1. § (1) Az Építési övezetekhez kapcsolódó előírások összefoglaló című táblázatot az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az Övezetekhez kapcsolódó előírások összefoglaló című táblázatot a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az 1:2000 léptékű Sz-1/A, Sz-1/B, Sz-1/C rajzszámú és a 1:10000 léptékű Sz-2. rajzszámú szabályozási tervlapokat a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az állattartó építmények és ehhez tartozó trágyatárolók megengedett legkisebb távolsága az egyes épületektől című táblázatot a 4. melléklet tartalmazza.

(5) Jelen szabályzathoz az alábbi függelékek kapcsolódnak.

(6) A Szabályozási Terven alkalmazott jelek az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. mellékletében szereplő jelmagyarázatán alapulnak, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv), valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet(továbbiakban OTÉK) vonatkozó előírásai és fogalom meghatározásai szerint értelmezendők.

(7) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályt kell alkalmazni.

(8) Az irányadó jellegű megszüntető jel nem kötelező rendelkezés, a rendelet keretei között a telekalakításra és az építési telekre vonatkozó országos, és az adott övezetre vonatkozó helyi előírások betartása mellett el lehet tőlük térni.

2. § A belterület határt a szabályozási tervlap állapítja meg.

3. § A település területén új közterületet csak a Szabályozási Terven jelölt területeken lehet kialakítani a vonatkozó sajátos jogintézmények alkalmazásával.

4. § (1) A település területén telek csak az adott övezetben, illetve építési övezetben a rendelet 1. és 2. mellékletében meghatározott legkisebb paraméterekkel alakítható, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkét, valamint a telket feltáró magánút kialakítását.

(2) Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás, telekcsoport újraosztása csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosítása esetén, telekegyesítés, illetve telekhatár rendezés ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is megvalósítható abban az esetben, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építési előírásokhoz közelítenek.

5. § (1) Kölesd község területén lévő Országos Ökológiai Hálózat részét képező ökológiai folyosó és magterület, Natura2000 területek, valamint a tájképvédelmi terület lehatárolását az illetékes államigazgatási szervek adatszolgáltatása alapján tartalmazza a szabályozási tervlap.

(2) Vízfolyások 50 méteres sávjában- amennyiben természeti területet érint – 1996. évi LIII törvény 18. § (3) bekezdése alapján új építmény elhelyezése nem megengedett.

6. § (1) A település közigazgatási területén belül tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.

(2) Az állattartó építmények és ehhez tartozó trágyatárolók megengedett legkisebb távolságát az egyes épületektől az állatok súlya és az állatlétszám függvényében jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) Állattartó, valamint trágyatároló építményt az egyes huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket befogadó épületektől a környezetvédelmi hatóság által megállapított védőtávolságot, valamint a 4. mellékletben meghatározott elhelyezési távolságot betartva lehet kialakítani és üzemeltetni úgy, hogy az a környezetre zavaró hatással ne legyen.

(4) Egy ingatlanon álló több állattartó építmény esetén, a férőhelyszámot összeadva kell az előírt távolságot meghatározni.

(5) Az egységes környezethasználati engedélyhez és telephely-engedélyezési eljáráshoz kötött tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által a védendő épülettől megállapított védőtávolság és a 4. melléklet szerinti védőtávolság közül a szigorúbb mértéket kell figyelembe venni.

(6) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen.Istállótrágyák szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 4 havi istállótrágya és trágyalé tárolására.

(7) Állattartó épület, illetve trágyatároló létesítésekor saját tulajdonú lakóépülettől, illetve gazdasági épülettől nem kell védőtávolságot tartani.

(8) Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri trágyalégyűjtő létesítésével.

(9) A 4. mellékletben szereplő épületek közti távolságot nem kell betartani olyan lakóépület esetén, amely az állattartásra szolgáló külterületi mezőgazdasági üzem, tanya vagy farmgazdaság telkén helyezkedik el.

(10) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.

(11) Vízminőség-védelmi terület övezeten belül sem kezeletlen, sem tisztított szennyvizet talajba szikkasztani nem lehet.

(12) Vízminőség védelmi területen fekvő csatornázatlan településrészeken létesítendő építményekben keletkező szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez az alábbi előírások betartandók:

(13) Vízminőség védelmi területre nyers, tisztítatlan szennyvizet kívülről bevezetni nem lehet, tisztított vizek átvezetésére ugyan azok a feltételek vonatkoznak, mint a területen belüli tisztított vizekre.

7. § (1) Az omlás- és csúszásveszélyes helyszíneken és a felhagyott bányaterületen, mint földtani veszélyforrás övezetében a földrészleteken történő építmény kialakításánál eleget kell tenni az általános érvényű jogszabályi környezetben előírt kötelezettségnek.

(2) A Sió-csatorna nagyvízi mederkezelési tervdokumentációja alapján feltüntetett elsődleges, másodlagos, átmeneti és az áramlási holttér levezető sávjaira vonatkozó építési előírásokat a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló kormányrendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) Rendszeresen belvízjárta területen belül alagsor, pince nem létesíthető.

8. § (1) Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak az Étv. 19. § (2) bekezdésében előírtak figyelembe vétele mellett szabad.

(2) A Szabályozási Terven jelölt forgalmi utak szabályozásával érintett területrészek az Étv. 26. §-ában foglalt szabályok szerint kisajátíthatók.

(3) A Szabályozási Terven jelölt kiszolgáló és lakóutak létesítésével, bővítésével vagy szabályozásával érintett területrészek az Étv. 27. §-ában foglalt szabályok szerint lejegyezhetők.

(4) A Szabályozási Terv szerint beültetési kötelezettségre jelölt területeken évelő növényzet telepítendő a használatba vételi engedély megadásának időpontjáig vagy ennek hiányában a Polgármester önkormányzati hatósági döntésében meghatározott módon és időn belül.

(5) Beültetési kötelezettségű területsávon belül legfeljebb bruttó 30 m2 alapterületű és legfeljebb 3,5 m homlokzatmagasságú porta épület kivételével más új épület nem helyezhető el. Temető területének beültetési kötelezettségű területsávjában új sírhely nem alakítható ki.

(6) A beültetési kötelezettséggel érintett telkeken a növénysáv legfeljebb 2 helyen, 6 méter szélességben megszakítható, saját út és közmű szükséglet kialakítása céljából.

(7) Beültetési kötelezettséggel terhelt területen belül, az építési övezet, övezet elsődleges rendeltetésének megfelelő funkciójú meglévő épület kontúrján belül felújítható, korszerűsíthető, vertikális irányba bővíthető.

(8) A klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek, építési övezetre meghatározott minimális zöldfelületi arányát biológiailag aktív növényzettel kell kialakítani. Szántóföldi növénytermesztés az előírt zöldfelületi arányon túl fennmaradó szabad területen végezhető.

9. § (1) A település belterületén a közművek kiépítése az önkormányzat feladata, kivéve ahol a sajátos jogintézményekre vonatkozó szabályok adta lehetőségekkel élve, annak terheit az önkormányzat az érdekeltekre áthárítja.

(2) Új közművezetékeket a vonatkozó jogszabályok és ágazati szabványok betartása mellett elsődlegesen közterületen kell elhelyezni.

(3) A villamos-energia rendszerek és berendezések biztonsági övezetének kiterjedését és az ott végezhető tevékenységeket a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.

(4) Meglévő közművezetékek védőterületeire a vonatkozó előírások érvényesek.

(5) Részlegesen közművesített építési övezetben új épület csak az épület használata során keletkező szennyvizek egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal történő kezeléssel, vagy egyedi zárt szennyvíztárolóban történő időszakos tárolás biztosításával helyezhető el.

10. § (1) Új, épített utcai kerítés csak a Szabályozási Tervlapon jelölt szabályozási vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra helyezhető.

(2) Új épületek építési telken belüli elhelyezésére vonatkozó előírások:

(3) Az oldalkert legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott telek esetén 4 méter, szabadonálló beépítési móddal szabályozott telek esetén 3 méter. Az oldalkert betartandó tényleges szélességi méretét azonban az OTÉK 36. §-ában szereplő telepítési távolságokra és tűztávolságra vonatkozó előírásokra tekintettel kell meghatározni.

(4) Beépítésre szánt terület telkein a hátsókert legkisebb mélysége 6 méter. 25 m-nél kisebb mélységű telken a hátsókert mélysége 0 méter.

(5) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett épületmagasság betartása mellett bővíthetők.

(6) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb épületmagasságú meglévő épület korszerűsíthető és alapterületileg bővíthető az épületmagasság további növelése nélkül a megengedett beépítettség mértékéig.

11. § (1) A település a vonatkozó jogszabály szerint katasztrófavédelmi szempontból II. veszélyességi osztályba tartozik.

(2) A településen az elégséges védelmi szint meglétéhez az alábbiak szükségesek:

12. § (1) Kölesd község teljes közigazgatási területén belül a terepszinttől számított 11 méter fölötti tér a Magyar Honvédség működési területe.

(2) A Honvédelmi Minisztérium szakhatósági szervezete a honvédelmi rendeltetésű radaroktól való távolság függvényében, engedélyezési eljárások keretében, mint szakhatóság egyedileg vizsgálja Magyar Honvédség működési területén a terepszinttől számított 11 méternél magasabb építmények megvalósíthatóságának feltételeit.

13. § (1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák, zárójelben a Szabályozási Terven alkalmazott övezeti jel:

(2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:

14. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben a (2) – (11) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető az OTÉK 32. § (1) - (2) bekezdésében foglalt létesítmények is.

(2) Lf jelű falusias lakóterületen az OTÉK 14. §-ában meghatározott rendeltetésű épületek helyezhető el. Egy telken legfeljebb 4 önálló rendeltetési egység helyezhető el. Lf-1, Lf-2, Lf-4 jelű építési övezetekben elhelyezhető építmények közül a mező- és erdőgazdasági, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú épület esetén az épületmagasság elérheti a 7,5 m-t.

(3) Vt jelű településközpont területen az OTÉK 16. §-ában meghatározott rendeltetésű épületek helyezhető el. Vt-2 jelű építési övezeten belül közoktatási intézmény esetén a megengedett építménymagasság 6 méter.

(4) Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 19. §-ában meghatározott rendeltetésű épületek helyezhető el. Gksz-1 jelű területen belül elhelyezhető építmények közül a terményszárító, siló esetén az épületmagasság elérheti a 25 m-t.

(5) G-zip jelű környezetre jelentős hatást gyakorló területen az OTÉK 20. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül minden olyan létesítmény elhelyezhető, amely nem igényel védelmet az elsődleges rendeltetéstől. Az övezetben lakás nem helyezhető el. Gip-z-1 jelű területen belül elhelyezhető építmények közül a terményszárító, siló esetén az épületmagasság elérheti a 25 m-t.

(6) G-eip jelű egyéb ipari területen az OTÉK 20. § (4) bekezdésében meghatározott rendeltetésű épületek helyezhetők el.Az építési övezetben nem alakítható ki épületen belül lakás.

(7) G-á jelű általános gazdasági területen az OTÉK 24/A. § (1) bekezdésében meghatározott épületek helyezhetők el. G-á-1 jelű területen belül elhelyezhető építmények közül a terményszárító, siló esetén az épületmagasság elérheti a 25 m-t.

(8) K-id-1 jelű (kemping+kastély+óvóhely) idegenforgalmi célú különleges területen elsősorban rekreációs és szabadidős tevékenységhez szükséges építmények, valamint ehhez kapcsolódó vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kereskedelmi, igazgatási épület helyezhető el.

(9) K-id-2 jelű (vadászház) és K-id-3 jelű (Petőfi emlékméhes) idegenforgalmi célú különleges területen elsősorban szálláshely szolgáltató épület, vendéglátó, ismeretterjesztést szolgáló épület és ezekhez kapcsolódó létesítmények, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.

(10) Kk jelű közmű célú különleges területen csak a települési vízellátási, szennyvízkezelési, energiaszolgáltatási és hírközlési rendeltetésű és az adott közmű-szolgáltatási tevékenység kiszolgálásához szükséges rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(11) Ks jelű sport célú különleges terület elsősorban a sportoláshoz kapcsolódó és azokat kiszolgáló épületek és építmények helyezhetők el.

(12) Az építési övezetek területén kialakítható telek legkisebb területét, a beépítési módot, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértékét, a közműellátás mértékét és módját, a zöldfelület legkisebb mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

15. § (1) A beépítésre nem szánt területek övezeteiben a (2) – (11) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető az OTÉK 32. § (1) - (2) bekezdésében foglalt létesítmények is.

(2) Köu jelű közúti közlekedési területen kizárólag a közlekedési, közmű és hírközlési építmények, kereskedelmi és vendéglátó épületek helyezhető el. Épületek közti legkisebb távolság 3 méter.

(3) Ev jelű védelmi erdőterületen kizárólag az OTÉK 28. § (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el. Magasles, erdei kilátó építményének legmagasabb pontja 15 méter.

(4) Eg jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő építmények és vadászház helyezhetők el. Magasles, erdei kilátó építményének megengedett legmagasabb pontja 15 méter.

(5) Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen az OTÉK 29. § (1) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el, az OTÉK 29. § (3), (4) bekezdésében foglalt előírások figyelembe vétele mellett. A területen mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont az OTÉK 29. § (5)-(7) bekezdéseiben foglalt előírások figyelembe vételével alakítható ki. Magasles, kilátó építményének megengedett legmagasabb pontja 15 méter. Az övezetben elhelyezhető építmények esetében a lakóépületek kivételével a megengedett épületmagasság 8 m.

(6) Má-2 jelű általános mezőgazdasági területen kizárólag a legeltetéses állattartást szolgáló és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhetők el. A területen birtokközpont nem alakítható ki, azonban birtoktestbe beszámítható.

(7) Mke-1 jelű kertes mezőgazdasági területen az OTÉK 29. § (1) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el, az OTÉK 29. § (3) bekezdésében foglalt előírások figyelembe vétele mellett. Lakóépület az OTÉK 29. § (4) bekezdésben meghatározott esetben helyezhető el, 4 %-os megengedett beépítési értékkel, legfeljebb 4,5 méter épületmagassággal.

(8) Mke-1 jelű kertes mezőgazdasági területen esetében mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont nem alakítható ki.

(9) Mke-2 jelű kertes mezőgazdasági területen belül épület nem helyezhető el, mezőgazdasági birtoktestbe nem számítható be.

(10) Mke-3 jelű kertes mezőgazdasági területen az OTÉK 29. § (1) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el, az OTÉK 29. § (3) bekezdésében foglalt előírások figyelembe vétele mellett. Lakóépület az OTÉK 29. § (4) vagy zártkerti művelés alól kivett terület esetében az OTÉK (8) bekezdésében foglaltak figyelembe vétele mellett helyezhető el. A területen mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont az OTÉK 29. § (5)-(7) bekezdéseiben foglalt előírások figyelembe vételével alakítható ki.

(11) Mke-4 jelű kertes mezőgazdasági területen borszőlő termőhelyi kataszteri érintettsége miatt elsődlegesen a szőlőtermesztéshez, a borfeldolgozáshoz és a borturizmushoz kapcsolódó létesítmények, másodlagosan az OTÉK 29. § (1) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el, az OTÉK 29. § (3) bekezdésében foglalt előírások figyelembe vétele mellett. Lakóépület az OTÉK 29. § (4) vagy zártkerti művelés alól kivett terület esetében az OTÉK (8) bekezdésében foglaltak figyelembe vétele mellett helyezhető el. A területen mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont az OTÉK 29. § (5)-(7) bekezdéseiben foglalt előírások figyelembe vételével alakítható ki.

(12) Mke-3, Mke-4 jelű kertes mezőgazdasági területen lakóépület megengedett épületmagassága 4,5 méter, birtokközpont területén létesítendő építmények esetén 6 méter.

16. § (1) (1) A beépítésre nem szánt területek övezeteiben a (2) – (7) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető az OTÉK 32. § (1) - (2) bekezdésében foglalt létesítmények is.

(2) V-1 jelű vízgazdálkodási területen csak az OTÉK 30. § (1) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.

(3) Kb-T-1 jelű temető területen kizárólag ravatalozó, sírok, urnasírok, kripták és a temetkezést kiszolgáló épület és építmény helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető építmények közül a harangtorony, harangláb esetén az épületmagasság elérheti a 12 m-t.

(4) Kb-id-1 jelű különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi területen elsősorban ismeretterjesztést szolgáló épület, vendéglátó épület és ezekhez kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.

(5) Kb-sp-1 jelű különleges beépítésre nem szánt területen elsősorban a sportoláshoz kapcsolódó és azokat kiszolgáló épületek és építmények helyezhetők el.

(6) Z-1 jelű zöldterületen az OTÉK 27. § (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.

(7) Tk-1 jelű természetközeli területen épületet elhelyezni nem lehet.

(8) Az övezetek területén kialakítható telek legkisebb területét, a beépítési módot, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértékét, a zöldfelület legkisebb mértékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(9)² Kb-F-1 jelű különleges beépítésre nem szánt falusi turizmus terület övezete elsősorban a falusi turizmust szolgáló lakó- és szállás jellegű épületek elhelyezésére, valamint ezek működéséhez szükséges állattartó és egyéb kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál. Egy telken belül több önálló rendeltetésű épület elhelyezhető.

17. § Jelen rendelet hatályba lépésének napján hatályát veszti a Kölesd község Helyi Építési Szabályozásáról szóló 7/2008. (VI. 19.) önkormányzati rendelet.

18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.