Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 4/2021 (II.1.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 4/2021. (II. 1.) önkormányzati rendelete egyes önkormányzati rendeletek módosításáról

Hatályos: 2021. 02. 02- 2021. 02. 02

Budapest főpolgármestere

a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre figyelemmel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörét gyakorolva,

az 1. § tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Fővárosi Közgyűlésnek az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107–109. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva,

a 2. § és az 5. § tekintetében a Fővárosi Közgyűlésnek az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a 3. és 6. § tekintetében Fővárosi Közgyűlésnek az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:


1. §


(1) Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vr.) 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „értékesítése, hasznosítása” szövegrész helyébe az „– a Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapest Főváros Önkormányzata minősített többséget biztosító befolyása alatt álló gazdasági társaság, illetve a Budapest Főváros Önkormányzata általa irányított költségvetési szerv javára történő átruházás, hasznosítás kivételével – értékesítése, hasznosítása” szöveg, 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „egyéb esetekben” szövegrész helyébe az „egyéb esetekben forgalmi értékbecslés vagy” szöveg lép.


(2) A Vr. 9. § (6a) bekezdés b) pontjában az „ingyenes vagy kedvezményes használatba adása” szövegrész helyébe az „ingyenes vagy kedvezményes használatba adása, az alkalmi célú igénybevétel kivételével” szöveg lép.


2. §


(1) A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 3/2013. (III. 8.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Fkr.) 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:


„(4) A rendelet hatálya nem terjed ki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre, valamint arra a közterület-használatra, amelyre a választási eljárásról szóló törvény szerint a közterület-használatról szóló jogszabályokat nem kell alkalmazni.”


(2) Az Fkr. 5. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő szöveg lép:


(Nem kell közterület-használati hozzájárulás:)

„g) a közügyek szabad megvitatása körébe tartozó, sajtóterméknek nem minősülő kiadványok osztásához, az ahhoz használt eszközök elhelyezéséhez, valamint a közügyek megvitatása körébe tartozó kérdésben való véleménycseréhez vagy aláírásgyűjtéshez használt, a felszínhez nem rögzített pultok felállításához és az azokhoz kapcsolódó, a szervezőt vagy a rendezvényt azonosító, illetve azzal összefüggő politikai vagy társadalmi célú közlést hordozó zászlók, molinók vagy más hasonló eszközök felszínhez való rögzítés nélküli elhelyezéséhez, helyszínenként összesen legfeljebb 2 m2 alapterületen, feltéve, hogy az nem jár kereskedelmi, vendéglátó vagy gazdaságireklám-tevékenység végzésével;”


(3) Az Fkr. 5. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:


(Nem kell közterület-használati hozzájárulás:)

„k) a Budapest Főváros Önkormányzata közterület-használatához.”


(4) Az Fkr. 24. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:


(E rendelet alapján megállapított közterület-használati díjak legfeljebb 90%-kal csökkenthetőek:)

„e) a Fővárosi Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt közfeladatának ellátását közvetlenül vagy közvetve szolgáló tevékenység ellátása céljából megvalósuló közterület-használat esetén.”


(5) Az Fkr. 5. § (2) bekezdés 10. pontjában a „szórólap” szövegrész helyébe az „a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti kiadvány (a továbbiakban: kiadvány)” szöveg, az „a portrérajzoláshoz” szövegrész helyébe az „a portrérajzoláshoz, illetve az ezekhez használt eszközök elhelyezéséhez” szöveg, 6. § (1) bekezdése 9. pontjában a „virág- és hírlapárusítást” szövegrész helyébe a „virágárusítást, kiadvány árusítását” szöveg, 7. § (5) bekezdésében a „Szórólaposztás” szövegrész helyébe a „Kiadvány osztása” szöveg, a „szórólapot” szövegrész helyébe a „kiadványt” szöveg, 7. § (5a) bekezdésében a „hirdetési (terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő) szórólap osztására” szövegrész helyébe a „kiadvány osztására” szöveg, 25. § (4) bekezdésében az „a szórólaposztás” szövegrész helyébe a „kiadvány osztása” szöveg lép.


3. §


(1) Budapest Főváros Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: testületi SZMSZ) a következő 2/B. §-szal egészül ki:


„2/B. § A 2. § 10. pontjában meghatározott önként vállalt feladat teljesítése érdekében Budapest Főváros Önkormányzata a főjegyző útján a Budapest Főváros Önkormányzata által bevezetett helyi adó alanyai részére elektronikus úton a helyi közügyekkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatást küldhet.”


(2) A testületi SZMSZ 77. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:


„(4) A bizottság nem képviselő tagja – az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel való egyezőségre figyelemmel – az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot.”


4. §


Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


5. §


Az Fkr. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.


6. §


A testületi SZMSZ 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.


7. §


Hatályát veszti az Fkr. 5. § (4) bekezdése, valamint 6. § (1) bekezdés 9. pontjában a „ , továbbá az alkalmi könyvárusítást” szövegrész.





dr. Számadó Tamás s. k.

főjegyző

Karácsony Gergely s. k.

főpolgármester



INDOKOLÁS


Általános indokolás


A tervezet a jogalkalmazási tapasztalatok figyelembevételével a közterület-használati rendelet, a vagyonrendelet és a testületi SZMSZ kis terjedelmű, pontosító jellegű módosítására tesz javaslatot.


Részletes indokolás


Az 1. §-hoz


A tervezet a vagyonrendelet módosításával – az adminisztratív terhek csökkentése és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elősegítése érdekében – lehetővé teszi, hogy a Fővárosi Önkormányzat és saját intézményei közötti vagyonátruházásra, illetve vagyonhasznosításra külön értékbecslés készítése nélkül, könyv szerinti értéken is sor kerülhessen. Abban az esetben, ha intézménytől az önkormányzathoz vagy önkormányzattól intézményhez kerül egy vagyonelem vagy annak hasznosítása, az adott vagyonelem önkormányzati körben marad, így nem szükséges minden esetben akár jelentős nagyságú költséggel járó értékbecslést készíteni. Értelemszerűen a tulajdonosi joggyakorló dönthet úgy, hogy az önkormányzati érdekkörön belüli átruházás vagy hasznosítás esetén is szükségesnek látja értékbecslés készítését.

A tervezet egyértelműsíti, hogy a fővárosi vagyonelem alkalmi célú kedvezményes vagy ingyenes hasznosításához nem szükséges a Fővárosi Közgyűlés döntése, arra az általános szabályok szerint átruházott hatáskörben is sor kerülhet. A jelenlegi szabály eljárási okból szinte lehetetlenné teszi, hogy a közcélokat szolgáló alkalmi célú hasznosításra kedvezményesen vagy ingyenesen kerüljön sor, hiszen az alkalmi célú hasznosítás igénye nem követi a Közgyűlés ülésezésének rendjét.


A 2. §-hoz


A jelenlegi közterület-használati rendelet 5. § (3) bekezdés g) pontja rögzíti, hogy a politikai rendezvényekhez nem szükséges közterület-használati engedély. Ez a szabályozási megoldás dogmatikailag helytelen és félrevezető, mert azt feltételezi, hogy ezek a rendezvények egyébként a közterület-használati rendelet hatálya alá tartoznak. A tervezet ezért a közterület-használati rendelet hatálya alól kiveszi a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti gyűléseket, így azokra a rendelet szabályait egyáltalán nem kell alkalmazni. A tervezet ugyancsak kiveszi a rendelet hatálya alól a választási eljárásról szóló törvény 143/B. §-a szerinti kampánytevékenységet, amelyre a törvény szerint a közterület-használati jogszabályokat nem kell alkalmazni.

A közterület-használati rendelet jelenleg – a külön nem definiált – „szórólap” fogalom alkalmazásával szabályoz a nyomtatott anyagok közterületi árusítására és osztására. A tervezet a jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében egységesen a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényben definiált „kiadvány” fogalom használatára tér át. A tervezet egyértelműsíti, hogy az Fkr. 5. § (2) bekezdés 10. pontja szerinti tevékenységek végzéséhez használt eszközök elhelyezéséhez is szükséges a közterület-használati hozzájárulás.

A tervezet – a véleménynyilvánítás szabadságának kiemelkedő alkotmányos védelmére figyelemmel – egyértelműsíti, hogy sem kampányidőszakban, sem kampányidőszakon kívül nem szükséges közterület-használati engedély a sajtóterméknek nem minősülő (ekként nem gazdasági tevékenységként végzett) politikai tartalmú kiadvány osztásához, a politikai ügyben végzett „pultozáshoz” és az ahhoz kapcsolódó molinók, zászlók elhelyezéséhez, akkor sem, ha azt a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti gyűlésként nem jelentették be. Ez a mentesség azonban értelemszerűen nem terjed ki a kereskedelmi, vendéglátó vagy gazdaságireklám-tevékenység végzésére.

A tervezet egyértelműsíti, hogy a Fővárosi Önkormányzat saját közterület-használatához nem szükséges a közterület-használathoz egyébként szükséges hatósági eljárást lefolytatni.

A tervezet – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek a közhasznú tevékenységre adott fogalmát tartalmilag követve – megteremti annak lehetőségét, hogy legfeljebb 90%-os kedvezmény legyen biztosítható a közterület-használati díjból, ha az adott tevékenység közvetlenül vagy közvetetten önkormányzati közfeladat ellátását szolgája. Ez a rendelkezés arra az esetre vonatkozik, ha közfeladatellátási szerződés nincsen a közterület-használó és a Fővárosi Önkormányzat között, ellenkező esetben az Fkr. 24. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.


A 3. §-hoz


A tervezet a testületi SZMSZ módosításával lehetőséget ad arra, hogy a jelenleg is létező tájékoztatási közfeladatot Budapest Főváros Önkormányzata úgy lássa el, hogy a főjegyző útján az adózók részére tájékoztatást küld.

A tervezet emellett a Kúria Köm.5.034/2020/3. számú végzésében foglaltakra figyelemmel a testületi SZMSZ szintjén rögzíti, hogy a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. Figyelemmel az önkormányzati törvénynek a nem képviselő bizottsági tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályára, a tervezet megerősíti azt a Fővárosi Önkormányzat által az eddigiekben is töretlenül követett gyakorlatot, hogy a nem képviselő bizottsági tag az önkormányzati képviselőkkel azonos tartalmú, nyilvános vagyonnyilatkozatot tesz.


A 4. §-hoz


Hatálybaléptető rendelkezés.


Az 5. §-hoz


A tervezet az Fkr. terminológiai egységesítését az Fkr. mellékletén is végigvezeti.


A 6. §-hoz


A tervezet a tájékoztatási közfeladat ellátását tekintve az adózóknak szóló tájékoztatásról való döntést a főpolgármesterre ruházza át, valamint a törvényi változásokra figyelemmel pontosítja a közigazgatási szankciókra való hivatkozást a hatáskör-átruházások tekintetében, illetve egyértelműsíti, hogy a perbeli egyezségre vonatkozó hatásköri szabályok a közigazgatási perre is irányadóak.


A 7. §-hoz


A tervezet hatályon kívül helyezi az Fkr. 5. § (4) bekezdését, mivel az jogalkalmazási nehézségeket okozott arra figyelemmel, hogy a négy oldal terjedelem meghatározása a különböző terjedelmű, gyakoriságú és formátumú sajtótermékek esetében túlságosan merevnek bizonyulhat.


Mellékletek

Mellékletek