1. § (1) A rendelet szabályait kell alkalmazni Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő:

(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati követelésekre.

(3) A rendelet szabályait kell alkalmazni az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottak elidegenítésére, hasznosítására, megterhelésére, gazdasági társaságba történő apportálására.

(3a)² Ingatlanok esetében elidegenítés alatt az értékesítést és a cserét kell érteni. Csere esetén a rendelet szabályai alapján meghatározott értékarányosság figyelembevételével kell megállapítani az ellenszolgáltatást, amely lehet csereingatlan vagy csereingatlan és vételár.

(3b)³ Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog elidegenítése során a rendelet szabályai alapján meghatározott értékarányosság figyelembevételével az ellenszolgáltatás ingatlan tulajdonjogának az önkormányzat részére történő átruházásával is teljesíthető.

(4) A rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzat részéről vagyontárgyak megszerzésére is, kivéve, ha a vagyontárgy megszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik. A rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzat részéről vagyoni értékű jogok megszerzésére is.

(5) A rendelet szabályait kell alkalmazni a kizárólagos önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogosítványok gyakorlására .

2. § (1) A rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek hasznosítása esetén, ha Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló hatályos önkormányzati rendelete eltérően nem rendelkezik.

(2) Az önkormányzat tulajdonában levő, az állami fenntartású köznevelési intézmények feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon estében a rendelet szabályait csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben a vagyonkezelési szerződés megengedi.

3. § E rendelet alkalmazásában :

4. § (1) Arra vonatkozóan, hogy mely önkormányzati vagyonelemek tartoznak a forgalomképtelen törzsvagyon körébe, a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartoznak a rendelet 1. mellékletében meghatározott önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak.

5. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének döntése alapján:

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, gazdasági társaságba apportálni csak a Közgyűlés által meghatározott funkciók, feltételek biztosítása mellett lehet.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlan az adott ingatlannal kapcsolatos pályázati támogatás támogatási szerződésben megkívánt biztosítására jelzálogjoggal megterhelhető.

6. § A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal kapcsolatos jogügylet létrehozására a nemzeti vagyonról szóló törvény, és a törvényben meghatározott keretek között a rendelet rendelkezései irányadóak.

7. § (1) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény rendelkezései alapján önkormányzati tulajdonba került korlátozottan forgalomképes kulturális javak és muzeális gyűjtemény elidegenítésével kapcsolatos eljárásra a törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény rendelkezései alapján önkormányzati tulajdonba került korlátozottan forgalomképe védett természeti terület elidegenítésével, kezelői vagy a használat jogának átadásával kapcsolatos eljárásra a törvény rendelkezései az irányadóak.

8. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát elidegeníteni és megterhelni csak a Közgyűlés döntésével lehet.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának hasznosításával vagy vagyonkezelésbe adásával kapcsolatos hatásköröket a rendelet határozza meg.

9. § (1) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapodik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő ülésén a Közgyűlés dönt a vagyontárgy törzsvagyoni vagy üzleti vagyoni minősítéséről, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű.

(2) Megszűnő költségvetési szervtől, gazdasági társaságtól az önkormányzat birtokába visszakerülő vagyon tekintetében az egyes vagyontárgyakat minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába vagy üzleti vagyoni körbe kerül besorolásra. A vagyon besorolásáról a Közgyűlés dönt.

10. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás szerint közút, tér, park, közkert besorolású ingatlan vagy annak egy része a településrendezési terv módosítását követően üzleti vagyonná nyilvánítható, ha eltérést nem engedő jogszabály azt nem tiltja.

(2) Közútnak minősülő közterület esetén az üzleti vagyonná nyilvánítás feltétele a közlekedési hatóság által a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott eljárás lefolytatása.

(3) Az (1) bekezdés szerinti döntést a Közgyűlés hozza meg.

11. § (1) Az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat gazdasági programja és közép-, valamint hosszú távú vagyongazdálkodási terve tartalmazza. A polgármester feladata a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv előkészítése.

(2) A Közgyűlés évente, általában a negyedik negyedévben dönt a következő költségvetési évre vonatkozó Vagyongazdálkodás Irányelvekről a tervezési feladatok, fejlesztési célkitűzések, közösségi szolgáltatások irányvonalának meghatározása érdekében.

(3) A Vagyongazdálkodási Irányelvek utalnak a gazdasági program adott évben megvalósítandó feladataira.

12. § A polgármester évente legalább egy alkalommal, a költségvetési beszámolóval egyidejűleg köteles beszámolni a Közgyűlésnek a város vagyoni helyzetéről és a beszámolási időszakban bekövetkezett vagyoni változásokról, intézkedésekről.

13. § (1) A tulajdonosi jogokat a Közgyűlés vagy a rendeletben meghatározott átruházott hatáskörben a polgármester és a Tulajdonosi Bizottság gyakorolja.

(1a)⁴ Ingatlan vagy ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog elidegenítése esetén a hatáskör gyakorlója dönt az ellenszolgáltatásról az 1. § (3a) és (3b) bekezdésének figyelembevételével.

(2) A Közgyűlés hoz döntést mindazokban a kérdésekben - a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogosítványok gyakorlása kivételével -, amelyet a rendelet nevesítetten nem utal a polgármester, a Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe vagy költségvetési szerv alapító okirata szerint használatában lévő vagyon hasznosítása esetében a költségvetési szerv vezetőjének feladatkörébe.

(3) A gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása körében a polgármester gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyet a rendelet nevesítetten nem utal a Tulajdonosi Bizottság vagy a Közgyűlés hatáskörébe, kivéve, ha a tulajdonosi jogok gyakorlása törvény alapján a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozik

14. § (1) A tulajdonosi jogok gyakorlása a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat megtételét is magában foglalja, kivéve, ha rendelet szerint hatósági eljárásban a tulajdonosi nyilatkozat megtételére a polgármester jogosult.

(2) A tulajdonosi jog gyakorlása adott jogviszony tekintetében magában foglalja a jogviszony egyoldalú vagy közös megegyezéssel történő módosításának, megszüntetésének jogát, kivéve, ha a rendelet szerint a polgármester jogosult a jogviszony egyoldalú megszüntetésére.

(3) A költségvetési szerv alapító okirata szerint használatában lévő helyiségek, területek esetében a bérbeadói jogosítványok gyakorlását kell érteni a tulajdonosi jogok gyakorlása alatt.

15. § Az önkormányzat az önkormányzati költségvetési szerv részére a működéséhez szükséges vagyon használatát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

16. § (1) Az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek a használatukban lévő korlátozottan forgalomképes ingatlanokat, ingókat bevételeik növelése érdekében - az alapfeladat sérelme nélkül - határozott időre, legfeljebb 5 éves időtartamra kötött szerződéssel hasznosíthatják. Az 5 évet meghaladó időtartamú hasznosításról a Tulajdonosi Bizottság átruházott hatáskörben dönt.

(2) A költségvetési szervek használatában lévő ingóságok egymás közötti ingyenes átadásáról a polgármester hoz döntést.

(3) A költségvetési szervek használatában lévő 5.000.000 Ft-ot meg nem haladó értékű ingó dolog értékesítésére a polgármester átruházott hatáskörben jogosult.

(4) A költségvetési szervek használatában lévő 5.000.000 Ft-ot meghaladó értékű ingó dolgok értékesítésére a Tulajdonosi Bizottság átruházott hatáskörben jogosult.

17. § (1) Gazdasági társaság alapításáról, gazdasági társaságban részesedés szerzéséről, az önkormányzat tulajdonát képező gazdasági társaság átalakításáról, tulajdonosi szerkezetének átalakításáról, megszüntetéséről; az önkormányzatot a gazdasági társaság vagyonából megillető üzletrész, részvény elidegenítéséről a Közgyűlés dönt.

(2) Tőkeemelés esetén, ha az önkormányzati részesedés csökkenésével jár, a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetben a törvény rendelkezései irányadóak.

(3) A Közgyűlés felhatalmazást adhat előszerződés vagy szerződés megkötésére, megállapítja a létesítő okirat tartalmát.

(4) Kizárólagosan önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében az (1) és (3) bekezdésben meghatározott jogosítványok gyakorlása körében a Közgyűlés döntést hoz.

(5) Az Önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság esetében az (1) és (3) bekezdésben meghatározott jogosítványok gyakorlása körében a Közgyűlés kialakítja állásfoglalását.

18. § (1) Kizárólagosan önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság létesítő okiratában rendelkezni kell arról, hogy a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik a társaság által kötendő olyan adósságot keletkeztető, továbbá vagyon elidegenítésére, megterhelésére irányuló szerződés jóváhagyása, amikor a szerződési érték a törzstőke legalább ¼-ét és a 20 millió forintot meghaladja.

(2) Nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság alapításakor a szerződő partnerek felé ajánlatot kell tenni arra vonatkozóan, hogy a társaság társasági szerződésében rögzítésre kerüljön a (1) bekezdés szerinti rendelkezés.

19. § (1) Önkormányzati közfeladat ellátása érdekében, ha versenyeztetési eljárás mellőzésével haszonkölcsön szerződés megkötésére is, vagy ingyenes vagyonkezelői jog alapítására is sor kerülhetne, arra vonatkozóan, hogy melyik jogintézmény alkalmazására kerüljön sor, célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot kell lefolytatni.

(2) A vizsgálat alapján a döntéstervezetben - a gazdasági program, a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv figyelembe vételével - számításokkal alátámasztva kell kimutatni, hogy a gazdaságos, költséghatékony vagyongazdálkodást a vagyontárgy haszonkölcsönbe adása vagy vagyonkezelésbe adása szolgálja, figyelemmel a vagyonkezelői jog létesítése vagy haszonkölcsönbe adás céljára.

20. § (1) Védett természeti területek és értékek, az erdők, véderdők, a műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti (régészeti) emlékek tekintetében a vagyonkezelői jog létesítése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint lehetséges.

(2) Önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vagyonkezelői jog létesítése és gyakorlása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint lehetséges.

21. § Önkormányzati vagyontárgy vagyonkezelésbe adása esetén a szerződés megkötését megelőzően a vagyonkezelői jog ellenértéke a rendelet 2. mellékletében kerül meghatározásra.

22. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

(2) A szerződésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő kötelezettsége, hogy a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló önkormányzat rendeletben meghatározottak szerint járjon el, amennyiben az ingatlanon fás szárú növényt kíván ültetni vagy telepíteni.

(3) A szerződésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelőnek haladéktalanul be kell jelenteni az önkormányzat felé, ha az ingatlanon lévő fás szárú növény viharkárt szenvedett, vagy állapota élet-, balesetveszély vagy vagyoni kár bekövetkezésének veszélyével fenyeget.

23. § A vagyonkezelési szerződés megkötése a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

24. § (1) A vagyonkezelő köteles:

(2) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelése alatt álló vagyonnal az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért az önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

25. § (1) A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint köteles gondoskodni.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatával, működtetésével kapcsolatos bevételeiről, közvetlen költségeiről és ráfordításairól Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott nyilvántartást köteles vezetni.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot, ha:

26. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik:

(2) A felmondási idő:

27. § Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződést rendkívüli, és azonnali hatályú felmondással Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetben szüntetheti meg.

28. § (1) Amennyiben a vagyonkezelési szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, a vagyonkezelői jog a 26. § (1) bekezdés a), c) és g) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés megszűnéssel vagy felmondással nem érintett részei változatlan tartalommal hatályban maradnak.

(2) A vagyonkezelési szerződésben ki kell kötni, hogy amennyiben a vagyonkezelő a jogszabályban előírt felújítási, karbantartási vagy állagmegóvási munkákat az önkormányzat írásbeli felszólítása ellenére – a felszólítás kézhezvételét követő 120 napon belül – nem kezdi meg, vagy a felszólításban megjelölt határidőig nem fejezi be, vagyonkezelői joga megszűnik.

29. § Az önkormányzat megbízásából a tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:

30. § (1) Az önkormányzat jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából:

(2) A haszonkölcsön szerződés versenyeztetési eljárás mellőzésével akkor köthető meg, ha a nemzeti vagyonról szóló törvény azt lehetővé teszi. Ha a törvény alapján a versenyeztetés kötelező, a versenyeztetési eljárás lefolytatására a rendeletnek vagyonhasznosítással kapcsolatos versenyeztetési szabályait kell alkalmazni.

(3) A szerződésben ki kell kötni, hogy a kölcsönbe vevő kötelezettsége, hogy a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló önkormányzat rendeletben meghatározottak szerint járjon el, amennyiben az ingatlanon fás szárú növényt kíván ültetni vagy telepíteni.

(4) A szerződésben ki kell kötni, hogy a kölcsönbe vevőnek haladéktalanul be kell jelenteni a tulajdonos felé, ha az ingatlanon lévő fás szárú növény viharkárt szenvedett, vagy állapota élet-, balesetveszély vagy vagyoni kár bekövetkezésének veszélyével fenyeget.

(5) A szerződésben rendelkezni kell arról, hogy az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése súlyos szerződésszegésnek tekintendő, és a szerződés azonnali felmondásnak van helye.

31. § A haszonkölcsön szerződés megkötése a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

32. § Az önkormányzat jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása céljából ingatlanra vonatkozóan – amennyiben jogszabály eltérést nem engedő rendelkezése nem zárja ki - haszonkölcsön szerződést köthet:

33. § A szerződésben ki kell kötni, hogy a haszonkölcsönbe vevő az ingatlant vállalkozási célra nem használja, vállalja az ingatlan fenntartásával kapcsolatos valamennyi kötelezettség viselését, nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében gondoskodik a helyiség állagmegóvásához szükséges munkálatok elvégzéséről vagy elvégeztetéséről. A szerződést határozatlan vagy a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott határozott időre lehet megkötni azzal, hogy a szerződésben ki kell kötni, hogy a haszonkölcsönbe adó a szerződést bármikor 30 napos felmondási idővel megszüntetheti.

34. § (1) A 32. § szerinti haszonkölcsön szerződés megkötése a polgármester átruházott hatáskörébe tartozik.

(2) A polgármester a haszonkölcsön szerződésben rendelkezhet arról, hogy az ingatlant a törvényszék a 32. § a) pontja szerinti szervezet székhelyeként a szerződés fennálltának időtartamára bejegyezze.

(3) A 30. § (3)-(5) bekezdésében foglaltakról a szerződésben rendelkezni kell.

35. § Üzleti vagyon minősítésű önkormányzati tulajdonú ingatlanra ingyenesen vagy ellenérték fejében haszonélvezeti jog alapítható a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyonkezelő szervezet javára közfeladat ellátása érdekében.

36. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó üzleti vagyon vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy elidegenítésére, vagyontárgy hasznosítására irányuló döntést megelőző eljárás során az adott vagyontárgy értékét meg kell határozni, kivéve, ha a vagyontárgy hasznosítására ellenérték kikötése nélkül kerül sor.

(2) A vagyontárgy értéke meghatározásának módja:

(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll 6 hónapnál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, az eljárás során ennek aktualizált változata is elfogadható.

(4) Költségvetési szervek használatában lévő vagyontárgy hasznosítása esetén az érték megállapítására évente egyszer kell, hogy sor kerüljön az éves vagyonkimutatás benyújtása után.

(5) A költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlannak, egyes helyiségeinek vagy természetben meghatározott részének a rendelet szerinti bérbe adása esetén az értéket a vagyontárgynak a költségvetési szerv – a számviteli szabályok szerint – könyveiben feltüntetett értéke alapján, egyes helyiségek vagy az ingatlan természetben meghatározott részének bérbeadása esetén értékarányosan kell megállapítani.

(6) Ha önkormányzati vagyon elidegenítéséhez telekalakítási eljárás lefolytatása szükséges, az elidegenítéssel érintett ingatlanrész értékét telekalakítási vázrajz vagy, ha az nem áll rendelkezésre, az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján készített grafikus dokumentációt figyelembe véve a (2) bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint kell megállapítani.

37. § (1) A vagyontárgy értékének megállapításáról külön döntést nem kell hozni. A tulajdonosi jogkör gyakorlója az üzleti vagyon vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy elidegenítésére, megterhelésére, vagyontárgy hasznosítására irányuló döntését a vagyontárgy értéke alapján hozza meg.

(2) A vagyontárgy értéke nem lehet alacsonyabb, mint a 36. § (2)-(3) és (5) bekezdése szerinti dokumentumban rögzített érték.

38. § (1) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy együttes elidegenítése vagy hasznosítása, a rendeletnek az értékhatárra vonatkozó szabályai alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(2) Arra vonatkozóan, hogy a több vagyontárgy egy vagyontömegnek minősül-e, a döntés a Tulajdonosi Bizottság átruházott hatáskörébe tartozik.

39. § (1) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy értékesítését megelőzően célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot kell tartani.

(2) A vizsgálat során a döntéstervezetben - a gazdasági program, a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv figyelembe vételével - számításokkal alátámasztva kell kimutatni, hogy a gazdaságos, költséghatékony vagyongazdálkodást a vagyontárgy fejlesztési vagy gazdasági célú hasznosítása helyett a vagyontárgy értékesítése szolgálja.

(3) Az (2) bekezdés szerinti vizsgálatot:

(4) A célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági vizsgálat lefolytatásához a Városstratégiai és Városmarketing Bizottság a településfejlesztési terv és a településrendezési terv figyelembevételével átruházott hatáskörben ajánlásokat fogalmazhat meg.

(5) Amennyiben a célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági vizsgálat lefolytatása a Tulajdonosi Bizottság átruházott hatáskörébe tartozik, és a Bizottság a Városstratégiai és Városmarketing Bizottság által megfogalmazott ajánlásokkal nem ért egyet, az értékesítésre történő kijelölésről szóló javaslatról a Közgyűlés dönt.

40. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése fő szabályként – törvényben és a rendeletben meghatározott kivételekkel - versenyeztetési eljárás útján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet.

(2) A versenyeztetési eljárás főszabályként nyilvános, a rendeletben meghatározott esetben zártkörű.

(3) A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt - a rendelet szabályait figyelembe véve - a versenyeztetési eljárás a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás vagy összességében a legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálható el.

(4) Az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén a versenyeztetési eljárás alóli kivételekre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

41. § (1) A nyilvános versenyeztetési eljárás formája a nyilvános pályázat.

(2) A zártkörű versenyeztetési eljárás formája a zártkörű pályázat.

42. § Zártkörű pályázati eljárást kell lefolytatni - az érintett ingatlantulajdonosokra kiterjedően - telek-kiegészítésként történő ingatlanértékesítés esetén, ha az értékesítendő telekrészlet több önálló ingatlanhoz is csatolható.

43. § Ingatlanvagyon értékesítése esetében, ha a vagyontárgy forgalmi értéke a költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési eljárással kapcsolatos értékhatárt nem haladja meg:

44. § Önkormányzati vagyon értékesítése esetén nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:

45. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítása, ha a vagyontárgy értéke meghaladja a költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési eljárással kapcsolatos értékhatárt, versenyeztetési eljárás útján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet.

(2) A versenyeztetési eljárás főszabályként nyilvános, a rendeletben meghatározott esetben zártkörű.

(3) Költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan, egyes helyiségei vagy természetben meghatározott részének hasznosítása esetén, ha az ingatlan, az egyes helyiségek vagy az ingatlan természetben meghatározott részének könyv szerinti értéke nem haladja meg a költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési eljárással kapcsolatos értékhatárt, nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni.

(4)⁵ Amennyiben az önkormányzati vagyon hasznosítása bérlet útján történik, a bérleti díj meghatározása a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának figyelembevételével ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított, hat hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján történik. Az értékbecslésben meghatározott érték a bérleti díj alapja.

(5)⁶ A (4) bekezdéstől eltérően amennyiben az ingatlant hasznosító köznevelési, gazdaságszervezési közfeladatot lát el, de tulajdonosi szerkezete jogszabályi előírás alapján a közfeladat ellátás jellegéből adódóan nem teszi lehetővé, hogy vagyonkezelőként hasznosítsa az ingatlant, akkor a közfeladat ellátására tekintettel az értékbecslés alapján megállapított bérleti díj csökkenthető legfeljebb az ingatlanforgalmi értékbecslő által készített, hat hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján meghatározott vagyonkezelési díj mértékéig.

46. § (1) A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt a versenyeztetési eljárás a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás vagy összességében a legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálható el.

(2) A tulajdonosi jogkör gyakorlója a rendeletben meghatározott eseten kívül is hozhat döntést versenyeztetési eljárás lefolytatásáról, ebben az esetben a pályázat lehet nyilvános vagy zártkörű.

(3) Az önkormányzati vagyon hasznosítása esetén a versenyeztetési eljárás alóli kivételekre a nemzeti vagyonról szóló törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

47. § (1) A nyilvános versenyeztetési eljárás formája a nyilvános pályázat.

(2) A zártkörű versenyeztetési eljárás formája a zártkörű pályázat.

48. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiség hasznosítása esetén, ha az ingatlan értéke meghaladja a költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési eljárással kapcsolatos értékhatárt, a nyilvános pályázat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempont alapján bírálható el.

(2) Ha az ingatlan értéke nem haladja meg a költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési eljárással kapcsolatos értékhatárt, abban az esetben is nyilvános pályázatot kell kiírni azzal, hogy pályázat a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempont alapján bírálható el.

49. § Zártkörű versenyeztetési eljárást kell lefolytatni költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan, egyes helyiségei vagy természetben meghatározott részének hasznosítása esetén, ha az ingatlan, az egyes helyiségek vagy az ingatlan természetben meghatározott részének könyv szerinti értéke meghaladja a költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési eljárással kapcsolatos értékhatárt.

50. § A tulajdonosi jogkör gyakorlására jogosult szerv hoz döntést:

51. § (1) A tulajdonosi jogkör gyakorlója a versenyeztetési eljárás lebonyolítására a Polgármesteri Hivatal feladatköre szerint érintett szervezeti egységét vagy megbízási szerződés alapján az önkormányzati vagyon értékesítésének, hasznosításának előkészítésével megbízott szervezetet jelöli ki.

(2) Önkormányzati fenntartású költségvetési szerv használatában lévő vagyontárgy hasznosítása esetén a költségvetési szerv folytatja le a versenyeztetési eljárást, ha a rendelet azt előírja.

(3) Az önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlásával kapcsolatban felmerülő döntés előkészítési, lebonyolítási és végrehajtási feladatokat a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján az (1) bekezdés szerinti szervezet valamelyike látja el. Önkormányzati fenntartású költségvetési szerv használatában levő vagyontárgy hasznosítása esetén a költségvetési szerv látja el felmerülő döntés előkészítési, lebonyolítási és végrehajtási feladatokat.

52. § Önkormányzati fenntartású költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes vagyon hasznosítása esetén a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője jogosult.

53. § (1) Ha önkormányzati tulajdonú ingatlan elidegenítésével, hasznosításával összefüggésben telekalakítás szükséges, a telekalakításról szóló döntést a Városstratégiai és Városmarketing Bizottság véleményének kikérése után a Tulajdonosi Bizottság jogosult átruházott hatáskörben meghozni abban az esetben, ha az ingatlan értékesítésre, hasznosításra történő kijelöléséről vagy elidegenítéséről dönthet.

(2) Ha a Tulajdonosi Bizottság telekalakítással kapcsolatos döntése eltérne a Városstratégiai és Városmarketing Bizottság véleményében javasolt döntéstől, a telekalakításról - az általános szabályokkal megegyezően - a Közgyűlés dönthet.

54. § (1) Amennyiben a tulajdonosi jogkör gyakorlója a pályázati kiírásban úgy határozta meg, hogy a pályázati ajánlatok az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kerülnek elbírálásra, a benyújtott ajánlatokat Értékelő Bizottságnak kell véleményezni.

(2) Az Értékelő Bizottság tagjainak száma 5 fő. Az Értékelő Bizottságba tagot delegál a Tulajdonosi Bizottság, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság, a Városstratégiai és Városmarketing Bizottság, az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság, továbbá a pályázati eljárás tárgya szerint - az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak alapján feladatkörében - érintett önkormányzati bizottság. Az Értékelő Bizottság tagjainak delegálását a Tulajdonosi Bizottság átruházott hatáskörben kezdeményezi.

(3) Az Értékelő Bizottság tagjainak többségét az önkormányzati képviselők köréből kell delegálni. Az Értékelő Bizottság elnökét maga választja meg a delegált önkormányzati képviselők közül.

55. § (1) A vagyonértékesítéssel, hasznosítással kapcsolatos pályázat kiírása pályázati felhívás közzétételével történik. A pályázati felhívás tartalmazza:

(2) A pályázati feltételeket teljes körűen a pályázati dokumentáció tartalmazza:

56. § (1) A pályázati felhívást ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtáblájára. A pályázati dokumentációt meg kell jelentetni az önkormányzat honlapján és a versenyeztetési eljárást lefolytató szervezet honlapján.

(2) Ingatlan értékesítése esetén a pályázati felhívást meg kell jelentetni:

(3) 75.000.000 forint vagy azt meghaladó forgalmi értékű ingatlan értékesítésére vonatkozó pályázati felhívást – amely valamely jellemzőjénél fogva Európa-szerte vagy nemzetközi szinten működő befektetőket vonzhat – meg kell jelentetni nemzetközi ingatlanforgalmi kiadványokban vagy internetes hirdetési adatbázisokban is. A pályázati felhívás nemzetközi ingatlanforgalmi kiadványokban vagy internetes hirdetési adatbázisokban történő megjelentetéséről a Közgyűlés dönt.

(4) A tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján a pályázati felhívást több alkalommal kell megjelentetni. A pályázati ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás utolsó alkalommal történő megjelenése és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között a minimális időtartam 15 nap, a (3) bekezdésben meghatározott esetben a minimális időtartam 30 nap legyen.

(5) Mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok hasznosítása, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása, ingó vagyontárgy értékesítése vagy hasznosítása esetén a pályázati felhívást a helyi írott sajtóban a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján egy vagy több alkalommal kell megjelentetni.

(6) A (5) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás megjelenése és az ajánlat benyújtására nyitva álló határidő legalább 10 nap legyen.

(7) A költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan egyes helyiségeinek vagy természetben meghatározott részének hasznosítása esetén a pályázati felhívást és dokumentációt meg kell jelentetni az önkormányzat és a költségvetési szerv honlapján. Az ajánlat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy a tényleges hasznosítás megkezdéséig a szerződés megkötésére legalább egy munkanap rendelkezésre álljon.

57. § (1) Zártkörű pályázati eljárás lefolytatása esetén:

(2) A pályázati dokumentációt az (1) bekezdés a) pontja szerinti személy vagy szervezet a versenyeztetési eljárás lefolytatásával megbízott szervnél veheti át

58. § A zártkörű pályázat kiírása tértivevényes pályázati felhívás megküldésével történik. A pályázati felhívás tartalmazza az 55. § (2) bekezdésében foglaltakat.

59. § (1) Az ajánlattevők ajánlataikat cégjelzés nélküli, zárt borítékban – minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, természetes személy, konzorcium esetében eredeti aláírással vagy a meghatalmazott aláírásával ellátva – az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőben és megadott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be.

(2) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal – ingatlan adásvételére vonatkozó meghatalmazás esetén közokirattal vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal – igazolni képviseleti jogosultságát vagy annak mértékét.

(3) Egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, vagy egy pályázaton csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként.

(4) Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát minimálisan:

(5) Nem természetes személy ajánlattevő esetén csatolni kell a cégszerűen aláírt okiratban tett nyilatkozatát, mely szerint a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint átlátható szervezetnek minősül.

(6) Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget tartalmaz, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott meghatározott formában és módon rendelkezésre bocsátotta.

60. § (1) A pályáztató ajánlati kötöttsége - ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(2) A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve ha ezen időponton belül a pályázat nyertesével szerződéskötésre kerül sor, a pályázati felhívás visszavonásra kerül, vagy a pályázatot a tulajdonosi jogkör gyakorlója eredménytelennek nyilvánítja.

61. § Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban és a rendeletben foglaltaknak. Az érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevő a pályázati eljárásban vagy annak további szakaszában nem vehet részt.

62. § A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek - az ajánlat érvényességétől függetlenül - az ajánlattevőt terhelik.

63. § (1) Az ajánlattevő a szerződéskötésig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, köteles továbbá a pályázati eljárás befejezését követően is bizalmasan kezelni a tulajdonosi jogkör gyakorlója által rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Az ajánlattevő titoktartási kötelezettsége kiterjed a finanszírozó bank képviselőjére, konzorciumi ajánlat esetén a konzorciumi résztvevőkre, az ajánlattevő meghatalmazott jogi képviselőjére vagy az ajánlattevő által igénybe vett szakértőre.

(2) Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörébe tartozó más személy a pályázat titkosságát megsértette, a tulajdonosi jogkör gyakorlója az ajánlatot érvénytelennek nyilváníthatja.

64. § (1) A pályázati ajánlatokat tartalmazó borítékok felbontására a pályázati ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül kell, hogy sor kerüljön.

(2) A pályázati eljárás lebonyolítója a meghirdetett bontási helyen és időpontban az ajánlatot tartalmazó zárt borítékot, amennyiben több ajánlat érkezett - közjegyző jelenlétében - felbontja, és ismerteti az ajánlattevők nevét, címét, székhelyét, valamint a tett ajánlatokat.

(3) Az ajánlatok ismertetése után a pályázati eljárás lebonyolítója megvizsgálja az ajánlatokat és megállapítja, hogy azok érvényesek-e.

(4) A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről a jelenlévő közjegyző okiratot készít, melyben tanúsítja:

(5) A felbontási eljáráson a pályázati eljárás lebonyolítóján és a közjegyzőn kívül az ajánlattevők vehetnek részt személyesen vagy meghatalmazott útján; távolmaradásuk az eljárás lefolytatásának nem akadálya.

65. § Amennyiben a 64. § (2) bekezdése szerint nem szükséges közjegyző jelenléte, a pályázati ajánlat felbontásáról és ismertetéséről a pályázati eljárás lebonyolítója jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a 64. § (4) bekezdésében meghatározottakat.

66. § (1) Ha az ajánlattevők közül többen azonos összeg megfizetésére tettek ajánlatot, vagy az ajánlatok között az ellenérték 5 %-ánál nem nagyobb a különbség, a pályázati eljárás lebonyolítójának közjegyző jelenlétében ártárgyalást kell tartania.

(2) Az ártárgyalás megtartásáról az ajánlatok bontásán megjelölt ajánlattevőket tájékoztatni kell, egyúttal fel kell hívni őket, hogy szóban újabb ajánlatot tehetnek.

(3) Az eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesznek, ilyenkor a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri meg a pályázatot.

(4) Az ajánlattevők bármelyikének kérésére az ártárgyalást későbbi időpontban is meg lehet tartani, de az ajánlatok felbontása és az ártárgyalás közötti időtartam nem lehet hosszabb 15 napnál.

67. § (1) Ha az ajánlatok bontásán vagy a későbbi ártárgyaláson az azonos ajánlatot tevők nem jelentek meg, vagy a jelen lévő azonos ajánlatot tevők nem tettek újabb, magasabb összegű ajánlatot, a pályázatot elnyerő ajánlattevőt a közjegyző jelenlétében sorsoláson kell kiválasztani.

(2) Az ártárgyalásról a jelen lévő közjegyző okiratot készít, melyben tanúsítja:

68. § (1) Ha a pályázati kiírásra csak egy ajánlat érkezett, az Értékelő Bizottságot nem kell összehívni. A döntés meghozatala előtt a versenyeztetési eljárás lebonyolításával megbízott szervezet feladata az ajánlat értékelése ezen §-ban meghatározott szempontok alapján.

(2) Több pályázati ajánlat benyújtása esetén a bontást követően a pályázati ajánlatokat a pályázati eljárás lebonyolítója megküldi az Értékelő Bizottság tagjainak. Az Értékelő Bizottság tagjai felvilágosítást kérhetnek a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése és összehasonlítása elvégezhető legyen. Az Értékelő Bizottság kérdéseit és azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni.

(3) Az Értékelő Bizottság köteles a pályázati kiírásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét ellenőrizheti.

(4) Az Értékelő Bizottság a pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok és súlyozás alapján végzi. Speciális szakkérdés eldöntése érdekében az Értékelő Bizottság független szakértőt kérhet fel a közreműködésre, véleményadásra.

69. § (1) Az Értékelő Bizottság akkor határozatképes, ha valamennyi tag jelen van a Bizottság ülésén. Az Értékelő Bizottság ülését online is megtarthatja.

(2) Az Értékelő Bizottság szavazással alakítja ki javaslatát a legjobb ajánlatra vonatkozóan a tulajdonosi jogkör gyakorlója felé.

(3) A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell minimálisan:

70. § (1) A pályázati eljárás lebonyolításában, értékelésében és elbírálásában nem vehet részt:

(2) A pályázaton ajánlattevő az általa vélelmezett összeférhetetlenséget a szerződés megkötésére nyitva álló határidő végéig jelentheti be. A pályázat lebonyolításában, értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(3) Ha az összeférhetetlenség kérdésben vita van, a tulajdonosi jogkör gyakorlója dönt arról, hogy kizárja-e az érintett személyt a pályázat lebonyolításából, értékeléséből. Ha az összeférhetetlenség a tulajdonosi jogkör gyakorlója vagy tagja esetében merül fel, a Közgyűlés dönt, hogy kizárja-e az érintett személyt a pályázat elbírálásából.

(4) Ha az összeférhetetlenség a költségvetési szerv vezetője tekintetében merül fel, a polgármester átruházott hatáskörben dönt, kizárja-e az érintett személyt a pályázat lebonyolításából, értékeléséből, elbírálásából.

71. § (1) Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat lebonyolítása, értékelése, elbírálása során a rendeletben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, vagy ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el. A pályázat érvénytelenségére nem hivatkozhat az, akinek felróható magatartása okozza az érvénytelenséget.

(2) A pályázat érvénytelenségét a Közgyűlés állapítja meg.

72. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha:

(2) A pályázat eredménytelenségét a tulajdonosi jogkör gyakorlója állapítja meg.

73. § (1) Amennyiben a pályázati eljárás érvénytelen vagy eredménytelen volt, a tulajdonosi jogkör gyakorlója dönt, hogy fenntartja-e a vagyontárgy értékesítésre, hasznosításra történő kijelölését.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti döntés az értékesítésre, hasznosításra kijelölés fenntartása, a tulajdonosi jogkör gyakorlója dönt - nemzeti vagyonról szóló törvény szabályait is figyelembe véve – újabb pályázati eljárás kiírásáról és arról, hogy a rendelet alapján melyik versenyeztetési eljárás keretében vagy, ha a rendelet lehetővé teszi, versenyeztetési eljárás nélkül történjen meg a vagyontárgy értékesítése, hasznosítása.

(3)⁷ Ha a pályázat kiírását megelőzően a tulajdonosi jogkör gyakorlója a vagyontárgy legalacsonyabb vételárának, bérleti díjának megállapítása során a forgalmi értékbecslésben meghatározott értéktől felfelé eltért, az újabb pályázat kiírásakor a tulajdonosi jogkör gyakorlója a pályázati feltételek meghatározásakor dönthet úgy, hogy a forgalmi értékbecslés szerinti érték legyen az értékesítendő dolog kiinduló vételára a 45. § (5) bekezdésének figyelembevételével az ott meghatározott feltételek fennállása esetén.

74. § (1) A pályázatot elnyert ajánlattevővel a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntéséről szóló értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül szerződést kell kötni. Ha az értékesítésre, hasznosításra kerülő dolgot elővásárlási, előbérleti vagy elő-haszonbérleti jog terheli, a szerződést meg lehet kötni, de a pályázat nyertesét tájékoztatni kell, hogy az elővásárlási, előbérleti vagy elő-haszonbérleti jog jogosultja felé a megkötött szerződés nem lép hatályba.

(2) Ha a pályázat nyertese csak az elővásárlási, előbérleti vagy elő-haszonbérleti jog jogosultja joglemondó nyilatkozatának beérkezését követően kíván szerződést kötni, a 15 napos szerződéskötési határidő az elővásárlási, előbérleti vagy elő-haszonbérleti jog jogosultja joglemondó nyilatkozatának beérkezését követő napon, legkésőbb a nyilatkozattételre nyitva álló határidő lejártát követő napon kezdődik..

(3) A tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján - amennyiben a szerződés megkötésére az (1)-(2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a pályázat nyertesének fel nem róható okból nem kerül sor - a szerződéskötési határidő legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható.

(4) Ha a szerződés megkötésére a pályázat nyertesével nem kerül sor, a szerződést a pályázat soron következő helyezettjével lehet megkötni az (1)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) Ha a pályázat nyertese vagy a pályázat soron következő helyezettje nem köti meg a szerződést, és a tulajdonosi jogkör gyakorlója újabb versenyeztetési eljárás lefolytatásáról hoz döntést, az új versenyeztetési eljárásban nem vehet részt a korábbi pályázat nyertese és a pályázat soron következő helyezettje.

75. § (1) A tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a teljes vételár meghatározott határidőre történő meg nem fizetése esetére az elállási jogot.

(2) Ha a szerződés megkötésekor a teljes vételárat nem fizették meg:

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az elállási jog kikötése mellett - a tulajdonjog feltétel nélküli átruházásáról lehet rendelkezni, ha:

76. § (1) A bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő kötelezettsége, hogy a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint járjon el, amennyiben az ingatlanon fás szárú növényt kíván ültetni vagy telepíteni.

(2) A bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlőnek haladéktalanul be kell jelenteni a bérbeadó felé, ha az ingatlanon lévő fás szárú növény viharkárt szenvedett, vagy állapota élet-, balesetveszély vagy vagyoni kár bekövetkezésének veszélyével fenyeget.

(3) A szerződésben rendelkezni kell arról, hogy az (1)-(2) bekezdés szerinti bérlői kötelezettség nem teljesítése súlyos szerződésszegésnek tekintendő, és a szerződés azonnali felmondásnak van helye.

77. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó üzleti vagyon, vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy megterhelésére irányuló döntést megelőző eljárás során az adott vagyontárgy értékét meg kell határozni, kivéve, ha a vagyontárgy megterhelésére ellenérték kikötése nélkül kerül sor.

(2) A vagyontárgy értéke meghatározásának módja:

(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll 6 hónapnál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, az eljárás során ennek aktualizált változata is elfogadható.

(4) Korlátozottan forgalomképes ingatlannak vagy természetben meghatározott részének megterhelése esetén az értéket a vagyontárgynak a költségvetési szerv – a számviteli szabályok szerint – könyveiben feltüntetett értéke alapján, az ingatlan természetben meghatározott részének megterhelése esetén értékarányosan kell megállapítani.

78. § (1)¹⁰ Az önkormányzat tulajdonát terhelő használati, vezeték- vagy szolgalmi jogot - ide értve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára használati, vezeték- vagy szolgalmi jogot is (a továbbiakban együtt: teherjog) - alapítani visszterhes szerződés útján lehet. Ingyenes a teherjog alapítása, ha törvény kizárja ellenérték megfizetését.

(2)¹¹ A teherjog alapítása ingyenes lehet, ha közfeladat ellátásával, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásával, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosításával kapcsolatosan történik, és a felek úgy állapodnak meg.

(3)¹² Üzleti vagyon esetében jogszabályon alapuló szolgalmi vagy használati jog alapításáért járó kártalanítás mértékét vagy közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára használati, vezeték- vagy szolgalmi jog alapításáért járó kártalanítás mértékét igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított értékcsökkenés figyelembevételével a Tulajdonosi Bizottság állapítja meg. A teherjog alapítása a Tulajdonosi Bizottság átruházott hatáskörébe tartozik.

(4)¹³ A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos önkormányzati tulajdonú ingatlanon közművezeték elhelyezésével összefüggésben jogszabályon alapuló, vagy közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára szolgalmi, vezeték- vagy használati jog alapításáért járó kártalanítás mértékét közgyűlési határozatban rögzített ajánlás figyelembevételével a Tulajdonosi Bizottság állapítja meg. A teherjog alapítása a Tulajdonosi Bizottság átruházott hatáskörébe tartozik.

(5)¹⁴ Törvényben meghatározott esetben közművezeték elhelyezésére szóló megállapodás megkötésekor fizetendő kártalanítás mértékét közgyűlési határozatban rögzített ajánlás figyelembevételével a polgármester állapítja meg. Ha törvény kizárja ellenérték megfizetését, a megállapodást ingyenesen kell megkötni. A megállapodás megkötése ingyenes lehet, ha közfeladat ellátásával, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásával, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosításával kapcsolatosan történik, és a felek úgy állapodnak meg. A megállapodás megkötése a polgármester átruházott hatáskörébe tartozik.

(6)¹⁵ Amennyiben az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatainak ellátásához, vagy a saját vagy társfinanszírozásában megvalósuló fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók megvalósításához szükségessé válik:

(7)¹⁶ A (6) bekezdés a) pontja szerinti szerződés megkötése - amennyiben a Közgyűlés a beruházási programról és annak keretében az önkormányzati tulajdont terhelő korábban létesített teherjog kiváltására vonatkozóan új megállapodás megkötéséről döntött - a polgármester átruházott hatáskörébe tartozik. A szerződéskötést megelőzően igazságügyi forgalmi szakértői vélemény alapján meg kell vizsgálni a fennálló és a létesítendő teherjog értékarányosságát. Amennyiben a létesítendő teherjog értéke 10%-ot meghaladó mértékben magasabb a fennálló teherjog értékénél, a teherjog kiváltására szerződést kötni csak az ellenérték különbözetének megfizetése mellett lehetséges.

(8)¹⁷ A (6) bekezdés b) pontja szerinti szerződés megkötése - amennyiben a Közgyűlés a beruházási programról és annak keretében törvény alapján közművezeték elhelyezésének engedélyezésére vonatkozóan új megállapodás megkötéséről döntött - a polgármester átruházott hatáskörébe tartozik. A szerződéskötést megelőzően meg kell vizsgálni, hogy a közgyűlési határozatban rögzített ajánlás figyelembevételével az új megállapodás szerint fizetendő kártalanítás mértéke nem haladja-e meg több, mint 10%-kal az eredetileg fizetett kártalanítás mértékét. Amennyiben az ajánlás szerint a megkötendő megállapodás alapján fizetendő kártalanítás mértéke 10%-ot meghaladó mértékben magasabb, mint az eredetileg fizetett kártalanítás mértéke, az új megállapodást megkötni csak a kártalanítás különbözetének megfizetése mellett lehetséges.

79. § Az ingatlan-nyilvántartásban közterületi besorolású ingatlanként feltüntetett vagyontárgyak gondozására természetes személyek, átlátható szervezetek határozott időre ellenszolgáltatás kikötése nélkül kötelezettséget vállalhatnak. A szerződés megkötése a polgármester hatáskörébe tartozik.

80. § (1) A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett az önkormányzatot megillető behajthatatlan követelések törléséről átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság dönt.

(2) A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt az önkormányzatot megillető behajthatatlan követelések törléséről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

81. § Felszámolási eljárásban az önkormányzatot megillető követelésről akkor lehet lemondani, ha az önkormányzat bejelentett hitelezői igénye a helyi adóról szóló önkormányzati rendelet alapján fennálló követelésre terjed ki, és a felszámolóval kötendő vagy általa jóváhagyott megállapodás alapján a követelés egy része megtérülhet, így különösen faktoring szerződés alapján.

82. § (1) A Közgyűlésnek a rendelet §-aiban meghatározottakon kívüli hatásköreit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) A Tulajdonosi Bizottságnak a rendelet §-aiban meghatározottakon kívüli, a Közgyűlés által átruházott hatásköreit a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) A polgármesternek a rendelet §-aiban meghatározottakon kívüli, a Közgyűlés által átruházott hatásköreit a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

83. § Hatályát veszti Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 6/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete.

84. § Ez a rendelet 2021. november 26-án lép hatályba.