Bakonytamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021. (IX. 14.) önkormányzati rendelete

Bakonytamási Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2021. (IX.9.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatásokról és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról

Hatályos: 2021. 09. 15- 2022. 01. 14

Bakonytamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021. (IX. 14.) önkormányzati rendelete

Bakonytamási Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2021. (IX.9.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatásokról és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról

2021.09.15.

Bakonytamási Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §(4) bekezdés ében foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. 13. §(1) bekezdés 8. és 8.a pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Eljárási rendelkezések

1. § (1) Az ellátásokat a Csóti Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén és Kirendeltségein, ügyfélfogadási időben szóban, vagy a rendelkezésre álló papíralapú formanyomtatványon lehet kérelmezni, vagy postai küldeményként a Közös Önkormányzati Hivatal bármelyik kirendeltsége címére is feladható.

(2) Az eljárás hivatalból is indítható.

2. § Az e rendeletben meghatározott pénzbeli ellátásokat házipénztárból kell kifizetni.

3. § (1) Az e rendeletben foglalt ellátások iránti kérelemhez a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(II.27.) Korm. meghatározott igazolásokon túl csatolni kell:

a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből – származó jövedelmekről, valamint a kapott gyermektartásdíjról, egyéb, szerződés alapján járó tartásdíjról, életjáradékról, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásokról , a családok támogatásáról szól 1998. évi LXXXIV. törvény által szabályozott családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtásig megelőző hónapban folyósított nettó összegről a kifizető igazolását vagy a folyósítási szelvényt, nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetében a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya által kiállított nyugdíjösszesítőt és a nyugdíjszelvényt, kivéve ha az ellátás a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, továbbá vállalkozásból, őstermelői tevékenységből – amennyiben adóbevallásra kötelezett – származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett jövedelemről és a jövedelmet csökkentő elismert költségekről és a befizetési kötelezettségekről a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiállított igazolást, kivéve ha a vállalkozás, őstermelői tevékenység a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,

c) közoktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy ösztöndíjáról, tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról, valamint a szociális és egyéb juttatásairól az intézmény igazolását,

d) a fizetett, levont gyermektartásdíjról

da) a kifizető igazolását,

db) a postai feladóvevényt,

dc) a jogosult átvételi elismervényét,

dd) a jogosult nyilatkozatát a kapott gyermektartásdíj összegéről, vagy

de) az önálló bírósági végrehajtó igazolását

e) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszerességgel járó jövedelem megszűnéséről az okiratot

f) vállalkozási, őstermelői tevékenység megszűnéséről az illetékes hatóság határozatát, társas vállalkozás esetén a cégbíróság döntését a cégjegyzőkből való törlésről.

(2) A jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató, aktív korú személyek részéről az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában álláskeresőként szerepel.

(3) A Szoctv.-ben szabályozott ellátásoknál a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a Szoctv. 10. § (2)-(3) bekezdése szabályozza.

(4) E rendelet végrehajtása során a Szoctv.4. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. §-ában meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. § (1) E rendeletben szereplő szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak.

(2) Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani, a családban életvitelszerűen együttlakó személyek életmódját, szociális és egészségügyi helyzetét – a rászorultságot egységben kell vizsgálni.

(3) Az ellátást úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.

5. § (1) Nem nyújtható szociális ellátás – a Szoctv.-ben kötelezően előírtakat kivéve – annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatos valótlan tényt közöl, amennyiben a valós tény alapján jogosultsága különben nem áll fenn.

(2) Amennyiben a kérelmező kérelméhez a szükséges igazolásokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre – a kérelmet el kell utasítani.

(3) A polgármester a települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

6. § (1) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező

a) rendszeres jövedelme megszűnt,

b) a lakásfenntartási költségeinek megfizetésére nem képes és emiatt hátraléka keletkezett

c) tartós betegsége, vagy rokkantsága miatt a családjában jelentős jövedelem kiesés következett be és egyszeri kiadásra kényszerülnek

d) tartós kórházi kezelésre szorul

e) családjában elemi kár, vagy baleset következett be,

f) elhunyt személy eltemettetéséről köteles gondoskodni.

(2) Létfenntartási gondoknak tekintendő

a) az élelmiszerek hiánya,

b) a megfelelő ruházat hiánya,

c) a tüzelőanyag hiánya,

d) a közüzemi szolgáltatás megszűnésének és

e) a lakhatás elvesztésének veszélye.

Települési támogatás

7. § (1) A települési támogatás formái:

a) rendkívüli települési támogatás

b) temetési támogatás

c) beiskolázási támogatás

d) Egyszeri tüzelővásárlási és lakásfenntartási költségek mérséklésére szóló támogatás

e) települési születési támogatás

f) köztemetés

(2) A Képviselő-testület a Polgármesterre ruházza:

a) a települési temetési támogatás

b) a települési születési támogatás

c) a köztemetés

d) a települési lakhatási támogatás

e) a szociális étkeztetés

f) halaszthatatlan esetben az átmeneti és rendkívüli települési támogatás

megállapításával kapcsolatos hatáskört.

(3) A polgármester a döntését követő első testületi ülésen köteles beszámolni arról, hogy ellátási formánként:

a) hány rászorulót részesített települési támogatásban,

b) hány kérelmet utasított el.

Átmeneti települési támogatás

8. § (1) Az önkormányzat rendkívüli települési támogatást biztosít feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át,

(2) Az átmeneti települési támogatás alkalmankénti összege 1.000,-Ft – 10.000,-Ft.

Rendkívüli települési támogatás

9. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető a kérelmező személy abban az esetben, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 600 %-át.

(2) A rendkívüli települési támogatás alkalmankénti összege 1.000,-Ft – 20.000,-Ft.

(3) Elemi kár, súlyos betegség esetén e támogatás jövedelemhatárra tekintet nélkül adható egy naptári éven belül egy alkalommal, melynek mértéke nem haladhatja meg az 50 000- Ft-ot.

(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

Temetési támogatás

10. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként az önkormányzat temetési támogatást nyújt minden bakonytamási illetőségű elhunyt személy hozzátartozójának, illetőleg azon személynek, aki a temetés költségeit viselte, amennyiben:

a) az elhunyt bakonytamási lakos volt,

b) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 600 %-át.

(2) A temetési támogatás összege 20.000,- Ft

(3) Az (1) bekezdés szerinti temetési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az R 4. §-ban foglaltak mellett a kérelmező nevére kiállított temetési költségeit igazoló számlá(ka)t és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti kérelem benyújtási határideje a halotti anyakönyvi kivonat kiállítását követő 90. nap. A benyújtási határidő jogvesztő.

(5) A temetési támogatás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

Települési beiskolázási támogatás

11. § (1) Az Önkormányzat települési beiskolázási támogatást nyújt évente egy alkalommal a községben állandó bejelentett lakcímmel rendelkező, életvitel szerűen Bakonytamásiban lakó, általános és középiskolai tanulmányait folytató gyermekeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700%-át.

(2) A beiskolázási támogatás iránti kérelmet minden év augusztus 15. és szeptember 30. napja között lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a köznevelési intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolást, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem típusának megfelelő igazolást. Magántanuló státuszban lévő tanulónak nem jár a támogatás.

(3) A beiskolázási támogatás iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(4) A támogatás összege:

a) óvodás gyermekek részére: 8.000,-Ft

b) általános iskola alsó tagozatos gyermek részére: 10.000,-Ft;

c) általános iskola felső tagozatos gyermek részére: 12.000,-Ft;

d) középiskolás gyermek részére: 17.000,-Ft;

e) főiskolát, egyetemet végző gyermek részére: 30.000,-Ft.

(5) Amennyiben a támogatott tanuló tanév közben tanulmányait megszakítja, vagy igazolatlan mulasztásai miatt a rá tekintettel folyósított iskoláztatási támogatás kifizetését szüneteltetik, a támogatás összegét vissza kell fizetni az önkormányzat részére. Amennyiben a visszafizetés nem történik meg, a következő tanévben az érintett települési beiskolázási támogatásban nem részesülhet.

Egyszeri tüzelővásárlási és lakásfenntartási költségek mérséklésére szóló támogatás

12. § (1) Az éves költségvetési rendeletben a képviselő-testület által biztosított keretösszeg erejéig az Önkormányzat pénzbeli támogatást nyújt az adott évben egy alkalommal, tüzelővásárlás és egyéb lakásfenntátási költségek mérséklésére, a Bakonytamási közigazgatási területén minden Bakonytamásiban állandó lakóhelyet létesített lakos által életvitel szerűen lakott lakás után az ingatlanban életvitelszerűen lakó tulajdonos, bérlő, haszonélvező, részére, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700%-át.

(2) Egy lakcímen csak egy támogatás vehető igénybe, függetlenül attól, hogy esetleg több háztartást vezetnek. A támogatás mértékének kiszámításakor a rendelkezésre álló keretösszeget el kell osztani a feltételek megfelelő ingatlanok számával.

Települési születési támogatás

13. § (1) Az Önkormányzat születési települési támogatást nyújt a községben állandó lakcímmel rendelkező, gyermeket szülő anyák részére, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700%-át.

(2) A születési települési támogatás összege gyermekenként 10.000.- Ft.

(3) A születési települési támogatás iránti kérelem jelen rendelet mellékletét képező formanyomtatványon nyújtható be az önkormányzati hivatalban. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

A természetben nyújtott szociális ellátások

14. § A természetben nyújtott szociális ellátások formái:

a) · természetben nyújtott települési támogatás

b) · köztemetés

Természetben nyújtott települési támogatás

15. § (1) Az átmeneti és rendkívüli települési támogatás természetben is nyújtható, - melynek formái:

a) tartós élelmiszer

b) tüzelő támogatás.

(2) A támogatás természetbeni formában történő nyújtása esetén a támogatást megítélő határozatban erről rendelkezni kell.

Köztemetés

16. § Az Sztv. 48. § alapján elrendelt közköltségen történő eltemettetés költségét nem lehet 150.000,-Ft-nál magasabb összegben megállapítani.

Szociális szolgáltatások

17. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi formái:

a) szociális étkeztetés

b) családsegítés

c) házi segítségnyújtás

d) gyermekjóléti szolgálat

e) tanyagondnoki szolgálat

Szociális étkeztetés

18. § A Képviselő-testület az Sztv. 62. § (1) bekezdése szerint étkeztetés feltételeit biztosítja.

Az étkeztetés jogosultsági feltételei

19. § (1) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a 70. életévét betöltötte.

(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(3) Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(4) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Sztv. alapján hajléktalannak minősül.

(5) A szociális étkeztetés intézményi térítési díjának megállapítása az Sztv. 115. § (1) bekezdés alapján történik. A térítési díjakat az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

Az étkeztetés igénybevételének módja

20. § (1) Az étkeztetés igénybevétele önkéntes, kérelemre biztosítható, az 1. §-ban foglaltak szerint. A kérelemről a polgármester a kérelem benyújtását követő 8 napon belül dönt és erről a kérelmezőt értesíti.

(2) Az étkeztetés igénybevétele külön eljárás nélkül történik, ha a rászoruló életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(3) Az ellátás igénybe vehető lakásra szállítással.

(4) Az étkeztetést igénybe vevővel a polgármester megállapodást köt, mely tartalmazza a szolgáltatás :

a) időtartamát (határozott vagy határozatlan időre)

b) körét, módját, formáját, ellátás kezdetét,

c) térítési díj mértékét és a díjfizetés szabályait,

d) megszüntetésre vonatkozó feltételeket,

e) panasztétel lehetőségét, kivizsgálási módját.

(5) Az étkeztetést meg kell szüntetni:

a) a jogosult vagy a törvényes képviselő kérelme alapján,

b) a rászorultság megszűnése esetén.

(6) Az étkeztetés megszűnik a jogosult halála esetén.

(7) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

Családsegítés

21. § A családsegítést – az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok megsegítésére – az önkormányzat a Kavics Alapítvány ( KAVICS Alapítvány Család-és Gyermekjóléti Szolgálat Székhely címe: 8513 Mihályháza, Jókai u. 2.) útján látja el.

Házi segítségnyújtás

22. § A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás keretében működő házigondozás keretében biztosítja.

Gyermekjóléti szolgálat

23. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Kavics Alapítvány (KAVICS Alapítvány Család-és Gyermekjóléti Szolgálat Székhely címe: 8513 Mihályháza, Jókai u. 2.) útján látja el.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár - gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján végzi.

(3) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg.

Tanyagondnoki szolgálat

24. § Bakonytamási Község Önkormányzata a térítésmentes tanyagondnoki szolgáltatással igyekszik leküzdeni a kistelepülés intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését.

Záró rendelkezések

25. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezései az irányadóak.

26. § (1) E rendelet rendelkezéseit hatályba lépése után induló ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Bakonytamási Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2015. (II. 28.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról.

27. § Ez a rendelet 2021. szeptember 15-én lép hatályba.

1. melléklet

Települési támogatás iránti kérelem

1. A kérelmező személyére vonatkozó személyi adatok

Neve:

Születési neve:

Születési hely, idő:

Állampolgárság:

Lakóhely:

Tartózkodási hely:

TAJ szám:

2.A kérelmező családi állapota (a megfelelő választ kérjük a □-be x-el megjelölni.)

□ egyedülálló

□ házastársával/élettársával él együtt

2. A házastárs/élettárs személyi adatai

Neve:

Születési neve:

Anyja neve:

Születési hely, idő:

Állampolgársága:

Lakóhely:

Tartózkodási hely:

TAJ szám:


Gyermek neve

Születési helye, ideje

Anyja neve

Állampolgársága, TAJ száma

3. A rendkívüli települési támogatás megállapítását indokoló rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartási gond rövid leírása:

A rendkívüli élethelyzetről szóló igazolást a kérelemhez csatolni kell!

4. A kérelmező, valamint házastársának (élettársának) és a vele egy háztartásban élők havi nettó jövedelme forintban:

A jövedelmek típusai

A kérelmező
jövedelme

A kérelmezővel
közös háztartásban
élő házastárs
(élettárs) jövedelme

A kérelmezővel
közös háztartásban
élő egyéb rokon
jövedelme

Összesen

1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz

2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem

3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem

4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások

5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás)

6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás

7. Föld bérbeadásából származó jövedelem

8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.)

9. A család összes nettó jövedelme

10. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege)

Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki): ................................. Ft/hó.

Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. ( továbbiakban: SZt.) 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv- az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján- ellenőrizheti. Amennyiben az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen veszem igénybe, úgy azt az SZt. 17. §-ában foglaltak alapján meg kell térítenem.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Dátum: ......................................................

...................................................................

az igénylő aláírása

Igénylő hozzátartozóinak aláírása:

………………………………………..

……………………………………………..

TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ

I. Személyi adatok:

Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.
Egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;
Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.
Közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek), korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.

II. Jövedelmi adatok:

Jövedelem: az elismert költségekkel és befizetési kötelezettséggel csökkentett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.
Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
Nem minősül jövedelemnek a települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás: (Erzsébet-utalvány), a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozónak biztosított pótlék; a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása, a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás, a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.
Jövedelem számítás: A jogosultság megállapításakor
- a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
- a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,
· a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

III. Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok:

Rendkívüli települési támogatás a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek vagy családok részére nyújtható.

2. melléklet

Temetési támogatás iránti kérelem

1. A kérelmező személyére vonatkozó személyi adatok

Neve:

Születési neve:

Születési hely, idő:

Állampolgárság:

Lakóhely:

Tartózkodási hely:

TAJ szám:


2.A kérelmező családi állapota (a megfelelő választ kérjük a □-be x-el megjelölni.)

□ egyedülálló

□ házastársával/élettársával él együtt

2. A házastárs/élettárs személyi adatai

Neve:

Születési neve:

Anyja neve:

Születési hely, idő:

Állampolgársága:

Lakóhely:

Tartózkodási hely:

TAJ szám:

Gyermek neve

Születési helye, ideje

Anyja neve

Állampolgársága, TAJ száma

3. Az elhunyt személy adatai:

Neve:……………………………………………………………………………………….

Születési neve:……………………………………………………………………………..

Anyja neve: ……………………………………………………………………………….

Haláleset helye, ideje:……………………………………………………………………..

Utolsó lakóhelye/ tartózkodási helye: …………………………………………………….

Nyilatkozom, hogy elhunyt

- tartására, eltemettetésére köteles voltam / nem voltam köteles *

- eltemettetését szerződésben vállaltam / nem vállaltam*

( a megfelelő válasz aláhúzandó)

4. A kérelmező, valamint házastársának (élettársának) és a vele egy háztartásban élők havi nettó jövedelme forintban:

A jövedelmek típusai

A kérelmező
jövedelme

A kérelmezővel
közös háztartásban
élő házastárs
(élettárs) jövedelme

A kérelmezővel
közös háztartásban
élő egyéb rokon
jövedelme

Összesen

1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz

2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem

3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem

4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások

5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás)

6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás

7. Föld bérbeadásából származó jövedelem

8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.)

9. A család összes nettó jövedelme:

10. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege)

Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki): ................................. Ft/hó.

A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező nevére kiállított temetési költséget igazoló számlát/ számlákat, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot!

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Dátum: ......................................................

...................................................................

az igénylő aláírása

Igénylő hozzátartozóinak aláírása:

………………………………………………..

………………………………………………..

TÁJÉKOZTATÓ

Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok:

A temetési költségek mérséklésére – a halotti anyakönyvi kivonat kiállítását követő 60 napon belül – temetési támogatás állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről köteles gondoskodni. A határidő elmulasztása jogvesztő.

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (1)-(2) bekezdése alapján a temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:

aki a temetést szerződésben vállalta;

akit arra az elhunyt végrendelete kötelez;

végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa

vagy élettársa;

az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint.

A temetési támogatási kérelem benyújtási határideje a halotti anyakönyvi kivonat kiállítását követő 60. nap. A benyújtási határidő jogvesztő.

A temetési támogatás összege az önkormányzati rendelet alapján kerül megállapításra.

A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező nevére kiállított temetési költséget igazoló számlát/ számlákat, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot!

5. Személyi adatok:

Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

Egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;

Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek), korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.

I. Jövedelmi adatok:

Jövedelem: az elismert költségekkel és befizetési kötelezettséggel csökkentett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.
Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
Nem minősül jövedelemnek az önkormányzati segély, a lakásfenntartási támogatás, a települési támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás: (Erzsébet-utalvány), a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozónak biztosított pótlék; a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása, a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás, a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.
Jövedelem számítás: A jogosultság megállapításakor
- a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
- a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

3. melléklet

Beiskolázási támogatás iránti kérelem

1. A kérelmező személyére vonatkozó személyi adatok

Neve:

Születési neve:

Születési hely, idő:

Állampolgárság:

Lakóhely:

Tartózkodási hely:

TAJ szám:

2.A kérelmező családi állapota (a megfelelő választ kérjük a □-be x-el megjelölni.)

□ egyedülálló

□ házastársával/élettársával él együtt

2. A házastárs/élettárs személyi adatai

Neve:

Születési neve:

Anyja neve:

Születési hely, idő:

Állampolgársága:

Lakóhely:

Tartózkodási hely:

TAJ szám:

Gyermek neve

Születési helye, ideje

Anyja neve

Állampolgársága, TAJ száma

A gyám és gyámság alá helyezett gyermek, gyermekek közti rokonsági fok:…………………. …………………………………………………………………………………………………..

A gyámrendelés oka: ……………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………...

A gyámrendelő hatóság megnevezése és a gyámrendelő határozat iktatószáma:……………….

…………………………………………………………………………………………………...

3. Jövedelmi adatok:

A kérelmező, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók havi jövedelme forintban:

A jövedelmek típusai

A kérelmező
jövedelme

A kérelmezővel
közös háztartásban
élő házastárs
(élettárs) jövedelme

A kérelmezővel
közös háztartásban
élő egyéb rokon
jövedelme

Összesen

1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz

2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem

3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem

4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások

5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás)

6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás

7. Föld bérbeadásából származó jövedelem

8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.)

9. A család összes nettó jövedelme:

10. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege)

Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki): ................................. Ft/hó.

Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. ( továbbiakban: SZt.) 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv- az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján- ellenőrizheti. Amennyiben az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen veszem igénybe, úgy azt az SZt. 17. §-ában foglaltak alapján meg kell térítenem.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Dátum: ......................................................

...................................................................

az igénylő aláírása

Igénylő hozzátartozóinak aláírása:

………………………………………………..

………………………………………………..

TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ

4. Személyi adatok:

Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

Egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;

Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek), korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.

I. Jövedelmi adatok:

Jövedelem: az elismert költségekkel és befizetési kötelezettséggel csökkentett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.
Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
Nem minősül jövedelemnek az önkormányzati segély, a lakásfenntartási támogatás, a települési támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás: (Erzsébet-utalvány), a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozónak biztosított pótlék; a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása, a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás, a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.
Jövedelem számítás: A jogosultság megállapításakor
- a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
- a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,