Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 01. 25- 2022. 01. 26Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról
Söjtör Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításárról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a partnerek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el.
1. § A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § A megnevezett övezeteket a Söjtör Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2007. (V. 22.) Önk. r. (továbbiakban: HÉSZ) szabályozási tervlapja tartalmazza.”
2. § A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A Szabályozási Terven „---tv---„ határvonallal jelölt Tájképvédelmi területen belül utcafronton elhelyezkedő épületek homlokzati megjelenítése kizárólag vakolt felületű lehet.
(2) Az építményeket kizárólag 35-45°-os hajlásszögű, utcára merőleges gerincű nyeregtetővel szabad építeni – keresztirányú „szárny” megengedhető.
(3) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 méter lehet és kizárólag legalább 50%-ban áttört kivitelben vagy élősövényből készülhet; tömör tégla vagy betonkerítés nem engedélyezhető.
(4) Új, a tájképet jelentősen megváltoztató (10,0 méternél magasabb, 500 m2 bruttó alapterületnél nagyobb, a terepalakulatokhoz nem illeszkedő, stb.) épületek, építmények építése esetén az épületek tömegképzése, homlokzati és építészeti kialakítása, anyaghasználata egyszerű, feltűnésmentes legyen. A közterületről látható épületek, építmények és tetőfelületek színezése a környező természeti terület alapszíneihez hasonló legyen (pl.: zöld, barna, okker, stb.). A homlokzati felületeken üveg alkalmazása megengedhető. Feltűnő, rikító, zavaró színeket és mintákat nem lehet alkalmazni.
(5) Az engedélyezés során a tájba illesztést igazolni kell, ezért a tervdokumentációnak színesen kidolgozott látványtervet vagy fotomontázst kell tartalmaznia.
(6) Bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.”
3. § A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet „Egyéb terület” alcíme a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § (1) A Máb jelű övezetben lakóépület kizárólag a gazdasági épülettel egy telken belül helyezhető el;
(2) Az új épületek tetőfedése, anyaghasználata, formai kialakítása – a gazdasági épületek (tárolók, állattartó épületek, stb.) kivételével, mely könnyűszerkezetes csarnok is lehet – a vidékre jellemző megoldással készüljön. Ennek megfelelően a külső falszerkezetek anyaga vályog, tégla vagy fa, a tetőfedés anyaga agyag- vagy betoncserép, cserepeslemez (pl.: Lindab), a tető hajlásszöge 35-45° közötti legyen.”
4. § A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) Az Má1 és Má2 övezetben az új épületek tetőfedése, anyaghasználata, formai kialakítása – a gazdasági épületek (tároló, állattartó épület, stb.) kivételével, mely könnyűszerkezetes csarnok is lehet – a vidékre jellemző megoldással készüljön. Ennek megfelelően a külső falszerkezetek homlokzati síkja vakolt felületű, a tetőfedés anyaga agyag- vagy betoncserép, cserepeslemez (pl.: Lindab), a tető hajlásszöge 35-45° közötti legyen.
(2) Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és őszi csapadékos időszakokban.”
5. § A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet 42. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Mk2 övezetben az épületeket a következő paraméterek betartásával lehet elhelyezni és kialakítani:
a) A gazdasági épületek homlokzati megjelenítése felmenő fal esetében vakolt homlokzati felületképzésű és fehér színű lehet.
b) Az ablak mérete nem haladhatja meg vízszintesen a 80 cm-t, függőlegesen pedig a 120 cm-t, és kizárólag osztott üvegezéssel készülhet (álosztás megengedhető).
c) A nyílászárók színezése nyers fa, sötétbarna, bordó vagy sötétzöld lehet.
d) A látszó fa szerkezetek színezése a nyílászárók színével egyezzen meg.
e) A padlástéri oromfalon legfeljebb kettő, és legfeljebb egyenként 0,05 m2 névleges méretű szellőzőnyílás jelenhet meg.
(14) Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és őszi csapadékos időszakokban.”
6. § A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § Közszolgálati, iparági hírközlési antennákat, létesítményeket csak az önkormányzattal történő egyeztetéssel helyezhető el. ”
7. § A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet 57. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.”
8. § A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet 64. §-a a következő egészül ki:
9. § A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet 65. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester településképi véleményét az alábbi esetekben hozza meg,
a) Településképi szempontból meghatározó területen található épület esetében.
b) Nyilvántartott egyedi tájértékek listáján szereplő vagy helyi védettségben részesülő építményt érintő tevékenység esetében, amennyiben az építési tevékenység a külső homlokzatokon változtatást eredményez.
c) Új épület építése műemléki környezetben és védett természeti területen, Natura 2000 területén.
d) Területi vagy egyedi védelemmel érintett területeken.”
10. § A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott 1 db papíralapú tervdokumentáció és kérelem benyújtásával indul, amely tartalmazza az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhely (továbbiakban: ÉTDR) azonosítóját. ”
11. § A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tervdokumentációnak a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormányrendeletben (továbbiakban: Kormányrendelet)meghatározott adatokat, információkat és dokumentumokat kell tartalmaznia.
12. § A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A környezetbe illeszkedéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
ba) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
bb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.”
13. § A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet 69. és 70. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„69. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni – a magasabb szintű jogszabályok keretei között -az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül
a) Helyi védett épület esetében
aa) épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
ab) épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
ac) égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,
ad) épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,
ae) szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,
b) az épület homlokzatának megváltoztatása bárhol, ahol összességében az 1 m2 -t meghaladja a cégér, üzletfelirat felülete,
ba) minden reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén,
bb) önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatásakor.
bc) közterület határán álló kerítés és azzal egybeépített építmények
bd) építése, átépítésekor,
be) cégér, üzletfelirat elhelyezésével járó átalakítása esetén, amennyiben annak felülete összességében meghaladja az 1 m2-t,
bf) szélerőmű, szélgenerátor építésekor,
bg) hírközlési antennák létesítése esetén.
70. § E rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének megváltoztatása, reklámok- és reklámhordozók elhelyezése esetén.”
14. § A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet 71. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul.
(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően a Kormányrendeletben meghatározott munkarészeket kell mellékelni:”
15. § A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi vagy elutasítja és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti.”
16. § A településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet 73. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:
a) településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,
b) amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta,
c) amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontok elkövetője első alkalommal történő elkövetés esetén figyelmeztetésben részesíthető, a jogsértő állapot megszüntetésére határidő megjelölésével.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelenül telt el,a polgármester kötelezést ad ki, melyben a a kötelezettel szemben 1 000 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki. A bírság nem lehet kisebb a településképi törvényben megállapított legalacsonyabb összegnél”
17. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelet
a) 11. §-a,
b) 21. §-a,
c) 22. §-a,
d) 23. §-a,
e) 24. §-a,
f) 25. §-a,
g) 30. §-a,
h) 37. §-a,
i) 42. §-a,
k) 54. §-a,
l) 64. §-a,
m) 65. § (1) bekezdése,
o) 72. § (2) bekezdése.
18. § Ez a rendelet 2022. január 25-én lép hatályba.