Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete
a város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról szóló 30/2004. (XI. 26.) számú önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 03. 01- 2022. 03. 02Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete
a város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról szóló 30/2004. (XI. 26.) számú önkormányzati rendelet módosításáról
Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az integrált településfejlesztési stratégiáról, és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek és államigazgatási szervek véleményének kikérésével a város közigazgatási területének helyi építési szabályairól szóló 30/2004. (XI. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el:
1. § A város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról szóló Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2004 (XI.26..) önkormányzati rendelete 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A tervezési terület építésügyi szempontból
a) beépítésre szánt területre és
b) beépítésre nem szánt területre osztott.
(2) A tervezési területen a közművesítettség kötelező mértéke övezetenként szabályozott.
a) Ahol az építési engedély kiadása teljes közművesítettséghez kötött, ott az OTÉK 8. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell biztosítani, továbbá a nagyvárosi lakó-, a kisvárosi lakó-, a településközpont vegyes-, központi vegyes-, az üdülő-, a különleges övezetekben, illetve a zöldterületeken légkábel csak a jelenleg meglévő nyomvonal mentén, ahhoz 50 cm távolságon belül létesíthető.
b) Ahol az építési engedély részleges közművesítéshez kötött, ott az OTÉK 8. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott részleges közművesítés feltételeinek biztosítása mellett, a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott egyedi közművel történő szennyvíztisztítást és szennyvízelhelyezést kell biztosítani.
(3) Bármely közműberendezés számára telek kialakítható a szükséges nagyságban, az övezetre előírt kialakítható legkisebb telekméretet ezen esetekben nem kell betartani.
(4) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek védelmi kategóriáit – kulturális örökségvédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi – a tervlapok tüntetik fel, továbbá jelen rendelet 22. §, 23. §, 25. §, 26. §, 27. §-ai tartalmazzák.
(5) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek vízvédelmi területbe eső részein építeni csak a védőterületet lehatároló határozatban foglaltak alapján, illetve a hatályos kormányrendelet előírásai szerint lehet.
(6) A beépítésre nem szánt területen, a 2. pontban foglaltakon túl, új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b) közérdeket nem sért.
(7) A beépítésre nem szánt terület termőföldi részletein bármely építmény létesítéséhez, létrehozásához és módosításához a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.
(8) Az igazgatási terület beépítésre szánt területei
a) lakó- (L jelű):
aa) nagyvárosias lakó- (Ln-1-),
ab) kisvárosias lakó- (Lk-1-, Lk-2-, Lk-3Bel-, Lk-4Cs- Lk-5-),
ac) 1.3. kertvárosias lakó- (Lke-1-, Lke-2-, Lke-3-, Lke-4-, Lke-5-),
ad) 1.4. falusias lakó- (Lf-1-, Lf-2-, Lf-3-),
b) vegyes- (V jelű):
ba) 2.1. településközponti vegyes- (Vt-1-),
bb) 2.2. Településközponti vegyes- (Vt-2-),
bc) 2.3. központi vegyes- (Vk-1-),
c) gazdasági- (G jelű):
ca) 3.1. kereskedelmi, szolgáltató terület- (Gksz-1-, Gksz-2-, Gksz-3-),
cb) 3.2. ipari terület- (Gip-1-),
d) üdülő- (Ü jelű): üdülőházas- (Üü-1-),
e) különleges területekre tagolódnak (K jelű):
ea) 5.1. nagykiterjedésű sportolási területek (K-1Sp, V,Sz-),
eb) 5.2. strand (K-2St-),
ec) 5.3. nagytelkes gyógyszálló, gyógyüdülő, konferencia központ- (K-3Gy,Sz,O-),
ed) 5.4. ligetes vásárok, kiállítások, növény- és állatkertek területe (K-4Vá,Nk-),
ee) 5.5. a borút hagyományos szőlőművelésű területe, pincékkel, pincesorokkal (K-5Sz-, K-6Sz-),
ef) 5.6. települési szintű szolgáltató, karbantartó, városüzemeltetési- (K-7vü-),
eg) 5.7. mezőgazdasági célú gazdasági létesítmények elhelyezésére szolgáló különleges területek (K-8mg-),
eh) 5.8. bányák (K-9B-)
(9) A beépítésre szánt területekre vonatkozó főbb szabályozási elemeket az alábbiakban értelmezett övezeti jel tartalmazza: Övezeti jel: Lk-3Bel; Beépítési mód: K(O,Ikr,Z,Sz,)/O/Z/Sz; Beépítési %: K(35-25)/30/35; Építménymagasság (m): K/16,0/3,5; Telekterület (m2); K/1000.
a) Az övezeti jelben a betűjel a területfelhasználásra utal, a szám pedig az azonos területfelhasználáson belül eltérő karakterű, illetve használatú al-övezetek számát mutatja.
b) Az övezeti jelben indexszel feltüntetett betűjel az elsődleges használatra utal, melyek jelentése a következő:
ba) Bel - a történeti belváros -,
bb) Cs - aprótelkes zártsorú –csoportházas beépítés területe,
bc) Sp - sportolással kapcsolatos -,
bd) St - szabadidős létesítmények, strand, látványfürdő -,
be) Vá - vásárok, szabadtéri rendezvények -,
bf) Nk - ligetes növényesíthető növénykertek, arborétumok -,
bg) H - egészségügyi létesítmények, kórház -,
bh) Gy - gyógyászattal kapcsolatos gyógyszálló, gyógyüdülő -,
bi) O - oktatási célú -,
bj) Sz - szállodák, kereskedelmi szálláshelyek -,
bk) V - vendéglátó létesítmények -,
bl) Mg - mezőgazdasági célú létesítmények -,
bm) B - bányatelek létesítményeinek, építményeinek, épületeinek -,
bn) Vü - települési szintű szolgáltató, karbantartó, városüzemeltetés létesítményeinek elhelyezésére szolgáló területek,
bo) T - temető,
bp) Busz - utóbusz pályaudvar,
bq) P - fásított parkoló.
c) A beépítési mód sorában a “K” betűjel után zárójelben levő betűjelek az övezetben kialakult beépítési módokat mutatják, a betűjelek sorrendje többségi előfordulást is tükröz. A “/” jelekkel elválasztott betűjelek a beépítési módra vonatkozó, szabályozási tervben rögzített lehetőséget mutatják, a betűjelek sorrendje elsőbbséget is jelent, tehát a beépítési mód kizárásos alapon kerülhet meghatározásra a részletes övezeti előírás szerint.
d) A beépítettség (%) sorában a “K” betűjel kialakult állapotra utal, ahol utána zárójelben két szám következik, ott az a kialakult teleknagyság függvényében meghatározott legkisebb és legnagyobb beépíthetőséget mutatja (ld. jelen előírás 4. § (11) bekezdésének a.) pontját is). A “/” jel utáni első szám az övezet újonnan kialakítható telkeinek maximális beépíthetőségét mutatja. Ahol második szám van, az a saroktelek eltérő beépíthetőségére, vagy más övezeti sajátosságra utal, melyet a szabályzat övezetenként részletez.
e) Az építménymagasság (m) sorában a “K” betűjel és ahol előfordul, a zárójelben levő szám kialakult állapotra utal (ld. jelen előírás 4. § (11) bekezdésének a.) pontját is). A “/” jel utáni első szám az övezetben létesíthető maximális építménymagasságot mutatja. Ahol második szám is van, az általában a kialakítható épület/építmény legnagyobb vagy legkisebb homlokzatmagasságát jelenti, melyet a szabályzat övezetenként részletez.
f) A teleknagyság (m2) sorában a “K” betűjel kialakult állapotra utal (ld. jelen előírás 4. § (11) bekezdésének a.) pontját is). A “/” jel utáni szám az övezetben kialakítható teleknagyság legkisebb méretét mutatja.
(10) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területei
a) közlekedési- és közműelhelyezési- (Köu jelű):
aa) 1.1. főút, forgalmi út (Köu-1-),
ab) 1.2. városi forgalmi út (Köu-2-),
ac) 1.3. városi gyűjtőút (Köu-3-),
ad) 1.4. városi kiszolgáló utak (Köu-4-),
ae) 1.5. kisebb kiszolgáló -, zsák -, vegyesforgalmú utak(magánút) (Köu-5-),
af) 1.6. gyalogos terek, burkolt felületek (Köu-6-),
ag) 1.7. gyalogosforgalmú út (Köu-7GY-),
ah) 1.8. kerékpárút (Köu-8kerék-),
ai) 1.9. lovas út (Köu-9lovas-),
aj) 1.10. szőlőhegyi kiszolgáló út (Köu-10-),
ak) 1.11. kötöttpályás közlekedési vonal-vasút (Kök-),
b) zöld- (Z jelű):
ba) 2.1. zöldfelület 0 %-os beépítettséggel (Z-1-),
bb) 2.2. ligetes zöldfelület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel (Z-2)
c) erdő- (E jelű):
ca) 3.1. védelmi erdő (E-v-),
cb) 3.2. gazdasági erdő (E-g-),
cc) 3.2. turisztikai erdő (E-t-),
d) mezőgazdasági- (M jelű):
da) 4.1. Általános mezőgazdasági területre, melyek alövezetei: Szántók (Má-1-), Gyepfelületek (Má-2-), Nádas, mocsár felületek (Má-3-),
db) 4.2. Kertes területekre, melyek alövezetei: Szőlőhegyi területek (Mk-1-, Mk-2-), Egyéb kertes, gyümölcsös területek (Mk-3-),
e) vízgazdálkodási terület:
ea) 5.1. jelentősebb árok, vízfolyás (V-1-),
eb) 5.2. tó, nagyobb vízfelület (V-2-),
ec) 5.3. vízbeszerzési terület (V-3-),
f) természetközeli területek (Tk jelű)
g) Különleges beépítésre nem szánt területekre tagolódnak (Kk jelű):
ga) 7.1. temető (Kk-1T-),
gb) 7.2. honvédelmi terület (Kk-2H-),
gc) 7.3. nem közlekedési területbe sorolt fásított parkolók (Kk-3P-),
(11) Siklós településrendezési feladatainak megvalósítását biztosító sajátos jogintézménye: Elővásárlási jog (Étv. 17. § d) pont).
(12) Az Önkormányzat településrendezési feladatainak megvalósítását biztosító, elővásárlási joggal terhelt területeket, ingatlanokat, helyrajzi számukkal jelen rendelet övezetenként és a 6. függelékben összesítve is tartalmazza.”
2. § A város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról szóló Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2004 (XI.26..) önkormányzati rendelete 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Övezeti jel: Vk-1. Beépítési mód: K(SZ,O,Z)/SZ/Z; Beépítési százalék (%): K/50; Építménymagasság (m): K/8,5; Telekterület (m2): K/2000. A Vk-1 jelű övezet a 8,5 m építménymagasságot meg nem haladó, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló intézmények épületeinek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása ld. 4. § (11) bekezdés.
1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 17. §. (2) bekezdés: 1. 2. 3. 4. 5. 7. és 8. pontja szerinti építmények, valamint kivételesen (3) bekezdés 2. pontja szerint lakóépület, továbbá emeleti szinteken és tetőtérben lakások létesíthetők. OTÉK 17. §. (2) bekezdés 2. és 7. pontja esetében jelentős teherforgalmat eredményező raktározási, nagykereskedelmi, stb. létesítmény kizárt.
2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.
3. A telekalakítás lehetőségei: Nyeles telek nem létesíthető.
a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, illetve 2000 m2,
b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, illetve 25,0 m
4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
a) beépítési módja: Kialakult szabadon álló, oldalhatáron álló, illetve zártsorú beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, kivételesen zártsorúan csatlakozó is létesíthető,
b) legnagyobb beépítettsége: 50 %. Műemlékek, műemléki együttesek esetében a kialakult beépítés védendő, a beépítettség növelése csak a örökségvédelmi hatóság hozzájárulása alapján létesíthető. Ahol a kialakult beépítés a táblázatban foglalt adat mértékét meghaladja, ott a lebontott vagy kialakult beépítés visszaépíthető.
c) legkisebb zöldfelület: 30 %.
5. A beépítés paraméterei:
a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület is lehet
b) Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények száma: OTÉK 1. számú melléklet 45. pontja szerint
c) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K, ill. 12,0 m. Kialakult állapot szerint 0,0 m lehet akkor is, ha az új utcavonal útszélesítés következtében az eredeti beépítés szanálása után megváltozik.
d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert szabadon álló, zártsorú beépítési mód esetén: K, ill. 6,0/12 m. A városfal mellett 12,0 m-es oldalkert tartandó. Ha a kialakult oldalkert szabadon álló -, illetve bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (saroktelken, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén) <6,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén <9,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert szabadon álló -, illetve bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (saroktelken, váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. §. (5) bekezdése szerint kell eljárni.
e) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert oldalhatáron álló beépítési mód esetén: K, ill. 9,0 m
f) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 8,5 m. Ettől eltérni kivételesen ott lehet, ahol a tényleges építménymagasság szerint az OTÉK 35. § (4) bekezdés alapján a hátsókert 6,0 m-re csökkenthető.
6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:
a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 8,5 m.
b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -
c) Magastető legnagyobb szélessége: -
d) Tető héjazata: -
7. Egyedi előírások:
a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.
b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.
c) A terv szerinti műemléki jelentőségű terület esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint kell eljárni.
d) A Vár állagmegóvását el kell végezni és hasznosítását meg kell oldani;
e) A Várfal és Városfal rekonstrukciója során „a gyilokjáró”-t újra körbe járhatóvá kell alakítani,
f) A Várkert rekonstrukcióját kertészeti terv alapján el kell végezni, „Kanizsai Dorottya kertje” visszaállítandó.
g) Az újonnan kialakítandó létesítményekhez telken belül biztosítani kell a dolgozói, valamint a kiszolgáló gépjárművek várakozó helyeit. Ezen felül a vendégforgalomból számított parkolási igény, a terv szerinti közterületi fásított parkolóban is biztosítható.
h) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.
8. Sajátos jogintézmények:
a) Építési tilalom: -
b) Elővásárlási jog: 999, 1001, 1041, 1042, 1044, 1045, 1046, 1047, 1049, 1050, 1051, 1052, 1085, 1095, 1096, 1089/1, 1090, 1091, 1097, 1098/1, 1098/2, 1103/2, 1103/3, 1103/4, 1103/5, 1103/6, 1104, 1105, 1174.
(2) Övezeti jel: Vk-2. Beépítési mód: Z. Beépítési %: 80. Építménymagasság (m): 6,0 m. Telekterület (m2): 1000. A Vk-2 jelű övezet a 6,0 m építménymagasságot meg nem haladó, közösségi és piacterek, egyéb közösségi intézmények elhelyezésére szolgál.
1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 17. §. (2) bekezdés 1.2.3.4. pontja szerinti építmények, valamint közösségi tér, piactér kapcsolódó felépítményekkel, lakás nem létesíthető.
2. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 17. §. (2) bekezdés 1.2.3.4. pontja szerinti építmények, valamint közösségi tér, piactér kapcsolódó felépítményekkel, lakás nem létesíthető.
3. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.
4. A telekalakítás lehetőségei:
a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, illetve 1000 m2.
b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, illetve 25,0 m.
5. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
a) beépítési módja: zártsorú
b) legnagyobb beépítettsége: 80 %
c) legkisebb zöldfelület: 10 %.
6. A beépítés paraméterei:
a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület is lehet
b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: 0,0 m
c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert 0,0 m
d) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 6,0 m.
7. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:
a) Megengedett építménymagasság: 6,0 m.
b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -
c) Magastető legnagyobb szélessége: -
d) Tető héjazata: -
8. Egyedi előírások: Az övezetben a parkolóigény saját telken, vagy 500 méteren belül közterületen, vagy magánterület parkolójában kell biztosítani.
9. Sajátos jogintézmények: elővásárlási jog: 1060, 1063, 1064.
(3) Övezeti jel: Vt-1. Beépítési mód: K(SZ,Z,O,)/ SZ/Z. Beépítési %: K/60. Építménymagasság (m): K/7,5/4,5 m. Telekterület (m2): K/2000. A Vt-1 jelű övezet összefüggő kertes, a 7,5 m építménymagasságot meg nem haladó, lakó és elsősorban települési szintű igazgatási intézmények épületeinek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása: ld. 4. § (11) bekezdés.
1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 16. §. (2) bekezdés 1. 2. 3. 5. 6. 7. pontja szerinti építmények.
2. A közművesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.
3. A telekalakítás lehetőségei: Bármely telekalakítás végezhető, nyeles telek nem létesíthető.
a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, illetve 2000 m2. Ettől eltérni kivételesen akkor lehet, ha a tényleges használatnak ennél kisebb telek kialakítása is megfelel.
b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, illetve 16,0 m.
4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
a) beépítési módja: Kialakult szabadon álló, zártsorúan csatlakozó ill. oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló legyen, vagy kivételesen zártsorúan csatlakozóvá fejleszthető.
b) legnagyobb beépítettsége: K, illetve 60 %
c) legkisebb zöldfelület: 30 %.
5. A beépítés paraméterei:
a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület is lehet.
b) Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények: OTÉK 1. számú melléklet 45. pontja szerint.
c) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K tartandó, illetve 8,0 m. Kialakult állapot szerint 0,0 m lehet akkor is, ha az új utcavonal útszélesítés következtében az eredeti beépítés szanálása után megváltozik.
d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert szabadon álló beépítési mód esetén: K, illetve 5,0 m. Ha a kialakult oldalkert, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (szabadon álló, illetve váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken) <5,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén <8,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén amikor az oldalkertek szomszédosak (szabadon álló - illetve váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.
e) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert zártsorúan csatlakozó beépítési mód esetén: K, illetve 4,0 m. Ha a kialakult oldalkert, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (szabadon álló, illetve váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken) <5,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén <8,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén amikor az oldalkertek szomszédosak (szabadon álló - illetve váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.
f) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert oldalhatáron álló beépítési mód esetén: K, illetve 8,0 m. Ha a kialakult oldalkert, bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (szabadon álló, illetve váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken) <5,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó. Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén <8,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó. Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén amikor az oldalkertek szomszédosak (szabadon álló - illetve váltakozó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb, mint OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság, ott minden esetben jelen rendelet 2. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.
g) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 7,5 m.
6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:
a) Megengedett építménymagasság: K, ill. 7,5/4,5/8,5 m. Udvari épületszárny építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet; A 1264 helyrajzi számú ingatlan tekintetében a megengedett maximális építménymagasság: 8,5 m.
b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -
c) Magastető legnagyobb szélessége: -
d) Tető héjazata: -
7. Egyedi előírások:
a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.
b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.
c) Jelen rendelet 2. számú függelékében felsorolt helyi védett épületeken külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási munkát végezni, a város Helyi Építészeti Értékvédelem tárgyában megalkotott külön rendeletében meghatározott, a konkrét ingatlanra vonatkozó előírás szerint lehet.
d) Az övezetben a város állattartási rendelete szerint állattartási tilalom van.
8. Sajátos jogintézmények:
a) Építési tilalom: -
b) Elővásárlási jog: 1107, 1109, 1110, 1111, 1186/1-9, 1187, 1206, 1207, 1208, 1209/1, 1209/2.
(4) Övezeti jel: Vt-2. Beépítési mód: Z. Beépítési %: 60. Építménymagasság (m): K/7,5 m. Telekterület (m2): 600. A Vt-2 jelű övezet összefüggő kertes, a 7,5 m építménymagasságot meg nem haladó, lakó és elsősorban települési szintű igazgatási intézmények épületeinek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása: ld. 4. § (11) bekezdés.
1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 16. §. (2) bekezdés 1. 2. 3. 5. 6. 7. pontja szerinti építmények.
2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.
3. A telekalakítás lehetőségei: Bármely telekalakítás végezhető, nyeles telek nem létesíthető.
a) A kialakítható telek legkisebb területe: 600 m2.
b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: -
4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
a) beépítési módja: zártsorú
b) legnagyobb beépítettsége: 60 %
c) legkisebb zöldfelület: 10 %.
5. A beépítés paraméterei:
a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület is lehet
b) Az övezet telkein elhelyezhető melléképítmények: OTÉK 1. számú melléklet 45. pontja szerint
c) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: 0,0 m
d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: -
e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 7,5 m
6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:
a) Megengedett építménymagasság: K, illetve 7,5 m.
b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -
c) Magastető legnagyobb szélessége: -
d) Tető héjazata: -”
3. § A város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról szóló Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2004 (XI.26..) önkormányzati rendelete 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Övezeti jel: Gksz-1. Beépítési mód: K(SZ/Z)/SZ. Beépítési %: K/50. Építménymagasság (m): K/12,5 m. Telekterület (m2): K/2000. A Gksz-1 jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, térségi szintű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása: ld. 4. § (11) bekezdés.
1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. §. (2) bekezdés 1., 2., 3., 4., 5. pontja, valamint kivételesen elhelyezhető (3) bekezdés 1., 2. pontja szerinti építmények. Kivételesen építmények az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével, továbbá akkor helyezhetők el, ha az építési telek meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekméretet, azaz > 2000 m2.
2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.
3. A telekalakítás lehetőségei:
a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 2000 m2.
b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható ill. 30,0 m
4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
a) beépítési módja: kialakult szabadon álló, illetve zártsorú beépítés tartható, új beépítés szabadon álló lehet.
b) legnagyobb beépítettsége: K, ill. 50 %
c) legkisebb zöldfelület: K, ill. 30 %.
5. A beépítés paraméterei:
a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető
b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K/0,0, ill. 8,0/12,0/24,0 m. A Harkányi út mentén, ligetesen fásított 24,0 m távolság tartandó a terv szerint (ld. 4. §. (13) bekezdés). Kialakult állapot szerint, továbbá, ha a közlekedési területek legalább 12,0 m-es építési területe csak így biztosítható, 0,0 m-es előkert is tartható, illetve kialakítható. Saroktelek esetén legalább az egyik előkert 12,0 (vagy 24,0) m, másik 8,0 m legyen. A 12,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki. Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 150 m2 nagyságú porta, iroda, kisebb üzlet számára épület létesíthető, amennyiben a terv másképpen nem rendelkezik; A táblázat adataitól eltérni azon esetekben lehet, ahol a kialakult beépítés(ek) miatt az elő-, oldal-, ill. hátsókert nagysága nem biztosítható. Az eltérés olyan mértékű lehet, hogy a kialakult épület, építmény tényleges építménymagasságából OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott védőtávolságok biztosíthatók legyenek. A megszűnő szennyvíztisztítóval, illetve lakóterülettel határos telekhatárok mentén oldal-, ill. hátsókert egyaránt legalább 18,0 m, ahol legalább többszintes növényállomány telepítendő (ld.: OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, jelen rendelet 4. § (12) bekezdését). Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.
c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert szabadon álló beépítési mód esetén: K, ill. 7,0/15,0 m. A Harkányi út mentén, ligetesen fásított 24,0 m távolság tartandó a terv szerint (ld. 4. §. (13) bekezdés). Kialakult állapot szerint, továbbá, ha a közlekedési területek legalább 12,0 m-es építési területe csak így biztosítható, 0,0 m-es előkert is tartható, illetve kialakítható. Saroktelek esetén legalább az egyik előkert 12,0 (vagy 24,0) m, másik 8,0 m legyen. A 12,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki. Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 150 m2 nagyságú porta, iroda, kisebb üzlet számára épület létesíthető, amennyiben a terv másképpen nem rendelkezik; A táblázat adataitól eltérni azon esetekben lehet, ahol a kialakult beépítés(ek) miatt az elő-, oldal-, ill. hátsókert nagysága nem biztosítható. Az eltérés olyan mértékű lehet, hogy a kialakult épület, építmény tényleges építménymagasságából OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott védőtávolságok biztosíthatók legyenek. A megszűnő szennyvíztisztítóval, illetve lakóterülettel határos telekhatárok mentén oldal-, ill. hátsókert egyaránt legalább 18,0 m, ahol legalább többszintes növényállomány telepítendő (ld.: OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, jelen rendelet 4. § (12) bekezdését).
d) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert zártsorú beépítési mód esetén: K, ill. 7,0 m. A Harkányi út mentén, ligetesen fásított 24,0 m távolság tartandó a terv szerint (ld. 4. §. (13) bekezdés). Kialakult állapot szerint, továbbá, ha a közlekedési területek legalább 12,0 m-es építési területe csak így biztosítható, 0,0 m-es előkert is tartható, illetve kialakítható. Saroktelek esetén legalább az egyik előkert 12,0 (vagy 24,0) m, másik 8,0 m legyen. A 12,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki. Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 150 m2 nagyságú porta, iroda, kisebb üzlet számára épület létesíthető, amennyiben a terv másképpen nem rendelkezik; A táblázat adataitól eltérni azon esetekben lehet, ahol a kialakult beépítés(ek) miatt az elő-, oldal-, ill. hátsókert nagysága nem biztosítható. Az eltérés olyan mértékű lehet, hogy a kialakult épület, építmény tényleges építménymagasságából OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott védőtávolságok biztosíthatók legyenek. A megszűnő szennyvíztisztítóval, illetve lakóterülettel határos telekhatárok mentén oldal-, ill. hátsókert egyaránt legalább 18,0 m, ahol legalább többszintes növényállomány telepítendő (ld.: OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, jelen rendelet 4. § (12) bekezdését).
e) Az övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 12,5/15,0 m. A Harkányi út mentén, ligetesen fásított 24,0 m távolság tartandó a terv szerint (ld. 4. §. (13) bekezdés). Kialakult állapot szerint, továbbá, ha a közlekedési területek legalább 12,0 m-es építési területe csak így biztosítható, 0,0 m-es előkert is tartható, illetve kialakítható. Saroktelek esetén legalább az egyik előkert 12,0 (vagy 24,0) m, másik 8,0 m legyen. A 12,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki. Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 150 m2 nagyságú porta, iroda, kisebb üzlet számára épület létesíthető, amennyiben a terv másképpen nem rendelkezik; A táblázat adataitól eltérni azon esetekben lehet, ahol a kialakult beépítés(ek) miatt az elő-, oldal-, ill. hátsókert nagysága nem biztosítható. Az eltérés olyan mértékű lehet, hogy a kialakult épület, építmény tényleges építménymagasságából OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott védőtávolságok biztosíthatók legyenek. A megszűnő szennyvíztisztítóval, illetve lakóterülettel határos telekhatárok mentén oldal-, ill. hátsókert egyaránt legalább 18,0 m, ahol legalább többszintes növényállomány telepítendő (ld.: OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, jelen rendelet 4. § (12) bekezdését).
6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:
a) Megengedett építménymagasság: K, illetve 12,5 m.
b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -
c) Magastető legnagyobb szélessége: -
d) Tető héjazata: -
7. Egyedi előírások:
a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.
b) Az övezetben jelölt, telepítendő fasorokat legalább lombkorona szinten zárt, őshonos növényállománnyal kell kialakítani (ld. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját).
c) Állattartás az övezetben a város állattartási rendelete szerint lehet
8. Sajátos jogintézmények:
a) Építési tilalom: -
b) Elővásárlási jog: -
c) Beültetési kötelezettség: Az övezet Gordisai út menti, megszűnő szennyvíztisztítóval határos kertjeire a szabályozási terv beültetési kötelezettséget ábrázol. A szabályozási tervlap, illetve a helyi építési szabályzat vonatkozó részletes előírásai megjelölik az érintett terület szélességi méretét. A beültetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket jelen rendelet 4. § (12) bekezdése tartalmazza.
(2) Övezeti jel: Gksz-2. Beépítési mód: K(SZ/Z)/SZ. Beépítési %: K/60. Építménymagasság (m): K/9,5 m. Telekterület (m2): K/2500. A Gksz-2 jelű övezet elsősorban logisztikai, raktározási, rakodási, szállítmányozói gazdasági tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása: ld. 4. § (11) bekezdés.
1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. §. (2) bekezdés 1., 2., 3., 4. pontja szerinti építmények.
2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.
3. A telekalakítás lehetőségei:
a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 2500 m2.
b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, ill. 30,0 m
4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
a) beépítési módja: kialakult szabadon álló beépítés tartható, új beépítés szabadon álló lehet.
b) legnagyobb beépítettsége: K, ill. 60 %
c) legkisebb zöldfelület: K, ill. 30 %.
5. A beépítés paraméterei:
a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető
b) Az övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K/6,0 m. Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 50 m2 nagyságú porta épület létesíthető. Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta. Beépítési mód függvényében szabadon álló.
c) Az övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: 6,0 m. Beépítési mód függvényében szabadon álló.
d) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 0,0/12,0 m. Vasútra néző hátsókertek esetén 0,0 m lehet.
6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:
a) Megengedett építménymagasság: K, illetve 9,5 m.
b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -
c) Magastető legnagyobb szélessége: -
d) Tető héjazata: -
7. Egyedi előírások:
a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.
b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.
c) Állattartás az övezetben a város állattartási rendelete szerint.
8. Sajátos jogintézmények:
a) Építési tilalom: -
b) Elővásárlási jog: -
(3) Övezeti jel: Gksz-3. Beépítési mód: K(SZ)/SZ. Beépítési %: K/55. Építménymagasság (m): K/15,0 m. Telekterület (m2): K/3000. A Gksz-3 jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, településgazdálkodási, települési szintű szolgáltató, kereskedelmi, raktározási, vegyi anyaggal nem dolgozó könnyűipari, kézműipari tevékenységek építményeinek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása: ld. 4. § (11) bekezdés.
1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. §. (2) bekezdés 1., 2., 3., 4., 5 pontja, valamint kivételesen elhelyezhető (3) bekezdés 1., 2. pontja szerinti építmények, továbbá hulladékudvar is létesíthető. Kivételesen építmények az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével, továbbá akkor helyezhetők el, ha az építési telek meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekméretet, azaz > 3000 m2.
2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.
3. A telekalakítás lehetőségei:
a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tartható, ill. 3000 m2.
b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tartható, ill. 30,0 m
4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
a) beépítési módja: szabadon álló
b) legnagyobb beépítettsége: K, ill. 55 %
c) legkisebb zöldfelület: K, ill. 25 %.
5. A beépítés paraméterei:
a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető
b) Az szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K/16,0/24,0/8,0 m. A Harkányi út mentén, ligetesen fásított 24,0 m távolság tartandó (ld. 4. § (13) bekezdés). Saroktelek esetén legalább az egyik előkert 16,0 (vagy 24,0) m, másik 8,0 m legyen. A 16,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki. Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 100 m2 nagyságú porta, iroda, kisebb üzlet, karbantartó épület létesíthető; Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/204. számú szakvéleményében megadta.
c) Az szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: 8,0 m.
d) Az szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 16,0 m.
6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:
a) Megengedett építménymagasság: K, illetve 15,0 m.
b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -
c) Magastető legnagyobb szélessége: -
d) Tető héjazata: -
7. Egyedi előírások:
a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.
b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.
c) Állattartás az övezetben a város állattartási rendelete szerint lehet.
8. Sajátos jogintézmények:
a) Építési tilalom: -
b) Elővásárlási jog: -
c) Beültetési kötelezettség: Az övezet elkerülő útra néző telekrészeire a szabályozási terv beültetési kötelezettséget ábrázol. A szabályozási tervlap ill. a helyi építési szabályzat vonatkozó részletes előírásai megjelölik az érintett terület szélességi méretét. A beültetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket jelen rendelet 4. § (12) bekezdése tartalmazza.
(4) Övezeti jel: Gksz-4. Beépítési mód: SZ. Beépítési %: 60. Építménymagasság (m): 8,0 m. Telekterület (m2): 2500. A Gksz-4 jelű övezet elsősorban logisztikai, raktározási, rakodási, szállítmányozói gazdasági tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál.
1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 19. §. (2) bekezdés 1., 2., 3., 4. pontja szerinti építmények.
2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.
3. A telekalakítás lehetőségei:
a) A kialakítható telek legkisebb területe: 2500 m2.
b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: 30,0 m
4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
a) beépítési módja: szabadon álló
b) legnagyobb beépítettsége: 60 %
c) legkisebb zöldfelület: 30 %.
5. A beépítés paraméterei:
a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető
b) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K/6,0 m. Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 50 m2 nagyságú porta épület létesíthető.
c) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: 4,0 m.
d) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 8,0 m.
6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések: Megengedett építménymagasság: 8,0 m.
(5) Övezeti jel: Gip-1. Beépítési mód: K(SZ)/SZ. Beépítési %: K/30. Építménymagasság (m): K/12,5 m. Telekterület (m2): 5000. A Gip-1 jelű övezet egyéb ipari területek építményeinek elhelyezésére szolgál. „K” betűjel meghatározása: ld. 4. § (11) bekezdés.
1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 20 §. (4) bekezdés szerinti, valamint kivételesen (5) bekezdés 1. 2. pont szerinti építmények, továbbá hulladékudvar is kialakítható.
2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.
3. A telekalakítás lehetőségei:
a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tarható ill. 5000 m2.
b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tarható ill. 50,0 m
4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
a) beépítési módja: szabadon álló
b) legnagyobb beépítettsége: K, ill. 30 %
c) legkisebb zöldfelület: K, ill. 30 %.
5. A beépítés paraméterei:
a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető
b) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb előkert: K/16,0 /8,0 m. Saroktelek esetén, legalább az egyik előkert mérete 16,0 m , a másik 8,0 m legyen. Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 50 m2 nagyságú porta épület létesíthető.
c) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert: 8,0/16,0 m. Lakóterülettel közvetlenül határos telek esetén az oldalkert legalább 16 m legyen, melyben OTÉK 25. §. (2) bekezdése. OTÉK 5. számú melléklete szerinti, legalább lombkorona szinten részben zárt többszintes növényállomány telepítése a használatba vételi engedély kiadásának feltétele legyen. Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.
d) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 16,0 m. Lakóterülettel közvetlenül határos telek esetén az oldalkert legalább 16 m legyen, melyben OTÉK 25. §. (2) bekezdése. OTÉK 5. számú melléklete szerinti, legalább lombkorona szinten részben zárt többszintes növényállomány telepítése a használatba vételi engedély kiadásának feltétele legyen. Az előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 641-3/2004. számú szakvéleményében megadta.
6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:
a) Megengedett építménymagasság: K, illetve 12,5 m.
b) Tetőzet és tető hajlásszöge: -
c) Magastető legnagyobb szélessége: -
d) Tető héjazata: -
7. Egyedi előírások:
a) Az övezetben, jelen rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv.
b) Az övezetben található régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni.
c) Az övezetben jelölt, telepítendő fasorokat legalább lombkorona szinten zárt, őshonos növényállománnyal kell kialakítani (ld. OTÉK 25. §. (2) bekezdését, OTÉK 5. számú mellékletét, valamint jelen rendelet Függelék 3. pontját).
d) Állattartás az övezetben a város állattartási rendelete szerint lehet.
8. Sajátos jogintézmények:
a) Építési tilalom: -
b) Elővásárlási jog: -
(6) Övezeti jel: Gip-2. Beépítési mód: SZ. Beépítési %: 50. Építménymagasság (m): 12,5 m. Telekterület (m2): 4000. A Gip-2 jelű övezet egyéb ipari területek építményeinek elhelyezésére szolgál.
1. Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 20 §. (4) bekezdés szerinti, valamint kivételesen (5) bekezdés 1. 2. pont szerinti építmények, továbbá hulladékudvar is kialakítható.
2. A közművesítettség mértéke: 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint biztosítandó.
3. A telekalakítás lehetőségei:
a) A kialakítható telek legkisebb területe: K tarható ill. 4000 m2.
b) A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala: K tarható ill. 30,0 m
4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
a) beépítési módja: szabadon álló
b) legnagyobb beépítettsége: 50 %
c) legkisebb zöldfelület: 30 %
5. A beépítés paraméterei:
a) Az övezet telkein elhelyezhető épületek száma: több épület létesíthető
b) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb előkert: 6,0 m.
c) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb oldalkert 6,5 m.
d) A szabadon álló beépítési módú övezet telkein megengedett legkisebb hátsókert: 15,0 m.
6. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések: Megengedett építménymagasság: 12,5 m.”
4. § A város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról szóló Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2004 (XI.26..) önkormányzati rendelete „Záró rendelkezések” alcíme a következő 30. §-sal egészül ki:
„30. § E rendelet 5. § (8) bekezdésének 2. pontja, 7. § (4) bekezdésének, valamint a 8. § (4) bekezdésének és (6) bekezdésének, 7. mellékletének rendelkezései – az építtető kérésére – a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatóak.”
5. § (1) A város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról szóló Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2004 (XI.26..) önkormányzati rendelete 7. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról szóló Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2004 (XI.26..) önkormányzati rendelete 10. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet
A |
|
|---|---|
1 |
Ha TH ≤ 40 m akkor HK legalább 6,0 m (vagy legalább a megengedett legnagyobb építménymagasság) |
2 |
Ha 40 m < TH ≤ 60 m akkor HK legalább 12,0 m, |
3 |
Ha 60 m < TH ≤ 80 m akkor HK legalább 18,0 m, |
4 |
Ha TH ≥ 80 m akkor az építési hely legfeljebb 50,0 m mély” |
2. melléklet