Hortobágy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Hortobágy Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2022. 01. 18

Hortobágy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Hortobágy Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2022.01.18.

Hortobágy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében eljáró Állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak, a 9. melléklet táblázatának A3. pontjában Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak, a 9. melléklet táblázatának A4. pontjában Nemzeti Park Igazgatóságnak, a 9. melléklet táblázatának A5. pontjában Területi vízvédelmi hatóságnak, a 9. melléklet táblázatának A6. pontjában Területi vízügyi hatóságnak, a 9. melléklet táblázatának A7. pontjában Országos vízügyi főigazgatóságnak, a 9. melléklet táblázatának A8. pontjában Területi vízügyi igazgatási szervnek, a 9. melléklet táblázatának A9. pontjában Megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak, a 9. melléklet táblázatának A10. pontjában Népegészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak, a 9. melléklet táblázatának A11. pontjában Budapesti Fővárosi Kormányhivatalnak, a 9. melléklet táblázatának A12. pontjában Közlekedésért felelős miniszternek, a 9. melléklet táblázatának A13. pontjában Légiközlekedési hatóságnak, a 9. melléklet táblázatának A14. a) pontjában Katonai légügyi hatóságnak, a 9. melléklet táblázatának A14. b) pontjában Közlekedési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak, a 9. melléklet táblázatának A15. pontjában Kulturális örökség védelméért felelős miniszternek, a 9. melléklet táblázatának A16. pontjában Örökségvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak, a 9. melléklet táblázatának A17. pontjában Ingatlanügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak, a 9. melléklet táblázatának A18. pontjában Megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatalának, a 9. melléklet táblázatának A19. pontjában Honvédelemért felelős miniszternek, a 9. melléklet táblázatának A20. pontjában Megyei rendőr-főkapitányságnak, a 9. melléklet táblázatának A21. pontjában Bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak, a 9. melléklet táblázatának A22. pontjában Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának, a 9. melléklet táblázatának A23. pontjában Budapesti Főváros Kormányhivatalának, a 9. melléklet táblázatának A25. pontjában biztosított jogkörben továbbá a szomszédos települések önkormányzatainak (Nádudvar, Hajdúszoboszló, Nagyhegyes, Balmazújváros, Tiszacsege, Egyek, Tiszafüred, Nagyiván), és a területi Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat véleményének kikérésével, valamint, Hortobágy Község településfejlesztési koncepciójával, integrált településfejlesztési stratégiájával és a településrendezési eszközök, valamint településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet készítésével, módosításával kapcsolatos partnerségi egyeztetési szabályzatáról szóló 9/2017. (III.31.) önkormányzati rendeletében rögzített partnerségi egyeztetés során beérkezett vélemények alapján a következőket rendeli e:

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) E rendelet hatálya Hortobágy Község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltéréssekkel, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Hortobágy Község Önkormányzatának a településkép védelméről szóló rendeletének előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet a szabályozási terv jelmagyarázata

b) 2. melléklet szelvényezett szabályozási tervlapok

c) 3. melléklet az építési övezetek paraméterei

d) 4. melléklet az övezetek paraméterei

e) 5. melléklet a közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

f) 6. melléklet elhelyezendő személygépkocsik száma

(2) A szabályozási terven ábrázolt kötelező vonalas szabályozási elemek helyzete méretezése, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában digitális méréssel állapítandók meg az önkormányzatnál tárolt digitális szabályozási terven.

(3) A szabályozási elemeket, illetve azok jelkulcsát a rendelet 1–4. mellékletei tartalmazzák.

(4) A szabályozási tervek kötelező, javasolt és egyéb jogszabály által meghatározott szabályozási elemeket tartalmaznak. A kötelező szabályozási elemek módosításához az érintett szabályozási terv módosítása szükséges. A kötelező, a javasolt és az irányadó szabályozási elemeket a szabályozási tervek jelmagyarázata tartalmazza.

(5) A szabályozási terven

a) szabályozási tartalommal bíró ingatlannyilvántartási jeleket,

aa) a közigazgatási határ jelét

ab) belterületi határ jelét

b) területi szabályozási elemeket

ba) közlekedési célú terület határa,

bb) zöldterület határát,

bc) vízgazdálkodási terület határát

építési övezet, övezet határként kell kezelni.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Átmenő telek: Olyan építési telek, amely legalább két utcafronttal rendelkezik, de nem minősül sarokteleknek.

2. Háromszintű növényzettel fedett terület: ahol a felületi minőség legalább gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2

3. Kiegészítő rendeltetésű építmény: az övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő, főépítménynek és melléképítménynek nem minősülő építmény.

4. Meglévő épület: az ingatlanon álló, szabályosan létesült, vagy létesülő épület jogszabály szerinti fogalmának megfelelő épület.

5. Normatív telekméret: az övezetre meghatározott kialakítandó legkisebb telek területének a mérete.

6. Oldalhatáron álló épület elhelyezés: egyes oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetekben alkalmazandó épület elhelyezési mód, mely szerint a főépítmény legalább 5 méteres épületrésze a telekhatárral azonos építési határvonaltól mérten 0,5 méteren túl, de 1,5 méteren belül, kerül elhelyezésre

7. Saroktelek: legalább két csatlakozó – egymással legfeljebb 135°-os szöget bezáró – közterületi vagy közforgalom céljára megnyitott magánút homlokvonallal rendelkező telek.

8. Szabadon álló épület elhelyezés: egyes oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetekben alkalmazandó épület elhelyezési mód, mely szerint az épület a telekhatárral azonos építési határvonaltól mérten legalább 3 méterre kerül elhelyezésre, a szemközti oldalkert legkisebb szélességi mérete megegyezik az oldalhatáron álló beépítési mód szerinti oldalkerti mérettel

9. Telek be nem építhető része: a telek azon része, ahol építmény nem helyezhető el.

10. Természeti szempontból védett terület: Az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe, az országos jelentőségű védett természeti értékek területe, a NARURA 2000 területek, a helyi természetvédelmi területek, valamint a tájképvédelmi szempontból védett területek.

3. Személygépkocsik elhelyezése

4. § Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket az OTÉK vonatkozó rendelkezéseire tekintettel, az e rendelet 6. melléklet szerinti eltérésekkel, az építési övezetek előírásai szerinti módon telken belül kell biztosítani.

4. A belterülethatár módosítása

5. § (1) A szabályozási terv szerinti tervezett belterülethatár által határolt területek – akár különálló módon, ütemezetten is - belterületbe vonhatók.

(2) A képviselő testület belterületbe vonásra irányuló határozatát követően megindított ingatlan-nyilvántartási átvezetésre irányuló eljárás során a szabályozási terven tervezett belterületként jelölt területeket meglévő belterületnek kell tekinteni. Az ingatlan-nyilvántartási átvezetést követően a szabályozási terv alaptérképén az adatokat aktualizálni kell.

(3) A Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés a telek belterületbe vonását követően történhet.

II. Fejezet

Környezet védelmi előírások

5. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

6. § A régészeti területeken e rendelet és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell eljárni.

6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

7. § (1) A természeti szempontból védett területek - külön jogszabályokban meghatározott - térbeli rendjét a szabályozási terv rögzíti. A természeti szempontból védett területeken az e jogszabályban foglaltak, valamint a külön jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével kell eljárni.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek és a jellemző természetes rendszerek megóvását.

(3) Közlekedési területeket és létesítményeiket - minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint védett területeket érintenek, és azokat egymástól részben, vagy egészben elválasztják – úgy kell kialakítani, illetve olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy az elválasztott területek élőhelyeinek kapcsolatai a továbbiakban is fennmaradjon. A kapcsolatot lehetőség szerint terepszinten kell biztosítani.

7. A környezeti elemek általános védelme

8. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat

a)a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b)kizárja a környezetkárosítást,
c)következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy
legalább csökken.
(2)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, a rendeltetésmód megváltoztatása, valamint a telepengedély alapján gyakorolható tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése és a határértékek betartása mellett, a környezetvédelmi és szakhatósági előírások alapján történhet.
(3)Új létesítmény kialakításánál, valamint a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél be kell tartani a telek határán mérve a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket és határértékeket.

8. Talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme

9. § (1) Építési tevékenység a környezetében található művelés alatt lévő területek rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a termőföld minőségét negatívan nem befolyásolhatja.

(2) Talajszennyezettséggel érintett területen épület építése, bővítése a fennálló talajszennyezés megszüntetését követően lehetséges.

(3) Építési tevékenység hatására a talajerózió veszélye nem növekedhet.

(4) Védett területen tereprendezésre, területfeltöltésre csak szennyeződésmentes anyag használható.

10. § (1) A csapadékvíz elvezetéséről vagy elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának vagy használójának gondoskodnia kell.

(2) A csapadékvíz környezetvédelmi érdekű helyben tartására, illetve visszatartására alkalmas műtárgyakat a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kiépíteni.

11. § A vízbázis védelme érdekében a vízbázis védőövezeteivel érintett területen

a) olyan földmunkával járó beavatkozás, építési tevékenység, vagy területhasználat, mely a vízbázisok védőterületét a talaj szennyeződése szempontjából veszélyeztetné, nem folytatható;

b) a korábban kialakult szennyeződéseket vagy a vízbázist érintő veszélyeztető tevékenységet a telek tulajdonosának meg kell szüntetnie.

c) gépkocsi parkolása csak burkolt felületen lehetséges, gyeprácsos parkolóhely nem létesíthető

12. § Nitrát érzékeny, felszín alatti vizek szempontjából szennyeződés érzékeny területeken, országos vízminőség védelmi övezet területén

a) létesítmények kialakítását úgy kell megoldani, hogy a 219/2004. (VII. 2l.) Kormányrendelet I. számú mellékletében felsorolt anyagoknak a felszín alatti víztérbe történö közvetlen bevezetése elkerülhető legyen

b) a talajba és a vízfolyásokba szennyezett csapadékvíz vagy egyéb szennyvíz nem kerülhet,

c) a gazdasági és üzemi területnek kijelölt részeken a csapadékvíz kezeléséről gondoskodni szükséges,

d) a keletkezett szennyvizek és hulladékok elhelyezése csak vízzáró szigetelt tárolókban, műtárgyakban történhet.

e) az állattartó építményeket minden esetben vízzáró szigeteléssel kell kialakítani,

f) trágya tárolására alkalmas építmények, tárolók nem helyezhetők el 100,0 méternél közelebb a felszíni vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok partjától.

13. § (1) Külterületen gyepgazdálkodás, valamint a termőföld művelési ágának megfelelő, a parti sáv rendeltetését és megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozó, a meder állapotát nem veszélyeztető tevékenység folytatható.

(2) Az illetékes vízügyi igazgatóság kezelésében lévő csatornák, tározók mellett

a) a fenntartósávot kell biztosítani, melynek szélessége 6 m,

b) a csatorna szélétől 10 m-en belül végleges építmény a külön jogszabályban foglaltak szerint helyezhető el.

9. A levegő tisztaságának védelme

14. § (1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

(2) Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

15. § (1) Az érvényes környezethasználati engedéllyel rendelkező ipari és hulladékgazdálkodási létesítmények ingatlanhatárától mért 300 méteren belül lakóépület nem helyezhető el.

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet

a) lakóterületet, vegyes területet, különleges sport célú és temető különleges területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet, továbbá

b) természetvédelmi szempontból értékes területet - országos védelem alatt álló természeti területet, valamint az országos ökológiai hálózat magterületét és az ökológiai folyosó területet.

10. Zaj- és rezgés elleni védelem

16. § (1) Zajt, rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

(2) A zajtól védendő területeket külön jogszabályban meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

11. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

17. § A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló BM rendelet alapján a község II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

III. Fejezet

Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

12. Telakalakításra vonatkozó előírások

18. § (1) Az övezeti és építési övezeti paraméterekben előírt legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb telkek - közműépítmények elhelyezése érdekében, valamint közterület céljára – kialakíthatók.

(2) Amennyiben a kialakult telek mérete kisebb az építési övezeti előírás által meghatározott kialakítható legkisebb területnél, akkor a telek területe kizárólag a szabályozási terv alapján történő közterületi határrendezés végrehajtása érdekében csökkenthető.

(3) Az építési övezetekben és övezeteben a szabályozási terven meghatározott közterület kialakítás végrehajtása érdekében a szabályozás után visszamaradó telkek az övezetre és építési övezetre megállapított területek építési használatának megengedett felső határértékeitől, a meghatározott, vagy kialakult építési határvonalak méretétől eltérőek is lehetnek.

(4) Újonnan nyúlványos, nyeles telek nem alakítható ki.

(5) Építési telek csak egyszerű kontúrral alakítható ki.

(6) Telekalakítás során nem alakulhat ki közlekedési, zöld vagy közmű célú telek kivételével új zárvány, úszótelek.

(7) Az építési övezet határa javasolt telekhatárnak tekintendő.

(8) Beépítésre nem szánt területen nem kötelező telekhatárt létrehozni az övezethatár, mentén.

(9) Amennyiben az övezethatár, építési övezethatár vonalas jelölése a szabályozási terven javasolt telekhatárral, vagy méretezéssel nincs megadva, a telekalakítás során az újonnan kialakítandó telkeknek a meghatározott, vagy kialakult építési határvonalak figyelembevételével a vonatkozó építési használat határérték mértékét el kell érnie.

(10) Különböző építési övezetbe vagy övezetbe tartozó telkek telekösszevonása nem megengedett.

(11) Telekalakítás eredményeként nem jöhet létre több építési övezetbe vagy több övezetbe sorolt telek.

(12) A szabályozási tervlapon telekcsoport újraosztás sajátos jogintézménye által lehatárolt területen - közterületi telek kivételével - telket alakítani, telekcsoport újraosztást végrehajtani a terület vízrendszeresét, valamint adott esetben az érintett vízfolyás szakaszok Q 1-3% -os mértékadó vízhozamra történő kiépítését, mederrendezését követően lehet.

(13) Lf-6 jelű építési övezetben a telek területe telekösszevonás, vagy telekhatárrendezés során nem haladhatja meg az építési övezetre előírt minimális telekméret 250 %-át.

(14) Lk-1; Lke-1 építési övezetben építési telkek nem vonhatók össze.

(15) Ikres beépítésű mód szerint beépült ingatlan esetében, csak a főépítménnyel telekhatáron csatlakozó szomszédos ingatlanok telkei vonhatók össze.

13. A közút céljára történő lejegyzésre vonatkozó előírások

19. § Hortobágy Község Önkormányzatát a jelen rendeletben meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében az 5. mellékletben meghatározott ingatlanok szabályozási terven meghatározott részére vonatkozóan közút céljára történő lejegyzés illeti meg.

14. Közművek előírásai

20. § (1) A szennyvízhálózat kiépítéséig a teljes közművesítettség helyett a részleges közművesítettség is elfogadható, zárt szennyvíztároló elhelyezhető.

(2) A közüzemi szennyvízhálózat megvalósulását követően a területet folytatólagosan használni kizárólag a teljes közművesítettség alkalmazása mellett lehet.

(3) Teljes közművesítés előírása esetén a vezetékes gáz egyéb energiahordozó alkalmazásával kiváltható.

(4) Építési öveztek közművesítését – eltérő műszaki lehetőségek kivételével – kizárólag közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

15. Közterület alakításra vonatkozó előírások

21. § (1) A közterületek határait a szabályozási terv meglévő és tervezett szabályozási vonalai határolják le.

(2) A közterületek közlekedésre igénybe nem vett részén, a közlekedést és az egyes ingatlanok használatát nem korlátozó módon

a) zöldfelületek alakíthatók ki,

b) köztárgy, valamint

c) közmű helyezhető el, ez utóbbi kizárólag abban az esetben, ha terepszint alatt valósítható meg a közmű elhelyezése, és védőtávolságot nem igényel. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor építési telket, építési telek egy részét, vagy építési telek közterület alakításból visszamaradó részét kell igénybe venni a közmű elhelyezéséhez.

(3) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan nincs elfogadott közterület-alakítási terv, a közterület alakítására vonatkozó rendelkezéseket a szabályozási terv által a közterületre megfogalmazott övezethez tartozó előírások tartalmazzák.

IV. Fejezet

Építéssel összefüggő általános szabályok

16. Építési övezet beépítésének alapfeltételei

22. § (1) Építési övezetben új épület elhelyezésének együttes feltételei:

a) az építési telek megközelítését biztosító közterület, vagy ezekkel kapcsolatban álló magánút kialakítása, és az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése;

b) az a) bekezdés szerinti terület jelen rendeletben és ágazati jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő szilárd burkolatú közúti közlekedésre alkalmas módon történő kiépítése;

c) az építéssel érintett ingatlan építési övezeti előírásoknak megfelelő közművesítettsége, vagy közműellátási feltételeinek biztosítása

(2) A tervezett szabályozási vonallal érintett telken építési tevékenység a szabályozást megvalósító telekalakítást követően végezhető, rendezett telken.

(3) Amennyiben a telek és annak gépjárművel való megközelítését szolgáló terület között árok, vízfolyás, patak, vízmosás, csatorna művelési ágban nyilvántartott ingatlan található, úgy a területek közötti kapcsolat jogszerű megteremtésével, a közlekedést lehetővé tevő műszaki megoldás biztosításával az – a külön jogszabályban foglaltakra tekintettel építési teleknek tekintendő.

17. Az építési hely, beépítési mód meghatározásának szabályai

23. § (1) Szabályozási tervi jelölés, építési övezeti, vagy övezeti előírás hiányában a teleken épület a jogszerűen kialakult állapotoknak megfelelő módon helyezhető el.

(2) Szabályozási tervi jelölés, építési övezeti vagy övezeti előírás hiányában az előkert legkisebb mélységi mérete

a) kialakult karakterű építési övezet esetében a jogszerűen, azonos módon beépített területre jellemző, meglévő állapothoz illeszkedő,

b) beépülő karakterű építési övezet esetében 5,0 méter,

c) saroktelken akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell előkertet kialakítani, a hosszabbik telekhatár felé az épület utcavonalasan is elhelyezhető.

d) fekvőtelek esetében az a) pontban foglaltak figyelembevételével a telek beépíthetősége érdekében 0 méterre csökkenthető.

(3) Az építési övezeti, övezeti előírás hiányában az oldalkert legkisebb szélességi mérete

a) oldalhatáron álló beépítési mód esetében

aa) a legalább 25,0 m szélességű telkek esetében legalább 8,0 m,

ab) a 19,0-25,0 m szélességű telkek esetében legalább 6,0 m,

ac) a 19,0 m-nél keskenyebb telkek esetében legalább az épületmagasság mértékével megegyező.

b) szabadon álló beépítési mód esetében az építési övezetre vonatkozó épület magasság fele, de legalább 3 méter.

c) ikres beépítési mód esetében az építési övezetre vonatkozó épületmagasság fele, de minimum 3 méter.

(4) Az oldalkert legkisebb szélessége az utólagos hőszigetelés méretével csökkenthető.

18. A kialakult beépítésekre vonatkozó eltérő szabályok alkalmazása

24. § (1) Amennyiben a telek kialakult beépítésének jellemzői nem felelnek meg az építési övezetre, övezetre vonatkozó paramétereknek, határértékeknek, építés az alábbiak szerint történhet,

a) amennyiben az építmény épületmagassága meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, az épület felújítható, átalakítható, korszerűsíthető és horizontálisan bővíthető, de a bővítmény épületrészre külön számított épületmagasság nem haladhatja meg az építési övezeti előírásokat,

b) amennyiben a telek beépítettsége meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség értékét az épület felújítható, átalakítható, korszerűsíthető és vertikálisan bővíthető a vonatkozó egyéb előírások keretei között;

c) amennyiben az építmény része vagy egésze az építési övezetben foglalt paraméterek szerinti építési helyen kívül helyezkedik el, az építmény felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, továbbá jelen rendelet szerint megállapított építési helyen belül bővíthető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eltérő szabályok a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően – nem az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozóan – jogszerűen épült épületek esetében érvényesíthetők, amennyiben a kialakult beépítés a szomszédos telkek, építési telkek építési jogait nem korlátozza.

19. Egyéb építési előírások

25. § Az ingatlanon melléképítmény, vagy kiegészítő rendeltetésű építmény önállóan, főépítmény megvalósulása előtt kizárólag, - az építési engedély vagy egyszerű bejelentési dokumentációval alátámasztott - építési tevékenységgel, vagy a telek karbantartásával összefüggésben helyezhető el.

26. § Építési övezetben, övezetben – eltérő rendelkezés hiányában – elhelyezett sajátos építmény illetve műtárgy legnagyobb magassága maximum 15,0 m lehet.

27. § Eltérő építési övezeti, övezeti előírás hiányában terepszint alatti építmény, illetve épületrész beépítésre szánt területen

a)csak építési helyen belül,
b)a megengedett legnagyobb beépíthetőséggel megegyező mértékben
létesíthető.

28. § Épületek földszinti padlószintjét a mértékadó belvízszint és mértékadó árvízszint (89,63 m Bf.) fölött kell kialakítani.

29. § Az egyes eltérő övezetek területén azok területére viszonyítva kell az építési használat határértékeit érvényesíteni.

30. § Ikres beépítési módban beépült, telekhatáron főépítménnyel csatlakozó ingatlanok telekösszevonását követően az építési övezeti előírásoktól eltérően az újonnan kilakult telken szabadon álló beépítési mód alkalmazandó.

20. Kerítések létesítésére vonatkozó előírások

31. § (1) Eltérő építési övezeti, övezeti előírás hiányában telekhatáron vagy attól számítva 5 méteren belül kerítés a csatlakozó terepszintek átlagától számítva legfeljebb 2,5 méter magasságú lehet.

(2) Lke-1 és Lke 2 övezetben kerítés a csatlakozó közterület szintjétől számítva legfeljebb 1,8 m magasságú lehet.

(3) Saroktelek esetében – a közlekedésbiztonság fenntarthatósága érdekében – a kerítéseket a saroktól 5-5 m-en belül min. 50%-ban áttörten kell kialakítani.

(4) Lf-; és Vt- területfelhasználási jelű építési övezetben lévő telkeken belül az egyes külön használatú telekrészeket legfeljebb 1,5 m magas lábazat nélküli kerítéssel vagy sövénnyel szabad elválasztani.

(5) Közterületi és telken belül kerítés a településkép helyi védelméről szóló rendelet figyelembevételével telepíthető.

21. Állattartás céljára szolgáló építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

32. § (1) Haszonállatok és egyéb állatok tartására alkalmas épület, építmény létesítése az e rendeletben foglaltak, valamint a vonatkozó ágazati jogszabályok betartása mellett lehetséges.

(2) Az állattartás épületeit műtárgyait úgy kell kialakítani, hogy

a) az se a felszíni, se a felszín alatti vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő;

b) az állattartó építmények létesítésére vagy rendeltetés megváltoztatására az építésügyi és a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően kerüljön sor.

(3) Beépítésre szánt területeken állattartás céljára szolgáló építmény csak építési helyen belül helyezhető el.

(4) Állattartó épület csak oly módon helyezhető el, hogy az állattartási tevékenységből eredő szagemisszió hatásterülete ne érje el azokat a területeket amelynek lakó, üdülő vagy különleges strand, erdei iskola, emlékhely, az elsődleges rendeltetése.

(5) Nevelési, oktatási intézmény, egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény, eső beálló, kifutó, karám nem létesíthető.

(6) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Körny. rendelet)

a) 1. melléklet szerinti környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek céljára szolgáló építmény lakó- és üdülő terület határától 1000 m-en belül;

b) 2. melléklet szerinti egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek céljára szolgáló építmény lakó- és üdülő terület határától 1500 m-en belül

c) 3. melléklet szerinti a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek céljára szolgáló építmény lakó- és üdülő terület határától 300 m-en belül nem helyezhető el.

(7) A Körny. rendelet 3. melléklet 6. sor szerinti intenzív állattartó telep lakóterülettől, üdülő területtől, különleges strand, különleges emlékhely célú területtől 1000 m-en belül nem helyezhető el.

(8) Lakó építési övezetben, vegyes építési övezetben állattartás célra építmény külön övezeti előírás hiányban

a) a telek terület 10%-os mértékéig, de maximálisan 100 m2 bruttó alapterületig helyezhető el,

b) állatkifutó, karám területe a telek legkisebb zöldfelületi méretébe nem számítható bele.

22. Az építési öveztek, övezetek zöldfelületeinek alakítása

33. § (1) Építési telken új épület létesítése vagy meglévő épület bővítése esetén a beépítéssel egyidejűleg a telken minden megkezdett 400 m2 nettó alapterület után legalább 1 db fa telepítendő és fenntartandó.

(2) A telek felületének gyepráccsal, zöldráccsal történő kialakítása a telek zöldfelültébe nem számítandó bele.

(3) Terepszint alatti építményeket fedő zöldfelületet az OTÉK 5. mellékletének figyelembe vételével kell a telek zöldfelületi értékének számításánál alkalmazni.

(4) A telek korlátozottan beépíthető, kötelezően zöldfelülettel fedett részén épület, - kerítés és a maximum 10 m2-nettó területű porta, beléptető kapu, őrbódé épület kivételével - épület nem létesíthető.

(5) A telek kötelezően zöldfelülettel fedett részét a szabályozási tervlapon jelölt helyen legalább 90 százalékban növényzettel fedetten kell kialakítani, és

a) ipari gazdasági területek, különleges mezőgazdasági üzemi területek esetében annak legalább 75 százalékát háromszintes növényállománnyal kell beültetni,

b) kereskedelmi szolgáltató és általános gazdasági területek esetében annak legalább 45 százalékát kétszintes növényállománnyal kell beültetni,

c) lakó ingatlanok esetében annak legalább 15 százalékát háromszintes növényállománnyal kell beültetni.

(6) A vízfolyások, csatornák, holtágak parti sávját érintő, a telkek kötelezően zöldfelülettel fedett területrészein a (5) bekezdés c) pontjában szereplő háromszintes növényállomány helyett – meder kezelés céljából - egyszintes gyepszintű növényzetet kell kialakítani.

23. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

34. § (1) Belvízzel erősen veszélyeztetett területen épület és terepszint alatti építmény nem létesíthető.

(2) Belvízzel közepesen veszélyeztetett területen a földszinti padlószint magassága meg kell hogy haladja területre vonatkozó mértékadó belvízszintet. Terepszint alatti építmény nem létesíthető.

(3) A szabályozási terven jelölt „vésztározó” területtel jelölt területen építmény nem létesíthető.

(4) A szabályozási terven jelölt „árasztásos öntöző” területtel jelölt területen építmény nem létesíthető.

(5) A szabályozási terven jelölt „bányászati célú kút” elemtől jelölt 10 méter sugarú kör biztonsági övezetnek minősül, melyen belül építmény nem helyezhető el. A biztonsági övezeten belül a 203/1998. (XII. 19.) kormányrendeletben foglaltak szerinti tevékenységek végzése tilos.

(6) A szabályozási terven jelölt „szénhidrogén kút” elemtől jelölt 50 méter sugarú kör biztonsági övezetnek minősül, melyen belül építmény nem helyezhető el.

24. Ingóságok elhelyezésére vonatkozó szabályok

35. § Építési övezet és övezet területén - az építési tevékenység, közösségi rendezvény időszakán túl

a) építményszerű használat céljára szolgáló önjáró vagy vontatott lakókocsi nem helyezhető el,

b) mobilépítmény, konténer, konténerház, mobilház, fedett, áthelyezhető, késztermékként a helyszínre szállított, vagy a helyszínen összeszerelt, ellátott moduláris építmény, kizárólag a – a településkép védelmi rendeletben foglaltak figyelembevételével –ingatlanként helyezhető el.

V. Fejezet

Részletes övezeti előírások

25. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

36. § A település területének beépítésre szánt területei sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekre tagolódnak:

a) lakóterület, ezen belül

aa) kisvárosias lakóterület

ab) kertvárosias lakóterület

ac) falusias lakóterület

b) vegyes terület, ezen belül településközpont terület

c) gazdasági terület

ca) kereskedelmi, szolgáltató terület

cb) egyéb ipari gazdasági terület

cc) általános gazdasági terület

d) üdülő terület

da) üdülőházas terület

db) hétvégi házas terület

e) különleges terület, ezen belül

ea) KVás jelű, vásár- és turisztikai rendezvénytér;

eb) KT jelű, temető;

ec) KMak jelű, madárkórház;

ed) KStr jelű, strand;

ee) KSp jelű, sport;

ef) KEi jelű, erdei iskola;

eg) KL jelű, lovas;

eh) KÁp jelű, állatpark;

ei) KSzt jelű, szennyvíztisztító;

ej) KVp jelű, vadaspark;

ek) KMü jelű, mezőgazdasági üzemi;

el) KEp jelű emlékpark

26. Kisvárosias lakóterület övezetei

37. § (1) Az „Lk-….” jelű kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – eltérő övezeti előírás hiányában:

a)kereskedelmi, szolgáltató,
b)hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c)kulturális, közösségi szórakoztató,
d)szállás jellegű,
e)igazgatási, iroda és
f)sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3)A kisvárosias lakóterület szabályzatban meghatározott, és Szabályozási tervben is jelölt övezete az Lk-1 jelű építési övezet.
(4)Az Lk-1 jelű építési övezet a település kialakult karakterű, jellemzően zártsorú beépítési módú építési telkek egyedi lakóövezete.
(5)Az építési övezetben
a)legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el, ahol a lakó rendeltetési egységek száma maximálisan egy lehet,
b)főépítmény, a gyalogos utca felőli előkerti építési határvonaltól mért 15 méteren belül,
c)melléképítmény és kiegészítő rendeltetésű építmény a gépkocsi közlekedésre alkalmas utca felőli telekhatártól mért 15 méteren belül
helyezhető el.
(6)Az építési övezetben
a)a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %,
b)a megengedett legnagyobb épület magasság
ba)főépítmény esetében 5,5 m
bb)melléképítmény és kiegészítő rendeltetésű építmény esetében 4,0 m
c)építmények a kialakult viszonyoknak megfelelően, mely szerint
ca)fő építmény a gyalogos közlekedésre szolgáló közlekedési terület felől, a kialakult állapothoz igazodó – változó – méretű előkerti mérettel, zártsorú épület elhelyezéssel
cb)melléképítmény és kiegészítő rendeltetésű építmény a gépkocsi közlekedésre szolgáló közlekedési terület felől zártsorú épület elhelyezéssel, ahol az épületek zárt sora legalább 3 méteres sávban megszakítható.
d)a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 300 m2,
e)az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes
f)a legkisebb zöldfelület mérete 20%

27. Kertvárosias lakóterület övezetei

38. § (1) Az „Lke-….” jelű kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – eltérő övezeti előírás hiányában:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális,

d) szállás jellegű és

e) sport rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A Lke jelű kertvárosias lakó területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási tervben is jelölt övezetei a Lke-1; Lke-2; Lke-3; Lke-4; Lke-5; Lke-6 jelű építési övezetek.

39. § (1) Az Lke-1, Lke-2, Lke-3 építési övezet kialakult karakterű, jellemzően az egyedi Hortobágyi sajátosságokat hordozó építési telkek lakóövezete ahol a telkek túlnyomó többségét két szembe levő oldalról közlekedési terület határolja.

(2) Az Lke-1, Lke-2, Lke-3 építési övezetben

a) legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el, ahol a lakó rendeltetési egységek száma maximálisan kettő lehet,

b) a kialakítandó legkisebb telekterület mérete 600 m2, a minimálisan kialakítandó telekszélesség 14 méter

c) az építési övezetekre vonatkozó közművesítettség foka teljes

d) a legkisebb zöldfelület mérete 50%

(3) Az Lke-1 építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 35 %,

b) a beépítési mód oldalhatáron álló

c) a megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m

d) a gyalogos közlekedésre szolgáló közlekedési terület felől

da) az előkerti építési határvonaltól mért 10 méteren belül kizárólag főépítmény helyezhető el,

db) az előkert lekisebb mélységi mérete kialakult

e) a gépjármű közlekedésre szolgáló közlekedési terület felől az előkert lekisebb mélységi mérete 0 méter

(4) Az Lke-2 építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 35 %,

b) a beépítési mód kialakult

c) a megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m

d) az előkert lekisebb mélységi mérete

da) a gyalogos közlekedésre szolgáló közlekedési terület felől kialakult,

db) a Hortobágy utca, Délibáb utca, Kossuth utca felől kialakult, egyéb gépkocsi közlekedésre szolgáló utcák irányából az előkert lekisebb mélységi mérete 0 méter

e) az építmények megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m

(5) Az Lke-3 építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 35 %,

b) a beépítési mód szabadon álló

c) a megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m

d) az előkert legkisebb mélységi mérete kialakult,

e) a Hortobágy utca felől a kialakult előkerti építési határvonaltól mérve 10 méteren belül kizárólag főépítmény helyezhető el,

f) a József Attila utca felőli 10 méteren belül elhelyezett építmények megengedett legnagyobb épületmagassága 3,5 méter.

40. § Az Lke-4, Lke-5, Lke-6 építési övezetek nem kialakult karakterű, újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépülő lakóterületek övezete.

41. § (1) Az Lke-4 jelű építési övezet az újonnan kialakításra kerülő kétutcás építési telkek egyedi lakóövezete.

(2) Az Lke-4 jelű építési övezetben 700 m2 telekhányadonként két önálló rendeltetési egység helyezhető el

(3) Az Lke-4 jelű építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérete 700 m2

b) a beépítési mód szabadon álló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 35 %,

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes

f) a legkisebb zöldfelület mérete 50%

42. § (1) Az Lke-5 jelű építési övezet a 41/23; 41/24 hrsz.-ú ingatlanok egyedi lakóövezete.

(2) Az Lke-5 jelű építési övezetben 800 m2 telekhányadonként

a) legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el, ahol a lakó rendeltetési egységek száma maximálisan kettő lehet,

b) egy önálló rendeltetési egység legfeljebb 400 m2 nettó alapterületű lehet

(3) Az Lke-5 jelű építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérete 800 m2, a minimálisan kialakítandó telekszélesség 25 méter, a minimális telek mélység 30 méter

b) a beépítési mód szabadon álló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 35 %,

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes

f) a legkisebb zöldfelület mérete 50%

43. § (1) Az Lke-6 jelű építési övezet részben kialakult általános építési telkek lakóövezete.

(2) Az építési övezetben 650 m2 telekhányadonként két önálló rendeltetési egység helyezhető el, ahol a lakó rendeltetési egységek száma maximálisan kettő lehet,

(3) Az építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 35 %,

b) a megengedett legnagyobb épület magasság 6,0 m

c) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 650 m2, a minimálisan kialakítandó telekszélesség 16 méter

d) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes

e) a legkisebb zöldfelület mérete 50%

f) a beépítési mód oldalhatáron álló, ahol építmény

fa) 19 méter telekszélességig oldalhatáron álló épület elhelyezéssel

fb) 19 méter telekszélesség felett szabadon álló épület elhelyezéssel is elhelyezhető.

28. Falusias lakóterület (Lf)

44. § (1) Az „Lf-…” jelű falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – eltérő övezeti előírás hiányában:

a) mező- és erdőgazdaság, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) szállás jellegű,

d) igazgatási, iroda,

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) kulturális, közösségi szórakoztató és

g) sport rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A Lf jelű falusias lakó területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási tervben is jelölt övezetei a Lf-1; Lf-2; Lf-3.1; Lf-3.2; Lf-4.1; Lf-4.2; Lf-4.3; Lf-5 jelű építési övezetek.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében építmény 19 méter telekszélességig oldalhatáron álló épület elhelyezéssel, 19 méter telekszélesség felett szabadon álló épület elhelyezéssel is elhelyezhető.

45. § (1) Az Lf-1 jelű építési övezet Máta településrész kialakult lakóövezete.

(2) Az Lf-1 jelű építési övezetben 800 m2 telekhányadonként legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el, ahol a lakó rendeltetési egységek száma maximálisan kettő lehet.

(3) Az Lf-1jelű építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérete 800 m2

b) a beépítési mód kialakult

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %,

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes,

f) a legkisebb zöldfelület mérete 50%

g) előkert legkisebb mélységi mérete 10 m,

46. § (1) Az Lf-2 jelű építési övezet Borsós településrész kialakult karakterű lakóövezete.

(2) Az Lf-2 jelű építési övezetben 800 m2 telekhányadonként legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el, ahol a lakó rendeltetési egységek száma maximálisan kettő lehet.

(3) Az Lf-2 jelű építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérete 800 m2

b) a beépítési mód kialakult

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %,

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes,

f) a legkisebb zöldfelület mérete 50%

47. § (1) Az Lf-3 jelű építési övezet Szásztelek és Kónya településrész jellemzően kialakult karakterű lakóövezete.

(2) A Lf-3 jelű falusias lakó területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási tervben is jelölt alövezetei a Lf-3.1; Lf-3.2; jelű építési övezetek.

(3) Az Lf-3 jelű építési övezetben 800 m2 telekhányadonként legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el, ahol a lakó rendeltetési egységek száma maximálisan kettő lehet

(4) Az Lf-3 építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérete 1200 m2

b) a beépítési mód

ba) Lf-3.1 építési övezeteben oldalhatáron álló

bb) Lf-3.2 építési övezeteben ikres

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %,

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka részleges,

f) a legkisebb zöldfelület mérete 50%

48. § (1) Az Lf-4 jelű építési övezet Árkus major településrész kialakult karakterű lakóövezete.

(2) A Lf-4 jelű falusias lakó területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási tervben is jelölt alövezetei a Lf-4.1; Lf-4.2; Lf-4.3 jelű építési övezetek.

(3) Az Lf-4 építési övezetben

a) kialakítandó legkisebb telekterület mérete

aa) Lf-4.1 építési övezeteben 450 m2

ab) Lf-4.2 építési övezetben 1000 m2

ac) Lf-4.3 építési övezetben 1000 m2

b) a beépítési mód oldalhatáron álló

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

ca) Lf-4.1 építési övezeteben 35 %

cb) Lf-4.2 építési övezetben 20 %

cc) Lf-4.3 építési övezetben 20 %

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka részleges,

f) a legkisebb zöldfelület mérete 50%

g) az előkert legkisebb mélységi mérete

ga) Lf-4.1 építési övezet esetében a 01953/24 hrsz.-ú út felől 0 m, a 01953/31 hrsz.-ú út felől legalább 3 méter és Lf-4.2 építési övezet esetében 0 m,

gb) Lf-4.3 építési övezet esetében 5 méter

49. § (1) Az Lf-5 jelű építési övezet Halastó településrész lakóövezete.

(2) Az Lf-5 építési övezetben

a) kialakítandó legkisebb telekterület mérete 1000 m2

b) a beépítési mód kialakult

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka részleges,

f) a legkisebb zöldfelület mérete 50%

29. Településközpont terület (Vt)

50. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont területen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – eltérő övezeti előírás hiányában:

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,

d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

e) kulturális, közösségi szórakoztató és

f) sport rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A Vt jelű településközpont területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási tervben is jelölt övezetei a Vt-1; Vt-2; Vt-3; jelű építési övezetek.

51. § (1) A Vt-1 jelű építési övezet a műemléki védelem alatt álló csárda és kocsiállás területe

(2) A Vt-1 jelű építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %,

b) a kialakítandó legkisebb telekterület mérete 2000 m2

c) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka részleges,

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m

e) a beépítési mód kialakult,

f) a legkisebb zöldfelület mérete 20%

52. § (1) A Vt-2 jelű építési övezet a település központi részén és Halastó településrész központi részén lévő, jellemzően nem lakó célú ingatlanok területe.

(2) A Vt-2 jelű építési övezetben nem helyezhető el

a) egyéb közösségi szórakoztató épület

b) egyéb gazdasági épület

c) üzemanyagtöltő állomás

d) önálló parkolóterület és garázs, 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára

e) állattartás céljára szolgáló építmény.

(3) Az építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %,

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság

ba) 6,5 méter

bb) Hortobágy-Halastó településrészen 8,0 méter

c) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 600 m2,

d) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes, Hortobágy-Halastó településrészen részleges

e) a legkisebb zöldfelület mérete 40%

f) a beépítési mód kialakult

53. § (1) A Vt-3 jelű övezet a madárkórházzal szomszédos ingatlanok területe.

(2) Az övezetben új lakóépület nem helyezhető el, új lakó rendeltetési egység nem létesíthető.

(3) Állattartás céljára szolgáló építmény nem építhető.

(4) Az övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 35 %,

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m

c) beépítési mód oldalhatáron álló

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 500 m2, ahol a minimális telekszélesség 16 m,

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes,

f) a legkisebb zöldfelület mérete 30%

30. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

54. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló elsősorban gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

a)iroda,
b)szállás,
c)szociális,
rendeltetést is tartalmazhat.
(3)A „Gksz-…” jelű kereskedelmi, szolgáltató területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási tervben is jelölt építési övezetei a Gksz-1 jelű építési övezet.
(4)Az építési övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül - lakóövezetre vonatkozó környezetterhelési határétékek teljesülése esetén - a tulajdonos, a használó és a személyzet számára legfeljebb két lakó rendeltetési egység– a beépíthető terület 10%-áig – kialakítható.
(5)Építési helyen kívül közlekedési célú terület irányába porta, őrbódé épület maximálisan 30m2 alapterülettel elhelyezhető.
(6)A Gksz építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes.

55. § Gksz-1 jelű építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %,

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 méter, a nem emberi tartózkodás céljára szánt technológia építmények esetében az építmény legmagasabb pontja legfeljebb 20 m,

c) a beépítési mód szabadon álló

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 3000 m2,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 25 %

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes

31. Egyéb ipari terület (Gip)

56. § (1) Az egyéb ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az egyéb ipari gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

a)iroda,
b)az ipari területen elállított termékek értékesítésével összefüggő kereskedelmi
rendeltetést is tartalmazhat.
(3)Az építési övezetben lakó rendeltetés nem helyezhető el
(4)A „Gip-…” jelű ipari területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási tervben is jelölt építési övezetei a Gip-1 jelű egyéb ipari terület építési övezete.
(5)Építési helyen kívül közlekedési célú terület irányába porta, őrbódé épület maximálisan 30m2 alapterülettel elhelyezhető.

57. § Gip-1 jelű építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %,

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 méter, a nem emberi tartózkodás céljára szánt technológia építmények esetében az építmény legmagasabb pontja legfeljebb 15 m,

c) a beépítési mód szabadon álló,

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 5000 m2,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 25 %

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes

32. Általános gazdasági terület (Gá)

58. § (1) Az általános gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(3) A „Gá-…” jelű általános gazdasági területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási tervben is jelölt építési övezetei a Gá-1; Gá-2 jelű építési övezet.

(4) A „Gá-…” jelű építési övezetekre vonatkozó közművesítettség fok teljes

59. § Gá-1 jelű építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %,

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 méter, a nem emberi tartózkodás céljára szánt technológia építmények esetében az építmény legmagasabb pontja legfeljebb 20 m

c) a beépítési mód szabadon álló

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 10.000 m2,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 25 %

f) terepszint alatti építmények építési helyen belül helyezkedhetnek el

60. § Gá-2 jelű építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %,

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 méter, a nem emberi tartózkodás céljára szánt technológia építmények esetében az építmény legmagasabb pontja legfeljebb 20 m

c) a beépítési mód szabadon álló

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 2500 m2,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 30 %

33. Üdülőházas terület építési övezete (Üü)

61. § (1) Az üdülőházas területen olyan – általában – kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

(2) Az üdülőházas területen állattartó épület – a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével – és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.

(3) Az üdülőházas üdülőterületen lakóépület nem helyezhető el.

(4) Az Üü jelű üdülőházas területek szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei az Üü-1; Üü-2; Üü-3 jelű építési övezetek.

(5) Az „Üü-…” jelű építési övezetekre vonatkozó közművesítettség fok teljes.

62. § (1) Az Üü-1 építési övezet üdülőszálló, hotel, szálloda építése céljára szolgál, melyben konferenciaterem is kialakítható.

(2) Az övezet elsősorban közösségi célú építmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a környezetre.

(3) Az övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság

ba) hotel, szálloda rendeltetésű épület esetében 9,0 méter

bb) egyéb rendeltetésű építmény esetében 7,5 méter

c) a beépítési mód szabadon álló,

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte kialakult, a telkek tovább nem oszthatók, telekösszevonás, valamint telekhatár rendezés a telek terület 10%-os mértékéig lehetséges.

e) a zöldfelület legkisebb mértéke 50%

63. § (1) Az Üü-2 jelű építési övezet kialakult építészeti karakter szerinti üdülési célú apartmanházak elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 25 %

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter

c) a beépítési mód szabadon álló,

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte kialakult, a telkek tovább nem oszthatók, telekösszevonás, valamint telekhatár rendezés a telek terület 10%-os mértékéig lehetséges, de ilyen módon 550 m2-nél kisebb építési telek nem keletkezhet.

e) a zöldfelület legkisebb mértéke 65%

f) mellék, vagy kiegészítő rendeltetésű építmény a főépítmény tömegén belül helyezhető el, melynek bejárata a telkek homlokvonala felé nem nyílhat.

g) terepszint alatt építmény nem létesíthető

64. § Az Üü-3 jelű üdülőházas építési övezeteben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 méter

c) a beépítési mód oldalhatáron álló,

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 600 m2,

e) a zöldfelület legkisebb mértéke 60%

f) terepszint alatt építmény – melléképítmény kivételével - nem helyezhető el

34. Hétvégiházas terület övezete (Üh)

65. § (1) A hétvégi házas területen elsősorban a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.

(2) Az övezetben elhelyezhető építmény szálláshely szolgáltató rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el.

(4) Az üdülőházas területen állattartó épület és közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el.

(5) Az Üh jelű hétvégi házas területek a szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei az Üh-1 jelű építési övezet.

(6) Az övezetben legfeljebb egy önálló rendeltetési egységet tartalmazó főépítmény és két önálló rendeltetési egységet tartalmazó melléképítmény vagy kiegészítő rendeltetést tartalmazó építmény helyezhető el.

(7) Az övezetben épület a legalább 200 m2-t elérő telekterület esetében helyezhető el.

(8) Az övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter

c) a beépítési mód oldalhatáron álló

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 400 m2,

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség fok teljes

f) a zöldfelület legkisebb mértéke 40%

g) terepszint alatt építmény – melléképítmény kivételével - nem helyezhető el

35. Különleges beépítésre szánt területek általános előírásai

66. § (1) A beépítésre szánt különleges területek – K…- előjelű - építési övezeteibe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A különleges beépítésre szánt területeken az alaprendeltetést kiszolgálása érdekében melléképítmény és kiegészítő rendeltetésű építmény elhelyezhető.

(3) A különleges beépítésre szánt – K építési övezeti előjelű – területek meghatározott, és Szabályzási tervben is jelölt építési övezetei a

a) KVás jelű, vásár- és turisztikai rendezvénytér;

b) KT jelű, temető;

c) KMak jelű, madárkórház;

d) KStr jelű, strand;

e) KSp jelű, sport;

f) KEi jelű, erdei iskola;

g) KL jelű, lovas;

h) KÁp jelű, állatpark;

i) KSzt jelű, szennyvíztisztító;

j) KVp jelű, vadaspark;

k) KMü jelű, mezőgazdasági üzemi;

l) KEp jelű, különleges emlékpark terület.

36. Különleges vásártér területe (KVás)

67. § (1) A KVás jelű különleges építési övezet vásárok és turisztikai rendezvények megtartásának céljára kijelölt építési övezet, ahol elsősorban vásár és turisztikai rendezvények működését biztosító építmények helyezhetők el, amelyek nincsenek zavaró hatással a környezetükre.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető építmény

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) oktatási,

d) kulturális, közösségi szórakoztató és

e) sport rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az építési övezetben

a) a bépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15 %,

b) a megengedett legnagyobb épület magasság 3,5 m,

c) a beépítési mód kialakult,

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 15.000 m2,

e) a zöldfelület legkisebb mértéke 70%

f) a közművesítettség fok teljes

37. Különleges temető területe (KT)

68. § (1) A KT jelű különleges temető terület települési szintű temető és kegyeleti park működéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:

a)hitéleti
b)ravatalozó, temetőkápolna, urnafal,
c)sírbolt és síremlék, dísz- szórókút,
d)iroda, üzemeltetési és szociális,
e)a temető ellátásához szükséges gazdasági tevékenység célú
rendeltetést is tartalmazhat.
(3)Az építési övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen is el lehet helyezni.
(4)A építési övezet telkeinek minden 200 m2-re után legalább 1 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni.
(5)Az övezetben
a)a beépítettség megengedett legnagyobb értéke 20 %,
b)a megengedett legnagyobb épület magasság 3,5 m, harangtorony, harangláb esetében 9 m,
c)a beépítési mód szabadon álló,
d)az építési övezetre vonatkozó közművesítettségi fok részleges,
e)a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 10.000 m2,
f)a zöldfelület legkisebb mértéke 40%

38. Különleges madárkórház területe (KMak)

69. § (1) A KMak jelű különleges beépítésre szánt terület a madárkórház működtetésének céljára kijelölt övezet.

(2) A különleges madárkórház céljára kijelölt övezet a madárkórház működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a környezetre.

(3) Az övezetben elhelyezhető építmény a (1) bekezdésben rögzített cél biztosítására

a)igazgatási, iroda,
b)kereskedelmi, szolgáltató,
c)oktatási,
d)kulturális, közösségi szórakoztató és
e)sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(4)Az övezetben
a)a beépítettség megengedett legnagyobb értéke 20 %,
b)a megengedett legnagyobb épület magasság 6,0 méter,
c)a beépítési mód szabadon álló,
d)az építési övezetre vonatkozó közművesítettség fok részleges,
e)a zöldfelület legkisebb mértéke 40%,
f)a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 5.000 m2.

39. Különleges strand területe (KStr)

70. § (1) A KStr jelű különleges strand területek szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei az KStr-1; KStr-2 jelű építési övezetek.

(2) A KStr jelű építési övezet a strand és fürdőépítmények, kemping, valamint ezeket kiszolgáló építmények, épületek elhelyezésére szolgál.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető építmény a (2) bekezdésben rögzített funkciók kiszolgálásának céljára

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) közösségi szórakoztató,

d) turisztikai szálláshely szolgáltató,

e) vendéglátás

f) sport rendeltetést is tartalmazhat.

(4) A KStr-1 jelű építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 méter

c) a beépítési mód szabadon álló,

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 6000 m2,

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség fok teljes,

f) a zöldfelület legkisebb mértéke 50%

g) terepszint alatt építmény – medencék és a kapcsolódó gépészeti építmények, valamint melléképítmény kivételével - nem helyezhető el

(5) A KStr-2 jelű építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 méter

c) a beépítési mód szabadon álló,

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 40.000 m2

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség fok teljes,

f) a zöldfelület legkisebb mértéke 70%

g) terepszint alatt építmény – medencék és a kapcsolódó gépészeti építmények, valamint melléképítmény kivételével - nem helyezhető el

40. Különleges sport terület (KSp)

71. § (1) A különleges beépítésre szánt sport terület sportpark, sportpálya, sportcsarnok működtetésének céljára kijelölt övezet.

(2) A különleges sport terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a KSp jelű építési övezet.

(3) A KSp jelű építési övezet sportolási célt kiszolgáló építmények, épületek elhelyezésére szolgál.

(4) Az építési övezetben elhelyezhető építmény az (1) és (3) bekezdésben rögzített funkciók kiszolgálásának céljára

a) iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) vendéglátás rendeltetést is tartalmazhat.

(5) A KSp jelű építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10 %

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,5 méter

c) a beépítési mód szabadon álló,

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 6000 m2,

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség fok teljes,

f) a zöldfelület legkisebb mértéke 60%

g) terepszint alatt építmény építési helyen belül helyezhető el.

41. Különleges erdei iskola terület (KEi)

72. § (1) A KEi jelű különleges beépítésre szánt terület az erdei iskola működtetésének céljára kijelölt övezet.

(2) A különleges erdei iskola céljára kijelölt övezet az erdei iskola működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a környezetre.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető építmény az (1) bekezdésben rögzített funkció kiszolgálásának céljára

a) iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) vendéglátás

d) oktatási, kutatási rendeltetést is tartalmazhat.

(4) A KEi jelű építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 25 %

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter

c) a beépítési mód szabadon álló,

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 3500 m2,

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség fok teljes,

f) a zöldfelület legkisebb mértéke 50%

g) terepszint alatt építmény építési helyen belül helyezhető el

h) az előkert legkisebb mélységi mérete 5 méter

42. Különleges lovas terület (KL)

73. § (1) A KL jelű különleges beépítésre szánt terület a mátai lovasközpont működtetésének céljára kijelölt övezet.

(2) A KL jelű különleges lovas terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei az KL-1; KL-2 jelű építési övezetek.

(3) A különleges lovasa terület céljára kijelölt övezet elsősorban a mátai lovasközpont, a lovassport, valamint ezek működését biztosító állattartó építmények elhelyezésére szolgál.

(4) A KL jelű építési övezetben elhelyezhető építmény a (3) bekezdésben rögzített funkciók kiszolgálásának céljára

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) turisztikai szálláshely szolgáltató,

d) vendéglátás

e) oktatási, kutatási

f) nem zavaró hatású gazdasági célú rendeltetést is tartalmazhat.

(5) A KL-2 jelű építési övezetben az épület lakó rendeltetést is tartalmazhat.

(6) A KL-1 jelű építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 méter

c) a beépítési mód szabadon álló,

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 5000 m2

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség fok teljes,

f) a zöldfelület legkisebb mértéke 40%

g) terepszint alatt melléképítmény építési helyen belül helyezhető el

(7) A KL-2 jelű építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter

c) a beépítési mód kialakult,

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 1500 m2

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség fok teljes,

f) a zöldfelület legkisebb mértéke 40%

g) terepszint alatt kizárólag melléképítmény építési helyen belül helyezhető el

43. Különleges állatpark területe (KÁp)

74. § (1) A különleges beépítésre szánt állatpark terület a Pusztai Állatpark működésének céljára kijelölt övezet.

(2) Az állatpark terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete az KÁp jelű építési övezet.

(3) A KÁp jelű övezet övezet az állatpark működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál.

(4) A KÁp jelű építési övezetben elhelyezhető építmény a (3) bekezdésben rögzített funkció kiszolgálásának céljára

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) vendéglátás

d) oktatási, kutatási rendeltetést is tartalmazhat.

(5) A KÁp jelű építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10 %

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 6,5 méter

c) a beépítési mód szabadon álló

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 4500 m2

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség fok teljes,

f) a zöldfelület legkisebb mértéke 80 %

g) terepszint alatt melléképítmény építési helyen belül helyezhető el

44. Különleges szennyvíztisztító területe (KSzt)

75. § (1) A különleges beépítésre szánt szennyvíztisztító terület a települési kommunális szennyvízkezelés céljára kijelölt övezet.

(2) A szennyvíztisztító terület a szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete az KSzt jelű építési övezet.

(3) A KSzt jelű övezet a szennyvíztisztító telep a rendeltetésszerű használatot biztosító építmények elhelyezésére szolgál.

(4) A KSzt jelű építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter

c) a beépítési mód szabadon álló,

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 9000 m2

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség fok teljes,

f) a zöldfelület legkisebb mértéke 40 %

g) terepszint alatt melléképítmény építési helyen belül helyezhető el

45. Különleges vadaspark területe (KVp)

76. § (1) A különleges beépítésre szánt vadaspark terület a Hortobágyi Vadaspark működésének céljára kijelölt övezet.

(2) A vadaspark terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete az KVp jelű építési övezet.

(3) A KVp jelű övezet a vadaspark rendeltetésszerű működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál.

(4) A KVp jelű építési övezetben elhelyezhető építmény a (3) bekezdésben rögzített funkció kiszolgálásának céljára

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) vendéglátás

d) oktatási, kutatási rendeltetést is tartalmazhat.

(5) A KVp jelű építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 6,5 méter

c) a beépítési mód szabadon álló,

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 2500 m2

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség fok részleges,

f) a zöldfelület legkisebb mértéke 70 %

g) terepszint alatt melléképítmény építési helyen belül helyezhető el

46. Különleges mezőgazdasági üzemi területe (KMü)

77. § (1) A különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület az egykori majorok, a meglévő és újonnan létesülő erdő, mező és halgazdasági üzemek területe, ahol elsősorban az erdő-, mező-, és halgazdasági termékek feldolgozására, tárolására, területek rendeltetésszerű használatához szükséges gépek tárolására, javítására, valamint nagyüzemi álltatartás céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A mezőgazdasági üzemi terület a szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete az KMü jelű építési övezet.

(3) A KMü jelű építési övezetben elhelyezhető építmény a (1) bekezdésben rögzített funkció kiszolgálásának céljára

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) vendéglátás rendeltetést is tartalmazhat.

(4) Az építési övezetben az erdő-, mező-, halgazdasági termeléssel összefüggő ipari célú építmény elhelyezhető.

(5) Az esetlegesen fellépő negatív környezeti hatások kezelését saját telken belül kell megoldani.

(6) Az övezteben lakóépület a lakóterületre vonatkozó környezetterhelési határértékek teljesülése esetén helyezhető el.

(7) A KMü jelű építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 méter

c) a beépítési mód szabadon álló

d) a kialakítandó legkisebb telekterület méret 2500 m2

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség fok részleges

f) a zöldfelület legkisebb mértéke 40 %

g) terepszint alatt melléképítmény építési helyen belül helyezhető el,

h) az előkert legkisebb mélységi mérete, az oldalkert legkisebb szélességi mérete, a hátsókert legkisebb mélységi mérete 10 m.

47. Különleges emlékpark terült (KEp)

78. § (1) A hortobágyi deportáltak emlékhelyének létesítését szolgáló, szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt KEp jelű építési övezet a különleges beépítésre szánt emlékpark területe.

(2) A KEp építési övezet területén elhelyezhető az (1) bekezdésnek megfelelő, valamennyi, az emlékhely működtetéséhez szükséges rendeltetések céljára szolgáló építmény és azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények, különösen

a) az emlékhely működtetését biztosító fő funkciók

aa) bemutató-, kiállító-, látogatóközpont

ab) múzeum,

ac) kilátó, őrtorony jellegű építmény

ad) emlékkert valamennyi külső látogatási elem együttesével

b) az emlékhely működtetését biztosító kiszolgáló funkciók

ba) iroda, recepció

bb) fenntartási épület, raktár, öltöző, pihenő

bc) elektromos töltőállomás,

bd) beléptető épület, porta épület

be) mosdók és büfék, kávézó, ajándékbolt,

c) az emlékhely fentarthatóságát szolgáló opcionális funkciók

ca) étterem

cb) konferenciaközpont

(3) A KEp építési övezet területén valamennyi, a terület rendeltetésszerű használatához szükséges melléképítmény elhelyezhető.

(4) A KEp építési övezet területén lakóépület nem építhető.

(5) A KEp építési övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %,

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság

ba) 8,0 méter

bb) kilátó, őrtorony, emlékoszlop esetében 16 méter

c) beépítési mód szabadon álló,

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 5000 m2, ahol a minimális telekszélesség 50 m,

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes

f) a legkisebb zöldfelület mérete 40%

g) kilátó, őrtorony vagy hasonló jellegű építmény lakóterület határától mérten 100 méteren belül nem helyezhető el.

48. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

79. § A település területének beépítésre nem szánt területei sajátos használatuk szerint a következő övezetekre tagolódnak:

a) közlekedési terület, ezen belül

aa) közúti közlekedési terület (Köu)

ab) kötöttpályás közlekedési terület (Kök)

ac) vízi közlekedési terület (Köv)

b) zöldterület, ezen belül

ba) közkert (Zkk)

bb) közpark (Zkp)

c) erdő terület

ca) védelmi erdő (Ev)

cb) gazdasági erdő (Eg)

d) mezőgazdasági terület, általános mezőgazdasági terület (Má)

e) vízgazdálkodási terület (V)

f) természetközeli terület (Tk)

g) különleges terület (K), kresz park terület

49. Közlekedési területek

80. § A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

81. § (1) A közúti közlekedési terület Szabályozási Tervben jelölt övezete a Köü jelű övezet, mely a szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt

a) Köu-1 jelű országos főút területének

b) Köu-2 jelű mellékút területének,

c) Köu-3 jelű helyi gyűjtőút területének,

d) Köu-4 jelű általános közlekedési és közmű területek, jellemzően a kiszolgáló és lakó utak területének,

e) Köu-5 jelű gyalogút, kerékpár út területének övezetére tagozódik.

(2) A kötöttpályás közlekedési terület Szabályozási Tervben jelölt övezete a Kök jelű övezet.

(3) Az (1)–(3) bekezdés szerinti övezetekben építmény

a) a közlekedést kiszolgáló, gépjármű tároló

b) a közbiztonságot szolgáló,

c) kereskedelmi, szolgáltató, iroda rendeltetést is tartalmazhat.

d) közeledési területen új lakó rendeltetés nem létesíthető, a meglévő lakó rendeltetés – a lakó területre érvényes környezetterhelési határértékek betartása mellett – fenntartható, az ingatlan területének 10 %-áig, vagy maximálisan nettó 170 m2 alapterületig bővíthető.

(4) Az illetékes közútkezelő hozzájárulása szükséges,

a) külterületen a közút tengelyétől számított 50-50 méteren, főútvonal esetén 100-100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 10 méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint

b) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.

(5) Az övezetbe nem sorolt közlekedési célú külterületi utak – az úthoz közvetlenül csatlakozó telekhatárától amennyiben

a)az út szélessége kisebb mint 10,0 méter, a telekhatártól számított 10,0 méteren belül
b)az út szélessége nagyobb mint 10,0 méter a telekhatártól számított 5,0 méteren belül
épület nem helyezhető el, kivéve ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik.
(6)Az övezetben elhelyezhető önálló építmény épületmagassága
a)gépjármű tároló esetében 5,5 m
b)egyéb építmény, épület esetében 4,5 m.

50. Zöldterület övezetei

82. § (1) A „Z… jelű” zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) a Z jelű zöldterület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei

a) a Zkk jelű közkert terület

b) a Zkp jelű közpark terület.

83. § (1) A Zkk jelű közkert övezetbe elsősorban a település díszpark funkciójú területei tartoznak.

(2) A közkert zöldterületen a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény helyezhető el.

(3) Az övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb értéke 3%,

b) a megengedett legnagyobb épület magasság 3,5 m

84. § (1) A Zkp jelű közpark övezetbe a település belterületi beépítetlen területei amik a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét biztosítják.

(2) Zkp jelű övezeten belül épület nem helyezhető el.

51. Erdőterület övezetei

85. § (1) Az „E… jelű” erdőterület erdő céljára szolgáló terület, ahol építmény az erdő rendeltetési céljával összhangban helyezhető el.

(2) Az E jelű erdő területfelhasználási célja szerint

a) Ev jelű védelmi erdő,

b) Eg jelű gazdasági erő lehet.

(3) Az erdőterület telkén

a) gazdasági rendeltetésű erdőterületen

aa) legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel,

ab) 3,5 m épületmagassággal, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,.

b) védelmi rendeltetésű erdőterületen,

ba) legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel,

bb) 6,0 méteres épületmagassággal magasles helyezhető el.

(4) Erdőterületen kilátó nem helyezhető el.

52. Mezőgazdasági terület övezetei

86. § (1) Az „M…. jelű” mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági terület sajátos használati célja szerint különösen:

a) Má jelű szántó célú mezőgazdasági terület övezete,

b) Mgy jelű gyepgazdálkodási célú mezőgazdasági terület övezete,

c) Máva jelű természetes állattartás célú mezőgazdasági terület övezete,

d) Mh jelű halgazdálkodási és nádgazdálkodási célú mezőgazdasági terület övezete lehet.

(3) Mezőgazdaság területen birtokközpont a legalább 35 ha területet elérő birtoktest megléte esetében alakítható ki.

(4) Mezőgazdasági területen vízállás, csatorna, árok, töltés, nádas, mocsár, anyaggödör művelési ág esetén építményt elhelyezni kizárólag természetvédelmi fenntartási, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében lehetséges.

(5) A vonatkozó övezeti szabályok betartása mellett az országos ökológiai hálózat magterületével érintett övezetekben építményt elhelyezni kizárólag természetvédelmi fenntartási, kutatás-, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ökoturisztikai, illetve a táj hagyományaival összefüggő mezőgazdasági célból lehet.

(6) Az országos ökológiai hálózat magterületével, ökológiai folyosóval, Natura 2000 területtel, valamint kiváló termőhelyi szántó terület övezetével érintett övezetekben birtokközpontot kialakítani nem lehet.

(7) Világörökségi védelemmel érintett övezetekben építmény kizárólag a világörökség kiemelkedő egyetemes értéket és az azt hordozó elemeket (attribútumokat) ,sérelme nélkül helyezhető el.

(8) Világörökségi védelemmel érintett övezetekben

a) sertés és vízi szárnyas tartás céljára állattartó épület nem létesíthető,

b) gyep művelési ágban nyilvántartott területeken a legelőgazdálkodáshoz kapcsolódó építmények kivételével építményt létesíteni tilos,

c) lakóépület legfeljebb bruttó 60 m2 területtel helyezhető el,

d) legnagyobb épületmagasság 4,0 méter, az épület legmagasabb pontja, ide nem értve a kémény szerkezetet 7,0 méter

87. § (1) Az Má jelű övezetbe jellemzően a növénytermesztési, illetve az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozási és ‐tárolási, valamint haszonállat‐tartási célú, jellemzően szántó művelési ágú mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az Má övezet területén a növénytermesztés, állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás építményei és a működéshez szükséges építmények helyezhetők el.

(3) Má jelű övezetben

a) épület elhelyezéséhez szükséges legkisebb telekméret 5ha

b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 3%,

c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter

d) technológiai építmények legmagasabb pontja legfeljebb 9,0 méter,

88. § (1) Az Mgy és Máva jelű övezetbe jellemzően a gyepfelülettel fedett, legelő területek tartoznak,

(2) Az Mgy övezet területén a növénytermesztés, állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás építményei és a működéshez szükséges építmények helyezhetők el.

(3) Mgy jelű övezetben

a) épület elhelyezéséhez szükséges legkisebb telekméret 5 ha

b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 1%,

c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter

d) technológiai építmények legmagasabb pontja legfeljebb 9,0 méter,

(4) Máva jelű övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 0,5%,

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter

c) épület elhelyezéséhez szükséges legkisebb telekméret 15ha,

89. § (1) A Mh jelű jelű övezetben jellemzően a haltenyésztéssel, halgazdálkodással, valamint a nád termesztéssel és feldolgozással összefüggő építmények helyezhetők el.

(2) Mh jelű övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 0,5 %,

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter

53. Vízgazdálkodási terület övezetei

90. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek a V jelű vízgazdálkodási területek.

(2) A V jelű övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

(3) Vízgazdálkodási területen a patakok part éleitől, illetve depóniáinak mentett oldali lábvonalától számított 6,0 m széles parti sávot kizárólagos állami tulajdonú vízfolyásoknál, illetve a többi vízfolyásnál 3,0 méteres parti sávot szabadon kell hagyni külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően karbantartási és fenntartási munkálatok elvégzésére.

54. Természetközeli területek

91. § (1) Az övezetbe tartoznak a mocsár, nádas, sziklás területek kunhalmok, a mocsári élőhelyek nádasok, ősgyepek területe.

(2) Az övezetben épület nem helyezhető el.

55. Különleges beépítésre nem szánt területek övezeti előírásai

92. § (1) A beépítésre nem szánt különleges területek – Kk…- előjelű - övezeteibe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területeken az alaprendeltetés kiszolgálása érdekében melléképítmény és kiegészítő rendeltetésű építmény elhelyezhető.

(3) A különleges beépítésre nem szánt – Kk… építési övezeti előjelű – területek meghatározott, és Szabályzási tervben is jelölt építési övezetei a KkKr jelű, KRESZ park terület

56. Különleges KRESZ park övezte

93. § (1) A Kkkre jelű különleges beépítésre nem szánt terület a kresz park működtetésének céljára kijelölt övezet.

(2) A különleges KRESZ park céljára kijelölt övezet az kresz park működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a környezetre.

(3) Az övezetben elhelyezhető építmény az (1) bekezdésben rögzített funkció kiszolgálásának céljára

a) iroda,

b) oktatási,

c) szociális rendeltetést is tartalmazhat.

(4) A Kkkre jelű övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 2 %

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság 3,5 méter.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

94. §1

95. §2

96. §3

97. §4

98. §5

99. §6

100. § Ez a rendelet 2022. január 17-én lép hatályba.

3. melléklet

Az építési övezetek paraméterei

A

B

C

D

E

F

G

H

I

1

Az építési övezet

Az építési telekre meghatározandó

2

Jele

Beépítés módja

Megengedett legnagyobb beépítettség (%)

Megengedett legnagyobb beépítési – épület- magasság (m)

Legkisebb Zöldfelület (%)

Kialakítandó legkisebb építési telek mérete

terület (m2)

min. szélesség

min. mélység

3

Lakóterület

4

Lk-1

Z

40

5,5

20

300

-

-

5

Lke-1

O

35

4,5

50

600

14

-

6

Lke-2

K

35

4,5

50

600

14

-

7

Lke-3

SZ

35

4,5

50

600

14

-

8

Lke-4

SZ

35

4,5

50

700

-

-

9

Lke-5

SZ

35

4,5

50

800

25

30

10

Lke-6

O

35

6,0

50

650

16

-

11

Lf-1

K

30

5,0

50

800

-

-

12

Lf-2

K

30

5,0

50

800

-

-

13

Lf-3.1

O

30

5,0

50

1200

-

-

14

Lf-3.2

I

30

5,0

50

1200

-

-

15

Lf-4.1

O

35

5,0

50

450

-

-

16

Lf-4.2

O

20

5,0

50

1000

-

-

17

Lf-4.3

O

20

5,0

50

1000

-

-

18

Vegyes terület

19

Vt-1

K

40

5,0

20

2000

-

-

20

Vt-2

K

40

6,5 / 8,0*

40

600

-

-

21

Vt-3

O

35

5,0

30

500

16

-

22

Gazdasági terület

23

Gksz-1

SZ

40

9,0 / 20,0*

25

3000

-

-

24

Gip-1

SZ

30

9,0 / 15,0*

25

5000

-

-

25

Gá-1

SZ

30

9,0 / 20,0*

25

10000

26

Gá-2

SZ

30

9,0 / 20,0*

30

2500

-

-

27

Üdülő terület

28

Üü-1

SZ

30

9,0/7,5*

50

K

-

-

29

Üü-2

SZ

25

4,5

65

K

-

-

30

Üü-3

O

20

4,5

60

600

-

-

31

Üh

O

20

4,5

40

400

-

-

32

Különleges terület

33

Kvás

K

15

3,5

70

15.000

-

-

34

KT

SZ

20

3,5/9,0*

40

10.000

-

-

35

KMak

SZ

20

6,0

40

5.000

-

-

36

KStr-1

SZ

20

5,0

50

6000

37

KStr-2

SZ

20

5,0

70

40.000

-

-

38

KSp

SZ

10

9,5

60

6.000

-

-

39

KEi

SZ

25

4,5

50

3.500

-

-

40

KL-1

SZ

20

9,0

40

5.000

-

-

41

KL-2

SZ

20

4,5

40

1.500

-

-

42

KÁp

SZ

10

6,5

80

4.500

-

-

43

KSzt

SZ

20

4,5

40

9.000

-

-

44

KVp

SZ

20

6,5

70

2.500

-

-

45

KMü

SZ

40

7,5

40

2.500

-

-

46

KEp

SZ

40

8,0

40

5.000

50

-

47

* Feltételhez kötött előírás, amely a vonatkozó övezeti előírásokban külön részletezve van.
K: kialakult, az ÉTV. szerinti építésjogi követelményeknek megfelelő mód
SZ: szabadon álló beépítési mód
O: oldalhatáron álló beépítési mód
I: ikres beépítési mód

4. melléklet

Az övezetek paraméterei

A

B

C

D

E

F

G

H

I

1

Az övezet

A telekre meghatározandó

2

Jele

Beépítési mód

Megengedett legnagyobb beépítettség (%)

Megengedett legnagyobb beépítési magasság (m)

Legkisebb Zöldfelület (%)

Kialakítandó legkisebb telek mérete

terület (m2)

szélesség

mélység

3

Közlekedési terület

4

Köu-1

-

3%

5,5

-

-

-

-

5

Köu-2

-

3%

5,5

-

-

-

-

6

Köu-3

-

3%

3,5

-

-

-

-

7

Köu-4

-

3%

3,5

-

-

-

-

8

Köu-5

-

0,5%

3,5

-

-

-

-

9

Kök

-

0,1%

5,5

-

-

-

-

10

Zöldterület

11

Zkk

-

3%

3,5

70

1000

-

-

12

Zkp

-

0%

-

95

10.000

-

-

13

Erdő terület

14

Eg

-

0,5%

3,5

-

-

-

-

15

Ev

-

0,5%

6,0

-

-

-

-

16

Mezőgazdasági terület

17

Má

-

3%

4,5/9,0*

-

50.000

-

-

18

Mgy

-

1%

4,5/9,0*

-

100.00

-

-

19

Máva

-

0,5%

4,5

-

150.000

-

-

20

Mh

-

0,5%

4,5

-

-

-

-

21

Vízgazdálkodási terület

22

V

-

-

-

-

-

-

-

23

Természetközeli terület

24

Tk

-

0%

-

-

-

-

-

25

Különleges beépítésre szánt terület

26

KkKr

-

2%

3,5

-

-

-

-

5. melléklet

Közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

1

helyrajzi szám

1

50

2

1018/1

3

1021

4

40/75

5

40/72

6

01457/62

7

01194/3

8

01195

9

0301/1

10

0287/1

11

0285/1

12

0284

13

0288

14

0289

6. melléklet

Elhelyezendő személygépkocsik száma

A

B

1

rendeltetés

férőhely

2

1. lakás, és üdülő önálló rendeltetés minden egysége után

1
1

A 94. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

2

A 95. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 96. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 97. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 98. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 99. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.