Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 44/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2021. 10. 30- 2021. 10. 31

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 44/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet módosításáról

2021.10.30.

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8/A. §-ában és 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdésében és 1. melléklet 1.1.1. alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi és Ügyrendi Bizottsága és az 1. melléklet 3.1.11.1. alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Városgazdálkodási és-üzemeltetési Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § A településkép védelméről szóló 44/2017 (XII.22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A rendelet célja, hatálya, hatásköri szabályok”

2. § A Rendelet 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló törvény szerinti hatáskörét átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. ”

3. § A Rendelet I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„1. Értelmező rendelkezések

1/A. § (1) E Rendelet alkalmazásában településképi szempontból:

1. Áttört kerítés: a telek határvonalain létesített, legalább 50%-os átláthatóságot biztosító kerítés.

2. Belvárosi karakterterület: a Város történelmi központjában elhelyezkedő, a Város jelentős intézményeit magában foglaló, döntően emeletes, több rendeltetési egységnek helyet adó, zártsorú beépítési módú, tagozatokat, díszítéseket gazdagon alkalmazó, foghíjakkal, utólagos foghíjbeépítésekkel tördelt, a Széchenyi István út Király utcától Dayka Gábor utcáig terjedő szakasza menti terület.

3. Belvárost övező karakterterület: a Város történelmi központjában elhelyezkedő, fokozatosan átépülő és Belvárosi karakterterületi jegyeket felmutató, átépülése okán vegyes képet mutató, ma még többségében földszintes, családi házas, zártsorú beépítési módú, kisvárosi hangulatot idéző, polgári épületekkel teli terület.

4. Borházas karakterterület: a Város öt részterületén elhelyezkedő, az egykori borkultúrához kötődő, pincéknek helyet biztosító, döntően kistelkes, keskeny, szabálytalan nyomvonalú és keresztmetszetű utcákkal szabdalt, sűrű beépítésű, egyedi hangulatú, funkcióját vesztő, kedvező elhelyezkedésének és látványának ellentmondó állapotban lévő, fejlesztési potenciált magában hordozó, lakóterületi szomszédságú, üdülőterületi fejlődés lehetőségét rejtő, pinceépületnek helyt adó terület.

5. Erdős, fás karakterterület: a Várost elsősorban nyugatról határoló, kisebb részben völgyperemekben elhelyezkedő, harmadrészben védelmi céllal telepített, területi kiterjedésében a közigazgatási terület felét elfoglaló, döntő részben egybefüggő, természetközeli képet mutató, városon belül telepített jelleget öltő, honos fafajokból álló, növényállományát tekintve többszintes terület.

6. Illeszkedés elve: a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

7. Gazdasági, kereskedelmi karakterterület: a Város különböző pontjain, elszórtan elhelyezkedő, a bevezető utak melletti, vagy attól jelentős területi kiterjedésű, döntően gazdasági funkciójú, kisebb részében kereskedelmi központoknak helyet adó, bányászattal érintett területeket is magában foglaló, szabadonálló beépítési módú, telepszerű elrendezésű, eltérő technológiával, épült, eltérő minőséget képviselő, elsősorban lapos tetős, csarnokszerkezetes megoldású, jelentős részben alulhasznosított, fejlesztést igénylő terület.

8. Gazdasági, kereskedelmi területté átalakuló nagyparcellás mezőgazdasági karakterterület: a Város keleti felén, döntően a Sajó folyó jobb partján elhelyezkedő, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló, gazdasági területekhez kapcsolódó, gazdasági fejlesztésre kijelölt, morfológiájában sík, az autópálya felőli látványt egykoron meghatározó terület.

9. Karaktervédelem: a helyi védelem területi védelmi kategóriája. Az ide tartozó terület védett építészeti együtteseket foglal magában.

10. Kertes, családi házas karakterterület: a Város síkvidéki és domboldalaira felkúszó elhelyezkedésű, települési szövetének nagyobbik részét kitevő, földszintestől emeletesig terjedő magasságú, építési korszakának stílusjegyeit magán viselő, városrészeinek díszítőmotívumaival ellátott, mára az országos trendeket követő, döntően egyetlen családegységnek helyet biztosító lakóépületekkel, valamint a lakóterületet kiszolgáló alapellátó létesítményekkel, zöldfelületekkel, intézményekkel rendelkező terület.

11. Kertes, családi házas területté átalakuló kisparcellás mezőgazdasági karakterterület: a Város korábbi zártkerti elhelyezkedésű, lakóterületi szomszédságban lévő, mezőgazdasági kisparcellás ingatlanoknak helyet adó, utcaszerkezetében a korábbi mezőgazdasági jelleget visszatükröző, elhelyezkedése, fekvése, látványviszonyai és ingatlanértéke miatt attraktív, a városi szövet potenciális meghosszabbítására infrastrukturális fejlesztéseket követően alkalmas, beépülésénél a városi feltárulása miatt figyelmet érdemlő terület.

12. Kisparcellás mezőgazdasági karakterterület: a Város domboldalain elhelyezkedő, mezőgazdasági művelés alatt álló, mára a rekreációs formák célterületét is jelentő, mezőgazdasági kisparcellás ingatlanoknak helyet adó, utcaszerkezetében a mezőgazdasági jelleget visszatükröző, elszórtan lakóépületekkel beépült, összességében jelentős kiterjedésű, a Városból való rálátás miatt arculati megjelenésében odafigyelést érdemlő, minőségi irányú fejlődésre váró terület.

13. Kistelepülési karakterterület: a Város történelmi szövetéhez utólag hozzácsatolt településrészeken elhelyezkedő, völgyi fekvéséből adódóan hosszanti kialakítású, falusias jelleget őrző, hagyományos arculati elemeket megtartó, átépüléssel érintett, lakó, alapintézményi, kiskereskedelmi és zöldfelületi elemekkel rendelkező, döntően erdőterületekkel körülvett, mezőgazdasági területek hiányát felmutató, a rekreációs formák kialakulásának előképeit magán viselő terület.

14. Közlekedési karakterterület: a Várost behálózó, eltérő közlekedési módokat kiszolgáló, ingatlanok megközelítését megteremtő, elsődlegesen nyomvonalas alaprajzi elrendezésű, találkozási pontokat teremtő, kapcsolódási elemeket adó, települési arculatot meghatározó és zöldfelületeivel azt mérséklő, szerves fejlődést tükröző, vagy tervezett állapotot jelző, hangulatot visszatükröző, sokak által használt terület.

15. Lakótelepi, társasházi karakterterület: a Város több pontján elhelyezkedő, települési szövetének jelentős hányadát elfoglaló, a lakosság többségének lakóhelyet biztosító, több lakásegységnek helyet adó, eltérő technológiával épült, döntően azonban házgyári és blokkos elemekből felépülő, lakótelepi részén tömbtelekre és úszótelkekre oszló, társasházi részein önálló telkeken álló épületekből felépülő, többségében lapos tetős épületeknek helyet biztosító, nagy hányadában arculati fejlesztést igénylő, tömbszerű megjelenésével városképet meghatározó terület.

16. Nagyparcellás mezőgazdasági karakterterület: a Város Sajó folyó menti, közigazgatási határig elnyúló, sík, döntően jelentős táblaméretű, elsősorban szántóföldi növénykultúrának helyet adó, be nem épült, ám beépítésre szánt területekkel szomszédos, az M30-as autópályáról feltáruló látványt uraló terület.

17. Rekreációs karakterterület: a Város erdőségekkel körülölelten, vagy erdőterületek közelében elhelyezkedő, elsősorban jelentős zöldfelületekkel rendelkező, kikapcsolódást-pihenést szolgáló, vízhez, zöldfelülethez kötődő, szomszédságától elkülönülő, önálló egységet képező, vagy a lakott részekkel szimbiózisban élő, építészeti arculatában egyediséget tükröző terület.

18. Településkapu: a különböző közlekedési eszközzel (közúti, vasúti, kerékpáros, vagy gyalogos) érkezők települési szövetbe való belépési pontja.

19. Települési jelentőségű zöldfelület karakter: a Város települési szövetén belül elhelyezkedő, zöldfelületnek helyet adó, közparki funkciókat magában foglaló, megjelenésében a növényzetet előtérbe helyező terület.

20. Településszerkezeti védelem: a helyi védelem területi védelmi kategóriája. A jellemzően kialakult utcahálózatot, telekszerkezetet, épület elhelyezéseket magába foglaló egységes terület.

21. Térségi jelentőségű intézményi terület: a Város több pontján elhelyezkedő, zárt tömböt alkotó, térségi szintű, jelentős oktatási, egészségügyi, kulturális intézményeket magában foglaló, több épületnek helyet adó, építészeti elemeiben arculatot meghatározó, egyes elemeiben felújításra érett terület.

22. Városképi jelentőségű lakótelep: a helyi védelem területi védelmi kategóriája. Az ide tartozó terület azoknak a lakótelepeknek ad helyet, amelyek látványa hangsúlyosan jelentkezik a Város jelentős útvonalai felől.

23. Városképi védelem: a helyi védelem területi védelmi kategóriája. Az ide tartozó terület utcaképi védelem alatt áll.

24. Vizek és környezetük karakterterület: a Város morfológiai felépítésében szerepet játszó, völgyi tagoltságát meghatározó, arculatában megjelenő, területeket elválasztó, ám épített elemeivel, különösen hídjaival kapcsolatot teremtő, identitástényezőnek számító terület.

(2) E rendelet alkalmazásában reklám, reklámelhelyezés szempontjából:

1. Avult reklámberendezés: anyagában vagy szerkezetében elhasználódott, megjelenésében az utcakép városképi elvárásoknak nem megfelelő, a városképre károsan ható vagy nem aktuális tartalmú reklámberendezés.

2. Cégfelirat: gazdálkodó szervezet azonosítására szolgáló, az építmény, épület homlokzati felületére síkszerűen elhelyezett írásos vagy képi formájú, legfeljebb 2 négyzetméter felületű cégjelzés.

3. Cégtábla: gazdálkodó szervezet azonosítására szolgáló, a gazdálkodó szervezet nevét és az adott helyiségben folyó tevékenységet megjelenítő, főszabályként a gazdálkodó szervezet székhelyének, telephelyének bejáratánál elhelyezett, többnyire falhoz rögzített, annak síkjához alkalmazkodó, reklámot nem tartalmazó - esetenként jogszabályban előírt adattartalmú - legfeljebb 2 négyzetméter felületű tábla.

4. CityBoard: olyan lábon álló berendezés, amelynek reklámhordozók elhelyezésére igénybe vehető felületének mérete legfeljebb 15 négyzetméter, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, reklámközzétételre alkalmas eszköz, mely hátsó fényforrás által megvilágított, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik

5. CityLight: önálló fényforrással rendelkező, rendszerint utasváró átlátszó felületei közé helyezett reklámok elhelyezésére szolgáló legfeljebb 3 négyzetméter felületű reklámhordozó.

6. Egyéb hirdetmény: a jelen rendelet szerint reklámnak nem minősülő, reklámhordozó útján közzétett minden más információ

7. Eseménymarketing: közterületen szervezett rendezvények, melyek a szervező/megbízó cég promóciós, kommunikációs vagy értékesítési céljait szolgálja. Pl. kreatív termékbemutató, autóbemutató

8. Hangreklám: 0,5 méter átmérőjű körzetnél nagyobb területen hallható, információt közvetítő reklámhordozó.

9. Hirdetmény: a jelen rendelet szerint reklámnak, illetőleg egyéb hirdetménynek nem minősülő információ

10. Fényreklám: saját fényforrással rendelkező világító reklámberendezés, beleértve a változó, valamint mozgó kép vagy szöveg megjelenítésére alkalmas reklámberendezést is.

11. Ideiglenes, kampányjellegű mobiltábla: a talajhoz nem rögzített, ideiglenesen elhelyezett berendezés, melynek elhelyezése legfeljebb 30 napra engedélyezhető.

12. Információhordozó: rendeltetési egységre vonatkozó cég-, címtábla, cégér, üzletfelirat, a vállalkozást népszerűsítő, a vállalkozás tevékenységével kapcsolatos egyéb felirat és más grafikai megjelenítés együttes megnevezése, ide nem értve a reklámot.

13. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a transzparens, valamint a CityLight, és a CityBoard

14. Közérdekű helyi információk: az egyéb hirdetmények azon csoportja, amely az épület házszámát, az épületről vagy az épületben történtekről közérdekű, illetve megemlékezés jellegű tájékoztatást, a közterület, középület, településrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltatók, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, azok irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét, a helyi tömegközlekedés rendszerét, a pontos időt, a légkör fizikai és kémiai állapotát a közterületen tartózkodók számára megjeleníti.

15. Más célú berendezés: ülő- és parki pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.

16. Megállító tábla: az üzletek, szolgáltató egységek, stb. elé a közterületre kihelyezett mobil hirdetőtábla, amely egy- vagy kétoldalú

17. Reklámzászló: tartórudazaton elhelyezett perforált textil vagy műanyag alapú, nyomdai technológiával készített reklámeszköz.

18. Szendvicsember: olyan természetes személy, aki hirdetőtáblát visel.

19. Szórólap: jellemzően A/5-ös, vagy annál kisebb méretű, általában papír alapú, kizárólag kézbe osztható reklám

20. Transzparens: építményen kifeszített, építmények között átfeszített vagy más módon rögzített, írásos vagy képi információt tartalmazó reklámhordozó.

21. Vizuáltechnikai eszköz: diódákból felépülő, nagy felbontású, téglalap alakú kijelző berendezés, amelyen a vetített tartalom minimum 60%-a közösségi célú kommunikációt szolgál.”

4. § A településkép védelméről szóló 44/2017 (XII.22.) önkormányzati rendelet 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E rendelet a településkép védelméről szóló 44/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 35/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelet 2.§-ával módosított 1. § (3) bekezdését a településkép védelméről szóló 44/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 35/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

5. § Hatályát veszti a Rendelet 1. § (4) bekezdése.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.