Mikepércs Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V.4.) önkormányzati rendelete
Mikepércs Község településképének védelméről
Hatályos: 2025. 10. 01Mikepércs Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V. 4.) önkormányzati rendelete
Mikepércs Község településképének védelméről
Mikepércs Községi Önkormányzat Polgármestere (a továbbiakban: polgármester) a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I.29.) Kormányrendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre figyelemmel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódóa településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletegyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, Mikepércs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1., 7., 11. pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 12. § (2) bekezdés szerinti felhatalmazás alapján, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXIII. törvény 57. § (3) bekezdésében és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében és a 10. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) c) pontban biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a világörökségi, műemléki és régészeti egyeztetési szakterület tekintetében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Honvédelmi Minisztérium, mint a honvédelemért felelős miniszter, Mikepércs Község településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatos partnerségi egyeztetési szabályzat szerint bevont partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS - BEVEZETŐ-RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A helyi védelem célja a Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, az itt élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti és táji örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti és táji örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c)1 a cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, valamint az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára.
vonatkozóan.
4. A rendelet területi hatálya és alkalmazása
4. § (1) E rendelet területi hatálya Mikepércs Község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.
5. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában:
1. Céglogó: A cég hivatalosan bejegyzett emblémáját, márkajelzését, piktogramját feltüntető tábla, mely e rendelet szempontjából nem minősül reklámnak.
2. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.
3. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
4.2
5.3
6.4
7.5
8. Élénk szín, rikító szín: erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyek nagy színtelítettségűek.
9. Eredeti állapot: a védett épület, építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
10.6
11. Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga.
12.7
13. Helyi védett érték: településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, helyi védett utcakép, helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény), egyedi védett növényzet.
14.8
15. Kirakat: elsősorban gazdasági reklámnak minősülő áru bemutatásra is szolgáló, az üzlet és egyéb kereskedelmi-, szolgáltató funkciójú épület üzlethelyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, közterületre néző vagy közterületről látható, üvegezett portál jellegű homlokzatrész.
16.9
17.10
18.11
19. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
20.12
21. Tájba illesztés: Az építmények és a létesítmények a táji adottságokhoz igazodó elhelyezése és kialakítása, amely magában foglalja a létesítmény, az építmény elhelyezésére alkalmas helyszín meghatározását, az esztétikai megjelenést kedvezően befolyásoló kialakítását (táji adottságokhoz illő stílus-, forma-, méret-, anyag- és színhasználatot), illetve a létesítmény, építmény környezetének rendezését.
22.13
23. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
24. Vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirata benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
25. Vállalkozást népszerűsítő grafikai megjelenítés: E rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő tetszőleges grafikai megjelenítéssel készített, azt hordozó hirdető berendezés a vállalkozás, szolgáltatásaival összefüggő tartalommal. Méretére, anyagára, magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
26. Vállalkozás szerinti áru árujelző ismertségét növelő felirat: E rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő hirdető feliratot hordozó berendezés a vállalkozás áruival összefüggő tartalommal. Méretére, anyagára jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
27.14
A HELYI VÉDELEM
6. A helyi védelem feladata
6. § A helyi védelem feladata
a) a helyi védelmet igénylő építészeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása ,megőrzése, megőriztetése, a lakossággal történő megismertetése, valamint
b) a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
7. A helyi védelem alá helyezés és a helyi védelem megszűnésének szabályai
7. § (1) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.
(2) Értékvizsgálat alapján a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban a polgármesternél kezdeményezheti, továbbá az Önkormányzat részéről az hivatalból is megindítható.
(3) A védelem alá helyezés kezdeményezésének tartalmaznia kell
a)15 egyedi épületek, építmények esetén:
aa) a védendő érték(ek) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (szakirodalom, fotók),
ad) a kezdeményezés indokolását,
ae) értékvizsgálatot,
af) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét.
b) településszerkezet, településkép, utcakép, karakter védelemre javasolt együttes esetén:
ba) annak megnevezését,
bb) körülhatárolását,
bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
bd) a kezdeményezés indoklását,
be) értékvizsgálatot,
bf) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiányosan került beadásra, és azt az erre vonatkozó hiánypótlási felhívás ellenére 15 napon belül nem egészítik ki a kezdeményezést a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Erről a kezdeményezőt írásban értesíteni kell.
(5) A helyi védelem alá helyezésnek, illetve annak megszüntetésének szakmai előkészítése, döntés-előkészítése a megbízott főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - feladata.
(6) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéshez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.
8. § A helyi védettség megszüntetése esetén – indokolt esetben – a megbízott főépítész -alkalmazása hiányában- a polgármester gondoskodik:
a) az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.
b) az épület és telek érték-archiválásához szükséges felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetéséről.
9. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet(ek), ingatlan(ok) tulajdonosait, kezelőjét,
b) a védetté nyilvánításra vagy megszüntetésére javaslatot tevő kezdeményező(ke)t.
(2) A helyi védelem alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelt(ek)nek írásban kézbesíteni kell.
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik.
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek egyedi védelem esetén az értesítést átvételét, míg a területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek. Amennyiben észrevételt nem tesznek, az egyetértő véleményként kezelendő.
(4) Az érdekeltek határidőn belül benyújtott észrevételeiről a Képviselő-testületet a döntés előtt tájékoztatni kell.
(5) A Képviselő-testület a hiánytalan tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül a megbízott főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - véleményének figyelembevételével rendeletben dönt a helyi védelem elrendeléséről vagy annak megszüntetéséről.
(6) A helyi védelem elrendelésével vagy annak megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az érdekelteket 8 napon belül írásban értesíteni kell.
(7) A helyi védelem elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést a jegyző kezdeményezi. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.
10. § (1) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
b) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül, vagy
c) a képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(2) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi egyedi védelem törlését.
(3) A helyi védett épület, építmény, szobor bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.
(4)16
8. A védett érték nyilvántartása
11. § (1) A helyi védettségről a jegyző nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás része a helyi védett értéket tartalmazó lista és a helyi védett értékeket feltüntető térkép.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a helyi védett érték:
a) megnevezését,
b) védelmi nyilvántartási számát,
c) védelmének szakszerű, rövid indokolását,
d) fotódokumentációját,
e) védettségi kategóriáját (egyedi építészeti, területi, táji),
(3) Egyedi védelem esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:
a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(4) Területi védelem esetén (2) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
9. A védett érték megjelölése
12. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett épület, építmény, szobor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg. A tábla mérete 30X20cm, amelynek a védelem tárgya mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Mikepércs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította” „…….év”. A tábla anyaga kő, fém vagy fa. A tábla elhelyezése – esetleges pótlása – a polgármester feladata.
(2)17
10. A helyi területi és egyedi védelem meghatározása
13. § (1) A helyi egyedi védelem alá vont épületek, építmények, szobrok körét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi területi (településszerkezeti, településkarakteri) védelem: a védelem alá helyezett településrész kialakult település-szerkezetének, utcavonal vezetésének, továbbá a telekstruktúrát, az utcakép egységét védi. A helyi területi védelem az 1. mellékletben ábrázolt, helyrajzi számosan beazonosítható helyét a helyi építési szabályzat mellékletét képező szabályozási terv tartalmazza.
11. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
14. § (1) A helyi védett értékek rendeltetésszerű használata, jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat a helyi védett értéket nem veszélyeztetheti.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti az ingatlantulajdonost.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
12. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
15. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó és településkép szempontjából nem meghatározó, egyéb besorolású területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan az 2. melléklet tartalmazza.
(2) Településkép szempontjából meghatározó területek
a) a Településközpont településrész,
b)18
c) a műemlék területe, műemléki környezet területe,
d) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
e) a helyi védett érték területe,
f) a NATURA 2000 terület, a Hajdúsági tájvédelmi körzet, a nemzeti park területe, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
g) a tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe.
(3)
a) A településkép szempontjából meghatározó Településközpont településrészt az 2. melléklet szerint kell beazonosítani. A területi lehatárolását a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terven kell megállapítani.
b) A 15. § (2) b)-g) pontokban felsorolt településkép szempontjából meghatározó területek beazonosítása a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terven történik. A területi lehatárolásukat az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
c) A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és hozzátartozó szabályozási terv tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
13. Teljes közigazgatási területen az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
16. § (1) Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) A tetőfedő anyagok közül az élénk kék, okkersárga színek nem (helyette a földszínek) alkalmazhatók.
(3) Homlokzatokra és tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók. Ebbe az üvegfelületek nem értendők bele.
(4) A homlokzatok színezésére a pasztell árnyalatú földszínek használata javasolt, kifejezetten kerülendő színek a lila, élénk kék, élénk zöld, élénk rózsaszín, okkersárga, piros, mélyzöld, fekete.
(5) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzat színezés.
14. Belterületen a beépítésre szánt, településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
17. § (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni.
(2) A beépítés jellemző szintszámát a környezeti adottságokhoz igazítottan - a helyi építési szabályzat keretein belül - kell meghatározni.
15. Belterületen a beépítésre szánt, településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
18. § (1) Rikító színű fémlemez, cserepes lemezfedés nem alkalmazható.
(2) Rönkház gerendaház építési technológiával épület, továbbá műanyag lambériás borítású homlokzat nem építhető.
(3) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása – a helyi építési szabályzat keretein belül - a környezet kialakult állapotához igazodjon.
(4) Az épületépítészeti karakterének kialakítása során a településképben jellegzetes, értékes építészeti arculati megjelenésekhez történő illeszkedés megengedő szabályai: az építési tevékenységek során illeszkedni kell a településrész jellemző
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épületek főgerinc irányaihoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
(5) Az építési tevékenység során a homlokzat és tető kialakításának az épített környezet jellegzetes, értékes építészeti arculatához történő illeszkedést biztosító megengedő szabályai:
a) a településrészre jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá földszínek alkalmazásával a színezés veendő figyelembe,
b) a településrészre jellemző tetőszerkezet formai kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata veendő figyelembe. A környezet adottságaihoz történő illeszkedés akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is megengedett.
c) az épület-ornamentika (díszítőelemek), a homlokzaton megjelenő takart épületgépészeti berendezések anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében arányosan illeszkedjen homlokzat tagolásához, a nyílászárók méretéhez és arányrendszeréhez, illetve illeszkedő megjelenésű legyen a környezetéhez is.
d) az üzlet bejáratát és kirakatát védő biztonsági berendezés csak átlátható rácsszerkezetként alakítható ki, vasredőny nem alkalmazható.
e) a kirakatok üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal –papírral, műanyaggal, fóliával, festéssel vagy más dekorációs felülettel- takarni a kirakat üvegfelületének 20 %-ában lehet. A kirakatok külső üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el, kivéve amennyiben azok az épület tervezett, bejelentett részét képezik.
f) a területen az utcaképben megjelenő faház, faház jellegű építmény (pavilon)- az alkalmazott építőanyagtól függetlenül - nem helyezhető el.
19. § (1) Az építmények elhelyezésénél az összefüggő zöldfelület kialakításának szabályai:
a) az épület kötelező építési vonal hiányában sem telepíthető a telek közepére, illetve a telekhatárhoz képest 25 foknál jobban elforgatva.,
b) nem telepíthetők a táj- és a termőhelyi adottságoknak nem megfelelő, nem őshonos fásszárú növények.
(2) A zöldfelület kialakítása során
a) nem ültethető: akác, gyalogakác, zöld juhar, szürke nyár és kanadai nyár fafajok,
b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon.
c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület - a helyi építési szabályzat keretein belül az adott utcára jellemző kialakult mérettől mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított, megnövekedett előkertet burkolt vagy fásított közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra.
(3) Épületen, építményen, előkertbe az energiafogyasztást mérő berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el. Elhelyezésük módjára a 18. § (5) c) előírásai alkalmazandók.
(4) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés közterületről is látható kültéri egysége nem helyezhető el. Elhelyezésük módjára a 18. § (5) c) előírásai alkalmazandók. Az épület rész általi takarás előírása alól kivétel, ha az épület homlokzata nem rendelkezik olyan épületelemmel, épületrésszel, vagy tagozattal, ami a takart elhelyezést lehetővé tenné. A látványában történő takarás - ha műszakilag megoldható - ekkor is biztosítandó.
(5) Épületek utcai homlokzatán antenna, hírközlési berendezés nem helyezhető el, ezek amennyiben szükséges az épület oldalkerti homlokzatán az utcai homlokzattól számított 5 méteren túl helyezhetők el.
(6) A bejárati előlépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.
20. § (1) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól kizárólag5-10°-ban eltérőhajlásszögben helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor takarás nélkül nem helyezhető el.
(2) Klímaberendezés kültéri egységét az épületen összerendezetten, építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épület alárendelt (közterületről nem látható) homlokzatára kell telepíteni.
16. A beépítésre nem szánt, településkép szempontjából meghatározó természeti- és régészeti védelemmel érintett területekbe ékelődő mezőgazdasági- üzemi-, ipari-, kereskedelmi-szolgáltató-, különleges-, tanya-, turisztikai- rendeltetésű épületekre vonatkozó egyedi építészeti követelményei és a tájba illesztés szabályai
21. § (1) Az épületek, építmények szabadonállóan helyezendők el, összeépítésük csak technológiával igazolt módon és esetben történhet.
(2) Az újonnan kialakításra kerülő ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi-szolgáltató, termelő, tároló és állattartó funkciójú épületeket hosszúkásan legalább 1:2 arányban nyújtott tömeggel, magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(3) Az ipari, kereskedelmi-szolgáltató funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet. Nyeregtetős, félnyeregtetős, továbbá lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető kortárs építészeti stílusban.
(4) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
(5) A telepeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.
(6) Az épületek homlokzata világos, föld vagy pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító, élénk színek, különösen az okkersárga, a lila, a kék, az élénkpiros, neon zöld színezések, ezért azok nem alkalmazhatók.
22. § (1) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színárnyalatokat használó színezés, matt felület alkalmazható.
(2) Klímaberendezés kültéri egységét az épületen összerendezetten, építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épület alárendelt (közterületről nem látható) homlokzatára kell telepíteni.
17. Nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó kiegészítő településképi követelmények
23. § (1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.
(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos, építészeti örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.
18. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
24. § (1) A helyi védett értékek körét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket a rendelet 1. mellékletéből törölni kell.
(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület felújítás és a külső térhasználat (udvar) esetén is.
19. A helyi egyedi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyediépítészeti követelmények
25. § (1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) homlokzati tagozatait,
d) homlokzati díszítőelemeit,
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
(2) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok -különösen: rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés- helyettesíthetők.
(3) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Nem alkalmazhatók a rikító színek és a túlzott kontrasztok.
(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
(5) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
(6) A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően, a 31. § (1) bekezdés betartásával helyezhetők el.
20. A helyi területi védelemhez kapcsolódó építészeti követelmények
26. § (1) Településszerkezeti védelem alá vont területen végzett építési tevékenység során:
a) meg kell őrizni a kialakult utcahálózatot, annak térbeli szerkezetét, vonalvezetését, teresedéseit, a kialakult telekszerkezetet, a telekosztásokat. Ezzel összefüggésben új telek alakítása a védett településszerkezet megtartása mellett, a helyi építési szabályzat keretei között, a telekalakítás szabályai szerint megengedett. Az abban meghatározott telekméreten felül csak kivételes esetben, az ott felsorolt közösségi létesítmények számára lehetséges, ahol a szabályozási terv erre lehetőséget biztosít.
b) a közterületek burkolata, zöldfelülete, az utcabútorok a hirdető berendezések és cégérek a kialakult főtér jellegzetességeinek megtartásával, a már meglevő burkolatok, zöldfelületek, hirdető berendezések és cégérek jellegzetességeihez illeszkedő műszaki megoldásokkal, anyaghasználattal alakítandók ki, és helyezhetők el.
(2) Az utcai személy- és gépkocsi bejáratszámára fémlemez kapu, kerítés nem alkalmazható.
(3) Az épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően, a 30. § (1) bekezdés betartásával helyezhetők el.
(4) Meglévő tornácok megtartandók, oldalai nem falazhatók be.
21. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
27. § (1) A 3. melléklet tartalmazza a sajátos építmények elhelyezésére alkalmas területek lehatárolását.
(2) Hírközlési adótornyok csak külterületen helyezhetők el úgy, hogy az elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) és a lakóterület között legalább 250 méter távolságnak kell lennie.
(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
(4) Ahol vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor– az önkormányzati fejlesztések kivételével – nem építhető.
(5) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak: különösen: transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó a közterület karakteréhez, annak egyes elemeihez illeszkedő megjelenéssel helyezendő el.
28. § Természetvédelemmel, településkép szempontjából meghatározó területeken
a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.
b) reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
c) kültéri világítás kialakítása -beleértve az állattartó telepek kültéri megvilágítását is- csak biztonsági szempontok különösen élet- vagyonvédelem esetén, horizont alatti fénykúpos kialakítású világító eszközzel lehetséges.
A CÉGÉREKRE, CÉG- ÉS ÜZLETJELZÉSEKRE, VALAMINT EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK19
22. A cégérekre, cég- és üzletjelzésekre vonatkozó általános követelmények
29. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető, reklámnak nem minősülő cégéreket, cég- és címtáblákat, napvédő ponyvákat, vállalkozást népszerűsítő feliratot és grafikai megjelenítést, áru árujelző ismertségét növelő feliratokat, reklámzászlót és üzletfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti elemek utólagos elhelyezésénél az illeszkedés nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(3) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 5%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el az (1) bekezdés szerinti berendezés.
(4) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon az (1) bekezdés szerinti berendezés nem helyezhető el.
23. A cégérekre, cég- és üzletjelzésekre vonatkozó részletes követelmények
30. § (1) Üzletenként legfeljebb két cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén két közterület irányába elhelyezhető legfeljebb két-két cégtábla és legfeljebb egy-egy darab cégér. A cégér csak egyedi kovácsoltvas vagy azzal egyenértékű, a településképbe illeszkedő, tartós, a környezethez illeszkedő, az épület építészeti karakterével összhangban lévő anyaghasználatú lehet.
(2) Üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 m, magassága 1,0 m, vastagsága 15 cm lehet.
(3) A helyi egyedi és területi védelem alatt álló területeken tetőfelületre cégér, üzletfelirat nem helyezhető el.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTŐ ESZKÖZÖK SZABÁLYOZÁSA
26. Településkép-védelmitájékoztatás és szakmai konzultáció
34. § (1) A településképi követelményekről a megbízott főépítész–alkalmazása hiányában a polgármester– az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.
(2) A szakmai konzultáció az építés megkezdése esetén legalább egyszer kötelező
a) településképi szempontból meghatározó területen:
aa) új épület építése,
ab) meglévő épület átalakítása, bővítése,
ac) meglévő épület homlokzatszínezéssel járó felújítása,
ad) utcai kerítés építése esetén, valamint
b) településképi szempontból meghatározó területen kívül új lakóépület építése esetén.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármester részére címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(4) A szakmai konzultáció során a megbízott főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester – javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítése módjaira.
(5) A szakmai konzultációról 4. melléklet szerinti emlékeztető készül, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani.
27. Településképi bejelentési eljárás
35. §20 (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás) tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 33. alcíme szerinti egyes kereskedelmi építményekkel összefüggő rendeltetésváltozás kivételével.
(2) A településképi bejelentési eljárás a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 46. § (4) bekezdésében meghatározott módon – elektronikus úton vagy természetes személy bejelentő esetén papír alapon, írásban – benyújtott, e rendelet 6. melléklete szerinti adattartalmú bejelentőlap és a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 46. § (6) bekezdése szerinti dokumentáció polgármesterhez történő beérkezésével indul.
36. §21 E rendelet 35. § (1) bekezdése szerinti tárgyú településképi bejelentési eljárás esetében a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 46. § (6) bekezdésében előírt benyújtandó dokumentációnak az onkormanyzat@mikepercs.hu e-mail címre történő megküldéssel vagy papír alapon történő benyújtással legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) műszaki leírást, amely tartalmazza:
aa) a helyiségek listáját a módosítással érintett helyiségek vonatkozásában,
ab) a telek beépítettségi adatait,
ac) a meglévő és tervezett rendeltetést a módosításhoz tartozó építési tevékenységekkel,
ad) annak meghatározását, hogy a tervezett rendeltetésmódosítás jár-e a fennálló állapothoz képest nagyobb környezeti terheléssel,
ae) amennyiben a tervezett rendeltetésmódosítás a fennálló állapothoz képest nagyobb környezetterheléssel jár, annak meghatározását, hogy a tárgyi, illetve a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatának biztosítása milyen módon valósítható meg,
af) felelős tervezői nyilatkozatot a jogszabályoknak való megfelelőségről;
b) helyszínrajzot, amely tartalmazza:
ba) a szomszédos ingatlanok fő rendeltetéseinek meghatározását,
bb) a rendeltetésmódosításból adódó környezetterheléssel érintett terület határainak jelölését,
bc) a biztosítandó parkolóigény kielégítésének ábrázolását a meglévő- és a többletigény ábrázolásával,
bd) égtáj feltüntetését,
be) a rakodás helyét;
c) alaprajzokat, amelyek tartalmazzák:
ca) a meglévő állapot felméréssel történő feltüntetését, illetve a tervezett állapot feltüntetését egyezményes és olvasható jelöléssel, az olvashatósághoz és a megértéshez szükséges léptékben,
cb) környezetterhelés-növekedés esetén a tervezett csökkentés megoldási lehetőségének ábrázolását,
cc) parkolómérleg számítását a rendeltetésmódosítás előtt és után, a többletparkoló igény biztosításához szükséges, az Önkormányzattal kötött megállapodást, amennyiben a kialakuló rendeltetéshez parkolóhely megváltás szükséges,
cd) a zöldfelületi lefedettség számítását, amennyiben a rendeltetésmódosítás a zöldfelület mértékét érinti;
ce) a meglévő állapot jogszerűségének igazolására szolgáló dokumentumokat.
28. A településképi kötelezési eljárás, a településkép-védelmi bírság kiszabásának esetei, mértéke, megfizetésének módja, a kiszabásánál mérlegelendő szempontok
37. § (1) A polgármester e rendelet IV. fejezetében foglalt településképi követelmények teljesítése érdekében az Ákr. szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – településképi kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki.
(2) E rendelet IV. fejezetében foglalt településképi követelmények megsértése esetén a polgármester figyelmeztetést tartalmazó döntésében –megfelelő határidő biztosításával- felhívja a jogsértőt a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel- a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére kötelezi, egyidejűleg a kötelezettet településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(4)22 A településkép-védelmi bírság összege
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint természetes személyeknek 200 000–300 000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek 600 000–1 200 000 forint;
b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint természetes személyeknek 200 000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek 300 000–600 000 forint;
c) az a) és b) pontokon kívüli egyéb településképi követelmény és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén természetes személyeknek 200 000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek 200 000–400 000 forint.
(5) A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabálysértések szankciójának átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján dönt a bírság 37. § (5) szerinti összegéről.
(6) A településkép-védelmi bírság befizetésének módja:
a) a kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozatban meghatározott határidőre és az abban megjelölt módon kell teljesíteni.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény végrehajtási szabályai szerint kell eljárni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. Hatályon kívül helyező rendelkezések
38. §23
30. Hatálybalépés
39. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a hatályba lépését követően indult eljárásokban alkalmazandó, és a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A 29. alcím a kihirdetést követő napon lép hatályba.
|
Tímár Zoltán s.k. |
dr. Vojtkó-Pék Ildikó s.k. |
|
polgármester |
jegyző |
1. melléklet24
1. A helyi területi és egyedi védett értékek listája
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Jel |
Cím |
Rendeltetés |
Helyrajzi szám |
EOV koordináta |
|
2 |
Helyi egyedi védelem |
||||
|
3 |
É-1 |
Szabadság tér 4. |
általános iskola |
408 |
845001, 236121 |
|
4 |
É-2 |
Külterület |
lakóház, tanyaépület |
076/2 |
846442, 236333 |
|
5 |
É-3 |
Kossuth u. 1. |
Községháza |
272/1 |
845033, 236068 |
|
6 |
É-4 |
Belterület határa |
Szociális otthon Volt Sinai kúria és parkja |
0165 |
844585, 235026 |
|
7 |
É-5 |
Nagy Sándor u. |
Lakóház |
292 |
844991, 235900 |
|
8 |
É-6 |
Orosz István u. 11. |
Kályhamúzeum volt istálló |
247/2 |
845167, 236047 |
|
9 |
É-7 |
Szabadság tér 3. |
Irodaház |
409/3 |
844985, 236111 |
|
10 |
É-8 |
Domb u. 1. |
Lakóház |
546 |
844795, 236490 |
|
11 |
É-9 |
Petőfi u. 21. |
Lakóház |
558 |
844888, 236751 |
|
12 |
Helyi területi védelem |
||||
|
13 |
Te-1 |
Településközpont szövete Halmazos település |
településközpont, lakó és igazgatási övezet |
Észak: 844862, 236444 |
|
2. A helyi területi és egyedi védett értékek térképe
3. A helyi területi és egyedi védett értékek térképe (átnézetes)
2. melléklet
a) Településközpont településrész
3. melléklet
Sajátos építmények elhelyezésére alkalmas terület4. melléklet
5. melléklet25
6. melléklet
A 3. § c) pontja a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § 4. pontját a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 5. pontját a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 6. pontját a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 7. pontját a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 10. pontját a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 12. pontját a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 14. pontját a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 16. pontját a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 17. pontját a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 18. pontját a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 20. pontját a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 22. pontját a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 27. pontját a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (3) bekezdés a) pont nyitó szövegrésze a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (4) bekezdését a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (2) bekezdését a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (2) bekezdés b) pontját a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § l) pontja hatályon kívül helyezte.
Az V. Fejezet (29–30. §) a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (4) bekezdése a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. mellékletet a Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § m) pontja hatályon kívül helyezte.