Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (X. 26.) önkormányzati rendelete
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról
Hatályos: 2022. 11. 01- 2023. 06. 30Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (X. 26.) önkormányzati rendelete
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról
Mátészalka Város Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §, 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Mátészalka Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladatának ellátására hulladékgazdálkodási közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) tart fenn az ingatlanhasználóknál keletkező települési hulladék, zöldhulladék, elkülönítetten gyűjtött települési hulladék, lomhulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására és kezelésére.
(2) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezésével kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreit a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás (a továbbiakban: Társulás) útján gyakorolja.
2. § (1) A közszolgáltatás ellátására a Társulással kötött közszolgáltatási szerződés alapján az ÉAK Nonprofit Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta utca 22.) mint közszolgáltató (a továbbiakban: Közszolgáltató) jogosult.
(2) A Közszolgáltató tevékenysége kiterjed a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 42. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi feladat ellátására.
(3) A közszolgáltatási szerződésnek a Ht-ben meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a) a közszolgáltatói tevékenység végzésének általános szabályait;
b) az adatszolgáltatási kötelezettség részletes szabályait;
c) nyilatkozattételre és kapcsolattartásra kijelölt személyek körét.
2. A közszolgáltatás tartalma
3. § A közszolgáltatás az alábbi tevékenységekre terjed ki:
a) az ingatlanhasználó vegyes hulladékának gyűjtésére és e hulladék hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására;
b) az ingatlanhasználó ingatlanán keletkező zöldhulladék gyűjtésére és kezelésére;
c) a természetes személy ingatlanhasználó ingatlanán keletkező nagydarabos és a lomtalanítás körébe vont lom hulladék gyűjtésére és e hulladékok hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására;
d) elkülönítetten gyűjtött települési hulladék gyűjtése, kezelése;
e) hulladékgyűjtő szigetek és hulladékudvarok üzemeltetésére és az ott gyűjtött hulladékok hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására;
f) a vegyesen gyűjtött hulladékok előkezelésére, a nem hasznosítható hulladékok ártalmatlanítására.
3. A közszolgáltatás kötelező igénybevétele
4. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni.
(2) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező vegyes hulladék tekintetében köteles a közszolgáltatás igénybevételére.
(3) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra történő hivatkozással, hogy a szolgáltatást nem, vagy csak részben veszi igénybe.
5. § (1) Az ingatlanhasználó és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevétele hozza létre vagy az a tény, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlanhasználó részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.
(2) A Közszolgáltató és az ingatlanhasználó a használt gyűjtőedények méretét és darabszámát, valamint a teljesítés helyét egyedi megállapodásban rögzíti (a továbbiakban: igénybevételi szerződés).
(3) Közös gyűjtőedényt használó társasház, valamint lakásszövetkezet a társasházat alkotó lakás megnevezésű albetétek számának alapul vételével köteles igénybevételi szerződést kötni.
(4) A társasház nem lakás megnevezésű albetétének gazdálkodó szervezet ingatlanhasználója köteles az általa használt ingatlanra igénybevételi szerződést kötni.
(5) Az igénybevételi szerződés kötelező tartalmi elemei:
a) felek megnevezése és azonosító adatai (amennyiben a közszolgáltatást igénybe vevő nem tulajdonosa az ingatlannak, úgy az ingatlanhasználó megnevezése és azonosító adatai),
b) társasházak esetében a közös képviselő neve és címe, az albetétek száma,
c) költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet esetén a közhiteles nyilvántartás szerinti neve, székhelye, telephelyének címe, adószáma,
d) a szerződés tárgya,
e) közszolgáltatás megkezdésének időpontja, a szerződött tárolóedény űrtartalma, darabszáma,
f) a szerződés időbeli hatálya tekintettel a közszolgáltatói szerződés hatályára.
(6) Az ingatlanhasználót nem terheli az (1)–(5) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik.
4. A közszolgáltatás rendje, módja
6. § A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét az Önkormányzattal előzetesen egyeztetett módon a Közszolgáltató határozza meg, és arról az ingatlanhasználót írásban tájékoztatja.
7. § (1) A szervezett közszolgáltatást igénybe vevők számára a szabványos gyűjtőedény használata kötelező.
(2) A vegyes hulladék gyűjtéséhez alkalmazható szabványos gyűjtőedény:
a) 60 liter űrtartalmú
b) 80 liter űrtartalmú,
c) 120 liter űrtartalmú,
d) 240 liter űrtartalmú,
e) 1100 liter űrtartalmú,
(3) A gyűjtőedényben elhelyezhető vegyes hulladék tömege:
a) 60 liter űrtartalmú gyűjtőedény esetében legfeljebb 14 kg,
b) 80 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 18 kg,
c) 120 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 28 kg,
d) 240 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 55 kg,
e) 1100 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 250 kg,
(4) 60 literes gyűjtőedény használatára kizárólag az egyedülálló és egyedül élő természetes személy jogosult. A lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó személy kérésére –a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről rendelkező 385/2014. (XII.31.) Korm. rendelet 7. § (1b) bekezdés szerinti tény igazolására – a jegyző hatósági bizonyítványt állít ki.
(5) A hatósági bizonyítvány kiadását hatósági tanú nyilatkozata, helyszíni szemle vagy személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv megkeresése alapozhatja meg.
(6) A (5) bekezdésben foglaltakra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
8. § (1) A Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő űrtartalmú és számú gyűjtőedényt az ingatlanhasználó saját költségén köteles biztosítani.
(2) A vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló szabvány gyűjtőedényt a Közszolgáltató elektronikus jeladórendszerrel (RFID) látja el, amely alkalmas a gyűjtőedény azonosítására. Amennyiben az edény egyedi azonosítását elvégezték vagy elvégzését felajánlották, a közszolgáltatás csak a jeladórendszerrel felszerelt gyűjtőedényzettel vehető igénybe.
9. § A települési papír-, műanyag, fém hulladék elkülönített gyűjtéséhez az Társulás vagy a Közszolgáltató 1 db 240 l-es, sárga-kék színű hulladékgyűjtő edényt ad az ingatlanhasználó használatába. A gyűjtőedény az ingatlan tartozéka, annak használatára az ingatlan mindenkori használója jogosult.
10. § A zöldhulladék gyűjtéséhez a Társulás vagy a Közszolgáltató 1 db 120 l-es, hulladékgyűjtő edényt ad az ingatlanhasználó használatába.
11. § Alkalmilag keletkező, a 7. § (3) bekezdésében engedélyezett mennyiséget meghaladó többlethulladék gyűjtésére csak a Közszolgáltató azonosító jelével ellátott (emblémás) szürke színű műanyag zsák használható, a Közszolgáltató csak az ilyen módon kihelyezett többlethulladék elszállítására kötelezhető. A zsák a Közszolgáltatótól beszerezhető.
5. A gyűjtőedények használata, kezelése, elhelyezése
12. § (1) A települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni, közterületen tartósan csak a közterület használatra vonatkozó engedély alapján lehet elhelyezni.
(2) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényeket a Közszolgáltató által megjelölt időpontban a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.
(3) A gyűjtőedény elhelyezése nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat, és nem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.
(4) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – zárt állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az edény mozgatásakor a környezetét ne szennyezze, továbbá ürítésekor ne szóródjon, a gépi ürítést ne akadályozza.
(5) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.
(6) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet, építési-bontási hulladékot vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, a gépjármű műszaki állapotát, az ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.
13. § Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a használatában lévő gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetének tisztántartásáról.
6. A vegyes hulladék gyűjtése, szállítása
14. § (1) A vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény űrtartalma ingatlanonként minimálisan 80 liter/ingatlan/hét, a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó esetében 60 liter/ingatlan/hét.
(2) Amennyiben a hulladékgyűjtő edényzetet társasház vagy lakásszövetkezet (a továbbiakban: tulajdonosi közösség) használja, úgy a tulajdonosi közösség a közösen használt edényzet(ek) minimális összűrtartalmát köteles az egyes ingatlanokra meghatározott minimális űrtartalom szorzata és a begyűjtési gyakoriság hányadosaként megállapítani, és az így számított összűrtartalmat a 7. § (2) bekezdésben meghatározott edényzettípusok legcélszerűbb kombinációjával biztosítani.
(3) Azon társasházi lakás megnevezésű albetét esetében, ahol a természetes személy ingatlanhasználó rendelkezik a 7. § (4) bekezdése szerinti hatósági bizonyítvánnyal, a tulajdonosi közösség a közösen használt gyűjtőedény összűrtartalmának megállapításánál jogosult 60 liter minimális űrtartalmat figyelembe venni.
7. Az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék gyűjtése, szállítása
15. § (1) A települési zöldhulladék gyűjtését a Közszolgáltató:
a) házhoz menő gyűjtőjáratokkal,
b) hulladékgyűjtő udvar üzemeltetésével
biztosítja.
(2) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező zöldhulladékot erre a célra biztosított gyűjtőedényben gyűjti.
(3) A zöldhulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény ürítési gyakoriságát a Közszolgáltató határozza meg.
16. § (1) Gyűjtőedénybe kell kerülnie az ingatlanon keletkező összes zöldség- és gyümölcs maradványnak, hervadt virágnak, falevélnek, levágott fűnek, kerti gyomnak, levágott faágaknak (összeaprított formában), faforgácsnak, fűrészpornak.
(2) Tilos a speciális gyűjtőedénybe tenni azokat a hulladékokat, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdésben foglaltak közé.
(3) A Közszolgáltató jogosult a zöldhulladék gyűjtésére kihelyezett gyűjtőedény tartalmát ellenőrizni. Amennyiben a gyűjtőedényben nem zöldhulladék került kihelyezésre, úgy a Közszolgáltató a hulladék szállítását jogosult megtagadni.
8. Elkülönítetten gyűjtött papír-, műanyag-, üveg-, és fém hulladék gyűjtése, szállítása
17. § (1) A települési hulladék részét képező papír-, műanyag-, üveg-, és fém hulladék gyűjtését a Közszolgáltató:
a) házhoz menő gyűjtőjáratokkal,
b) hulladékgyűjtő udvar üzemeltetésével,
c) gyűjtőszigetek működtetésével,
vagy ezek kombinációjával biztosítja.
(2) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém hulladékot erre a célra biztosított gyűjtőedényben gyűjti.
(3) A Közszolgáltató jogosult az elkülönítetten gyűjtött papír-, műanyag-, üveg-, és fém hulladék gyűjtése kihelyezett gyűjtőedény tartalmát ellenőrizni. Amennyiben a gyűjtőedényben nem a gyűjtésnek megfelelő hulladék került kihelyezésre, úgy a Közszolgáltató a hulladék szállítását jogosult megtagadni.
(4) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír-, műanyag-, üveg-, és fém hulladékot gyűjtésére a Közszolgáltató által üzemeltetett gyűjtőszigetet is igénybe veheti. A gyűjtőszigeteken elhelyezett gyűjtőedényekben csak azok felirata szerint engedélyezett hulladék helyezhető el.
(5) Az ürítési gyakoriságról és a gyűjtési alkalmakról a lakosságot a Közszolgáltató tájékoztatja.
9. A lomhulladék gyűjtése, szállítása
18. § (1) A Közszolgáltató a lomhulladék elszállítását évente egy alkalommal - Ht. 40. § (3) bekezdésében foglaltak szerint - házhoz menő lomtalanítás keretében biztosítja.
(2) A Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a szabványos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos lomhulladékot szállítja el.
(3) A lomtalanítás keretében nem adható át:
a) építési és bontási hulladék,
b) veszélyes hulladék,
c) vegyes hulladék,
d) elkülönítetten gyűjthető papír, műanyag- és fémhulladék,
e) zöldhulladék,
f) ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék,
g) veszélyes anyagokat tartalmazó elektromos és elektronikus berendezések.
19. § (1) A lomtalanítás igénybevételére a közszolgáltató nyilvántartásában díjfizetőként nyilvántartott természetes személy ingatlanhasználó, a társasház és a lakásszövetkezet jogosult.
(2) A lomtalanítást az ingatlanhasználó a közszolgáltató által meghirdetettek szerint, előzetes időpontfoglalással, annak közszolgáltatói visszaigazolását követően veheti igénybe.
(3) Közös gyűjtőedényt használó társasház és lakásszövetkezet a lomtalanítás időpontját közös képviselője útján egyezteti a közszolgáltatóval.
(4) A lomtalanítás keretében ingatlanonként – a (3) bekezdés szerinti igénybevétel esetén lakásonként - legfeljebb 2 m3 lomhulladék adható át a közszolgáltató részére.
(5) A lomhulladékot az ingatlanhasználó az ingatlan telekhatárán belül gyűjti, és a lomtalanítás időpontjában a közszolgáltató részére átadja, az elvégzett szolgáltatás tényét a közszolgáltató részére aláírásával igazolja.
(6) Amennyiben a házhoz menő lomtalanítást megrendelő ingatlanhasználó a lomtalanítás időpontjában átadási kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, úgy köteles a képviseletéről gondoskodni. Ennek hiányában az átadni kívánt lomhulladék elszállítására, valamint a rendelkezésre állás megismétlésére a Közszolgáltató nem kötelezhető.
10. A hulladék elhelyezése
20. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó települési hulladék előkezelése és ártalmatlanítása kizárólag az erre a célra kijelölt létesítményben, jelenleg a Nagyecsedi Regionális Hulladékkezelő Központban (Nagyecsed 0188/19 hrsz) végezhető.
(2) Lakossági hulladékgyűjtő udvarban is elhelyezhető a háztartásoknál keletkező elkülönítetten gyűjtött hulladék és a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által meghatározott egyéb hulladékalkotók - ideértve a hulladékudvar működési engedélyében meghatározott hulladékféleségeket is - a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által közzé tett nyitvatartási időben és feltételekkel.
(3) A természetes személy ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási díj megfizetésével szerez jogosultságot arra, hogy a háztartásában keletkező elkülönítetten gyűjtött hulladékot – külön szolgáltatási díj megfizetése nélkül - a hulladékudvarban elhelyezze.
(4) A Közszolgáltató hulladékudvart üzemeltet: 4700 Mátészalka 0174/12 hrsz
11. A közszolgáltatás szünetelése
21. § (1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 60 napnál hosszabb ideig nem használja, és a szüneteltetés várható időtartamát – legkésőbb a szüneteltetés megkezdését megelőzően – a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti. A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltató nyilvántartása szerinti ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja jogosult.
(2) Közoktatási intézmény a szüneteltetést a nyári iskolai szünet idejére, legfeljebb 60 nap időtartamra kérheti.
(3) A szünetelés tényét a Közszolgáltató legfeljebb tárgyévre, ha a bejelentést tárgyév utolsó három hónapjában nyújtják be, legfeljebb tárgyévre és az azt követő évre állapítja meg és rögzíti nyilvántartásában.
(4) Ha az ingatlant a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból használják, annak tényét a használat megkezdését megelőzően az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.
(5) A szüneteltetés tényét az ingatlanhasználónak utólag igazolnia kell. Az igazoláshoz legkésőbb tárgyévet követő év február 15. napjáig be kell nyújtani a Közszolgáltató részére a vezetékes ivóvíz szolgáltató vagy az áramszolgáltató által kibocsátott, a szüneteltetés időszakára szóló közüzemi igazolás vagy éves elszámoló számla másolatát. A szüneteltetés ténye akkor igazolt, ha a használaton kívüli ingatlanon éves átlagban a vízfogyasztás a 3 m3–t, vagy az elektromos áram fogyasztása a 250 kWh-t nem haladja meg.
(6) A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető. Ha a szüneteltetés feltételei folyamatosan fennállnak, a tárgyévi kérelmet legkésőbb február 15. napjáig kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg az (5) bekezdésben foglalt utólagos igazolást is teljesíteni kell.
(7) A szünetelés bejelentésének valóságtartalmát a Közszolgáltató helyszíni szemle keretében is jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés során a Közszolgáltató kérheti az (5) bekezdésben foglalt igazolás benyújtását.
(8) A bejelentés elmulasztása esetén a Közszolgáltató nyilvántartásában az ingatlan használatát rögzíti. Az igazolás benyújtásának elmulasztása vagy a szünetelés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató a szünetelés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja. A megállapított közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó köteles megfizetni.
22. § (1) A Közszolgáltató a szüneteltetés tényét a bejelentés benyújtását megelőző időszakra – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem állapítja meg.
(2) Amennyiben a szünetelés feltételei fennállnak, de a szünetelést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével, igazolásával, valamint a 21. § (5) bekezdés szerinti közüzemi igazolások benyújtásával kérheti a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását. Az utólagos szüneteltetés benyújtására az ingatlanhasználó közeli hozzátartozója vagy örököse is jogosult.
(3) Az utólagos szüneteltetést a Közszolgáltató legfeljebb a bejelentéstől visszafelé számított egy éves időtartamra állapítja meg.
12. A Közszolgáltató és az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei
23. § (1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének és ingatlanhasználó általi igénybevételének – igénybevételi szerződésben nem rögzített – feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásokról – a változás hatályba lépése előtt legalább 3 nappal – a honlapján vagy hirdetmény útján tájékoztatást nyújt, vagy az ingatlanhasználót közvetlenül írásban értesíti.
(2) A Közszolgáltató jogosult felhívni az ingatlanhasználó figyelmét az igénybevételi kötelezettsége teljesítésére. Amennyiben az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívása ellenére nem köt igénybevételi szerződést, vagy a közszolgáltatás igénybevételéről nem nyilatkozik, a Közszolgáltató jogosult ingatlanonként 1 db 120 l-es tároló edény heti egyszeri ürítését vélelmezni, vagy a ténylegesen használt gyűjtőedények alapján a számlázáshoz szükséges adatszolgáltatást teljesíteni mindaddig, amíg az ingatlanhasználó az igénybevételi szerződést meg nem köti.
24. § (1) A települési hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.
(2) Szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során és a szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.
(3) Amennyiben a hulladékgyűjtő edényzet a Közszolgáltatónak felróható okból bizonyított módon megsérül, vagy használhatatlanná válik, a Közszolgáltató köteles annak kijavításáról, illetve cseréjéről saját költségén gondoskodni.
(4) A Közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását, ha:
a) nem a Közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényben kerül átadásra, vagy
b) a szállításra átadott gyűjtőedényben a hulladékot a 12. § (4)–(6) bekezdésében foglaltak megszegésével helyezték el, és azt a Közszolgáltató felhívására sem tették üríthetővé,
c) a gyűjtőedényben veszélyes hulladékot helyeztek el,
d) a gyűjtőedényben a 7. § (3) bekezdésében foglaltaknál több hulladékot helyeztek el, emiatt az túltöltött, túlsúlyos és a gyűjtőedény nem zárható le,
e) a gyűjtőedény a túlhasználat miatt ürítésre alkalmatlan.
(5) A hulladék elszállításának (4) bekezdésben meghatározott bármely ok miatti megtagadása az ingatlanhasználó közszolgáltatási díjfizetési kötelezettségét nem érinti.
(6) Amennyiben az ingatlanról elszállított hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja az alkalmazott gyűjtőedény befogadóképességét, a Közszolgáltató jogosult az ingatlanhasználót az edényzet bővítésre felszólítani. A felszólításnak az ingatlanhasználó 30 napon belül köteles eleget tenni.
(7) Az igénybevételi szerződésben meghatározott mennyiséget meghaladó méretű, darabszámú, vagy a nem szabványos gyűjtőedényben, gyűjtőzsákban kihelyezett hulladékot a Közszolgáltató nem szállítja el.
25. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást e rendeletben meghatározott módon igénybe venni.
(2) E kötelezettség teljesítése során az ingatlanhasználó köteles:
a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre szorítani,
b) a települési hulladékot gyűjteni, tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,
c) a települési hulladékot annak elszállításáig e rendeletben foglaltak szerint gyűjteni, tárolni, és a Közszolgáltató által meghatározott járatnapon a Közszolgáltató részére átadni,
d) a veszélyes hulladékokat a települési hulladék összetevőitől elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a hulladékgyűjtő udvarokba bevinni, ott elhelyezni,
e) az igénybevételi szerződést megkötni,
f) a közszolgáltatás igénybevételében bekövetkezett változást a Közszolgáltató részére bejelenteni,
g) a közszolgáltatás díját megfizetni.
(3) Az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és a hulladék kezeléséről gondoskodni.
26. § (1) Az ingatlanhasználó 15 napon belül köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, vagy igénybevételi kötelezettsége megszűnik.
(2) Természetes személy ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a személyes adatai közül a családi és utónevét, születési adatait, anyja nevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja, a személyazonosságát és lakcímét igazoló okmányt bemutatja.
(3) Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét megadja.
(4) Költségvetési szerv a Közszolgáltató felhívására közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, törzskönyvi nyilvántartási számát, fenntartója nevét, adószámát megadja.
(5) Változás bejelentése esetén az igénybevételi kötelezettség keletkezését vagy megszűnését bizonyító okiratok másolatát a Közszolgáltató részére be kell mutatni. A Közszolgáltató a dokumentumokból nyilvántartásában rögzíti a változás jogcímét, az ingatlan adatait, a (2) és (3) bekezdésben foglalt adatokat valamint a változás időpontját.
(6) Abban az esetben, ha ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatát bérleti jogviszony vagy más jogcím alapján átengedi és az igénybevételi szerződést a bérlő vagy egyéb használó köti meg, a jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó felelős az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítéséért.
13. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség
27. § (1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó Koordináló szerv részére. A Közszolgáltató ennek érdekében kezeli a természetes személy ingatlanhasználó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, értesítési címét.
(2) A kötelező adatkezelés célja az ingatlanhasználó személyének megállapításához valamint ügyfélszolgálati feladatok ellátásához szükséges adatbázis létrehozása, működtetése, valamint a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.
(3) A Közszolgáltató köteles:
a) megteremteni az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit,
b) gondoskodni az adatok biztonságáról,
c) meghatározni azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
(4) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.
14. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések
28. § (1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért törvényben meghatározottak szerint köteles közszolgáltatási díjat fizetni. A közszolgáltatási díj beszedésére, behajtására a Koordináló szerv jogosult.
(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az az ingatlanhasználó, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.
(3) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésében az időjárás, vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon rendkívüli gyűjtőjárattal pótolta mulasztását.
29. § (1) A Közszolgáltató a díjfizetésre kötelezettekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett adatait, adott esetben levelezési címét, az ingatlan adatait, az igénybevételi kötelezettség időtartamát, a használt gyűjtőedény méretét, darabszámát, a fizetési módot, az ingatlan szüneteltetését és az adatváltozást.
(2) A Közszolgáltató az adatokat elsődlegesen a díjfizetésre kötelezett önkéntes bejelentése alapján tartja nyilván.
(3) Önkéntes bejelentés hiányában a díjfizetésre kötelezett személyét hatósági adatszolgáltatás vagy egyéb hatósági nyilvántartás adatai alapján állapítja meg.
(4) A Közszolgáltató a gyűjtőedény használatát a 23. § (2) bekezdés szerint vélelmezi.
(5) Amennyiben a lakásszövetkezetek, társasházak képviseletre feljogosított szerve közös edényhasználat esetén a tárgyévet megelőző év december 31-ig a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátja a közszolgáltatási díjnak az egyes ingatlanhasználókra történő felosztását tartalmazó határozatot, valamint az egyes ingatlanhasználók Ht. 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatait, a Közszolgáltató köteles a díjszámlázáshoz szükséges adatszolgáltatást a tárgyév január 1-jét követő időszakban az egyes ingatlanhasználók tekintetében teljesíteni. A használt edény mérete, száma és a felosztást tartalmazó határozat a felosztási arányszámok tekintetében tárgyéven belül június 1-ig, vagy december 31-ig módosítható. Ebben az esetben a Közszolgáltató a következő negyedévtől kezdődően teljesít a módosított arányszámoknak megfelelő, díjszámlázáshoz szükséges adatszolgáltatást. Egyéb időszakokban a szerződés csak a személyi adatok tekintetében módosítható. A Közszolgáltató a nem megfelelően előterjesztett bejelentést elutasítja, és a közszolgáltatási díj számlázásához szükséges adatszolgáltatást a 23. § (2) bekezdés szerinti adatokkal teljesíti.
15. Díjkedvezmény
30. § (1) A polgármester a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj (továbbiakban közszolgáltatási díj) megfizetéséhez jövedelmi, vagyoni helyzetétől függetlenül kedvezményt állapít meg annak a személynek, aki
a) a 70. életévét betöltötte és a lakóingatlant egyedül élőként használja, vagy
b) a lakóingatlant kizárólag 70. életévét betöltött házastársával, élettársával, gyermekével, illetve testvérével használja, függetlenül a gyűjtőedény méretétől.
(2) A díjkedvezmény mértéke:
a) az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben a közszolgáltatási díj 50 %-a,
b) az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a közszolgáltatási díj 25 %-a.
(3) A közszolgáltatási díjkedvezmény megállapítása iránti kérelmet a 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Mátészalkai Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.
(4) A közszolgáltatási díjkedvezményre való jogosultság kezdő napja – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - kérelem benyújtásának napja.
(5) A közszolgáltatási díjkedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránt új kérelmet kell előterjeszteni.
(6) A közszolgáltatási díjkedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság lejártát követő naptól kell megállapítani.
(7) A közszolgáltatási díjkedvezmény megszüntetése esetén (pl.: illetékességet érintő lakcímváltozás, a háztartás létszámában a jogosultságot érintő változás, elhalálozás), a jogosultságot, a bekövetkezett változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(8) A közszolgáltató a díjkedvezmények pénzegyenértékét negyedévenként, a negyedévet követő hónap 15. napjáig számlázza le közvetlenül Mátészalka Város Önkormányzatának, csatolva a kedvezményezettek ellenőrizhető adatait tartalmazó kimutatást.
16. Záró rendelkezések
31. § Ez a rendelet 2022. november 1-jén lép hatályba.
32. § Hatályát veszti a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 22/2001(XII.22.) önkormányzati rendelet.