Kisvárda Város Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2021. (VII. 27.) önkormányzati rendelete
A települési támogatásokról
Hatályos: 2023. 03. 01Egységes szerkezetben,
hatályos: 2023. március 1. napjától
KISVÁRDA VÁROS
ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
38/2021.(VII.27.)
ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a települési támogatásokról
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya Kisvárda város közigazgatási területén élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. § (1)-(3) bekezdése szerint meghatározott személyekre terjed ki.
(2) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Kisvárda város területén bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező személyek esetében is.
Hatásköri szabályok
2. § Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 23/2019. (X.25.) önkormányzati rendeletben foglaltak alapján átruházott hatáskörben:
a) A polgármester hatáskörébe tartozik:
aa) a települési lakásfenntartási támogatás
ab) a a rendkívüli települési támogatás
ac) a rendszeres gyógyszertámogatás
Az önkormányzat által biztosított települési támogatásokról
3. § Kisvárda Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
a) pénzbeli, de természetben is nyújtható szociális ellátásként
aa) települési lakásfenntartási támogatást,
bb) települési gondozási támogatást,
cc) rendkívüli települési támogatást
dd) rendszeres gyógyszertámogatást,
b) természetbeni szociális ellátásként
ba) köztemetést,
bb) hátralékkezelési támogatást
biztosít.
Eljárási szabályok
4. § (1) A települési támogatások igénybevételének eljárása kérelemre indul, melyhez formanyomtatvány áll rendelkezésre. A kérelemhez az egyes ellátási formáknál felsorolt mellékleteket és nyilatkozatokat kell csatolni, a jövedelemről tett nyilatkozathoz másolatban mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást.
(2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.
(3) A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.
(4) Az egyes ellátási formáknál a fogalmakat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint kell értelmezni.
(5) Az e rendeletben szabályozott települési támogatásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.
(6) Ha az ellátást megállapító szerv a jövedelmet vélelmezi, akkor a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezései az irányadók.
(7) A vagyoni helyzet vizsgálatakor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.
(8) Ha a rendszeres települési támogatásra jogosult személy lakcíme az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó ellátást az önkormányzat teljes összegben folyósítja.
(9) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmek – hátralékkezelési szolgáltatás iránti kérelem kivételével – személyesen a Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Osztályán vagy postai úton, illetve elektronikusan az e-papír felületén nyújthatók be. A hátralékkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Kisvárdai Család- és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójához kell benyújtani.
(10) A települési támogatást igénylő család, illetve háztartás szociális helyzetéről az e rendeletben előírtak szerint környezettanulmány készíthető.
(11) A települési támogatások esetében a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására a 6. § (9) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. A lakókörnyezet rendezettségének a fennállása helyszíni szemle útján ellenőrizhető.
(12) Rendkívüli települési támogatás nyújtása esetén, a támogatásban részesített személy bejelentett lakóhelye szerinti önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni kell. A kifizetett rendkívüli települési támogatás összegét, az illetékességgel rendelkező önkormányzattól vissza kell igényelni.
(13) Az e rendeletben szabályozott havi rendszeres települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani.
(14) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó
a) települési lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától,
b) a rendszeres gyógyszertámogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától,
c) a települési gondozási díj a kérelem benyújtásának napjától,
d) a hátralékkezelési támogatás, valamint a rendelet 6. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti települési lakásfenntartási támogatás, a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.
(15) A nem havi rendszerességgel adott rendkívüli települési támogatást a kifizetéssel kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének időpontjában kell folyósítani.
(16) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
5. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott települési támogatást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell az ellátás visszafizetésére.
(2) Amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné a hatáskör gyakorlója az összeget méltányosságból
a) elengedheti,
b) csökkentheti,
c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.
(3)1 Az 5. § (2) bekezdés a) pontja tekintetében mentesül a fennálló tartozás visszafizetése alól az a kötelezett, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 100 %-át és a kötelezettnek vagyona nincs.
(4)2 Az 5. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében a fennálló tartozás összegének 50%-át kell visszafizetnie a kötelezettnek, ha a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 150 %-át és a kötelezettnek vagyona nincs.
(5)3 Az 5. § c) pontja tekintetében a fennálló tartozás 6 havi részletekben történő megfizetését kell engedélyezni, ha a kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap összegének 150%-át és a kötelezettnek vagyona nincs.
Települési lakásfenntartási támogatás
6. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló személyek részére, a szociálisan rászoruló személyek által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásainak viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A hatáskör gyakorlója a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő - szolgáltatás díjához, a lakbérhez, vagy az albérleti díjhoz, illetve a tüzelőanyag költségeihez települési lakásfenntartási támogatást nyújt
a) az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: települési lakásfenntartási támogatás), vagy
b) a hátralékkezelési szolgáltatásban részesülő személynek.
(3) A települési lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása, a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(4)4 Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a természetes személy, akinek a háztartásában, az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(5) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik, a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(6) A települési lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(7) Ha a háztartás
a) (6) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (6) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(8) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(9) Az a természetes személy jogosult települési lakásfenntartási támogatásra, aki a jogosultság megállapítását megelőzően, lakókörnyezetének rendben tartását vállalja. A vállalásnak tartalmaznia kell:
a) A kérelmező által életvitelszerűen lakott lakás, ház (a továbbiakban: ingatlan) udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezését, és rendeltetésszerű használatát.
b) Az ingatlanhoz tartozó udvar, kert rendben tartását, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, gyom- és parlagfű mentesítésre.
c) Az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozását, tisztán tartását, szemét- és gyommentesítését.
d) Az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítését.
(10) A kérelmező, a jogosultság megállapításához a (9) bekezdésben foglaltakról nyilatkozni köteles. Nyilatkozat hiányában a jogosultság nem állapítható meg.
(11) Az ellátásra jogosult köteles, az (9) bekezdésben meghatározott vállalását, a jogosultság megállapítását követően folyamatosan teljesíteni. Amennyiben az ellátásra jogosult jelen bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, úgy öt napos határidővel fel kell szólítani az elvégzendő tevékenység teljesítésére. Ha az ellátásra jogosult a felszólítást követően sem teljesíti vállalását, úgy – a természetbeni ellátás formájában megállapított települési lakásfenntartási támogatás kivételével – a települési lakásfenntartási támogatás folyósítása felfüggeszthető. A felfüggesztés addig tart, ameddig az ellátásra jogosult vállalását nem teljesíti.
(12) Amennyiben a felfüggesztés időtartama a három hónapot meghaladja, úgy a lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni. A támogatás megszüntetésének napja, a mulasztás hónapjának utolsó napja.
(13) A természetbeni ellátás formájában megállapított települési lakásfenntartási támogatás jogosultjának, a (11) bekezdésben meghatározott mulasztása esetén, az eredménytelen felszólítást követően a támogatást meg kell szüntetni. A támogatás megszüntetésének napja, a mulasztás hónapjának utolsó napja.
(14) A települési lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége, az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.
(15) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege: 450 Ft.
(16) A települési lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(17) A hátralékkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt 2.500 Ft összegű települési lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen települési lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg lakásfenntartási támogatásra nem jogosult.
(18) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a települési lakásfenntartási támogatást, vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani.
(19) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:
a)5 a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában, az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 50%-át
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(20) A 19. § b) [6] Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától pontja szerinti TM kiszámítása az 1. melléklet képletének alkalmazásával történik.
(21) A (20) bekezdésben alkalmazott képletben:
a) a „J” a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet,
b) [7] Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától az „SZVA” a szociális vetítési alap összegét
(22) A (20) bekezdés alapján számított TM értéket századra kerekítve kell meghatározni.
(23) A települési lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.
(24) A települési lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
(25) Amennyiben a települési lakásfenntartási támogatást a polgármester a (12) bekezdése alapján megszünteti, úgy ugyanazon lakásra vonatkozóan
a) a döntés véglegessé válásától számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint
b) a döntés véglegessé válásától számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a települési lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.
(26) Települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(27) Az (26) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(28) A természetbeni ellátás formájában megállapított települési lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) részére történik és annak összegét a támogatással érintett költségek tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a természetbeni ellátásra jogosultnak a szolgáltató általi beazonosításához, valamint a támogatás összegének jóváírásához szükséges adatokat.
(29) Az Önkormányzat a természetbeni ellátás folyósításának adminisztratív feladatai vonatkozásában a szolgáltatóval keret-megállapodást köt.
(30) Azon személy részére, akinél előrefizetős mérő működik, a települési lakásfenntartási támogatást részben vagy egészben kódhordozó formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.
(31) A hátralékkezelési szolgáltatás megszűnése miatt a (2) bekezdésének b) pontja szerinti települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnik.
(32) Annak az (30) bekezdéssel érintett személynek, aki a települési lakásfenntartási támogatást részben vagy egészben kódhordozó formájában kapta, és a (2) bekezdés a) pontja szerinti települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, a támogatás részben vagy egészben továbbra is kódhordozó formájában nyújtható.
(33) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti települési lakásfenntartási támogatásban részesülő személy más településre költözik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.
(34) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott települési lakásfenntartási támogatás tekintetében bekövetkezett szolgáltató váltás esetén, a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.
(35) A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet 0 formanyomtatványon kell benyújtani.
(36) A lakásfenntartási támogatás megállapításához
a) a vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,
b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása,
c) családi állapot igazolása – kivéve, ha a kérelmező házasságban él, valamint
c) a természetbeni ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat másolatának
csatolása szükséges.
(37) A települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségekről.
Települési gondozási támogatás
7. § (1) Az önkormányzat települési gondozási támogatás formájában anyagi hozzájárulást biztosít a tartósan gondozásra szoruló 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző nagykorú hozzátartozónak, ha az igénylő:
a) egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;
b) a 18.életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;
c) a gondozó és gondozott között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.
(2) A hozzátartozó fogalmát a Polgári Törvénykönyv szerint kell értelmezni.
(3) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(4) A gondozást végző személy számára egyidejűleg csak egy települési gondozási támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy gondozott személyre tekintettel csak egy gondozást végző személy számára állapítható meg települési gondozási támogatás.
(5) Nem jogosult települési gondozási támogatásra a hozzátartozó, ha
a) a gondozott személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó, vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha
aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
ab) a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,
ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
b) rendszeres pénzellátásban részesül,
c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,
d) keresőtevékenységet folytat.
(6) A települési gondozási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) a gondozott személy állapota az állandó gondozást már nem teszi szükségessé,
b) a gondozást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) a gondozott személy meghal,
d) a gondozást végző vagy a gondozott személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.
(7) A gondozott személy halála esetén a települési gondozási támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
(8) A gondozást végző személy, gondozási kötelezettségének abban az esetben nem tesz eleget, ha a gondozott személy
a) közvetlen lakókörnyezete elhanyagolt, nem tiszta,
b) nincs megfelelő hőmérséklet biztosítva,
c) nincs megfelelően élelmiszerrel ellátva,
d) a gondozást végző személy a gondozott állapotában beállt változásról a kezelőorvost nem tájékoztatja
e) a szükséges gondozási feltételeket a gondozást végző személy nem biztosítja, annak gyógyszereiről és a szükséges gondozási eszközökről nem gondoskodik,
f) felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el, illetve akadályoztatása esetén arról nem gondoskodik.
(9)6 A települési gondozási támogatás csak az abban az esetben állapítható meg, ha a gondozó családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét és vagyonnal nem rendelkeznek.
(10) A települési gondozási támogatás havi összege a központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.
(11) A települési gondozási támogatás megállapítása iránti kérelmet a benyújtást követő legközelebbi Városüzemeltetési és Szociális Bizottság ülésén kell elbírálni.
(12) A települési gondozási támogatásra való jogosultság egy évre kerül megállapításra.
(13) A települési gondozási támogatás igényléséhez szükséges kérelem formanyomtatványát a hatáskör gyakorlója biztosítja.
(14) Ha a kérelmet a gondozott személy nem írja alá, akkor a hatáskör gyakorlója megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.
(15) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a háziorvos igazolását arról, hogy a gondozott tartósan beteg, előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó gondozást igényel. Az igazolás kiadásához szükséges formanyomtatványt a hatáskör gyakorlója biztosítja.
b) igazolást a gondozó és családtagjai jövedelméről,
c) nyilatkozatot, mely szerint a gondozó vagy családtagja a járási hivataltól nem részesül ápolási díjban.
(16) A települési gondozási támogatás megállapítása előtt minden esetben környezettanulmányt kell készíteni.
(17) Az Önkormányzat a gondozást végző személy gondozási kötelezettségének teljesítését bármikor ellenőrizheti.
(18) Ha az Önkormányzat a gondozási kötelezettség elmulasztását valószínűsíti, a gondozási tevékenység ellenőrzése végett környezettanulmányt készít.
(19) A (18) bekezdésben szabályozott ellenőrzést követően az Önkormányzat a települési gondozási támogatásra való jogosultság megszüntetéséről határozatban dönt, ha
a) az ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy a gondozást végző személy, gondozási kötelezettségének nem tesz eleget,
b) a gondozást végző személy az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé, és ezáltal a gondozási kötelezettség ellenőrzése nem lehetséges.
(20) Ha a települési gondozási támogatásban részesülő személy a települési gondozási támogatásra való jogosultság fennállása alatt a járási hivatalhoz ápolási díj más jogcímen történő megállapítása iránt nyújt be kérelmet, és a kérelem alapján az ápolási díj az új jogcímen megállapítható, a korábbi jogcímen megállapított települési gondozási támogatást az új jogcímen megállapított ellátásra való jogosultság kezdő időpontját megelőző napon meg kell szüntetni.
Rendkívüli települési támogatás
8. § (1) A hatáskör gyakorlója az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt rendkívüli települési támogatást a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül.
(2) A rendkívüli települési támogatás nyújtható pénzbeli, vagy természetbeni, illetve pénzbeli és természetbeni támogatásként. A rendkívüli települési támogatást olyan formában kell nyújtani, hogy az annak igénylésére okot adó körülmény kezelésére, a leghatékonyabb megoldást jelentse.
(3) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmező igazolt módon:
a) elemi csapás, tartós betegség, kórházi ápolás, táppénzes állomány, baleset, családfenntartó/közeli hozzátartozó halála miatt jövedelem-kiesést szenved, vagy
b) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy
c) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása),
d) a kérelmező semmilyen ellátásban nem részesül nyugdíjazás, munkaviszony megszűnése, egyéb ellátás megszűnése miatt.
(4) Létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező:
a) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény miatt veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többletkiadása keletkezik,
b) válsághelyzetben lévő várandós anya,
c) a gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében került létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe,
(5) A polgármester rendkívüli települési támogatást nyújt különösen:
a) rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartási gond esetén,
b) gyógyszerkiadás mérséklésére,
c) kamatmentes kölcsönként,
d) temetés költségeinek enyhítésére.
(6)7 Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni azt a rendkívüli élethelyzetbe került, vagy létfenntartási gonddal küzdő személyt, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 150 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő és egyedül élő esetén a 250 %-át nem haladja meg, és a szociális körülményeinek feltárásában együttműködik a hatáskör gyakorlójával.
(7) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező és családja jövedelemigazolását.
b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szakorvos vagy védőnő általi igazolást a várandósság és a terhes gondozás tényéről.
c) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a gyámhivatali határozatot.
(8) A polgármester rendkívüli települési támogatást állapít meg a rendkívüli élethelyzetbe került, vagy létfenntartási gonddal küzdő személy eseti gyógyszerkiadásainak mérséklésére, ha az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem 10%-át meghaladja.
(9) Az eseti gyógyszerkiadás mérséklését szolgáló rendkívüli települési támogatást a Járási Hivataltól közgyógyellátásban, valamint az Önkormányzattól rendszeres havi gyógyszertámogatásban nem részesülő személy részére kell megállapítani, ha a családjában az egy főre számított jövedelem a nyugdíjminimum legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő személy esetén a 300%-át nem haladja meg.
(10) Az (8) bekezdésben meghatározott célra nyújtott rendkívüli települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete, a kérelmező és családja jövedelemigazolása mellett, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolás.
(11)8 A hatáskör gyakorlója a legfeljebb a szociális vetítési alap összegének ötszöröséig terjedő kamatmentes kölcsönként, rendkívüli települési támogatásban részesítheti azt a rászorult, és bizonyítottan a család létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének kétszeresét.
(12) A (11) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás kizárólag temetés, és elemi kár esetén adható.
(13) Elemi kárnak az elemi csapás (így különösen a jégeső, árvíz, belvíz, fagy, aszály, vihar, földrengés, tűz, robbanás) okozta olyan kár minősül, amely eléri a 100 000 forintot. Az elemi csapást a kár tényét igazoló okmánnyal (a mezőgazdasági szakigazgatási, a katasztrófavédelmi szerv által kiállított szakvéleménnyel vagy jegyzőkönyvvel, vagy az építésügyi hatóság által tett megállapítással és költségvetéssel) kell igazolni. Az elemi kár igazolása mellett a kérelmező és családja jövedelemigazolását kell csatolni.
(14) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:
a) igazolást az elemi kár tényéről (szakhatósági jegyzőkönyvet, vagy a (13) bekezdésben leírtak szerinti igazolást),
b) a kérelmező és családja jövedelemigazolását,
c) temetést végző szolgáltató igazolását a temetés költségéről.
(15) A temetés céljára igényelt kölcsön összege a temetést végző szolgáltató részére kerül átutalásra.
(16) Nem részesíthető kölcsönben az, aki a (11)-(13) bekezdésben foglaltaknak egyébként megfelel, de:
a) korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza,
b) nem rendelkezik a (17) bekezdésben meghatározott olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a visszafizetésre,
c) az adott elemi kár megtérítésére biztosítási szerződéssel rendelkezik.
(17)9 A visszafizetést garantáló jövedelemforrásnak kell tekinteni a munkabért, a rendszeres családi támogatást, GYED-et, GYES-t, tartásdíjat, nyugellátást, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátást, az árvaellátást, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítés alap összegének 80 %-át eléri.
(18)10 Ha a kölcsön összege
a) a szociális vetítési alap összegét nem haladja meg 3 hónap,
b) a szociális vetítési alap összegének 101 – 200 %-a 6 hónap,
c) a szociális vetítési alap összegének 201 – 300 %-a 9 hónap,
d) a szociális vetítési alap összegének 301 – 500 %-a 12 hónap
alatt kell visszafizetni, havonta előre meghatározott részletekben.
(19) A kölcsönben részesülő rendkívüli települési támogatásban nem részesülhet, ha a kamatmentes kölcsön visszafizetési kötelezettségének rendszeresen és folyamatosan nem tesz eleget.
(20) A temetés költségeinek enyhítésére, rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300 %-át11
(21) Az (20) bekezdésben meghatározott segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolása mellett, a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
(22) A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.
(23) Az (20) bekezdésben meghatározott rendkívüli települési támogatás összege, a köztemetőt üzemeltető temetkezési vállalkozó által – minden év január hónapban – közölt helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10%-a.
(24) A megállapított rendkívüli települési támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét, az erről szóló határozat számával együtt, a temetési számlára rá kell vezetni, és a számlát a kérelmező részére vissza kell küldeni.
(25) A rendkívüli települési támogatás megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli élethelyzet és létfenntartási gond megállapításához a kérelmező lakhatási és életkörülményeinek részletes ismerete szükséges.
(26) A települési támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel, a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.
Rendszeres gyógyszertámogatás
9. § (1) A havi rendszeres gyógyszertámogatás, a szociálisan rászorult személy részére, az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
(2) A hatáskör gyakorlója az e rendeletben meghatározottak szerint gyógyszerkiadásainak mérséklésére, havi rendszerességgel, legfeljebb egy évre megállapított gyógyszertámogatást biztosít, ha az igénylő
a) [14] Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától családjában az egy főre számított havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 220%-át, illetve 70. életévét betöltő személy esetén 300%-át nem haladja meg, továbbá
b) a havi egyéni rendszeres gyógyszerköltség eléri a 8000 Ft-ot,
c) nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, és
d) vagyonnal nem rendelkezik.
(3) A rendszeres havi egyéni gyógyszerköltséget a gyógyszertár számolja ki, a háziorvos által összeállított lista alapján. A háziorvos az „Igazolás a biztosított havi gyógyszerköltségéről” ( a továbbiakban: Igazolás ) nyomtatványon feltünteti az utolsó hat havi rendszeresen szedett, a társadalombiztosítási támogatásba bevont gyógyszereket, azok hatóanyagait, a napi gyógyszeradagot, valamint a szakorvos által, illetve a szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszereket.
(4) A gyógyszerköltség meghatározásánál a kérelmező krónikus betegségéhez igazodó, egyhavi mennyiségre számolva legalacsonyabb költségű, elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítményeket kell alapul venni. A gyógyszerköltség megállapítása során legfeljebb havi 6000 forintig vehetők figyelembe a nem csak szakorvos által, illetve nem csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszerek. 8000,-Ft-os, vagy a fölötti gyógyszerköltség csak szakorvos által, illetve csak szakorvosi javaslat alapján rendelhető gyógyszerek figyelembevételével állapítható meg.
(5) A hatáskör gyakorlója a havi egyéni rendszeres gyógyszertámogatás összegének megállapításakor az Igazoláson feltüntetett gyógyszerköltséget veszi figyelembe.
(6) A háziorvosnak a (3) bekezdésében meghatározott igazolás kiadásához nyomtatványt a hatáskört gyakorló biztosít.
(7) A havi rendszeres gyógyszertámogatás mértéke, a (3) bekezdés szerint igazolt havi gyógyszerköltség összege, de maximum 10.000 Ft lehet, azzal, hogy a havi egyéni gyógyszerköltség összegét 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni.
(8) Az Önkormányzat a havi rendszeres gyógyszertámogatás három hónapnak megfelelő összegét - első alkalommal a jogosultság kezdő időpontjával - folyósítja a jogosult részére.
(9) Az (8) bekezdésben részletezett folyósítást követően, a következő három hónapra, a rendszeres gyógyszertámogatás abban az esetben kerül folyósításra, ha a jogosult, a nevére szóló gyógyszertári számlával igazolja, hogy a rendszeres gyógyszertámogatás címen kapott előző három havi összeget teljes egészében gyógyszerkiadásaira fordította. A számlát a megállapítást követő minden harmadik hónap utolsó munkanapjáig kell benyújtani.
(10) Abban az esetben, ha a jogosult a gyógyszertári számlával kevesebb gyógyszertámogatás felhasználást igazol, mint a részére folyósított háromhavi összeg, akkor a következő folyósítás alkalmával a hiányzó összeg levonásra kerül, ha annak összege az 1000 Ft-ot meghaladja.
(11) A havi rendszeres gyógyszertámogatásra való jogosultság a háziorvosi igazoláson feltüntetett időpontig, de legfeljebb egy év időtartamra állapítható meg.
(12) Meg kell szüntetni a támogatásra való jogosultságot, a következő folyósítás esedékessége előtt, ha a jogosult nem teljesíti a (9) bekezdésben foglaltakat, és a számlával nem igazolt gyógyszertámogatás összegét le kell vonni, a következő 12 hónap rendkívüli települési támogatás keretösszegéből.
(13) A már megállapított gyógyszertámogatás időtartama alatt, a jogosult részéről a gyógyszerköltség felülvizsgálata nem kezdeményezhető.
(14) Újabb rendszeres gyógyszertámogatás iránti kérelem legkorábban a meglévő jogosultság lejárta előtt egy hónappal nyújtható be.
(15) Abban az esetben, ha a jogosult lakcíme Kisvárdán megszűnik, vagy a jogosult elhalálozik, a támogatásra való jogosultságot a következő folyósítás esedékessége előtt meg kell szüntetni.
(16) A havi rendszeres gyógyszertámogatás iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az egyedül élő, vagy a család teljes jövedelmét igazoló iratokat,
b) egy hónapnál nem régebbi Igazolást a biztosított havi gyógyszerköltségéről.
(17) A havi rendszeres gyógyszertámogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.
(18) Egy családon belül csak egy fő részére állapítható meg rendszeres gyógyszertámogatásra való jogosultság.
(19) El kell utasítani a havi rendszeres gyógyszertámogatásra való jogosultság iránti kérelmét annak:
a) akinek a jogosultság iránti kérelme 6 hónapon belül azért lett elutasítva jogerősen mert a havi egyéni gyógyszerköltsége nem érte el a 8000 Ft-ot
b) akinek 6 hónapon belül - a jogosultsági időtartam lejárta előtt, azért lett megszüntetve a rendszeres gyógyszertámogatás folyósítása, mert nem teljesítette határidőre a számlával történő igazolási kötelezettségét.
Köztemetés
10. § (1) Az önkormányzat gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha teljesülnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 48. §-ában szabályozott feltételek.
(2) Az eltemettetésre köteles személy a visszatérítési kötelezettség alól:
a)12 egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 130%-át,
b)13 50%-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 150% -át.
.
Hátralékkezelési szolgáltatás
11. § (1) Az önkormányzat – lakhatást segítő ellátásként – a szociálisan rászorult személyek részére hátralékkezelési szolgáltatást nyújt.
(2) A hatáskör gyakorlója határozatában megjelölt időponttól hátralékkezelési támogatásban részesíti azt a személyt,
a) akinek, vagy vele együttlakó hozzátartozójának
aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy
ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá
b)14 akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át és
c) vagyonnal nem rendelkezik,
d) az általa lakott lakás nagysága – a lakásminőségtől függetlenül - nem haladja meg a 100 m2-t.
feltéve, hogy vállalja az adósság és a polgármester által megállapított hátralékkezelési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá a hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során hátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó
a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő- szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),
b) közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,
c) a lakbérhátralék.
(4) A hátralékkezelési szolgáltatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.
(5) A hátralékkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.
(6) A hátralékkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(7) Az (6) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(8) Hátralékkezelési szolgáltatás esetén a jogosult
a) hátralékkezelési tanácsadásban, és
b) hátralékcsökkentési támogatásban
részesül, amelyet a hátralékkövetelés jogosultjának kell folyósítani.
(9) A hátralékcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg a hátralékkezelés körébe bevont adósság 75%-át, de legfeljebb háromszázezer forintot. A támogatás egy összegben vagy havi részletekben nyújtható, az adós vállalásától függően.
(10) Azon személynek, akinek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy települési lakásfenntartási támogatásban részesül, és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát.
(11) A hátralékcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.
(12) A hátralékcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult
a) a hátralékkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
b) az általa vállalt hátraléktörlesztés három havi részletét nem teljesíti, illetőleg
c) a hátralékkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.
(13) A hátralékcsökkentési támogatás (12) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. Ezen időpontot követően is csak akkor, ha a kifizetett összeget visszatéríti az Önkormányzat részére.
(14) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja a hátralékkezelési szolgáltatás lezárásától – ide nem értve az (12) bekezdés szerinti megszüntetést – számított 36 hónapon belül nem részesülhet hátralékkezelési szolgáltatásban.
(15) Nem részesülhet hátralékcsökkentési támogatásban
a) az adós, ha a háztartásában élő személy vagyonnal rendelkezik,
b) aki lakása egészét vagy egy részét bérbe vagy albérletbe adja, használatra átengedte, nem lakás céljára használja, vagy egyéb módon hasznosítja.
(16) A hátralékkezelési szolgáltatás körébe tartozó hátraléktípusokból keletkezett adósságokból maximum 400.000 forintot lehet a hátralékkezelési szolgáltatás körébe bevonni.
(17) Az önrész, vagy az önrész első részlete befizetésének a hátralékkövetelés jogosultja általi igazolása után, a támogatás egy összegben, vagy havi részletekben kerül átutalásra.
(18) A támogatás egy összegben történő teljesítésére csak az önrész egyösszegű befizetése esetén kerülhet sor.
(19) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós részletfizetési kötelezettségének tárgyhónap 20. napjáig köteles eleget tenni, melyről az adósságkezelési tanácsadó igazolást ad ki. A hátralékcsökkentési támogatás ezt követően utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kerül átutalásra a hátralékkövetelés jogosultjának.
(20) A hátralékcsökkentési támogatás havi utalása csak ahhoz a szolgáltatóhoz történik, ahová az adós a tárgyhavi önrész befizetési kötelezettségét teljesítette.
(21) A hátralékcsökkentési támogatásban részesülő személy, a hátralékcsökkentési támogatásról szóló végleges határozat birtokában a hitelezővel szerződést köt a tartozása megfizetéséről.
(22) A hátralékkezelési szolgáltatásban részesülő személy nem kötelezhető azon hátraléktípusba tartozó adósság visszafizetésére, amelyhez kapcsolódóan hátralékcsökkentési támogatásban nem részesül.
(23) A hátralékkezelési szolgáltatás iránti kérelmet év közben folyamatosan be lehet nyújtani.
(24) A hátralékkezelési szolgáltatás iránti kérelemhez csatolni kell a támogatást kérő nyilatkozatát
a) a lakásban tartózkodásának jogcíméről,
b) a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról,
c) azon hátralékának jogcíméről és összegéről, amelynek kezelését kéri,
d) arról, hogy vállalja a hátralékkezelési programba bevont adósság és a települési önkormányzat által megállapított hátralékcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését,
e) arról, hogy vállalja a hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt,
f) arról, hogy amennyiben részére előrefizetős készüléket biztosítanak, vállalja a készülék legalább egyéves időtartamban történő rendeltetésszerű használatát.
(25) A hátralékkezelési szolgáltatás iránti kérelemhez csatolni kell
a) a háztartás tagjainak jövedelmét tanúsító igazolásokat,
b) a hátralékkövetelés jogosultja által kiállított iratot az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közszolgáltatás kikapcsolásának tényéről,
c) a hátralékkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező hátralékkezelési szolgáltatásba történő bevonására.
(26) A megállapított hátralékcsökkentési támogatásnak a követelés jogosultja részére történő folyósításáról a jegyző gondoskodik.
(27) A (12) bekezdés b)-c) pontja alkalmazásában a jogosult nem tesz eleget a kötelezettségének, ha a fizetési határidő leteltétől számított 15 nap eredménytelenül eltelt, és
a) a (12) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a fizetési kötelezettség teljesítése során együttvéve háromhavi elmaradás keletkezik,
b) a (12) bekezdésének c) pontja szerinti esetben a jogosult három egymást követő hónapban nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének.
(28) A hátralékcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást adták.
(29) A hátralékcsökkentési támogatásnak a (12) bekezdése szerinti visszatérítése, a 6. § (2) bekezdésének b) pontja alapján nyújtott lakásfenntartási támogatást nem érinti.
(30) A (14) bekezdés alkalmazásában a harminchat hónapos időtartamot a települési önkormányzat határozatában a hátralékkezelési szolgáltatás záró időpontjaként megjelölt napot követő első munkanaptól kell számítani.
(31) Ha a hátralékcsökkentési támogatásban részesülő személy lakcíme, a támogatás folyósításának időtartama alatt a jegyző illetékességét érintően megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást, az Önkormányzat teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.
(32) A Képviselő-testület a hátralékkezelési tanácsadás működését a Kisvárdai Család- és Gyermekjóléti Központ szervezésében biztosítja. A hátralékkezelési tanácsadás szakmai feladat ellátási feltétele, adósságkezelői tanfolyamot végzett személy alkalmazása.
(33) A hátralékkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó:
a) tájékoztatja az adóst a hátralékkezelés formáiról, feltételeiről,
b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz a hátralékkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,
c) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (a továbbiakban: hátralékkezelési megállapodás) köt,
d) a hátralékkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak betartását,
e) szükség esetén kezdeményezi a hátralékcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.
(34) A hátralékkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles
a) hozzájárulni a hátralékra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,
b) aktívan közreműködni a hátralékkezelési megállapodás kidolgozásában,
c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.
(35) A tanácsadó
a) a kérelmet a mellékletekkel együtt haladéktalanul továbbítja a jegyzőhöz,
b) a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak megszegését 3 munkanapon belül jelzi a jegyző felé,
c) adósonként nyilvántartja a hátralékkezelésbe bevont hátralékok, valamint a teljesített hátraléktörlesztés összegét.
11/A. §15 Az étkeztetés igénybevétele esetén szociálisan rászorultnak minősül:
a) az, aki a 65. életévét betöltötte,
b) az, akinek a háziorvos által igazolt egészségi állapota olyan, hogy a betegsége jellege következtében nem képes biztosítani önmaga ellátását,
c) az, akinek a fogyatékossága, illetve pszichiátriai betegsége a háziorvos által – a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján – igazolt betegsége olyan, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani önmaga ellátását,
d) az, akinek a háziorvos által – a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján – igazolt szenvedélybetegsége olyan, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani önmaga ellátását,
e) az a hajléktalan, aki nyilatkozatában tartózkodási helyeként Kisvárda város közigazgatási területét jelöli meg.
Szociálpolitikai Kerekasztal
12. § A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározottakon túl:
a) a Kisvárdai Család- és Gyermekjóléti Központ Vezetője,
b) a Szent Miklós Integrált Szolgáltató Központ kisvárdai intézményvezetője
c) Kisvárda Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Városüzemeltetési, Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke,
d) a Városi Egészségügyi Alapellátás vezetője,
e) a Kisvárdai Polgármesteri Hivatal Jegyzője,
f) a helyi egyházak képviselői,
g) a Szent Damján Görögkatolikus Kórház Rehabilitációs Osztályának Vezetője,
h) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kisvárdai Járási Hivatal
Záró rendelkezés
13. § (1) E rendelet 2021. augusztus 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a települési támogatás megállapításának, folyósításának, felhasználása
Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától
Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától
Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától
Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától
Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától
Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától
Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától
Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától
Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától
Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától
Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától
Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától
Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától
Módosította a 3/2023. (II.24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 1. napjától
Kiegészítette a 22/2022. (VIII.17.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022. augusztus 17. napjától