Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete
a helyi közutak forgalmi és eltérő használati rendjének egyes helyi szabályairól
Hatályos: 2022. 07. 02Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete
a helyi közutak forgalmi és eltérő használati rendjének egyes helyi szabályairól
Pilis Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) 48. § (5b) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a Kkt. 3. § (1) bekezdésében, 8. § (1) bekezdés a) pontjának 1. alpontjában, 34. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, - figyelembe véve a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. (IX. 18.) NFM rendeletben foglaltakat - az Önkormányzat törzsvagyonának részét képező, kezelésében lévő helyi közutak és műtárgyak állagának megóvása, a tulajdonában és kezelésében lévő helyi közutak állapotának védelme, illetve a helyi közutakon a biztonságos közlekedés feltételeinek, a környezet nyugalmának és a lakosság pihenéshez való jogának biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A rendelet előkészítésének és megalkotásának célja, hogy a Képviselő- testület a közútkezelői hozzájárulás kiadásának vizsgálata, továbbá a legnagyobb megengedett tehergépkocsi össztömeget meghaladó járművek közlekedésének részleges korlátozása, illetve a sebességkorlátozás bevezetése helyi szabályrendszere kialakítása és működtetése részeként, kialakítsa és megállapítsa az Önkormányzat tulajdonát képező, közterületi rendeltetésű út (a továbbiakban: helyi közút) forgalmi rendjének egyes helyi szabályait, ezen belül az Önkormányzat tulajdonát képező belterületi úthálózat minőségének megőrzéséhez, védelméhez szükséges eljárásrendet, továbbá a belterületi úthálózat minőségéhez kapcsolódó, nem jogkövető magatartással összefüggő szankcionálás rendjét, a magánkezdeményezésre történő beavatkozások szabályait.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet személyi hatálya Pilis Város Önkormányzatának tulajdonát képező, vagy kezelésében lévő helyi közutat igénybe vevő, bármely természetes személyre, jogi személyre továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra kiterjed, - arra tekintet nélkül, hogy a magánszemély, vagy jogi személy saját érdekkörében eljárva, vagy haszonszerzés céljából, vagy közhasznú feladatai ellátása céljából végez, - a helyi közút igénybevételével összefüggő tevékenységet, vagy tanúsít magatartást.
(2) A rendelet tárgyi hatálya Pilis Város Önkormányzata tulajdonát képező, kezelésében lévő a közúti közlekedés célját szolgáló, közterületi rendeltetésű földrészletére terjed ki, függetlenül annak (ún. terület felhasználási célja szempontjából) belterületi, vagy külterületi lehatárolására.
(3) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed minden 5,5 tonna súlyhatárt meghaladó megengedett legnagyobb összegű tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra és lassú járműre.
(4) A rendelet területi hatálya Pilis közigazgatási területe.
(5) Pilis Város közigazgatási területén a tehergépkocsi össztömeg korlátozás alá tartozó járművel, kizárólag Pilis Város Önkormányzata által kiállított behajtási engedély birtokában lehet közlekedni.
(6) A (4) bekezdés szerinti területi hatály nem terjed ki:
a) a fegyveres erők, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, a katasztrófavédelem, valamint a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal szervezete által üzemben tartott,
b) a katasztrófa elhárítást, megelőzést és segítségnyújtást végző,
c) a műszaki és baleseti mentést ellátó,
d) a kommunális feladatot ellátó (ideértve a településtisztasági szolgáltatásokhoz, települési hulladékok kezeléséhez, köztisztasági tevékenységhez, valamint közüzemi hibaelhárításhoz használt), kivéve a szennyvíziszap szállító és a települési folyékony hulladék szállító
e) az út-, vagy közműépítést, illetve az út, vagy közmű fenntartást, javítást vagy tisztítást végző,
f) a külön jogszabályban meghatározott postai szolgáltatást végző,
g) Pilis Város Önkormányzatának tulajdonában lévő, lízingelt vagy tartósan bérelt
gépjárművekre.
(7) A rendelet szabályozza az engedély nélkül tárolt, üzemképtelen járművekkel kapcsolatos eljárást.
3. Értelmező rendelkezések, fogalom meghatározások
3. § E rendelet alkalmazásában
1. út: a Kkt. 47. § 7. pontja szerinti terület;
2. helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő közút, valamint megállapodással az Önkormányzat kezelésébe adott út;
3. járda: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (továbbiakban: KRESZ) 1. számú függelék b) pontja szerinti útrész;
4. úttest: a KRESZ 1. számú függelék c) pontja szerinti útrész;
5. kerékpárút: a Kkt. 47. § 16. pontja szerinti közút;
6. gyalogút: a Kkt. 47. § 17. pontja szerinti közút;
7. gyalog- és kerékpárút: a KRESZ 1. számú függelék h/1.) pontja szerinti út;
8. korlátozott forgalmú övezet (zóna): a KRESZ 14. § (1) bekezdés z/2. pontjában meghatározott táblával jelölt olyan közút, ahol a táblán megjelölt súlyhatárt meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel közlekedni tilos;
9. útburkolat: az úttestnek, a járdának, a kerékpárútnak, a gyalogútnak, továbbá a gyalog- és kerékpárútnak az ideiglenes vagy végleges szilárd szerkezete (kockakő, betonkő, kő, műkő, aszfalt stb. az alappal és az ágyazattal együtt);
10. az út (közút) műtárgya: a Kkt. 47. § 9. pontja szerinti műtárgy;
11. az út tartozéka: a Kkt. 47. § 10. pontja szerinti tartozék;
12. útcsatlakozás: a Kkt. 47. § 14. pontja szerinti közúthoz való csatlakozás;
13. forgalomtechnikai létesítmény: a forgalomirányító fényjelző készülék, a közúti jelzőtábla, az útburkolati jel, jelzőtest, a KRESZ 20. §-ában meghatározott „egyéb közúti jelzés”, a várakozást gátló eszköz (pl. pillér, korlát), valamint a forgalomirányító jelzésrendszer alépítménye (csőhálózat, akna);
14. helyi közút közlekedési célú igénybevétele: a helyi közúton járművel való közlekedés (ideértve a járművel való megállást és a várakozást is), illetve a gyalogosközlekedés;
15. helyi közút közlekedési célú rendkívüli igénybevétele: a helyi közút közlekedési célú igénybevétele olyan járművel, amely a külön jogszabályban meghatározott legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést, illetve méretet meghaladja, illetve a külön jogszabályban meghatározott korlátozott forgalmú övezetben, védett övezetben levő közút és korlátozott forgalmú közút közlekedési célú igénybevétele olyan járművel, amely e külön jogszabály értelmében a korlátozott forgalmú övezetben, védett övezetben levő közutat és a korlátozott forgalmú közutat nem vehetné igénybe;
16. közmű: a közterületen, az alatt vagy felett elhelyezett közművezeték - ideértve annak külön jogszabály által meghatározott biztonsági övezetét is -, és anyagszállításra, adatátvitelre vagy erőátvitelre szolgáló egyéb vezeték, a hozzá tartozó műszaki létesítményekkel;
17. Közútkezelő: a Képviselő-testület;
18. Forgalomtechnikai kezelő: Pilis teljes közforgalomnak megnyitott közúthálózata tekintetében a Képviselő-testület;
19. közterület: a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) pontja szerinti terület;
20. az út határa: a Kkt. 47. § 12. pontja szerinti külső szél;
21. az út területe: a Kkt. 47. § 13. pontja szerinti földrészlet;
22. közterületi járműtárolás:
a) 3,5 t össztömeget meghaladó tehergépkocsi, nyerges vontató, autóbusz, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, járműszerelvény, pótkocsi, félpótkocsi, vontató, munkagép közterületen történő, nem rendeltetésszerű használatából eredő 1 órát meghaladó elhelyezése;
b) hatósági jelzés nélküli jármű, valamint üzemképtelen jármű közterületen 24 órát meghaladó elhelyezése.
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
4. Közútkezelői hozzájárulások és közútkezelői intézkedések
4. § (1) Közútkezelői hozzájárulás kiadása szükséges:
a) helyi közúton, közterületen végzendő, az Ör-ben meghatározott munka végzése esetén.
b) helyi közúton, közterületen meghatározott jármű közlekedése, vagy időleges, tartós jellegű ott tartózkodása esetén.
(2) A közútkezelői hozzájárulás kiadására a Képviselő-testület jogosult.
(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésében meghatározott hatáskörét – a hozzá tartozó feladatkörrel együtt – a település polgármesterére ruházza át.
(4) A közútkezelői hozzájárulás kiadására irányuló önkormányzati hatósági eljárás részeként,
5. § Közútkezelői hozzájárulás szükséges:
a) A közút állagát érintő beavatkozás elvégzéséhez.
b) A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez (felbontásához, alatta vagy felette más építmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedés célú elfoglalásához).
c) Veszélyes árut szállító jármű közlekedéséhez.
d) A közút melletti ingatlan birtoklásával, használatával összefüggő épület, építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltozásához, ha az befolyásolja a közút rendeltetés szerinti használatát.
e) A közút melletti ingatlanon történő építkezés esetén is, ha a közút melletti építkezéshez az építtető, vagy tulajdonos a közterületet anyagtárolásra, vagy anyagok beszállítására kívánja igénybe venni.
f) Útcsatlakozás létesítéséhez.
g) A közút műtárgynak minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe, a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetéséhez.
h) A Helyi Építési Szabályzatban illetve szabályozási tervben szereplő közlekedési- és közműterületen belül, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez.
i) Külterületen a közút határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez, vagy kivágásához.
j) Közterületbe 10 cm-en túl benyúló előtető, árnyékolószerkezet, építőipari védőtető elhelyezéséhez, használatához.
k) Üzlet előtti árusításhoz, terasz kialakításához, használatához.
l) Árusító asztal, pult, kézikocsi, büfékocsi elhelyezéséhez, használatához.
m) Őstermelői igazolvánnyal arra kijelölt helyen virágárusításhoz.
n) Idényjellegű, ünnepekhez kapcsolódó árusítás (fenyőfa, szilveszteri kellék, kézműves termékek, stb.).
o) Mozgóbolthoz, mozgóárusításhoz.
p) Utcaművész, képzőművészeti tevékenységhez.
q) Tüzelőanyag 48 órán túli tárolásához (fa, szén, göngyöleg, stb.).
r) Üzemképtelen vagy hatósági jelzés nélküli gépjármű elhelyezéséhez.
6. § Behajtási engedély kiadásának vizsgálata esetén, amennyiben az ügyfél a kérelem benyújtásakor nem tudja megadni a jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának adatait és a jármű forgalmi rendszámát, akkor az ún. behajtási engedély kizárólag akkor érvényes, ha a kiadott engedélyre az igénybevétel megkezdése előtt a rovatokat géppel, vagy tintával kitöltötték.
7. § A közútkezelői hozzájárulás kiadásánál mérlegelni kell a közúti forgalom lefolyására, biztonságára és a közút állagára gyakorolt hatást.
8. § A Közútkezelő nevében eljáró szervezeti egység, valamint a Közterület-felügyelet a kiadott, közútkezelői hozzájárulásokról, behajtási engedélyekről nyilvántartást vezet.
BEHAJTÁSI ENGEDÉLY
5. Behajtási engedély, tehergépkocsi össztömeg korlátozás
9. § A behajtási engedély a jármű időleges ott tartózkodása legfeljebb az engedélyezett tevékenység végzésére, kifejtésére szolgáló időtartamra szólhat.
10. § A össztömeg korlátozással érintett helyi közutakon, az 5,5 tonnát meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű - behajtási engedély birtokában sem – nem parkolhat, oda kizárólag célforgalomként hajthat be és a tevékenység ellátása (kifejtése, tanúsítása) után, az érintett közutat el kell hagynia.
11. § Pilis Város Önkormányzata egyes helyi közutakra vagy a helyi közutak egyes szakaszaira 5,5 tonna tehergépkocsi-össztömeg korlátozást rendel el. A „Tehergépkocsi össztömeg korlátozás – a táblán megjelölt 5,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsi össztömegű járművel, járműszerelvénnyel közlekedni tilos” közúti jelző táblák hatálya alá az alábbi utak tartoznak:
a) A rendelet területi hatálya Pilis közigazgatási területén a „Tehergépkocsi össztömeg korlátozás – a táblán megjelölt 5,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsi össztömegű járművel, járműszerelvénnyel közlekedni tilos” közúti jelző táblák hatálya alá tartozó valamennyi belterületi és az 1. melléklet szerinti külterületi helyi közútra, útszakaszokra terjed ki.
6. Eljárási rendelkezések
12. § (1) A behajtási engedély kiadása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, a 3. számú melléklet szerinti tartalommal, egy adott járműre vonatkozóan, a jogosultság feltételeinek egyidejű igazolásával a jármű üzembentartója (vagy tulajdonosa) nyújthatja be, valamint a (3) bekezdés c) pontjában foglaltak esetén az építtető (a továbbiakban együttesen: kérelmező).
(2) Behajtási engedély egy adott járműre adható ki, a rendelet által előírt feltételek fennállásának megfelelő igazolása esetén. Amennyiben egy kérelmező több járműre vonatkozóan nyújt be külön-külön behajtási engedély iránti kérelmet, úgy a kiadás feltételeinek fennállását mindegyik járműre vonatkozóan külön kell igazolnia. Megfelelő igazolás esetén minden járműre külön behajtási engedélyt kell kiadni.
(3) Behajtási engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelemben megjelölt ingatlan kizárólag helyi közúton közelíthető meg és
a) a járművel a kérelemben megjelölt ingatlanhoz, vagy onnan árut szállítanak, és az áru szállítása, be- és kirakodása másként nem oldható meg, vagy
b) az engedély kiadásával érintett jármű forgalmi engedélyében az üzembentartó (vagy tulajdonos) székhelye, illetve telephelye a kérelemben megjelölt ingatlan és az ingatlanon belül a kérelmezett jármű elhelyezhető (figyelembe véve az egyidejűséget), vagy
c) jogszerűen építési, felújítási, bontási munkát végeznek és az építő- és egyéb anyagok odaszállítása, illetve bontási anyagok elszállítása másként nem oldható meg.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a kérelmezőnek kérelme benyújtásakor megfelelően igazolni kell. Az igazolásként benyújtandó dokumentumok a kérelem mellékletei.
(5) A (4) bekezdés szerinti igazolás akkor megfelelő, ha a kérelmező a (3) bekezdésben foglalt tényekre vonatkozó eredeti okiratokat a kérelem benyújtásakor az ügyben eljáró ügyintézőnek bemutatja - másolat készítése és kezelése céljából, - vagy a kérelméhez az eredeti okiratok hitelesített másolatát mellékeli.
13. § Behatási engedély iránti kérelemben pontosan meg kell jelölni:
a) a kérelmező nevét, lakcímét, illetve székhelyét, telephelyét,
b) jogi személy esetében a kérelmező elnevezését, székhelyét, telephelyét, adóigazgatási számát, cégjegyzék számát, a képviselő nevét és elérhetőségét,
c) az érintett utcát, utcákat vagy útszakaszt, területet, amelyre vonatkozóan a kérelmező az engedély kiadását kéri,
d) a megközelítendő ingatlan pontos meghatározását (utca, házszám, helyrajzi szám),
e) a 12. § (3) bekezdésében meghatározott valamely feltétel fennállását, és azt röviden meg kell indokolni,
f) a kezdő napot és a vég időpontot (időtartamot), amelyre vonatkozóan a behajtási engedélyt kéri,
g) a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát). Amennyiben a járművet – a vonatkozó jogszabályok szerint – nem kell ellátni hatósági jelzéssel, úgy azt más azonosításra alkalmas módon kell meghatározni.
h) a kérelem elbírálásához szükséges adat a járműnek a megengedett legnagyobb össztömege és az, hogy a jármű mely járműkategóriába tartozik.
7. Az engedély kiadása
14. § (1) A Képviselő-testület a behajtási engedélyek kiadására, használatuk jogosultságának felülvizsgálatára, az engedélyek visszavonására vonatkozó hatáskört a polgármesterre ruházza át.
(2) A polgármester a kérelmet megvizsgálja, és a beérkezésétől számított 8 napon belül elbírálja.
(3) A behajtási engedély tartalmazza:
a) a jármű pontos megjelölését forgalmi rendszámmal vagy más, azonosításra alkalmas módon,
b) a forgalmi engedélyben üzembentartóként (tulajdonosként) feltüntetett személy nevét és lakóhelyét (székhelyét),
c) a rendelet azon rendelkezését, mely alapján az engedély kiadásra került,
d) az engedély érvényességi idejét, kezdő- és végidőpontját év, hónap, nap és óra megjelöléssel,
e) a tehergépkocsi össztömeg korlátozással érintett út, útszakasz meghatározását, az érintett utak felsorolását, melyre az engedély érvényes.
(4) A behajtási engedély kiadásakor a Közútkezelő, az adott közútra helyreállítási kötelezettséget írhat elő, - amelynek teljesítését az Önkormányzat – munkaszervezete, a Polgármesteri Hivatal, valamint a Közterület-felügyelet útján – ellenőrzi.
(5) A behajtási engedélyt két példányban kell kiállítani, amelyből
1. példány: a kérelmező példánya,
2. példány: az ügyirat része.
(6) A behajtási engedély szigorú elszámolású nyomtatvány.
(7) A behajtási engedély szennyvíziszap szállító és települési folyékony hulladék szállító gépjárműre kizárólag 6:00-22:00 óra közötti időszakra és munkanapra adható ki. Az engedélyben fel kell tüntetni: „kizárólag munkanapokon érvényes 6:00-22:00 óra között”.
8. Az engedély érvényességi ideje
15. § (1) Az engedély az alábbi időtartamra adható ki:
a) 1 napra,
b) 5 napra,
c) 15 napra,
d) 30 napra,
e) 180 napra,
f) 360 napra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartamra meghatározott díjak egymást követő naptári napokban értendőek, a naptári napban meghatározott időtartam az adott napon 6 órától 18 óráig érvényes, kivéve, ha az engedély kiadása a benyújtás napján történik. Ebben az esetben a kiadás aláírásának időpontja (óra és perc feltüntetésével).
(3) A (2) bekezdés szerinti időtartamtól eltérően, kivételes és indokolt esetben, a tevékenység pontos megjelölésével 0 órától 24 óráig érvényes az engedély érvényeségi ideje.
(4) Az engedély az (1) bekezdésben meghatározott érvényességi időn belül érvénytelenné válik, ha az engedély kiadásának az e rendeletben meghatározott feltételi már nem állnak fenn. Erről az engedély kiadóját – az engedély egyidejű leadásával – haladéktalanul értesíteni kell.
9. Az engedély kiadásának egyéb feltételei
16. § (1) Amennyiben a kérelmező 10 tonna feletti megengedett legnagyobb tehergépkocsi össztömeget meghaladó gépjárművek esetében nyújt be behajtási engedély iránti kérelmet a helyi építési szabályzat szerinti lakóövezetben – a rendelet hatályba lépését megelőzően – létesült telephelyre vagy gépjármű ingatlanon való tárolásra behajtási engedély csak a rendelet hatályba lépését követően 1 évig adható ki.
(2) Amennyiben a kérelmező 20 tonna feletti megengedett legnagyobb tehergépkocsi össztömegű gépjármű esetében nyújt be behajtási engedély iránti kérelmet és telephelye az adott gépjármű tárolására alkalmas, csak abban az esetben jogosult a helyi közutak igénybevételére, ha a gépjármű üresen, rakomány nélkül hajt be a helyi közutakra.
(3) Amennyiben a kérelmező 30 tonna feletti megengedett legnagyobb tehergépkocsi össztömegű gépjármű esetében nyújt be behajtási engedély iránti kérelmet, - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag egy napra adható amennyiben telephelye vagy az áruszállításra kérelmezett ingatlan nem Pilis Város közigazgatási területén van.
(4) Amennyiben a kérelmező 30 tonna feletti megengedett legnagyobb tehergépkocsi össztömegű gépjármű esetében nyújt be behajtási engedély iránti kérelmet áruszállításra, csak abban az esetben kaphat engedélyt, ha csak egy helyi közutat érint az útvonal és max. 50 méteres szakaszt kell igénybe vennie.
10. Az engedély felülvizsgálata és visszavonása
17. § Az engedély ellenőrzésére jogosult szervek (rendőrség, közterület-felügyelő) kezdeményezésére a polgármester az érvényes engedélyt felülvizsgálhatja és amennyiben indokolt visszavonhatja.
11. Az engedély használata
18. § (1) A behajtási engedély csak az engedélyben feltüntetett forgalmi rendszámú járművel történő behajtásra használható fel.
(2) Az engedély eredeti példányát a jármű vezetőjének a járművel a tehergépkocsi össztömeg korlátozással érintett területen történő közlekedés során magánál kell tartania és az ellenőrzést végző személynek át kell adnia.
(3) Az engedélyről tilos másolatot készíteni.
19. § (1) Az engedély jogosultjának kérelmére a megrongálódott engedélyt – annak leadásával egyidejűleg – az önkormányzat díjmentesen kicseréli.
(2) Az engedély elvesztését, ellopását, megsemmisülését 3 munkanapon belül be kell jelenteni az engedélyező hatóságnál és az engedély pótlására kérelmet kell benyújtani. A pótlás díjmentes.
20. § (1) A helyi közútban bizonyíthatóan az engedélyes gépjármű által okozott károk helyreállítása annak a kötelessége, akinek a nevére az önkormányzat az engedélyt kiállította.
(2) A helyreállítást a károkozást követő 15 napon belül kell elvégezni.
(3) A helyreállítás szakszerűségét és a közterület állapotát a Közútkezelő és a Közterület-felügyelet ellenőrzi.
12. Jogkövetkezmények
21. § (1) Az e rendeletben meghatározott szabályok betartását a rendőrég és a közterület-felügyelő ellenőrzi.
(2) Tiltott, közösségellenes magatartást követ el, aki Pilis Város közigazgatási területén a súlykorlátozással érintett "5,5 tonna tehergépkocsi össztömeg korlátozott forgalmú övezetekbe (zónákba)”, behajtási engedély nélkül, 5,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel behajt.
(3) Az e rendeletben foglalt rendelkezések megszegőjével szemben Pilis Város Polgármestere –átruházott hatáskörében eljárva – alkalmanként százötvenezer forintig terjedő pénzbírság megfizetését rendeli el.
(4) A behajtási engedély meglétét, illetve érvényességét a Közterület-felügyelet és a Rendőrség ellenőrizheti, vizsgálhatja.
(5) Aki behajtási engedélyt tevékenysége megkezdése előtt nem szerzi be, az a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti és közigazgatási bírsággal sújtható.
(6) Amennyiben a behajtási engedély jogosultja a behajtási engedélyben megjelölt össztömegnél súlyosabb járművel közlekedik, akkor a Közútkezelő a közúti közlekedési feladat- és hatáskört gyakorló szerv területileg illetékes hatósága felé kéréssel fordul pótdíj megfizettetése végett.
(7) Amennyiben a behajtási engedély jogosultja vagy attól eltérő személy a behajtási engedélyben előírtakat megszegi, vagy behajtási engedély nélkül behajt, várakozik, illetve tartózkodik a tehergépkocsi össztömeg korlátozással érintett helyi közúton a Közútkezelő, vagy megbízottja kezdeményezi az ügyben illetékes, eljáró közúti közlekedési feladat- és hatáskört gyakorló szervnél a közigazgatási bírság kiszabását.
KÖZÚTKEZELŐI HOZZÁJÁRULÁS
13. Helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele
22. § A Képviselő-testület a közútkezelői hozzájárulás kiadására, használatuk jogosultságának felülvizsgálatára, a hozzájárulás visszavonására vonatkozó hatáskört, - kivéve az 5. § f) pontjába tartozó esetben, - a polgármesterre ruházza át. A közútkezelői hozzájárulás egyben tulajdonosi hozzájárulás is, kivéve az 5. § f) pontjában szereplő esetben.
23. § (1) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele iránti kérelmet a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet (továbbiakban: Kki. rendelet) 4. számú melléklete szerinti adattartalmat is magában foglaló, a helyi sajátosságra figyelemmel kiegészített, e rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás megadására irányuló kérelemhez csatolni kell – az igénybevétel céljához igazodó értelemszerű eltérésekkel - a Kki. rendelet 6. § (2) bekezdésében és 7. §-ában meghatározott adatokon és dokumentumokon túl, a Kki. rendelet 7/A. § (1) bekezdésében – szükség szerint egyéb dokumentáció és adat becsatolásának kérésére - adott felhatalmazás alapján
a) a kivitelezési tervet;
b) a tervező vagy a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezési tervet minden érintett közmű és közmű-jellegű hálózat üzemeltetőjével egyeztette, és a megoldás megfelel az egyeztetés eredményének, továbbá a jogszabályi és egyéb előírásoknak;
c) a munkával érintett közműcégeknek a kivitelezési tervre rávezetett, aláírt és pecséttel ellátott nyilatkozatát arról, hogy a tervben foglaltakra vonatkozóan észrevételük nincs;
d) a vasúti pálya, illetve közúti vasúti pálya kezelőjének nyilatkozatát;
e) a részletes építési ütemtervet;
f) az építési munkák által érintett közúthoz kapcsolódó zöldterület megóvására irányuló, valamint az építési munkák során elkerülhetetlenül károsodó zöldterület helyreállítása érdekében teendő intézkedések ismertetését;
g) a helyi közúthoz a vele határos ingatlanról útcsatlakozás létesítéséhez csatolni kell a részletes műszaki leírást, az igénybeveendő határos ingatlanra vonatkozó tulajdonjogának igazolását vagy a tulajdonos (kezelő) hozzájárulását az útcsatlakozás létesítéséhez;
h) a helyi közút területét érintő területbontással járó munkához csatolni kell
ha) a terület helyreállítójának nyilatkozatát arról, hogy a helyreállítást a munkaárok feltöltése után haladéktalanul megkezdi, és folyamatos munkával befejezi;
hb) a tervező vagy kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezési tervet a szakhatóságokkal egyeztette és a műszaki megoldás megfelel az általános érvényű és az eseti hatósági előírásoknak;
hc) a helyreállítás alkalmazandó technológiájának leírását;
hd) a munkálatok folyamán kitermelt és elszállítandó föld, illetve építési és bontási törmelék tervezett lerakóhelyének pontos megjelölését dokumentálva;
he) fényképfelvételt a munkával érintett területről.
(3) Nincs szükség közútkezelői hozzájárulásra a helyi közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele esetén. Ez esetben alkalmazni kell a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 28. §-ában és 29. §-ában foglaltakat.
(4) Az Kki. rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igénybevételt feltüntető tervben rögzített területen kívül további terület a munkavégzéshez csak a Közútkezelő külön hozzájárulása alapján vehető igénybe.
(5) A Közútkezelő hozzájárulásában előírhatja, hogy a hozzájárulás jogosítottja köteles a munkavégzés helyszínén kihelyezett táblán a munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról tájékoztatást adni.
(6) Közútkezelői hozzájárulást területbontással járó mélyépítési munkák végzésére csak erre jogosult kivitelező részére lehet kiadni.
(7) Burkolatbontással járó munkához november hó 15-e és március hó 15-e közötti időszakra közútkezelői hozzájárulás csak rendkívüli esetben adható. Ennek tekinthető, ha a várható időjárási viszonyok a munkát megengedik, és a hozzájárulás jogosultja kötelezettséget vállal a téli munkavégzés feltételeinek a biztosítására.
(8) A közútkezelői hozzájárulás egyben munkakezdési hozzájárulás is, amennyiben a kérelmen fel vannak tüntetve
a) a kivitelező adatai és a kivitelező aláírása,
b) a munkakezdés napja
c) az ideiglenes helyreállítás napja,
d) a végleges helyreállítás napja,
e) a munkakezdés előtti állapotról szóló fényképfelvétel.
(9) Amennyiben a (8) bekezdésben felsoroltak hiányoznak a kérelemről, úgy a munkakezdési hozzájárulást külön meg kell kérni a munkák megkezdését megelőző 8. napig. Munkakezdési hozzájárulás nélkül munkát végezni tilos.
24. § A Közútkezelő a hozzájárulást megtagadhatja Kki. rendelet 6. § (3) bekezdésében foglaltak esetén.
25. § (1) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díj összegét – e rendelet 4. számú mellékletében foglalt díjtételek és szorzók alkalmazásával – a Közútkezelő állapítja meg. A megállapított díj az Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára átutalással vagy csekken fizethető meg. A fizetendő díj összegét százforintos kerekítéssel kell megállapítani, de a legkisebb díj nem lehet kevesebb 1.000,- Ft-nál. A díjhoz kapcsolódóan megfelelően alkalmazni kell a Kki. rendelet 6. § (6) bekezdésében foglaltakat.
(2) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díj esedékességére, mértékére és a nem közlekedési célú igénybevétel megkezdésére a Kki. rendelet 6. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) Nem kell díjat fizetni a Kki. rendelet 6. § (4) bekezdés második mondatában szabályozott esetben.
(4) A helyi közút közútkezelői hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele esetén fizetendő pótdíjra a Kki. rendelet 6. § (7)-(9) bekezdése az irányadó.
(5) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díjat a munkakezdéstől számítottan az ideiglenes helyreállítás befejező napjáig és a munkaterület visszaadásáig kell számítani, ami minimum egy nap lehet. Amennyiben a hozzájárulásban megjelölt határnapig a kivitelező vagy az engedélyes a munkaterületet nem adja vissza és a munkaterületet ideiglenesen vagy véglegesen nem állítja helyre, úgy minden késedelmes nap után meg kell fizetnie a hozzájárulásban megállapított napi díjat. Amennyiben a késedelem a 30 napot meghaladja, úgy minden további késedelmes nap után meg kell fizetnie a kivitelezőnek vagy az engedélyesnek a hozzájárulásban megállapított napi díj kétszeresét.
(6) Amennyiben a hozzájárulásban megjelölt határnapig a kivitelező vagy az engedélyes a munkaterület végleges helyreállítását nem fejezi be és a befejezésről írásban nem értesíti a Közútkezelőt, úgy minden késedelmes nap után meg kell fizetnie a hozzájárulásban megállapított napi díjat. Amennyiben a késedelem a 30 napot meghaladja, úgy minden további késedelmes nap után meg kell fizetnie a kivitelezőnek vagy az engedélyesnek a hozzájárulásban megállapított napi díj kétszeresét.
(7) A Közútkezelő jegyzőkönyvben rögzíti a hozzájárulásban foglalt kötelezettségek teljesítésének tényét. A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a felvétel időpontját és helyét,
b) az ellenőrzést végző személyét,
c) a helyszín leírását, fényképfelvételt,
d) megállapítást a helyreállítás befejezéséről,
e) az 1 éves utóellenőrzést a helyreállítás megfelelőségéről.
(8) Nem kell díjat fizetni abban az esetben, ha az engedélyes olyan fejlesztést hajt végre (pl. járdaépítés/felújítás, csapadékvíz elvezető/gyűjtő/szikkasztó kialakítása, stb.) amely a köz érdekében történik és a megvalósítása a 30 napot nem haladja meg. Amennyiben a fejlesztés a kezdéstől számított 30 napon belül nem fejeződik be, úgy minden további nap után a 4. számú melléklet szerinti díjat az engedélyesnek meg kell fizetnie.
14. Magánkezdeményezésre történő beavatkozásokra vonatkozó előírások
26. § (1) Az ingatlan tulajdonosa az ingatlan előtt húzódó közterületet - annak jellegét meg nem változtatva és a közterület tulajdonosától kapott előzetes engedély birtokában - gondozhatja, átépítheti, korszerűsítheti.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt tevékenységet követően a közterületet a tulajdonosa későbbiekben a közút fenntartása során karbantartja, gondozza, felújítja, korszerűsíti, vagy azon fejlesztést hajt végre, azt az (1) bekezdésben foglalt munkálatok műszaki tartalmától történő eltérés esetén az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt tevékenységet követően a közterületet a tulajdonosa későbbiekben a közút fenntartása során a növényzetet karbantartja, gondozza, felújítja, vagy azon átalakítást hajt végre, azt az (1) bekezdésben foglalt telepítési munkálatok, azok tartalmától történő eltérés esetén az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(4) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltak megkezdéséig az ingatlan tulajdonosnak gondoskodnia kell a fenntartási munkákkal érintett, általa a közterületre kihelyezett építmények, burkolóanyagok, építőanyagok, növényzet eltávolításáról, a közterületről való elhelyezésről. Amennyiben a munkák megkezdéséig az eltávolítás nem történik meg, a bekövetkezett változás miatt költség vagy kártérítési igénnyel nem élhet a Közútkezelő felé.
27. § Az ingatlan tulajdonosa az ingatlan előtt húzódó közterület - annak jellegét meg nem változtatva és a közterület tulajdonosától kapott előzetes engedély birtokában – átépítésekor, korszerűsítésekor köteles a 2. melléklet szerinti műszaki előírásokat betartani, mintaszelvények szerinti munkákat tervezni és a kivitelezés során megvalósítani a közútkezelői hozzájárulásban előírtaknak megfelelően.
15. Üzemképtelen jármű közterületi járműtárolásának szabályai
28. § (1) Közterületen üzemképtelen, a közúti közlekedésre alkalmatlan járművek, jármű szerelvények vagy munkagépek (továbbiakban: jármű) kizárólag engedéllyel, legfeljebb 30 napig tárolható. Ezt meghaladó időtartamon túl nem tárolhatók.
(2) Ha a jármű csupán azért minősül üzemképtelennek, mert hatósági engedéllyel, vagy jelzéssel nem rendelkezik, azt főútvonalon, mellékútvonalon, közterületen nem szabad tárolni, elszállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. E rendelkezések megszegésével a közúton tárolt járművet a rendőrség - a tulajdonos költségére - eltávolíttathatja.
16. Kivitelezési előírások
16.1. Az ideiglenes forgalomszabályozási terv, ideiglenes forgalmi rend kialakítása
29. § (1) A helyi közúton végzett, vagy a helyi közutat érintő munkák kivitelezésének ideje alatt a forgalmat a Közútkezelő által jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási tervben foglaltak alapján kell fenntartani. Az ideiglenes forgalomszabályozási terv tartalmára a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet (továbbiakban: Kvmef. rendelet) vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(2) A Közútkezelő az ideiglenes forgalomszabályozási terv jóváhagyása során előírhatja, hogy az ideiglenes forgalmi rend tényleges bevezetését helyszíni bejárásnak kell megelőznie.
(3) A helyi közúton végzett munkálatok ideje alatt az ideiglenes forgalmi rendhez tartozó forgalomtechnikai eszközök üzemeltetése a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának feladata és felelőssége.
(4) Az ideiglenes forgalmi rend érdekében újonnan elhelyezett forgalomirányító jelzőlámpákat, valamint közúti jelzőtáblákat - azok jelzéseinek életbeléptetéséig - át nem látszó anyaggal teljesen le kell takarni. Hasonló módon kell letakarni, vagy le kell szerelni az ideiglenes forgalmi rend időtartamára azokat a közúti jelzőtáblákat, amelyeknek a jelzései az ideiglenes forgalmi rend időszakában nem érvényesek.
(5) Az ideiglenes forgalmi rendhez tartozó útburkolati jelek sárga színűek, szükség esetén ragasztott kivitelűek.
(6) A jelzőtáblák kivételesen hordozható kivitelű oszlopokra is helyezhetők. Az ellentétes értelmű közúti jelzőtáblákat ebben az esetben is letakarással vagy leszereléssel kell érvényteleníteni.
(7) Azokat a járműveket, amelyek a tilalmi jelzőtáblák ellenére az ideiglenesen lezárt útszakaszon (járdán) tartózkodnak, és ezáltal a munkát akadályozzák, a közútkezelői hozzájárulás jogosultja a járműtulajdonos költségére a munkavégzés helyéről - a rendőrség közreműködésével - elszállíttathatja.
(8) A munkavégzés során az általános forgalomtechnikai üzemeltetői és technológiai előírásokat is be kell tartani.
(9) Az ideiglenes forgalmi rend a munkavégzés folyamán csak a Közútkezelő hozzájárulásával változtatható meg. A közútkezelői hozzájárulás jogosultja köteles az ideiglenes forgalmi rendet megváltoztatni, ha azt a Közútkezelő előírja.
(10) Ha az útlezárás kerékpárutat és járdát (is) érint, az ideiglenes forgalmi rend kialakítása során ki kell jelölni a kerékpárosok és gyalogosok által használható ideiglenes útvonalat is.
16.2. Helyi közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele
30. § (1) A helyi közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele esetén az igénybe vevő a munkálatok megkezdését, annak várható befejezési időpontját, a rendkívüli igénybevétel okának meghatározásával a munkakezdés időpontját megelőzően lehetőleg 12 órán belül, ha ez a rendkívüli igénybevétel jellegéből kifolyólag nem lehetséges, akkor a munka megkezdését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a Közútkezelőnek. A bejelentést igazoló dokumentumot a munkavégzés ideje alatt a helyszínen kell tartani.
(2) Ha a helyi közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele, az útburkolat helyreállítását is beleértve, 72 órán belül nem fejezhető be, az igénybe vevő köteles a munka folytatásához a Közútkezelő közútkezelői hozzájárulását megkérni a 23. § szerinti nyomtatványon, és a munkát a Közútkezelő által meghatározott feltételek figyelembe vételével végezni.
16.3. A munkaterület
31. § A közútkezelői hozzájárulás jogosultjának a kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodnia kell arról, hogy a munkaterületen a vonatkozó jogszabályokat, a szabványokat, az útügyi műszaki előírásokat és irányelveket, továbbá a Közútkezelő által előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezéseket betartsák. Az erre vonatkozó közútkezelői hozzájárulást a munkaterületen kell tartani.
16.4. A munkaterület és a forgalom elválasztása
32. § (1) A közúton végzett munkákkal érintett munkaterületet a forgalomtól - Kvmef. rendeletben meghatározottak és a Közútkezelő által jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási terv szerint - el kell választani. Ennek megfelelően a munkaterületre előjelzéssel fel kell hívni a figyelmet, és azt közúti jelzéssel meg kell jelölni.
(2) A gyalogosok, a mozgáskorlátozottak, valamint a megkülönböztetett jelzést használó gépjárművek biztonságos közlekedését, a célfuvarok teljesítését, a települési szilárd és folyékony hulladék elszállítását, továbbá az ingatlanokra, üzletekbe való bejárás lehetőségét a helyi közúton a munkavégzés ideje alatt is biztosítani kell.
(3) A közúti útelzárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemeinek meg kell felelniük a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglalt követelményeknek.
(4) A forgalom számára fenntartott területen munkagép, anyagszállító jármű nem tartózkodhat és anyag nem tárolható.
(5) A helyi közút munkaterületnek engedélyezett része foglalható el csak a munkavégzés, munkagép és anyagszállító jármű elhelyezése, továbbá anyagtárolás céljából.
16.5. A munka megkezdése és végzése
33. § (1) Bontással járó munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez és az előírt határidőre történő befejezéséhez minden feltételt biztosítottak.
(2) A munka folyamatos végzésének feltételei akkor biztosítottak, ha
a) az előírt engedélyek és hozzájárulások megvannak;
b) a munka gyors ütemű végrehajtásához szükséges anyag, munkaerő és fuvareszköz rendelkezésre áll;
c) a munka befejezését követően az útburkolat végleges helyreállításának feltételei fennállnak.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését a közútkezelői hozzájárulás jogosultja a Közútkezelő felhívására igazolni köteles.
(4) A főútvonalon vagy a városképi szempontból egyébként kiemelt területen folyó jelentősebb és huzamosabb ideig, azaz egy hónapnál hosszabb ideig tartó építés esetén a vonatkozó útügyi műszaki előírás szerint útépítési adatközlő táblát kell elhelyezni.
34. § (1) A munkavégzés során biztosítani kell a közművek és a forgalomtechnikai létesítmények megközelíthetőségét. A közmű-létesítmények felszíni szerelvényeit szabadon kell hagyni.
(2) A bontási munkákat, kézi feltárással történő kivitelezés esetén is, különös óvatossággal kell elvégezni.
(3) Földmunka esetén a munkaárok fát 2 méternél jobban nem közelíthet meg. Amennyiben a nyomvonalas létesítmény kiépítése más módon, valamilyen kényszerhelyzet miatt, nem oldható meg, a gyökérzet megóvása mellett - kézi vagy gépi - átfúrást kell alkalmazni. Az átfúrás a fa törzsét 1 méternél jobban nem közelítheti meg.
(4) A fa törzsétől mért 3 méteres sugarú körön belül a gyökérzónában lévő föld kitermelését kizárólag kézzel szabad végezni. A munkák során 5 centiméternél vastagabb gyökeret elvágni tilos. A 2 és 5 centiméter közötti vastagságú elvágott gyökerek esetében merőleges, sík metszési felületet kell kialakítani, azokat óvni kell a huzamosabb kiszáradástól, ezért mielőbbi földtakarást kell alkalmazni.
(5) Az építési munkák által érintett területen a munkagépek hatósugarán belüli, illetve a szállítójárművek útvonalába eső fák törzsét, amennyiben a fák sérülésének veszélye fennáll, a munkálatok ideje alatt kalodával kell védeni. A kalodát a törzshöz rögzíteni nem szabad.
(6) Ha az előretervezett bontási munkák folyamán az útburkolat szintjéhez viszonyítva gyalogúton, járdán, kerékpárúton, illetve gyalog- és kerékpárúton a 25 centimétert, úttesten a 40 centimétert meghaladó mélységig kell lehatolni, ezt a közútkezelői hozzájárulás jogosultja a munka megkezdése előtt köteles az érintett közműveknek, és a régészeti védettség alatt álló terület esetén 30 centimétert mélységet meghaladó földmunka esetén az illetékes örökségvédelmi hivatalnak bejelenteni. Erősáramú kábel biztonsági övezetében - felette és mellette 1-1 méter távolságban - tilos földmunkagépekkel dolgozni.
(7) Járdán, gyalogúton és kerékpárúton a vezeték- és kábelfektetési munkát úgy kell végezni, hogy az, valamint a föld visszatöltése, tömörítése és a betonalap készítése folyamatosan kövesse a nyomvonalat. A nyitott munkaárok hossza nem haladhatja meg az egy kábeldobon levő kábelmennyiség hosszát. Újabb szakasz bontására csak akkor és olyan mértékben kerülhet sor, ha és amennyiben a korábban megnyitott munkaárok-szakasz visszatöltése és ideiglenes helyreállítása megtörtént.
(8) Közmű fektetésénél vagy javításánál a vezetékek helyszínrajzi bemérése (rögzítése) után a munkaárok visszatöltését szakszerű tömörítéssel kell elvégezni. Ennek során a kitermelt, de visszatöltésre alkalmatlan, fagyott vagy veszélyes anyagot nem szabad felhasználni.
35. § (1) A munkavégzés során a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának gondoskodnia kell a csapadékvíz akadálytalan lefolyásáról és az egyéb szennyeződések folyamatos eltakarításáról.
(2) A földmérési jelek megrongálódását, jogosulatlan elmozdítását a közútkezelői hozzájárulás jogosultja köteles a területileg illetékes földhivatalnak bejelenteni és a helyreállítás költségeit viselni.
(3) Lakott területen este 22 órától reggel 6 óráig - az üzemzavar elhárítását és a váratlanul felmerült, vagy közérdekből el nem halasztható munkákat, valamint a Közútkezelő által előírt többműszakos munkavégzést kivéve - nem szabad a külön jogszabályban meghatározott zajszintet meghaladó mértékű zajjal járó építési, javítási vagy más bontási, illetve rakodási munkálatokat végezni.
16.6. Az anyagok kiszállítása és tárolása
36. § (1) A munka végzése során biztosítani kell az építőanyagok, csövek, sínek stb. kiszállítására és a munkahelyen történő megfelelő tárolására vonatkozó előírások maradéktalan betartását. A munkahelyen csak a folyamatos munkavégzést biztosító anyagmennyiség tárolható.
(2) A felbontott burkolat olyan idomköveit, amelyeket a közútkezelői hozzájárulás jogosultja visszaépít, úgy kell tárolni, hogy az a közlekedést ne akadályozza, biztonságát ne veszélyeztesse, és ne okozzon szennyeződést.
(3) A kitermelt anyagot - mind a gyalogosforgalom, mind a járműforgalom felőli oldalon - a szétszóródást megakadályozó megtámasztással kell biztosítani.
(4) A hézagkiöntő anyagot (bitument, stb.) az elszállításig úgy kell tárolni, hogy az útburkolatot ne szennyezze be.
(5) A fák tövében, a zöldterületen és a közművek felszíni szerelvényein az építési anyagokat, a kitermelt földet és törmeléket tárolni még ideiglenes jelleggel sem szabad.
(6) A felbontott burkolat olyan - jó állapotú - idomköveit, amelyeket nem építenek vissza, megtisztítva a Közútkezelő által megjelölt helyre kell szállítani, és ott idomba rakva kell - dokumentálva - átadni.
(7) A munkavégzés folyamán kitermelt, de fel nem használt anyagot (föld, törmelék, kőanyag, stb.) közterületen tárolni nem szabad. Azt a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának késedelem nélkül, legkésőbb a következő nap reggel 7 óráig, a munkakezdési hozzájárulásban előírt lerakóhelyre kell elszállítania, és dokumentálnia kell az anyagnak a lerakóhelyen való átadását.
16.7. Ideiglenes helyreállítás
37. § (1) A munka elvégzésével egy időben, amennyiben a végleges helyreállítás nem történhet meg azonnal, az útburkolatot ideiglenes jelleggel kell helyreállítani. Az ideiglenes helyreállítást hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal, a kőburkolat szakszerű helyreállításával, vagy az erre a célra szolgáló műkő- vagy betonidomokkal kell elvégezni úgy, hogy az ideiglenesen helyreállított burkolat a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen.
(2) Az útburkolatot - annak végleges helyreállításáig - a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartania.
16.8. Végleges helyreállítás
38. § (1) A helyi közutat érintő munka befejezését követően a felbontott burkolat, ideértve az útburkolati jeleket is, végleges helyreállítását azonnal meg kell kezdeni és a közútkezelői hozzájárulásban előírt határidőre be kell fejezni.
(2) A bontási helyet véglegesen csak az eredeti, illetve a Közútkezelő által a közútkezelői hozzájárulásban előírt magasabb értékű, vagy nagyobb teherbírású burkolat-nemmel szabad helyreállítani.
(3) A helyreállítási (földvisszatöltési) munkák során a Közútkezelő a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának terhére talajmechanikai, vagy egyéb ellenőrző vizsgálatokat rendelhet el.
(4) Zöldterület megrongálása esetén a kivitelezéssel érintett zöldterületek növényzetét helyre kell állítani, és az ennek tényét igazoló iratokat át kell adni a Közútkezelőnek.
(5) A helyreállítást a Közútkezelő által előírtak szerint, szakszerűen, a vonatkozó szabványok és útügyi műszaki előírások szerint kell végrehajtani, és azt - ideértve annak minősítését is - a Közútkezelő részére műszaki átadás-átvételi eljárás keretében igazolni kell.
(6) A közútkezelői hozzájárulás jogosultja köteles az igénybevett munkaterületet az építkezés befejezése után, de a forgalom részére történő átadást megelőzően, műszaki átadás-átvételi eljárás során a Közútkezelőnek visszaadni. Ennek keretében át kell adnia a Közútkezelő részére a közútkezelői hozzájárulásban a munkavégzés (földvisszatöltés, burkolat-helyreállítás) minőségére vonatkozóan a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott vizsgálatok bizonylatait, ideértve a jótállási és szavatossági jogok érvényesítéséhez szükséges eredeti iratanyagot (bankgarancia, kötelezvény, vagy óvadék nyilatkozat) is, valamint - elektronikus úton - a helyreállított burkolat geodéziai bemérésére vonatkozó adatokat (geodéziai adatok, a kivitelezés adatai: kezdés, befejezés, a helyreállított burkolatszerkezet) is. Az átadás-átvételi eljárást jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Építési engedéllyel megvalósított új létesítmények csak a forgalomba-helyezési engedély (ideiglenes vagy végleges) birtokában adhatók át a forgalomnak.
(7) A Közútkezelő az elkészült létesítmény, illetve a véglegesen helyreállított burkolat meghibásodásának észlelése esetén - a vonatkozó jótállási, szavatossági kötelezettségek alapján – intézkedést kezdeményez.
16.9. A helyreállításra vonatkozó előírások
39. § (1) A helyi közút nem közlekedési célra igénybe vett területét a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott határidőben és állapotban kell helyreállítani.
(2) A bontási helyet véglegesen csak a közútkezelői hozzájárulásban előírt burkolat-nemmel szabad helyreállítani.
(3) A helyreállítás során a kiemelt munkaárok visszatöltésére csak arra alkalmas anyagot szabad felhasználni, amelyet anyagától függően 10–25 centiméteres terítési vastagságokban, réteges tömörítéssel kell beépíteni. A közművezetékek környezetében Trγ = 85%-os, a töltéstestben Trγ = 90%-os tömörséget, illetve a földmű felszínén E2 = 40 MN/m2 teherbírási értéket kell elérni. Az alapréteg alá minimum 20 cm vastag, Trγ = 95%-os tömörségű, E2 = 60 MN/m2 teherbírási értékű homokos kavics ágyazatot kell helyezni.
(4) A felbontott úttest, járda, gyalogút, kerékpárút burkolat helyreállításának pályaszerkezetét, valamint a kivitelezés módját a Közútkezelő határozza meg az úttest eredeti pályaszerkezetének figyelembe vételével a közútkezelői hozzájárulásban.
(5) Úttest, járda, gyalogút, kerékpárút, felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után (közmű fedlap és szerelvény szintbehelyezések, szegélyjavítások, betonalap javítások és helyreállítások) kezdhető meg az útburkolat szakszerű megépítése.
(6) Nyomvonalas jellegű munkáknál a nyomvonalba eső útcsatlakozásoknál a kiemelt szegélyeket le kell süllyeszteni, és 8 %-ot meg nem haladó esésű és maximum 10 méter hosszú csatlakozó rámpát kell kialakítani a mozgáskorlátozottak közlekedésének megkönnyítése érdekében, a Közútkezelő által előírt szélességben.
(7) Aszfalt burkolatú utaknál az út alapot és ágyazatot úgy kell visszaépíteni, hogy a helyreállított terület a munkaárok szélességi méreteihez képest mindkét oldalon és hosszirányban is 30-30 centiméterrel, a kötőréteg és a kopóréteg esetében további 20-20 centiméterrel nyúljon túl, tehát ennyivel nagyobb egybefüggő területet kell helyreállítani. Amennyiben azonban a munkaárok széle - megnövelve a rétegenkénti túlnyújtási értékekkel - a kiemelt szegélytől, vagy az úttest helyreállítandó szakaszának átlagos szélességétől 50 centiméterre, vagy annál kisebb távolságra van, akkor a kopóréteget a kiemelt szegélyig egybefüggően újra kell építeni. Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben lépcsőmentesen kell csatlakoztatni, a szélek élvágóval történő levágása, valamint „kellősítése” vagy bitumenes hézagtömítő szalag elhelyezése után.
(8) A megbontásra kerülő aszfalt burkolatokat két ütemben kell helyreállítani. Első ütemben sávos helyreállítást kell végezni úgy, hogy az aszfalt kötő- és kopóréteg 20-20 cm-es átlapolással kerüljön beépítésre. Második ütemben, minimum 6 hónapos konszolidációt követően – figyelembe véve a (7) bekezdésében, valamint a munkára vonatkozó közútkezelői hozzájárulásban foglaltakat – legalább félpálya szélességű új aszfalt kopóréteget kell beépíteni 5 cm előmarást követően. A helyreállítandó területet úgy kell meghatározni, hogy annak hossztengelyében vett határa az eredeti, sávos helyreállítás határán 2-2 méterrel túlnyúljon. Az aszfaltfelületeken előkészítéseként 0,35 kg/m2 mennyiséggel emulziószórást kell végezni, a megfelelő felülettisztítást követően. A beépítendő rétegrendet, a ténylegesen beépítendő anyagokat minden esetben a közútkezelői hozzájárulás határozza meg
(9) A járda burkolatát a felbontott szakasz szélességétől függetlenül - a szükséges alépítményi munkák elvégzésével, az eredeti járdaburkolattal megegyező anyaggal vagy lapburkolattal és megegyező műszaki paraméterekkel - a járda teljes szélességében szakszerűen helyre kell állítani.
(10) Járda helyreállításakor aszfaltburkolat keresztirányú bontása esetén a kopóréteg helyreállítását a járda szélességével megegyező hosszon kell elvégezni, munkahézag kialakítása nélkül. Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben hézag- és lépcsőmentesen kell csatlakoztatni.
(11) A helyreállítás során az útburkolat felületét úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz elvezetése biztosított legyen.
(12) Ha a meglévő útburkolat területének
a) több mint 70%-át felbontják, a Közútkezelő előírhatja az útszerkezet teljes szélességben történő újraépítését;
b) több mint 50%-át felbontják, a Közútkezelő előírhatja a kopóréteg teljes szélességben történő újraépítését.
(13) A helyreállítási kötelezettség az igénybe vett terület zöldterületeire, növényzetére is vonatkozik, beleértve a felvonulási területet is.
16.10. Burkolatbontási tilalom
40. § (1) A helyi közút fejlesztését, felújítását, továbbá a helyi közút - ezen belül az úttest, a járda, a gyalogút, a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút - burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 3 évig azon burkolatbontással járó munka, a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételének kivételével, nem végezhető. A Közútkezelő csak kivételesen indokolt esetben, közérdekből járulhat hozzá az ilyen munkák öt év letelte előtti megkezdéséhez.
(2) A Hatósági és Műszaki Iroda - a 3 éves burkolatbontási tilalomra tekintettel - a helyi közút - ezen belül az úttest, a járda, a gyalogút, a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút - burkolatának teljes szélességű helyreállításának megkezdése előtt köteles
a) már a tervezés időszakában felhívni az érintett ingatlanok tulajdonosait azoknak az igényeiknek a bejelentésére, amelyeknek a kielégítése burkolatbontással jár (csatorna, víz-, gázbekötés, stb.);
b) figyelmeztetni az ingatlantulajdonosokat arra, hogy ha a közműbekötési igényüknek megfelelő munkát az útépítéssel összhangban nem végeztetik el, úgy arra az útépítés befejezését követő 3 éven belül nem lesz lehetőségük;
c) felhívni az érintett közművek kezelőit arra, hogy hálózatukat vizsgálják meg, és a szükséges felújítási munkákat végezzék el, valamint az érintett ingatlanok hiányzó csatlakozó-vezetékeit - ha ezek elvégzése 3 éven belül lenne esedékes - építsék ki úgy, hogy a későbbiekben az útburkolat felbontása ne váljon szükségessé.
16.11. A forgalmi rend helyreállítása
41. § (1) A közútkezelői hozzájárulás jogosultja az útburkolat helyreállítását és az egyéb munkák befejezését követően, vagy azzal egyidejűleg, az építést megelőző forgalmi rendet köteles a közútkezelői hozzájárulásnak megfelelően helyreállítani, illetve az új forgalmi rendet kialakítani. Helyreállítás esetén a munkavégzés és forgalomterelés miatt kihelyezett ideiglenes közúti jelzőtáblákat, útburkolati jeleket el kell távolítani, az eredeti közúti jelzőtáblákat vissza kell szerelni, ki kell takarni, az eredeti útburkolati jeleket helyre kell állítani.
(2) A közútkezelői hozzájárulás jogosultjának a forgalmi rend végleges helyreállításáról a Közútkezelőt - 3 munkanappal a helyreállítás befejezése előtt - értesítenie kell. A Közútkezelő előírhatja, hogy a forgalmi rend végleges helyreállítását helyszíni bejárásnak kell megelőznie.
(3) A (2) bekezdésben említett helyszíni bejárás megtartása esetén az útburkolatbontással érintett útszakasz, műtárgy, illetve terület a végleges helyreállítást követően a Közútkezelő hozzájárulásával adható át a forgalomnak. A Közútkezelőnek a hozzájárulása megadásánál érvényesítenie kell a forgalomtechnikai hozzájárulásban foglaltakat.
16.12. A munkák ellenőrzése
42. § (1) A Közútkezelő az engedélyezett és a folyamatban lévő összes munkáról - beleértve a rendkívüli igénybevétel bejelentéseket is - nyilvántartást vezet, a munkákat a Hatósági és Műszaki Iroda valamint a Közterület-felügyelet útján rendszeresen ellenőrzi. A Közútkezelő az ellenőrzés során tapasztalt hibák megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) Az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának az építési engedélyt, a közútkezelői hozzájárulást, a tervdokumentációt, a munkára vonatkozó ütemtervet, valamint az ideiglenes forgalomszabályozási tervet a munka helyszínén kell tartania.
16.13. Késedelmes vagy hibás kivitelezés
43. § (1) A közútkezelői hozzájárulás jogosultja, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentője felelős azokért az általa vagy megbízottja, kivitelezője által okozott károkért, balesetekért, amelyek az e rendeletben vagy a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott feltételeknek a megsértéséből erednek, és amelyek egyébként a kivitelezési munkák során, vagy azokkal összefüggésben keletkeznek.
(2) Ha a közútkezelői hozzájárulás jogosultja nem tartja be a közútkezelői hozzájárulásban előírt, illetve a rendkívüli igénybevételre meghatározott határidőt, a szükséges útburkolat-helyreállítási munkát, akkor a Közútkezelő a közútkezelői hozzájárulás jogosultja, illetve az ideiglenes igénybevétel bejelentője terhére (költségére) azt elvégeztetheti.
(3) A munkák befejezése után, a helyi közúton maradt anyagokat, az ideiglenes forgalmi rendhez kapcsolódó közúti jelzéseket a Közútkezelő a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjének terhére (költségére) elszállíttathatja.
(4) Ha a véglegesen helyreállított helyi közúton - a munka nem megfelelő elvégzése miatt - süllyedés vagy más hiba mutatkozik, az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül a közútkezelői hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét kötelezni lehet a hiba megszüntetésére. A hiba megszüntetéséig bekövetkező balesetekért, a balesetből eredő károkért a közútkezelői hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli a felelősség.
16.14. Úthibák kijavítása, úton keletkezett akadályok eltávolítása
44. § (1) A Közútkezelő a forgalomban résztvevőket veszélyeztető útrongálódások haladéktalan kijavításáról, az úton keletkezett akadályok eltávolításáról, a már kialakult egyéb veszélyhelyzetek haladéktalan megszüntetéséről intézkedik.
(2) A Közútkezelő, ameddig a forgalomban résztvevőket veszélyeztető útrongálódások kijavítása, akadály eltávolítása, veszélyhelyzet megszüntetése nem történik meg, a helyi közutat, az útszakaszt, illetve az érintett területet a forgalom elől elzárja, és szükség esetén el is korlátozza, és erről a közlekedés résztvevőit tájékoztatja. A kijavításnak, az akadály eltávolításának, a veszélyhelyzet megszüntetésének, továbbá a terület elzárásának és elkorlátozásának a költségei azt terhelik, aki az útrongálódást, az akadályt, illetve a veszélyhelyzetet okozta.
16.15. Kártérítés
45. § (1) A helyi közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapotával összefüggő, vagy forgalomtechnikai hiba miatt keletkezett kár esetén a károsult kárigényét a Hatósági és Műszaki Irodához jelentheti be.
(2) A Közútkezelő köteles a kárigény-bejelentéseket körültekintően kivizsgálni, és a kárigény-bejelentés beérkezésének napjától számított 30 napon belül a kárigény bejelentőjét írásban értesíteni a felelősség elismeréséről, vagy a kárigény elutasításáról.
(3) Ha a Közútkezelő megállapítása szerint a helyi közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapotáért más személy vagy szervezet a felelős, köteles a kárigény-bejelentés beérkezésének a napjától számított 30 napon belül a kárigény-bejelentést ehhez a személyhez vagy szervezethez áttenni, és erről a kárigény bejelentőjét egyidejűleg írásban értesíteni.
46. § A Közútkezelő a munkakezdési hozzájárulás nélküli, vagy az abban foglaltaktól eltérő munka végzése esetén a kivitelezőt (építtetőt) vagy a hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét határidő megjelölésével - külön jogszabály alapján - az eredeti állapot helyreállítására hívhatja fel. Ha a kivitelező (építtető), vagy a jogosult, illetve a bejelentő a felszólításnak határidőn belül nem tesz eleget, a Közútkezelő az eredeti állapotot a kivitelező (építtető), a jogosult, illetve a bejelentő költségére helyreállíthatja, illetve helyreállíttathatja.
SEBESSÉGKORLÁTOZÁSRA VONATKOZÓ HELYI SZABÁLYOK
17. Korlátozott sebességű helyi közutak
47. § (1) Pilis Város Önkormányzata az alábbi utakra, vagy utak egyes szakaszaira 40 km/óra sebességkorlátozást rendel el:
a) Kávai út
(2) Pilis Város Önkormányzata az alábbi utakra, vagy utak egyes szakaszaira 30 km/óra sebességkorlátozást rendel el:
a) Kávai úton a 8+717 kmsz -től (Luther tértől) a 8+202 kmsz -ig (Hunyadi közig)
b) Attila utca 8. szám Óvoda előtt és után 50-50 m hosszúságú szakaszán
c) Gólyahír utca
d) Luther tér
e) Kodály Zoltán utca
f) Gárdonyi Géza utcán, annak a Széchenyi utca - Csaba utca közötti szakaszán
g) Széchenyi utca 26. szám Iskola előtt és után 50 m hosszúságú szakaszán és a Széchenyi utca 28. szám Iskola előtt és után 50 m hosszúságú szakaszán
h) Bercsényi utcán, annak a Jókai Mór utca - Kereszt utca közötti szakaszán
i) Kereszt utca
j) Hunyadi utcán, annak az Erzsébet utca - Sárkány Sámuel utca közötti szakaszán
k) Viola utcán, annak a Sárkány Sámuel utca – Szabadság tér közötti szakaszán
l) Vatyai utcán, annak a Rákóczi utca - Kandó Kálmán utca közötti szakaszán
m) Szent István Park
n) Elek utcán, annak a Hunyadi utca - Elek utca 1. számig terjedő szakaszra
o) Sárkány Sámuel utcán, annak a Hunyadi utca - Aba Sámuel utca közötti szakaszán Jókai Mór utcán a belterületi határtól a Bercsényi utcáig.
EGYIRÁNYÚ UTCÁK MEGHATÁROZÁSA
48. § (1) A közúti közlekedés biztonságának fokozása, a forgalomáramlás javítása érdekében a Közútkezelő egyirányú forgalmi utat rendelhet el
a) szűk keresztmetszetű utcák esetében,
b) nevelési és oktatási, egészségügyi intézményeknél,
c) forgalom terelés gyűjtő utak irányába céljából.
(2) A Közútkezelő a 6. melléklet szerinti helyi közutakat egyirányú forgalmú úttá nyilvánítja.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet (1) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi közutak forgalmi és eltérő használati rendjének egyes helyi szabályairól szóló 8/2021. (III. 25.) önkormányzati rendelet.
dr. Szabó György Hajnal Csilla
jegyző polgármester
Össztömeg korlátozással érintett külterületi utak, útszakaszok jegyzéke
Közterület |
Közterület jelleg |
HRSZ. |
|---|---|---|
Baltáserdő |
dűlő |
08/3 |
Bárószőlő |
dűlő |
6170 |
Bicskeitanya |
dűlő |
5154 |
Bényei tanyák |
dűlő |
033/7 |
Diófa utca |
utca |
4415; 2846 |
Haleszi szőlő |
szőlő |
5571 |
Haleszi szőlő I. dűlő |
dűlő |
5567; 5921; 5986 |
Haleszi szőlő II. dűlő |
dűlő |
5763; 5343 |
Homoki szőlő I. dűlő |
dűlő |
6582 |
Homoki szőlő II. dűlő |
dűlő |
6867 |
Homoki szőlő III. dűlő |
dűlő |
7019; 0304 |
Krekácsdűlő |
dűlő |
6393; 6335 |
Rózsahegy |
dűlő |
4835; 4973; |
Szabadkai szőlő |
dűlő |
4646 |
Lehel utca külterületi szakasza |
utca |
4647 |
Botond utca külterületi szakasza |
utca |
4331; 4518 |
Zsolt utca külterületi szakasza |
utca |
4388; 4481; 4480 |
Hetykai út |
utca |
0208 |
Mintakeresztszelvények
Behajtási engedély kérelem
Közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjak
Közút kategóriája |
szilárd burkolattal rendelkező közlekedési területet érintő munkaterület |
szilárd burkolattal nem rendelkező közlekedési területet érintő munkaterület |
zöldfelületet érintő munkaterület |
|---|---|---|---|
Lakó és kiszolgáló út |
2000,- Ft/m2/nap |
1000,- Ft/m2/nap |
100,- Ft/m2/nap, de min.1000,- Ft/nap |
Gyűjtő utak |
4000,- Ft/m2/nap |
2000,- Ft/m2/nap |
200,- Ft/m2/nap, de min. 2000,- Ft/nap |
Egyéb szempontok |
szorzószám |
|---|---|
Városközpont |
2 |
Közút teljes lezárása |
5 |
Közút félpályás lezárása |
3 |
KÉRELEM
a helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges
közútkezelői hozzájárulás iránt
Bontandó burkolat: |
Bontandó burkolat neme: |
fm: |
m2: |
Építendő burkolat neme: |
fm: |
m2: |
|---|---|---|---|---|---|---|
Útpálya |
||||||
Útpálya alatti átfúrás |
||||||
Járda |
||||||
Szegély |
||||||
Kapubejáró |
||||||
Zöldfelület |
||||||
Egyéb |
EGYIRÁNYÚ FORGALMÚ HELYI KÖZUTAK JEGYZÉKE