a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható vagy az elő-, oldal- és hátsókertek biztosításával alakítható.

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: -

a) beépítési módja: Szabadon álló beépítés tartható illetve, hézagosan zártsorúvá vagy zártsorúan csatlakozóvá fejleszthető. Zártsorúan csatlakozó illetve hézagosan zártsorú beépítés a meglévő/megmaradó nyílásoktól függő telepítési távolságok biztosítása mellett létesíthető (hézagosan zártsorú beépítés magyarázatát jelen rendelet 11. § (9) bekezdés tartalmazza),

b) legnagyobb beépítettsége %: K(95)/50 %. A zárójeles érték a kialakult úszótelkes beépítésre vonatkozik, a második érték a teljes telektömbre érvényes vagy a kialakult úszótelek méretének beépítetlen területtel való megnövelése esetén alkalmazható,

c) legkisebb zöldfelület %: K(0)/20 %. A zárójeles érték a kialakult úszótelkes beépítésre vonatkozik, a második érték a teljes telektömbre érvényes vagy a kialakult úszótelek méretének beépítetlen területtel való megnövelése esetén alkalmazható.

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma több is lehet.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert K vagy 8,0 m.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében szabadon álló, K vagy 8,0 m. Alacsonyabb építménymagasság esetén legalább a tényleges építménymagasság szerint OTÉK 36. §. (1), (2) és (3) bekezdése alapján meghatározható érték.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében zártsorú, hézagosan zártsorú: 16,0/10,0 m. Zártsorú vagy hézagosan zártsorú összeépítést megszakító - vagy épületszárnyak közötti távolság legalább 16,0 m legyen. Ettől eltérni a tényleges építménymagasságnak megfelelően OTÉK 36. §. (2) bekezdése alapján lehet.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: K vagy 16,0 m.

a) Megengedett építménymagasság: K ill. max.16,0 m, min. 3,5 m. Magastető építése esetén, a kialakult építménymagasság legfeljebb 1,0 m-el akkor is növelhető, ha ezáltal az építménymagasság a 16,0 m-t meghaladja, de az OTÉK 36. §. (2) bekezdés szerinti telepítési távolságok még biztosíthatók. Új építés, bővítés esetén az építménymagasság nagysága a meglévő/megmaradó nyílásoktól függően az OTÉK 36. §. (1), (2) és (3) bekezdései szerinti telepítési távolságok biztosíthatósága szerint létesíthető a két érték között. Hézagosan zártsorú csatlakozás létesítésekor a csatlakozó lakóépület földszint fölötti födémjének padlósíkját meg nem haladó, de legalább 3,5 m legyen.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Magastető szerkezete, formája legalább egy szerkezeti egységben, utcavonal mentén, tömbben, azonos karakterű legyen.

d) Tető héjazata: -

a) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

b) Zártsorú összeépítés esetén az első beruházással megvalósult épület(ek) alkalmazott arányaihoz, anyagaihoz, színeihez, formáihoz kötelező illeszkedni a későbbi beépítések számára.

c) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

d) Az övezetben jelölt, telepítendő fasorokat legalább lombkorona szinten zárt, őshonos növényállománnyal kell kialakítani (ld. OTÉK 25. § (2) bekezdését, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját).

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható vagy az elő-, oldal- és hátsókertek biztosításával alakítható.

b) A kialakítható telek legkisebb homlokvonala: -

a) beépítési módja: Szabadon álló beépítés tartható illetve, hézagosan zártsorúvá vagy zártsorúan csatlakozóvá fejleszthető. Zártsorúan csatlakozó illetve hézagosan zártsorú beépítés a meglévő/megmaradó nyílásoktól függő telepítési távolságok biztosítása mellett létesíthető (hézagosan zártsorú beépítés magyarázatát jelen rendelet 11. § (9) bekezdés tartalmazza.

b) legnagyobb beépítettsége %: K(95)/35 %. A zárójeles érték a kialakult úszótelkes beépítésre vonatkozik, a második érték a teljes telektömbre érvényes vagy az úszótelek méretének beépítetlen területtel való megnövelése esetén alkalmazható.

c) legkisebb zöldfelület %: K(0)/30. A zárójeles érték a kialakult úszótelkes beépítésre vonatkozik, a második érték a teljes telektömbre érvényes vagy az úszótelek méretének beépítetlen területtel való megnövelése esetén alkalmazható.

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma több is lehet.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert K vagy 8,0 m.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében szabadon álló, K vagy 6,5 m. Alacsonyabb építménymagasság esetén legalább a tényleges építménymagasság szerint OTÉK 36. §. (2) bekezdése alapján meghatározható érték fele tartandó.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében zártsorú, hézagosan zártsorú: 13,0/10,0 m. Zártsorú összeépítést megszakító - vagy épületszárnyak közötti távolság legalább 13,0 m legyen. Ettől eltérni a tényleges építménymagasságnak megfelelően OTÉK 36. §. (1), (2) és (3) bekezdései alapján lehet, de legalább 10,0 m biztosítandó.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: K vagy 13,0 m.

a) Megengedett építménymagasság: K ill. max.12,5 m, min. 3,5 m. Magastető építése esetén, a kialakult építménymagasság legfeljebb 1,0 m-el akkor is növelhető, ha ezáltal az építménymagasság a 12,5 m-t meghaladja, de az OTÉK 36. §. (2) bekezdés szerinti telepítési távolságok még biztosíthatók. Új építés, bővítés esetén az építménymagasság nagysága a meglévő/megmaradó nyílásoktól függően az OTÉK 36. §. (2) bekezdés szerinti telepítési távolságok biztosíthatósága szerint létesíthető a két érték között. Hézagosan zártsorú csatlakozás létesítésekor a csatlakozó lakóépület földszint fölötti födémjének padlósíkját meg nem haladó, de legalább 3,5 m legyen.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: Az övezetben magastető létesíthető, a magastető szerkezete, formája legalább egy szerkezeti egységen belül, egy tömbben, egy utcavonal mentén nem változtatható.

d) Tető héjazata: -

a) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

b) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

c) Az övezetben jelölt, telepítendő fasorokat legalább lombkorona szinten zárt, őshonos növényállománnyal kell kialakítani( ld. OTÉK 25. § (2) bekezdését, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját).

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, illetve 800/500/250 m². A piacra néző utcavonal mentén 250 m², a Szabadság utca mentén a legalább két oldalon közterületi megközelítéssel rendelkező (nem saroktelek) esetén, egy telek két részre osztása esetén 500 m² tartható;

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, illetve 18 m. Kivéve: nyeles telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen; zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen; szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 18,0 m legyen.

a) Oldalhatáron álló beépítés nyeles telken, illetve akkor létesíthető, ha a megengedett legnagyobb építménymagassággal megegyező nagyságú oldalkert biztosítható. Hézagosan zárt sorú beépítés fogalmát ld.: jelen rendelet 11. § (9) bekezdésében.

b) Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett legnagyobb beépítettsége: < 500 m² - 50%, de max 250 m²; 500-800 m²- 45%, de max 320 m²; > 800 m²- 40%, de max 480 m². A beépítettség nagysága kialakult esetben telekméret függvényében határozandó meg. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig létesíthető.

c) Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett legkisebb zöldfelülete: < 500 m2 – 30%; 500-800 m2- 35%; > 800 m2- 40%. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25. § (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.)

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület lehet

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K ill. 0,00 m

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében: zártsorú, hézagosan zártsorú: K v. 3,5 m; oldalhatáron álló: K v. 6,5/3,5 m. Ha a kialakult oldalkert zártsorú-, hézagosan zártsorú beépítésnél, ill. bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) < 3,5 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele tartandó; Ha a kialakult oldalkert zártsorú-, hézagosan zártsorú beépítésnél, ill. bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellet) kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni; Nyeles-telken legalább egy oldalkert 6,5 m , egy pedig a telek hosszabbik oldalának méretéből meghatározható hátsókerttel egyezzen meg (hátsókert meghatározását ld. jelen rendelet 7. mellékletében).

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: K. tartható, ill. 6,5/0,00. < 40 m telekhossz esetén 0,0 m lehet, de ebben az esetben a hátsó telekhatáron álló épület tűzfalas kialakítású homlokzattal létesíthető;

a) Megengedett építménymagasság: K tartható, illetve 6,5 m

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdésében, valamint a 4. és 5. számú mellékletekben;

d) Tető héjazata: -

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni

d) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 450 m²

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, ill. 12 m

a) beépítés módja: zártsorúan csatlakozó, kivéve városfallal közvetlen határos telkek esetében, ott legalább 8,5 m-es hátsókert tartandó,

b) legnagyobb beépítettsége %: K tartható, ill. 75. Ahol a kialakult beépítettség a táblázatban rögzített adatot meghaladja, ott a lebontott, kialakult beépítés visszaállítható. A 75 %-ot meghaladó kialakult -, a 75 %-os legnagyobb beépítettség, valamint a 10 %-os legkisebb zöldfelület OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004 számú szakvéleményében megadta,

c) legkisebb zöldfelület %: 10. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld.: OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.) A 75 %-ot meghaladó kialakult -, a 75 %-os legnagyobb beépítettség, valamint a 10 %-os legkisebb zöldfelület OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004 számú szakvéleményében megadta.

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: Egy épület, illetve egy épületnek látszó együttes létesíthető.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K szerint 0,0 m lehet. (beépítési mód: zártsorúan csatlakozó)

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: K, ill. 4,5. (beépítési mód: zártsorúan csatlakozó)

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 0,0/8,5 m (beépítési mód: zártsorúan csatlakozó)

a) Megengedett építménymagasság: K vagy8,5/6,5 m. Műemlékvédelmi szempontok függvényében a kialakult homlokzatmagasság tartandó, ahhoz a szomszédos új épületekkel igazodni kell. Két szomszédos épület között az építménymagasságot minden esetben úgy kell meghatározni, hogy azok párkánymagassága között legalább 0,60 m különbség legyen. Az eltérés irányát a az örökségvédelmi szakterületen illetékes államigazgatási szerv, vagy a településképi véleményezési eljárás keretében a polgármester esetenként állapíthatja meg. Városfal mentén és az udvari új épületeknél legfeljebb 6,5 m építménymagasság tartandó.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

e) További részletezést lásd jelen szabályzat 4. és 5. számú mellékletében;

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az országosan védett épületek, valamint mindezeknek a műemléki környezete esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint kell eljárni.

c) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: 1124, 1125, 1128, 1129, 1130, 1132, 1133, 1134, 1135, 1136, 1137, 1138, 1139, 1140, 1141, 1142, 1143, 1144, 1145, 1146, 1147, 1148, 1149, 1150/1, 1150/2, 1151, 1152/1, 1152/2, 1152/3, 1154/1, 1154/2, 1155/1, 1155/2, 1156/1, 1156/2, 1157/2, 1157/3, 1157/6-30, 1158, 1159, 1160, 1161, 1163, 1164, 1165, 1166, 1167, 1168, 1169, 1170, 1171, 1172/1, 1172/2

a) A kialakítható telek legkisebb területe: 150 m²

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: 12,0 m

a) beépítés módja: Kialakult zártsorú, ill. oldalhatáron álló beépítés tartható új beépítés zártsorú, hézagosan zártsorú legyen, Hézagosan zártsorú beépítés fogalmának magyarázatát ld.: jelen rendelet 11. § (9) bekezdésében,

b) legnagyobb beépítettsége és megengedett legkisebb zöldfelülete: K tartható. Ahol a kialakult beépítettség a táblázatban rögzített adatot meghaladja, ott a lebontott, kialakult beépítés visszaállítható. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert, ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. mellékletét valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.). A 85 %-ot meghaladó kialakult beépítés, a 75 és 85 %-os legnagyobb beépítettség, a 10%-os legkisebb zöldfelület, OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb értékek, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

c) legnagyobb beépítettsége és megengedett legkisebb zöldfelülete: < 100 m² – 85%, de max. 75 m², megengedett legkisebb zöldfelület 10%. A 85 %-ot meghaladó kialakult beépítés, a 75 és 85 %-os legnagyobb beépítettség, a 10%-os legkisebb zöldfelület, OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb értékek, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

d) legnagyobb beépítettsége és megengedett legkisebb zöldfelülete: ≥ 100 m² – 85%, de max. 150 m², megengedett legkisebb zöldfelület 20%.

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: Csak egy épület, illetve egy épületnek látszó együttes létesíthető.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K szerint 0,0 m. Ettől eltérni akkor lehet, ha az OTÉK 36. §. (2) bekezdés szerint meghatározott távolság másképpen nem biztosíthatók.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében zártsorú, hézagosan zártsorú: K, ill. 3,5. Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken) <3,5 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken) kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében oldalhatáron álló: K, ill. 6,0 m. Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken) <3,5 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén amikor az oldalkertek szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken) kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 0,0 m

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 6,0/1,2 m. Egyetlen homlokzatmagasság sem lehet kisebb mint 1,2 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés.

d) Tető héjazata: -

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: 1053, 1054, 1055, 1057, 1059, 1061, 1062, 1065, 1066, 1068, 1069, 1070, 1071, 1072, 1073, 1074, 1075, 1076, 1078, 1080, 1081, 1082, 1083.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 180 m²

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, ill. 8,0 m

a) beépítési módja: zártsorúan csatlakozó,

b) legnagyobb beépítettsége %: 60,

c) legkisebb zöldfelület %: 20. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert, ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.)

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartandó. Kialakult előkert tartandó, melynek megfelelően az épületek Felszabadulás utca felöli beépítési vonala legfeljebb hőszigetelés, homlokzatburkolás esetén változhat, az előkertben új épület nem helyezhető el. Előtető létesíthető, mely az utcához közelebb álló szomszédos beépítés utcai homlokvonalánál előrébb nem nyúlhat.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: K, ill. 4,0

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 6,5 m

e) beépítési mód: zártsorúan csatlakozó

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 6,5 m

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld.: jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés

d) Tető héjazata: -

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 1000 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartandó, ill. 20,0 m. Nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 20,0 m legyen.

a) beépítési módja: Kialakult oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó, zártsorú, ill. szabadon álló beépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló legyen, kivételesen zártsorúan csatlakozó beépítés is létesíthető. Zártsorú beépítés létesíthető 12,0 m-nél keskenyebb telekszélesség esetén, saroktelken, < 4,0 m kialakult oldalkert esetén, nyeles-telken oldalhatáron álló beépítés létesíthető, ahol legalább két oldalkert 6,0 m legyen,

b) legnagyobb beépítettsége %: K tartható. A beépítettség nagysága telekméret függvényében határozandó meg. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig létesíthető. 30 %-ot meghaladó kialakult, ill. megengedett legnagyobb beépítettség, a 40 %-os zöldfelületi fedettség OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda hozzájárulását a 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

c) legnagyobb beépítettsége és legkisebb zöldfelülete: <700 m²-35%, de max.210 m²; legkisebb zöldfelület 40 %. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert, ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.); 30 %-ot meghaladó kialakult, ill. megengedett legnagyobb beépítettség, a 40 %-os zöldfelületi fedettség OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda hozzájárulását a 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

d) legnagyobb beépítettsége és legkisebb zöldfelület %: ≥700 m² -30%, de max.500 m^2, legkisebb zöldfelület %: 50 %.

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: <700 m² teleknagyságig csak egy, egyébként több épület lehet,

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartható, ill. 6,0/0,0 m. Kialakult állapot szerint illetve saroktelken az oldalhatáron álló beépítés mentén 0,0 m lehet,

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében oldalhatáron álló: K, ill. 6,0/3,0 m. Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítésnél, teleknyúlvány mellett, saroktelken) az oldalkert nagysága legalább 3,0 m legyen. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél <6,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság tartandó. Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítésnél, teleknyúlvány mellett, saroktelken) <3,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele tartható; Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítésnél, teleknyúlvány mellett, saroktelken) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni. Nyeles-telken legalább két oldalkert 6,0 m legyen (ld.: jelen rendelet 8. melléklet)

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében ikresen csatlakozó, zártsorú, szabadon álló: K, ill. 3,0 m. Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítésnél, teleknyúlvány mellett, saroktelken) az oldalkert nagysága legalább 3,0 m legyen. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél <6,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság tartandó. Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítésnél, teleknyúlvány mellett, saroktelken) <3,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele tartható; Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítésnél, teleknyúlvány mellett, saroktelken) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni. Nyeles-telken legalább két oldalkert 6,0 m legyen (ld.: jelen rendelet 8. melléklet),

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 6,0-18,0 m. Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében a 7. melléklet szerint lehet.

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 5,0/6,0 m. Saroktelken, Baross Gábor út és Rákóczi utca mentén a 6,0 m tartható.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld.: jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés

d) Tető héjazata: -

a) Az övezetben jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Jelen rendelet 2. számú függelékében felsorolt helyi védett épületeken külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási munkát végezni, a város Helyi Építészeti Értékvédelem tárgyában megalkotott külön rendeletében meghatározott, a konkrét ingatlanra vonatkozó előírás szerint lehet.

d) Az övezet műemlékileg védett területein állattartási tilalom van, további helyeken állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható vagy 750 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható vagy 18,0 m, kivéve nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 18,0 m legyen.

a) beépítési módja: Kialakult oldalhatáron álló, ikresen, zártsorúan csatlakozó, ill. szabadon álló beépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló legyen, kivételesen ikresen illetve zártsorúan csatlakozó beépítés is létesíthető. Ikresen illetve zártsorúan csatlakozó beépítés akkor létesíthető, ha a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság csak így biztosítható (pl. saroktelken a terv szerint. Nyeles-telken oldalhatáron álló beépítés létesíthető, ahol legalább két oldalkert 6,0 m legyen.

b) legnagyobb beépítettsége %: K tartható, ill. 30 %. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig létesíthető. 30 %-ot meghaladó kialakult beépítettség OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda hozzájárulását a 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

c) legkisebb zöldfelület %: 50 %. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját).

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: <900 m² teleknagyságig csak egy, egyébként több épület lehet,

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartható, ill. 6,0/0,0 m. 0,0 m lehet kialakult állapot szerint, saroktelken az oldalhatáron álló beépítés mentén, ha a telek egyik szélességi mérete < 25,0 m-nél.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében oldalhatáron álló K, ill. 5,0/6,0/3,0 m. Árok és vízfolyás mellett az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél <5,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó, szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, teleknyúlvány mellett) a kialakult oldalkertek nagysága <3,0 m, ott legalább a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, vagy bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében ikresen csatlakozó, zártsorú, szabadon álló K, ill. 3,0/6,0 m. Árok és vízfolyás mellett az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél <5,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó, szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, teleknyúlvány mellett) a kialakult oldalkertek nagysága <3,0 m, ott legalább a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, vagy bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert 6,0-18,0 m. Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében a 7. melléklet szerint lehet. Vasútra néző ingatlanok esetén a hátsókert a terv szerint biztosítandó a védőtávolságnak megfelelően.

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 5,0 m

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld.: jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés

d) Tető héjazata: -

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: 1034, 1037/1, 1122, 1123, 1176, 1177/2, 1177/3, 1177/4, 1177/5, 1178/2, 1178/3, 1178/4

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható vagy 720 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartandó vagy 18,0 m, kivéve nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 18,0 m legyen.

a) beépítési módja: Kialakult oldalhatáron álló, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó, ill. szabadon álló beépítés tartható, új beépítés zártsorúan csatlakozóvá fejleszthető, ill. oldalhatáron álló legyen, kivételesen szabadon álló beépítés is létesíthető. Oldalhatáron álló beépítés ott létesíthető, ahol a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott oldalkert tartható. Nyeles-telken szabadon álló beépítés létesíthető, ahol legalább két oldalkert 7,0 m legyen.

b) legnagyobb beépítettsége %: K tartható, ill. <1200m²-30%,de max.300m², ≥1200m²-25%,de max.450m². A beépítettség nagysága telekméret függvényében határozandó meg. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig létesíthető. 30 %-ot meghaladó kialakult beépítettség, az 50%-ot el nem érő zöldfelület OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda hozzájárulását a 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta,

c) legkisebb zöldfelület %: K tartható, ill. 50 %. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK %. Számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.). 30 %-ot meghaladó kialakult beépítettség, az 50%-ot el nem érő zöldfelület OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda hozzájárulását a 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több is lehet.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartandó, ill. 6,0/0,0 m. 0,0 m lehet kialakult állapot szerint, saroktelken az oldalhatáron álló beépítés mentén. Fésűs beépítés esetén az utcai építési vonal a terv szerint tartandó.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében zártsorúan csatlakozó: K, ill. 3,5/6,0 m. Vízfolyás és árok mellett az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert nagysága legalább 3,5 m legyen. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél <7,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében oldalhatáron álló: K, ill. 7,0/3,5 m. Vízfolyás és árok mellett az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert nagysága legalább 3,5 m legyen. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél <7,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében szabadon álló: K, ill. 3,5/6,0 m. Vízfolyás és árok mellett az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert nagysága legalább 3,5 m legyen. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél <7,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

f) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 7,0–18,0/0,0 m. Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében a 7. melléklet szerint lehet. A hátsókert 0,0 m lehet, < 20,0 m telekhossz esetén, de ilyenkor az épület hátsó telekhatáron lévő homlokzata tűzfalas kialakítású legyen.

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 6,5 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés;

d) Tető héjazata: -

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. §. (1) bekezdésében meghatározott esetekben, az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: 1004, 1005, 1006, 1007, 1008, 1009, 1010, 1011, 1012, 1013, 1014, 1015, 1016, 1017, 1020/1, 1021, 1022, 1023, 1024, 1025, 1026, 1027, 1113, 1114, 1115, 1116, 1117, 1118, 1119/1, 1119/2, 1120.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: 1500/450 m². Kialakult szabadon álló beépítés zártsorúvá, ill. ikresen csatlakozóvá alakítása esetén 450 m ² teleknagyság kialakítható.

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, ill. 20,0 m, nyeles-telek esetén az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) eseténl legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén a telek átlagos szélessége legalább 20,0 m legyen.

a) beépítési módja: Kialakult szabadon álló, ikresen csatlakozó, ill. oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen kivételesen ikresen, ill. zártsorúan csatlakozóvá alakítható. Ha a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság csak így biztosítható. Nyeles-telken szabadon álló beépítés létesíthető, ahol legalább két oldalkert 7,0 m legyen.

b) legnagyobb beépítettsége %: K tartható. A beépítettség nagysága kialakult esetben telekméret függvényében határozandó meg. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig létesíthető.

c) legnagyobb beépítettsége és legkisebb zöldfelülete: <900 m² -30%, de max.225 m²; legkisebb zöldfelület 50 %. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert, ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld.. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.). Az övezet újonnan kialakított területein a megengedett legkisebb zöldfelületeinek (60%) legalább felén (teleknagyság 30%-án), kétszintű növényzet létesítendő.

d) legnagyobb beépítettsége és legkisebb zöldfelülete: 900 -1500 m²-25%, de max.300 m², legkisebb zöldfelület 55 %. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert, ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld.. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.). Az övezet újonnan kialakított területein a megengedett legkisebb zöldfelületeinek (60%) legalább felén (teleknagyság 30%-án), kétszintű növényzet létesítendő.

e) legnagyobb beépítettsége és legkisebb zöldfelülete: ≥1500 m²-20%, de max.450m2, legkisebb zöldfelület 60 %. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert, ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld.. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.). Az övezet újonnan kialakított területein a megengedett legkisebb zöldfelületeinek (60%) legalább felén (teleknagyság 30%-án), kétszintű növényzet létesítendő.

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartandó, ill. 6,0/24,0 m. Gyüdi út mentén, ligetesen fásított 24,0 m távolság tartandó (ld. 4. §. (13) bekezdés).

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében szabadon álló, ikrese, zártsorúan csatlakozó: K, ill. 4,0/6,0 m. Árok vagy vízfolyás mentén az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Zártsorúan csatlakozó beépítés esetén, az oldalszárnyak között is legalább 4,0 m tartandó; Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (szabadon álló, ikresen csatlakozó, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén saroktelken, teleknyúlvány mellett) < 4,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél < 7,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság tartható; Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (szabadon álló, ikresen csatlakozó, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén saroktelken, teleknyúlvány mellett, stb.) kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni. Nyeles-telek esetén legalább két oldalkert 7,0 m legyen.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében oldalhatáron álló: K vagy 7,0 m. Árok vagy vízfolyás mentén az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Zártsorúan csatlakozó beépítés esetén, az oldalszárnyak között is legalább 4,0 m tartandó; Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (szabadon álló, ikresen csatlakozó, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén saroktelken, teleknyúlvány mellett) < 4,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél < 7,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság tartható; Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (szabadon álló, ikresen csatlakozó, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén saroktelken, teleknyúlvány mellett, stb.) kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni. Nyeles-telek esetén legalább két oldalkert 7,0 m legyen.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 7,0-18,0(0,0) m. Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében a 7. melléklet szerint lehet.

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 6,5 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés.

d) Tető héjazata: -

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

a) A kialakítható telek legkisebb területe: 1000 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala 18,0 m, kivéve nyeles-telek, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén a telek átlagos szélessége legalább 20,0 m legyen.

a) beépítési módja: szabadon álló

b) legnagyobb beépítettsége: 30 %

c) legkisebb zöldfelület: 50 %

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: 6,0/12,0/ 0,0 m. Saroktelken az oldalhatáron álló beépítés mentén 0,0 m lehet, ha a telek egyik szélességi mérete < 26,0 m-nél. Tervezett forgalmi útra néző telkek esetén az előkert 12,0 m legyen.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: 6,0/8,0/ 4,0 m. 20,0 m-nél szélesebb telek esetén az oldalkert 8,0 m legyen (szabálytalan telekforma esetén átlagszélesség értendő). Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett stb.) 4,0 m lehet

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 6,0/18,0 m. Hátsókert mérete nem lehet kisebb a telekhossz függvényében a 7. melléklet szerint meghatározott méretnél, a tervezett forgalmi út mentén 6,0 m-nél, a vasútra néző ingatlanok esetén a vasút védőtávolságánál.

e) Beépítési mód: oldalhatáron álló.

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 5,5 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés.

d) Tető héjazata: -

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

c) Beültetési kötelezettség: Az övezet tervezett forgalmi útra és vasútra néző telkeire a szabályozási terv szerinti sávban, ill. területen beültetési kötelezettség vonatkozik. A szabályozási tervlap ill. a helyi építési szabályzat vonatkozó részletes előírásai megjelölik az érintett terület szélességi méretét. A beültetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket jelen rendelet 4. §.(12) bekezdése tartalmazza.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 1200 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala K tartható, ill. 18,0 m, kivéve nyeles-telek, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén a telek átlagos szélessége legalább 20,0 m legyen.

a) beépítési módja: Oldalhatáron álló beépítés tartható, kivételesen zártsorú összeépítés is létesíthető. Nyeles-telken az utcai épülettel egyező oldalhatáron álló beépítés, vagy ha ez nem megállapítható, az optimális tájolásnak megfelelő oldalhatáron álló beépítés létesíthető. A > 22,0 m átlag telekszélesség esetén, beépítés mindkét oldalhatáron létesíthető. Zártsorú beépítés létesíthető: ≤ 12 m kialakult utcai homlokvonal (átlagos telekszélesség), < 4,0 m kialakult oldalkert esetén, < 200 m² kialakult teleknagyság esetén, az övezetbe eső régi pincesorok mentén,

b) legnagyobb beépítettsége: K tartható, ill. 30 %. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig létesíthető. A 30 %-os beépítettséget meghaladó kialakult beépítés OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

c) legkisebb zöldfelület: 50 %

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több is lehet

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K szerint 0,0 m, új utcasorok mentén 6,0 m legyen.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében oldalhatáron álló: K, ill. 5,0/6,0/3,0 m. Árok és vízfolyás mellett az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert 3,0 m lehet. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 5,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) <3,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult telekszélesség ≤ 14,0 m (szabálytalan telekforma esetén átlag telekszélesség számítható), akkor az oldalkert a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság lehet. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében zártsorú: 3,0 m. Árok és vízfolyás mellett az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert 3,0 m lehet. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 5,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) <3,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult telekszélesség ≤ 14,0 m (szabálytalan telekforma esetén átlag telekszélesség számítható), akkor az oldalkert a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság lehet. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 6,0–18,0 m. Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében a 7. melléklet szerint lehet. Nyeles-telken legalább két oldalkert 5,0 m , egy pedig a telek hosszabbik méretéből meghatározható hátsókert értékével legyen egyenlő.

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 4,5/6,5 m. Kivéve az építési hely hátsókert menti határán elhelyezett, környezetére nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületet, ott legfeljebb 6,5 m lehet.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés.

d) Tető héjazata: -

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: 988, 989/1-3, 990, 991, 992/1-2, 993, 994, 995, 996/2-4, 997, 998.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 1500 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala K tartható, ill. 20,0 m, nyeles-telek esetén az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén a telek átlagos szélessége legalább 18,0 m legyen.

a) beépítési módja: Kialakult szabadon álló, oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó beépítés tartaható, új beépítés szabadon álló legyen. Nyelestelken szabadonálló beépítés létesíthető, ahol legalább két oldalkert 6,0 m legyen.

b) legnagyobb beépítettsége: 25/30 %. Csak lakófunkció esetén 25 % tartandó, ha a lakófunkció egyéb használattal is kiegészül (üzemi, gazdasági) akkor 30 % építhető.

c) legkisebb zöldfelület: 50 %.

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület is létesíthető

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K, ill. 6,0 m,

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében szabadon álló: K, ill. 3,5 m. Bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert legalább 3,5 m lehet. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) <3,5 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében oldalhatáron álló: K, ill.6,0/3,5 m. Bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert legalább 3,5 m lehet. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) <3,5 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében ikresen csatlakozó: K, ill. 3,5 m. Bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert legalább 3,5 m lehet. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) <3,5 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

f) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 6,0–18,0 m. Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében lehet (ld. jelen rendelet 7. mellékletet). Kivéve Gordisai út mentén, ahol a hátsókert a beültetési kötelezettség határával egyezik meg.

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 4,5 m

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés,

d) Tető héjazata: -

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

c) Beültetési kötelezettség: Az övezet Gordisai út menti területére a szabályozási terv szerinti sávban beültetési kötelezettség vonatkozik. A szabályozási tervlap, ill. a helyi építési szabályzat vonatkozó részletes előírásai megjelölik az érintett terület szélességi méretét. A beültetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket jelen rendelet 4. §. (12) bekezdése tartalmazza.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 2000 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala K tartható, ill. 30,0 m, nyeles-telek esetén,, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén a telek átlagos szélessége legalább 30,0 m legyen.

a) beépítési módja: Kialakult oldalhatáron álló és szabadon álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, kivételesen oldalhatáron álló beépítés is létesíthető. Oldalhatáron álló beépítés a < 30,0 m átlagszélességű kialakult telkek esetén létesíthető. Nyeles-telken szabadon álló beépítés létesíthető, ahol egy oldalkert 6,0 m legyen, egy pedig a telek hosszabbik oldalának megfelelő hátsókert méret legyen.

b) legnagyobb beépítettsége: 20/30 %. Csak lakófunkció esetén 20 % tartandó, ha a lakófunkció egyéb használattal is kiegészül (üzemi, gazdasági) akkor 30 % építhető.

c) legkisebb zöldfelület: 60 %.

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület is lehet

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K, ill. 6,0/12,0 m, összekötő illetve forgalmi út mellett 12,0 m legyen.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében szabadon álló: K, ill. 4,0 m.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében oldalhatáron álló: K, ill. 6,0 m. Árok és vízfolyás mellett minden esetben 6,0 m-es oldalkert tartandó.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 12,0 m

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 4,5/6,5 m. Nem lakófunkció létesítése esetén 6,5 m lehet.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés;

d) Tető héjazata: -

a) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

b) A környezetterhelés (a felszíni és felszín alatti vizek és a földtani közeg, a levegő, a hulladékok káros hatásai) csökkentése érdekében, a korlátozás nélkül folytatott haszonállat tartás esetén minden telephelyen felül kell vizsgálni az állattartási technológiát és a hozzájuk tartozó létesítmények (trágyatárolók, állategészségügyi feltételeket biztosító egységek, stb.) igény szerinti üzemelését (feltételek biztosíthatóságát, meglétét) és műszaki színvonalát. Feltétlen gondoskodni kell a trágyatárolók megfelelő színvonalú kialakításáról.

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -”

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, illetve 10000 m². Ha a teleknagyság < 800 m ² , akkor ott csak földpince létesíthető (ld. jelen szabályzat 11 § (11) bekezdése.); Ha a telekszélesség < 12,0 m, a telek nem beépíthető; A 10.000 m²-t elérő teleknagyságon birtokközpont létesíthető OTÉK 29. § (5) bekezdés és (6) bekezdés szerint;

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, illetve 30,0 m. Ha a teleknagyság < 800 m², akkor ott csak földpince létesíthető (ld. jelen szabályzat 11 § (11) bekezdése.); Ha a telekszélesség < 12,0 m, a telek nem beépíthető; A 10.000 m²-t elérő teleknagyságon birtokközpont létesíthető OTÉK 29. § (5) bekezdés és (6) bekezdés szerint;

a) beépítési módja: Kialakult szabadon álló, ill. oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, kivételesen oldalhatáron álló is létesíthető. Oldalhatáron álló beépítés akkor létesíthető, ha a kialakult telekszélesség < 18,0 m de > 12,0 m.

b) legnagyobb beépítettsége: < 800 m² - 0%;

c) legnagyobb beépítettsége: 800 ≤ 1500 m² - 8%; de max. 105 m²; 1500 ≤ 3000 m² - 7%, de max. 180 m²; 3000 ≤ 5000 m² - 6%, de max. 250 m²; 5000 ≤ 7000 m² - 5%, de max. 280 m²; 7000 ≤10000 m² - 4%, de max. 300 m². Az adatok az OTÉK-ban foglalt értékektől megengedőbb értékek, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

d) legnagyobb beépítettsége: >10000 m² - 3%, de max. 400 m². Ettől eltérni akkor lehet, ha a telken birtokközpontot kívánnak létesíteni, ott a beépítettség a birtoktesthez tartozó összes telek 3 %-a lehet (ld. tovább OTÉK 29. §. (5) és (6) bekezdéseit).

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: <1500 m² teleknagyság esetén egy épület, >1500 m² teleknagyság esetén több épület is létesíthető.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartható vagy 24,0 m

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében: szabadon álló: 6,0 m; oldalhatáron álló: 8,0 m

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 24,0 m

a) Megengedett építménymagasság: K tartható, új épület esetén legfeljebb 4,5/6,5 m lehet

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

a) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint folytatható.

b) Az övezetben elkészítendő: az elhagyott pincék felmérése, állag meghatározása, szükséges teendők összefoglalása; legalább egy egységnyi területre (egy-egy tömbre) kiterjedő, de különösen az É-D-i irányú völgyek, árkok, szurdokok mentén vízrendezési tanulmányterv készítése,

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható illetve 2000 m². Ha a teleknagyság < 800 m ² , akkor ott csak földpince létesíthető (ld. jelen szabályzat 11 § (11) bekezdése.); Ha a telekszélesség < 12,0 m, a telek nem beépíthető; A 10.000 m²-t elérő teleknagyságon birtokközpont létesíthető OTÉK 29. § (5) bekezdés és (6) bekezdés szerint;

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható illetve 30,0 m. Ha a teleknagyság < 800 m², akkor ott csak földpince létesíthető (ld. jelen szabályzat 11 § (11) bekezdése.); Ha a telekszélesség < 12,0 m, a telek nem beépíthető; A 10.000 m²-t elérő teleknagyságon birtokközpont létesíthető OTÉK 29. § (5) bekezdés és (6) bekezdés szerint;

a) beépítési módja: Kialakult szabadon álló, illetve oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen kivételesen oldalhatáron álló is létesíthető. Oldalhatáron álló beépítés akkor létesíthető, ha a kialakult telekszélesség <18,0 m, de >12,0 m.

b) legnagyobb beépítettsége (%): <800 m² - 0%; (Az adatok az OTÉK-ban foglalt értékektől megengedőbb értékek, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta); 800 ≤ 1500 m² - 6%, de max.75m²); 1500 ≤ 3000 m² - 5%, de max. 120 m² (Az adatok az OTÉK-ban foglalt értékektől megengedőbb értékek, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta); 3000 ≤ 5000 m² - 4%, de max. 150 m² (Az adatok az OTÉK-ban foglalt értékektől megengedőbb értékek, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta); > 5000 m² - 3%, de max. 200 m²

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: <1000 m² teleknagyság esetén egy épület, >1000 m² teleknagyság esetén több épület létesíthető

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartható vagy 24,0 m

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében: szabadon álló: 6,0 m; oldalhatáron álló: 8,0 m

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 24,0 m

a) Megengedett építménymagasság: K tartható, új épület esetén legfeljebb 4,5/6,5 m lehet

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

a) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint folytatható.

b) Az övezetben elkészítendő: az elhagyott pincék felmérése, állag meghatározása, szükséges teendők összefoglalása; legalább egy egységnyi területre (egy-egy tömbre) kiterjedő, de különösen az É-D-i irányú völgyek, árkok, szurdokok mentén vízrendezési tanulmányterv készítése,

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -