Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2025. 12. 12

Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelete

[1]Söjtör Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításárról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a partnerek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el.

2025.12.12.
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja Söjtör község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények, valamint a településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.

2. A helyi védelem célja

2. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

4. A rendelet területi hatálya

4. § A rendelet hatálya Söjtör község közigazgatási területére terjed ki.

II. Fejezet

HELYI VÉDELEM

5. A helyi védelem feladata

5. § A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:

a)meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése.
A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

6.Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai

6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Söjtör Község Képviselőtestületénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező megnevezését;

b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);

d) a védendő érték rövid dokumentálását;

e) a kezdeményezés indokolását.

(3) Kezdeményezésnek minősülnek településrendezési tervek, helyi épített értékek védelmére vonatkozó javaslatai is.

(4) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.

(5) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg, rendelettel dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A kezdeményezések képviselőtestületi döntésre történő előkészítéséről a jegyző, előterjesztéséről a polgármester gondoskodik. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a jegyzőnek 30 napon belül értesítenie kell:

a) kezdeményezőt

b) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,

c) az elsőfokú építésügyi hatóságot,

d) az illetékes Járási Hivatal Földhivatali Osztályát,

e) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.

f) az építmények esetében az illetékes Kulturális Örökségvédelemért felelős szervet, természeti érték esetén a természetvédelemért felelős szervet.

(7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

7. Nyilvántartási szabályok

7. § A helyi védett értékekről a jegyzőnek nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

8. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét a jegyző az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.

9. § A helyi egyedi védelem alatt álló épületen, építményen a helyi védettség ténye feltüntethető.

8. Területi védelem

10. § Külön helyi területi védelem adható a településen belüli egyes területi egységeknek, tömböknek. A védelem ebben az esetben a meghatározott területek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

11. §1

9. Egyedi védelem

12. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

10. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

13. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti és zöldfelületi örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

14. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

11. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

15. § Söjtör település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

a) Hagyományos lakóterületek

b) Fejlődő lakóterület

c) Üdülő terület

d) Kolóniás jellegű lakóterület

e) Zöldterület

f) Gazdasági terület

g) Természeti terület

h) Egyéb terület

16. § A 15. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert, tájképet hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

17. §2 A megnevezett övezeteket a Söjtör Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2007. (V. 22.) Önk. r. (továbbiakban: HÉSZ) szabályozási tervlapja tartalmazza.

18. § A településkép védelme érdekében az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni és a területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.

19. § Az utak mentén fasorok ültetendők – külterületen legalább 8 m tőtávolsággal vagy ligetszerűen -, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, ha azt a fás növény állapota, vagy a közlekedés biztonsága (pl.: kilátás, rálátás csökkenése) indokolttá teszi.

20. § A településen a közparkokat, utcafásításokat kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

Gazdasági, ipari területek

21. §3

22. §4

Üdülőterületek

23. §5

24. §6

Egyéb területek

25. §7

13. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények

26. § A településkép védelme érdekében az épületeket környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. A meglévő épület felújítása, bővítése a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet.

27. § A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.

28. § (1) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélessége a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el.

(2) A védett épületek, építmények környezetében az új épületek, építmények tömegarányait, főbb méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni. Így e telkeken új épület építése esetén, vagy jelentős átalakítás esetén:

a) az új épület magassága nem haladhatja meg az egyedi védelem alatt álló lakóépület homlokzatmagasságát, és nem lehet attól több, mint 0,5 m-rel alacsonyabb;

b) a tető típusát, a tetőgerinc utcavonalhoz viszonyított helyzetét a védett épület ugyanezen tulajdonságai határozzák meg. A tető hajlásszöge a védett épületek tetőhajlásszögéhez képest +- 5%-kal eltérhet, de nem lehet több 45°-nál;

c) a homlokzatszínezés tekintetében a községben jellemző színektől eltérni nem lehet.

29. § A telkek beépítetlen és burkolatlan részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani vagy kertként kell hasznosítani.

30. §8

31. § A szabályozási terven és a keresztszelvényeken jelölt utcafásításokat meg kell valósítani és fenn kell tartani. Az utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni.

32. § Az új közutak zöldsávjaiba fasort kell telepíteni, a fasorok helyét a közművek és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.

33. § A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni. A település területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által ajánlott honos növények telepítendők (3. melléklet, ill. http://bfnp.hu/hu/novenyjegyzek). A területen agresszív pollentermő növényeket (pl. kanadai nyárfa) ültetni tilos.

Hagyományos lakóterületek, Fejlődő lakóterület

34. § Az építményeket a következők szerint kell kialakítani:

(1)9 a fő funkciójú épület(ek) tetőfedésének anyaga hullámpala, bitumenes hullámlemez vagy fém trapézlemez, ill. ennek egyes változatai nem lehetnek; ugyanakkor ezen épületek lefedésére un. „ acél cserepeslemez” megengedett, az egyébként is elfogadott tetőfedő anyagok színvilágával megegyezően.

(2) a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet (e szabály alól kivételt képez az előtető, a teraszlefedés, a melléktömeget képező – pl. torony jellegű - épületszárny és egyéb melléképítmények, melyek tetőhajlásszöge 5-50° is lehet);

35. § A Szabályozási Terven „---tv---„ határvonallal jelölt Tájképvédelmi területen belül utcafronton elhelyezkedő épületek homlokzati megjelenítése kizárólag vakolt felületű lehet.

(1) Az építményeket kizárólag 35-45°-os hajlásszögű, utcára merőleges gerincű nyeregtetővel szabad építeni – keresztirányú „szárny” megengedhető.

(2) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 méter lehet és kizárólag legalább 50%-ban áttört kivitelben vagy élősövényből készülhet; tömör tégla vagy betonkerítés nem engedélyezhető.

(3) Új, a tájképet jelentősen megváltoztató (10,0 méternél magasabb, 500 m2 bruttó alapterületnél nagyobb, a terepalakulatokhoz nem illeszkedő, stb.) épületek, építmények építése esetén az épületek tömegképzése, homlokzati és építészeti kialakítása, anyaghasználata egyszerű, feltűnésmentes legyen. A közterületről látható épületek, építmények és tetőfelületek színezése a környező természeti terület alapszíneihez hasonló legyen (pl.: zöld, barna, okker, stb.). A homlokzati felületeken üveg alkalmazása megengedhető. Feltűnő, rikító, zavaró színeket és mintákat nem lehet alkalmazni.

(4) Az engedélyezés során a tájba illesztést igazolni kell, ezért a tervdokumentációnak színesen kidolgozott látványtervet vagy fotomontázst kell tartalmaznia.

(5) Bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Gazdasági terület

36. § Az Gksz2 jelű övezetben az épületet, építményeket az alábbiak szerint kell kialakítani:

(1) A teherhordó falazat anyaga tégla, fa (boronafal) és/vagy vályog lehet.

(2) A külső homlokzati színezés fehér színű lehet.

(3) Oromfal csak a külső teherhordó fal anyagából, vagy nyersen maradó fából lehet.

(4) A nyílászárók anyaga fa vagy fa mintázatú/hatású műanyag lehet.

(5) Az ablakok szélességi mérete nem lehet nagyobb 90 cm-nél, magassági mérete pedig 120 cm-nél.

(6) Az ablakokat osztott kivitelben kell készíteni, ablaktábla megengedett, redőny nem.

(7) A nyílászárók és a látszó fa homlokzati elemek színezése natúr, sötétbarna vagy sötétzöld lehet.

(8) A tető egyszerű, kontyolás nélküli nyeregtető lehet.

(9) A tetőfedés natúr piros vagy sötétbarna agyag- ill. betoncserép, esetleg zsúp lehet-

(10) A tető hajlásszöge 38° és 42° között lehet, tetőtér beépítés csak térdfal emelés nélkül valósítható meg.

(11) Tetőablak kizárólag tetősíkba illeszkedő lehet, az oromfal nyílása(i) nem lehet(nek) nagyobb(ak) 90/120 (=szélesség/magasság) cm-nél.

37. §10

Egyéb terület

38. §11 (1) A Szabályozási Terven „---tv---„ határvonallal jelölt Tájképvédelmi területen belül utcafronton elhelyezkedő épületek homlokzati megjelenítése kizárólag vakolt felületű lehet.

(2) Az építményeket kizárólag 35-45°-os hajlásszögű, utcára merőleges gerincű nyeregtetővel szabad építeni – keresztirányú „szárny” megengedhető.

(3) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 méter lehet és kizárólag legalább 50%-ban áttört kivitelben vagy élősövényből készülhet; tömör tégla vagy betonkerítés nem engedélyezhető.

(4) Új, a tájképet jelentősen megváltoztató (10,0 méternél magasabb, 500 m2 bruttó alapterületnél nagyobb, a terepalakulatokhoz nem illeszkedő, stb.) épületek, építmények építése esetén az épületek tömegképzése, homlokzati és építészeti kialakítása, anyaghasználata egyszerű, feltűnésmentes legyen. A közterületről látható épületek, építmények és tetőfelületek színezése a környező természeti terület alapszíneihez hasonló legyen (pl.: zöld, barna, okker, stb.). A homlokzati felületeken üveg alkalmazása megengedhető. Feltűnő, rikító, zavaró színeket és mintákat nem lehet alkalmazni.

(5) Az engedélyezés során a tájba illesztést igazolni kell, ezért a tervdokumentációnak színesen kidolgozott látványtervet vagy fotomontázst kell tartalmaznia.

(6) Bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

38/A. §12 (1) A Máb jelű övezetben lakóépület kizárólag a gazdasági épülettel egy telken belül helyezhető el;

(2) Az új épületek tetőfedése, anyaghasználata, formai kialakítása – a gazdasági épületek (tárolók, állattartó épületek, stb.) kivételével, mely könnyűszerkezetes csarnok is lehet – a vidékre jellemző megoldással készüljön. Ennek megfelelően a külső falszerkezetek anyaga vályog, tégla vagy fa, a tetőfedés anyaga agyag- vagy betoncserép, cserepeslemez (pl.: Lindab), a tető hajlásszöge 35-45° közötti legyen.

Üdülőterületek

40. § Az Üü jelű övezetben az építményeket az alábbiak szerint kell elhelyezni és kialakítani:

(1)13 az épületek tetőfedése hullámpala, bitumenes hullámlemez és fém trapézlemez ill. ennek egyes változatai nem lehetnek,

(2) a tető hajlásszöge 25-45° közötti lehet (e szabály alól kivételt képez az előtető, a teraszlefedés, a melléktömeget képező – pl. torony jellegű - épületszárny és egyéb melléképítmények, melyek tetőhajlásszöge 5-50° is lehet),

41. §14 (1) Az Má1 és Má2 övezetben az új épületek tetőfedése, anyaghasználata, formai kialakítása – a gazdasági épületek (tároló, állattartó épület, stb.) kivételével, mely könnyűszerkezetes csarnok is lehet – a vidékre jellemző megoldással készüljön. Ennek megfelelően a külső falszerkezetek homlokzati síkja vakolt felületű, a tetőfedés anyaga agyag- vagy betoncserép, cserepeslemez (pl.: Lindab), a tető hajlásszöge 35-45° közötti legyen.

(2) Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és őszi csapadékos időszakokban.

42. §15 (1)16

(2)17

(3)18

(4)19

(5)20

(6)21

(7)22

(8)23

(9)24

(10)25

(11)26

(12)27

(13)28 Mk2 övezetben az épületeket a következő paraméterek betartásával lehet elhelyezni és kialakítani:

a) A gazdasági épületek homlokzati megjelenítése felmenő fal esetében vakolt homlokzati felületképzésű és fehér színű lehet.

b) Az ablak mérete nem haladhatja meg vízszintesen a 80 cm-t, függőlegesen pedig a 120 cm-t, és kizárólag osztott üvegezéssel készülhet (álosztás megengedhető).

c) A nyílászárók színezése nyers fa, sötétbarna, bordó vagy sötétzöld lehet.

d) A látszó fa szerkezetek színezése a nyílászárók színével egyezzen meg.

e) A padlástéri oromfalon legfeljebb kettő, és legfeljebb egyenként 0,05 m2 névleges méretű szellőzőnyílás jelenhet meg.

(14)29 Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és őszi csapadékos időszakokban.

Természeti terület

43. § Eg jelű övezetben az épületeket tájba illő formában kell kialakítani:

(1) Lehetőség szerint a falszerkezetek fából (pl. gerendaház), vagy téglából készüljenek, akár vakolat nélküli, nyersen maradó felületképzéssel.

(2) A homlokzati vakolat, ill. a festés színe fehér lehet (kombinálható téglavörös színnel).

(3) A tetőfedés anyaga fazsindely, sötétbarna vagy téglavörös agyag- ill. betoncserép lehet.

(4) A nyílászárók anyaga fából legyen, de megengedhető a fa mintázatú műanyag nyílászáró is; az ablakok osztott üvegezéssel, natúr, fehér, sötétzöld, sötétpiros vagy sötétbarna színben készüljenek.

(5) Kémény külső (tetőn kívüli) szakaszát vagy burkolatát nyersen maradó téglából kell készíteni.

(6) Könnyűszerkezetes, fémborítású csarnok nem kivitelezhető gazdasági erdő övezetben.

14. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

44. § A védett értékekre alkalmazni kell a jelen rendelet további vonatkozó, egyéb településképi követelményeit.

45. § (1) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni.

(2) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat, az eredeti szerkezetet és belső értékeket tiszteletben kell tartani.

(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerkezete ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével összhangban kell lennie. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani.

46. § Védett érték károsítása nem megengedett, azaz minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.

47. § (1) Védett építményt elbontani csak a védelem megszüntetését követően lehet.

(2) Bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítése és a bontási engedélykérelemhez történő csatolása.

(3) Ha az építészeti értéket az épület tömege lépezi, úgy a bontás után a helyére azonos tömegű, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú, tetőidomú épület építhető.

48. § Azon építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.

14/A.30 Söjtör településközpontjára és főút menti gazdasági területeire vonatkozó kiegészítő területi és egyedi építészeti követelmények

48/A. § (1) Söjtör főút (Deák Ferenc utca) mentén található gazdasági területe alatt a településképi szempontból meghatározó területek közé tartozó gazdasági területet értjük. A község településközpontjának térképi lehatárolását a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az épületek, építmények állagának megóvásáról és karbantartásáról a tulajdonosnak és a használónak gondoskodnia kell, az épület, építmény állapotát időszakonként kötelesek felülvizsgálni.

(3) Söjtör településközpontja és főút menti gazdasági területei esetében az általános- vagy az adott településképi szempontból meghatározó terület építési követelményeinek való megfelelésen túl az építmény/építményrész vagy épület/épületrész nem lehet településképet rontó állapotú.

(4) Különösen nem lehet:

a) romos az épülethomlokzat, a homlokzaton és a lábazaton málladozó a vakolat, megrongálódott a lábazat burkolat,

b) megrongálódott a nyílászáró,

c) a nyílászáró kibontása után visszamaradt üres falnyílás,

d) leszakadt, működésképtelen az ereszcsatorna,

e) megrongálódott a tetőhéjazat,

f) megrongálódott a kerítés vagy kerítésszakasz.

(5) Az épületek közterületről látható határoló falazatait vakolattal vagy burkolattal kell ellátni.

(6) Az épületek utcafrontról látható homlokzatának felújítását és átszínezését az utcafrontról látható teljes homlokzaton, a tetőhéjazat cseréjét az utcafrontról látható teljes felületen egy ütemben kell végezni.

(7) Üzletek, vállalkozások cégtáblái, cégfeliratai és az épületek homlokzatai és homlokzati burkolatai nem lehetnek töröttek, hiányosak, szennyezettek, korrodálódottak.

15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

49. § (1) Meglévő és tervezett nyomvonal jellegű közművek (hálózatok és műtárgyak) számára a helyigényt elsősorban közterületen kell biztosítani. Ettől eltérő esetben — ha az ágazati előírások azt megengedik — szolgalmi jog bejegyzésével kell a hálózat és létesítményei számára a területet biztosítani.

(2) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

50. § (1) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, légszennyezés) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(2) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) új és átépítendő villamosenergia ellátási hálózatot, valamint vezetékes hírközlési hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. A szilárd burkolattal rendelkező utak soron következő rekonstrukciója, illetve burkolatlan utak szilárd burkolatának kiépítésekor lehetőség szerint kell a meglevő, föld feletti vezetéket föld alá helyezni, az útépítéshez kapcsolt beruházásként.

(3) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, továbbá a beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás és vezetékes hírközlési hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utcafásítási és utcabútorozási lehetőségek biztosítására. Új hálózat építése esetén a villamosenergia elosztási, a hírközlési, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket és légkábeleket közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(4) Földgázvezetéket telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

51. § (1) Az utcai és a közútról látható homlokzaton közmű csatlakozó-, illetve mérőberendezés, szerelt külső kémény, nyomásszabályzó, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán helyezhetők el, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(2) Napkollektor legfeljebb 3,0 m magas kiszolgáló funkciójú épületen helyezhető el.

52. § A rálátási háromszöget a csomópontokban és útcsatlakozásoknál (kapubehajtóknál) biztosítani kell. A szabadlátást gátló létesítményeket valamint az 1,20 m-nél magasabbra kiálló közmű műtárgyakat elhelyezni, illetve ennél magasabb növényzetet ültetni tilos.

53. §31 Közszolgálati, iparági hírközlési antennákat, létesítményeket csak az önkormányzattal történő egyeztetéssel helyezhető el.

54. §32

55. § A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

16.33 Üzletjelzések elhelyezésére vonatkozó egyedi követelmények

56. §34 Tiltott valamennyi e rendeletben, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben, valamint a reklám és a reklámeszköz elhelyezésének szabályairól szóló 476/2024. (XII. 31.) kormányrendeletben tiltott, vagy nem szabályozott vállalkozások, üzletek, hirdetményei, feliratai közzététele vagy elhelyezése.

57. § (1)35 A közterületről látható magánterületen elhelyezhető vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai: a cégér, a cégtábla, az üzletfelirat.

(1a)36 Cégér, cégtábla, üzletfelirat csak akkor helyezhető el a homlokzaton, ha

a) az épületben, vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik,

b) szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett tagolásaihoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(2)37 Cégér, cégtábla, üzletfelirat épületen, épületrészen, építményen, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

a) a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el és

b) azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a nem rikító színű napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.

(3)38

(4)39

(5)40

(6)41

58. §42

59. §43

60. §44

61. §45 (1) Üzletjelzések állagának megóvásáról és karbantartásáról a tulajdonosnak és a használónak gondoskodnia kell, azok állapotát időszakonként kötelesek felülvizsgálni, azok nem lehetnek településképet rontó állapotúak

(2) A megszűnt üzletjelzéseket el kell távolítani.

V. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

17. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

62. § (1)46 Kérelem esetén az önkormányzat szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a hiánytalan tervdokumentációval benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

(1a)47 A szakmai konzultáció kötelező az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek estében az egyszerű bejelentés megtétele előtt és az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetében az építésügyi engedélyezési eljárását megelőzően.

(1b)48 Szakmai konzultáció kérhető a településképi bejelentési eljárás megkezdése előtt.

(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(3) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.

a)49 Írásban történő szakmai konzultáció esetén a főépítész az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.

b)50 Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a főépítész emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld a kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.

63. § (1) A kérelemhez minden esetben mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amely a következőket tartalmazza:

a) a tervdokumentáció benyújtójának neve, címe, telefonszáma, e-mail címe;

b) tervező neve, elnevezése, címe, székhelye, tervezési jogosultság megnevezése, és az igazoló okirat száma, telefonszáma, e-mail címe;

c) műszaki leírás;

d) tető-felülnézeti helyszínrajz (jelenlegi és tervezett állapot, a Balti tenger feletti magasság meghatározásával):

i. a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények;
ii. a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával;
iii. közterületi kapcsolatokat: úttest, járda, kapubehajtó, közművek;
iv. építési hely, amennyiben szükséges a szomszédos ingatlanokét is;
e) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai (jelenlegi és tervezett állapot);
f) metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot);
g) valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (jelenlegi és tervezett állapot);
h) látványterv vagy modellfotó (az összes homlokzata látszódjon);
i) fotódokumentáció (színes az ingatlant és környezetét, valamint a közterületek).
(2) Az (1) bekezdés szerinti hiánytalan tervdokumentációval benyújtott kérelem tekinthető a szakmai konzultációra vonatkozó kérelemnek.

18. Településképi véleményezési eljárás

Településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

64. §51 Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni – a magasabb szintű jogszabályok keretei között - az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény településképet érintő építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építésügyi engedélyezési eljárását megelőzően.

Településképi véleményezés eljárási szabályai

65. § (1)52

(2)53 A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester településképi véleményét az alábbi esetekben hozza meg, amennyiben a területi vagy az országos építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre:

a) Településképi szempontból meghatározó területen található épület esetében.

b)54 Nyilvántartott egyedi tájértékek listáján szereplő vagy helyi védettségben részesülő építményt, illetve helyi védett épületek telkeit érintő tevékenység esetében, amennyiben az építési tevékenység a külső homlokzatokon változtatást eredményez.

c) Új épület építése műemléki környezetben és védett természeti területen, Natura 2000 területén.

d) Területi vagy egyedi védelemmel érintett területeken.

66. §55 A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt és a kérelmet az ÉTDR-en keresztül nyújtja be.

67. §56 (1)57 A tervdokumentációnak a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormányrendeletben (továbbiakban: Kormányrendelet)meghatározott adatokat, információkat és dokumentumokat kell tartalmaznia.

(2) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) javasolja,

b) feltétellel javasolja, illetve

c) nem javasolja.

(3) A polgármester a kérelem beérkezését követően bekéri a települési főépítész véleményét.

(4) A főépítész szakmai álláspontját a településképi rendeletben foglalt településképi követelmények figyelembevételével, valamint a kézikönyvben foglalt megállapítások, ajánlások ismeretében alakítja ki.

Településképi véleményezés szempontjai

68. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervdokumentáció

a) megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek;

b) figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció(k) során írásba foglalt javaslato(ka)t, vélemény(eke)t.

(2)58 A környezetbe illeszkedéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

ba) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

bb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, anyaghasználat összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

b)59

c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a) közterülethez való kapcsolata, illetve ebből eredő használata

i. korlátozza-, illetve zavarja-e a közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ii. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
iii. a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a polgármesteri vélemény kialakításakor egyaránt figyelembe kell venni.

19.Településképi bejelentési eljárás60

Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

69. §61 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni – a magasabb szintű jogszabályok keretei között - a Kormányrendelet 13. mellékletében meghatározott településképi bejelentési eljáráshoz köthető építési tevékenységek, elhelyezések, területhasználatok közül:

a) Helyi védett épület esetében

aa) épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,

ab) épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

ac) 6,0 méter magasságot meg nem haladóégéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,

ad) épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása esetén

ae) szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,

b) napelem, napkollektor, napelem inverter, hőszivattyú, szellőző-, klímaberendezés, villámhárító-berendezés, egyéb gépészeti berendezés, áru- és pénzautomata épületen való elhelyezése,

c) közterület határán álló kerítés építése, átépítése,

d) cégérek, cég- és üzletjelzések épületen való elhelyezése,

e) az építmények rendeltetésének megváltoztatása – így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása –,

f) új épület építése, meglévő épület bővítése esetén, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg,

g) a megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, legfeljebb 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is,

h) XX. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése esetén.

70. §62

Településképi bejelentés eljárási szabályai

71. § (1)63 A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul.

(2)64 A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően a Kormányrendeletben meghatározott munkarészeket kell mellékelni:

72. § (1)65 A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi vagy elutasítja és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti.

(1a)66 A polgármester a bejelentés beérkezését követően bekéri az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását.

(2)67

(3) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld záradékkal ellátott tervet a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg és adja ki.

(4)68 A határozat hatálya a tevékenység megkezdésére vonatkozóan 6 hónap.

20. Településképi kötelezési eljárás

73. § (1)69 A képviselő-testület településképi kötelezési eljárást folytathat le:

a) településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,

b) amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta,

c) amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte,

d) a településkép védelme, a meglévő épületek, építmények településképet rontó állapotának megszüntetése miatt, ha az építmény és környezete, valamint a vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai műszaki, esztétikai állapota, fenntartása, karbantartása vagy annak használati módja nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak.

(2)70 Az (1) bekezdés a)-d) pontok elkövetője első alkalommal történő elkövetés esetén figyelmeztetésben részesíthető. Az önkormányzat figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3)71 Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelenül telt el,az önkormányzat kötelezést ad ki. A kötelezettel szemben 200 000 Ft,- településképi-védelmi bírság szabható ki. Ha a jogsértő állapotot határidőre nem szüntetik meg, a településkép-védelmi bírság ismételten kiszabható.

(4)72 Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, úgy az önkormányzat a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére elvégeztetheti.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Hatályba lépés

74. § Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

22. Hatályon kívül helyező rendelkezések

75. § Hatályát vesztik e rendelet hatályba lépésével a Helyi Építési Szabályzatról szóló 7/2007 (V. 22.) önkormányzati rendelet alábbi rendelkezései: 6. § (8), 7. § (6), 9. § (8), 11. § (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9), 12. § (9), 17. § (4), 22. § (2) a), 24. § (7) a) d) e) f) g), 24. § (8), 25. § (4) a)-g), 27. § (4) (5), 37. § (1) b)

1. melléklet

A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke

1

Deák F. u. 140.

166

kivett általános iskola

2

Petőfi u. 1.

202/1

kivett templom

3

Deák F. út 154.

268

kivett múzeum

4

Deák F. út 237.

590

kivett lakóház, udvar, gazdasági épület

3. melléklet

TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELMI SZEMPONTBÓL NÖVÉNYTELEPÍTÉSRE
JAVASOLT FAJOK LISTÁJA
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park által telepítésre javasolt növényzet
Az alábbi jegyzék ajánlás, a felsoroltakon kívül számos további honos növényfaj megtalálható, alkalmazható. A jegyzék a települési területeken ajánlott növényfajokat, kertészeti kultúrát tartalmazza, nemesített növények alkalmazásával.
Védett fajok nem gyűjthetők és nem telepíthetők!
Az itt megadott általános jegyzéket az élőhelyi adottságok, települési hagyományok tovább árnyalhatják.
A lakóterület kertje:
Javasolt kialakításának előzménye és mintája a parasztkertek hagyománya, melynek számos vonása ma is megtalálható a Balaton-felvidék településein. Ez kiegészíthető a klimatikus adottságoknak megfelelő, honos növényzettel.
- gyepterületek:
Kialakításuknál a lakókertben az egyetlen fajból álló, fajszegény gyepek helyett a területen előforduló több fűfaj és más alacsony lágyszárú növényzet használatával virágos gyep létesítése javasolt. Kialakítása természetes úton, vagy fűmag keverék vetésével történhet. (Pl. Sport keverékkel megerősödő gyepre Margitsziget keverékkel és apró díszítő lágyszárúakkal fajgazdag, természetes hatású pázsit telepítése.) A gyep szélein, vagy a kevésbé taposott foltokban a környék szép vadvirágai {azoknak kertészeti változatai} ültethetők.
Többféle fűmag használatával a természeteshez közelebb álló gyep kialakítása.
Javasolt alkotók:
francia perje (Arrhenatherum elatius), karcsú fényperje (Koeleria cristata), prémes gyöngyperje (Melica ciliate), sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica), kései perje (Cleistogenes serotina), vékony csenkesz (Festuca valesiaca)
- A fű felületét apró növésű lágyszárúak díszíthetik, pl. százszorszép (Bellis perennis), vajszínű ördögszem (Scabiosa ocroleuca), kakukkfű (Thymus sp), veronika fajok (Veronica sp), hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga), fehér here (Trifolium repens)
- A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban telepíthetők, pl. török hóvirág (Galanthus elwesii) széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium), illatos ibolya (Viola odorata), gyöngyvirág (Convallaria majalis).
A kertet szegélyezhetik alacsony növésű, ill. helyenként magasabb virágos növények. Kedvező a fűszer és gyógynövények használata is. A kerítések, támfalak felületét díszcserjék sora élénkítheti. Nagyobb felület esetén feltétlenül szükséges a kőbástyára, kerítésre felkúszó, vagy lecsüngő növényzet telepítése.
- Alacsony növésű szegélyvirágok:
porcsinrózsa (Portulaca grandiflora), petúnia (Petunia hybrida), árvácska (Viola wittrockiana), körömvirág (Calendula oficinalis), jácintok (Hyacinthus sp), lila sáfrány (Crocus vernus), fehér nárcisz (Narcissus poeticus), aranysáfrány (Crocus aureus), csupros nárcisz (Narcissus pseudonarcissus), kék nőszirom (Iris germanica), tazetta nárcisz (Narcissus. tazetta), pompás nárcisz (Narcissus incomparabilis), törökszegfű (Dianthus barbatus), törpe bársonyvirág (Tagetes patula), kerti szegfű (Dianthus caryophyllus), búzavirág (Centaurea cyanus), habszegfű fajok (Silene sp.), szikla-bőrlevél (Bergenia crassifolia)
- Magasabb kerti virágok:
nefelejcs (Myosotis silvestris), tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis), ezüstös pipitér (Anthemis biebersteiniaia), kerti margaréta (Chrysanthhemum maximum), estike (Hesperis matronalis), mezei margaréta (C. leucantheum), erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), kerti szarkaláb (Consolida ajacis), fehér liliom (Lilium candidum), japán árnyliliom (Hosta lancifolia), tűzliliom (Lilium bulbiferum), pálmaliliom (Yucca filamentosa), tulipánfélék (Tulipa sp.), bugás lángvirág (Phlox paniculata), oroszlánszáj (Antirrhinum majus), kerti fátyolvirág (Gypsophila elegans), bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus), nagy meténg (Vinca major)
- kerti díszként is használható fűszer- és gyógynövények:
izsóp (Hypossus officinalis), levendula (Lavandula angustifolia), rozmaring (Rosmarinus officinalis), kerti ruta (Ruta graveolens), orvosi zsálya (Salvia officinalis), kakukkfű fajok (Thymus serpyllum, T. sp.), bazsalikom (Ocymum basalicum), szurokfű (Origanum vulgare)
- kerítést kísérő díszcserjék:
kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis), tűztövis (Pyracantha coccinea), egybibés galagonya (Craetegus monogyna), nyári orgona (Buddleia davidii), mályva (Hibiscus siriacus)
- felkúszó és lecsüngő növényzet (támfalra, kerítéshez, kőfal elé):
trombita folyondár (Campsis radicans), sarkantyúka (Tropaeolum majus), tatár lonc (Lonicera tatarica), magyar lonc (Lonicera tellmaniana), borostyán (Hedera helix), kék hajnalka (Ipomoea tricolor), ligeti szőlő (Vitis silvestris), bíboros hajnalka (Ipomoea purpurea), lila akác (Wisteria sinensis)
- kőfalakat, támfalakat élénkítő növényzet (a kúszónövényekkel együtt alkalmazva):
sziklai ternye (Alyssum saxatile), fehér varjúháj (Sedum album), rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum), borsos varjúháj (Sedum acre), valamint kertészetekben kapható termesztett fajok
A lakótelek fái:
A régi falusi kertekben jellemzőek a haszonfák voltak, főleg a kevés permetezést igénylő gyümölcsfák. Más fát csak megtűrtek - nem vágtak ki -, ha kivételesen szép volt. pl. kislevelű hárs (Tilia cordata), berkenye (Sorbus sp.), vadkörte (Pyrus pyraster), tölgy (Quercus sp.), tájfajták
- javasolt gyümölcsfák és cserjék:
dió (Juglans regia), kajszibarack (Prunus armeniaca), őszibarack (Prunus persica), mandula (Prunus dulcis), szilva (Prunus domestica), meggy (Prunus cerasus), cseresznye (Cerasus sp.), alma (Malus domestica), körte (Pyrus communis), eperfa (Morus alba), szőlő (Vitis vinifera), füge (Ficus carica), málna (Rubus ideaus), piros ribizli (Ribes spicatum), egres (Ribes uva-crispa), mogyoró (Corylus avellana)
Sajátos hangulatot adhat a különféle dísztökök (Cucurbita pepo), a kúszó bab (Phaseolus sp.), napraforgó (Helianthus annuus) mértéktartó alkalmazása.
A lakótelken a felsorolt növényfajokból ízléssel összeválogatva alakítható ki a virágos gyep, néhány árnyékot adó (gyümölcs)fa, a széleken cserjék, virágok, a kerítést kísérő magasabb virágok vagy cserjesor, a nagyobb függőleges felületeket vagy kőfalat derítő kúszónövények, sziklai növényzet. A lakóházat, tornácot, falmélyedéseket cserepes dísznövények gazdagíthatják, legjellemzőbb a muskátli (Pelargonium zonale).
Közterületek, parkok növényzete:
Alapvető szempont, hogy a területen honos növényfajok, fák és cserjék {és azok kertészeti változatainak} használatával kerüljenek kialakításra. Nagyszámú fa, bokor alkalmazása esetén a lágyszárúak, virágok a kezelt parkok jellegét kevésbé határozzák meg.
A növények nemesítésével a távoli területeken honos virágok mindennapi alkalmazása elterjedt. A díszparkokban a honos fajok alkalmazása mellett lágyszárúak esetében kisebb mértékben elfogadott a zöldfelületek karakteréhez igazodó nemesített más fajok ültetése is.
- Fák a településközpontban, a templom körül és a jelentősebb középületeknél:
kislevelű hárs (Tilia cordata), vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum), molyhos tölgy (Quercus pubescens), kocsánytalan tölgy (Quercus petrae)
-További ajánlott fafajok:
mezei juhar (Acer campestre), mezei szil (Ulmus minor), magas kőris (Fraxinus exceksior), virágos v. mannakőris (Fraxinus ornus), madárberkenye (Sorbus aucuparia)
Színezheti az összetételt egy-egy rezgő nyár (Populus tremula), nyír (Betula pendula), eperfa (Morus alba).
- Cserjék:
madárbirs (Cotoneaster sp.), cserszömörce (Cotinus coggygria), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), kecskerágó (Euonymus sp.), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), kökény (Prunus spionosa), közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), mogyoró (Corylus avellana)
A lakókerteknél felsorolt gyümölcsfák, cserjék, kúszónövények is alkalmazhatók a hely függvényében.
Külterületeken ajánlott növényzet:
Szőlőhegyeken a történeti szőlőművelés fenntartásával csak a pince bejáratnál jellemző a kis gyepterület. Az épület vagy boltpince mellett diófák ültetése általános, melyek egyben a pince árnyékolását is szolgálják. Esetleg telepíthető néhány gyümölcsfa, főként csonthéjasok, és cserjék. Gyakori a cseresznye, mandula, szelídgesztenye fa ültetése.
A tájidegen növényzet alkalmazását mindenképpen kerülni kell.
A települések további külterületén megtalálhatók a természeti értéket hordozó rétek, gyepek, nádasok, mélyfekvésű, vizes élőhelyek és a patakokat, élővízfolyásokat kísérő természetes növényzet. E területek természetes növényzetének megőrzése, a változatlan élőhelyi feltételek fenntartása szükséges. Tájképi értékük mellett ökológiai kapcsolatot, sok állatfaj számára menedéket jelentenek a patakot szegélyező és az út mentén látható fasorok, sövények.
A védett táj egyediségének megőrzéséhez a településeken, különösen a külterületen kerülni kell a tájidegen növényfajok használatát. Az arborétumok és díszparkok gyűjteményének kivételével a Balaton-felvidéki táj szépségét a sokféle élőhelyet jellemző honos növényzet gazdagsága adja. Ezért a tájidegen fajok egyedei (pl. a fenyők (Picea sp)) csak igen kis mértékben, inkább csak egy-két jelentős épülethez kapcsolódva jelenjenek meg a településeken. A lakó- és üdülőtelkek, de különösen a külterületek, szőlőhegyek területén a tájidegen fajok (tű- és pikkelylevelűek, tuják (Thuja occidentalis) ültetése feltétlenül kerülendő.
A nyomvonalas infrastruktúra létesítésénél (út, közművezetékek) különösen fontos a bolygatott területek helyreállítása, a telepítésre kerülő növényzetnek a honos állományból történő megválasztása, a terület élőhelyi adottságainak függvényében.
Kerülendő, inváziós növényfajok
Az adventív fajok betelepedését minden áron meg kell akadályozni!
Az adventív fajok ellenőrizhetetlen mértékű szaporodásukkal a növényzet összetételében, a települési és természetes zöldfelületekben óriási károkat okoznak, terjeszkedésük meg nem állítható. Ide sorolható pl. a bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), akác (Robinia pseudo-acacia), aranyvessző (Solidago canadensis, S. gigantea), ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), selyemkóró (Asclepias syriaca).
Az inváziós növények listája
1143/2014. EU rendelet
az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.
A listában szereplő növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

Borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis halimifolia

Kaliforniai tündérhínár

Cabomba caroliniana

Vízijácint

Eichhornia crassipes

Perzsa medvetalp

Heracleum persicum

Sosnowsky-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

Hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

Fodros átokhínár

Lagarosiphon major

Nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

Sárgavirágú tóalma

Ludwigia peploides

Sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

Közönséges süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

Keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

Ördögfarok keserűfű

Persicaria perfoliata

Kudzu nyílgyökér

Pueraria montana var. lobata
Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista:

Magyar név

Tudományos név

Közönséges selyemkóró

Asclepias syriaca

Vékonylevelű átokhínár

Elodea nuttallii

Bíbor nebáncsvirág

Impatiens glandulifera

Felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

Kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

Óriásrebarbara

Gunnera tinctoria

Tollborzfű

Pennisetum setaceum

Alternanthera philoxeroides

Microstegium vimineum
a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól
A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. § (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.
Az érintett növényfajok:

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

akác

Robinia pseudo-acacia

amerikai kőris

Fraxinus americana

bálványfa

Ailanthus altissima

keskenylevelű ezüstfa

Elaeagnus angustifolia

fekete fenyő

Pinus nigra

erdei fenyő

Pinus silvestris

gyalogakác

Amorpha fruticosa

kései meggy

Prunus serotina

zöld juhar

Acer negundo

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

alkörmös

Phytolacca americana

japánkeserűfű fajok

Fallopia spp.

kanadai aranyvessző

Solidago canadensis

magas aranyvessző

Solidago gigantea

parlagfű

Ambrosia artemisifolia

selyemkóró

Asclepias syriaca

süntök

Echinocystis lobata
a növényvédelmi tevékenységről
A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).
1

A 11. §-át a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

2

A 17. § a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 21. §-át a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 22. §-át a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 23. §-át a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 24. §-át a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

7

A 25. §-át a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 30. §-át a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 34. § (1) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

10

A 37. §-t a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

11

A 38. § a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

12

A 38/A. §-t a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

13

A 40. § (1) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

14

A 41. § a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

15

A 42. §-át a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

16

A 42. § (1) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

17

A 42. § (2) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

18

A 42. § (3) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

19

A 42. § (4) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

20

A 42. § (5) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

21

A 42. § (6) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

22

A 42. § (7) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

23

A 42. § (8) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

24

A 42. § (9) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

25

A 42. § (10) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

26

A 42. § (11) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

27

A 42. § (12) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

28

A 42. § (13) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

29

A 42. § (14) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

30

A 14/A. alcímet (48/A. §-t) a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

31

Az 53. § a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

32

Az 54. §-át a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

33

A 16. alcím címe a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

34

Az 56. § a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

35

Az 57. § (1) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

36

Az 57. § (1a) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

37

Az 57. § (2) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

38

Az 57. § (3) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

39

Az 57. § (4) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

40

Az 57. § (5) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

41

Az 57. § (6) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be. Az 57. § (6) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

42

Az 58. §-t a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

43

Az 59. §-t a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

44

A 60. §-t a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 11. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

45

A 61. § a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

46

A 62. § (1) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

47

A 62. § (1a) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

48

A 62. § (1b) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

49

A 62. § (3) bekezdés a) pontja a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

50

A 62. § (3) bekezdés b) pontja a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

51

A 64. §-át a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be. A 64. §-át a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

52

A 65. § (1) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

53

A 65. § (2) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be. A 65. § (2) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

54

A 65. § (2) bekezdés b) pontja a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

55

A 66. § a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg. A 66. § a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

56

A 67. § a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

57

A 67. § (1) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

58

A 68. § (2) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

59

A 68. § (4) bekezdés b) pontját a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § n) pontja hatályon kívül helyezte.

60

A „19.Településképi bejelentési eljárás” alcím címe a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.

61

A 69. § a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg. A 69. § a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

62

A 70. § a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg. A 70. §-t a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.

63

A 71. § (1) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.

64

A 71. § (2) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.

65

A 72. § (1) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.

66

A 72. § (1a) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.

67

A 72. § (2) bekezdését a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 17. § o) pontja hatályon kívül helyezte.

68

A 72. § (4) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

69

A 73. § (1) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg. A 73. § (1) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

70

A 73. § (2) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg. A 73. § (2) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

71

A 73. § (3) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 24.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg. A 73. § (3) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg. A 73. § (3) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

72

A 73. § (4) bekezdése a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

73

A 2. melléklet a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

74

A 4. mellékletet a Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.