Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2004 (XI.26..) önkormányzati rendelete

város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2025. 12. 18

Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2004 (XI.26..) önkormányzati rendelete

város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról

2025.12.18.

¹Siklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított - 1990. évi LXV. törvény (Ötv) 8. §. (1) bekezdés, illetve a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat – és jogkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv) 6. §. (1) bekezdésében, a (3) bekezdés a) pontjában, a 6. § (3) bekezdése c) pontjában és a 13. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló, többször módosított 253/1997. (XI.20) Kormány rendelet (OTÉK) 4. §-ban foglaltak alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Siklós Város teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2)² A rendelet hatálya alá eső területen területet alakítani, építményt, építmény részt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a 10. számú mellékletként hozzá tartozó szabályozási tervek együttes alkalmazhatóságával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság - jegyző- csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).

(4) A csillaggal jelölt szabályozási elemek OTÉK-ban foglalt határértékeknél megengedőbb értékek, melyekhez a minisztériumi hozzájárulást a Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számon övezetenként megadta.

(5)³ A rendeletben szereplő, településrendezési követelményeket tartalmazó OTÉK hivatkozások a 2012. augusztus 6-án hatályos OTÉK-ra vonatkoznak.

I. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

2. § (1)⁴ A tervezési területen –

■ Műemléki területeken, régészeti területeken (MJT, MK, --R--- jellel körülhatárolt, számozott területeken),

■ a helyi védett épületek esetén (HV), helyi értékvédelmi területen (--he--)

⁵^,⁶■ a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében és a történeti városközpont „bel” jellel megkülönböztetett övezeteiben, az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv, különösen a környezetébe illeszkedés és a településképi követelményeknek való megfelelés igazolására.

(2)⁷⁸

(3)⁹¹⁰ Sugárzás céljára is felhasználni kívánt antenna, adótorony, távközlési magasépítmény általános mezőgazdasági területen és gazdasági erdőövezetben való elhelyezése esetén a létesítmény tájba illesztését, egyéb területeken a városképbe illesztését meg kell oldani.

(4)¹¹

(5)¹²¹³ Az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozás érdekében - különösen azon kialakult esetekben, ahol az építmények, épületek közti legkisebb távolság kisebb, mint az OTÉK 36. §. (1), (2) és (3) bekezdései szerint meghatározott nagyság - a tervezőnek az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét a vonatkozó jogszabály(ok) alapján tűzvédelmi tervfejezetben kell értékelni.

(6)¹⁴¹⁵

(7)¹⁶ A Tenkes hegy eróziós völgyeinél az úthálózat kiépítése és rekonstrukciója során az építési vonala(ka)t úgy kell kijelölni, hogy biztosított legyen a felszíni és csapadékvizek szabad áramlása, akadálytalan és eróziómentes elvezetése.

(8)¹⁷ Építménymagasság: az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során:

a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYKÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

3. § (1)¹⁸¹⁹

(2)²⁰

(3)²¹²² Épület csak olyan telken létesíthető, amelynek közterületről vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított. Amennyiben az ingatlant új szabályozási vonal érinti, a meglévő és a tervezett szabályozási vonal közötti területrész közterület, vagy közforgalom számára megynyitott magánút lehet. A tervben övezetenként külön jelölt esetekben nyúlványos telek is létesíthető (a nyúlványos telek elrendezését ld.: jelen rendelet 8. számú mellékletben).

(4)²³²⁴ A település teljes területén csak egyedi tervezésű épület létesíthető.

(5)²⁵ Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletOTÉK 42. §-ában, meghatározott mértékű járműtárolót, gépkocsi várakozó helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. A belváros műemléki jelentőségű területén ill. a műemléki környezetében, a műemléki védelem érvényesítése érdekében a telken belül el nem helyezhető parkolókat a város helyi parkolási rendeletében meghatározott feltételekkel kell kialakítani.

(6)²⁶ Állattartó épületet engedélyezni csak e rendelet övezeti előírásainak és e szabályozási tervnek megfelelően, valamint az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletnek együttes figyelembe vételével lehet.

Településrendezési eszközök

4. § (1) A szabályozási tervlapokon kötelező erejű szabályozási elemek módosítása a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(2)²⁷ A kötelező szabályozási elemek a következők:

1. a terv határa, a közigazgatási határvonal;

2. belterületi határvonal;

3. beépített illetve beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa;

4. szabályozási vonal;

5. területfelhasználási egység határa;

6. építési övezet és övezethatár;

7. területegységre, építési övezetre, övezetre vonatkozó előírások;

8. építési hely határa;

9. védelmi kategóriák és védelmi határok;

10. beültetési kötelezettség és határa;

11. ligetesen fásítandó terület nagysága;

(3)²⁸²⁹

(4)³⁰

(5)³¹ Az építési helyen kívül meglévő (terven kék kitöltéssel jelölt) épületek megtarthatók, felújíthatók, átalakíthatók, építési helyen bővíthetők, de bontás esetén új építés csak a jelen előírás szerint lehatárolt építési helyen létesíthető.

(6)³² Az építési helyen kívül meglévő (terven kitöltés nélkül jelölt) épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, bontás esetén új építés csak a jelen előírás szerint lehatárolt építési helyen létesíthető.

(7)³³

(8) Ahol a terv építési helyet nem jelöl, ott az övezeti előírásokban meghatározott paraméterek szerinti elő-, oldal- és hátsókertek értelemszerűen biztosítandók.

(9) A védelmi kategóriák és védelmi határok változása, illetve megszűnés esetén a védelem alá eső területek nagysága a változással megegyezően változik illetve védettségük megszűnik, a vonatkozó jogszabályok ill. az illetékes szakhatóságok előírásai alapján.

(10) Ahol az építési határvonal és építési hely csak előkert és hátsókert határt jelöl, ott az oldalkert a beépítési mód függvényében, jelen szabályzat övezeti előírásaiban foglaltak szerint biztosítandó.

(11)³⁴³⁵ Az övezeti jelekben, előírásokban előforduló “K” betűjelzés kialakult állapotot jelent. Az övezeti jelben megjelenve azt jelzi, hogy az övezetben előfordulhat olyan eset, amikor a kialakult állapot paraméterei az előírtakat meghaladja. Ebben az esetben az alábbiak szerint kell eljárni:

a) a kialakult előkert mindig egy utcavonal mentén, vagy legalább 8 egymás melletti telken nagyobb többségben előforduló kialakult méretet jelenti. Ez a 0,0 m-es, előkert nélküli utcavonalak mentén is érvényes.

b)³⁶ oldal- és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint az épületek közti távolság OTÉK 36. § (1), (2) ill. (3) bekezdésében meghatározott értéknél kisebb, ott jelen szabályzat 2. §. (5)bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

c) a kialakult beépítettség, zöldfelület, építménymagasság az adott telekre értelmezendő.

d) Kialakult, az előírt építménymagasságot meghaladó épület bővítése során az eredeti épület magassága megtartható, a bővítményre vonatkoztatott építménymagasságnak az övezeti előírás szerinti értéket be kell tartania.

e) Telekméret esetében, ahol a „K” betőjel mellett konkrét szám is megjelenik, ott a „K” azt jelzi, hogy az övezetben lehetnek az előírásnál kisebb, kialakult, beépíthető telkek. Új telekalakításokra vonatkozóan a számszerűsített értéket kell betartani.

f) Telekméret esetében, ahol a „K” betőjel mellett konkrét szám nem jelenik meg, ott, a tömbben többségében (legalább 80%-ban) előforduló telekméretek átlagát kell legkisebb kialakítható telekméretként meghatározni.

(12)³⁷³⁸³⁹ Ahol a terv beültetési kötelezettséget ábrázol, ott „a területek biológiai aktivitásértékének számításáról” szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet melékletének 2. táblázatban meghatározott, háromszintű növényzet telepítendő. A beültetési kötelezettséggel érintett területen épület, építmény az övezeti előírás szerint, legfeljebb kerítéssel együtt létesíthető, továbbá parkoló, út kialakítható. A növényesítés csak őshonos növényállomány telepítésével végezhető.

(13)⁴⁰ Ahol a terv ligetesen fásítandó terület kialakításáról rendelkezik, ott a területek biológiai aktivitásértékének számításáról” szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet melékletének 2. táblázatban meghatározott kétszintű növényzet telepítendő. A ligetesen fásítandó területeken sétaút, kerti bútorok, szobor, ivókút, pergola, tereplépcső, legfeljebb 50 m² összalapterületű esőbeálló(k), a közvilágítás létesítményei, hirdetőtábla ill. oszlop, torony, valamint a lótartáshoz, lovagoltatáshoz szükséges, homokos vagy füves felületű kifutók, karámok, pályák, stb. helyezhető el. A növényesítés csak őshonos növényállomány telepítésével végezhető.

(14)⁴¹ Az irányadó jellegű szabályozási elemek vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további részlettervezést igényel, ezért azok értelemszerűen módosíthatók

(15)⁴² Az irányadó szabályozási elemek a következők:

1.) javasolt telekhatár,

2.) megszüntető jel,

3.) javasolt funkciók;

4.) a telek ill. az telektömb javasolt beépítése és elrendezése;

5.) magánutak, kisebb gyalogutak javasolt vonalvezetése;

6.) épület, építmény elhelyezésére javasolt terület;

(16) A magánútként is kialakíthatót kiszolgáló utak helye a tulajdonviszonyok alakulása illetve a tulajdonosi szándékok szerint változtatható. Amennyiben a telekalakítás következtében szükségtelenné válnak, el is hagyhatók, de legalább a terv szerinti építési területtel biztosítandók.

(17) Amennyiben valamely övezetben magánút létesítésül, a magánút telkének kialakítására az övezeti előírásban rögzített, kialakítható telekméretre vonatkozó paraméterek nem vonatkoznak. A magánutat legalább jelen szabályzat 9. számú melléklet, 4. számú minta-keresztszelvénye szerinti építési területtel kell biztosítani. Az út létéből építési jog akkor keletkezhet, ha a magánút telke útként van nyilvántartva.

(18)⁴³ A kialakult, változó beépítésű területeken a szabályozási terv beépítési módra tett javaslata a kialakult telekhatárokhoz, illetve a javasolt telekhatárokhoz igazodó lehetőség. Eltérés esetén legalább a kérdéses ingatlan közvetlen környezetére (minden irányban legalább 3-3 szomszédos ingatlant) bemutató látványterv készítendő annak igazolására, hogy a tervezett új beépítés a szomszédos telkek átépítését illetve beépítését nem akadályozza.

II. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználás

5. §⁴⁴ (1) A tervezési terület építésügyi szempontból

a) beépítésre szánt területre és

b) beépítésre nem szánt területre osztott.

(2) A tervezési területen a közművesítettség kötelező mértéke övezetenként szabályozott.

a) Ahol az építési engedély kiadása teljes közművesítettséghez kötött, ott az OTÉK 8. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell biztosítani, továbbá a nagyvárosi lakó-, a kisvárosi lakó-, a településközpont vegyes-, központi vegyes-, az üdülő-, a különleges övezetekben, illetve a zöldterületeken légkábel csak a jelenleg meglévő nyomvonal mentén, ahhoz 50 cm távolságon belül létesíthető.

b) Ahol az építési engedély részleges közművesítéshez kötött, ott az OTÉK 8. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott részleges közművesítés feltételeinek biztosítása mellett, a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott egyedi közművel történő szennyvíztisztítást és szennyvízelhelyezést kell biztosítani.

(3) Bármely közműberendezés számára telek kialakítható a szükséges nagyságban, az övezetre előírt kialakítható legkisebb telekméretet ezen esetekben nem kell betartani.

(4) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek védelmi kategóriáit – kulturális örökségvédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi – a tervlapok tüntetik fel, továbbá jelen rendelet 22. §, 23. §, 25. §, 26. §, 27. §-ai tartalmazzák.

(5) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek vízvédelmi területbe eső részein építeni csak a védőterületet lehatároló határozatban foglaltak alapján, illetve a hatályos kormányrendelet előírásai szerint lehet.

(6) A beépítésre nem szánt területen, a 2. pontban foglaltakon túl, új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b) közérdeket nem sért.

(7) A beépítésre nem szánt terület termőföldi részletein bármely építmény létesítéséhez, létrehozásához és módosításához a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.

(8)⁴⁵ Az igazgatási terület beépítésre szánt területei

a) lakó- (L jelű):

aa) nagyvárosias lakó- (Ln-1-),

ab) kisvárosias lakó- (Lk-1-, Lk-2-, Lk-3Bel-, Lk-4Cs- Lk-5-),

ac) kertvárosias lakó- (Lke-1-, Lke-2-, Lke-3-, Lke-4-, Lke-5-),

ad) falusias lakó- (Lf-1-, Lf-2-, Lf-3-),

b) vegyes- (V jelű):

ba) településközponti vegyes- (Vt-1-),

bb) településközponti vegyes- (Vt-2-),

bc) településközponti vegyes- (Vt-3-),

bd) központi vegyes- (Vk-1-),

c) gazdasági- (G jelű):

ca) kereskedelmi, szolgáltató terület- (Gksz-1-, Gksz-2-, Gksz-3-, Gksz-4-),

cb) ipari terület- (Gip-1-, Gip-2-),

d) üdülő- (Ü jelű): üdülőházas- (Üü-1-),

e) különleges területekre tagolódnak (K jelű):

ea) nagykiterjedésű sportolási területek (K-1Sp, V,Sz-),

eb) strand (K-2St-),

ec) nagytelkes gyógyszálló, gyógyüdülő, konferencia központ- (K-3Gy,Sz,O-),

ed) ligetes vásárok, kiállítások, növény- és állatkertek területe (K-4Vá,Nk-),

ee) a borút hagyományos szőlőművelésű területe, pincékkel, pincesorokkal (K-5Sz-, K-6Sz-),

ef) települési szintű szolgáltató, karbantartó, városüzemeltetési- (K-7vü-),

eg) mezőgazdasági célú gazdasági létesítmények elhelyezésére szolgáló különleges területek (K-8mg-),

eh) bányák (K-9B-)

ei) vendéglátó, szálláshely szolgáltató, illetve kereskedelmi célú létesítmények épületeinek elhelyezésére szolgáló területek (K-10_sz)

ej) elsősorban idegenforgalmi, közösségi, rekreációs, sport, kulturális, oktatási, vendéglátó, szálláshely célú létesítmények építményeinek elhelyezésére szolgáló terület (K-11_id)

ek) garázssor (K-12_g)

(9) A beépítésre szánt területekre vonatkozó főbb szabályozási elemeket az alábbiakban értelmezett övezeti jel tartalmazza: Övezeti jel: Lk-3_Bel; Beépítési mód: K(O,Ikr,Z,Sz,)/O/Z/Sz; Beépítési %: K(35-25)/30/35; Építménymagasság (m): K/16,0/3,5; Telekterület (m²); K/1000.

a) Az övezeti jelben a betűjel a területfelhasználásra utal, a szám pedig az azonos területfelhasználáson belül eltérő karakterű, illetve használatú al-övezetek számát mutatja.

b) Az övezeti jelben indexszel feltüntetett betűjel az elsődleges használatra utal, melyek jelentése a következő:

ba) Bel - a történeti belváros -,

bb) Cs - aprótelkes zártsorú –csoportházas beépítés területe,

bc) Sp - sportolással kapcsolatos -,

bd) St - szabadidős létesítmények, strand, látványfürdő -,

be) Vá - vásárok, szabadtéri rendezvények -,

bf) Nk - ligetes növényesíthető növénykertek, arborétumok -,

bg) H - egészségügyi létesítmények, kórház -,

bh) Gy - gyógyászattal kapcsolatos gyógyszálló, gyógyüdülő -,

bi) O - oktatási célú -,

bj) Sz - szállodák, kereskedelmi szálláshelyek -,

bk) V - vendéglátó létesítmények -,

bl) Mg - mezőgazdasági célú létesítmények -,

bm) B - bányatelek létesítményeinek, építményeinek, épületeinek -,

bn) Vü - települési szintű szolgáltató, karbantartó, városüzemeltetés létesítményeinek elhelyezésére szolgáló területek,

bo) T - temető,

bp) Busz - utóbusz pályaudvar,

bq) P - fásított parkoló.

c) A beépítési mód sorában a “K” betűjel után zárójelben levő betűjelek az övezetben kialakult beépítési módokat mutatják, a betűjelek sorrendje többségi előfordulást is tükröz. A “/” jelekkel elválasztott betűjelek a beépítési módra vonatkozó, szabályozási tervben rögzített lehetőséget mutatják, a betűjelek sorrendje elsőbbséget is jelent, tehát a beépítési mód kizárásos alapon kerülhet meghatározásra a részletes övezeti előírás szerint.

d) A beépítettség (%) sorában a “K” betűjel kialakult állapotra utal, ahol utána zárójelben két szám következik, ott az a kialakult teleknagyság függvényében meghatározott legkisebb és legnagyobb beépíthetőséget mutatja (ld. jelen előírás 4. § (11) bekezdésének a.) pontját is). A “/” jel utáni első szám az övezet újonnan kialakítható telkeinek maximális beépíthetőségét mutatja. Ahol második szám van, az a saroktelek eltérő beépíthetőségére, vagy más övezeti sajátosságra utal, melyet a szabályzat övezetenként részletez.

e) Az építménymagasság (m) sorában a “K” betűjel és ahol előfordul, a zárójelben levő szám kialakult állapotra utal (ld. jelen előírás 4. § (11) bekezdésének a.) pontját is). A “/” jel utáni első szám az övezetben létesíthető maximális építménymagasságot mutatja. Ahol második szám is van, az általában a kialakítható épület/építmény legnagyobb vagy legkisebb homlokzatmagasságát jelenti, melyet a szabályzat övezetenként részletez.

f) A teleknagyság (m²) sorában a “K” betűjel kialakult állapotra utal (ld. jelen előírás 4. § (11) bekezdésének a.) pontját is). A “/” jel utáni szám az övezetben kialakítható teleknagyság legkisebb méretét mutatja.

(10) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területei

a) közlekedési- és közműelhelyezési- (Köu jelű):

aa) 1.1. főút, forgalmi út (Köu-1-),

ab) 1.2. városi forgalmi út (Köu-2-),

ac) 1.3. városi gyűjtőút (Köu-3-),

ad) 1.4. városi kiszolgáló utak (Köu-4-),

ae) 1.5. kisebb kiszolgáló -, zsák -, vegyesforgalmú utak(magánút) (Köu-5-),

af) 1.6. gyalogos terek, burkolt felületek (Köu-6-),

ag) 1.7. gyalogosforgalmú út (Köu-7_GY-),

ah) 1.8. kerékpárút (Köu-8_kerék-),

ai) 1.9. lovas út (Köu-9_lovas-),

aj) 1.10. szőlőhegyi kiszolgáló út (Köu-10-),

ak) 1.11. kötöttpályás közlekedési vonal-vasút (Kök-),

b) zöld- (Z jelű):

ba) 2.1. zöldfelület 0 %-os beépítettséggel (Z-1-),

bb) 2.2. ligetes zöldfelület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel (Z-2)

c) erdő- (E jelű):

ca) 3.1. védelmi erdő (E-v-),

cb) 3.2. gazdasági erdő (E-g-),

cc) 3.2. turisztikai erdő (E-t-),

d) mezőgazdasági- (M jelű):

da) 4.1. Általános mezőgazdasági területre, melyek alövezetei: Szántók (Má-1-), Gyepfelületek (Má-2-), Nádas, mocsár felületek (Má-3-),

db) 4.2. Kertes területekre, melyek alövezetei: Szőlőhegyi területek (Mk-1-, Mk-2-), Egyéb kertes, gyümölcsös területek (Mk-3-),

e) vízgazdálkodási terület:

ea) 5.1. jelentősebb árok, vízfolyás (V-1-),

eb) 5.2. tó, nagyobb vízfelület (V-2-),

ec) 5.3. vízbeszerzési terület (V-3-),

f) természetközeli területek (Tk jelű)

g) Különleges beépítésre nem szánt területekre tagolódnak (Kk jelű):

ga) 7.1. temető (Kk-1_T-),

gb) 7.2. honvédelmi terület (Kk-2_H-),

gc) 7.3. nem közlekedési területbe sorolt fásított parkolók (Kk-3_P-),

(11) Siklós településrendezési feladatainak megvalósítását biztosító sajátos jogintézménye: Elővásárlási jog (Étv. 17. § d) pont).

(12) Az Önkormányzat településrendezési feladatainak megvalósítását biztosító, elővásárlási joggal terhelt területeket, ingatlanokat, helyrajzi számukkal jelen rendelet övezetenként és a 6. függelékben összesítve is tartalmazza.

Beépítésre szánt területek

Lakóterület

6. §⁴⁶ (1) A lakóterületek övezeti tagolódását a szabályozási terv tünteti fel és a következő táblázatok tartalmazzák a vonatkozó részletes előírásokat.

(2) Övezeti jel: Ln-1; Beépítési mód: K(SZ)/SZ/Z/Hz; Beépítési százalék (%):K(95)/50; Építménymagasság (m): K/16,0/3,5; Telekterület (m²): K vagy terv szerint alakítható. Az Ln-1 jelű övezet összefüggő közterületen elszórtan álló (úszótelkes), sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a 16,0 m építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. “K” betűjel meghatározása ld.: 4. §. (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 11 §. (2) bekezdés 1, 2, 3, 4, pontja szerinti, valamint kivételesen (3) bekezdés 1, 2, pontja szerinti építmények.

2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: Telekfelosztás végezhető, e szabályzatban meghatározott paraméterek szerint.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható vagy az elő-, oldal- és hátsókertek biztosításával alakítható.

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: -

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Szabadon álló beépítés tartható illetve, hézagosan zártsorúvá vagy zártsorúan csatlakozóvá fejleszthető. Zártsorúan csatlakozó illetve hézagosan zártsorú beépítés a meglévő/megmaradó nyílásoktól függő telepítési távolságok biztosítása mellett létesíthető (hézagosan zártsorú beépítés magyarázatát jelen rendelet 11. § (9) bekezdés tartalmazza),

b) legnagyobb beépítettsége %: K(95)/50 %. A zárójeles érték a kialakult úszótelkes beépítésre vonatkozik, a második érték a teljes telektömbre érvényes vagy a kialakult úszótelek méretének beépítetlen területtel való megnövelése esetén alkalmazható,

c) legkisebb zöldfelület %: K(0)/20 %. A zárójeles érték a kialakult úszótelkes beépítésre vonatkozik, a második érték a teljes telektömbre érvényes vagy a kialakult úszótelek méretének beépítetlen területtel való megnövelése esetén alkalmazható.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma több is lehet.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert K vagy 8,0 m.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében szabadon álló, K vagy 8,0 m. Alacsonyabb építménymagasság esetén legalább a tényleges építménymagasság szerint OTÉK 36. §. (1), (2) és (3) bekezdése alapján meghatározható érték.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében zártsorú, hézagosan zártsorú: 16,0/10,0 m. Zártsorú vagy hézagosan zártsorú összeépítést megszakító - vagy épületszárnyak közötti távolság legalább 16,0 m legyen. Ettől eltérni a tényleges építménymagasságnak megfelelően OTÉK 36. §. (2) bekezdése alapján lehet.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: K vagy 16,0 m.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K ill. max.16,0 m, min. 3,5 m. Magastető építése esetén, a kialakult építménymagasság legfeljebb 1,0 m-el akkor is növelhető, ha ezáltal az építménymagasság a 16,0 m-t meghaladja, de az OTÉK 36. §. (2) bekezdés szerinti telepítési távolságok még biztosíthatók. Új építés, bővítés esetén az építménymagasság nagysága a meglévő/megmaradó nyílásoktól függően az OTÉK 36. §. (1), (2) és (3) bekezdései szerinti telepítési távolságok biztosíthatósága szerint létesíthető a két érték között. Hézagosan zártsorú csatlakozás létesítésekor a csatlakozó lakóépület földszint fölötti födémjének padlósíkját meg nem haladó, de legalább 3,5 m legyen.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Magastető szerkezete, formája legalább egy szerkezeti egységben, utcavonal mentén, tömbben, azonos karakterű legyen.

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

b) Zártsorú összeépítés esetén az első beruházással megvalósult épület(ek) alkalmazott arányaihoz, anyagaihoz, színeihez, formáihoz kötelező illeszkedni a későbbi beépítések számára.

c) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

d) Az övezetben jelölt, telepítendő fasorokat legalább lombkorona szinten zárt, őshonos növényállománnyal kell kialakítani (ld. OTÉK 25. § (2) bekezdését, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját).

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

(2/A) Az Ln-gk jelű övezet önálló garázs, épületek elhelyezésére szolgáló övezet. Az épületek csak gépjárművek tárolására használhatók.

9. Az övezet beépítési módja kialakult, zártsorú.

10. A megengedett legnagyobb beépítettség 80%.

11. Az építménymagasság legfeljebb 4,0m.

(3) Övezeti jel: Lk-1. Beépítési mód: K(SZ)/SZ/Z/Hz; Beépítési százalék (%): K(95)/35; Építménymagasság (m): K/12,5; Telekterület (m²): K vagy terv szerint alakítható. Az Lk-1 jelű övezet összefüggő közterületen elszórtan álló (úszótelkes), sűrű beépítésű, a 12,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban társasházas lakóépületek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása 4. §. (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12. §. (2) bekezdés: 1,2,3,4,5 pontja szerinti -, valamint kivételesen (3) bekezdés: 1. és 2. pontja szerinti építmény.

2. Közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó.

3. Telekalakítás lehetőségei: Telekfelosztás végezhető, e szabályzatban meghatározott paraméterek szerint.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható vagy az elő-, oldal- és hátsókertek biztosításával alakítható.

b) A kialakítható telek legkisebb homlokvonala: -

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

b) legnagyobb beépítettsége %: K(95)/35 %. A zárójeles érték a kialakult úszótelkes beépítésre vonatkozik, a második érték a teljes telektömbre érvényes vagy az úszótelek méretének beépítetlen területtel való megnövelése esetén alkalmazható.

c) legkisebb zöldfelület %: K(0)/30. A zárójeles érték a kialakult úszótelkes beépítésre vonatkozik, a második érték a teljes telektömbre érvényes vagy az úszótelek méretének beépítetlen területtel való megnövelése esetén alkalmazható.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma több is lehet.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert K vagy 8,0 m.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében szabadon álló, K vagy 6,5 m. Alacsonyabb építménymagasság esetén legalább a tényleges építménymagasság szerint OTÉK 36. §. (2) bekezdése alapján meghatározható érték fele tartandó.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében zártsorú, hézagosan zártsorú: 13,0/10,0 m. Zártsorú összeépítést megszakító - vagy épületszárnyak közötti távolság legalább 13,0 m legyen. Ettől eltérni a tényleges építménymagasságnak megfelelően OTÉK 36. §. (1), (2) és (3) bekezdései alapján lehet, de legalább 10,0 m biztosítandó.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: K vagy 13,0 m.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K ill. max.12,5 m, min. 3,5 m. Magastető építése esetén, a kialakult építménymagasság legfeljebb 1,0 m-el akkor is növelhető, ha ezáltal az építménymagasság a 12,5 m-t meghaladja, de az OTÉK 36. §. (2) bekezdés szerinti telepítési távolságok még biztosíthatók. Új építés, bővítés esetén az építménymagasság nagysága a meglévő/megmaradó nyílásoktól függően az OTÉK 36. §. (2) bekezdés szerinti telepítési távolságok biztosíthatósága szerint létesíthető a két érték között. Hézagosan zártsorú csatlakozás létesítésekor a csatlakozó lakóépület földszint fölötti födémjének padlósíkját meg nem haladó, de legalább 3,5 m legyen.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: Az övezetben magastető létesíthető, a magastető szerkezete, formája legalább egy szerkezeti egységen belül, egy tömbben, egy utcavonal mentén nem változtatható.

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

b) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

c) Az övezetben jelölt, telepítendő fasorokat legalább lombkorona szinten zárt, őshonos növényállománnyal kell kialakítani( ld. OTÉK 25. § (2) bekezdését, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját).

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

(4) Övezeti jel: LK-2; Beépítési mód: K(Z, Hz, O)Z/Hz/O; Beépítési százalék (%): K(50-40)/45; Építménymagasság (m): K/6,5; Telekterület (m²): K/800/500/250. Az Lk-2 jelű övezet az ősi oldalhatáron álló beépítésű városmag zártsorúvá, hézagosan zártsorúvá fejlődött lakóövezete, amely általában a 6,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb 6 lakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. “K” betűjel meghatározása ld.: 4. §. (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12. §. (2) bekezdés: 1,2,3,4,5 pontja szerinti -, valamint kivételesen 10 lakásos lakóépület ill. (3) bekezdés: 1. és 2. pontja szerinti építmény. Kivételesen az OTÉK.31. §.(2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével valamint akkor helyezhető el építmény, ha az építési telek nagysága meghaladja az övezetre előírt kialakítható telek méretét, azaz >800 m².

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: a) A kialakult állapot védendő. b) Telekhatár-rendezés, telekfelosztás végezhető. c) Nyeles telek létesíthető.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, illetve 800/500/250 m². A piacra néző utcavonal mentén 250 m², a Szabadság utca mentén a legalább két oldalon közterületi megközelítéssel rendelkező (nem saroktelek) esetén, egy telek két részre osztása esetén 500 m² tartható;

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, illetve 18 m. Kivéve: nyeles telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen; zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen; szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 18,0 m legyen.

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett beépítés módja: kialakult zártsorú, hézagosan zártsorú, ill. oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés zártsorú, hézagosan zártsorú lehet, kivételesen oldalhatáron álló beépítés is létesíthető.

a) Oldalhatáron álló beépítés nyeles telken, illetve akkor létesíthető, ha a megengedett legnagyobb építménymagassággal megegyező nagyságú oldalkert biztosítható. Hézagosan zárt sorú beépítés fogalmát ld.: jelen rendelet 11. § (9) bekezdésében.

b) Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett legnagyobb beépítettsége: < 500 m² - 50%, de max 250 m²; 500-800 m²- 45%, de max 320 m²; > 800 m²- 40%, de max 480 m². A beépítettség nagysága kialakult esetben telekméret függvényében határozandó meg. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig létesíthető.

c) Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett legkisebb zöldfelülete: < 500 m2 – 30%; 500-800 m2- 35%; > 800 m2- 40%. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25. § (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.)

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület lehet

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K ill. 0,00 m

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében: zártsorú, hézagosan zártsorú: K v. 3,5 m; oldalhatáron álló: K v. 6,5/3,5 m. Ha a kialakult oldalkert zártsorú-, hézagosan zártsorú beépítésnél, ill. bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) < 3,5 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele tartandó; Ha a kialakult oldalkert zártsorú-, hézagosan zártsorú beépítésnél, ill. bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellet) kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni; Nyeles-telken legalább egy oldalkert 6,5 m , egy pedig a telek hosszabbik oldalának méretéből meghatározható hátsókerttel egyezzen meg (hátsókert meghatározását ld. jelen rendelet 7. mellékletében).

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: K. tartható, ill. 6,5/0,00. < 40 m telekhossz esetén 0,0 m lehet, de ebben az esetben a hátsó telekhatáron álló épület tűzfalas kialakítású homlokzattal létesíthető;

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K tartható, illetve 6,5 m

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdésében, valamint a 4. és 5. számú mellékletekben;

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni

d) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

8. Sajátos jogintézmények

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

(5) Övezeti jel: Lk-3_Bel. Beépítési mód: K(Z, O)/Z/; Beépítési százalék (%):K/75; Építménymagasság (m): K/8,5/6,5; Telekterület (m²): K/450. Az Lk-3_Beljelű övezet a történeti belváros területe, amely a kialakult állapot szerint, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál, földszinten üzletekkel. „K” betűjel meghatározása ld.: 4. §. (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK12. §. (2) bekezdés: 1, 2, 3,5 pontja szerinti -, valamint kivételesen (3) bekezdés: 1. és 2. pontja szerinti építmény. A Felszabadulás útja és Mária utca mentén utcára néző földszinten minden esetben üzlethelyiség létesítendő.

2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: A kialakult állapot védendő, telekhatár-rendezés, telekfelosztás végezhető. Nyeles telek nem létesíthető.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 450 m²

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, ill. 12 m

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítés módja: zártsorúan csatlakozó, kivéve városfallal közvetlen határos telkek esetében, ott legalább 8,5 m-es hátsókert tartandó,

b) legnagyobb beépítettsége %: K tartható, ill. 75. Ahol a kialakult beépítettség a táblázatban rögzített adatot meghaladja, ott a lebontott, kialakult beépítés visszaállítható. A 75 %-ot meghaladó kialakult -, a 75 %-os legnagyobb beépítettség, valamint a 10 %-os legkisebb zöldfelület OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004 számú szakvéleményében megadta,

c) legkisebb zöldfelület %: 10. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld.: OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.) A 75 %-ot meghaladó kialakult -, a 75 %-os legnagyobb beépítettség, valamint a 10 %-os legkisebb zöldfelület OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004 számú szakvéleményében megadta.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: Egy épület, illetve egy épületnek látszó együttes létesíthető.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K szerint 0,0 m lehet. (beépítési mód: zártsorúan csatlakozó)

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: K, ill. 4,5. (beépítési mód: zártsorúan csatlakozó)

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 0,0/8,5 m (beépítési mód: zártsorúan csatlakozó)

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K vagy8,5/6,5 m. Műemlékvédelmi szempontok függvényében a kialakult homlokzatmagasság tartandó, ahhoz a szomszédos új épületekkel igazodni kell. Két szomszédos épület között az építménymagasságot minden esetben úgy kell meghatározni, hogy azok párkánymagassága között legalább 0,60 m különbség legyen. Az eltérés irányát a az örökségvédelmi szakterületen illetékes államigazgatási szerv, vagy a településképi véleményezési eljárás keretében a polgármester esetenként állapíthatja meg. Városfal mentén és az udvari új épületeknél legfeljebb 6,5 m építménymagasság tartandó.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

e) További részletezést lásd jelen szabályzat 4. és 5. számú mellékletében;

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az országosan védett épületek, valamint mindezeknek a műemléki környezete esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint kell eljárni.

c) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

8. Sajátos jogintézmények

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: 1124, 1125, 1128, 1129, 1130, 1132, 1133, 1134, 1135, 1136, 1137, 1138, 1139, 1140, 1141, 1142, 1143, 1144, 1145, 1146, 1147, 1148, 1149, 1150/1, 1150/2, 1151, 1152/1, 1152/2, 1152/3, 1154/1, 1154/2, 1155/1, 1155/2, 1156/1, 1156/2, 1157/2, 1157/3, 1157/6-30, 1158, 1159, 1160, 1161, 1163, 1164, 1165, 1166, 1167, 1168, 1169, 1170, 1171, 1172/1, 1172/2

(6) Övezeti jel: Lk-4_cs. Beépítési mód: K(Z, O)Z/Hz; Beépítési százalék (%): K(85-75)/75; Építménymagasság (m): K/6,0/1,2; Telekterület (m²): K/150. Az Lk-4_cs jelű övezet az ősi Váralja út menti apró telkes zártsorú (csoportos) beépítésű lakóövezet, amely általában a 6,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb kétlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12. §. (2) bekezdés: 1, 2, 3, 5 pontja szerinti -, valamint kivételesen^· (3) bekezdés: 1. és 2. pontja szerinti építmény. Kivételesen építmények az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével, továbbá akkor helyezhetők el, ha az építési telek meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekméret kétszeresét, azaz > 300 m².

2. A közművesítettség mértéke: OTÉK 12. §. (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó. Az övezetben vízrendezési terv alapján a felszíni vizeket el kell vezetni, a beépítés É-i oldalán övárok kiépítésével.

3. A telekalakítás lehetőségei: A kialakult állapot védendő, telekhatár-rendezés, telekegyesítés végezhető. Nyeles telek nem létesíthető.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: 150 m²

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: 12,0 m

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítés módja: Kialakult zártsorú, ill. oldalhatáron álló beépítés tartható új beépítés zártsorú, hézagosan zártsorú legyen, Hézagosan zártsorú beépítés fogalmának magyarázatát ld.: jelen rendelet 11. § (9) bekezdésében,

b) legnagyobb beépítettsége és megengedett legkisebb zöldfelülete: K tartható. Ahol a kialakult beépítettség a táblázatban rögzített adatot meghaladja, ott a lebontott, kialakult beépítés visszaállítható. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert, ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. mellékletét valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.). A 85 %-ot meghaladó kialakult beépítés, a 75 és 85 %-os legnagyobb beépítettség, a 10%-os legkisebb zöldfelület, OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb értékek, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

c) legnagyobb beépítettsége és megengedett legkisebb zöldfelülete: < 100 m² – 85%, de max. 75 m², megengedett legkisebb zöldfelület 10%. A 85 %-ot meghaladó kialakult beépítés, a 75 és 85 %-os legnagyobb beépítettség, a 10%-os legkisebb zöldfelület, OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb értékek, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

d) legnagyobb beépítettsége és megengedett legkisebb zöldfelülete: ≥ 100 m² – 85%, de max. 150 m², megengedett legkisebb zöldfelület 20%.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: Csak egy épület, illetve egy épületnek látszó együttes létesíthető.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K szerint 0,0 m. Ettől eltérni akkor lehet, ha az OTÉK 36. §. (2) bekezdés szerint meghatározott távolság másképpen nem biztosíthatók.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében zártsorú, hézagosan zártsorú: K, ill. 3,5. Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken) <3,5 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken) kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében oldalhatáron álló: K, ill. 6,0 m. Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken) <3,5 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén amikor az oldalkertek szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken) kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 0,0 m

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 6,0/1,2 m. Egyetlen homlokzatmagasság sem lehet kisebb mint 1,2 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés.

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

8. Sajátos jogintézmények

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: 1053, 1054, 1055, 1057, 1059, 1061, 1062, 1065, 1066, 1068, 1069, 1070, 1071, 1072, 1073, 1074, 1075, 1076, 1078, 1080, 1081, 1082, 1083.

(7) Övezeti jel: Lk-5. Beépítési mód: K(Z)/Z; Beépítési százalék (%): K/60; Építménymagasság (m): K/6,5; Telekterület (m²): K/180. Az Lk-5 jelű övezet a Ságvári tér környéki szűk telkes, zártsorú beépítésű lakóövezet, amely általában a 6,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb kétlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12. §. (2) bekezdés: 1, 2, 3, 5 pontja szerinti -, valamint kivételesen (3) bekezdés: 1. és 2. pontja szerinti építmény. Kivételesen építmények az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével, továbbá akkor helyezhetők el, ha az építési telek meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekméret kétszeresét, azaz > 360 m².

2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: A kialakult állapot tartandó, Telekhatár-rendezés, telekegyesítés végezhető.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 180 m²

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, ill. 8,0 m

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: zártsorúan csatlakozó,

b) legnagyobb beépítettsége %: 60,

c) legkisebb zöldfelület %: 20. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert, ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.)

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartandó. Kialakult előkert tartandó, melynek megfelelően az épületek Felszabadulás utca felöli beépítési vonala legfeljebb hőszigetelés, homlokzatburkolás esetén változhat, az előkertben új épület nem helyezhető el. Előtető létesíthető, mely az utcához közelebb álló szomszédos beépítés utcai homlokvonalánál előrébb nem nyúlhat.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: K, ill. 4,0

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 6,5 m

e) beépítési mód: zártsorúan csatlakozó

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 6,5 m

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld.: jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások: Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

(7a)⁴⁷ Övezeti jel: Lke-6. Beépítési mód: Sz; Beépítési százalék (%): 50; Építménymagasság (m): 7,5; Telekterület (m²): 3000. Az Lke-6 jelű övezet a Gyűdi út melletti nagytelkes, szabadon álló lakóövezet, amely általában a 7,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 12. §. (2) bekezdés 1, 2, 3, 5 pontja szerinti építmény

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: 3000 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, ill. 18,0 m

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: szabadon álló

b) legnagyobb beépítettsége %: 50,

c) a legkisebb zöldfelület %: 25.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület. Épületenként legfeljebb 8 lakás létesíthető.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartandó. Kialakult előkert tartandó, ennek hiányában minimum 24 m, melynek megfelelően az épületek Gyűdi út felőli beépítési vonala legfeljebb hőszigetelés, homlokzatburkolás esetén változhat.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert : 4,0 m

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 6,0 m,

e) Beépítési mód: szabadon álló.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 7,5

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

(8) Övezeti jel: Lke-1. Beépítési mód: K(O,Ikr,Z,Sz,)/O/Z; Beépítési százalék (%):K(35-30)/30; Építménymagasság (m): K/5,0/6,0; Telekterület (m²): K/1000. Az Lke-1 jelű övezet laza beépítésű, összefüggő nagykertes, városmagot körbezáró lakóövezet, amely az 5,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 13. §. (2) bekezdés 1, 2, 3, 4 pontja szerinti -, valamint kivételesen (3) bekezdés: 1. 2. 3. pontja szerinti építmény. Kivételesen építmények az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével, továbbá akkor helyezhetők el, ha az építési telek meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekméretet, azaz > 1000 m².

2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: A kialakult utcai homlokvonalak védelme mellett, bármely telekalakítás végezhető. Nyeles telek létesíthető.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 1000 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartandó, ill. 20,0 m. Nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 20,0 m legyen.

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Kialakult oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó, zártsorú, ill. szabadon álló beépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló legyen, kivételesen zártsorúan csatlakozó beépítés is létesíthető. Zártsorú beépítés létesíthető 12,0 m-nél keskenyebb telekszélesség esetén, saroktelken, < 4,0 m kialakult oldalkert esetén, nyeles-telken oldalhatáron álló beépítés létesíthető, ahol legalább két oldalkert 6,0 m legyen,

b) legnagyobb beépítettsége %: K tartható. A beépítettség nagysága telekméret függvényében határozandó meg. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig létesíthető. 30 %-ot meghaladó kialakult, ill. megengedett legnagyobb beépítettség, a 40 %-os zöldfelületi fedettség OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda hozzájárulását a 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

c) legnagyobb beépítettsége és legkisebb zöldfelülete: <700 m²-35%, de max.210 m²; legkisebb zöldfelület 40 %. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert, ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.); 30 %-ot meghaladó kialakult, ill. megengedett legnagyobb beépítettség, a 40 %-os zöldfelületi fedettség OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda hozzájárulását a 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

d) legnagyobb beépítettsége és legkisebb zöldfelület %: ≥700 m² -30%, de max.500 m^2,legkisebb zöldfelület %: 50 %.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: <700 m² teleknagyságig csak egy, egyébként több épület lehet,

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartható, ill. 6,0/0,0 m. Kialakult állapot szerint illetve saroktelken az oldalhatáron álló beépítés mentén 0,0 m lehet,

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében oldalhatáron álló: K, ill. 6,0/3,0 m. Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítésnél, teleknyúlvány mellett, saroktelken) az oldalkert nagysága legalább 3,0 m legyen. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél <6,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság tartandó. Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítésnél, teleknyúlvány mellett, saroktelken) <3,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele tartható; Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítésnél, teleknyúlvány mellett, saroktelken) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni. Nyeles-telken legalább két oldalkert 6,0 m legyen (ld.: jelen rendelet 8. melléklet)

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében ikresen csatlakozó, zártsorú, szabadon álló: K, ill. 3,0 m. Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítésnél, teleknyúlvány mellett, saroktelken) az oldalkert nagysága legalább 3,0 m legyen. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél <6,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság tartandó. Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítésnél, teleknyúlvány mellett, saroktelken) <3,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele tartható; Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítésnél, teleknyúlvány mellett, saroktelken) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni. Nyeles-telken legalább két oldalkert 6,0 m legyen (ld.: jelen rendelet 8. melléklet),

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 6,0-18,0 m. Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében a 7. melléklet szerint lehet.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 5,0/6,0 m. Saroktelken, Baross Gábor út és Rákóczi utca mentén a 6,0 m tartható.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld.: jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Jelen rendelet 2. számú függelékében felsorolt helyi védett épületeken külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási munkát végezni, a város Helyi Építészeti Értékvédelem tárgyában megalkotott külön rendeletében meghatározott, a konkrét ingatlanra vonatkozó előírás szerint lehet.

d) Az övezet műemlékileg védett területein állattartási tilalom van, további helyeken állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

(9) Övezeti jel: Lke-2. Beépítési mód: K(O,Ikr,Z,Sz)/O/Ikr/Z; Beépítési százalék (%):K/30; Építménymagasság (m): K/5,0; Telekterület (m²): K/750. Az Lke-2 jelű övezet laza beépítésű, összefüggő kertes, az elmúlt évtizedek lakóövezete, amely legfeljebb két lakásos, a 5,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 13. §. (2) bekezdés: 2, 3, 4 pontja szerinti-, valamint kivételesen (2) bekezdés 1. pontja szerinti és (3) bekezdés 2.3.5. pontja szerinti építmények. Kivételesen építmények az OTÉK 31. §.(2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével, továbbá akkor helyezhetők el, ha az építési telek meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekméretet, azaz >750 m².

2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: Nyeles telek létesíthető.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható vagy 750 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható vagy 18,0 m, kivéve nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 18,0 m legyen.

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Kialakult oldalhatáron álló, ikresen, zártsorúan csatlakozó, ill. szabadon álló beépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló legyen, kivételesen ikresen illetve zártsorúan csatlakozó beépítés is létesíthető. Ikresen illetve zártsorúan csatlakozó beépítés akkor létesíthető, ha a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság csak így biztosítható (pl. saroktelken a terv szerint. Nyeles-telken oldalhatáron álló beépítés létesíthető, ahol legalább két oldalkert 6,0 m legyen.

b) legnagyobb beépítettsége %: K tartható, ill. 30 %. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig létesíthető. 30 %-ot meghaladó kialakult beépítettség OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda hozzájárulását a 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

c) legkisebb zöldfelület %: 50 %. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját).

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: <900 m² teleknagyságig csak egy, egyébként több épület lehet,

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartható, ill. 6,0/0,0 m. 0,0 m lehet kialakult állapot szerint, saroktelken az oldalhatáron álló beépítés mentén, ha a telek egyik szélességi mérete < 25,0 m-nél.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében oldalhatáron álló K, ill. 5,0/6,0/3,0 m. Árok és vízfolyás mellett az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél <5,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó, szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, teleknyúlvány mellett) a kialakult oldalkertek nagysága <3,0 m, ott legalább a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, vagy bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében ikresen csatlakozó, zártsorú, szabadon álló K, ill. 3,0/6,0 m. Árok és vízfolyás mellett az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél <5,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó, szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, teleknyúlvány mellett) a kialakult oldalkertek nagysága <3,0 m, ott legalább a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, vagy bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert 6,0-18,0 m. Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében a 7. melléklet szerint lehet. Vasútra néző ingatlanok esetén a hátsókert a terv szerint biztosítandó a védőtávolságnak megfelelően.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 5,0 m

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld.: jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: 1034, 1037/1, 1122, 1123, 1176, 1177/2, 1177/3, 1177/4, 1177/5, 1178/2, 1178/3, 1178/4

(10) Övezeti jel: Lke-3. Beépítési mód: K(O,Z,Ikr,Sz)/Z/O/Sz; Beépítési százalék (%):K/30-25; Építménymagasság (m): K/6,5; Telekterület (m²): K/720. Az Lke-3 jelű övezet oldalhatáron álló beépítésből zártsorúvá fejlődő illetve fejleszthető, ma még összefüggő nagykertes lakóövezet, amely a 6,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 13. §. (2) bekezdés: 1,2,3,4 pontja szerinti -, valamint kivételesen (3) bekezdés:1, 2. 3. pontja szerinti építmény. Kivételesen építmények az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével, továbbá akkor helyezhetők el, ha az építési telek meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekméretet, azaz > 720m².

2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: Bármely telekalakítás végezhető, az utcavonalak megtartásával. Nyeles telek létesíthető.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható vagy 720 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartandó vagy 18,0 m, kivéve nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 18,0 m legyen.

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Kialakult oldalhatáron álló, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó, ill. szabadon álló beépítés tartható, új beépítés zártsorúan csatlakozóvá fejleszthető, ill. oldalhatáron álló legyen, kivételesen szabadon álló beépítés is létesíthető. Oldalhatáron álló beépítés ott létesíthető, ahol a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott oldalkert tartható. Nyeles-telken szabadon álló beépítés létesíthető, ahol legalább két oldalkert 7,0 m legyen.

b) legnagyobb beépítettsége %: K tartható, ill. <1200m²-30%,de max.300m², ≥1200m²-25%,de max.450m². A beépítettség nagysága telekméret függvényében határozandó meg. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig létesíthető. 30 %-ot meghaladó kialakult beépítettség, az 50%-ot el nem érő zöldfelület OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda hozzájárulását a 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta,

c) legkisebb zöldfelület %: K tartható, ill. 50 %. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK %. Számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.). 30 %-ot meghaladó kialakult beépítettség, az 50%-ot el nem érő zöldfelület OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda hozzájárulását a 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több is lehet.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartandó, ill. 6,0/0,0 m. 0,0 m lehet kialakult állapot szerint, saroktelken az oldalhatáron álló beépítés mentén. Fésűs beépítés esetén az utcai építési vonal a terv szerint tartandó.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében zártsorúan csatlakozó: K, ill. 3,5/6,0 m. Vízfolyás és árok mellett az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert nagysága legalább 3,5 m legyen. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél <7,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében oldalhatáron álló: K, ill. 7,0/3,5 m. Vízfolyás és árok mellett az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert nagysága legalább 3,5 m legyen. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél <7,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében szabadon álló: K, ill. 3,5/6,0 m. Vízfolyás és árok mellett az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert nagysága legalább 3,5 m legyen. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél <7,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

f) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 7,0–18,0/0,0 m. Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében a 7. melléklet szerint lehet. A hátsókert 0,0 m lehet, < 20,0 m telekhossz esetén, de ilyenkor az épület hátsó telekhatáron lévő homlokzata tűzfalas kialakítású legyen.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 6,5 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés;

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. §. (1) bekezdésében meghatározott esetekben, az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

8. Sajátos jogintézmények

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: 1004, 1005, 1006, 1007, 1008, 1009, 1010, 1011, 1012, 1013, 1014, 1015, 1016, 1017, 1020/1, 1021, 1022, 1023, 1024, 1025, 1026, 1027, 1113, 1114, 1115, 1116, 1117, 1118, 1119/1, 1119/2, 1120.

(11) Övezeti jel: Lke-4. Beépítési mód: K(Sz,Ikr,O)/Sz/Ikr/Z; Beépítési százalék (%):K(30-20)/20; Építménymagasság (m): K/6,5; Telekterület (m²): K/1500/450. Az Lke-4 jelű övezet összefüggő nagy telkes, laza beépítésű több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a 6,5 m építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 13. §. (2) bekezdés 1, 2, 3, 4 pontja szerinti-, valamint kivételesen^· (3) bekezdés 1. 2. 3. pontja szerinti építmény. Kivételesen építmények az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével, továbbá akkor helyezhetők el, ha az építési telek meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekméretet, azaz > 1500 m².

2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: Bármely telekalakítás végezhető. Nyeles telek létesíthető.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: 1500/450 m². Kialakult szabadon álló beépítés zártsorúvá, ill. ikresen csatlakozóvá alakítása esetén 450 m ² teleknagyság kialakítható.

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, ill. 20,0 m, nyeles-telek esetén az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) eseténl legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén a telek átlagos szélessége legalább 20,0 m legyen.

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Kialakult szabadon álló, ikresen csatlakozó, ill. oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen kivételesen ikresen, ill. zártsorúan csatlakozóvá alakítható. Ha a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság csak így biztosítható. Nyeles-telken szabadon álló beépítés létesíthető, ahol legalább két oldalkert 7,0 m legyen.

b) legnagyobb beépítettsége %: K tartható. A beépítettség nagysága kialakult esetben telekméret függvényében határozandó meg. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig létesíthető.

c) legnagyobb beépítettsége és legkisebb zöldfelülete: <900 m² -30%, de max.225 m²; legkisebb zöldfelület 50 %. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert, ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld.. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.). Az övezet újonnan kialakított területein a megengedett legkisebb zöldfelületeinek (60%) legalább felén (teleknagyság 30%-án), kétszintű növényzet létesítendő.

d) legnagyobb beépítettsége és legkisebb zöldfelülete: 900 -1500 m²-25%, de max.300 m², legkisebb zöldfelület 55 %. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert, ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld.. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.). Az övezet újonnan kialakított területein a megengedett legkisebb zöldfelületeinek (60%) legalább felén (teleknagyság 30%-án), kétszintű növényzet létesítendő.

e) legnagyobb beépítettsége és legkisebb zöldfelülete: ≥1500 m²-20%, de max.450m2, legkisebb zöldfelület 60 %. Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert, ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen (ld.. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját.). Az övezet újonnan kialakított területein a megengedett legkisebb zöldfelületeinek (60%) legalább felén (teleknagyság 30%-án), kétszintű növényzet létesítendő.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartandó, ill. 6,0/24,0 m. Gyüdi út mentén, ligetesen fásított 24,0 m távolság tartandó (ld. 4. §. (13) bekezdés).

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében szabadon álló, ikrese, zártsorúan csatlakozó: K, ill. 4,0/6,0 m. Árok vagy vízfolyás mentén az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Zártsorúan csatlakozó beépítés esetén, az oldalszárnyak között is legalább 4,0 m tartandó; Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (szabadon álló, ikresen csatlakozó, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén saroktelken, teleknyúlvány mellett) < 4,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél < 7,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság tartható; Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (szabadon álló, ikresen csatlakozó, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén saroktelken, teleknyúlvány mellett, stb.) kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni. Nyeles-telek esetén legalább két oldalkert 7,0 m legyen.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében oldalhatáron álló: K vagy 7,0 m. Árok vagy vízfolyás mentén az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Zártsorúan csatlakozó beépítés esetén, az oldalszárnyak között is legalább 4,0 m tartandó; Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (szabadon álló, ikresen csatlakozó, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén saroktelken, teleknyúlvány mellett) < 4,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél < 7,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság tartható; Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (szabadon álló, ikresen csatlakozó, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén saroktelken, teleknyúlvány mellett, stb.) kisebb mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni. Nyeles-telek esetén legalább két oldalkert 7,0 m legyen.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 7,0-18,0(0,0) m. Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében a 7. melléklet szerint lehet.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 6,5 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés.

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

8. Sajátos jogintézmények

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

(12) Övezeti jel: Lke-5. Beépítési mód: O; Beépítési százalék (%): 30; Építménymagasság (m): 5,5; Telekterület (m²): 1000. Az Lke-5 jelű övezet összefüggő nagy telkes, oldalhatáron álló, laza beépítésű, újonnan kialakítható lakóterület, amely az 5,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb kétlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 13. §. (2) bekezdés: 2, 3, 4 pontja szerinti -, valamint kivételesen (2) bekezdés 1. pontja és (3) bekezdés: 2. 3. pontja szerinti építmény. Kivételesen építmények az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével, továbbá akkor helyezhetők el, ha az építési telek meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekméretet, azaz > 1000 m².

2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: Nyeles telek létesíthető.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: 1000 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala 18,0 m, kivéve nyeles-telek, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén a telek átlagos szélessége legalább 20,0 m legyen.

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: szabadon álló

b) legnagyobb beépítettsége: 30 %

c) legkisebb zöldfelület: 50 %

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: 6,0/12,0/ 0,0 m. Saroktelken az oldalhatáron álló beépítés mentén 0,0 m lehet, ha a telek egyik szélességi mérete < 26,0 m-nél. Tervezett forgalmi útra néző telkek esetén az előkert 12,0 m legyen.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: 6,0/8,0/ 4,0 m. 20,0 m-nél szélesebb telek esetén az oldalkert 8,0 m legyen (szabálytalan telekforma esetén átlagszélesség értendő). Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett stb.) 4,0 m lehet

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 6,0/18,0 m. Hátsókert mérete nem lehet kisebb a telekhossz függvényében a 7. melléklet szerint meghatározott méretnél, a tervezett forgalmi út mentén 6,0 m-nél, a vasútra néző ingatlanok esetén a vasút védőtávolságánál.

e) Beépítési mód: oldalhatáron álló.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 5,5 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés.

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

8. Sajátos jogintézmények

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

c) Beültetési kötelezettség: Az övezet tervezett forgalmi útra és vasútra néző telkeire a szabályozási terv szerinti sávban, ill. területen beültetési kötelezettség vonatkozik. A szabályozási tervlap ill. a helyi építési szabályzat vonatkozó részletes előírásai megjelölik az érintett terület szélességi méretét. A beültetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket jelen rendelet 4. §.(12) bekezdése tartalmazza.

(13) Övezeti jel: Lf-1. Beépítési mód: K(O)/O/Z; Beépítési százalék (%): K/30; Építménymagasság (m): K/4,5/6,5; Telekterület (m²): K/1200. Az Lf-1 jelű övezet elsősorban a városközponttól távol, a széleken megmaradt összefüggő nagy telkes, oldalhatáron álló, laza beépítésű lakóterület, amely a 4,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 14. §. (2) bekezdés: 1, 3, 4, 5, 6, 7 pontja szerinti építmény.

2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: Nyeles telek létesíthető.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 1200 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala K tartható, ill. 18,0 m, kivéve nyeles-telek, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén a telek átlagos szélessége legalább 20,0 m legyen.

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Oldalhatáron álló beépítés tartható, kivételesen zártsorú összeépítés is létesíthető. Nyeles-telken az utcai épülettel egyező oldalhatáron álló beépítés, vagy ha ez nem megállapítható, az optimális tájolásnak megfelelő oldalhatáron álló beépítés létesíthető. A > 22,0 m átlag telekszélesség esetén, beépítés mindkét oldalhatáron létesíthető. Zártsorú beépítés létesíthető: ≤ 12 m kialakult utcai homlokvonal (átlagos telekszélesség), < 4,0 m kialakult oldalkert esetén, < 200 m² kialakult teleknagyság esetén, az övezetbe eső régi pincesorok mentén,

b) legnagyobb beépítettsége: K tartható, ill. 30 %. Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig létesíthető. A 30 %-os beépítettséget meghaladó kialakult beépítés OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

c) legkisebb zöldfelület: 50 %

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több is lehet

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K szerint 0,0 m, új utcasorok mentén 6,0 m legyen.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében oldalhatáron álló: K, ill. 5,0/6,0/3,0 m. Árok és vízfolyás mellett az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert 3,0 m lehet. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 5,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) <3,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult telekszélesség ≤ 14,0 m (szabálytalan telekforma esetén átlag telekszélesség számítható), akkor az oldalkert a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság lehet. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében zártsorú: 3,0 m. Árok és vízfolyás mellett az oldalkert minden esetben legalább 6,0 m legyen. Bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert 3,0 m lehet. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 5,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) <3,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult telekszélesség ≤ 14,0 m (szabálytalan telekforma esetén átlag telekszélesség számítható), akkor az oldalkert a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság lehet. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 6,0–18,0 m. Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében a 7. melléklet szerint lehet. Nyeles-telken legalább két oldalkert 5,0 m , egy pedig a telek hosszabbik méretéből meghatározható hátsókert értékével legyen egyenlő.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 4,5/6,5 m. Kivéve az építési hely hátsókert menti határán elhelyezett, környezetére nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületet, ott legfeljebb 6,5 m lehet.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés.

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

8. Sajátos jogintézmények

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: 988, 989/1-3, 990, 991, 992/1-2, 993, 994, 995, 996/2-4, 997, 998.

(14) Övezeti jel: Lf-2. Beépítési mód: K(Sz,O,Ikr)/Sz; Beépítési százalék (%): K/25/30; Építménymagasság (m): K/4,5; Telekterület (m²): K/1500. Az Lf-2 jelű nagy telkes, oldalhatáron álló beépítésű övezetek, a szőlőhegy és a lakóterület közé beékelődött legfeljebb egy lakásos, a 4,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, bonyolult terepadottságuk miatt kilátás és rálátás védelmi szempontból érzékeny területek. „K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 14. §. (2) bekezdés: 1, 3, 4, 5, 6, pontja szerinti építmények.

2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés b) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: Nyeles telek létesíthető.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 1500 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala K tartható, ill. 20,0 m, nyeles-telek esetén az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén a telek átlagos szélessége legalább 18,0 m legyen.

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Kialakult szabadon álló, oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó beépítés tartaható, új beépítés szabadon álló legyen. Nyelestelken szabadonálló beépítés létesíthető, ahol legalább két oldalkert 6,0 m legyen.

b) legnagyobb beépítettsége: 25/30 %. Csak lakófunkció esetén 25 % tartandó, ha a lakófunkció egyéb használattal is kiegészül (üzemi, gazdasági) akkor 30 % építhető.

c) legkisebb zöldfelület: 50 %.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület is létesíthető

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K, ill. 6,0 m,

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében szabadon álló: K, ill. 3,5 m. Bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert legalább 3,5 m lehet. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) <3,5 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében oldalhatáron álló: K, ill.6,0/3,5 m. Bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert legalább 3,5 m lehet. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) <3,5 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében ikresen csatlakozó: K, ill. 3,5 m. Bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert legalább 3,5 m lehet. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) <3,5 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, bármely olyan beépítés esetén, ahol az oldalkertek találkoznak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, teleknyúlvány mellett) kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

f) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 6,0–18,0 m. Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében lehet (ld. jelen rendelet 7. mellékletet). Kivéve Gordisai út mentén, ahol a hátsókert a beültetési kötelezettség határával egyezik meg.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 4,5 m

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés,

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

8. Sajátos jogintézmények

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

c) Beültetési kötelezettség: Az övezet Gordisai út menti területére a szabályozási terv szerinti sávban beültetési kötelezettség vonatkozik. A szabályozási tervlap, ill. a helyi építési szabályzat vonatkozó részletes előírásai megjelölik az érintett terület szélességi méretét. A beültetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket jelen rendelet 4. §. (12) bekezdése tartalmazza.

(15) Övezeti jel: Lf-3. Beépítési mód: K(O,SZ)/SZ; Beépítési százalék (%): K/20/30; Építménymagasság (m): K/4,5/6,5; Telekterület (m²): K/2000. Az Lf-3 jelű övezetek Siklós külterületen kialakult nagytelkes lakóterületei, melyek a 4,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek valamint mezőgazdasági építmények elhelyezésére szolgálnak. „K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 14. §. (2) bekezdés: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. pontja szerinti építmények.

2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés b) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: Nyeles telek létesíthető.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 2000 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala K tartható, ill. 30,0 m, nyeles-telek esetén,, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen, zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen, szabálytalan telekforma esetén a telek átlagos szélessége legalább 30,0 m legyen.

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Kialakult oldalhatáron álló és szabadon álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, kivételesen oldalhatáron álló beépítés is létesíthető. Oldalhatáron álló beépítés a < 30,0 m átlagszélességű kialakult telkek esetén létesíthető. Nyeles-telken szabadon álló beépítés létesíthető, ahol egy oldalkert 6,0 m legyen, egy pedig a telek hosszabbik oldalának megfelelő hátsókert méret legyen.

b) legnagyobb beépítettsége: 20/30 %. Csak lakófunkció esetén 20 % tartandó, ha a lakófunkció egyéb használattal is kiegészül (üzemi, gazdasági) akkor 30 % építhető.

c) legkisebb zöldfelület: 60 %.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület is lehet

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K, ill. 6,0/12,0 m, összekötő illetve forgalmi út mellett 12,0 m legyen.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében szabadon álló: K, ill. 4,0 m.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében oldalhatáron álló: K, ill. 6,0 m. Árok és vízfolyás mellett minden esetben 6,0 m-es oldalkert tartandó.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 12,0 m

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 4,5/6,5 m. Nem lakófunkció létesítése esetén 6,5 m lehet.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: - Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés;

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

b) A környezetterhelés (a felszíni és felszín alatti vizek és a földtani közeg, a levegő, a hulladékok káros hatásai) csökkentése érdekében, a korlátozás nélkül folytatott haszonállat tartás esetén minden telephelyen felül kell vizsgálni az állattartási technológiát és a hozzájuk tartozó létesítmények (trágyatárolók, állategészségügyi feltételeket biztosító egységek, stb.) igény szerinti üzemelését (feltételek biztosíthatóságát, meglétét) és műszaki színvonalát. Feltétlen gondoskodni kell a trágyatárolók megfelelő színvonalú kialakításáról.

8. Sajátos jogintézmények

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

VEGYES TERÜLETEK

7. §⁴⁸ (1) Övezeti jel: Vk-1. Beépítési mód: K(SZ,O,Z)/SZ/Z; Beépítési százalék (%): K/50; Építménymagasság (m): K/8,5; Telekterület (m²): K/2000. A Vk-1 jelű övezet a 8,5 m építménymagasságot meg nem haladó, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló intézmények épületeinek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása ld. 4. § (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 17. §. (2) bekezdés: 1. 2. 3. 4. 5. 7. és 8. pontja szerinti építmények, valamint kivételesen (3) bekezdés 2. pontja szerint lakóépület, továbbá emeleti szinteken és tetőtérben lakások létesíthetők. OTÉK 17. §. (2) bekezdés 2. és 7. pontja esetében jelentős teherforgalmat eredményező raktározási, nagykereskedelmi, stb. létesítmény kizárt.

2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: Nyeles telek nem létesíthető.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, illetve 2000 m2,

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, illetve 25,0 m

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Kialakult szabadon álló, oldalhatáron álló, illetve zártsorú beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, kivételesen zártsorúan csatlakozó is létesíthető,

b) legnagyobb beépítettsége: 50 %. Műemlékek, műemléki együttesek esetében a kialakult beépítés védendő, a beépítettség növelése csak a örökségvédelmi hatóság hozzájárulása alapján létesíthető. Ahol a kialakult beépítés a táblázatban foglalt adat mértékét meghaladja, ott a lebontott vagy kialakult beépítés visszaépíthető.

c) legkisebb zöldfelület: 30 %.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület is lehet

b) Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények száma: OTÉK 1. számú melléklet 45. pontja szerint

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K, ill. 12,0 m. Kialakult állapot szerint 0,0 m lehet akkor is, ha az új utcavonal útszélesítés következtében az eredeti beépítés szanálása után megváltozik.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert szabadon álló, zártsorú beépítési mód esetén: K, ill. 6,0/12 m. A városfal mellett 12,0 m-es oldalkert tartandó. Ha a kialakult oldalkert szabadon álló -, illetve bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (saroktelken, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén) <6,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén <9,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert szabadon álló -, illetve bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (saroktelken, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert oldalhatáron álló beépítési mód esetén: K, ill. 9,0 m

f) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 8,5 m. Ettől eltérni kivételesen ott lehet, ahol a tényleges építménymagasság szerint az OTÉK 35. § (4) bekezdés alapján a hátsókert 6,0 m-re csökkenthető.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 8,5 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) A terv szerinti műemléki jelentőségű terület esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint kell eljárni.

d) A Vár állagmegóvását el kell végezni és hasznosítását meg kell oldani;

e) A Várfal és Városfal rekonstrukciója során „a gyilokjáró”-t újra körbe járhatóvá kell alakítani,

f) A Várkert rekonstrukcióját kertészeti terv alapján el kell végezni, „Kanizsai Dorottya kertje” visszaállítandó.

g) Az újonnan kialakítandó létesítményekhez telken belül biztosítani kell a dolgozói, valamint a kiszolgáló gépjárművek várakozó helyeit. Ezen felül a vendégforgalomból számított parkolási igény, a terv szerinti közterületi fásított parkolóban is biztosítható.

h) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: 999, 1001, 1041, 1042, 1044, 1045, 1046, 1047, 1049, 1050, 1051, 1052, 1085, 1095, 1096, 1089/1, 1090, 1091, 1097, 1098/1, 1098/2, 1103/2, 1103/3, 1103/4, 1103/5, 1103/6, 1104, 1105, 1174.

(2) Övezeti jel: Vk-2. Beépítési mód: Z. Beépítési %: 80. Építménymagasság (m): 6,0 m. Telekterület (m²): 1000. A Vk-2 jelű övezet a 6,0 m építménymagasságot meg nem haladó, közösségi és piacterek, egyéb közösségi intézmények elhelyezésére szolgál.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 17. §. (2) bekezdés 1.2.3.4. pontja szerinti építmények, valamint közösségi tér, piactér kapcsolódó felépítményekkel, lakás nem létesíthető.

2. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 17. §. (2) bekezdés 1.2.3.4. pontja szerinti építmények, valamint közösségi tér, piactér kapcsolódó felépítményekkel, lakás nem létesíthető.

3. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

4. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, illetve 1000 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, illetve 25,0 m.

5. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: zártsorú

b) legnagyobb beépítettsége: 80 %

c) legkisebb zöldfelület: 10 %.

6. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület is lehet

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: 0,0 m

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert 0,0 m

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 6,0 m.

7. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: 6,0 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

8. Egyedi előírások: Az övezetben a parkolóigény saját telken, vagy 500 méteren belül közterületen, vagy magánterület parkolójában kell biztosítani.

9. Sajátos jogintézmények: elővásárlási jog: 1060, 1063, 1064.

(3) Övezeti jel: Vt-1. Beépítési mód: K(SZ,Z,O,)/ SZ/Z. Beépítési %: K/60. Építménymagasság (m): K/7,5/4,5 m. Telekterület (m²): K/2000. A Vt-1 jelű övezet összefüggő kertes, a 7,5 m építménymagasságot meg nem haladó, lakó és elsősorban települési szintű igazgatási intézmények épületeinek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása: ld. 4. § (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 16. §. (2) bekezdés 1. 2. 3. 5. 6. 7. pontja szerinti építmények.

2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: Bármely telekalakítás végezhető, nyeles telek nem létesíthető.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, illetve 2000 m². Ettől eltérni kivételesen akkor lehet, ha a tényleges használatnak ennél kisebb telek kialakítása is megfelel.

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, illetve 16,0 m.

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Kialakult szabadon álló, zártsorúan csatlakozó ill. oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, vagy kivételesen zártsorúan csatlakozóvá fejleszthető.

b) legnagyobb beépítettsége: K, illetve 60 %

c) legkisebb zöldfelület: 30 %.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület is lehet.

b) Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények: OTÉK 1. számú melléklet 45. pontja szerint.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartandó, illetve 8,0 m. Kialakult állapot szerint 0,0 m lehet akkor is, ha az új utcavonal útszélesítés következtében az eredeti beépítés szanálása után megváltozik.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert szabadon álló beépítési mód esetén: K, illetve 5,0 m. Ha a kialakult oldalkert, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (szabadon álló, illetve váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken) <5,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén <8,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén amikor az oldalkertek szomszédosak (szabadon álló - illetve váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert zártsorúan csatlakozó beépítési mód esetén: K, illetve 4,0 m. Ha a kialakult oldalkert, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (szabadon álló, illetve váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken) <5,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén <8,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén amikor az oldalkertek szomszédosak (szabadon álló - illetve váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.

f) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert oldalhatáron álló beépítési mód esetén: K, illetve 8,0 m. Ha a kialakult oldalkert, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (szabadon álló, illetve váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken) <5,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén <8,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén amikor az oldalkertek szomszédosak (szabadon álló - illetve váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.

g) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 7,5 m.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 7,5/4,5/8,5 m. Udvari épületszárny építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet; A 1264 helyrajzi számú ingatlan tekintetében a megengedett maximális építménymagasság: 8,5 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

d) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: 1107, 1109, 1110, 1111, 1186/1-9, 1187, 1206, 1207, 1208, 1209/1, 1209/2.

(4) Övezeti jel: Vt-2. Beépítési mód: Z. Beépítési %: 60. Építménymagasság (m): K/7,5 m. Telekterület (m²): 600. A Vt-2 jelű övezet összefüggő kertes, a 7,5 m építménymagasságot meg nem haladó, lakó és elsősorban települési szintű igazgatási intézmények épületeinek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása: ld. 4. § (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 16. §. (2) bekezdés 1. 2. 3. 5. 6. 7. pontja szerinti építmények.

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: Bármely telekalakítás végezhető, nyeles telek nem létesíthető.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: 600 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: -

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: zártsorú

b) legnagyobb beépítettsége: 60 %

c) legkisebb zöldfelület: 10 %.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület is lehet

b) Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények: OTÉK 1. számú melléklet 45. pontja szerint

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: 0,0 m

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: -

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 7,5 m

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, illetve 7,5 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

(5)⁴⁹ Övezeti jel: Vt-3, az övezet elsősorban települési szintű igazgatási és kereskedelmi intézmények épületeinek elhelyezésére szolgál, az alábbi előírások szerint:

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 16. §. (2) bekezdés 2. 3. 5. 6. 7. pontja szerinti építmények.

2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: nyeles telek nem létesíthető.

a) A kialakítható telek legkisebb területe: 2000 m2

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, illetve 16,0 m.

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: oldalhatáron álló. Amennyiben településképi szempontból, nyílás nélküli homlokzatok takarása miatt kedvezőbb, ikres beépítés megvalósítható.

b) legnagyobb beépítettsége: 60 %

c) legkisebb zöldfelület: 20 %.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület is lehet.

b) Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények: OTÉK 1. számú melléklet 45. pontja szerint.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartandó, illetve 5,0 m.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: 7,5 m.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 7,5 m.

f) Megengedett maximális építménymagasság: 7,5 m.

GAZDASÁGI TERÜLETEK

8. §⁵⁰ (1) Övezeti jel: Gksz-1. Beépítési mód: K(SZ/Z)/SZ. Beépítési %: K/50. Építménymagasság (m): K/12,5 m. Telekterület (m²): K/2000. A Gksz-1 jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, térségi szintű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása: ld. 4. § (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. §. (2) bekezdés 1., 2., 3., 4., 5. pontja, valamint kivételesen elhelyezhető (3) bekezdés 1., 2. pontja szerinti építmények. Kivételesen építmények az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével, továbbá akkor helyezhetők el, ha az építési telek meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekméretet, azaz > 2000 m².

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 2000 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható ill. 30,0 m

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: kialakult szabadon álló, illetve zártsorú beépítés tartható, új beépítés szabadon álló lehet.

b) legnagyobb beépítettsége: K, ill. 50 %

c) legkisebb zöldfelület: K, ill. 30 %.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K/0,0, ill. 8,0/12,0/24,0 m. A Harkányi út mentén, ligetesen fásított 24,0 m távolság tartandó a terv szerint (ld. 4. §. (13) bekezdés). Kialakult állapot szerint, továbbá, ha a közlekedési területek legalább 12,0 m-es építési területe csak így biztosítható, 0,0 m-es előkert is tartható, illetve kialakítható. Saroktelek esetén legalább az egyik előkert 12,0 (vagy 24,0) m, másik 8,0 m legyen. A 12,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki. Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 150 m² nagyságú porta, iroda, kisebb üzlet számára épület létesíthető, amennyiben a terv másképpen nem rendelkezik; A táblázat adataitól eltérni azon esetekben lehet, ahol a kialakult beépítés(ek) miatt az elő-, oldal-, ill. hátsókert nagysága nem biztosítható. Az eltérés olyan mértékű lehet, hogy a kialakult épület, építmény tényleges építménymagasságából OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott védőtávolságok biztosíthatók legyenek. A megszűnő szennyvíztisztítóval, illetve lakóterülettel határos telekhatárok mentén oldal-, ill. hátsókert egyaránt legalább 18,0 m, ahol legalább többszintes növényállomány telepítendő (ld.: OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, jelen rendelet 4. § (12) bekezdését). Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert szabadon álló beépítési mód esetén: K, ill. 7,0/15,0 m. A Harkányi út mentén, ligetesen fásított 24,0 m távolság tartandó a terv szerint (ld. 4. §. (13) bekezdés). Kialakult állapot szerint, továbbá, ha a közlekedési területek legalább 12,0 m-es építési területe csak így biztosítható, 0,0 m-es előkert is tartható, illetve kialakítható. Saroktelek esetén legalább az egyik előkert 12,0 (vagy 24,0) m, másik 8,0 m legyen. A 12,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki. Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 150 m² nagyságú porta, iroda, kisebb üzlet számára épület létesíthető, amennyiben a terv másképpen nem rendelkezik; A táblázat adataitól eltérni azon esetekben lehet, ahol a kialakult beépítés(ek) miatt az elő-, oldal-, ill. hátsókert nagysága nem biztosítható. Az eltérés olyan mértékű lehet, hogy a kialakult épület, építmény tényleges építménymagasságából OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott védőtávolságok biztosíthatók legyenek. A megszűnő szennyvíztisztítóval, illetve lakóterülettel határos telekhatárok mentén oldal-, ill. hátsókert egyaránt legalább 18,0 m, ahol legalább többszintes növényállomány telepítendő (ld.: OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, jelen rendelet 4. § (12) bekezdését).

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert zártsorú beépítési mód esetén: K, ill. 7,0 m. A Harkányi út mentén, ligetesen fásított 24,0 m távolság tartandó a terv szerint (ld. 4. §. (13) bekezdés). Kialakult állapot szerint, továbbá, ha a közlekedési területek legalább 12,0 m-es építési területe csak így biztosítható, 0,0 m-es előkert is tartható, illetve kialakítható. Saroktelek esetén legalább az egyik előkert 12,0 (vagy 24,0) m, másik 8,0 m legyen. A 12,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki. Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 150 m² nagyságú porta, iroda, kisebb üzlet számára épület létesíthető, amennyiben a terv másképpen nem rendelkezik; A táblázat adataitól eltérni azon esetekben lehet, ahol a kialakult beépítés(ek) miatt az elő-, oldal-, ill. hátsókert nagysága nem biztosítható. Az eltérés olyan mértékű lehet, hogy a kialakult épület, építmény tényleges építménymagasságából OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott védőtávolságok biztosíthatók legyenek. A megszűnő szennyvíztisztítóval, illetve lakóterülettel határos telekhatárok mentén oldal-, ill. hátsókert egyaránt legalább 18,0 m, ahol legalább többszintes növényállomány telepítendő (ld.: OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, jelen rendelet 4. § (12) bekezdését).

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 12,5/15,0 m. A Harkányi út mentén, ligetesen fásított 24,0 m távolság tartandó a terv szerint (ld. 4. §. (13) bekezdés). Kialakult állapot szerint, továbbá, ha a közlekedési területek legalább 12,0 m-es építési területe csak így biztosítható, 0,0 m-es előkert is tartható, illetve kialakítható. Saroktelek esetén legalább az egyik előkert 12,0 (vagy 24,0) m, másik 8,0 m legyen. A 12,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki. Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 150 m2 nagyságú porta, iroda, kisebb üzlet számára épület létesíthető, amennyiben a terv másképpen nem rendelkezik; A táblázat adataitól eltérni azon esetekben lehet, ahol a kialakult beépítés(ek) miatt az elő-, oldal-, ill. hátsókert nagysága nem biztosítható. Az eltérés olyan mértékű lehet, hogy a kialakult épület, építmény tényleges építménymagasságából OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott védőtávolságok biztosíthatók legyenek. A megszűnő szennyvíztisztítóval, illetve lakóterülettel határos telekhatárok mentén oldal-, ill. hátsókert egyaránt legalább 18,0 m, ahol legalább többszintes növényállomány telepítendő (ld.: OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, jelen rendelet 4. § (12) bekezdését).

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, illetve 12,5 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben jelölt, telepítendő fasorokat legalább lombkorona szinten zárt, őshonos növényállománnyal kell kialakítani (ld. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját).

c) Állattartás az övezetben a város állattartási rendelete szerint lehet

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

c) Beültetési kötelezettség: Az övezet Gordisai út menti, megszűnő szennyvíztisztítóval határos kertjeire a szabályozási terv beültetési kötelezettséget ábrázol. A szabályozási tervlap, illetve a helyi építési szabályzat vonatkozó részletes előírásai megjelölik az érintett terület szélességi méretét. A beültetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket jelen rendelet 4. § (12) bekezdése tartalmazza.

(2) Övezeti jel: Gksz-2. Beépítési mód: K(SZ/Z)/SZ. Beépítési %: K/60. Építménymagasság (m): K/9,5 m. Telekterület (m²): K/2500. A Gksz-2 jelű övezet elsősorban logisztikai, raktározási, rakodási, szállítmányozói gazdasági tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása: ld. 4. § (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. §. (2) bekezdés 1., 2., 3., 4. pontja szerinti építmények.

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 2500 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, ill. 30,0 m

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: kialakult szabadon álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló lehet.

b) legnagyobb beépítettsége: K, ill. 60 %

c) legkisebb zöldfelület: K, ill. 30 %.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K/6,0 m. Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 50 m² nagyságú porta épület létesíthető. Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta. Beépítési mód függvényében szabadon álló.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: 6,0 m. Beépítési mód függvényében szabadon álló.

d) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 0,0/12,0 m. Vasútra néző hátsókertek esetén 0,0 m lehet.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, illetve 9,5 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Állattartás az övezetben a város állattartási rendelete szerint.

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

(3) Övezeti jel: Gksz-3. Beépítési mód: K(SZ)/SZ. Beépítési %: K/55. Építménymagasság (m): K/15,0 m. Telekterület (m²): K/3000. A Gksz-3 jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, településgazdálkodási, települési szintű szolgáltató, kereskedelmi, raktározási, vegyi anyaggal nem dolgozó könnyűipari, kézműipari tevékenységek építményeinek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása: ld. 4. § (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. §. (2) bekezdés 1., 2., 3., 4., 5 pontja, valamint kivételesen elhelyezhető (3) bekezdés 1., 2. pontja szerinti építmények, továbbá hulladékudvar is létesíthető. Kivételesen építmények az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével, továbbá akkor helyezhetők el, ha az építési telek meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekméretet, azaz > 3000 m².

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 3000 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, ill. 30,0 m

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: szabadon álló

b) legnagyobb beépítettsége: K, ill. 55 %

c) legkisebb zöldfelület: K, ill. 25 %.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető

b) Az szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K/16,0/24,0/8,0 m. A Harkányi út mentén, ligetesen fásított 24,0 m távolság tartandó (ld. 4. § (13) bekezdés). Saroktelek esetén legalább az egyik előkert 16,0 (vagy 24,0) m, másik 8,0 m legyen. A 16,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki. Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 100 m² nagyságú porta, iroda, kisebb üzlet, karbantartó épület létesíthető; Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/204. számú szakvéleményében megadta.

c) Az szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: 8,0 m.

d) Az szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 16,0 m.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, illetve 15,0 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Állattartás az övezetben a város állattartási rendelete szerint lehet.

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

c) Beültetési kötelezettség: Az övezet elkerülő útra néző telekrészeire a szabályozási terv beültetési kötelezettséget ábrázol. A szabályozási tervlap ill. a helyi építési szabályzat vonatkozó részletes előírásai megjelölik az érintett terület szélességi méretét. A beültetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket jelen rendelet 4. § (12) bekezdése tartalmazza.

(4) Övezeti jel: Gksz-4. Beépítési mód: SZ. Beépítési %: 60. Építménymagasság (m): 8,0 m. Telekterület (m²): 2500. A Gksz-4 jelű övezet elsősorban logisztikai, raktározási, rakodási, szállítmányozói gazdasági tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. §. (2) bekezdés 1., 2., 3., 4. pontja szerinti építmények.

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: 2500 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: 30,0 m

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: szabadon álló

b) legnagyobb beépítettsége: 60 %

c) legkisebb zöldfelület: 30 %.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető

b) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K/6,0 m. Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 50 m² nagyságú porta épület létesíthető.

c) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: 4,0 m.

d) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 8,0 m.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések: Megengedett építménymagasság: 8,0 m.

(5) Övezeti jel: Gip-1. Beépítési mód: K(SZ)/SZ. Beépítési %: K/30. Építménymagasság (m): K/12,5 m. Telekterület (m²): 5000. A Gip-1 jelű övezet egyéb ipari területek építményeinek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása: ld. 4. § (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 20 §. (4) bekezdés szerinti, valamint kivételesen (5) bekezdés 1. 2. pont szerinti építmények, továbbá hulladékudvar is kialakítható.

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tarható ill. 5000 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tarható ill. 50,0 m

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: szabadon álló

b) legnagyobb beépítettsége: K, ill. 30 %

c) legkisebb zöldfelület: K, ill. 30 %.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető

b) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K/16,0 /8,0 m. Saroktelek esetén, legalább az egyik előkert mérete 16,0 m , a másik 8,0 m legyen. Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 50 m² nagyságú porta épület létesíthető.

c) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: 8,0/16,0 m. Lakóterülettel közvetlenül határos telek esetén az oldalkert legalább 16 m legyen, melyben OTÉK 25. §. (2) bekezdése. OTÉK 5. számú melléklete szerinti, legalább lombkorona szinten részben zárt többszintes növényállomány telepítése a használatba vételi engedély kiadásának feltétele legyen. Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

d) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 16,0 m. Lakóterülettel közvetlenül határos telek esetén az oldalkert legalább 16 m legyen, melyben OTÉK 25. §. (2) bekezdése. OTÉK 5. számú melléklete szerinti, legalább lombkorona szinten részben zárt többszintes növényállomány telepítése a használatba vételi engedély kiadásának feltétele legyen. Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K, illetve 12,5 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben jelölt, telepítendő fasorokat legalább lombkorona szinten zárt, őshonos növényállománnyal kell kialakítani (ld. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját).

d) Állattartás az övezetben a város állattartási rendelete szerint lehet.

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

(6) Övezeti jel: Gip-2. Beépítési mód: SZ. Beépítési %: 50. Építménymagasság (m): 12,5 m. Telekterület (m²): 4000. A Gip-2 jelű övezet egyéb ipari területek építményeinek elhelyezésére szolgál.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 20 §. (4) bekezdés szerinti, valamint kivételesen (5) bekezdés 1. 2. pont szerinti építmények, továbbá hulladékudvar is kialakítható.

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tarható ill. 4000 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tarható ill. 30,0 m

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: szabadon álló

b) legnagyobb beépítettsége: 50 %

c) legkisebb zöldfelület: 30 %

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető

b) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb előkert: 6,0 m.

c) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert 6,5 m.

d) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 15,0 m.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések: Megengedett építménymagasság: 12,5 m.

Üdülőterületek

9. § (1) Az


Üü-1	SZ	25
Üü-1	6,5	2000

jelű övezet laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, hosszabb üdülési célú tartózkodásra alkalmas, magas színvonalon kialakított és üzemeltetett, a 6,5 m építménymagasságot meg nem haladó, üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

1.⁵¹	Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 22. §. (1) bekezdés szerinti építményeken túl a terület rendeltetésével összhangban, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató illetve egészségügyi létesítmények. Zajos, szórakoztató, sportolási célú létesítmény nem létesíthető.

2.	⁵²A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó.

3.	A telekalakítás lehetőségei	⁵³Nyelestelek nem létesíthető.
	A kialakítható telek	Legkisebb területe	2000 m²
	A kialakítható telek	Legkisebb utcai homlokvonala	30,0 m^●

^● Szabálytalan telekforma esetén átlagszélesség tartandó.

4.	Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
	Beépítési módja	Legnagyobb beépítettsége %	Legkisebb zöldfelület %
	Szabadon álló	25 %	55%

5.	A beépítés paraméterei
	Az övezet telkein
	Elhelyezhető		Megengedett legkisebb			Beépítési mód függvényében
	Épületek száma	Melléképítmények	előkert	oldal- kert	Hátsó-kert
	Több épület létesíthető	OTÉK 1. számú melléklet 45. pontja szerint	12,0/8,0 m^●*	6,0 m	12,0 m	szabadon álló

^● ▬Saroktelken legalább az egyik előkert 12,0 m, a másik 8,0 m legyen.

▬Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 150 m² nagyságú porta, iroda, kisebb üzlet, karbantartó épület létesíthető;

* Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

6.⁵⁴	Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések⁵⁵
	Megengedett építménymagasság	Tetőzet és tető hajlásszöge	Magastető legnagyobb szélessége	Tető héjazata
	6,5 m

^●⁵⁶ Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés;

^●●⁵⁷⁵⁸

7.	Egyedi előírások
	▬ ⁵⁹ ▬ ⁶⁰ ⁶¹Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

8.	Sajátos jogintézmények

	8.1	Építési tilalom:-

	8.2	Elővásárlási jog:-

Különleges területek

10. §⁶² (1) Övezeti jel: K-1_Sp,V,Sz; Beépítési mód: K(SZ)/SZ/Z/; Beépítési százalék (%): K/15; Építménymagasság (m): K/5,5/9,5; Telekterület (m²): K/10000. „K” betűjel meghatározása ld.: 4. § (11) bekezdés. A K-1_Sp,V,Szjelű övezet elsősorban térségi szerepkörű sportolással kapcsolatos tevékenységek folytatására szánt terület, mely szabadtéri és kisebb fedett sportpályák -, szabadidős létesítmények -, illetve azok kiszolgálására létesítendő vendéglátó és szálláshely szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: térségi ellátást szolgáló sportolással kapcsolatos, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egészségügyi ellátó, fitness-welness, illetve kereskedelmi célú létesítmények épületei. Az övezetben kialakult benzinkút tartható, új nem létesíthető.

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható vagy 10000 m²

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható vagy 80,0 m

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Kialakult szabadon álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen vagy kivételesen zártsorúvá fejleszthető,

b) legnagyobb beépítettsége %: K tartható, ill. 15,

c) legkisebb zöldfelület %: 45/40. A burkolt felületek mindösszesen a telek 40 %-át nem haladhatják meg.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület.

b) Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények: OTÉK 1. számú melléklet 86. pontja szerint

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K, ill. 0,0/6,0/12,0/24,0 m. Az (elő-oldal-hátsó) kert legalább 12,0 m legyen, melyek közül, legalább egyik fásított parkoló számára kialakítandó, a további sporttevékenységre nem használt kertrészekre pedig beültetési kötelezettség vonatkozik (a beültetési kötelezettségre vonatkozó előírást ld. jelen szabályzat 4. § (12) bekezdésében). Kivétel a Harkányi út és a Széchenyi utca mente, ahol a ligetesen fásított előkert legalább 24,0 m legyen, a terv szerint (ligetes fásítás meghatározása jelen szabályzat 4. § (13) bekezdésében). A Mehring Lajos Sporttelep Gyűdi út felé néző előkertje 0,0 m, a József Attila utca menti előkert a kialakult méret szerinti, a meglévő épületek elbontása esetén, min. 6,0 m. Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 200 m² nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség stb. számára létesíthető(k). (Elő-oldal-hátsó) kertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: 12,0/6,0 m

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 12 m. Kivéve vasútra néző telkek esetén, ott a vasút védőtávolságával megegyező távolság tartandó.

f) beépítési mód: szabadon álló, zártsorúan csatlakozó

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K (5,5) tartható, új épület esetén legfeljebb 9,5 m lehet.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

d) A környezetterhelés (a felszíni és felszín alatti vizek és a földtani közeg, a levegő, a hulladékok káros hatásai) csökkentése érdekében, minden állattartó telephelyen felül kell vizsgálni az állattartási technológiát és a hozzájuk tartozó létesítmények (trágyatárolók, állategészségügyi feltételeket biztosító egységek, stb.) igény szerinti üzemelését (feltételek biztosíthatóságát, meglétét) és műszaki színvonalát. Feltétlen gondoskodni kell a trágyatárolók megfelelő színvonalú kialakításáról.

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

c) Beültetési kötelezettség: Az övezet azon részeit, melyekre jelen rendelet beültetési kötelezettséget ábrázol, illetve jelen rendelet ligetes fásítást tesz kötelezővé, a szabályozási tervlap tünteti fel, megjelölve az érintett terület szélességi méretét. A beültetési kötelezettségre, illetve ligetes fásításra vonatkozó rendelkezéseket jelen rendelet 4. § (12) és (13) bekezdése tartalmazza.

(2) Övezeti jel: K-2_st. Beépítési mód: K(Sz)/SZ/Z; Beépítési százalék (%): K/15+10; Építménymagasság (m): K(5,5/9,5; Telekterület (m²): K/1000. A K-2_st jelű övezet elsősorban térségi szerepkörű, szabadidős létesítmények -, strand, látványfürdő, illetve azok kiszolgálására létesítendő építmények elhelyezésére szolgál. A „K” betűjel meghatározása: ld. 4. § (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: a térségi ellátását szolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egészségügyi ellátó, fitness-welness, illetve kereskedelmi célú létesítmények épületei.

2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható vagy 10000 m²

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható vagy 80,0 m

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Kialakult szabadon álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen vagy kivételesen zártsorúvá fejleszthető,

b) legnagyobb beépítettsége %: K tartható, ill. 15+10. Az övezetben, a + jellel jelölt érték vízmedence felületre vonatkozik.

c) legkisebb zöldfelület %: 45/35. A burkolt felületek mindösszesen a telek 40 %-át nem haladhatják meg. A burkolt felületek mindösszesen a telek 35 %-át nem haladhatják meg.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető.

b) Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények: OTÉK 1. számú melléklet 86. pontja szerint

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: 5,0. Beépített saroktelek esetén az előkert 0,00 m-ig csökkenthető. Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 200 m² nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség stb. számára létesíthető(k); (Elő-oldal-hátsó)kertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: 5 m.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 8 m. Beépített saroktelek esetén az előkert 0,00 m-ig csökkenthető. Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 200 m² nagyságú épület(ek) v agy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség stb. számára létesíthető(k);

f) beépítési mód: szabadon álló, zártsorúan csatlakozó

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K (5,5) tartható, új épület esetén legfeljebb 9,5 m lehet. Torony szerű építmény esetén (látványfürdő csúszda szerkezetei, egyéb élményelemek), az építmény maximális magassága 20,0 m lehet

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

d) A meglévő strand fás-ligetes parkja védendő.

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: 0364, 0365/1-12, 0366, 1000/4, 1002/2, 1002/3.

c) Beültetési kötelezettség: Az övezet azon részeit, melyekre beültetési kötelezettséget ábrázol, a szabályozási tervlap tünteti fel, megjelölve az érintett terület szélességi méretét. A beültetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezést jelen rendelet 4. § (12) bekezdése tartalmazza.

(3) Övezeti jel: K-3_Gy,Sz,O. Beépítési mód: Sz; Beépítési százalék (%): 12,5/16; Építménymagasság (m): 25+10; Telekterület (m²): K/10000. A K-3_Gy,Sz,Ojelű övezet elsősorban ligetesen növényesített, összefüggő, nagy kertes terület, mely elsősorban gyógyászati és oktatási célú-, gyógyszálló-, szálló-, gyógyüdülő, valamint vendéglátó rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgálnak.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: oktatási-konferencia célú létesítmények, gyógyszálló-szálló-, gyógyüdülő, szálláshely szolgáltató, egészségügyi ellátó, valamint vendéglátó rendeltetésű, fitness-wellnes, sport illetve kereskedelmi célú létesítmények épületei, továbbá a terület rendeltetésszerű használatához szükséges közlekedési létesítmények (mélygarázs, parkolók), karbantartó létesítmények, a személyzet számára szolgáló lakások (gondnoki lakások), illetve horgásztó, látványtó, medence is létesíthető. Horgásztó ill. látványtó létesítése vízjogi engedélyhez kötött.

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K/10000 m². A <10000 m² kialakult teleknagyság nem beépíthető

b) Legkisebb utcai homlokvonala: -

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: szabadon álló. Az övezetben az építési helyen belül építményt elhelyezni szabadon állóan lehet.

b) Legnagyobb beépítettsége %: 25+10. Az övezetben, a + jellel jelölt érték vízfelületekre vonatkozik.

c) Legkisebb zöldfelület %: 60/15. Az övezetben burkolt felületek mindösszesen a telek 15 %-át nem haladhatják meg, melyek kialakítása lélegző burkolatú lehet; Az övezet telkeinek legalább 60 %-os zöldfelületeit ligetesen fásított, bokorfás, cserjés-bozótos területként kell kialakítani. Az övezetben létesíthető átlagos domb-magasság 6,5 m lehet, de a legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 9,5 m-t.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető.

b) Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények: OTÉK 1. számú melléklet 45. pontja szerint

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: 24,0 m. Az övezet elő-oldal-hátsókertjeire legalább kétszintű növényzettel kialakított beültetési kötelezettség vonatkozik (a beültetési kötelezettségre vonatkozó előírást ld.: jelen szabályzat 4. § (12) bekezdésében). Az övezet (elő-oldal-hátsó)kertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 200 m² nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) létesíthető(k) porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség stb. számára; (Elő-oldal-hátsó) kertben épület, építmény létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM. Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: 12,0 m. Az övezet elő-oldal-hátsókertjeire legalább kétszintű növényzettel kialakított beültetési kötelezettség vonatkozik (a beültetési kötelezettségre vonatkozó előírást ld.: jelen szabályzat 4. § (12) bekezdésében). Az övezet (elő-oldal-hátsó)kertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 200 m² nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) létesíthető(k) porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség stb. számára;

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: 24,0 m. Az övezet elő-oldal-hátsókertjeire legalább kétszintű növényzettel kialakított beültetési kötelezettség vonatkozik (a beültetési kötelezettségre vonatkozó előírást ld.: jelen szabályzat 4. § (12) bekezdésében). Az övezet (elő-oldal-hátsó)kertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 200 m² nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) létesíthető(k) porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség stb. számára;

f) Beépítési mód: szabadon álló.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: 12,5/16,0 m

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) A terv szerinti műemléki jelentőségű terület műemléki környezete esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint kell eljárni.

d) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

e) Az övezet (elő-oldal-hátsó) kertjein kívül szabályozott ligetesen fásított területekre vonatkozó előírást jelen szabályzat 4. § (13) bekezdése tartalmazza.

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: 0370/1-5, 0370/7, 0370/9-15, 0371, 0372/1-3, 0372/5-7, 0373, 0374/1-27, 0374/29/33, 0375, 0376/1-2, 0376/4-11, 0376/13-30, 1030, 1031, 1032, 1033, 1035/1, 1035/3, 1036, 1037, 1178/5.

(4) Övezeti jel: K-4_Vá,Nk. Beépítési mód: K(Sz)/SZ; Beépítési százalék (%): K/10; Építménymagasság (m): K/5,0; Telekterület (m²): K/10000. A K-4_Vá,Nk jelű övezet elsősorban települési szintű vásárok, szabadtéri rendezvények ligetesen növényesített kert, arborétum területei, mely kisebb fedett -ideiglenesen is- szabadidős létesítmények -, illetve azok kiszolgálására létesítendő építmények elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása ld. 4. § (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: a helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egészségügyi ellátó, illetve kereskedelmi célú létesítmények épületei. Kivételesen safari park is elhelyezhető, horgásztó ill. látványtó is létesíthető. A safari park kialakítása környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően létesíthető, a hatásvizsgálat alapján meghatározott védőtávolság függvényében pontosított építési területen. Horgásztó ill. látványtó létesítése vízjogi engedélyhez kötött.

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó, kivéve a belterülettől leszakadó egyéb beépítésre szánt területen elhelyezkedő övezeteket, ott 5. § (2) bekezdés b) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható vagy 10000 m². A <10000 m² kialakult teleknagyság nem beépíthető.

b) Legkisebb utcai homlokvonala: K tartható vagy 100,0 m

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: szabadon álló beépítés tartható, új beépítés is szabadon álló legyen. Az övezet ligetesen fásított területein esőbeálló, kerti pihenő bútorzat, a közvilágítás létesítményei helyezhetők el, OTÉK 1. számú mellékletének 45. pontja szerinti Öko-park, safari létesítése estén állatkifutó, karám is létesíthető.

b) Legnagyobb beépítettsége %: K, ill. 10.

c) Legkisebb zöldfelület %: 60/30. Az övezetben burkolt felületek mindösszesen a telek 30 %-át nem haladhatják meg.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető.

b) Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények: OTÉK 1. számú melléklet 45. pontja szerint

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K, ill. 12,0 m. Az övezet elő-oldal-hátsókertjeire legalább többszintes növényzettel kialakított beültetési kötelezettség vonatkozik (a beültetési kötelezettségre vonatkozó előírást ld.: jelen szabályzat 4. § (12) bekezdésében). Az övezet (elő-oldal-hátsó) kertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 200 m² nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) létesíthető(k), porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség stb. számára. (Elő-oldal-hátsó) kertben épület, építmény létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: 6,0 m. Az övezet elő-oldal-hátsókertjeire legalább többszintes növényzettel kialakított beültetési kötelezettség vonatkozik (a beültetési kötelezettségre vonatkozó előírást ld.: jelen szabályzat 4. § (12) bekezdésében). Az övezet (elő-oldal-hátsó) kertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 200 m² nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) létesíthető(k) porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség stb. számára.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 12,0 m. Az övezet elő-oldal-hátsókertjeire legalább többszintes növényzettel kialakított beültetési kötelezettség vonatkozik (a beültetési kötelezettségre vonatkozó előírást ld.: jelen szabályzat 4. § (12) bekezdésében). Az övezet (elő-oldal-hátsó) kertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 200 m2 nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) létesíthető(k) porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség stb. számára

f) Beépítési mód: szabadon álló.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K tartható, új épület esetén legfeljebb 5,0 m lehet. Kivéve toronyszerű építmény esetén, amikor jelen szabályzat 12. § (10) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

d) Gyalogos közlekedésre alkalmas utak kavicsburkolatot kaphatnak, kétoldali kőszegéllyel kialakítva, vagy fából készülhetnek.

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

c) Beültetési kötelezettség: Az övezet azon részeit, melyekre jelen rendelet beültetési kötelezettséget ábrázol, a szabályozási tervlap tünteti fel, megjelölve az érintett terület szélességi méretét. A beültetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket jelen rendelet 4. § (12) bekezdése tartalmazza.

(5) Övezeti jel: K-5_SZ. Beépítési mód: K(Sz,O)/SZ/O; Beépítési százalék (%): K(20-6)/10; Építménymagasság (m): K/4,5/7,5; Telekterület (m²): K/2000. A K-5_SZjelű övezet kertes mezőgazdasági terület, mely elsősorban a hagyományos szőlőtermeléssel és borfeldolgozással kapcsolatos épületek elhelyezésére szolgál a Tenkes hegy lábvonalán, Siklós Borútjának magterületén. „K” betűjel meghatározása ld. 4. § (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: elsősorban a szőlő-, gyümölcstermeléssel és feldolgozással, borászattal kapcsolatos építmények, valamint a Borút vendégforgalmát ellátó vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szolgáltató, kereskedelmi, oktatási, egyházi, egészségügyi épületek, a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakás. Kivételesen elhelyezhető borfeldolgozó üzem is. Kivételesen elhelyezhető épület akkor létesíthető, ha a telek nagysága meghaladja az övezetben kialakítható telek legkisebb méretét, azaz > 2000 m²-nél, szélessége pedig meghaladja az övezetben kialakítható telek legkisebb homlokvonalát, azaz > 20 m . Szabálytalan telekforma esetén mindig a legkisebb szélességet kell számolni.

2. A közművesítettség mértéke: Az épület elhelyezése részleges közművesítéshez kötött. Az OTÉK 8. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott részleges közművesítés feltételeinek biztosítása mellett az alábbi előírások betartása kötelező.

a) Az övezetben, ahol közüzemi szennyvízhálózat nem épült ki, szennyvízközmű-pótló (szennyvíz tisztítását és elhelyezését célzó szennyvíztisztító berendezés (korszerű közműpótló)) berendezés építése alkalmazása még átmeneti jelleggel sem engedélyezhető. E területeken a használathoz méretezett zárt szennyvízgyűjtő tartály létesítése kötelező a szennyvíz gyűjtésére, melyből megfelelő időközönként a szakszerű, tengelyen történő elszállításról és szakszerű ártalmatlanításról gondoskodni kell.

b) Zárt szennyvízgyűjtő tartály csak a következő feltételek egyidejű teljesülése esetén fogadható el: ha a telek határa közúton vagy magánúton szippantó autóval ténylegesen megközelíthető; a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget; a tulajdonos az épület használatba vételekor és legalább 5 évente elvégzendő víztartás próba jegyzőkönyvvel igazolja a műtárgy vízzáróságát; a tulajdonos vállalja, hogy a vízdíj számlájában rögzített fogyasztott vízmennyiség 90%-ának megfelelő mennyiségű szennyvíz tengelyen történő elszállítását és szakszerű ártalmatlanítását számlával és szállító levéllel igazolja.

c) A szennyvízcsatornázás megvalósítása után az ingatlant be kell kötni a csatornahálózatba.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 2000 m². Ha a teleknagyság <600 m², akkor ott csak földpince létesíthető. Ha a telekszélesség <12,0 m, a telek nem beépíthető.

b) Legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, ill. 20,0 m. Ha a teleknagyság <600 m², akkor ott csak földpince létesíthető. Ha a telekszélesség <12,0 m, a telek nem beépíthető.

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Kialakult szabadon álló ill. oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, kivételesen oldalhatáron álló is létesíthető. Oldalhatáron álló beépítés akkor létesíthető, ha a kialakult telekszélesség < 14,0 m , de > 12,0 m .

b) Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett legnagyobb beépítettsége: ≤ 800 m ² - 20%, de max. 120 m ² ; 800 ≤1500 m² - 15%, de max. 150 m²; 1500 ≤ 3000 m² -10%, de max. 240 m²; 3000 ≤ 5000 m² - 8%, de max. 300 m²; >5000 m² - 6%, de max. 400 m². Beépítettség meghatározása a teleknagyság függvényében lehet. A megengedett beépítettség a táblázat adatának legfeljebb kétszerese lehet, borászati üzem létesítése esetén.

c) Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett legkisebb zöldfelülete: ≤ 800 m ² – 60 %, 800 ≤1500 m² – 65 %, 1500 ≤ 3000 m ² – 70 %, 3000 ≤ 5000 m ² – 75 %, > 5000 m ² – 80 %.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert K tartható vagy 3,0 m. Porta épület előkertben minden esetben létesíthető. Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert szabadon álló beépítési mód esetén 3,0 m. Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert oldalhatáron álló beépítési mód esetén 5,0 m.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert 5,0 m.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K tartható, új épület esetén legfeljebb 4,5 m lehet.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

d) Az övezet oldal- és hátsó kertjeiben többszintes, gyep, cserje és lombkorona szinten is zárt növényállomány telepítendő, őshonos fajokkal (ld. OTÉK 25. § (2) bekezdés, OTÉK 5. számú melléklet, továbbá jelen rendelet függelék 3. sz. pontja).

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

(6) Övezeti jel: K-6_SZ. Beépítési mód: K(Z,O)/Z/O; Beépítési százalék (%): K(85)/90; Építménymagasság (m): K/4,5/1,0; Telekterület (m²): K/100. A K-6_SZjelű övezet a hagyományos szőlőtermeléssel és borfeldolgozással kapcsolatos ősi pincesorok területei a Tenkes hegy lábvonalán, Siklós Borútjának magterületén. „K” betűjel meghatározása ld. 4. § (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: elsősorban a szőlőtermeléssel és borászattal kapcsolatos építmények, a Borút vendégforgalmát ellátó vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szolgáltató, kereskedelmi, egészségügyi épületek, a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakás.

c) A szennyvízcsatornázás megvalósítása után az ingatlant be kell kötni a csatornahálózatba.

d) Az övezetben vízrendezési terv alapján a felszíni vizeket el kell vezetni, a beépítés löszfal felőli oldalán övárok kiépítésével.

3. A telekalakítás lehetőségei: Nyeles telek nem létesíthető.

a) A kialakítható telek területe: K tartható, ill. min. 100 m², max. 200 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, ill. 8,0 m.

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Kialakult zártsorúan csatlakozó ill. oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés zártsorúan csatlakozó legyen kivételesen oldalhatáron álló is létesíthető. Oldalhatáron álló beépítés akkor létesíthető, ha a kialakult telekszélesség >14,0 m.

b) legnagyobb beépítettsége %: 90. Ahol a kialakult beépítettség a táblázatban rögzített adatot meghaladja, ott a lebontott, kialakult beépítés visszaállítható. A táblázat adatai az OTÉK-ban foglalt értékektől megengedőbb értékek, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

c) legkisebb zöldfelülete %: 10. A táblázat adatai az OTÉK-ban foglalt értékektől megengedőbb értékek, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: egy épület létesíthető.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert K tartható vagy 6,0 m.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert zártsorúan csatlakozó beépítési mód esetén 1,2/0,8 m, oldalhatáron álló beépítési mód esetén 6 m.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert 0,0 m.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K tartható, új épület esetén legfeljebb 4,5/1,0 m lehet.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

c) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

d) Az övezetben elkészítendő: az elhagyott pincék felmérése, állagmeghatározása, szükséges teendők összefoglalása; legalább egy egységnyi területre (egy-egy tömbre) kiterjedő, de különösen az É-D-i irányú völgyek, árkok, szurdokok mentén -vízrendezési tanulmányterv készítése.

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

(7) Övezeti jel: K-7_vü. Beépítési mód: K/SZ; Beépítési százalék (%): K/40; Építménymagasság (m): K/7,5; Telekterület (m²): K/2000. A K-6_vüjelű különleges övezet elsősorban települési szintű, városüzemeltetési, szolgáltató, karbantartó létesítmények elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása ld. 4. § (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: szennyvíztisztító telep, átemelő, hulladékudvar, gyepmesteri, valamint nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a használó, a személyzet számára szolgáló lakás, igazgatási vagy egyéb irodaépület, parkolóház és gyepmesteri feladatok ellátására szolgáló építmény.

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei: A kialakult telkek tarthatók vagy az alábbi paraméterek szerint alakíthatók:

a) A kialakítható telek területe: K vagy 2000 m².

b) A kialakítható telek legkisebb homlokvonala: K vagy 30,0 m.

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: szabadon álló,

b) legnagyobb beépítettsége %: K vagy 40,

c) legkisebb zöldfelülete %: 40/20. Az övezet telkeinek burkolt felületei a 20 %-ot nem haladhatják meg.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület is létesíthető.

b) Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények: OTÉK 1. számú melléklet 45. pontja szerint.

c) Az övezet telkein elhelyezhető előkert: K tartható vagy legalább 12,0 m. Az övezet elő és hátsókertjeit gyep, cserje és lombkorona szinten is zárt, többszintes növényállománnyal kell betelepíteni (ld. OTÉK 25. § (2) bekezdés, OTÉK 5. számú melléklet). Porta épület előkertben minden esetben létesíthető. Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert 6,0 m.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert 7,5/6,0 m. Az övezet elő és hátsókertjeit gyep, cserje és lombkorona szinten is zárt, többszintes növényállománnyal kell betelepíteni (ld. OTÉK 25. § (2) bekezdés, OTÉK 5. számú melléklet). Porta épület előkertben minden esetben létesíthető. A 0311/1 helyrajzi számú (vagy abból kialakuló) ingatlanon található gyepmesteri telep esetében a hátsókert 6,0 méter lehet.

f) Beépítési mód: szabadon álló

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: 7,5 m.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Siklós új szennyvíztisztító telepének kiépítését úgy kell elvégezni, hogy környezetét semmilyen határérték túllépéssel, illetve irritáló bűzterheléssel ne zavarja.

b) A tisztító telepet ennek érdekében úgy kell kiépíteni, hogy az elfolyó tisztított szennyvíz összes foszfor koncentrációja a 0,5 mg/l értéket ne haladja meg.

c) A szippantott szennyvizek fogadására a szennyvíztelepet alkalmassá kell tenni.

d) A tisztító telep környezetében a szabályozási terv hulladékudvar kialakítására is területet biztosít.

e) Siklós volt szennyvíztisztítója szennyvíz átemelőként üzemel, melynek szabályozási terv szerinti védőfásításáról az üzemeltető gondoskodik.

f) Siklós város 0297/7-, ./8 hrsz-ú ingatlanja a város felhagyott szervetlen hulladéklerakója, mely terület rekultivációjának -szakhatóságok által elfogadott- végrehajtása után, hulladékudvar kialakítása lehetséges.

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

c) Beültetési kötelezettség: Az övezet azon részeit, melyekre jelen rendelet beültetési kötelezettséget ábrázol, a szabályozási tervlap tünteti fel, megjelölve az érintett terület szélességi méretét. A beültetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezést jelen rendelet 4. § (12) bekezdése tartalmazza.

(8) Övezeti jel: K-8_mg. Beépítési mód: K(SZ)/SZ; Beépítési százalék (%): K/30; Építménymagasság (m): K/9,5; Telekterület (m²): K/5000/1000. A K-8_mg jelű övezet elsősorban mezőgazdasági célú gazdasági létesítmények építményeinek elhelyezésére szolgáló területek. „K” betűjel meghatározása ld. 4. § (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá: a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakóépületek, igazgatási és egyéb irodaépület, sportépítmény, kereskedelmi célú létesítmények épületei illetve mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület.

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés b) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható vagy 5000/1000 m². Az 1000 m^{2 az}övezet lakóépületeihez kialakítható telek legkisebb nagysága.

b) A kialakítható telek legkisebb homlokvonala: K tartható vagy 50,0 m.

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: szabadon álló beépítés tartható, új beépítés is szabadon álló legyen,

b) legnagyobb beépítettsége %: 30

c) legkisebb zöldfelülete %: 50/20. A burkolt felületek mindösszesen a telek 20 %-át.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető.

b) Az övezet telkein elhelyezhető előkert K tartható, ill. 8,0 m. Porta épület előkertben minden esetben létesíthető. Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert 8,0 m.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert 8,0 m.

e) Beépítési mód: szabadon álló

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K tartható, új épület esetén legfeljebb 9,5 m lehet.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint lehet.

b) A környezetterhelés (a felszíni és felszín alatti vizek és a földtani közeg, a levegő, a hulladékok káros hatásai) csökkentése érdekében, minden állattartó telephelyen felül kell vizsgálni az állattartási technológiát és a hozzájuk tartozó létesítmények (trágyatárolók, állategészségügyi feltételeket biztosító egységek, stb.) igény szerinti üzemelését (feltételek biztosíthatóságát, meglétét) és műszaki színvonalát. Feltétlen gondoskodni kell a trágyatárolók megfelelő színvonalú kialakításáról.

c) Az övezet oldal- és hátsókertjeiben többszintes, gyep, cserje és lombkorona szinten is zárt növényállomány telepítendő, őshonos fajokkal (ld. OTÉK 25. § (2) bekezdés, OTÉK 5. számú melléklet).

d) Ld. még jelen rendelet A környezet és természet védelméről szóló 25., 26., 27. §-ait

8. Sajátos jogintézmények:

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

(9) A K-9_B jellel ellátott övezetek Siklós bányatelkei, melyeket a bányatörvény alapján, az egyes bányatelek megállapításánál megadott EOV koordináták szerint a KSZ jelű szabályozási tervlap tünteti fel, jelen rendelet Függelék 4. számú pontja pedig felsorolást tartalmaz.

1. A Duna-Dráva Nemzeti Park védetté nyilvánítandó területén bányászati tevékenységet a természet védelméről szóló törvény szerint lehet folytatni.

2. A bányatelkek területén, csak a kitermeléshez feltétlenül szükséges, továbbá a dolgozók szociális ellátását szolgáló beépítés hozható létre, legfeljebb a bányaművelés időtartamára, és legfeljebb 5%-os beépítés nagyságig.

3. A bányatelkeken működő bányák bezárását a Bányakapitányság az érdekelt szakhatóságok bevonásával, azok szakhatósági hozzájárulásainak figyelembevételével engedélyezi, a külterület szabályozási tervében meghatározott területfelhasználásoknak megfelelő, a vonatkozó törvény előírásai szerint elfogadott rekultiváció végrehajtásával.

4. A jelenleg üzemelő bányák mentén található meddőhányók beépítése a bányászat felhagyását követően is tilos. A készítendő tájrendezési terv térjen ki e területrészletek kötelező erdősítésére.

5. A „Siklós II. Téglagyár” területének lakóterületi felhasználása előtt a Pécsi Bányakapitányságnál tulajdonosnak kezdeményezni kell a telek nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely nyilvántartásból való kivételét.

6. Siklós Város Önkormányzata közigazgatási területén új bányatelek megállapításhoz, meglévő bővítéséhez a továbbiakban nem járul hozzá.

(10) A K-10_SZ jellel ellátott övezetek vendéglátó, szálláshely szolgáltató, illetve kereskedelmi célú létesítmények épületeinek elhelyezésére szolgál.

a) A kialakítható telek legkisebb területe 3000 m², legkisebb utcai homlokvonala 30 m lehet.

b) A kialakítható beépítésekre, valamint az elhelyezhető építményekre vonatkozó kikötések:

ba) Építményt elhelyezni szabadon állóan lehet;

bb) A megengedett beépítettség legfeljebb 30% lehet

bc) A létesítendő építménymagassága legfeljebb 10,5 méter lehet

bd) Legkisebb zöldfelület 40%.

(11) Övezeti jel: K-11_ld. Beépítési mód: O; Beépítési százalék (%): 20; Építménymagasság (m): 6,0; Telekterület (m²): 1000. A K-11_ld jelű övezet elsősorban idegenforgalmi, közösségi, rekreációs, sport, kulturális, oktatási, vendéglátó, szálláshely célú létesítmények építményeinek elhelyezésére szolgáló terület.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: idegenforgalmi, közösségi, rekreációs, sport, kulturális, oktatási, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület.

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés b) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: 1000 m².

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: 20,0 m.

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: oldalhatáron álló,

b) legnagyobb beépítettsége %: 20

c) legkisebb zöldfelülete %: 40.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető.

b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert 5,0 m.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert 6,0 m.

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert 5,0 m.

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: 6,0 m lehet.

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Sajátos jogintézmények: Elővásárlási jog: 1018

(12)⁶³ Övezeti jel: K-12g. A K-12g jelű övezet önálló garázsépületek elhelyezésére szolgáló övezet.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: Garázs épületek. Az épületek csak gépjárművek tárolására használhatók.

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés b) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Zártsorú,

b) legnagyobb beépítettsége %: 100

c) legkisebb zöldfelülete %: 0.

d) az elhelyezhető épületek maximális épületmagassága: 4,0 m

(13)⁶⁴ Övezeti jel: K-13_rek,

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: szálláshely szolgáltató, valamint vendéglátó rendeltetésű, fitness-wellnes, sport, szabadidő, rekreáció, illetve kereskedelmi célú létesítmények épületei, kiállítótér, bemutatóterem, továbbá a terület rendeltetésszerű használatához szükséges közlekedési létesítmények (parkolók), karbantartó létesítmények, 1 db a személyzet számára szolgáló lakás (gondnoki lakás).

2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K/ 5000 m².

b) Legkisebb utcai homlokvonala: -

4. Az övezet telkeinek megengedett

a) beépítési módja: szabadon álló.

b) legnagyobb beépítettsége %: 10

c) Legkisebb zöldfelület: 60 %. Az övezetben burkolt felületek mindösszesen a telek 15 %-át nem haladhatják meg. Az övezet telkeinek legalább 60 %-os zöldfelületeit ligetesen fásított, bokorfás, cserjés-bozótos területként kell kialakítani.

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető.

b) Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények: OTÉK 1. melléklet 45. pontja szerint

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: 4,5 m

d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: 3,5 m. Az oldalkertben fedett, nyitott terasz elhelyezhető.

e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 6,0 m

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések: Megengedett építménymagasság: 6,0 m, kalandpark elemeinek tekintetében +10 méter megengedett.

7. Egyedi előírások: Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK

11. § (1)⁶⁵ Telekalakítás:

a) Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő telkek esetében

▬ telekhatárrendezés akkor végezhető, ha a telekalakításban érintett telkek együttes nagysága nem csökken.

▬ telekméret növekedést eredményező bármely telekalakítás akkor is végezhető, ha az így megnövekedett nagyságú új telek mérete továbbra is az övezeti határérték alatt marad.

b) A fennmaradó telek esetében is be kell tartani a kialakítható telekre vonatkozó paramétereket.

c) ⁶⁶ ⁶⁷ ⁶⁸ Az övezetre előírt legkisebb mérettől kisebb telket kialakítani abban az esetben lehet, ha a telekméret út területének biztosítása miatt csökken a megengedett méret alá. A szabályozási vonallal érintett telek legfeljebb két részre akkor is megosztható, ha a keletkező új telkek mérete eléri, vagy meghaladja az övezetre előírt legkisebb telekméret 80%-át.

d) Ahol a terv a tömbbelsők feltárásának lehetőségét magánút létesítésével tartalmazza, a magánutat egy optimális nyomvonallal ábrázolja. Amennyiben az a telektulajdonosok szándékával nem egyezik, a nyomvonal értelemszerűen módosítható, de a magánutat legalább 6,0-8,0 m-es építési területtel kell kialakítani a 9. számú melléklet 5. út mintakeresztszelvénye szerint. A magánút telkének kialakítására az övezeti előírásban rögzített, kialakítható telekméretre vonatkozó paraméterek nem vonatkoznak.

e) A terven jelölt tömbbelsők feltárása, a magánút elmaradása esetén nyelestelkek kialakításával valósítható meg, ott ahol erre az övezeti előírás lehetőséget biztosít.

g) Ahol az övezeti előírásban a kialakítható telek legkisebb homlokvonala meghatározott, az minden esetben utcai homlokvonalra vonatkozik, kivéve:

▬ nyelestelek, ahol a teleknyúlvány szélessége legalább 3,0 m,

▬ zsákutca végén elhelyezkedő, legalább 3,0 m közterületi kapcsolattal rendelkező telek, valamint

▬szabálytalan telekalakulat esetén, ahol az átlagos telekszélességre vonatkozik.

h) ⁶⁹ Amennyiben valamely közmű berendezés és kapcsolódó műtárgyai, vezetékei nem a szabályozási terven rögzített közlekedési és közműterületen (Köu) kerül elhelyezésre, a létesítéséhez szükséges telek bármely övezetben kialakítható. Ebben az esetben az övezetre előírt kialakítható legkisebb telekméretet nem kell betartani.;

(2)⁷⁰ A szabályozási terven rögzített szabályozási vonalak menti telekalakítások akkor is megvalósíthatók, ha az övezetre előírt előkertméretek a meglévő beépítések miatt nem teljesülnek.

(3)⁷¹ Bármely övezetben a szabályozási tervben beültetési kötelezettség előírásával terhelt területen a beültetést a használatbavétel megkéréséig el kell végezni.

(4) Az állattartás szabályairól Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testülete „az állattartás szabályozásáról” szóló külön rendeletével rendelkezik.

(5)⁷²

(6) Az elő-, oldal- és hátsókert értékei, ahol övezetenként erre külön szabályozás nincs, az OTÉK szerint tartandók.

(7)⁷³⁷⁴

(8)⁷⁵

(9)⁷⁶

(10)⁷⁷

(11)⁷⁸⁷⁹⁸⁰ A tervezési terület bármely övezetében, a megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0m-el növelhető, ha a város történeti múltját, híres személyiségét, bármilyen egyházi, kulturális nevezetességét őrző, jelen image-át hirdető, idegenforgalmi vonzerőt jelentő, stb. céllal torony, toronyszerű építmény létesítésének igénye merül fel, illetve gazdasági területen, ha a létesítményben üzemelésre tervezett műszaki technológia ezt megkívánja. Torony, toronyszerű építmény magassága nem haladhatja meg a 35m-t.

(12)⁸¹

(13)⁸²

(14)⁸³⁸⁴

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET

12. § (1) A közutak számára a tervlapokon jelölt építési területeket biztosítani kell.

(2) A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak:

1. főút, forgalmi út Köu-1-,

2 városi forgalmi út Köu-2-,

3. városi gyűjtőút Köu-3-,

4. városi kiszolgáló utak Köu-4-,

5. kisebb kiszolgáló -, zsák -, vegyesforgalmú utak(magánút) Köu-5-,

6. gyalogos terek, burkolt felületek Köu-6-,

7. gyalogosforgalmú út Köu-7_GY-,

8. kerékpárút Köu-8_kerék-,

9. lovas út Köu-9_lovas-,

10. szőlőhegyi kiszolgáló út Köu-10-,

11. közterületi parkoló Köu-11_P-,

12. külterületi földút Köu-12_f

13. vasúti pálya Kök

(3) A tervezett közutak kiépítéséig a területeken a jelenlegi művelési ág tartandó, a jelölt területeken új beépítés nem hozható létre.

(4) ⁸⁵ A közutak közterületnek minősülő építési területein minden esetben elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló

a) közlekedési építmények,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület (pl. árusító pavilon)

c) igazgatási épület,

d) hirdető berendezések,

e) közúti közlekedés várakozóhelyei,

f) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

g) szobor, díszkút,

h) távbeszélő fülke.

(5) Siklós belvárosában a terven jelölt Köu-6 jelű közút részletek forgalom csillapította közlekedési területté alakítása az egész város forgalmi rendjének felülvizsgálatát és átfogó új rend kialakítását tartalmazó tanulmányterv alapján lehetséges.

(6) Siklós belvárosának Köu-6 jelű övezeteit csak kertépítészeti tervek alapján lehet kialakítani, az alábbiak figyelembe vételével:

a) A célforgalmú kiszolgáló útszakaszokat kiselemes kőburkolattal kell kiépíteni,

b) A csomópontok teresedéseit őshonos növényállománnyal kell betelepíteni.

c) Az övezetben elhelyezhető pihenés céljára szolgáló műtárgy, szökőkút, tereplépcső.

(7) A Köu-10 jelű szőlőhegyi utakat legalább 5 m szélességű építési terület biztosításával, legalább 2,5 m szilárd burkolatszélességgel kell kiépíteni.
Szilárd burkolat legyen: terméskő-, kisköves-kiselemes-, de legalább talajstabilizációs szerkezetű,

(8) Útépítéskor, felújításkor vagy javításkor a felszínt rendezni kell:

a) a megbolygatott területek füvesítendők,

b) az érintett fasorok védelméről gondoskodni kell,

c) a rendezés a mindenkori kivitelező feladatköre kell legyen.

(9) ⁸⁶ A szabályozási terv szerinti Köu-11_P jelű közterületi parkolók csak fásított kialakításúak lehetnek, ahol legfeljebb 5 %-os beépítettség hozható létre. A parkoló területén a használatba vétel/adás feltétele, a fásítás elvégzése. Az övezetben jelölt, telepítendő fasorokat, facsoportokat legalább lombkorona szinten zárt, őshonos növényállománnyal kell kialakítani OTÉK 25. §. (2) bekezdése, OTÉK 5. számú melléklete, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontja szerint.

(10) Magánút létesítése esetén, a magánútra nem vonatkozik az övezetre előírt kialakítható legkisebb telekméret, de a magánutat a 9. számú melléklet mintakeresztszelvénye szerint kell kialakítani, a magánúttal érintett tömb(ök)re elkészített telekalakítási terv alapján.

(11) ⁸⁷ A vasút védőtávolságába eső építési helyeket a terv külön jelöli.

(12) ⁸⁸ Az övezetben elhelyezhető építményekre vonatkozó kikötések megegyeznek a “A település zöldfelületi rendszer” című 13. §. (5) bekezdésében foglaltakkal.

(13) ⁸⁹ A szennyvízhálózat korszerűsítésére, esetleges bővítésére tekintettel a gáz- és kőolajüzemű létesítmények vonatkozó jogszabályban meghatározott biztonsági előírásait kell figyelembe venni.

(14) ⁹⁰⁹¹

(15) ⁹²

A TELEPÜLÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE

13. § (1) A település zöldterületeit a tervlapok tüntetik fel.

(2) A Z-1 jelű övezetben az OTÉK 27. § (4) bekezdés a) pontja szerinti építmények helyezhetők el, a beépítettség 0 % lehet.

(3) A Z-2 jelű övezetben az OTÉK 27. § (4) bekezdés a) b.) c.) pontja szerinti építmények létesíthetők. Elhelyezhetők továbbá hirdető, reklám, hirdetés, köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, szobor, diszkút, pihenő pad, távbeszélő fülke, fix árusító pavilon, illemhely, építményei létesíthetők.

(4)⁹³ A Z-2 jelű zöldterületeken legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhető(k) el épület(ek). Az övezet kialakult beépítései tarthatók.

(5)⁹⁴⁹⁵ A zöldterületeken kialakítható beépítésekre, valamint az elhelyezhető építményekre vonatkozó kikötések:

-Építményt elhelyezni, meglévő és új ingatlanhatártól legalább 6,0 m elő-, oldal-, és hátsó távolságok megtartásával, szabadon állóan lehet.

-A létesítendő építmény építménymagassága legfeljebb 6,5 m lehet;

-Az építmény közműellátása jelen rendelet 5. §. (2) bekezdés a.) pontja szerint biztosítandó.

-Építmény elhelyezése miatt fa kivágása nem végezhető;

-⁹⁶

(6) A Vár műemléki együttesének történeti kertjében, rekonstrukció az épületrekonstrukcióval együtt végzendő. A kertben fásítás csak kilátási, rálátási szempontokra figyelemmel végezhető. Kanizsai Dorottya kertje történeti leírások nyomán visszaállítandó a kápolna tövében.

(7) A zöldterületek szakszerű kialakításáról és folyamatos karbantartásáról önkormányzat ill. a mindenkori tulajdonos vagy megbízott, bérlő, stb. gondoskodik.

(8)⁹⁷⁹⁸

(9)⁹⁹

(10) A szabályozási terven szereplő zöldfelületeket más területfelhasználási kategóriába sorolni csak a településszerkezeti és szabályozási terv egészének módosításával lehet.

(11)¹⁰⁰

(12)¹⁰¹ Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni (ld. jelen rendelet Örökségvédelem 22. § (2)–(6) bekezdése).

(13) Az országosan védett építmények és azok műemléki környezete esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint kell eljárni.

ERDŐTERÜLETEK

14. § (1) Siklós város közigazgatási területén meglévő és telepítendő erdők rendeltetés szerint :

1. védett ill. védelmi erdő E-v

2. gazdasági erdő E-g

3. turisztikai erdő E-t

(2)¹⁰²¹⁰³ Erdő rendeltetésű területen telekalakítást, az illetékes erdészeti szakigazgatási szerv hozzájárulásával lehetséges.

(3) A Tenkes hegy védelmi célú erdőterületét a szabályozási terv lehatárolja, itt épületet elhelyezni nem szabad.

(4) A gazdasági rendeltetésű erdőben legfeljebb 0,5 % beépítés akkor hozható létre, ha az erdő nagysága meghaladja a 10 ha-t, és 50 m-nél minden irányban szélesebb terjedelmű.

- Azon a beépíthető erdőterületen, melynek nagysága a 10 ha többszörösét is meghaladja, a 0,5 %-os beépítés 10 ha-ént megbontva, külön-külön helyezhető el.

- A kialakítható funkció az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági épület, az ott dolgozók ellátását, pihenését szolgáló szállás, ellátás lehet.

(5)¹⁰⁴ A turisztikai rendeltetésű erdő, elsősorban a helyi lakosság, a helyben üdülő és kiránduló népesség pihenésére, kikapcsolódására, testedzésére szolgál, ahol 3 ha területenként külön-külön 3 %-os beépítés engedhető meg, itt építést engedélyezni jelen rendelet 5. §. (2) bekezdés b.) pontja szerint meghatározott részleges közművesítés esetén lehet.

(6) Az erdőterületeken építményt elhelyezni:

- meglévő és új ingatlanhatártól legalább 6,0 m elő-, oldal-, és hátsó távolságok megtartásával, szabadon állóan lehet,

- legfeljebb 5,0 m-es építménymagassággal,

-¹⁰⁵

- ¹⁰⁶Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet Általános építészeti előírások 11. § (7) bekezdés;

(7)¹⁰⁷

(8)¹⁰⁸ Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni (ld. Örökségvédelem 22. § (2)–(6) bekezdése).

(9)¹⁰⁹ Az övezetet érintő országos jelentőségű védett természeti értékeket a szabályozási terv tünteti fel, jelen rendelet 6. számú melléklete pedig felsorolásban összesíti azokat. A velük kapcsolatos tevékenységekhez az illetékes Természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(10)¹¹⁰¹¹¹ Az övezet egyedi tájértékeit a szabályozási terv tünteti fel, jelen rendelet 6.számú melléklete pedig felsorolásban összesíti azokat. Az egyedi tájértékek fennmaradásának, megőrzésének szabályait a hatályos természet védelméről szóló törvény tartalmazza.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

15. § (1) A mezőgazdasági területek a földhasználat szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:

a) Általános mezőgazdasági területek, melyek alövezetei:

▬ Szántók Má-1 jelű,

▬ Gyepfelületek Má-2 jelű,

b) Kertes területek, melyek alövezetei:

▬ Szőlőhegyi területek Mk-1, Mk-2 jelű,

▬ Egyéb kertes, gyümölcsös területek. Mk-3 jelű,

(2) .¹¹²

AZ ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

16. § (1) Az általános mezőgazdasági területek (Má jelű) az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági területek, ahol a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel összefüggő termékfeldolgozás, tárolás és szolgáltatás építményei, továbbá kivételes esetben lakóépület helyezhető el.

(2) Az általános mezőgazdasági területek Má-1 jelű, szántó művelési ágban nyilvántartott övezetein:

▬ a 2000 m²-t el nem érő teleknagyság esetében építményt elhelyezni nem szabad,

▬ a 2000 m² –t elérő vagy meghaladó teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel, de legfeljebb 100 m² bruttó alapterületű gazdasági épület helyezhető el,

▬ a 6000 m² -t elérő vagy meghaladó nagyság esetén 3%-os beépítettséggel, egy gazdasági épület, és lakóépület helyezhető el OTÉK. 29. §.(4) bekezdése szerinti megosztásban,

▬ ¹¹³terepszint alatti építmény a 2000 m² –t elérő vagy meghaladó teleknagyság esetén építhető, jelen előírás 11. §. (11) bekezdése szerint.

(3) Siklós Má-2 jelű gyep művelési ágban nyilvántartott területein a 6000 m² -t meghaladó nagyság esetén 2 %-os beépítettséggel, egy gazdasági épület helyezhető el, terepszint alatti létesítmény nem létesíthető.

(4)¹¹⁴ Az általános mezőgazdasági területek Má-1 jelű övezetein több önálló telekből az OTÉK 1. számú melléklete 68. pontja szerint mezőgazdasági birtoktest alakítható ki.

(5)¹¹⁵¹¹⁶ A birtoktesthez tartozó összes telek beépítése OTÉK. 29. §. (5), (6), (7) és (8) pontja szerint létesíthető.

(6) Az általános mezőgazdasági területek Má-2 jelű övezetein birtoktest nem alakítható ki.

(7) Új épület nem létesíthető:

a) vízvédelmi sávban elhelyezkedő mezőgazdasági területeken;

b) országos és helyi természetvédelmi területekhez tartozó mezőgazdasági területeken;

(8) A kialakítható beépítésekre, valamint az elhelyezhető építményekre vonatkozó kikötések:

▬ Építményt elhelyezni, meglévő és új ingatlanhatártól legalább 12,0 m elő-, oldal-, és hátsó távolságok megtartásával, szabadon állóan lehet;

▬ A létesítendő építmény építménymagassága legfeljebb 6,5 m lehet;

▬ ¹¹⁷Építési engedély kiadásának feltétele, jelen rendelet 5. § (2) bekezdés b.) pontja szerint meghatározott részleges közművesítettség biztosítása.

▬ ¹¹⁸ ¹¹⁹Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekbenaz építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.

(9)¹²⁰ Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni (ld. Örökségvédelem 22. § (2)–(6) bekezdése).

(10)¹²¹¹²²

(11)¹²³¹²⁴

(12)¹²⁵

A kertes területek

17. §¹²⁶ (1)¹²⁷ Övezeti jel: Mk-1; Beépítési mód: K(Sz,O)/Sz,O; Beépítési százalék (%): K(3-8)/3; Építménymagasság (m): K/4,5/6,5; Telekterület (m²): K/10000. Az Mk-1 jelű szőlőhegyi övezetek elsősorban a hagyományos szőlőművelésű területek a Tenkes hegy oldalán, melyek a hagyományos szőlőtermeléssel és borfeldolgozással kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak. A „K” betűjel meghatározása ld.: 4. §. (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: elsősorban a szőlő-, gyümölcstermeléssel és feldolgozással, borászattal kapcsolatos építmények, borfeldolgozó üzem, valamint a területet látogatók ellátását szolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szolgáltató, kereskedelmi, oktatási, egyházi, egészségügyi épületek, kivételesen a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakások. Kivételesen elhelyezhető épület akkor létesíthető, ha a kialakult telek nagysága meghaladja a 3000 m²-t, szélessége pedig meghaladja az övezetben kialakítható telek legkisebb homlokvonalát, azaz > 30 m. Szabálytalan telekforma esetén mindig átlag szélességet kell számolni.

2. Az övezetben előírt közművesítettség: közüzemi villamos energia. Amennyiben az építményben elhelyezett rendeltetés funkciója igényli, megfelelő minőségű közüzemi hálózatból, vagy helyi (kút, tartály, esővíz hasznosítás stb.) forrásból biztosított ivóvíz biztosítandó. Amennyiben vízhasználat történik akkor egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés szükséges, vagy időszakos tárolás megengedett, egyedi zárt szennyvíztárolóban.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, illetve 10000 m². Ha a teleknagyság < 800 m ² , akkor ott csak földpince létesíthető (ld. jelen szabályzat 11 § (11) bekezdése.); Ha a telekszélesség < 12,0 m, a telek nem beépíthető; A 10.000 m²-t elérő teleknagyságon birtokközpont létesíthető OTÉK 29. § (5) bekezdés és (6) bekezdés szerint;

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, illetve 30,0 m. Ha a teleknagyság < 800 m², akkor ott csak földpince létesíthető (ld. jelen szabályzat 11 § (11) bekezdése.); Ha a telekszélesség < 12,0 m, a telek nem beépíthető; A 10.000 m²-t elérő teleknagyságon birtokközpont létesíthető OTÉK 29. § (5) bekezdés és (6) bekezdés szerint;

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Kialakult szabadon álló, ill. oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, kivételesen oldalhatáron álló is létesíthető. Oldalhatáron álló beépítés akkor létesíthető, ha a kialakult telekszélesség < 18,0 m de > 12,0 m.

b) legnagyobb beépítettsége: < 800 m² - 0%;

c) legnagyobb beépítettsége: 800 ≤ 1500 m² - 8%; de max. 105 m²; 1500 ≤ 3000 m² - 7%, de max. 180 m²; 3000 ≤ 5000 m² - 6%, de max. 250 m²; 5000 ≤ 7000 m² - 5%, de max. 280 m²; 7000 ≤10000 m² - 4%, de max. 300 m². Az adatok az OTÉK-ban foglalt értékektől megengedőbb értékek, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.

d) legnagyobb beépítettsége: >10000 m² - 3%, de max. 400 m². Ettől eltérni akkor lehet, ha a telken birtokközpontot kívánnak létesíteni, ott a beépítettség a birtoktesthez tartozó összes telek 3 %-a lehet (ld. tovább OTÉK 29. §. (5) és (6) bekezdéseit).

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: <1500 m² teleknagyság esetén egy épület, >1500 m² teleknagyság esetén több épület is létesíthető.

b)¹²⁸ Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartható vagy 5,0 m. Azokon a telkeken, ahol a meglévő előkert a közút kiszabályozása miatt 0 méterre változik, az előkert mérete új építés esetén 0 méter is lehet.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében: szabadon álló: 6,0 m; oldalhatáron álló: 8,0 m

d)¹²⁹ Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 12,0 m

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K tartható, új épület esetén legfeljebb 4,5/6,5 m lehet

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint folytatható.

b) Az övezetben elkészítendő: az elhagyott pincék felmérése, állag meghatározása, szükséges teendők összefoglalása; legalább egy egységnyi területre (egy-egy tömbre) kiterjedő, de különösen az É-D-i irányú völgyek, árkok, szurdokok mentén vízrendezési tanulmányterv készítése,

8. Sajátos jogintézmények

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

(2) Övezeti jel: Mk-2; Beépítési mód: K (SZ, O)/Sz, O; Beépítési százalék (%):K (3-8)/3; Építménymagasság (m): K/4,5/6,5; telekterület (m²): K/2000. Az Mk-2 jelű szőlőhegyi övezetek elsősorban a hagyományos szőlőművelésű területek a Tenkes hegy gerincvonalához közel, melyek a hagyományos szőlőtermeléssel és borfeldolgozással kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak. „K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (11) bekezdés.

1. Az övezetben elhelyezhető funkció: elsősorban a szőlő-, gyümölcstermeléssel és feldolgozással, borászattal kapcsolatos építmények, borfeldolgozó üzem.

3. A telekalakítás lehetőségei:

a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható illetve 2000 m². Ha a teleknagyság < 800 m ² , akkor ott csak földpince létesíthető (ld. jelen szabályzat 11 § (11) bekezdése.); Ha a telekszélesség < 12,0 m, a telek nem beépíthető; A 10.000 m²-t elérő teleknagyságon birtokközpont létesíthető OTÉK 29. § (5) bekezdés és (6) bekezdés szerint;

b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható illetve 30,0 m. Ha a teleknagyság < 800 m², akkor ott csak földpince létesíthető (ld. jelen szabályzat 11 § (11) bekezdése.); Ha a telekszélesség < 12,0 m, a telek nem beépíthető; A 10.000 m²-t elérő teleknagyságon birtokközpont létesíthető OTÉK 29. § (5) bekezdés és (6) bekezdés szerint;

4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

a) beépítési módja: Kialakult szabadon álló, illetve oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen kivételesen oldalhatáron álló is létesíthető. Oldalhatáron álló beépítés akkor létesíthető, ha a kialakult telekszélesség <18,0 m, de >12,0 m.

b) legnagyobb beépítettsége (%): <800 m² - 0%; (Az adatok az OTÉK-ban foglalt értékektől megengedőbb értékek, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta); 800 ≤ 1500 m² - 6%, de max.75m²); 1500 ≤ 3000 m² - 5%, de max. 120 m²(Az adatok az OTÉK-ban foglalt értékektől megengedőbb értékek, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta); 3000 ≤ 5000 m² - 4%, de max. 150 m²(Az adatok az OTÉK-ban foglalt értékektől megengedőbb értékek, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta); > 5000 m² - 3%, de max. 200 m²

5. A beépítés paraméterei:

a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: <1000 m² teleknagyság esetén egy épület, >1000 m² teleknagyság esetén több épület létesíthető

b)¹³⁰ Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartható vagy 5,0 m. Azokon a telkeken, ahol a meglévő előkert a közút kiszabályozása miatt 0 méterre változik, az előkert mérete új építés esetén 0 méter is lehet.

c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert beépítési mód függvényében: szabadon álló: 6,0 m; oldalhatáron álló: 8,0 m

d)¹³¹ Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 12,0 m

6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K tartható, új épület esetén legfeljebb 4,5/6,5 m lehet

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata: -

7. Egyedi előírások:

a) Az övezetben állattartás a város állattartási rendelete szerint folytatható.

8. Sajátos jogintézmények

a) Építési tilalom: -

b) Elővásárlási jog: -

(3) Az Mk-3 jelű övezet elsősorban gyümölcsösök és egyéb kertek övezete, mely a növénytermesztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezésére szolgál.

(4) Az övezetben építményt elhelyezni teleknagyság függvényében a következők szerint lehet:

a) a 2000 m²-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad, csak földpince létesíthető. Földpincére, terepszint alatti létesítményekre vonatkozó előírást ld. 11. §. (11) bekezdés.

b) a 2000-4000 m² közötti területnagyságú telken 3 %-os beépítettséggel elsősorban a gyümölcstermesztéssel és feldolgozással kapcsolatos épület építhető valamint földpince létesíthető. Földpincére, terepszint alatti létesítményekre vonatkozó előírást ld. 11. §. (11) bekezdés.

c) a 4000 m²-t meghaladó területű telken legfeljebb 3 %-os beépítettséggel a növénytermeléssel és feldolgozással kapcsolatos épület, földpince helyezhető el. Földpincére, terepszint alatti létesítményekre vonatkozó előírást ld. 11. §. (11) bekezdés.

(5) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 3000 m²lehet, a vasútvonallal délről, közvetlenül határos területek esetében 350 m² lehet.

(6) Az Mk-3 jelű gyümölcsösök és egyéb kertek övezetén, több önálló telekből az OTÉK 1. számú melléklete 68. pontja szerint kialakított birtoktesthez birtokközpont hozható létre.

(7) A kialakítható beépítésekre, valamint az elhelyezhető építményekre vonatkozó kikötések:

a) Építményt elhelyezni, meglévő és új ingatlanhatártól legalább 8,0 m elő-, 4,0 m oldal-, és 8,0 m hátsó távolságok megtartásával, szabadon állóan lehet.

b) A létesítendő építmény építménymagassága legfeljebb 5,0 m lehet;

c) Építési engedély kiadásának feltétele, jelen rendelet 5. § (2) bekezdés b) pontja szerint meghatározott részleges közművesítettség biztosítása. Jellemzően magastető fogalmának meghatározását jelen szabályzat 11. § (7) bekezdése tartalmazza.

vízgazdálkodási területek

18. § (1)¹³² A tervezési terület vízgazdálkodási területeit a KSZ és BSZ jelű szabályozási tervlapok tüntetik fel:

a) közcélú nyílt csatorna medre és partja, jelentősebb vízfolyások, vízfelületek V-1 jelű,

b) tavak, nagyobb vízfelületek V-2 jelű

c) kutak és belső védőterületeik V-3 jelű övezetei.

(2) A vízgazdálkodási területeken a vízgazdálkodás, a vízkár elhárítás és az öntözés létesítményei alakíthatók ki.

(3)¹³³ A szabályozási tervben jelölt vízfelületek kialakítása részletes vizügyi szakvélemény alapján létesíthető, tó létesítése vízjogi engedély köteles.

(4)¹³⁴ Az övezetben a vízkárelhárítási építményeken túl, a terven jelölt gyalogos hidak építése létesíthető az illetékes vízügyi hatóság eseti hozzájárulásával.

(5) Az övezetben levő kutak, források védelme a terv szerinti védőterületek beépítetlenül hagyásával biztosítandó.

(6) Vízfolyások szabályozásánál figyelemmel kell lenni:

a) az élőhelyek védelmére,

b) a partvonalak kialakítása növényzettel fedett legyen, beton meder kialakítás nem megengedhető a város területén.

(7)¹³⁵¹³⁶

¹³⁷természetközeli területek

19. §¹³⁸ (1) Siklós természetközeli területeit a KSZ és BSZ jelű szabályozási tervlapok tüntetik fel:

a) mocsár

b) nádas

(2) A természetközeli, Tk jelű területeken építmény nem létesíthető.

¹³⁹BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

20. §¹⁴⁰ (1) Siklós beépítésre nem szánt különleges területeit a KSZ és BSZ jelű szabályozási tervlapok tüntetik fel:

a) temető- Kk-1 _T jelű,

b) honvédelmi terület - Kk-2_H- jelű övezet,

c) a nem közlekedési területbe sorolt fásított parkolók -Kk-3_P – jelű övezet.

(2) Övezeti jel: Kk-1_T; Beépítési mód: SZ; Beépítési százalék (%): K tartható, legfeljebb 500 m2 új építés létesíthető; Építménymagasság (m): K/6,5; Telekterület (m²): K tartható, illetve terv szerint alakítható. A Kk-1_T jelű különleges övezet, a város temetői számára kijelölt területek.

1. Általános előírások:

a) A temetők folyamatos karbantartásáról önkormányzat gondoskodik.

b) A temető bővítési területét a szabályozási terv szerint biztosítani kell. A temető tényleges bővítéséig a jelenlegi vagy a terv szerinti használat folytatható, más célra nem változtatható.

c) A szabályozási terv szerinti fásított parkolók kialakításáról önkormányzat gondoskodik

2. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Megengedett építménymagasság: K/6,5 m

b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -

c) Magastető legnagyobb szélessége: -

d) Tető héjazata közterületről látható oldalon: -

3. Egyedi előírások:

a) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

b) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 40. §-a alapján lehatárolt műemléki környezet esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. rendelkezései szerint kell eljárni.

c) Az országosan védett épület és építmények, valamint azok műemléki környezete esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. rendelkezései szerint kell eljárni.

d) Az országos védelemre terjesztendő építmények esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. rendelkezései szerint kell eljárni. Az országos védelem elmaradása esetén az épület helyi védettségű marad.

e) Az övezetben jelölt, telepítendő fasorokat legalább lombkorona szinten zárt, őshonos növényállománnyal kell kialakítani (ld. OTÉK 25. § (2) bekezdés, OTÉK 5. számú melléklet, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját).

f) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.

(3) A Kk-2_H jellel ellátott övezet a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő honvédelmi terület. Az övezetben honvédelmi létesítmények helyezhetők el. Honvédelmi terület védőterületeire vonatkozó szabályok:

a) 50 m védőtávolságon belül nem helyezhető el közút, távvezeték,

b) 50 m védőtávolságon belül nem létesíthető új turistaút,

c) 100 m védőtávolságon belül nem helyezhető el 5 m magasságot meghaladó építmény,

d) 100 m védőtávolságon belül nem helyezhető el vasút, közúti csomópont, parkolóhely,

e) 400 m védőtávolságon belül nem helyezhető el szálloda, közforgalmi pihenőhely, üdülőtábor, kemping,

f) 500 méteres védőterületen belül új bányatelek nem jelölhető ki, a meglévő bányák nem bővíthetők,

g) 500 és 420 méter közötti területen a meglévő mészkőbánya területe rekultivációs területtel - a környező honvédelmi rendeltetésű területre gyakorolt környezeti hatásokat (állékonyság, zaj, por, rezgés, fény stb.) és a rekultiváció műszaki megoldását is ismertető – Honvédelmi Minisztérium által jóváhagyott – hatástanulmány alapján bővíthető,

h) 1500 m védőtávolságon belül nem helyezhető el káros levegőszennyezést okozó építmény.

i) A város teljes közigazgatási területén sugárzás céljára felhasználandó antenna építmény a Honvédelmi Minisztérium szervezetének engedélyével létesíthető. A kérelemnek tartalmaznia kell:

ia) az antenna(ák) pontos földrajzi koordinátázott, helyszínrajzát,

ib) az antenna(ák) típusát,

ic) az antenna(ák) horizontális és vertikális síkú karakterisztika térképét,

id) az antenna(ák) telepítés utáni sugárzási irányát,

ie) az adó típusát, teljesítményét,

if) az adó frekvencia tartományát, üzemmódját (Modulációs mód),

ig) a sugározni kívánt frekvenciát, vagy frekvencia tartományt

j) A fenti előírások nem vonatkoznak a területen már meglévő építményekre és a honvédelmi objektumokat kiszolgáló újonnan létesítendő építményekre.

k) A fenti védőterületeken létesítendő építmények engedélyezési eljárásaiba (a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 6. melléklet 1. táblázat 36. sora alapján) Honvédelmi Minisztériumot, mint szakhatóságot kell bevonni.

(4) Kk-3_P jelű övezet a nem közlekedési területbe sorolt fásított parkolók számára lehatárolt terület. Kialakításánál az építési engedélyhez kertépítészeti terv készítését rendelheti el az építésügyi hatóság. Az övezetben jelölt, telepítendő fasorokat legalább lombkorona szinten zárt, őshonos növényállománnyal kell kialakítani (ld. OTÉK 25. § (2) bekezdés, OTÉK 5. számú melléklet, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját).

KÖZTERÜLETEK

21. § (1) Siklós igazgatási területén található közterületeit rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához az önkormányzat, mint tulajdonos hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel összefügg, úgy a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4)¹⁴¹ A település közterületein létesíthető eltérő használat az alábbi lehet, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik:

a) hirdető, reklám berendezés-,

b) fix árusító pavilon-,

c) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek-,

d) illemhely építménye-,

e) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak-,

f) szobor, diszkút, pihenő pad-,

g) távbeszélő fülke elhelyezése.

(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások:

a) árusító pavilon legfeljebb 15 m ² alapterülettel, legfeljebb 3,00 m építménymagassággal, magastetős kialakításban létesíthető,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek az egész településben egységes kialakításúak lehetnek,

c) az építmények közműellátása csak földkábellel történhet,

d)¹⁴² közterületen építmény elhelyezés miatt fa kivágás nem végezhető.

(6) A szabályozási terv újonnan kialakítandó közterületei:

-elkerülő közutak,

-újonnan igénybe vett területek feltáró közútjai,

-gyalogos, kerékpáros utak,

-közparkok,

(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, használatának egyéb feltételeit, a használat díját a közterület tulajdonosa külön rendeletben szabályozza.

III. Fejezet

Kulturális Örökségvédelem

22. § (1) A tervezési területen előforduló kultúrtörténeti értékek:

Régészeti terület határa -R-

Régészeti érdekű terület határa -RE-

Műemléki környezet MK

Műemlék M

Történeti kert -K-

Helyi értékvédelmi utcasor HV-HV

Helyi védett épület HV

(2)¹⁴³ A szabályozási tervlapok Siklós ismert régészeti lelőhelyeit határvonallal (–R-) és külön számmal, a régészeti érdekű területeit határvonallal (-R-) tüntetik fel. Jelen szabályzat övezetenként tartalmazza a lelőhellyel érintett ingatlanokat helyrajzi számok szerint. A 2. számú melléklet pedig, a régészeti lelőhelyek összesített listáját tartalmazza, az érintett ingatlanok hrsz-os felsorolásával.

(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkával járó, illetőeg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatást csak a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

(4)¹⁴⁴ Az érintett ingatlanokon minden eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához az illetékes örökségvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

(5)¹⁴⁵ A régészeti érdekű területet érinő tervezés esetén ki kell kérni az illetékes örökségvédelmi hatóság véleményét.

(6) A város közigazgatási területén bárhol – a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül – építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Baranya Megyei múzeumok Igazgatóságát és a KÖH-t.

(7)¹⁴⁶ Siklós műemléki környezetét a szabályozási tervek határvonallal feltüntetik, a területbe tartozó ingatlanok helyrajzi számok szerinti listáját pedig, a 3. és 4. számú mellékletek összesítik.

(8)¹⁴⁷ Siklós országosan védett műemlékeit a szabályozási terv külön-külön feltünteti, azok listáját pedig, a 3. és 4. számú melléklet összesíti, a védett épületek ingatlanjainak hrsz-val, címével, fotóval beazonosítható módon.

(9) Siklós történeti kertje a Siklósi Várkert, melyet a szabályozási terv feltüntet.

(10)¹⁴⁸

(11)¹⁴⁹

(12)¹⁵⁰¹⁵¹

(13)¹⁵² A helyi védett ingatlanok esetében a helyi építési hatóság a tervezett létesítmény környezetét bemutató látványtervvel kiegészíttetheti az építési engedélykérelmet a környezetéhez való illeszkedés igazolására, továbbá építéstörténeti kutatásról szakvéleményt kérhet.

TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME

23. § (1)¹⁵³ A tervezési területen előforduló természeti értékeket a szabályozási tervlapok feltüntetik, a 6. számú melléklet pedig összegzi azokat a következők szerint:

▬ Országos védelemre terjesztendő természetvédelmi területek (- –T – -jelű),

▬ Natura 2000 területei (- - n 2000 - -);

▬ Országos jelentőségű védett természeti érték (● jelű),

▬ Egyedi tájérték(T jelű),

▬ Helyi jelentőségű védett természeti területek(- -he- -jelű),

▬ Helyi jelentőségű védett fasorok- és védelemre javasolt fasorok,

(2)¹⁵⁴ Siklós országos védelemre terjesztendő természetvédelmi területét a szabályozási tervlap tünteti fel (a pontos helyrajzi számonkénti lehatárolásra még nem került sor). A védelem kihirdetéséig a területen a jelenlegi állapotot meg kell őrizni, ennek érdekében:

▬művelési ág változtatást,

▬tereprendezést,

▬bármely telekosztást,

▬épület, építmény elhelyezését engedélyezni tilos!

(3)¹⁵⁵ Siklós országos védelemre terjesztendő természetvédelmi területein az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre.

(4)¹⁵⁶¹⁵⁷

(5)¹⁵⁸ Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet„Natura 2000” Siklóson érintett területeit a Külterületi tervlapok (SZ-9 és SZ-10 rajzszámú) tüntetik fel, a 6. számú melléklet pedig, helyrajzi számok szerint is tartalmazza felsorolásukat.

(6) A „Natura 2000”-el érintett területeken bármely beavatkozás az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(7) A gyep, erdő, nádas területeket érintő művelési ágváltoztatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárások során – védettség esetén – be kell szerezni az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyét, illetve az eljárás során meg kell kérni a szakhatósági állásfoglalását.

(8) Siklós egyedi tájértékeit a szabályozási terv tünteti fel, jelen rendelet 6.számú melléklete pedig felsorolásban összesíti azokat. Az egyedi tájértékek fennmaradása érdekében bármely, az azokat érintő tevékenységekkel kapcsolatos eljárásba a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságát, az illetékes Természetvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(9) Siklós helyi jelentőségű védett természeti területeit a szabályozási terv tünteti fel, jelen rendelet 6.számú melléklete pedig felsorolásban összesíti azokat.

(10) Siklós –ht- jellel jelölt helyi jelentőségű természetvédelmi területein építmények elhelyezése jelen rendelet alapján, az önkormányzat természetvédelmi rendeletével összhangban történhet.

(11) A táj jellegének megőrzése valamint a természeti értékek és az egyedi tájértékek fennmaradása érdekében, a következő felszíni tájsebeket rendezni kell:

-Siklósi téglagyár északi és déli részeit, a jóváhagyott tájrendezési terv alapján. A gyurgyalag telepek védelméről a rendezés során gondoskodni kell!

-Siklósi Orgoványos dűlőben elhelyezkedő homokbányát. Tájrendezési terv készítendő, melyben az itt fészkelő madarak költőhelyét fenn kell tartani.

-Siklósi volt határőrségi gyakorlótéren létesített anyag-nyerőhelyet. Tájrendezési terv készítendő, melyben a gyurgyalag telepek védelméről gondoskodni kell!

-Szeméttelep rekultivációját tájrendezési terv alapján.

(12) Utak építésekor, felújításakor vagy javításakor a felszínt rendezni kell, a megbolygatott felületek gyepesítését el kell végezni, az érintett fák, fasorok védelmét biztosítani kell. Legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani, kivéve ha a terv másképpen rendelkezik.

(13) A szabályozási tervek szerinti védőfásítások elvégzése a mindenkori tulajdonos, kezelő feladata.

(14)¹⁵⁹ A közterületen lévő fák, fasorok csonkolása vagy kivágása csak akkor végezhető, ha

a) ¹⁶⁰a fa egészségi állapota,

b) a baleset-elhárítás,

c) vagy közegészségügyi szempontok azt elkerülhetetlenül szükségessé teszik.

(15)¹⁶¹

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

24. § (1) Az ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési-, tereprendezési-, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásában a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul.

(2) Bármely építési tevékenységhez szükséges ásványi nyersanyagok (homok, kavics, agyag, stb) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) származhatnak.

IV. Fejezet

A környezet védelme A környezet és természet védelme

Általános követelmények

25. §¹⁶² (1) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

(2) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

(3) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(4) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

(5) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(6) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

Környezetterhelési határértékek

26. §¹⁶³ (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

Speciális eljárási szabályok

27. §¹⁶⁴ (1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

(2) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(3) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(4) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.”

Záró rendelkezések

28. § (1)¹⁶⁵ Ez a rendelet 2009. október 26. napján lép hatályba és a továbbiakban Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 30/2004. (XI. 26) számú, a város helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletével egységes szerkezetben alkalmazandó.

29. §¹⁶⁶ E rendelet 6. § (4) bekezdésének és a 17. § (2) bekezdésének rendelkezései – az építtető kérésére – a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatóak.

30. §¹⁶⁷ E rendelet 5. § (8) bekezdésének 2. pontja, 7. § (4) bekezdésének, valamint a 8. § (4) bekezdésének és (6) bekezdésének, 7. mellékletének rendelkezései – az építtető kérésére – a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatóak.

31. §¹⁶⁸ E rendelet - az építtető kérésére - a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható.

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet

4. melléklet

5. melléklet

6. melléklet

7. melléklet¹⁶⁹

Hátsókert méretének meghatározása

	A
1	Ha TH ≤ 40 m akkor HK legalább 6,0 m (vagy legalább a megengedett legnagyobb építménymagasság)
2	Ha 40 m < TH ≤ 60 m akkor HK legalább 12,0 m,
3	Ha 60 m < TH ≤ 80 m akkor HK legalább 18,0 m,
4	Ha TH ≥ 80 m akkor az építési hely legfeljebb 50,0 m mély

8. melléklet

9. melléklet

10. melléklet¹⁷⁰

Függelék

(A melléklet szövegét a(z) függelék.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

Beiktatta a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁴

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

⁵

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

⁶

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁷

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

⁸

Hatályon kívül helyezte a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁹

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁰

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

¹¹

Hatályon kívül helyezte a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet

¹²

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹³

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁴

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁵

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

¹⁶

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁷

Beiktatta a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁸

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁹

Hatályon kívül helyezte a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

²⁰

Hatályon kívül helyezte a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

²¹

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

²²

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

²³

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

²⁴

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

²⁵

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

²⁶

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

²⁷

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

²⁸

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

²⁹

Hatályon kívül helyezte a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

³⁰

Hatályon kívül helyezte a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

³¹

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

³²

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

³³

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018. 01. 01.

³⁴

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

³⁵

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

³⁶

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

³⁷

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

³⁸

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

³⁹

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁴⁰

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁴¹

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

⁴²

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁴³

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

⁴⁴

Az 5. § a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵

Az 5. § (8) bekezdése a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶

A 6. § a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷

A 6. § (7a) bekezdését a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (III. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

⁴⁸

A 7. § a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹

A 7. § (5) bekezdését a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

⁵⁰

A 8. § a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

⁵¹

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁵²

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

⁵³

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁵⁴

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁵⁵

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet módosította. Hatálybalépés 2018.01.01.

⁵⁶

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

⁵⁷

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

⁵⁸

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

⁵⁹

Hatályon kívül helyzte a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

⁶⁰

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

⁶¹

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁶²

A 10. § a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (III. 6.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

⁶³

A 10. § (12) bekezdését a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

⁶⁴

A 10. § (13) bekezdését a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

⁶⁵

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁶⁶

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

⁶⁷

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁶⁸

A bekezdés szövegét a 4/2020. (II.5.) rendelet állapította meg. Hatálybalépés 2020. március 6.

⁶⁹

Módosította az 1/2020. (I. 7.) önkormányzati rendelet.

⁷⁰

Hatályon kívül helyezte a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet. A 11. § (2) bekezdését a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

⁷¹

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁷²

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

⁷³

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁷⁴

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

⁷⁵

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

⁷⁶

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

⁷⁷

Hatályon kívül helyzte a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

⁷⁸

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

⁷⁹

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

⁸⁰

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁸¹

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

⁸²

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

⁸³

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁸⁴

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

⁸⁵

A 12. § (4) bekezdése a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (III. 6.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁶

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

⁸⁷

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁸⁸

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

⁸⁹

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

⁹⁰

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

⁹¹

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

⁹²

Hatályon kívül helyezte a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁹³

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁹⁴

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

⁹⁵

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

⁹⁶

Hatályon kívül helyzte a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

⁹⁷

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

⁹⁸

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

⁹⁹

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

¹⁰⁰

Hatályon kívül helyzte a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁰¹

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁰²

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁰³

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁰⁴

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁰⁵

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

¹⁰⁶

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁰⁷

Hatályon kívül helyzte a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁰⁸

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁰⁹

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹¹⁰

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹¹¹

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

¹¹²

Hatályon kívül helyzte a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

¹¹³

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹¹⁴

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹¹⁵

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹¹⁶

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

¹¹⁷

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹¹⁸

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹¹⁹

Módosította a 19/2012. (VII.10.) számú önkormányzati rendelet.

¹²⁰

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹²¹

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹²²

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

¹²³

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹²⁴

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

¹²⁵

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

¹²⁶

A 17. § a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁷

A 17. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (III. 6.) önkormányzati rendelete 6. §-a szerint módosított szöveg.

¹²⁸

A 17. § (1) bekezdés 5. pont b) alpontja a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (III. 6.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁹

A 17. § (1) bekezdés 5. pont d) alpontja a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (III. 6.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁰

A 17. § (2) bekezdés 5. pont b) alpontja a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (III. 6.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³¹

A 17. § (2) bekezdés 5. pont d) alpontja a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (III. 6.) önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³²

A 18. § (1) bekezdése a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

¹³³

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

¹³⁴

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

¹³⁵

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹³⁶

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

¹³⁷

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹³⁸

A 19. § a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁹

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁴⁰

A 20. § a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴¹

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁴²

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁴³

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁴⁴

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁴⁵

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁴⁶

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁴⁷

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁴⁸

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

¹⁴⁹

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

¹⁵⁰

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁵¹

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

¹⁵²

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁵³

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁵⁴

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁵⁵

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁵⁶

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁵⁷

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

¹⁵⁸

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁵⁹

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁶⁰

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁶¹

A bekezdés szövegét a 28/2017. (XII. 29.) rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2018.01.01.

¹⁶²

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁶³

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁶⁴

Módosította a 25/2015. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁶⁵

Módosította a 24/2009. (X.23.) számú önkormányzati rendelet.

¹⁶⁶

A 29. §-t a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

¹⁶⁷

A 30. §-t a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

¹⁶⁸

A 31. §-t a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.

¹⁶⁹

A 7. melléklet a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁰

A 10. melléklet a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 10. melléklet a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 10. melléklet a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (III. 6.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg. A 10. melléklet a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg. A 10. melléklet a Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.