Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2021(II.18.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat 2021. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről

Hatályos: 2022. 05. 28 11:16- 2022. 05. 28 11:16

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2021(II.18.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat 2021. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről1

2022.05.28.

Eger Megyei Jogú Város Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre figyelemmel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. CXXVIII. évi törvény 46. § (4) bekezdése alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

A rendelet hatálya

1.  § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat) és

b) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata irányítása alá tartozó költségvetési szervekre, beleértve Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalt (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

MÁSODIK RÉSZ

Az Önkormányzat költségvetésének bevételei és kiadásai

2.  § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2021. évi költségvetésének a finanszírozási műveletek bevételével csökkentett bevételi főösszegét 16.133.349.028 Ft-ról 747.373.489 Ft-tal 16.880.722.517 Ft-ra, a finanszírozási kiadásokkal csökkentett kiadási főösszegét 35.971.033.587 Ft-ról 3.552.567.198 Ft-tal 39.523.600.785 Ft-ra, ezen belül:

a) működési bevételeket 13.012.923.225 Ft-ról 391.523.379 Ft-tal 13.404.446.604 Ft-ra, ebből:

aa) intézmények és az önkormányzat működési bevételei 2.835.351.482 Ft-ról 35.300.710 Ft-tal 2.870.652.192 Ft-ra

ab) közhatalmi bevételek 4.369.231.000 Ft-ról 0 Ft-tal 4.369.231.000 Ft-ra

ac) önkormányzatok költségvetési támogatása 4.866.718.747 Ft-ról 54.366.108 Ft-tal 4.921.084.855 Ft-ra

ad) működési célú támogatások államháztartáson belülről 526.759.053 Ft-ról 612.711.207 Ft-tal 1.139.470.260 Ft-ra, (ebből TB alaptól 121.555.800 Ft)

ae) működési célú átvett pénzeszközök 414.862.943 Ft-ról -310.854.646 Ft-tal 104.008.297 Ft-ra, (ebből kölcsön visszatérülés - Ft)

b) a működési kiadásokat 17.600.795.161 Ft-ról 559.126.861 Ft-tal 18.159.922.022 Ft-ra,ebből:

ba) személyi juttatásokat 5.459.275.146 Ft-ról 209.400.592 Ft-tal 5.668.675.738 Ft-ra

bb) munkaadókat terhelő járulékok és a szociális hozzájárulási adót 897.638.016 Ft-ról 33.077.691 Ft-tal 930.715.707 Ft-ra

bc) dologi kiadásokat 7.132.457.779 Ft-ról 326.625.032 Ft-tal 7.459.082.811 Ft-ra

bd) ellátottak pénzbeli juttatásait 85.128.000 Ft-ról 209.122 Ft-tal 85.337.122 Ft-ra

be) egyéb működési célú kiadások 2.247.974.387 Ft-ról 23.385.463 Ft-tal 2.271.359.850 Ft-ra,(ebből kölcsön nyújtás - Ft)

bf) tartalékok 976.851.669 Ft-ról - 33.571.039 Ft-tal 943.280.630 Ft-ra

bg) költségvetési befizetések 801.470.164 Ft-ról 0 Ft-tal 801.470.164 Ft-ra

c) a felhalmozási bevételt 3.120.425.803 Ft-ról 355.850.110 Ft-tal 3.476.275.913 Ft-ra, ebből:

ca) felhalmozási bevételek 1.079.767.791 Ft-ról 2.979.921 Ft-tal 1.082.747.712 Ft-ra

cb) önkormányzatok költségvetési támogatása - Ft-ról Ft-tal - Ft-ra

cc) felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 1.814.926.034 Ft-ról 352.860.189 Ft-tal 2.167.786.223 Ft-ra, (ebből TB alaptól - Ft)

cd) felhalmozási célú átvett pénzeszközök 225.731.978 Ft-ról 10.000 Ft-tal 225.741.978 Ft-ra, (ebből kölcsön visszatérülés 14.424.000 Ft)

d) a felhalmozási kiadások 18.370.238.426 Ft-ról 2.993.440.337 Ft-tal 21.363.678.763 Ft-ra, ebből:

da) beruházások összegét 14.349.988.503 Ft-ról 3.295.848.753 Ft-tal 17.645.837.256 Ft-ra

db) felújítások összegét 1.507.067.736 Ft-ról -304.394.835 Ft-tal 1.202.672.901 Ft-ra

dc) egyéb felhalmozási kiadások 2.019.908.660 Ft-ról 5.062.993 Ft-tal 2.024.971.653 Ft-ra, (ebből: kölcsön nyújtás 9.500.000 Ft)

dd) tartalékok 493.273.527 Ft-ról - 3.076.574 Ft-tal 490.196.953 Ft-ra

(2) A 2021. évi költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözete – 22.642.878.268 Ft (költségvetési hiány). A költségvetési hiány finanszírozásához, valamint a fejlesztési célú hitelek törlesztéséhez, továbbá a 2021. évi megelőlegezett központi támogatás visszafizetéséhez 29.538.129.009 Ft finanszírozási bevétel bevonására volt szükség. Belső finanszírozásból (előző évi maradványból) 21.494.823.857 Ft-ot, külső finanszírozásból (fejlesztési célú hitelfelvétel) 400.000.000 Ft-ot kellett betervezni. A belső finanszírozás három részből áll, az előző évben fel nem használt működési és felhalmozási támogatással megvalósuló pályázatok eredeti előirányzatként történő tervezéséből 18.493.911.655 Ft értékben, a költségvetési egyensúly biztosításához szükséges 720.162.255 Ft maradvány igénybevételből, valamint egyéb feladatokhoz igénybe vett maradványból 2.280.749.947 Ft összegben. Az előző évi maradványból 4.820.885.048 Ft működési maradvány, 16.673.938.809 Ft felhalmozási maradvány. A működési kiadás működési bevételt meghaladó összege 4.755.475.418 Ft, míg a felhalmozási bevételeket meghaladó felhalmozási kiadások összege 17.887.402.850 Ft. A finanszírozási célú bevételek tartalmaznak a fentieken kívül 1.500.000.000 Ft belföldi kibocsátású tartós államkötvény beváltást, 2.990.000.000 Ft forgatási célú belföldi államkötvény beváltást; illetve 3.000.000.000 Ft lekötött bankbetét visszaváltást.

(3) A 2021. évi hiteltörlesztés összege 599.311.198 Ft. Egyéb finanszírozási kiadásként jelenik meg a Magyar Államkincstárnak a 2021. évi központi támogatás megelőlegezés visszafizetése 152.634.391 Ft, a 2022. évi központi támogatás megelőlegezés visszafizetése 153.305.152 Ft, belföldi államkötvény vásárlás 2.990.000.000 Ft összegben, valamint az átmenetileg szabad pénzeszközök betétként történő elhelyezése 3.000.000.000 Ft összegben.

3.  § (1) /A. Az egészségügyi feladatokhoz az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye 121.555.800 Ft-ot vesz át az Egészségbiztosítási Pénztártól működési célú támogatás államháztartáson belülről bevételként.

(2) A bevételi főösszeg fejezetek, címek, alcímek, előirányzati csoportok, bevételi rovatok és jogcímek szerinti megoszlását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) 1 A Közgyűlés a 2. §-ban megállapított 36.934.483.832 Ft kiadási főösszeget kiadási előirányzatok (fejezetek, előirányzat-csoportok) szerint az alábbiak alapján hagyja jóvá:

„(1) A Közgyűlés a 46.418.851.526 Ft bevételi főösszeget bevételi források (fejezetek) szerint az alábbiak alapján hagyja jóvá:
a) Költségvetési szervek bevételei 4.683.393.189 Ft
(I. fejezet)
b) Önkormányzati feladatok saját bevételei 6.991.853.899 Ft
(II. fejezet)
c) Helyi önkormányzatok támogatásai 4.970.256.394 Ft
(III. fejezet)
d) Önkormányzati támogatások államháztartáson belülről
és átvett pénzeszközök 2.173.117.891 Ft
(IV. fejezet)
e) Támogatási kölcsönök igénybevétele és visszatérülése 14.424.000 Ft
(V. fejezet)
f) Finanszírozási bevételek 27.585.806.153 Ft”

(VI. fejezet)

a)

Költségvetési szervek működési költségvetés
(I. fejezet/1 előirányzati csoport) 2

8.899.540.939

b)

Költségvetési szervek felhalmozási kiadásai
(I. fejezet/2 előirányzati csoport)

2.173.346.531Ft 3

c)

Önkormányzati feladatok működési költségvetés
(II. fejezet/1 előirányzati csoport) 4

4.015.007.327 Ft 5

d)

Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos kiadások
(II. fejezet/1,2 előirányzati csoport)

1.235.333.767 Ft 6

e)

Önkormányzati felújítási kiadások
(II. fejezet/1,2 előirányzati csoport)

285.654.648 Ft 7

f)

Önkormányzati nagyberuházások kiadásai
(II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) 8

19.616.760.765 Ft
9

g)

Önkormányzati kis- és középberuházások
(II. fejezet/1,2 előirányzati csoport)

905.794.321 10

h)

Önkormányzati részesedések beszerzése
(II. fejezet 2 előirányzati csoport)
11

3.000.000 Ft


12

i) 13

Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre és átadott pénzeszközök (III. fejezet/2 előirányzati csoport) 14

144.714.740 Ft 15

j) 16

Kölcsönök nyújtása (IV. fejezet) 17

9.500.000 Ft 18

k) 19

Tartalékok (V. fejezet 20

1.433.477.583Ft
21

l) 22

Finanszírozási kiadások (VI. fejezet) 23

6.895.250.741 Ft
24

m)

Költségvetési befizetések
(VII. fejezet)

801.470.164 Ft”
(4) A kiadási főösszeg fejezetek, címek, alcímek, előirányzati csoportok, kiadási rovatok és jogcímek szerinti megoszlását a 2. melléklet tartalmazza.
(5) Az Önkormányzat költségvetésének mérlegét bevételi források és kiadási tételek szerinti bontásban a 3. melléklet tartalmazza. A 3/a.-3/c. mellékletek külön mutatják be az államigazgatási-, a kötelező – és az önként vállalt feladatok bevételeit és kiadásait.
(6) Az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait az 4. melléklet tartalmazza.
(7) A fennálló hitelek törlesztésének alakulását a futamidő végéig az 5. melléklet tartalmazza.
(8) A kezességvállalásokból fennálló kötelezettségek a kezesség érvényesíthetőségének végéig a 6. melléklet szerint kerülnek jóváhagyásra.
(9) A tervezett fejlesztési feladatokból várhatóan adósságot keletkeztető ügylet megkötését szükségessé tevő célokat a 7. melléklet szerint tartalmazza.
(10) Az önkormányzat és intézményei engedélyezett létszámát a 8. melléklet tartalmazza.
(11) 25 A bevételi előirányzatok változását a 9. melléklet tartalmazza.
(12) 26 A kiadási előirányzatok változását a 10. melléklet tartalmazza.
(13) A IV. negyedév végéig a polgármesteri és intézményvezetői hatáskörben történt előirányzat módosításokat a 11-20. mellékletek tartalmazzák

4.  § (1) Az önkormányzati költségvetés 3. § (3) bekezdés k) pontjában jóváhagyott kiadási összegből az általános tartalék 40.000.000 Ft.

(2) Az önkormányzati költségvetés 3. § (3) bekezdés k) pontjában jóváhagyott kiadásának összegéből a céltartalék 1.393.477.583 Ft, az V. fejezet 2-20-as címszám szerinti részletezés alapján

(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek közül a közép- és hosszúlejáratú értékpapír kibocsátást, vásárlást, a hitelek, kölcsönök felvételét, az értékpapírok értékesítését kizárólag a Közgyűlés rendelheti el. Az éven belüli forgatási célú értékpapír vásárlást, a hiteltörlesztést, a kötvények törlesztését, a szabad pénzeszközök törvényben szabályozott betétként történő elhelyezését és visszavonását a Közgyűlés a Polgármester hatáskörébe utalja, melynek határidőben történő végrehajtásáról a Gazdasági Iroda gondoskodik.

5.  § A Közgyűlés felhatalmazza az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit és a polgármestert a 2021. évi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.

HARMADIK RÉSZ

A költségvetés végrehajtásával és módosításával

összefüggő rendelkezések
Általános rendelkezések

6.  § (1) A tervezés során külön kell választani a költségvetési szervek és az önkormányzat működési bevételeit és kiadásait a felhalmozási bevételektől és kiadásoktól. A bevételeket és kiadásokat - a feladat jellege alapján – államigazgatási, kötelező és önként vállalt bontásban is be kell mutatni.

(2) Az éves költségvetés végrehajtását

a) az alapító okiratokban előírt, engedélyezett, valamint az intézményi szervezeti működési szabályzatban részletezett feladatkörökben és kötelezettségek mellett,

b) a szakmai hatékonyság és gazdaságosság, a vagyon rendeltetésszerű használata követelményeinek érvényesítésével,

c) a gazdálkodási és számviteli, továbbá a belső kontrollrendszerek működtetésére vonatkozó előírások betartásával

kell a költségvetési szerveknek biztosítani.

(3) Az önkormányzat és költségvetési szervei minden pénzmozgásról kötelesek elszámolni. A költségvetési szervek és az önkormányzat minden költségvetési bevétele és költségvetési kiadása költségvetésük részét képezi. Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek a költségvetési rendeletben jóváhagyott valamennyi előirányzatuk felhasználásáról saját hatáskörben döntenek.

(4) A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát, a központi költségvetési támogatások felhasználását, a követelések és kötelezettségek nyilvántartását, továbbá a vagyon összetételének és a tevékenység eredményének bemutatását foglalja magában.

(5) A költségvetés végrehajtása során tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig – a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel – vállalható. Tárgyévi fizetési kötelezettség 2021. június 30-ig a jóváhagyott kiadási előirányzat 40%-ig vállalható, melynek teljesülési arányát folyamatosan nyomon követni szükséges a szigorú és takarékos gazdálkodás követelményére figyelemmel. Ezen előírás alól egyedi kérelemre a Polgármester adhat felmentést.

(6) A költségvetés végrehajtásakor kiemelt figyelmet kell fordítani az előirányzott bevételek beszedésére. A kötelezettségvállalások megtörténte előtt meg kell győződni arról, hogy az időarányos működési és felhalmozási bevételek realizálódtak-e. Amennyiben a kiadások halaszthatók, csak későbbi időpontban – a bevételek teljesülése után – vállalható kötelezettség. A közüzemi számlák határidőben teljesítendők. A szigorú és takarékos gazdálkodásról minden költségvetési szerv vezetőjének gondoskodnia kell.

(7) Megkülönböztetett figyelemmel kell az év folyamán az adóbevételek beszedését biztosítani. Az adóbevételek teljesülését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, az esetleges adóbevételi elmaradások miatt szükségessé válhat működési kiadások zárolása, tervezett előirányzatok csökkentése.

(8) Tárgyéven túli fizetési kötelezettség a működési kiadásoknál a tárgyévi működési kiadások eredeti előirányzatának legfeljebb 15%-áig vállalható a költségvetési szerv hatáskörében, kivéve a közüzemi díjakra és a rendszeres személyi juttatásokra - kizárólag a vonatkozó jogszabályokban előírt kötelező módosítások erejéig - kötött szerződéseket, kinevezés módosításokat. A tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalásokat tartalmazó szerződéseket felül kell vizsgálni, és amennyiben lehetséges, azok határozott időre, költségvetési éven belüli időtartamra történő módosítását kell kezdeményezni. Új kötelezettségvállalások esetén több éves kötelezettségvállalásra csak egyedileg indokolt esetben kerülhet sor.

Felhalmozási kiadások kötelezettségvállalására a tárgyévet követő évekre a Közgyűlés egyedi döntésével kerülhet sor. A támogatások terhére finanszírozott, több évet érintő kiadásokról – amennyiben önerő nélkül megvalósítható – a költségvetési szerv hatáskörében vállalható kötelezettség. Fentieken kívül a tárgyévet követő éveket terhelő fizetési kötelezettségről kizárólag a Közgyűlés dönt.
(9) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az adott évi saját bevétel 50%-át. Saját bevétel: a 353/2011. (XII.30.) kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében rögzített bevételi jogcímek alapján kerül meghatározásra.
(10) Az Önkormányzat Közgyűlése - amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az Önkormányzat hitelezői nem kezdeményezték - önkormányzati biztost rendel ki az irányítása alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert, az esedékességet követő 30 napon túli tartozásállománya eléri az éves eredeti dologi kiadási előirányzatának 10 %-át, vagy a 25 millió forintot és ezt a tartozását egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani.
(11) A tartozásállomány fennállásáig csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzése mellett vállalható további kötelezettség, teljesíthető kifizetés.
(12) Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) kormányrendelet 22. §-a alapján háromévenkénti leltározás elvégzése kötelező az Önkormányzatnál és intézményeinél, mivel az eszközökről és az azok állományában történő változásokról folyamatos részletező nyilvántartás készül mennyiségben és értékben. A háromévenkénti leltározás nem alkalmazható átszervezés, jogutód nélküli végleges megszűnés esetén. A soron következő leltározást 2022. év végén kell elvégezni. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökről a vagyonkezelőnek 2021. december 31-i fordulónapra vonatkozóan leltározással elkészített, hitelesített leltárt kell összeállítani.
(13) A rendelet tartalmazza az átmeneti gazdálkodás időszakának költségvetési adatait.

7.  § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetését jelen rendelet módosításával testületi döntéssel megváltoztathatja. Év közben a Közgyűlés - a bevételek túlteljesítése nélkül - megemelheti a költségvetés bevételi és kiadási főösszegét olyan feladatokhoz kapcsolódóan, melyek a költségvetés készítésekor még nem voltak ismertek.

(2) A költségvetési előirányzat-módosítások és előirányzat-átcsoportosítások nem érinthetik az Országgyűlés és a Kormány kizárólagos hatáskörébe tartozó előirányzat változtatásokat.

(3) Ha év közben az Országgyűlés a Költségvetési törvényben jóváhagyott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Közgyűlés elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(4) A Közgyűlés – az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletet, amennyiben a polgármesteri hatáskörben végzett előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként szükséges.

(5) 2021-ben Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló 38/2011.(X.28.) önkormányzati rendelet 16. §. (2) bek. alapján a kitüntetési alapdíj összege bruttó 100.000 Ft.

(6) A helyi előirányzat változtatások tartalmuk szerint az alábbiak lehetnek:

a) pótelőirányzatok, előző évi maradványok és elrendelt zárolások esetén a költségvetés főösszegeinek módosítása,

b) ténylegesen elért többletbevétel esetén a költségvetés főösszegeinek módosítása a Közgyűlés döntését követően, a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén a költségvetési főösszeg csökkentése,

c) ténylegesen elért többletbevétel nélkül a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének azonos összeggel történő növelése

d) a jóváhagyott kiadási, bevételi, támogatási főösszeg változatlansága mellett - fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok, bevételi és kiadási rovatok közötti –átcsoportosítások.

(7) A költségvetési szerveknél az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor még nem volt figyelembe vehető.

(8) Alapítványi forrás átvételére és átadására a Közgyűlés kizárólagos hatáskörében kerülhet sor az Önkormányzatnál.

(11) Nem alapítványi forrás átvételére az Önkormányzatnál összeghatártól függetlenül a polgármester jogosult.

Költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések
Előirányzat változtatása a költségvetési szervek hatáskörében

8.  § (1) A költségvetési szervek saját hatáskörben megemelhetik kiadási és bevételi előirányzatukat a következő esetekben:

a) B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett kiadásokat, annak összegéig

b) a költségvetési szerv személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatait

ba) a Közgyűlés által jóváhagyott többletbevételből

bb) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,

bc) az eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból

bd) az egységes rovatrend K33 Szolgáltatási kiadások rovatai kiadási előirányzat terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatás-vásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el, továbbá bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak növelése azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges

c) az államháztartáson belülről kapott támogatások, a nem alapítványtól származó véglegesen átvett pénzeszközök összegével a támogatási cél szerinti előirányzatokat.

(2) Tartós forrásnak minősülő és a következő költségvetési évben eredeti előirányzatként tervezhető előirányzatok béremelésre is felhasználhatók.

(3) A működési és felhalmozási előirányzatok közötti átcsoportosításra a költségvetési szerv vezetője a Közgyűlés döntése alapján jogosult.

(4) A költségvetési szerv vezetője a kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés jóváhagyásával hajthat végre átcsoportosítást, szintén közgyűlési jóváhagyás szükséges államháztartáson belüli támogatás és átadott pénzeszköz előirányzat módosításához.

(5) A 2020. évi maradvány közgyűlési jóváhagyását követően a maradvány személyi juttatásra fordítható részének azt a személyi juttatás megtakarításából származó összeget kell tekinteni, melynek járulék maradványa is rendelkezésre áll.

(6) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint az adható kategóriába tartozó pótlékok megállapítására, illetve a meglévők szintjének emelésére - fedezet hiányában - nincs lehetőség. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrészek - az intézményvezetők és gazdasági vezetők kivételével - csak az adott közalkalmazottra érvényesek. Az intézményvezetők, gazdasági vezetők, közalkalmazottak munkáltatói döntésen alapuló illetményrésze az éves költségvetések tervezésekor felülvizsgálandó, az adott évre meghatározott összeg a tárgyévet követő év február 28-ig jár, melyet a munkáltatói intézkedéseknek tartalmaznia kell. Átszervezés, munkaviszony megszűnése esetén ez az illetményrész sem az újonnan belépő dolgozóra, sem pedig más - a költségvetési szervnél – foglalkoztatottra nem ruházható át. Felülvizsgálandó továbbá a munka törvénykönyve hatálya alá tartozók munkabére.

(7) A költségvetési szerv vezetője az évközi létszámmozgásokat a költségvetésben jóváhagyott személyi juttatási kereten belül kezelheti. Az illetmény-többlettel járó létszámcseréket előzetesen egyeztetni köteles a Polgármesterrel.

(8) A költségvetési szervnél a normatív jutalom (K1102) kifizetésére fordítható összeg nem haladhatja meg az eredeti költségvetésben szereplő rendszeres személyi juttatási előirányzat (K1101) 18%-át.

(9) Fenti rendelkezések, valamint a jóváhagyott előirányzaton belüli gazdálkodás be nem tartása fegyelmi felelősségre vonással jár.

(10) A polgármester év közben köteles figyelemmel kísérni az önkormányzati költségvetési szervek személyi juttatásokkal és a létszámmal való gazdálkodását, figyelemmel a jogszabályi előírásokra.

(11) A költségvetési szerv saját döntésével a Közgyűlés által meghatározott feladat-, illetékességi és működési körét nem változtathatja meg.

(12) Alapítványi forrás átvételére és átadására a Közgyűlés kizárólagos hatáskörében kerülhet sor a költségvetési szerveknél.

Az előirányzatok felhasználása

9.  § A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak az alaptevékenységre használható fel.

10.  § A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű szabad előirányzatok mértékéig kerülhet sor.

11.  § Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv pénzeszközeit az Önkormányzat által meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán köteles kezelni, más banknál bankszámlát nem nyithat, kivéve az uniós pályázatokra vonatkozóan a Magyar Államkincstárnál kötelezően vezetendő számlákat. Ez a számlavezető pénzintézet 2021. évben a Raiffeisen Bank Zrt.

12.  § A költségvetési szerv az alapító okiratának megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és az ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, továbbá vállalkozási bevételei fedezik a vállalkozási tevékenység valamennyi közvetlen- és közvetett kiadását és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó amortizációt.

13.  § (1) A költségvetési szerv vezetője szakmailag és gazdaságilag is felelős a feladatai ellátásához a vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, a belső kontrollok megszervezéséért és működtetéséért.

(2) A 2021. évi takarékos gazdálkodásra tekintettel az önkormányzati költségvetési szervek évközben csak rendkívüli helyzetben igényelhetnek pótelőirányzatot az önkormányzati feladatellátás tartaléka terhére. Az évközi további végzettség megszerzésével összefüggő személyi juttatásokra és a kettős bérkifizetésekre az V. fejezet 8. címszámáról polgármesteri hatáskörben történik az intézmények részére a jóváhagyott összeg előirányzatosítása.

Az önkormányzati feladatellátásra vonatkozó rendelkezések
Előirányzat változtatás

14.  § (1) A polgármester előirányzat-átcsoportosítási jogkörében az alábbi döntéseket hozhatja a személyi juttatások növelése nélkül a jóváhagyott kiadási előirányzatokra vonatkozóan, figyelemmel a 16. §-ban foglaltakra:

a) a II. fejezet 1 előirányzati csoporton belül címek és alcímek között azonos rovaton belül, továbbá egyes címeken, alcímeken belül és között az 1, 2, 3, 4, 5 rovatok között összeghatár nélkül előirányzat átcsoportosítást hajthat végre,

b) a II. fejezet 2 előirányzati csoporton belül a 6, 7, 8 rovatok között összeghatár nélkül előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre,

c) a II. fejezet 1, 2 előirányzati csoportok között összeghatár nélkül átcsoportosítást hajthat végre, figyelemmel arra, hogy a változtatás működési hiányt nem okozhat,

d)27 ) az V. fejezet 2-8-as, 10-12-es, 14-20-as címszámokon szereplő céltartalékok terhére előirányzat-módosítást hajthat végre, amellyel a személyi juttatások előirányzatát is módosíthatja,
e) a működési költségvetés és a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatait a fejezetek között átcsoportosíthatja anélkül, hogy a költségvetésben működési hiányt okozna,
f) a II. fejezet, a III-IV. fejezet címszámai között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, figyelemmel arra, hogy a változtatás a költségvetésben működési hiányt nem okozhat.
(2) A polgármester előirányzat-módosítási hatáskörben megemelheti
a) a projektekhez kapcsolódóan keletkezett kamatbevételekből (II/3/6) összeghatár nélkül a II. fejezet kiadási és bevételi előirányzatait, az MVP-hez kapcsolódó kamatbevételekkel kizárólag az MVP beruházások kiadásait,
b) az államháztartáson belülről kapott támogatások, a nem alapítványtól származó véglegesen átvett pénzeszközök összegével a megfelelő fejezetek előirányzatait összeghatár nélkül,
c) a 4 § (3) bekezdésre tekintettel összeghatár nélkül a VI. fejezet bevételi és kiadási előirányzatait.
(3) Polgármesteri hatáskörben az egyösszegű támogatás kiadásának összeghatára esetenként a szabad előirányzat és a likviditás függvénye, kivételt képeznek a (4) bekezdésben szabályozott esetek. Polgármesteri hatáskörben alapítvány nem támogatható.
(4) A Polgármester a Városi Szociális, Urbanisztikai és Kulturális Bizottság által - önkormányzati rendeletek alapján pályázati rendszerben - jóváhagyott alábbi támogatásokra összeghatár nélkül kötelezettséget vállalhat, figyelemmel a rendelkezésre álló fedezetre:
a) társasházak magánerős felújításához támogatás
b) magánerős közműberuházás támogatása
c) magánerős külterületi út- és csapadékelvezető rendszer építése.
(5) A kormány által kihirdetett veszélyhelyzet esetén a polgármester kötelezettséget vállalhat, kifizetést rendelhet el, döntéséről a soron következő Közgyűlésen köteles tájékoztatást adni.
(6) A költségvetési kiadási előirányzatok felhasználását polgármester időlegesen korlátozhatja, felfüggesztheti (a továbbiakban együttesen zárolás), amennyiben a bevételi adatok függvényében a stabil költségvetési gazdálkodás biztosítása érdekében indokolt.

15.  § (1) A 4. §-ban jóváhagyott tartalék felhasználása az alábbi:

a) az általános tartalék felhasználása az I. félévet követően közgyűlési döntéssel történhet.

b) az V. fejezet 5 címszámán szereplő „Vis maior tartalék” felhasználása a vonatkozó önkormányzati rendelet szabályai szerint történhet meg.

c)28 a jóváhagyott egyéb céltartalékok felhasználása a 14. § (1) bekezdés d.) szakaszában megjelölt kivétellel - Közgyűlési határozattal – a Közgyűlés kizárólagos hatáskörében történhet meg.

(2) 29 Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2021. évi költségvetése II. fejezetének 149. címszámára, a választókörzeti feladatok kiadásai felhasználására vonatkozóan a következő szabályozás lép életbe:

a) az egyes körzetekre a költségvetésben jóváhagyott összeg egyformán kerül elosztásra. A körzetre jutó választókörzeti kiadások felhasználására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A képviselői javaslatokat a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodája gyűjti össze a II/149. címszámot érintően. A javaslatokról a Városi Szociális, Urbanisztikai és Kulturális Bizottság dönt úgy, hogy ülésére a javaslattevő képviselőt (képviselőket) meg kell hívni.

b) A választókörzeti feladatok kiadásainak előirányzatát az adott választókörzetben csak fejlesztési célra, valamint a körzeten belüli vagy a körzet ellátását szolgáló önkormányzati fenntartású intézmények felhalmozási támogatására lehet felhasználni.

16.  § (1) Az Önkormányzat az állami tulajdonból térítésmentesen önkormányzati tulajdonba került lakások elidegenítéséből származó, a (2) bekezdés szerint csökkentett bevételeit a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni. A bevételek felhasználására az alábbi részletes szabályokat kell alkalmazni:

(2) A bevételből levonható ténylegesen felmerülő költségek:

a) az épület elidegenítésre való előkészítésével;

b) a földrészlet megosztásával;

c) a társasházzá való átalakítással;

d) a forgalmi érték megállapításával;

e) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatos költségek;

f) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv. 43. § alapján a szolgálati lakással, illetve a bérlő kiválasztási joggal rendelkező szervet megillető vételárrész.

(3) A bevételből a költségek levonása után fennmaradó részt az alábbi célokra lehet felhasználni:

a) új lakások építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,

b) lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére,

c) város-rehabilitációra,

d) az EU források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,

e) önkormányzati helyi támogatás nyújtására,

f) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére,

g) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is,

h) önkormányzati lakbértámogatás nyújtására,

i) kényszerbérlet felszámolására.

(4) A bevételből a költségek levonása után fennmaradó rész ideiglenes jelleggel a likviditási problémák megoldására is felhasználható.

A kiadások készpénzben történő teljesítésének esetei az önkormányzatnál

17.  § (1) A kiadások készpénzben történő teljesítése a következő kifizetések esetében engedélyezhető:

a) dolgozók részére kiadott előlegekre (vásárlás, utazás)

b) készlet- és kisértékű tárgyi eszköz beszerzésekre

c) kiküldetési és reprezentációs kiadásokra

d) kisösszegű szolgáltatásokra, reklám propaganda célokra

e) kisajátítással, ingatlanvásárlással összefüggő kiadásokra

f) gépkocsik üzemeltetési, fenntartási kiadásaira

g) választókörzeti feladatok kiadásaira

h) magánszemélytől vásárlások kifizetéseire

i) segélyek kifizetésére

j) térítési díjak visszafizetésére

k) állományba tartozók személyi kifizetéseire (bérlettérítés, napidíj, védőszemüveg juttatás, megszűnéssel összefüggő kifizetések dolgozói tartozás esetén)

l) állományba nem tartozók személyi kifizetéseire

m) közfoglalkoztatottak munkabérének kifizetésére

NEGYEDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

18.  § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet kihirdetését követő napon hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesterének az Önkormányzat 2021. évi átmeneti gazdálkodásáról szóló 50/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelete.

1

A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2022. május 29. napjával.