Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 25.) önkormányzati rendelete
Berzence Nagyközségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2026. 02. 26Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 25.) önkormányzati rendelete
Berzence Nagyközségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Berzence Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) Székhelye: 7516 Berzence, Szabadság tér 19.
(2) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Berzence Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Berzence Nagyközség közigazgatási területe.
(4) A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá az önkormányzat részvételével működő társulás.
(5) A képviselő-testület hivatalának neve és címe: Berzencei Polgármesteri Hivatal 7516 Berzence, Szabadság tér 19.
2. Az önkormányzat jelképei
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.
(2) Az önkormányzat címere:
a) Az önkormányzat címere:
b) Kékkel és vörössel hasított álló, csücsköstalpú pajzs, jobb kék mezejében ezüst, jobbharánt pólya, baloldali vörös mezejében zöld talajon álló, zöldtetős ezüst barokk kápolna, toronycsúcsán arany kereszttel. A pajzs felett rovátkolt falkorona, öt, lőrésekkel ellátott oromzatos bástyával.
(3) Az önkormányzat zászlaja: 1:2 arányú kék zászló, jobb haránt ezüst pólyával osztva. A zászló hossztengelyének felső harmadában középpontjával az Önkormányzat címere helyezkedik el.
(4)1 Az önkormányzat pecsétje: A képviselő-testület, az önkormányzat, a polgármester, és a jegyző kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete
b) Berzence Nagyközség Önkormányzata
c) Berzence Nagyközség Polgármestere
d) Berzence Nagyközség Jegyzője
(5) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a képviselő-testületülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
b) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(6) A címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
3. Az önkormányzat kitüntetései
3. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete „Berzence Nagyközség Díszpolgára” kitüntető címet, „Berzencéért” kitüntető díjat, „Berzencéért” oklevelet adományoz.
(2) A kitüntető címek adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. Az adományozásról történő döntést a képviselő-testület nem ruházhatja át.
4. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai
4. § (1) Berzence Nagyközség hivatalos „testvér-települési” kapcsolatot tart fenn Románia Csíkszentdomokos településével.
(2) Külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése, illetve nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
5. Az önkormányzati média
5. § (1) Az önkormányzatnak Berzencei Határszél elnevezéssel helyi kiadású Önkormányzati Hírlevele van. Szerkesztőségvezető a Művelődési Ház igazgatója.
(2) Az önkormányzat hírlevele, tájékoztató jelleggel tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, helyi közérdekű információkat, melyek a lakosság széles körét érintik.
(3) Az önkormányzat hírlevelét a település polgárai térítésmentesen kapják.
(4) Az önkormányzat a nyilvánosság biztosítására, valamint a jogszabályokban foglalt tájékoztatási kötelezettségek teljesítésére saját honlapot működtet: www.berzence.hu címen.
(5)2
6. Az önkormányzat feladatai, átruházott hatáskörök
6. § (1) A képviselő-testület ellátja az Mötv 13. §-ában meghatározott, a jogszabály által kötelezően ráruházott és az önként vállalt feladat és hatásköröket.
(2) Berzence Nagyközség Önkormányzata az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:
a) helytörténeti emlékek gyűjtése, gondozása,
b) az általános iskolai tanulók tanulmányi eredményének és sporttevékenységének fokozása érdekében „Tanulmányi díj” valamint „Jó tanuló, jó sportoló díj” alapítása,
c) alapítványok, egyesületek támogatása.
(3) Az önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
a)3
b)4
c)5
d)6
7. § (1) Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármesterre az alábbi hatásköröket ruházza át:
a) Temetési segély megállapítása,
b) Alanyi jogon járó temetési segély megállapítása,
c) Szemétszállítási díjtámogatás megállapítása,
d) Rendkívüli települési támogatás megállapítása,
e) Köztemetés elrendelése,
f) Kedvezményes tűzifa vásárlás engedélyezése,
g) Szociális étkeztetés igénybevételének elbírálása,
h) Engedélyezi a közterület használatot, dönt a kifizetendő díjak mértékéről a helyi rendelet szerint,
i) Az önkormányzatot megillető munkáltatói jogok gyakorlása közmunka programok, pályázatok esetében.
(2) Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a jegyzőre ruházza át a lakásfenntartási támogatás megállapításának jogkörét.
(3) Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Szociális és Ügyrendi Bizottságra az alábbi hatásköröket ruházza át:
a) Gyógyszer-támogatás megállapítása,
b) Ápolási díj megállapítása,
c) Köztemetés összegének méltányosságból történő elengedése.
A képviselő-testület működése
7. A képviselő-testület ülései
8. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, melyből 6 fő települési képviselő, 1 fő polgármester. A képviselők névjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3) A képviselő-testület üléseit az általa elfogadott éves munkatervben rögzített időpontban tartja. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
(4) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg az egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő-testületi tag, mint korelnök hívja össze.
(5) A képviselő-testületi ülés határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele (4 fő) jelen van.
(6) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül – ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására – össze kell hívni.
(7) A képviselő-testületi ülés helye a polgármesteri hivatal tanácskozó terme. A napirendhez igazodóan ülés, esetenként intézményeknél és gazdálkodó szervezeteknél is tartható.
8. Az alakuló ülés
9. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül össze kell hívni.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a választás eredményéről. A polgármester és a képviselők ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az eskü okmányt.
(4) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztése alapján alpolgármestert választ, valamint dönt a juttatásairól (tiszteletdíj, költségtérítés).
(5) Ha az alpolgármester megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a képviselő-testület soron következő ülésén hozza meg döntését.
9. A rendes ülés összehívása
10. § (1) A képviselő-testület üléseinek időpontjait úgy kell meghatározni a munkatervben, hogy az a hónap utolsó keddjén 14 órára essen.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze, a meghívó tartalma.
a) az ülés helye és időpontja,
b) javasolt napirendi pontok,
c) az előterjesztők neve és funkciója,
d) utalás az előterjesztés szóbeli jellegére,
e) tájékoztatás arról, hogy a meghívott tanácskozási joggal, vagy anélkül vehet-e részt az ülésen.
(3) A képviselő-testületi ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy azt a címzettek az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(4) A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök írja alá.
11. § (1) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a települési képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) az önkormányzati intézmények, szervezeti egységek vezetőit a feladatkörüket érintő napirendi pontok tárgyalására,
e) a polgármesteri hivatal főelőadóit a munkaterületüket érintő ügyekben,
f) akiket a polgármester indokoltnak tart, illetve rendkívüli alkalmakkor a testület előzetes meghallgatása alapján javasolt személyeket,
g) a Somogy Megyei Kormányhivatal Csurgói Járási Hivatal vezetőjét,
h) a berzencei Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét.
(2)7 A képviselő-testület üléséről a települést lakosságát a hirdetmény önkormányzati hirdetőtáblákon való kifüggesztésével, és az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével, az ülést 5 nappal megelőzően kell értesíteni.
(3) Az előterjesztéseket, napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokat a képviselő-testület tagjai részére elektronikus úton kell kiküldeni.
(4) Az előterjesztéseket, napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokat – kivéve a zárt ülés anyagai, előterjesztései – a képviselő-testület tagjai részére kiküldésre kerülő időponttal azonosan a település honlapján is közzé kell tenni.
10. Rendkívüli ülés összehívása
12. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
(2) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni:
a) a települési képviselők egynegyedének (2 fő) indítványára,
b) a képviselő-testület bizottságának indítványára,
c)8 a vármegyei kormányhivatal vezetőjének indítványára,
d) jogszabálysértés esetén a jegyző kezdeményezésére,
e) nemzetiséget érintő ügyben, a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére.
(3) A rendkívüli ülés összehívását a polgármesternél kell kezdeményezni. Az írásbeli indítványban meg kell jelölni a tárgyalásra javasolt napirendet és a tárgyalás sürgősségének indokait.
(4) A rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles gondoskodni. A meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokait.
(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt kézbesíteni kell a napirend írásos anyagaival együtt.
(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(7) A rendkívüli testületi ülésen csak az előre meghirdetett – a meghívón szereplő – napirendek tárgyalhatók.
11. A képviselő-testület gazdasági programja
13. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.
(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről a képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül a polgármester gondoskodik.
(3) A gazdasági programot a képviselő-testület fogadja el.
12. A képviselő-testület munkaterve
14. § (1) A képviselő-testület éves munkatervet készít.
(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a települési képviselőktől,
b) a bizottságoktól,
c) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
d) a jegyzőtől,
e)9
f)10
g) a nemzetiségi önkormányzattól.
(3) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
a) a tárgyidőszak fő feladatainak a felvázolása, azoknak az ügyeknek a pontos megjelölése, amelyek eldöntéséhez a képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítését és közreműködését,
b) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,
c) a napirend előterjesztőjének (felelősének) a megjelölése,
d) azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
e) az előkészítésben résztvevők felsorolása,
f) azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
g) egyéb (szervezési) teendők rögzítése.
(5) A tárgyévre vonatkozó munkatervet a képviselő-testület január 31-ig fogadja el. A munkaterv elfogadásakor tájékoztatót kell adni a munkatervbe fel nem vett javaslatokról, azok elutasításának indokaival együtt.
(6) A munkatervtől történő eltérésre csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség. A munkaterven végrehajtott módosítások átvezetését, a munkaterv karbantartását a jegyző biztosítja.
(7) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:
a) a képviselő-testület tagjainak,
b) a nemzetiségi önkormányzatnak,
c) a munkatervben érintett előadóknak.
13. Az ülések nyilvánossága
15. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
a) A választópolgároknak ebből eredően joguk van arra, hogy figyelemmel kísérjék a képviselő-testület tevékenységét. A nyilvánosság a testületi ülésen való személyes részvétel lehetőségét is jelenti a testületi munka zavarása nélkül. Meghatározott, illetve egyedi esetekben a testület egyedi – egyszerű szótöbbséggel hozott – döntéssel hozzászólási jogot adhat a megjelent választópolgárnak, ha ő azt igényli. Ennek hiányában a hallgatóság a képviselő-testületi ülést hozzászólással, megjegyzéssel, kérdéssel, vélemény-nyilvánítással nem zavarhatja.
b) A választópolgárok a képviselő-testület működéséről, döntéseiről tájékoztatást kapnak a település honlapjára feltett önkormányzati dokumentumokból, testületi ülések jegyzőkönyveiből. A „Berzencei Határszél” önkormányzati hírlevélben megjelenő tájékoztatóból.
c)11 A képviselő-testület üléseit ingyenes internetes fájlmegosztó felületen keresztül felvételről nyomon követheti a lakosság.
(2) A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adás, illetőleg visszavonás, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás, illetve a Szociális és Ügyrendi Bizottság beszámolójának tárgyalásakor.
b) zárt ülést rendelhet el – minősített többségi szavazással – a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
c) Az érintett a) pont szerinti nyilatkozatát írásban szerzi be legkésőbb a meghívó, illetőleg az érintett napirend kiküldésének napjáig.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, nemzetiségi önkormányzat elnöke – a nemzetiséget érintő napirend tárgyalásánál-, a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vehet részt. Törvény előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintettek meghívása.
(4) A zárt ülés megtartását indítványozhatja:
a) polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző.
(5) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester adhat, amely azonban nem sértheti meg azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
(6) A zárt ülésről, illetve az ülés zárt részéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és abba csak az ülés résztvevői, a tárgyban közvetlenül érdekeltek vagy hivatalos megbízott tekinthet be.
14. A képviselő-testület tanácskozási rendje
16. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök vezeti. Az ülések vezetőjének munkáját a jegyző segíti.
(2) Az ülést a polgármester nyitja meg:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően történt,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) előterjeszti az ülés napirendjét,
d) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát, valamint összefoglalja az elhangzottakat, módosító indítványokat,
e) szavazást rendel el,
f) megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatot.
(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
15. Sürgősségi indítvány
17. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők és a jegyző írásban kérheti egyes javaslatok sürgősségi megtárgyalását.
(2) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.
(3) A sürgősség elfogadásáról és a napirend megtárgyalásáról a testület külön-külön határoz. Elfogadásához minősített szótöbbség kell.
(4) Az indítvány elfogadása azt jelenti, hogy azt a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.
(5) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt nem fogadja el, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként tárgyalja.
(6) Amennyiben a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány megtárgyalását, azt vitára kell bocsátani. A sürgősségi indítvány ismertetése után az indítványtevőnek 2 perc áll rendelkezésére arra, hogy a sürgősség tényét indokolja.
16. Előterjesztések
18. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzőleg javasolt rendelet- és határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Az alábbi ügyekben kötelező az írásos előterjesztés készítése:
a) rendelet alkotás,
b) szervezet kialakítása,
c) helyi népszavazás kiírása,
d) gazdasági program, költségvetés meghatározása (végrehajtási beszámoló),
e) munkaterv tervezete,
f) település rendezési tervének jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,
g) összes Ptk-ból eredő jogügylet,
h) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy,
i) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,
j) intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés,
k) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek.
(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) az előterjesztést készítők megnevezését,
c) az előzményeket, a témakör ismételt napirendre kerülésekor a korábbi döntést, és a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket,
d) az előkészítés során felmerülő véleményeket, a szakmai, jogi, pénzügyi megállapításokat,
e) azon körülmények összefoglalását, amelyek a döntést indokolják,
f) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, esetlegesen alternatív megoldási javaslatokat,
g) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,
h) a határidő megjelölését.
(5) Hatósági ügyekben tett előterjesztés alapján hozott testületi döntést a jegyző az ügyfél számára kiadható formában nyújtja be.
(6) Szerződéskötést igénylő ügyekben szerződés-tervezet formájában kell előterjeszteni a javaslatot.
19. § (1) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést nyújthatnak be:
a) a képviselő-testület tagjai,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a jegyző,
d) az önkormányzati intézmények, szervezetek vezetői,
e) a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.
(2) Az előterjesztéseket az ülés előtt 15 nappal kell a jegyzőnek benyújtani.
(3) A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból felülvizsgálja, célszerűséget nem vizsgál. A törvényességi felülvizsgálatot kézjegyével igazolja.
(4) A jegyző ellenőrzi a határozati javaslatok törvényességét is, amennyiben azt állapítja meg, hogy a határozati javaslat a törvényességi szempontoknak, a jogszabályban foglalt kötelezettségeknek nem felel meg, erről az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatja.
17. Az előterjesztések tárgyalása
20. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett – kivéve a tájékoztató napirendeket – külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
b) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita előtt az előadó köteles választ adni.
(2) Felszólalási jog:
a) az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk
b) az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha ezt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal lehetővé teszi.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama (esetenként) a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedményezhet.
(5) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(8) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(9) Az előterjesztő és a kijelölt bizottság elnöke, illetőleg a bizottság megbízottja a határozathozatal előtt ha kér, kaphat szót, melyre 3 perc áll rendelkezésre.
(10) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
18. A tanácskozás rendjének fenntartása
21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) Figyelmezteti a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
b) Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót.
c) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
d) Tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései nem jártak eredménnyel- felfüggeszti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
19. A szavazás rendje
22. § (1) A polgármester, az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja úgy, hogy előbb a vitában elhangzó módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az eredeti javaslatról kell dönteni.
(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó, választási, kinevezési, megbízási és kitüntetési cím adományozása ügyében – ha a határozati javaslatban több személy szerepel – a képviselő-testület lépcsőzetes szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személy (ek) kiesik.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása során fordulónként a képviselőknek egy szavazatra van lehetőségük. A korábbi forduló(k)ban leadott szavazatuk tartalmától (igen, nem, vagy tartózkodás) a későbbi forduló(k)ban eltérhetnek. Amennyiben valamelyik szavazási fordulóban az egyik személy a határozat elfogadásához szükséges számú szavazatot megkapja, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni, ennek hiányában annyi szavazási fordulót kell tartani (maximum) ahány személy szerepel a határozati javaslatban.
20. A döntéshozatal szabályai
23. § (1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).
(2) Minősített többség szükséges:
a) önkormányzati rendelet alkotáshoz,
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,
d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
e) intézmény alapításához,
f) a képviselő kizárásához,
g) zárt ülés elrendeléséhez,
h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
i) polgármester elleni kereset benyújtásához,
j) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
k) hitel felvételéhez,
l) kötvény kibocsájtásához,
m) önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez,
n) helyi népszavazás kiírásához,
o) az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez.
(3) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.
(5) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi illetményét, tiszteletdíját 25 %-al kell csökkenteni.
21. A szavazás módja
24. § (1) Szavazni személyesen kell.
(2) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás név szerint is történhet.
(3) A nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.
(4) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani, kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(5) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd a javaslat ellen szavazók, végül a tartózkodók számát.
(6) A képviselő-testület titkos szavazást rendel el a törvény által kötelezően előírt esetekben, titkos szavazást rendelhet el mindazon esetekben és ügyekben, amelyekben zárt ülést kell vagy lehet tartani.
(7) Titkos szavazásnál a Szociális és Ügyrendi bizottság képviselő tagjai szavazatszámláló bizottságként járnak el és lebonyolítják a titkos szavazást. A bizottság elnöke egyben a szavazatszámláló bizottságnak is az elnöke.
(8) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás során tett megállapításokat (érvényes, érvénytelen szavazás) és a hozott határozatokat,
e) a szavazás eredményét.
f) a titkos szavazásról hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.
(9) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezetők írják alá.
(10) Az alpolgármester választása titkos szavazással történik.
(11) Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell kihirdetni. Ha a határozat személyes adatokat tartalmaz, akkor csak az érintett hozzájárulása esetén lehet nyilvánosságra hozni.
25. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a) azt törvény írja elő,
b) azt a megválasztott képviselő-testületi tagoknak több, mint a fele indítványozza,
c) azt a polgármester vagy a bizottsági elnökök többsége kéri.
d) ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(2) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben olvassa fel a tagok nevét és a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor „igen, nem, tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani a következő ügyekben:
a) önkormányzati vagyon vagy tulajdon elidegenítésénél, megterhelésénél,
b) 5000 e. Ft-ot meghaladó összegű hitel felvételénél,
c) - a települési jogi státuszát érintő ügyeknél.
(4) A név szerinti szavazás eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.
22. Kérdés, interpelláció
26. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozás. Interpelláció: Az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás maximális időtartama 5 perc. Ha az érintett kérdésre nem tud válaszolni az ülésen, azt 15 napon belül írásban megteheti. Erről azonban a testület dönt. Ha a testület kötelezi a válaszadót a válasz megadására, azt 15 napon belül köteles megadni.
(3) A képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után – a:
a) polgármestertől,
b) alpolgármestertől,
c) - az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
d) a jegyzőtől,
e) önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az érintett az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ ad.
(4) Az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Elfogadásáról azonban ekkor is (a következő) testületi ülésen kell dönteni.
(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 4 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(6) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.
(7) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.
(8) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
23. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve
27. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv az Mötv 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
a) az ülésről távol maradó képviselő nevét, és azt, hogy a távolmaradás igazolt vagy igazolatlan,
b) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők felsorolását, az érdeklődő állampolgárok számát,
c) napirendi pontonként a napirend tárgyát és előadóját,
d) név szerinti és titkos szavazás esetén a határozathozatal módját,
e) szükség esetén a polgármester intézkedéseit,
f) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
g) az interpellációkat, kérdéseket.
(2) A jegyzőkönyv mellékletként tartalmazza:
a) a meghívót,
b) az előterjesztéseket,
c) a jelenléti ívet,
d) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását,
e) a név szerinti szavazás hitelesített névsorát,
f) a titkos szavazásról készített jegyzőkönyvet,
g) a rendelet kihirdetett szövegét,
h) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó megjegyzését tartalmazó feljegyzést.
(3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. Ha a képviselő hozzászólásának, megjegyzésének szó szerinti rögzítését kéri, köteles azt egyértelműen, közérthetően jegyzőkönyvbe diktálni.
(4) A jegyzőkönyv egy példánya a polgármesteri hivatalban kerül elhelyezésre, egy pedig az irattárba. A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv települési honlapon történő közzétételéről.
(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a polgármesteri hivatalban is betekinthetnek az előterjesztésekbe és az ülésekről készült jegyzőkönyvekbe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
A képviselő-testület döntései
24. Az önkormányzati rendeletalkotás
28. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester,
d) a jegyző,
e) a nemzetiségi önkormányzat.
(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
(4) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő. A képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a rendelet tárgya szerinti illetékes bizottságot vagy e célra ideiglenes bizottságot is alakíthat. A rendelet-tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő is igénybe vehető.
(5) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kifogásait a lakosság a jegyzőnél teheti meg.
(6) A jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Az előterjesztő tájékoztatja a döntéshozókat a tervezetben nem szereplő észrevételekről, javaslatokról, és utal mellőzésük indokaira.
(7) A rendelet végleges és hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(8) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni és a következőképpen megjelölni: BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ....../év (..hónap..nap) önkormányzati rendelet
(9) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
(10) Az önkormányzat rendeletéről a polgármesteri hivatalban nyilvántartást kell vezetni.
(11)12 A hatályos önkormányzati rendeleteket (szükség esetén egységes szerkezetbe foglalva) közzé kell tenni Berzence Nagyközség honlapján, illetve a Nemzeti Jogszabálytár Önkormányzati rendeletek felületén.
(12) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyes tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
25. A képviselő-testület határozatai
29. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotás eseteit kivéve határozatot hoz:
(2) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámozással és év, hónap, nap megjelöléssel kell ellátni. A több feladatot tartalmazó határozatot alpontokba szedve kell rögzíteni. Az alpontokat arab számmal kell jelölni. A határozatot felelős és határidő megjelölésével kell ellátni. A határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szervezeteknek.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(5) A képviselő-testület egyedi határozatot vagy normatív határozatot hoz.
(6) A normatív határozat közzététele a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 15 napra való kifüggesztéssel történik, melyről a jegyző gondoskodik.
26. A képviselők jogállása
30. § (1) Az önkormányzati képviselő az Mötv 32. §-ában meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl köteles:
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőkhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó további magatartási szabályokat az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hozzászólási jogot a testületi ülésen szabályszerűen gyakorolni.
(4) A települési képviselők, bizottsági elnökök és tagok tiszteletdíját az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
(5) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
27. A képviselő-testület szervei
31. § (1) a polgármester (alpolgármester)
(2) a képviselő-testület bizottsága
(3) a jegyző
(4)13 Polgármesteri Hivatal
28. A polgármester és az alpolgármester
32. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési képviselőnek tekinthető. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladati különösen:
a) segíti a képviselők, a bizottsági elnökök munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, vállalkozókkal és részükre félévente koordinációs megbeszélést tart,
g) a polgármester – véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő – képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti.
(4) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
(5) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
a) A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt.
b) A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben.
d) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal munkarendjének, valamint ügyfél fogadási rendjének meghatározására.
e) Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
f) Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
g) Egyetértése szükséges a hivatal ügyintézőinek kinevezéséhez és felmentéséhez.
(6) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítás miatt intézkedést kell hozni.
(7) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatt intézkedést kell hozni.
33. § (1)14 A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2)15
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(4)16
29. A képviselő-testület bizottságai
34. § (1) A képviselő-testület -meghatározott önkormányzati feladatok ellátására- állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre
a) Pénzügyi Bizottságot 3 fővel,
b) Szociális és Ügyrendi Bizottságot 3 fővel.
(3) Az egyes bizottságok által ellátandó általános teendők:
a) Döntés hatáskörébe utalt ügyekben (a testület azonban bármely bizottsági ügyet magához vonhat és a bizottsági döntést módosíthatja is),
b) A testületi döntések előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben.
c) Előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket.
d) Közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó képviselő-testületi rendeletek és határozatok tervezeteinek kidolgozásában.
e) Ellenőrzi feladatkörében a polgármesteri hivatal munkáját, a képviselő-testületi döntések előkészítésében, illetve annak végrehajtásában.
f) Javaslatot tesz a testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.
(4) A Pénzügyi Bizottság feladatkörei
a) Pénzügyi, államháztartási, adóügyek, szolgáltatási ügyek, környezetvédelem, kommunális és településfejlesztési ügyek.
b) Szociális és Ügyrendi Bizottság:
ba) Szociális, ifjúsági és sport ügyek.
bb) Általános igazgatási ügyek, intézményekkel kapcsolatos ügyek, kivéve a költségvetésüket.
bc) Intézményvezetői és egyéb pályázatok elbírálásával összefüggő ügyek.
bd) A polgármester és az önkormányzati képviselők, valamint a bizottságok külső tagjai vagyonnyilatkozatának vizsgálata, nyilvántartása és ellenőrzése.
be) Választások, titkos szavazások lebonyolítása, szavazatok összeszámlálása.
bf) A képviselők összeférhetetlenségének vizsgálata.
c) A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatainak vizsgálatával, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos Szociális és Ügyrendi Bizottsági feladatok:
ca) Felhívja a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételre.
cb) Igazolást ad ki a kitöltött vagyonnyilatkozatok átvételéről.
cc) Nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, továbbá az azokhoz kapcsolódó egyéb iratokról.
cd) Hozzáférhetővé teszi a polgármester, alpolgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatait, érdeklődés esetén.
ce) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok közlésére.
cf) Ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
d) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési eljárás:
da) Az ellenőrzési eljárást bárki kezdeményezheti, de a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetére van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Szociális és Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
db) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló -új tényállítás nélküli- ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
dc) A bizottság eljárására a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
dd) Az eljárás eredményéről a bizottság a soron következő képviselő-tesületi ülésen köteles tájékoztatást adni.
de) A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
df) A vagyonnyilatkozatokra vonatkozó azonosító adatokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
e) A bizottság a belső működési szabályait -az Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
f) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes jelleggel -szakmai tanácsadó szerveként- albizottságot alakíthat. Az albizottság működésének szabályait a testület állapítja meg, az albizottság hatáskört nem kaphat, vezetője csak képviselő lehet.
g) A képviselő-testület az általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására, ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
35. § (1)17 A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(2) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, de bizottsági elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be.
(3) "A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."
(4) A képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely -a bizottság hatáskörébe tartozó- ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(7) A bizottság üléseire értelem szerint alkalmazni kell a testületi ülésre vonatkozó előírásokat.
(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrízni.
(9) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint -külön indítványra- a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
(10) A bizottság, átruházott hatáskörben hozott döntését 8 napon belül a jegyzőnek átadja, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek felfüggesztési jogának gyakorlása végett.
(11) A bizottság tevékenységéről két évente beszámol a képviselő-testületnek.
30. A jegyző
36. § (1) A polgármester - pályázat alapján, határozatlan időre - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző gondoskodik a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
a) Előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.
b) Ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.
c) Tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein.
d) Törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában.
e) Gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá.
f) Rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(3) A jegyző egyéb főbb feladatai:
a) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.
b) Ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket.
c) Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
d) "A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéséhez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazásához a polgármester egyetértése szükséges."
e) Szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját.
f) Ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.
g) Eleget tesz a jogszabályokból eredő jegyzőkönyv és határozat, egyéb iratanyagok megküldési kötelezettségének.
h) Biztosítja a vagyonnyilatkozatok biztonságos kezelését, tárolását.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra- a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőt bízza meg.
31. A polgármesteri hivatal
37. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról a Berzencei Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.
(2) A hivatal a jegyző által elkészített és a képviselő-testület által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely tartalmazza a hivatal feladatait, belső munkamegosztását, munka- és ügyfél fogadásának rendjét és a mozgáskorlátozottak ügyintézésére vonatkozó segítségnyújtás lehetőségeit.
(3) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
(4) A polgármesteri hivatal ügyfél fogadási rendje:
a) Hétfő: 730-1200 és 1230-1600 óra között,
b) Szerda: 730-1200 és 1230-1600 óra között, Péntek: 730-1200 óra között.
Társulások, együttműködések, kapcsolattartási formák
32. Társulások
38. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) kulturális javak megóvása és fejlesztése.
39. § (1) A képviselő-testület tagja a csurgó kistérség önkormányzatai részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött Csurgói Többcélú Kistérségi Társulásnak és a megállapodásban nevesítetten felsorolt mikrotérségi társulásnak.
(2) A képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzatában egyes feladat és hatásköreinek ellátását a többcélú társulásra vagy a mikrotérségi társulásra átruházhatja.
(3) A többcélú társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat-, hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.
(4) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a többcélú társulás tanácsa kezdeményezi
(5) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek saját Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint a polgármesterek hívják össze a saját testületüket illetően.
(6) Az együttes képviselő-testületi ülést a többcélú társulás tanácsának elnöke vezeti.
a) köszönti a jelenlévőket,
b) bemutatja a tanácskozási joggal meghívottakat,
c) koordinálja a hozzászólásokat,
d) bezárja az együttes ülést.
(7) Az együttes ülésen az egyes képviselő-testületek ülése, - az együttes ülés vezetését kivéve - a társulást alkotó képviselő-testületek saját Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően zajlik.
a) a határozatképesség megállapítása,
b) napirend elfogadása,
c) határozathozatal,
d) jegyzőkönyv elkészítése.
(8) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot saját Szervezeti és Működési Szabályzatukban foglaltak szerint.
33. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal
40. § (1) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti együttműködést a Nek. törvény előírásai határozzák meg.
(2) A polgármesteri hivatal részéről a nemzetiségi önkormányzat munkáját a jegyző irányításával a hivatal dolgozói segítik.
(3) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő minden kérdésben a képviselő-testület és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzat közötti koordinációt, egyeztetést a polgármester, illetve megbízása alapján az alpolgármester látja el.
34. Helyi népszavazás
41. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás feltételeit, eljárási rendjét.
35. Közmeghallgatás
42. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.
b)18 A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján, valamint a település honlapján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal a lakosságot.
c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
d) A közmeghallgatás szabályai a testületi ülés szabályaival megegyeznek, kivéve a hozzászólások.
e) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
(2) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
36. Az önkormányzat vagyona
43. § (1) Az önkormányzat vagyona ingók és ingatlanok tulajdonából, valamint a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
(2) A képviselő-testület a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően önkormányzati rendeletben állapítja meg a vagyontárgyak tételes listáját.
(3) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekben – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. A részvétel formájáról és módjáról szintén a vagyonrendelet tartalmaz előírásokat.
(4) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(5) A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat a közmeghallgatáson.
37. Az önkormányzat költségvetése
44. § (1) A képviselő-testület a költségvetését képviselő-testületi rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a pénzügyi bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és véleményezi.
(4) A Berzence Nagyközség Önkormányzatának Törzskönyvi Nyilvántartásában szereplő COFOG kódokat a 2. melléklet tartalmazza.
38. Zárszámadás
45. § (1) A polgármester a tárgyévet követően zárszámadási rendelet-tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé.
(2) A zárszámadást a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.
39. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
46. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. E körben különösen:
a) Az Áht rendelkezései alapján előkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Kincstár részére.
b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
c) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját könyvvitelének számlarendjét.
d) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.
e) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
f) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
g) Javaslatot tesz és jelzéssel él a képviselő-testület felé a biztonságos gazdálkodás érdekében.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket csak a jegyző által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.
40. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
47. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A képviselő-testület, az önkormányzat és intézményeinek belső ellenőrzését a Csurgói Többcélú Kistérségi Társulás belső ellenőreinek közreműködésével biztosítja.
(3) A pénzügyi bizottság feladatkörébe tartozik az önkormányzatnál és intézményeinél:
a) Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.
b) Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
c) Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.
(4) "A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek."
(5) Az önkormányzat biztonságos gazdálkodásáért a képviselő-testület felel, a szabályszerűségért a polgármester és a törvényességéért a jegyző.
Felterjesztési jog
48. § (1) A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását."
(2) "A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben- közvetlenül az érdekképviseleti szervezete útján- az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és
a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatást) kérhet,
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.
Záró rendelkezések
49. § Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 9/2019.(XI.26.) önkormányzati rendelet.
50. § Ez a rendelet 2022. február 1-jén lép hatályba.
1. melléklet
1.19 KESZERICZE ISTVÁN POLGÁRMESTER
2.20 BALOGH GERGELY ALPOLGÁRMESTER
3. BÉRES ATTILA TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
4.21 DERGEZ GYÖRGY TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
5.22 MARONICS PÉTER TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
6.23 NÉZICS LÁSZLÓ TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
7.24 PUTICS TÍMEA KATALIN TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
2. melléklet25
1. - 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános
2. - 013320 Köztemető-fenntartás és működtetés
3. - 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. - 013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások
5. - 041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
6. - 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
7. - 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
8. - 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
9. - 064010 Közvilágítás
10. - 066010 Zöldterület kezelés
11. - 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
12. - 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
13. - 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
14. - 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
15. - 082044 Könyvtári szolgáltatások
16. - 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
17. - 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
18. - 107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok
19. - 105020 Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások
20. - 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
21. - 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
22. - 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
23. - 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
24. - 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
25. - 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében
26. - 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
27. - 082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
28. - 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
29. - 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
30. - 082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
31. - 072111 Háziorvosi alapellátás
32.26 - 041140 Területfejlesztés igazgatása
33.27 - 082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása
34.28 - 072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás
A 2. § (4) bekezdése a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdését a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (3) bekezdés a) pontját a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (3) bekezdés b) pontját a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (3) bekezdés c) pontját a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (3) bekezdés d) pontját a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § (2) bekezdése a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdés c) pontja a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdés e) pontját a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (2) bekezdés f) pontját a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (1) bekezdés c) pontja a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (11) bekezdése a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (4) bekezdése a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (1) bekezdése a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (2) bekezdését a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. § (4) bekezdését a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (1) bekezdése a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (1) bekezdés b) pontja a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 1. pontja a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2. pontja a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 4. pontja a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 5. pontja a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 6. pontja a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 7. pontja a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet 32. pontját a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. melléklet 33. pontját a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. melléklet 34. pontját a Berzence Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (II. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.