Budapest főpolgármestere 

a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre figyelemmel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörét gyakorolva,

az 1–10. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1)–(2) bekezdésében, 15. §, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19. §, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében és 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § és 35. § (2) bekezdésében, a 80. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében,

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró LABE Lakásbérlők és Lakók Egyesülete véleményének kikérésével,

a 11. § tekintetében pedig az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérbeadásának feltételeiről, a lakbérek mértékéről, valamint a Budapest Főváros Önkormányzatát megillető bérlőkiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló 41/2016. (XII. 29.) önkormányzati rendelet módosítása

1. §

(1) A Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérbeadásának feltételeiről, a lakbérek mértékéről, valamint a Budapest Főváros Önkormányzatát megillető bérlőkiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló 41/2016. (XII. 29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet) 7. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyugdíjasházban lévő lakás bérlője az lehet, aki:)

„d) adásvételi szerződés keretén belül a kizárólagos tulajdonában álló üres, beköltözhető lakóingatlan tulajdonjogát a lakóingatlan forgalmi értéke és a c) pontban meghatározott összeg közötti különbözetnek megfelelő összegért Budapest Főváros Önkormányzata részére átruházza, mely esetben az adásvételi szerződés megkötésének jogát a Bizottság gyakorolja, vagy”

(2) A Lakásrendelet 7. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A nyugdíjasházban lévő lakás bérlője az lehet, aki:)

...

„e) szociális helyzetére való tekintettel a c) pont szerinti bekerülési térítési összeg megfizetésére a Bizottságtól részletfizetési lehetőséget kapott (nyugdíjasházi lakás szociális alapon – részletfizetés lehetőségének biztosításával – történő bérbeadása).”

(3) A Lakásrendelet 7. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A lakásbérleti szerződés megkötése iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon a Főpolgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelmek feldolgozása és a bérbeadás a kérelmek érkezésének sorrendjében történik. A döntésnél előnyt élvez, aki vállalja a nyugdíjasházi lakás saját költségén történő rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának kialakítását, vagy akinek a Bizottság az (1) bekezdés e) pontja szerint részletfizetési lehetőséget biztosított.

(5) A Bizottság dönt a bérlő személyéről és köti meg a lakásbérleti szerződést. A Fővárosi Önkormányzat bérlőkijelölési joga alapján fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában álló lakás bérbeadására vonatkozó döntés előtt ki kell kérni a tulajdonos kerületi önkormányzat véleményét.”

2. §

A Lakásrendelet 6. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) A nyugdíjasházi lakás 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti bérbeadása esetén a 7–8. § előírásait a (2)–(11) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

 (2) A 7. § (1) bekezdés e) pontja alapján bérbeadott lakások száma egy nyugdíjasházban egyidejűleg nem haladhatja meg a nyugdíjasházban található összes lakás egytizedét, egész számra felkerekítve.

(3) A nyugdíjasházi lakás a 7. § (1) bekezdés e) pontja alapján annak a kérelmezőnek adható bérbe, aki a 7. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelel, és a kérelem benyújtását megelőző hónapban hajléktalan személyek átmeneti szállása vagy éjjeli menedékhely ellátottja volt. Együttes kérelmezők esetében a feltételeknek minden kérelmezőnek meg kell felelnie. 

(4) A nyugdíjasházi lakás bérbeadása iránti kérelmet benyújtó személy az 5. melléklet szerinti kiegészítő kérelemmel kérheti a nyugdíjasházi lakás 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti bérbeadását.

(5) A Bérbeadó a kérelmezőt a kérelmében előadottak alapján előnyben részesítheti, és soron kívül dönthet nyugdíjasházi lakásnak a 7. § (1) bekezdés e) pontja alapján történő bérbeadásáról.

(6) A Bérbeadó a nyugdíjasházi lakás 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti bérbeadásakor a bérlő személyéről való döntéssel egyidejűleg határoz a 7. § (1) bekezdés c) pontban meghatározott térítési összeg megfizetésére részletfizetési lehetőség nyújtásáról, ennek keretében a kérelmezővel kötendő részletfizetési megállapodásról.

(7) A részletfizetési megállapodásról a Bérbeadó a (4) bekezdés szerinti kiegészítő kérelemben előadottak alapján dönt, különös tekintettel a kérelmező korára és egészségi állapotára, jövedelmi és vagyoni helyzetére, valamint fennálló szálláskörülményeire.

(8) A lakás bérlője az e rendelet alapján megállapított lakbér és külön szolgáltatási díj megfizetésén felül köteles a jövedelmével arányosan havonta a bekerülési térítési díj összegének – megállapodás szerinti – részletfizetését teljesíteni, melynek havi összege a lakásban együtt élők havi nettó jövedelmének a 10 százaléka. A részletfizetés összege évente felülvizsgálatra kerül, a felülvizsgálatot évente egy alkalommal a bérlő is kezdeményezheti. 

(9) Amennyiben a bérlő a (8) bekezdésben meghatározott részletfizetési kötelezettségének három egymást követő hónapig nem tesz eleget, a Bérbeadó legalább 15 napos teljesítési határidő szabásával fizetési felszólítást küld részére. Amennyiben a felszólításban előírt teljesítési határidő eredménytelenül eltelik és a felszólítás alapjául szolgáló felmondási ok továbbra is fennáll, a Bérbeadó a bérlő bérleti szerződését írásban, azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással felmondhatja.

(10) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt addig köteles a részletek fizetésére, míg az általa bekerülési térítésként megfizetett összeg és a befizetett részletek együttes összege el nem éri az általa lakott nyugdíjasházra irányadó, 7. § (1) bekezdés c) pontban meghatározott bekerülési térítési díj összegét.

(11) Amennyiben a nyugdíjasházban lévő lakásra a 7. § (1) bekezdés e) pontja alapján megkötött lakásbérleti szerződést a bérlő felmondja, pénzbeli térítésre tarthat igényt, melynek összege a nyugdíjasházba való bekerüléskor a bérlő által fizetett összegnek és a bérleti szerződés megszűnésének napjáig teljesített bekerülési térítési díj összegének a lakásbérleti szerződés megkötésének évétől számítva megkezdett évenkénti 15 százalékkal csökkentett összege, a tizenötödik évtől kezdődően legalább 150 000 forint.”

3. §

A Lakásrendelet 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Bizottság a lakást annak a 9. § (4) bekezdés g) pontja szerint meghatározott pályázati feltételek és értékelési szempontok szerinti sorrend alapján nyertesnek nyilvánított pályázónak adja bérbe, aki a pályázati kiírásban meghatározott mértékű óvadék összegét a lakásbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg megfizette.”

4. §

A Lakásrendelet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 11. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak alapján megkötött lakásbérleti szerződés időtartamát a legfeljebb 5 éves határozott idő lejártakor a bérlő kérelmére a Bizottság alkalmanként legfeljebb további öt év időtartamra több alkalommal meghosszabbíthatja. A bérlőnek a szerződés aláírásakor igazolnia kell, hogy nincs lakbér-, külön szolgáltatási díj-, valamint közüzemidíj-tartozása, vagy annak megfizetésére részletfizetési megállapodást kötött. Amennyiben a bérlő 2012. október 18. napját megelőzően kötött bérleti szerződése jelen rendelet hatálya alatt kerül meghosszabbításra, úgy a mindenkor hatályos rendeletben megállapított, az adott lakásra érvényes háromhavi bérleti díjnak megfelelő összeget óvadékként köteles a szerződés megkötésével egyidejűleg megfizetni. Az első mondatban meghatározott esetben a szerződés megkötésekor figyelembe vett bérleti díj és az érvényes bérleti díj különbözetének, a második mondatban meghatározott szerződéshosszabbítást követő szerződéshosszabbítások esetén az előző szerződéshosszabbításkor figyelembe vett bérleti díj és az érvényes bérleti díj különbözetének a háromszoros összegét köteles a bérlő a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg óvadékként megfizetni.”

5. §

A Lakásrendelet 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó szolgálati jellegű lakásbérlet alapjául szolgáló közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági ellátásra való jogosultság következtében szűnt meg, és egyébként legalább egy évig a lakás jogszerű bérlője volt, kérelmére vele új lakásbérleti szerződés köthető, ha a szerződés aláírásakor igazolja, hogy nincs lakbér-, külön szolgáltatási díj-, valamint közüzemi díjtartozása, vagy ezen díjhátralékait rendezte.”

6. §

A Lakásrendelet 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a lakásbérleti szerződés szerint a bérleti jogviszony határozott idejű, úgy a bérleti szerződés az eredeti lakásbérleti szerződésben meghatározott időtartamra szól. A Bérbeadó és a bérleti jog folytatója az alanyváltozás átvezetésekor közös megegyezéssel meghosszabbíthatják a lakásbérleti szerződés időtartamát, amennyiben a bérleti jog folytatója méltányossági alapon történő bérbeadás esetén megfelel a 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, egyéb bérbeadás esetén pedig teljesíti a 12. § (1) bekezdésében foglaltakat.”

7. §

A Lakásrendelet az 1. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

8. §

A Lakásrendelet 2. melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul.

9. §

A Lakásrendelet

1. 9. § (4) bekezdés g) pontjában az „egyéb pályázati feltételeket” szövegrész helyébe az „egyéb pályázati feltételeket és értékelési szempontokat” szöveg,

2. 9. § (6) bekezdés c) pontjában a „pályázati feltételek szerinti sorrend” szövegrész helyébe a „pályázati feltételek és értékelési szempontok szerinti sorrend” szöveg,

3. 17. § (2) bekezdésében a „lakáshasználónak nincs” szövegrész helyébe a „lakáshasználó a szerződés aláírásakor igazolja, hogy nincs” szöveg,

4. 17. § (4) bekezdésében a „lakáshasználónak nincs” szövegrész helyébe a „lakáshasználónak a szerződés aláírásakor igazolnia kell, hogy nincs” szöveg,

5. 18. § (1) bekezdésében a „bérlőnek nincs” szövegrész helyébe a „bérlő a szerződés aláírásakor igazolja, hogy nincs” szöveg

 lép.

10. §

Hatályát veszti a Lakásrendelet 7. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában a „vagy” szövegrész.

2. A Budapest Főváros Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelet módosítása

11. §

A Budapest Főváros Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelet 1. melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul.

12. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

       dr. Számadó Tamás s. k.                                                            Karácsony Gergely s. k.

              főjegyző                                                                                 főpolgármester

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérbeadásának feltételeiről, a lakbérek mértékéről, valamint a Budapest Főváros Önkormányzatát megillető bérlőkiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló 41/2016. (XII. 29.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatát, módosítását e jogszabály gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok, a felmerült szabályozási igények, valamint egyéb technikai jellegű pontosítások szükségessége tette indokolttá.

Fentiekre tekintettel a rendelet módosításában kidolgoztuk az új rendelkezések megállapítására, számos szakasz átdolgozására, kiegészítésére, valamint egyes szövegrészek hatályon kívül helyezésére vonatkozó szabályokat.

A rendelettervezethez a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § előírásainak megfelelően készült hatásvizsgálat, amelyet a közgyűlési előterjesztés tartalmaz. A Jat. 19. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően megtörtént a lakosság közvetlen tájékoztatása a www.budapest.hu honlapon keresztül annak érdekében, hogy az érintettek tudomást szerezzenek a készülő rendelettervezetről.

Részletes indokolás

1. §-hoz

Javaslatunkat – a nyugdíjasházi lakás szociális alapon, részletfizetés útján történő bérbeadása lehetőségének bevezetését – a rászoruló embertársaink lakhatásának biztosítása indokolja az általános egészségügyi helyzettel (a járványhelyzettel) összefüggő szociális szempontok figyelembevételével.

2. §-hoz

A nyugdíjasházi szabályozás koherenciáját – az új és a már meglévő szabályozás összhangját – teremti meg az utaló szabály, mely szerint a nyugdíjasházi bérbeadás „általános szabályait” (7. §–8. §) a nyugdíjasházi lakás szociális alapon, részletfizetés lehetőségének biztosításával történő bérbeadására vonatkozó „speciális”, új szabályokkal [8/A. § (2)–(11)] együtt kell alkalmazni.

E §-ban foglalt részletszabályok megállapítását hajléktalan nyugdíjas személyek lakhatásának a fővárosi tulajdonú nyugdíjasházakban való biztosítása indokolja, mely személyi kör a koronavírus-fertőzés veszélyével különösen érintett lehet.

3. §-hoz

A lakások pályázat alapján történő bérbeadása szabályának megváltozását a rendeletmódosítás egészét átható szociális szemléletnek a lakáspályázati szabályozásban való fokozott érvényesülésének igénye indokolja.

A Lakásrendelet jelenlegi szabálya, mely szerint a nem szociális jellegű pályázat során az lesz a pályázat nyertese, aki a leghosszabb időre vállalja a bérleti díj előre, egy összegben történő megfizetését, módosításra kerül oly módon, hogy ehelyett a bizottság által meghatározott értékelési szempontoknak való megfelelés lesz a győztes kihirdetésekor az elsődleges szempont a szociális és nem szociális jellegű lakáspályázat esetén is.

4. §-hoz

A változtatást a felmerült pontosítási igény indokolja, mely szerint a jövőben elegendő, ha a bérlő a lakásbérleti szerződés meghosszabbításakor a bérleti szerződés aláírásakor igazolja, hogy nincs lakbér-, külön szolgáltatási díj-, valamint közüzemi díjtartozása vagy díjhátralékát rendezte

5. §-hoz

A változtatást szövegpontosítási igény indokolja. Aki korábban meghatározott feltétel [foglalkoztatási jogviszony megszűnése] bekövetkezéséhez kötött bérleti szerződéssel rendelkezett, bérleti szerződése önhibáján kívül [pl. öregségi nyugdíjazás miatt] szűnt meg és ismét bérlővé válik, szintén elegendő, ha a jövőben a bérleti szerződés aláírásakor igazolja, hogy nincs lakbér-, külön szolgáltatási díj-, valamint közüzemi díjtartozása vagy díjhátralékát rendezte.

6. §-hoz

A változtatás a bérleti jogviszony folytatás sajátos jogcíméhez kapcsolódó kiegészítő szabály, mely szerint, a bérleti jogviszony folytatás alapján határozott időre kötött lakásbérleti szerződés – ugyanazokkal a feltételekkel, mint más jogcímeknél – meghosszabbítható.

7–8. §-hoz

A rendelkezés – a normaszöveg módosításával összhangban – új mellékleteket állapít meg, valamint meglévő melléklet módosításáról rendelkezik.

9. §-hoz

A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletnek megfelelően szövegrészek módosításáról rendelkezik.

10. §-hoz

A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet szerint a hatályon kívül he- lyezésről e helyen kell rendelkezni.

11. §-hoz

A nyugdíjasházi lakás szociális alapon, részletfizetés lehetőségének biztosításával történő bérbeadása szabályainak kidolgozásánál felmerült a lakásbérleti szerződés bérbeadó általi felmondása Lakásrendeletben való szabályozásának igénye, erre tekintettel szükségessé vált az SZMSZ 1. mellékletében foglalt táblázat 2.36. sorának módosítása.

12. §-hoz

A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet szerint a módosító rendelet hatálybalépéséről e helyen kell rendelkezni.