadóval. Az együttműködés tartalmát és formáját, az együttműködés feltételeit, a jogokat és a kötelezettségeket a támogatásban részesített személy és az adósságkezelési tanácsadó közötti írásbeli együttműködési megállapodás határozza meg. Az együttműködés időtartama megegyezik az adósságcsökkentési támogatás időtartamával.
(4) Az együttműködés során az adós köteles:
a) hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,
b) aktívan közreműködni az anyagi helyzetének és életkörülményeinek tisztázásában, az együttműködési megállapodás létrehozásában,
c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról,
d) az együttműködési megállapodásban foglaltak szerinti befizetések igazolását bemutatni.
(5) Az érintett háztartás, vagy kérelmező adósságcsökkentési támogatásban akkor részesülhet, ha nyilatkozatban vállalja a (2)–(4) bekezdés szerinti feltételeket, és előzetes írásbeli együttműködési és adósságkezelési megállapodást köt.
(6) Az adósságkezelési megállapodásnak tartalmaznia kell többek között a részvétel feltételeit, az együttműködés időtartamát, az adós által fizetendő önrész mértékét, a fizetés ütemezését, a fizetési határidőt.
(7) Az adósnak a 15. § (1) bekezdés d) pontjában vállalt önrészt a megállapító határozat közlésétől számított 15 napon belül kell befizetni és a befizetésről szóló igazolást 8 napon belül be kell mutatni a tanácsadónak. Az adósságcsökkentési támogatás önkormányzat által fizetett összege csak az önrész befizetésének igazolása után folyósítható.
(8) Ha az adós az adósságkezelési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, a Szolgáltató Központ legalább egy alkalommal írásban felszólítja a vállalt kötelezettség teljesítésére.
(9) Amennyiben az adós a felszólítás ellenére sem tesz eleget az együttműködési megállapodásban foglaltaknak, az együttműködési megállapodást a Szolgáltatási Központ a felszólítás közlését követő 15. napon felbontja.
18. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és az adósságkezelési támogatást meg kell szüntetni, valamint a kifizetett összeget vissza kell téríttetni, ha a jogosult
a) az adósságkezelési tanácsadást a Szolgáltatási Központ írásbeli felszólítása ellenére sem veszi igénybe, vagy
b) az adósságkezelési megállapodásban foglaltaknak a Szolgáltatási Központ írásbeli felszólítása ellenére sem tesz eleget és a Szolgáltatási Központ a megállapodást felbontja,
c) az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletének megfizetését nem teljesíti, vagy
d) az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három egymást követő hónapig nem tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a jogosult akkor nem teljesíti a megfizetést, ha az adósságtörlesztés havi részletének fizetési határidejétől számított 15 nap eredménytelenül eltelt.
(3) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást folyósították.
12. Eseti települési támogatás
19. § (1) Eseti települési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és
a) egyedülélő és a havi jövedelme, vagy egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 650 %-át, vagy
b) nem egyedülélő, vagy nem egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 550 %-át, vagy
c) kivételes méltányosságból, aki
ca) egyedülélő és a havi jövedelme, vagy egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap összegének 650 %-át, de nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 900 %-át, vagy
cb) nem egyedülélő, vagy nem egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap 550 %-át, de nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 800 %-át.
(2) Eseti települési támogatásra tárgyévenként egy családban csak egy személy jogosult.
(3) Az eseti települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetre vonatkozó igazolást, nyilatkozatot.
(4) Az eseti települési támogatás ugyanannak a személynek tárgyévenként
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben három alkalommal,
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben egy alkalommal
állapítható meg.
(5) Az eseti települési támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg az 50 000 Ft-ot.
13. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
20. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult a 18. életévét be nem töltött gyermeket nevelő kérelmező, aki önhibáján kívül időszakosan létfenntartási gondokkal küzd és
a) egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 700 %-át, vagy
b) nem egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 600 %-át.
(2) Időszakos létfenntartási gond különösen:
a) ha a kérelmező az általa nevelt kiskorú gyermek iskoláztatásához, tanulmányai folytatásához szükséges kiadásokat önhibáján kívül nem tudja biztosítani,
b) ha a szülő a gyermek betegségével kapcsolatban felmerülő kiadások fedezésére önhibáján kívül nem képes,
c) ha a gyermek életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető helyzet másként nem hárítható el,
d) ha a gyermek részére az étkezés és az egészség megőrzéséhez szükséges feltételek nem biztosítottak,
e) alkalmanként jelentkező gyermeket érintő többletkiadások,
f) várandós anya gyermekének megtartásához szükséges kiadások,
g) egyéb gyermeket érintő különös méltánylást érdemlő eset.
(3) Nem jogosult rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra az a kérelmező, akinek a szülői felügyeleti jogát bíróság korlátozta vagy megszüntette.
(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) az időszakos létfenntartási gondra vonatkozó igazolást, amennyiben igazolással nem bizonyítható, a kérelmező nyilatkozatát.
(5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 150 %-át.
(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás gyermekenként tárgyévente két alkalommal állapítható meg.
(7) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult a 18. életévét betöltött és a 23. életévét be nem töltött nappali oktatás munkarendje szerint középfokú oktatásban tanulmányokat folytató kérelmező, amennyiben a családjában, vagy a kérelmezőt gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat.
14. Gyermeket egyedül nevelők támogatása
21. § (1) Gyermeket egyedül nevelők támogatására jogosult az a kérelmező, aki az általa nevelt támogatással érintett gyermek után családi pótlékra jogosult, valamint a gyermeket egyedülállóként neveli, továbbá részére a Magyar Államkincstár egyedülállóként folyósítja a családi pótlékot és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 800 %-át.
(2) A gyermeket egyedül nevelők támogatásának megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a nem tanköteles korú gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonyának igazolására a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány másolatát, vagy a közreműködő intézmény által kiadott, diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolást.
(3) A gyermeket egyedül nevelők támogatása gyermekenként tárgyévente egy alkalommal állapítható meg.
(4) A gyermeket egyedül nevelők támogatásának egyszeri összege támogatással érintett gyermekenként 30 000 Ft.
(5) A gyermeket egyedül nevelők támogatására tárgyévenként egy gyermek után csak egy személy jogosult.
15. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók támogatása
22. § (1) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók támogatására jogosult a 18. életévét be nem töltött a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontja szerinti sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő kérelmező, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján különleges bánásmódot igénylő gyermeket nevel és
a) egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 700 %-át, vagy
b) nem egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 600 %-át.
(2) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók támogatásra jogosult a 18. életévét betöltött és a 23. életévét be nem töltött nappali oktatás munkarendje szerint középfokú oktatásban tanulmányokat folytató kérelmező, amennyiben a családjában, vagy a kérelmezőt gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat.
(3) A támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a támogatással érintett nem tanköteles korú gyermek tanulói jogviszonyának igazolására a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott nappali típusú érvényes diákigazolvány másolatát,
c) sajátos nevelési igényű gyermek vonatkozásában a szakértői bizottság érvényes szakértői véleményét.
(4) A támogatás gyermekenként és tárgyévente három alkalommal állapítható meg.
(5) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók támogatásának egyszeri összege gyermekenként 30 000 Ft.
16. Beteg családtagot ápolók támogatása
23. § (1) Beteg családtagot ápolók támogatására jogosult az a kérelmező, aki az Szt. szerinti ápolási díjban, vagy gyermekek otthongondozási díjában részesül és
a) egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 700 %-át, vagy
b) nem egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 600 %-át.
(2) A támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) az ápolási díj, vagy a gyermekek otthongondozási díjának megállapításáról szóló határozat másolatát, ennek hiányában az ápolási díjat, vagy a gyermekek otthongondozási díját megállapító illetékes kerületi, vagy járási hivatal által kiállított 30 napnál nem régebbi igazolást arról, hogy a kérelmező ápolási díjban, vagy gyermekek otthongondozási díjában részesül.
(3) A támogatás tárgyévente egy alkalommal állapítható meg.
(4) A támogatás egyszeri összege 50 000 Ft.
17. Iskolakezdési támogatás
24. § (1) Iskolakezdési támogatásra jogosult a kérelmező, ha alapfokú oktatásban, vagy a 18. életévét be nem töltött nappali oktatás munkarendje szerint középfokú oktatásban tanulmányokat folytató gyermeket nevel és
a) egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 800 %-át, vagy
b) nem egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 650 %-át.
(2) Iskolakezdési támogatásra jogosult a 18. életévét betöltött és a 23. életévét be nem töltött nappali oktatás munkarendje szerint középfokú oktatásban tanulmányokat folytató kérelmező, amennyiben a családjában, vagy a kérelmezőt gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat.
(3) Nem jogosult iskolakezdési támogatásra az a kérelmező, akinek a szülői felügyeleti jogát bíróság korlátozta vagy megszüntette.
(4) Az iskolakezdési támogatás összege gyermekenként évente 15 000 Ft.
(5) Az iskolakezdési támogatás megállapítása iránti kérelem a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól kezdődően a következő tanítási év szeptember 15. napjáig nyújtható be.
(6) Az iskolakezdési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a támogatással érintett nem tanköteles korú gyermek tanulói jogviszonyának igazolására a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott nappali típusú érvényes diákigazolvány másolatát.
18. Jó tanulók szociális támogatása
25. § (1) Jó tanulók szociális támogatására jogosult az alapfokú oktatásban tanulmányokat folytató és az általános iskola második évfolyamát sikeresen elvégző tanuló, valamint a 18. életévét be nem töltött nappali oktatás munkarendje szerint középfokú oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző tanév tantárgyi átlaga 4,50 vagy a fölött van, és
a) egyedülálló szülő neveli és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 800 %-át, vagy
b) nem egyedülálló szülő neveli és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 650 %-át.
(2) A 18. életévét be nem töltött tanuló esetén a törvényes képviselő jogosult a kérelem benyújtására és az ösztöndíj a kérelmező részére kerül folyósításra.
(3) Jó tanulók szociális támogatására jogosult a 18. életévét betöltött és a 23. életévét be nem töltött nappali oktatás munkarendje szerint középfokú oktatásban tanulmányokat folytató kérelmező, amennyiben a családjában, vagy a kérelmezőt gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat.
(4) Az előző tanév tantárgyi átlagának számításánál a tanuló magatartás és a szorgalom érdemjegyét figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A támogatás havi összege tanulónként 15 000 Ft.
(6) A támogatást a tanítási év első tanítási napja szerinti hónap első napjától a tanév utolsó tanítási napja szerinti hónap utolsó napjáig kell folyósítani.
(7) A támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a támogatással érintett nem tanköteles korú gyermek tanulói jogviszonyának igazolására a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott nappali típusú érvényes diákigazolvány másolatát,
c) a tanulónak a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző tanév érdemjegyeit, osztályzatait tartalmazó bizonyítványról készített másolatot,
d) amennyiben a tanuló értékelése szöveges minősítéssel történt, az iskola által kiállított igazolást a tanuló osztályzattal, érdemjeggyel történő értékeléséről.
(8) A támogatás megállapítása iránti kérelem évente a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a következő tanítási év szeptember 15. napjáig nyújtható be.
(9) El kell utasítani annak a törvényes képviselő kérelmezőnek a tanulmányi ösztöndíj megállapítása iránt benyújtott kérelmét, akinek a szülői felügyeleti jogát bíróság korlátozta vagy megszüntette.
19. Akadálymentesítési támogatás
26. § (1) Mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből adódó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeinek csökkentése, a rendeltetésszerű használat biztosítása céljából akadálymentesítési támogatás igényelhető meglévő I. kerületi lakáson, vagy lakóépületen (továbbiakban együtt: lakás) elvégzett akadálymentesítési munkákhoz.
(2) Akadálymentesítési támogatást igényelheti az, aki
a) mozgáskorlátozott, vagy
b) 18. életévét be nem töltött mozgáskorlátozott személyt nevel.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában mozgáskorlátozott személy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés 14. pontja szerinti mozgáskorlátozott személy.
(4) E támogatás tekintetében akadálymentesítési munka különösen:
a) a lakás helyiségein belül korlátok, kapaszkodók felszerelése,
b) ajtók kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése,
c) járda kialakítása,
d) elektromos szerelvények, aljzatok, kapcsolók áthelyezése,
e) a fogyatékosságnak megfelelő fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, áthelyezése, átalakítása vagy kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása,
f) mosdó- és mellékhelyiségek kialakítása, átalakítása, kádak, zuhanytálcák elhelyezése, beszerelése, beépítése.
(5) Akadálymentesítési támogatásra jogosult a kérelmező, ha a támogatással érintett lakásnak tulajdonosa, haszonélvezője vagy bérlője, és a kérelmezőnek, valamint háztartása tagjainak vagyona nincs, és
a) egyedülélő, és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 850 %-át, vagy
b) aki nem egyedülélő, és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 750 %-át.
(6) Akadálymentesítési támogatás ugyanannak a személynek kétévente egy alkalommal állapítható meg.
(7) Az akadálymentesítési támogatás legmagasabb összege 300 000 Ft.
(8) Akadálymentesítési támogatás egy lakásra egy kérelmezőnek állapítható meg.
(9) Az akadálymentesítési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) súlyos mozgáskorlátozottság igazolására az alábbi iratok egyikét:
aa) súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését,
ab) fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozatot,
ac) a fogyatékosság, súlyos mozgáskorlátozottság megállapításának alapjául szolgáló hatályos és érvényes szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt,
ad) hatályos és érvényes tartósan beteg gyermekről, vagy súlyosan fogyatékos gyermekről szóló igazolást,
ae) a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló határozatot,
b) a kérelmező és a háztartás minden tagjának a jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
c) a háztartás tagjainak vagyonnyilatkozatát,
d) bérlő esetén lakásbérleti szerződést,
e) kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az akadálymentesítéshez más támogatásban nem részesül,
f) az akadálymentesítési munkálatokat tartalmazó előzetes és részletes költségbecslést,
g ) nem tulajdonos kérelmező esetén a lakás tulajdonosának írásbeli hozzájárulását.
(10) Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelem elbírálásához környezettanulmányt kell készíteni a támogatással érintett lakásban. A környezettanulmányt a kérelem beérkezését követő 8 napon belül a Szolgáltatási Központ készíti el.
27. § (1) A Szolgáltatási Központ a benyújtott kérelmet annak mellékleteivel és a környezettanulmánnyal, valamint a támogatással kapcsolatos javaslatával együtt a kérelem benyújtását követő 15 napon belül küldi meg a Polgármesteri Hivatal részére.
(2) A megállapított akadálymentesítési támogatás összegével a támogatásban részesített köteles a támogatást megállapító határozat közlésétől számított 120 napon belül elszámolni.
(3) Az akadálymentesítési támogatás csak a kérelem benyújtását követően elkezdett munkák kifizetésére, beszerzett eszközök, anyagok árának megfizetésére használható fel.
(4) Amennyiben a kérelemben, az akadálymentesítési munkálatokat tartalmazó előzetes és részletes költségbecslésben megjelölt munkák tényleges kivitelezési-, beszerzési és anyag költsége csökken, vagy a támogatásban részesített úgy dönt, hogy egyes támogatott munkák elvégzésétől, anyagok beszerzésétől eláll, a támogatásban részesített csak a támogatásként megítélt összeg arányosan csökkentett részére jogosult.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a támogatásban részesített köteles a teljes összegű támogatás és az arányosan csökkentett támogatás közötti különbözeti összeg visszafizetésére a (2) bekezdés szerinti határidő lejártát követő naptól számított 90 napon belül.
(6) Ha a támogatásban részesített az (5) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti, abban az esetben a teljes támogatási összeget vissza kell fizetnie az (5) bekezdésben előírt határidő lejártát követő naptól számított 30 napon belül.
(7) A számlák benyújtásakor a támogatási összeg kifizetését a támogatottnak igazolnia kell.
(8) Ha a támogatásban részesített a megállapított akadálymentesítési támogatás összegével teljes mértékben, hiánytalanul nem számol el a (2) bekezdésben meghatározott időpontig, köteles a megállapított és részére utalt támogatás teljes összegét visszafizetni.
(9) A támogatási összeggel történő elszámolást követően a Budavári Városfejlesztő és Vagyonkezelő Kft. a helyszínen jogosult ellenőrizni a munkálatok elvégzését, a támogatás felhasználását.
20. Lakáshelyreállítási támogatás
28. § (1) Lakáshelyreállítási támogatás nyújtható az I. kerületben lévő lakhatását szolgáló lakás tulajdonosának, vagy haszonélvezőjének, amennyiben a támogatással érintett ingatlanban életvitelszerűen lakik, és
a) a 65. életévét betöltötte, vagy
b) az Szt. szerinti aktív korúak ellátására jogosult, vagy
c) kettő vagy több gyermeket nevel.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén akkor jogosult a kérelmező lakáshelyreállítási támogatásra, ha kérelmezőnek és háztartása tagjainak vagyona nincs, és
a) nem egyedülélő és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 650 %-át, vagy
b) egyedülélő és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 750 %-át.
(3) E támogatás tekintetében lakáshelyreállítási munka:
a) a lakás helyiségeinek tisztasági festése,
b) elavult vízvezetékek, villanyvezetékek javítása, felújítása, cseréje,
c) a családi ház hőszigetelésének javítását célzó munkálatok (tető-, lábazati- és homlokzati hőszigetelés),
d) a fürdőszoba felújítása, korszerűsítése,
e) a fűtőberendezés szakszerű tisztítása és karbantartása, korszerűsítése,
f) nyílászárók cseréje,
g) kémény felújítása.
(4) A lakáshelyreállítási támogatás összege lakásonként és alkalmanként nem haladhatja meg a 200 000 Ft-ot.
(5) Lakáshelyreállítási támogatás ugyanannak a személynek kétévente egy alkalommal állapítható meg.
(6) A lakáshelyreállítási támogatás ugyanarra a lakásra kétévente és egyszerre csak egy személynek állapítható meg.
(7) A lakáshelyreállítási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és háztartása minden tagjának jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a háztartás tagjainak külön-külön tett vagyonnyilatkozatát,
c) a lakáshelyreállítási munkálatokat tartalmazó előzetes és részletes költségbecslést és
d) nem tulajdonos kérelmező esetén a lakás tulajdonosának írásbeli hozzájárulását.
(8) A lakáshelyreállítási támogatás iránti kérelem elbíráláshoz környezettanulmányt kell készíteni a támogatással érintett lakásban. A környezettanulmányt a kérelem beérkezését követő 8 napon belül a Szolgáltatási Központ készíti el.
29. § (1) A Szolgáltatási Központ a benyújtott kérelmet annak mellékleteivel és a környezettanulmánnyal, valamint a támogatással kapcsolatos javaslatával együtt a kérelem benyújtását követő 15 napon belül megküldi a kérelem elbírálására jogosult részére.
(2) A megállapított lakáshelyreállítási támogatás összegének felhasználását a támogatásban részesített köteles a támogatást megállapító határozat közlésétől számított 120 napon belül igazolni.
(3) A lakáshelyreállítási támogatás csak a kérelem benyújtását követően elvégzett munkák kifizetésére, beszerzett eszközök, anyagok árának megfizetésére használható fel.
(4) Amennyiben a kérelemben, a lakáshelyreállítási munkálatokat tartalmazó előzetes és részletes költségbecslésben megjelölt munkák tényleges kivitelezési-, anyagköltsége csökken, vagy a támogatásban részesített úgy dönt, hogy egyes támogatott munkák elvégzésétől, anyagok beszerzésétől eláll, a támogatásban részesített csak a támogatásként megítélt összeg arányosan csökkentett részére jogosult.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a támogatásban részesített köteles a teljes összegű támogatás és az arányosan csökkentett támogatás közötti különbözeti összeg visszafizetésére a (2) bekezdés szerinti határidő lejártát követő naptól számított 90 napon belül.
(6) Ha a támogatásban részesített az (5) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti, abban az esetben a teljes támogatási összeget vissza kell fizetnie az (5) bekezdésben előírt határidő lejártát követő naptól számított 30 napon belül.
(7) A számlák benyújtásakor a támogatási összeg kifizetését a támogatottnak igazolnia kell.
(8) Ha a támogatásban részesített a megállapított lakáshelyreállítási támogatás összegével teljes mértékben, hiánytalanul nem számol el a (2) bekezdésben meghatározott időpontig, köteles a megállapított és részére utalt támogatás teljes összegét visszafizetni.
(9) A támogatási összeggel történő elszámolást követően a Budavári Városfejlesztő és Vagyonkezelő Kft. a helyszínen jogosult ellenőrzi a munkálatok elvégzését, a támogatás felhasználását.
21. Szociális kölcsön
30. § (1) Szociális kölcsön nyújtható a kérelmező részére
a) nem önkormányzati lakás esetén a bérleti szerződéshez kapcsolódó biztosíték megfizetésére,
b) alapvető lakhatási feltételeket biztosító berendezési tárgy - tűzhely, fűtő-, vízmelegítő készülék - vásárlására, cseréjére,
c) közművek lakásba történő bevezetéséhez és közművekre történő csatlakozáshoz,
d) felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató esetében a képzés időtartama alatt egy alkalommal a képzési költségek fedezésére,
e) gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez abban az esetben, ha az igénylő nem részesül közgyógyellátásban, gyógyszertámogatásban,
f) ha elemi csapás, ipari katasztrófa vagy bűncselekmény károsultja és a kár vonatkozásában nem rendelkezik biztosítással, vagy
g) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet kialakulása esetén.
(2) Szociális kölcsön akkor nyújtható, ha
a) a kérelmező és családja a kérelem benyújtásakor havi rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és
b) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap összegének 450 %-át, de nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 600 %-át.
(3) A szociális kölcsön összege az igazolt igényelhető eszközök, események, rendkívüli élethelyzet alapján kerül megállapításra, de nem haladhatja meg a 300 000 Ft-ot.
(4) A szociális kölcsön nyújtása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat és
b) a szociális kölcsön nyújtásának szükségességét igazoló iratot, annak hiányában kérelmező nyilatkozatát.
(5) A szociális kölcsön nyújtására kölcsönszerződést kell kötni.
(6) A szociális kölcsön egy családban élők közül csak egy személy részére nyújtható.
(7) A szociális kölcsön kamatmentes, visszafizetésének ütemezéséről az azt megállapító határozatban kell rendelkezni azzal, hogy a visszafizetés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.
(8) A szociális kölcsön visszafizetését a szociális kölcsön nyújtását követő második hónap első napjától kell megkezdeni.
(9) A kölcsönben részesített köteles a (7) bekezdés szerinti részleteket határidőre megfizetni.
(10) Ha a kölcsönben részesített a szociális kölcsön visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül nem képes teljesíteni, kérelmére legfeljebb 6 hónap időtartamra a visszafizetés szüneteltetése engedélyezhető.
(11) A (7) bekezdés szerinti visszafizetési határidőbe nem számít bele a visszafizetés kötelezettség szüneteltetésének időtartama.
(12) Különös méltánylást érdemlő esetben, ha a szociális kölcsönben részesített a szociális kölcsön visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül nem képes teljesíteni, a még vissza nem térített összeg részben vagy egészben történő elengedése engedélyezhető.
(13) A szociális kölcsön még vissza nem térített összegét a kölcsönben részesítettnek egyösszegben vissza kell fizetnie:
a) ha a kölcsön részleteinek megfizetését 3 hónapon keresztül nem teljesíti és részére szünetelés nem került engedélyezésre,
b) ha a szociális kölcsönt nem a kérelemben megjelölt, valamint nem a kölcsönszerződésben előírt célra használja fel.
(14) A nem önkormányzati lakásbérleti szerződéséhez kapcsolódó biztosíték megfizetésére nyújtott szociális kölcsön esetében a szociális kölcsön kézhezvételétől számított 2 hónapon belül be kell mutatni a kölcsönszerződésben foglaltak szerint a kölcsön felhasználásával kötött bérleti szerződést. Amennyiben a bérleti szerződésben meghatározott bérleti díj biztosítéka kevesebb, mint a szociális kölcsön összege, a különbözetet a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül egyösszegben vissza kell fizetni.
(15) A bérleti szerződés megszűnésekor a kapott szociális kölcsön összegét a szerződés megszűnését követően egy összegben 15 napon belül vissza kell fizetni.
22. Temetési támogatás
31. § (1) Temetési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a létfenntartását veszélyezteti.
(2) Az eltemettető létfenntartása veszélyeztetett, ha
a) egyedülélő és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 750 %-át, vagy,
b) egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 850 %-át, vagy
c) nem egyedülálló, vagy nem egyedülélő, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 650 %-át.
(3) A temetési támogatás megállapítása során a kérelmező nevére szóló, a temetkezési szolgáltató által kiállított eredeti számlán lévő temetéssel kapcsolatos költségek vehetők figyelembe.
(4) A temetési támogatás összege a (3) bekezdés alapján igazolt költség összegének
a) 40 %-a, de legfeljebb 120 000 Ft, ha az egyedülélő kérelmező havi jövedelme, család esetén a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap összegének 350 %-át,
b) 60 %-a, de legfeljebb 150 000 Ft, ha az egyedülélő kérelmező havi jövedelme, család esetén a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 350 %-át.
(5) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelmet a temetés napját követő 90 napon belül lehet benyújtani.
(6) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a kérelmező nevére kiállított temetés költségeiről szóló eredeti számlákat,
c) elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának másolatát,
d) igazolást a hamvasztás nélküli, vagy hamvasztással történt temetés időpontjáról.
(7) A temetési támogatást megállapító határozat meghozatalát követően az eredeti temetési számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét, valamint a határozat számát az eredeti számlákra rá kell vezetni.
(8) Nem jogosult temetési támogatásra a kérelmező, ha az elhunyt személyre tekintettel a kérelmező, vagy más személy részére már került temetési támogatás megállapításra.
23. Köztemetés költségeinek megfizetése alóli mentesítés
32. § (1) Az eltemettetésre köteles kérelmező – a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezése esetén – a megtérítési kötelezettség alól 50 %-os mértékben mentesül, ha a kérelmezőnek és a családjának vagyona nincs és
a) egyedülélő és a havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át, vagy
b) egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 450 %-át, vagy
c) nem egyedülálló, vagy egyedülélő, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át.
(2) Az eltemettetésre köteles személy – a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezése esetén – a megtérítési kötelezettség alól teljes egészben mentesül, ha a kérelmezőnek és a családjának vagyona nincs, és
a) egyedül élő, vagy egyedülálló és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300 %-át, vagy
b) családban él és akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 270 %-át.
(3) A megtérítési kötelezettség alóli mentesítési kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat,
b) a család minden tagjának vagyonnyilatkozatát.
Települési támogatások
24. Születési támogatás
33. § (1) Születési támogatásra jogosult az újszülött gyermeket saját családjában nevelő kérelmező, ha
a) az újszülött gyermek az I. kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen az I. kerületben él, és
b) a gyermeke születésekor és a gyermek születését közvetlenül megelőző 6 hónapban megszakítás nélkül az I. kerületben bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen az I. kerületben él.
(2) Nem jogosult születési támogatásra az a törvényes képviselő, akinek a szülői felügyeleti jogát bíróság korlátozta vagy megszüntette.
(3) A születési támogatás újszülött gyermekenként egy alkalommal állapítható meg.
(4) A születési támogatás egyszeri összege újszülött gyermekenként 100 000 Ft.
(5) A születési támogatás megállapítása iránti kérelem a gyermek születését követő 180 napon belül nyújtható be. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(6) A születési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti életvitelszerű I. kerületben való lakás időtartamáról szóló nyilatkozatot.
(7) A kérelem elbírálása során hivatalból be kell szerezni a területileg illetékes védőnő igazolását arról, hogy az újszülött gyermek és a kérelmező életvitelszerűen az I. kerületben élnek és a gyermeket a kérelmező az I. kerületi saját háztartásában neveli.
25. Oltási támogatás
34. § (1) Oltási támogatásra jogosult az a kérelmező:
a) aki a családjában nevelt 2. életévét be nem töltött gyermeke részére megvásárolta a rotavirus okozta hasmenés elleni védőoltás beadásához az oltóanyagot,
b) aki a családjában nevelt 1. életévét betöltött és a 18. életévét be nem töltött gyermeke részére megvásárolta a kullancs-encephalitis elleni védőoltás beadásához az oltóanyagot,
c) aki a családjában nevelt 6 hetes kort betöltött és a 2. életévét be nem töltött gyermeke részére megvásárolta az agyhártyagyulladás elleni védőoltás beadásához az oltóanyagot,
d) aki a 18. életévét betöltötte és megvásárolta a kullancs-encephalitis elleni védőoltás beadásához az oltóanyagot,
e) aki a 65. életévét betöltötte és megvásárolta a pneumococcus elleni védőoltás beadásához az oltóanyagot,
f) aki a 65. életévét nem töltötte be, valamint krónikus betegségben szenved és megvásárolta a pneumococcus elleni védőoltás beadásához az oltóanyagot.
(2) Oltási támogatás
a) az (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti esetben gyermekenként legfeljebb három darab oltóanyag,
b) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben kérelmezőnkét legfeljebb három darab oltóanyag,
c) az (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti esetben kérelmezőnként egy darab oltóanyag
kérelmező által történő megvásárlása esetén állapítható meg.
(3) Az Oltási támogatás megállapítása iránti kérelem az oltóanyag megvásárlását követő 180 napon belül nyújtható be.
(4) Az oltási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti esetben az oltóanyag megvásárlásáról szóló, a megvásárolt oltóanyagot és annak vételárát tartalmazó gyógyszertár által a kérelmező nevére kiállított számlát,
b) az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben az a) pont szerinti számlát és a háziorvos, vagy szakorvos igazolását arról, hogy a kérelmező krónikus betegségben szenved.
(5) Az oltási támogatás oltóanyagonként a gyógyszertár által kiállított számlán szereplő, megvásárolt oltóanyag vételára, de maximum oltóanyagonként 40 000 Ft.
26. Ünnepi támogatás
35. § (1) Ünnepi támogatásra jogosult az a kérelmező
a) aki a 80. életévét betöltötte, vagy tárgyév december 31. napjáig a 80. életévét betölti,
b) aki a tárgyév december 31. napjáig a 65. életévét betölti, és a húsvéti ünnep alkalmából nyújtható támogatás esetén tárgyév március 1-jén, a karácsonyi ünnep alkalmából nyújtható támogatás esetén tárgyév november 1-jén
ba) élelmiszertámogatásban, vagy
bb) gyógyszertámogatásban, vagy
bc) adósságcsökkentési támogatásban, vagy
bd) lakásfenntartási támogatásban részesül,
c) aki a tárgyévben
ca) rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült a támogatással érintett gyermeke után, vagy
cb) gyermeket egyedül nevelők támogatásában részesült a támogatással érintett gyermeke után, vagy
cc) sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók támogatásában részesült a támogatással érintett gyermeke után, vagy
cd) beteg családtagot ápolók támogatásában részesült a támogatással érintett gyermeke után,
d) aki 18. életévét betöltötte és saját jogán a tárgyévben
da) rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült, vagy
db) sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók támogatásában részesült, vagy
dc) beteg családtagot ápolók támogatásában részesült,
e) aki a húsvéti ünnep alkalmából nyújtható támogatás esetén a tárgyév március 1-jén, a karácsonyi ünnep alkalmából nyújtható támogatás esetén tárgyév december 1-jén a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevel a családjában, vagy
f) aki 18. életévét betöltötte és a húsvéti ünnep alkalmából nyújtható támogatás esetén a tárgyév március 1-jén, a karácsonyi ünnep alkalmából nyújtható támogatás esetén tárgyév december 1-jén a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint saját jogán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult.
(2) Az ünnepi támogatás évente két alkalommal
a) a húsvéti ünnep, és
b) a karácsonyi ünnep alkalmából nyújtható.
(3) Az ünnepi támogatásra egy kérelmező csak egy jogcímen jogosult.
36. § (1) Az ünnepi támogatás megállapítása iránti kérelem
a) a 35. § (2) bekezdés a) pontja esetén tárgyév február 1-től legkésőbb a húsvétot megelőző 15. napig,
b) a 35. § (2) bekezdés b) pontja esetén tárgyév október 1-től december 1-ig nyújtható be.
(2) Az ünnepi támogatás összege alkalmanként
a) a 35. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetén kérelmezőnként 15 000 Ft,
b) a 35. § (1) bekezdés c) és e) pontja esetén támogatással érintett gyermekenként 15 000 Ft
c) a 35. § (1) bekezdés d) és f) pontja esetén kérelmezőnként 15 000 Ft.
27. Baba-mama köszöntőcsomag
37. § (1) Baba-mama köszöntőcsomagra jogosult a 2025. szeptember 1-jét követően született újszülött gyermeket saját családjában nevelő kérelmező szülő, törvényes képviselő, ha az újszülött gyermek az I. kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen az I. kerületben él.
(2) Nem jogosult baba-mama köszöntőcsomagra az a szülő, akinek a szülői felügyeleti jogát bíróság korlátozta vagy megszüntette, valamint az a törvényes képviselő, akinek képviseleti jogát visszavonták, megszüntették.
(3) A baba-mama köszöntőcsomagra egy gyermek után csak egy alkalommal és csak az egyik szülő, törvényes képviselő jogosult. Külön élő szülők, törvényes képviselők esetén az jogosult a baba-mama köszöntőcsomagra, akinél a gyermek elhelyezésre került.
(4) A baba-mama köszöntőcsomag egyszeri, természetben nyújtott támogatásként gyermekgondozást segítő tárgyakat, termékeket, gyermekruházatot, valamint az édesanya számára ápolási terméket tartalmaz.
(5) A baba-mama köszöntőcsomag iránti kérelem a gyermek születését követő 30 napon belül nyújtható be.
28. Idősek jubileumi köszöntése
38. § (1) A 70., a 80., a 90., a 100., és a 110. életévüket betöltött idős személyek jubileumi köszöntésre jogosultak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti életkort betöltött személyek polgármesteri köszöntőlevélre jogosultak.
(3) A polgármesteri köszöntőlevélre való jogosultság, a jogosult személyek megállapítása kérelem nélkül hivatalból történik.
(4) A Polgármesteri Hivatal az (1) bekezdés szerinti életkor betöltését megelőzően legalább 30 nappal írásban keresi meg a jogosultsági feltételnek megfelelő személyt, hogy az e célra rendszeresített és megküldött nyomtatványon jelentse be azt a címet, amelyen a személyes köszöntés céljából elérhető.
(5) Ha a jogosult nem tart igényt a személyes köszöntésre a (4) bekezdés szerinti nyomtatványon megjelölt lakcímre kell megküldeni a polgármesteri köszöntőlevelet.
29. Új beköltözők köszöntése
39. § (1) Az Önkormányzat a Budapest Főváros I. kerület közigazgatási területére új beköltözőket ajándék küldeménnyel köszönti.
(2) Ajándék küldeményre az a 18. életévét betöltött új beköltöző jogosult, aki
a) Budapest Főváros I. kerület közigazgatási területén 2026. március 1-jét követően lakóhelyet létesített és a
b) 2026. március 1-jét követően létesített I. kerületi lakóhely létesítését megelőző 5 évben Budapest Főváros I. kerület közigazgatási területén nem rendelkezett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel.
(3) Az ajándék küldeményre való jogosultság, a jogosult személyek megállapítása kérelem nélkül hivatalból történik.
(4) Az új beköltöző jogosult személy részére az ajándék küldeményt a 2026. március 1-jét követően történő lakóhely létesítését követő 120 napon belül meg kell küldeni.
(5) Az új beköltözőként ajándék küldeményre a 18. életévét betöltött személyek egy alkalommal jogosultak.
30. 18. életévüket betöltött személyek köszöntése
40. § (1) A nagykorúvá vált személy a 18. életévének betöltésekor regisztrációt követően ajándék küldeményre jogosult.
(2) Az ajándék küldeményre való jogosultság, a jogosult személyek megállapítása kérelem nélkül hivatalból történik.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jogosult személy részére az ajándék küldeményt a 18. életévének betöltését követő 15 napon belül kell biztosítani, megküldeni.
31. Iskolakezdési tanszercsomag
41. § (1) Iskolakezdési tanszercsomagra jogosult az általános iskola első évfolyamát megkezdő gyermeket saját családjában nevelő, gondozó szülő, törvényes képviselő, amennyiben a gyermek az általános iskola első évfolyamát az iskolakezdési tanszercsomag iránti kérelem benyújtása szerinti tárgyévben megkezdi.
(2) Az iskolakezdési tanszercsomag iránti kérelem tárgyévente július 1-jétől kezdődően augusztus 31. napjáig nyújtható be.
(3) Az iskolakezdési tanszercsomag iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az iskolakezdési tanszercsomag iránti kérelemben megjelölt iskolakezdési tanszercsomagra jogosító gyermek a kérelem benyújtása szerinti tárgyévben az általános iskola első évfolyamát megkezdi és nem rendelkezik szakértői véleménnyel arról, hogy az iskolakezdési tanszercsomagra jogosító gyermek a tankötelezettség megkezdése alól mentesül és további óvodai nevelésben részesüljön.
(4) Az iskolakezdési tanszercsomagra egy gyermek után csak egy alkalommal és csak az egyik szülő, törvényes képviselő jogosult abban a tanévben, amelyben az iskolakezdési tanszercsomagra jogosító gyermek az általános Iskola első évfolyamát megkezdi.
(5) Különélő szülők, törvényes képviselők esetén az jogosult az iskolakezdési tanszercsomagra, akinél az iskolakezdési tanszercsomagra jogosító gyermek elhelyezésre került.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
42. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2026. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 28. alcím 2026. február 1-jén lép hatályba.
(3) A 29. alcím 2026. március 1-jén lép hatályba.
(4) A 30. alcím 2026. április 1-jén lép hatályba.
(5) A 31. alcím 2026. július 1-jén lép hatályba.
43. § E rendeletben foglaltakat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
44. §1
A 44. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.