1. § (1) Területet felhasználni, telket alakítani, építményt (a műtárgyakat is ideértve), építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és annak módosításai (a továbbiakban: Étv.), az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997. (XII.20.)Kormányrendelet és mellékletei (a továbbiakban: OTÉK), és az egyéb általános érvényű jogszabályi előírások, vonatkozó szabványok valamint jelen rendelet és a szabályozási terv rendelkezései szerint lehet.

(2) A jelen helyi építési szabályzatot az 1. sz mellékleteket képező SZT-B belterületi, továbbá az SZT-K külterületi szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni. Továbbá 2 sz. melléklete tartalmazza a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek beépítési paramétereit.

2. § (1) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosítása esetén lehetséges.

(2) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

(3) A szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonal a következő feltételekkel a szabályozási terv keretei között elmozdítható:

(4) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérés a helyi építési szabályzat módosítása nélkül lehetséges.

(5) A helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben nem kiemelt, nem jelölt térségi és településszerkezeti előírások betartása telekalakítás, építési tevékenység, közművesítés esetén szükséges.

3. § A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven az Étv. előírásai szerint alkalmazott településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények a következők:

4. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekből áll.

(2) Csány község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint a sajátos építési használata szerint a következő egységekre tagolódik:

(3) Csány község beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint a sajátos építési használata szerint a következő egységekre tagolódik:

5. § (1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani, legkésőbb az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

(2) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket beépíteni csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.

(3) Az építési övezetekben, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik, - minden, a kialakítható telek méret 60 %-át elérő meglévő telek beépíthető. Beépíthető továbbá az a telek, amely közterület szabályozással érintett nagysága eléri az övezetben megengedett minimális teleknagyságot, vagy a szabályozással érintett telekrész nélkül az előírt teleknagyság 60 %-át. A telekszélességnek és a hossznak egyaránt és külön-külön is az előírt minimális méret 60%-át el kell érnie.

(4) A településszerkezeti okból indokolt telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza.

(5) Új ipari és egyéb ingatlanok kiosztásának, valamint beépítésének megkezdése előtt az ingatlan területének vízrendezésének megoldását és a csapadékvizek elvezetését rendezni kell.

6. § (1) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti-értékvédelmi követelményeknek.

(2) Az építési helyet a szabályozási terv szabályozza előkertre, oldalkertre és hátsókertre vonatkozó határvonallal. A szabályozási terv eltérő jelölése és eltérő övezeti előírás hiányában, a helyi értékvédelmi területen kívül az alábbi előírások érvényesek:

(3) Kialakult (Lke-K, Vt jelű) építési övezetekben minden meglévő telek, az övezet előírásai szerint beépíthető.

(4) A belterületi lakó, intézményi, településközpont vegyes, gazdasági-területbe sorolt és a földhivatali nyilvántartás szerint kivett ingatlanon az építési telek beépítésének feltétele a telek ellátása:

(5) A külterületi, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeken az építés feltétele a részleges közművesítettség megléte, azaz

(6) Az építési telkek, a Rendelet egyéb rendelkezéseiben nem szabályozott esetek kivételével, a terepszint alatt a beépítettség mértékének kétszeres területen építhetők be.

(7) A telekterület felénél nagyobb fólia sátor csak olyan építési telken létesíthető, ahol a szennyvízelvezetés zárt közcsatorna hálózattal, vagy egyedi szennyvíztisztító berendezéssel biztosított.

(8) A megengedett párkány magasság, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik, megegyezik az épület magassággal.

(9) A település területén a beépítésre szánt övezetekben a zöldfelületeinek felújításánál a zöldfelületek minimum 50%-át honos növényekkel kell beültetni. Mezőgazdasági övezetekben a díszkertként, hobbikertként használt telekrész, sövény honos növényekkel alakítandó ki.

(10) A feltüntetett épületek magassági és alaprajzi irányban is csak - az építési övezet előírásainak betartásával az építési helyen belül bővíthetők.

7. § (1) Jelen szabályzatban a lakóterület az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódik:

(2) A lakóterületeken minden kialakult építési telek beépíthető.

(3) A lakóterületeken 600 m2-nél kisebb építési telken legfeljebb egy lakás építhető.

(4) A lakóterületeken 1000 m2-nél kisebb építési telken legfeljebb egy lakóépület, legfeljebb 2 lakás építhető.

8. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

(3) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

(4) Amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 500 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy a mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).

(5) A fő funkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építményénél.

(6) Környezetvédelmi besorolások:

(7) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

(8) A kertvárosias lakóterületekre vonatkozó előírások lásd 2. számú melléklet.

9. § (1) A falusias lakóterület Csány község területén általában hagyományos falu területén lakóépületek elhelyezésére szolgáló terület, valamint, a faluközponti részeit körülvevő laza beépítésű, összefüggő nagy kertes területek, melyek mezőgazdasági létesítmények elhelyezését is lehetővé teszik.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

(3) Amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 500 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy a mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).

(4) A fő funkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építményénél.

(5) Környezetvédelmi besorolások:

(6) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

(7) Falusias lakóterületi övezetek egyedi és részletes előírásait lásd 2. számú melléklet.

10. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportépítmények, valamint nem zavaró hatású gazdasági épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A fent említett funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek.

(2) A településközpont vegyes területen az alábbi épületek helyezhetők el:

(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

(4) Négy gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, négy gépjármű állásonként legalább kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhetők.

(5) A területen lakóépület építése esetén a OTÉK-ban előírt személygépkocsi-szám elhelyezési lehetőségéről telken belül kell gondoskodni.

(6) A településközpont vegyes területen az előírt minimális zöldfelületet min. 2 szintes növényzettel (a zöldfelületként kialakítandó telekrészen belül150 m2-enként egy nagy lombkoronájú fa + gyep, vagy 150 m2-enként 30 cserje + gyep) kell kialakítani.

(7) Környezetvédelmi besorolások:

(8) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

(9) A Vt építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírásokat lásd 2. számú melléklet.

11. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetét jelentősen nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, részletes előírásait lásd 2.sz. melléklet.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

(3) A gazdasági területeken az előírt minimális zöldfelületet min. 3 szintes növényzettel (a zöldfelületként kialakítandó telekrészen belül 150 m2 egy nagy lombkoronájú fa + 30 cserje + gyep) kell kialakítani. A fásított, vízáteresztő burkolattal ellátott parkoló max. 50%-ban számít bele a zöldfelületbe.

(4) A teljes közművesítettség, a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

(5) Környezetvédelmi besorolások:

(6) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

(7) A technológiai tervnek igazolnia kel az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát, miszerint a környezetterhelés a szomszédos telekre és a közterületekre nem terjed át.

12. § (1) A mezőgazdasági tanya terület elsődlegesen mezőgazdasági termelés céljára létesített lakó- és gazdasági funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A mezőgazdasági tanya terület részletes előírásait lásd 2. számú melléklet.

13. § Az övezetben kizárólag a temetőhöz tartozó (pl. ravatalozó) építmény helyezhető el a 2. számú melléklet előírásaival.

14. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

(3) A területen belüli kötelező zöldfelületi minimum 80%, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60% legyen.

(4) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(5) Négy gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, négy gépjárműállásonként legalább kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhetők.

(6) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben a vonatkozó országos előírások betartásával lehet.

(7) Az eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni.

15. § (1) A Szabályozási tervben mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a Szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(2) A mezőgazdasági területek használatuk jellege szerint:

(3) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

(4) A területen építésre kerülő új épületeket takaró fásítással kell kialakítani.

(5) Mezőgazdasági területen különállóan elhelyezett lakóépület beépített területe nem haladhatja meg az övezetben megengedett beépítettség 50%-át, illetve 200 m²-t.

(6) A mezőgazdasági területen gazdasági és lakóépület csak mezőgazdasági művelés, vagy állattartás megléte esetén helyezhető el.

(7) A mezőgazdasági területen különálló lakóépület, illetve lakást magában foglaló épület, építmény az alábbi feltételekkel helyezhető el, ha:

(8) Az övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság túlléphető sajátos technológiai igényű üzemi jellegű építmény (gazdasági építmény, tároló építmény, pajta, szín, stb.) esetén, melynek legnagyobb épület magasságát telepítési tanulmányban kell meghatározni.

(9) Környezetvédelmi besorolások:

16. § (1) Mk-1és Mk-2, Mk-3, Mk-4 jelű övezet:

(2) A kertes mezőgazdasági terület részletes előírásait lásd 2. melléklet.

(3) Az építési hely határvonalai:

(4) A kertes mezőgazdasági területen kertgazdasági művelést, feldolgozást, tárolást szolgáló épület (a továbbiakban: gazdasági épület) helyezhető el.

(5) A jelen Rendelet hatályba lépése előtt kialakult 720-2000 m2 közötti nagyságú telkeken építési engedély alapján álló épületek, építmények átépíthetők, bővíthetők az egyes telkek legfeljebb 3%-os beépítettségéig.

(6) A jelen Rendelet hatályba lépése előtt kialakult, beépítetlen 720-2000 m2 közötti nagyságú telkeken 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

(7) A 720 m2–nél kisebb telkek nem építhetők be, a területükön álló épületek nem bővíthetők.

(8) A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki.

17. § (1) Az általános mezőgazdasági terület részletes előírásait lásd 2. számú melléklet.

(2) Má-1 jelű övezet:

(3) Az Má-2 jelű övezet:

(4) Má-3 övezet:

18. § (1) A mezőgazdasági tanya terület elsődlegesen mezőgazdasági termelés céljára létesített lakó- és gazdasági funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben minden kialakított telek beépíthető.

(3) A mezőgazdasági tanya terület részletes előírásait lásd 2. számú melléklet.

19. § (1) (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásai közül a védelmi (Ev) és gazdasági (Eg) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.

(2) A szabályozási terveken erdőterületként feltüntetett területek más területfelhasználási egységbe csak a rendezési terv módosításával sorolhatók át.

(3) A védelmi rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő, az erdőtörvény rendelkezéseinek betartásával helyezhetők el építmények (erdei kilátó, magasles).

(4) Erdőterületen az erdőgazdálkodás csak az erdőtörvény, az erdőterv előírásai szerint történhet.

20. § (1) Vízgazdálkodási területek Csány közigazgatási területén:

(2) Az Ágói patak és a Szarvágy-patak környezete természetközeli terület övezetébe tartozik, de a 83/2014. (III.14.) Korm. rendeletszakfeladatai érdekében a meder és annak parti sávja vízgazdálkodási területként fenntartandó.

(3) A területen a közforgalmú közlekedési építményeken kívül csak vízkár-elhárítási építmények, valamint elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel a sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmények és annak kiszolgáló építményei helyezhetők el, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával.

(4) A vízbeszerzési területek (védett vízbázis) belső, külső és hidrogeológiai védőterületei az övezet határain kívüli területeket, továbbá egyéb vízbázisvédelmi védőövezetek védőidomait is érintheti.

(5) A vízgazdálkodással kapcsolatos területeken bármilyen tevékenységet folytatni, illetve építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően szabad.

(6) A vízfolyások védőtávolsága a part élektől számítva a parti sáv 6,0 m, amennyiben a terv másképp nem jelöli. A védőtávolságon belül állandó építmény, épület nem helyezhető el.

(7) Az övezetben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el.

(8) A felszíni vizek mentén a természetes és természet közeli nádas, ligetes fás társulások, természet közeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(9) Vízgazdálkodási területeken jelentős földmunkát végezni, művelési ágat megváltoztatni a vonatkozó rendeltetések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembevétele mellett úgy szabad, hogy a beavatkozás:

21. § (1) Természetközeli területek Csány közigazgatási területén a Szarvágy-patak és az Ágói patak egy részének medre és környezete.

(2) A természetközeli területekbe tartozó patakmeder és azok parti sávja vízgazdálkodási területként fenntartandó, a 83/2014. (III.14.) Korm. rendeletben előírt szakfeladatok (mederfenntartás) elvégezhetősége érdekében.

(3) Természetközeli területekre az OTÉK 30/A. § előírásai vonatkoznak.

22. § (1) A település területén különleges beépítésre nem szánt területek:

(2) A Kb-En– kutatás-fejlesztés, megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület, melyre az OTÉK szerinti előírások érvényesek.

(3) A Kb-T övezetre - temető, kegyeleti és emlékparkra vonatkozó - részletes előírások a következők:

(4) A Kb-Sp - sport és szabadidő terület övezetében:

23. § (1) A közlekedési terület részét képezi:

(2) A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.

(3) A közlekedési és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott szabályozási szélességet biztosítani kell.

(4) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani

(5) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei és berendezései és környezetvédelmi műtárgyai, közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az OTÉK 39. §-a előírásai alapján helyezhetők el.

(6) A 14 m-nél nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 10-14 m közötti szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken az utca karakterének megóvása mellett legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve a meglévők védelméről gondoskodni kell.

(7) A közforgalom számára megnyitott magánutak kialakítását telekalakítási, és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével. A közforgalmú magánutat a közútnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani.

(8) A vegyes használatú burkolatokat, és a meglévő, vagy tervezett közterületek térkialakítását építész, tájépítész, közmű, és közlekedéstervezők közreműködésével készült terv alapján kell megvalósítani.

(9) Az építési, használatbavételi engedélyeztetés során helyszínrajzzal és számítással is igazolni kell, hogy az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint teljes körűen megoldott a parkolás, rakodás.

(10) A 8 méternél keskenyebb kiszolgálóút esetében az építés feltétele, hogy a gépkocsi behajtók lehatárolását az utcavonalon a szabályozási vonaltól a telek irányába 4 méter szélességben min 3 méterre hátrahúzva kell kialakítani.

(11) Csány község területén haladó közlekedési területek megnevezését, szélességét és besorolását (hierarchiáját) a Településrendezési Terv 2. számú függeléke tartalmazza.

24. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, távhőellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági-, védőtávolságuk helyigényét szolgalmi, vagy vezeték jog bejegyzésével kell fenntartani.

(2) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásai, a megfelelő ágazati szabványok és előírások mellett a jelen HÉSZ-ben rögzítetteket is figyelembe kell venni.

(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá bármi egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(4) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(5) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell.

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(7) A település beépítésre szánt területén építési engedélyt igénylő beruházást megvalósítani csak az általa érintett övezet által meghatározott közműellátás biztosítása esetén lehet. Ettől eltérni csak a már beépített területen, a még közcsatorna hálózattal nem rendelkező utcákban foghíj beépítés esetén, vagy egyes telkek jelenlegi beépítésének bővítésénél, átépítési igényénél lehet, ahol átmenetileg, a közcsatorna hálózat kiépítéséig közműpótló is alkalmazható. Az átmenetileg szóló hozzájárulást az építési engedélyben is rögzíteni kell. Közműpótlóként, korszerű szennyvíztisztító kisberendezés vagy vízzáró szennyvízgyűjtő medence létesítése szükséges. A közműpótló kisberendezés csak akkor alkalmazható, ha – megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes hatóság hozzájárul. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG meghatároz.A közcsatorna hálózat kiépítését követően az érintett ingatlanoknak a közcsatorna hálózatra kell csatlakozni.

(8) A település beépítésre nem szánt területén, lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó, gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha az illetékes hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható és a villamos energia ellátás, valamint a jelen paragrafus szennyvízelvezetésre, a felszíni vízrendezésre vonatkozó előírásai teljesíthetők.

(9) A vízbázisok védelmének biztosítására kijelölt hidrogeológiai védőterületen belül a 123/1997 (VII.18.) Korm rendeletben előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

(10) A 123/1997 (VII.18.) Korm rendelet hatálya alá tartozó vízkutak (mélyfúrású és sekély mélységű) esetén a hidrogeológiai védőterület kijelölésével nem rendelkező kutak körül 10 m-es sugarú kört belső védőterületként kell kijelölni és arra a területre a Korm rendelet 5. számú mellékletében a belső védőterületre előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

(11) Ha a közhálózatról a tűzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tűzivíz tározó létesítése, vagy a tűzivíz igény csökkentése szükséges. Építési engedélyt igénylő beruházás csak a szükséges tűzivíz ellátás biztosításával valósítható meg.

(12) Vízállásos, vízelöntéssel veszélyeztetett területre építési engedélyt kérni csak az árvíz- és belvíz elleni védelem teljes körű megvalósulása esetén szabad. A magas talajvízállásos, mély fekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett.

(13) A jelenlegi árterületek, a hullámtér jogszabályban megengedett hasznosításától eltérő hasznosítás csak akkor lehetséges, ha az árvíz elleni védelem már kiépült, illetve megoldott és azt az illetékes hatóságokkal is engedélyezett módon tették, továbbá a terület szükséges átminősítése is megtörtént.

(14) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező. A területeken közműpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki.

(15) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

(16) Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani. (Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok (népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok, járási hivatalok, Nemzeti Népegészségügyi Központ, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyének a beszerzése is szükséges.)

(17) Közvetlen az élőfolyásba az ipari-vállalkozási-gazdasági területekről, ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel –az abban előírtak szigorú betartásával- vezethető be.

(18) A patakok mentén a part élétől min 6-6 m-es, az egyéb önkormányzati kezelésben lévő vízfolyás part éleitől min 3-3 m, a nyílt árkok mentén 2-2 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. Ha a karbantartó sáv közterületként nem szabályozható ki, akkor a karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó.

(19) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

(20) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás megvalósítási szándéka esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. Amennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig nem vezethető el, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a víz-visszatartást megoldani.

(21) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos.

(22) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszinten, vagy alatta szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(23) Elválasztott rendszerű csapadékvíz elvezetést kell építeni. A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi behajtó felszínéről és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély. A nyílt árok fenekét és max 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.

(24) Belterületen, beépítésre szánt új fejlesztési területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(25) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai, az ingatlanok bekötése föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(26) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(27) Új villamosenergia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(28) Meglévő épület felújítása, bővítése, tetőtér beépítése esetén a meglévő elektromos bekötést telken belül föld alá kell helyezni.

(29) Villogó fénnyel, reklámfénnyel egyéb fényjelzéssel káprázást okozni, a közlekedést veszélyeztetni, idegen telek használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

(30) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(31) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(32) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területén új vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(33) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(34) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel lehetőleg közös, egyoldali oszlopsorra kell feszíteni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(35) A nyilvános távbeszélő állomást a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni.

(36) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a:

(37) Belterületen antennát telepíteni csak épület, építmény tetejére történő elhelyezéssel szabad, önálló tartószerkezetű antenna nem helyezhető el.

(38) Meglevő antenna közelébe 500 m-en belül jelentkező új antennát lehetőleg a meglevő antennával közös tartószerkezetre szereléssel szabad elhelyezni.

25. § (1) A község szerinti terület az egyes légszennyező anyagok tekintetében az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik:

(2) Légszennyező hatása miatt védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a védelmi övezet területe lakó- és vegyes területet, üdülőterületet, rekreációs célú területeket (pl.: különleges területek, zöldterület) nem érint. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhetők el.

(3) A község területén kellemetlen szagot, bűzt, diffúz légszennyezést okozó tevékenységek folytatása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a légszennyező anyagok terjedése megakadályozható.

26. § (1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján az „B”, kevésbé érzékeny besorolású. A területen a földtani kőzeg és a vízbázis (vízműkutak) kijelölt hidrogeológiai védőövezetének védelme érdekében a területhasználat és az építés a felszíni szennyeződésérzékenység mértékének figyelembevételével, a vonatkozó hatósági előírásoknak megfelelően korlátozható. A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható

(2) A felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján történhet.

(3) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A felszíni vizek környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen:

(4) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávokban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(5) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

27. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével- az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

(3) Új beépítésre szánt területek kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejűleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható.

(4) A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területeken bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(5) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.

(6) Veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek a lakóterületen és a vegyes területeken kizárólag a lakosság alapfokú ellátásához kapcsolódó tevékenységek (pl. fogászat, fotólabor, kozmetika stb.) folytatása esetén engedélyezhetők.

(7) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtákként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(8) A zöldfelületen keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságának megfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni, csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, amelyeket csak így lehet megsemmisíteni.

28. § (1) Környezeti zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a vonatkozó jogszabályban a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által az adott területre vonatkozó zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(2) Az üzemi létesítményektől (kisipari, szolgáltató zajforrástól) származó környezeti zajszint:

(3) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a vonatkozó jogszabályban az útkategória függvényében meghatározott határértékeket nem haladja meg.

29. § (1) Természetközeli állapotú területen - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek - a területhasználat módosítása, az építéssel összefüggő tevékenységek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásainak figyelembevételével végezhetők, és javasolt a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal, mint természetvédelmi kezelővel az előzetes egyeztetés.

(2) Az országos ökológiai hálózat részét képező területekre Heves Megye Területrendezési Tervében előírtak vonatkoznak.

(3) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(4) A terület-felhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(5) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges terület-felhasználás során egyaránt biztosítani kell.

(6) A közterületek terepszínt alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, a közcélú növényzet elhelyezhetőségének.

30. § (1) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

(2) Természetközeli állapotú felszíni vizek part menti védőtávolsága, védőövezetei a vízfolyások partján, a partéltől mért 6,0 m fenntartósáv.

(3) Közlekedési nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete az országos közutak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 50-50 m. ahol minden építési munkához a közútkezelő hozzájárulása szükséges.

(4) Közművek védőtávolsága, védőterülete

31. § (1) A jelen rendelet kihirdetése után 15 nappal lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet a mellékelt SZT-B jelű belterületi és SZT-K jelű külterületi szabályozási tervlapokkal együtt érvényes.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a Csány Község Önkormányzata Képviselő-testületének Csány község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megalkotásáról szóló 7/2005. (III.29.) sz. önkormányzati rendelete.