Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete
Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2016. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 06. 24- 2022. 06. 24Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete
Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2016. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. számú mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró állami főépítészi, környezetvédelmi, természet- és tájvédelemi, közegészségügyi, közlekedési hatósági, örökségvédelmi, ingatlanügyi- és földügyi igazgatási hatáskörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal; a bányafelügyeleti és erdészeti hatáskörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal; a honvédelmi hatáskörben eljáró Honvédelmi Minisztérium; a közlekedési hatósági hatáskörében eljáró Innovációs és Technológiai Minisztérium; a természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelme érdekében, valamint közlekedési hatósági hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala; a természet- és tájvédelem érdekében eljáró Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság; hírközlési hatáskörben eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; a nukleáris biztonság és balesetelhárítás hatáskörében eljáró Országos Atomenergia Hivatal; országos vízminőség-védelem hatáskörében eljáró Országos Vízügyi Főigazgatóság; a vízvédelmi hatáskörben eljáró Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság valamint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság; a vízgazdálkodás hatáskörében eljáró Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság; a polgári védelem, és iparbiztonság hatáskörében eljáró Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; a határrendészeti hatáskörben eljáró Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság; a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal, az érintett területi és települési önkormányzatok valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
1. § Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2016. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) 3. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:]
„e) 5. melléklet: Egyedi szikkasztási előírású területek”
2. § HÉSZ 4. §‑a a következő 17/a. ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
3. § A HÉSZ 20/A. §‑a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/A. § (1) A szabályozási terven K–Hsz jelű építési övezetben jelölt „Beültetési kötelezettség” az alábbiak szerint alakítandó ki:
a) egy sorban 6 m-es tőtávolsággal telepített fasorral,
b) legalább 3 sorban 2,0 m tőtávolságú középmagas, magas fajokból álló cserjetelepítéssel, továbbá
c) az ökológiai igényeknek megfelelő növényanyag használatával.
(2) A szabályozási terven K–Eü jelű építési övezetben jelölt „Beültetési kötelezettség” az alábbiak szerint alakítandó ki:
a) két sorban egymáshoz képest feles eltolással, kötésben telepített fasorokkal,
b) 6 m-es sortávolsággal és soronként 8 m-es tőtávolsággal telepített faegyedekkel,
c) 2,0 m tőtávolságú középmagas, magas fajokból álló cserjetelepítéssel, továbbá
d) sorfa minőségű, az ökológiai igényeknek megfelelő növényanyag használatával.
(3) A szabályozási terven G-á1 és a G-á2 jelű építési övezetekben jelölt „Beültetési kötelezettség” a meglévő kifejlett faállomány megtartásával és kiegészítésével a hiányzó szakaszokon az alábbiak szerint alakítandó ki:
a) két sorban egymáshoz képest feles eltolással, kötésben telepített fasorral,
b) 8 m-es sortávolsággal és soronként 8 m-es tőtávolsággal telepített faegyedekkel,
c) 2,0 m tőtávolságú középmagas, magas fajokból álló cserjetelepítéssel, továbbá
d) az útügyi előírásoknak megfelelő minőségű, az ökológiai igényeknek megfelelő növényanyag használatával.”
4. § A HÉSZ 25. §‑a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Az 5. mellékletben lehatárolt területen – a Nyugati elkerülő út melletti csapadékvíz elvezető rendszerbe, vagy azzal egyenértékű más élővízbe való bevezetés megvalósulásáig – a szikkasztásos csapadékvíz elhelyezés csak abban az esetben alkalmazható, ha a csapadékvíz elhelyezésre geotechnikai vizsgálatokkal, talajmechanikai és geotechnikai szakvéleménnyel alátámasztott dokumentáció készül, amely nem korlátozódik a lokális elszikkasztás kérdéskörére, hanem a talajvízáramlást figyelembe véve a befogadóig rögzíti a kockázatokat és ez alapján a szakértői nyilatkozat igazolja, hogy a szikkasztás nem jelent kockázatot sem az érintett területre, sem Paks város közigazgatási területére.”
5. § A HÉSZ 34. §‑a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szabályozási terven „megtartandó faegyed, fasor”-ként jelölt fák, fasorok egyedei megőrzendők, a hiányzó, sérült beteg egyedek azonos fafajtával pótlandók.”
6. § A HÉSZ 37. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A kisvárosias lakóterület az alábbi építési övezetekre oszlik:]
„f) Lk–6 tervezett (Györkönyi utcai) kisvárosias lakóterület.”
7. § A HÉSZ XIII. fejezete a következő 33/B. alcímmel egészül ki:
„33/B. „Lk–6” jelű építési övezetek előírásai
40/B. § (1) Az Lk–6 jelű építési övezetekben – amennyiben az építési övezet másként nem rendelkezik – kizárólag lakóépület létesíthető.
(2) Lakásonként egy gépjárműtároló a lakóépületen belül helyezendő el.
(3) Az előkert mérete 10,0 m, mely építési határvonalon kell álljon az épület KÖu jelű kiszolgáló út felőli homlokzati hosszának legalább 60%-a.
(4) A területen melléképület (mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület, növényház, üvegház, fóliasátor) nem létesíthető, a lakóépület funkcióját kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések csak a lakóépülettel egy tömegben helyezhetők el.
(5) A területen a melléképítmények közül:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy, és
c) hulladéktartály-tároló
helyezhető el.
(6) A terület felszíni csapadékvizeinek helyi visszatartására közös, vízzáróan kialakított víztároló létesítendő az Ek-r jelű övezetben.
(7) Az Lk–6.1 jelű építési övezetben
a) az épületek földszintjén, vagy önálló épületben a helyben lakók ellátását szolgáló, a lakó funkciót nem zavaró hatású kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kulturális, szabadidős funkciók helyezhetők el,
b) a bruttó szintterület legalább 10%-án lakások létesítendők, továbbá
c) a Zkk jelű központi zöldterülettel határos telken az épület megengedett legkisebb épületmagassága legalább 10,5 m.
(8) Az Lk–6.2 jelű építési övezetben
a) épületenként legfeljebb 20 lakás létesíthető, és
b) lakásonként legalább 230 m2 telekterület biztosítandó,
(9) Az Lk–6.3 jelű építési övezetben
a) épületenként legfeljebb 12 lakás létesíthető,
b) lakásonként legalább 260 m2 telekterület biztosítandó,
c) a nagyközépnyomású földgázvezeték biztonsági övezetének megközelítése kerítésen kívül biztosítandó, valamint
d) a mezőgazdasági területek felől a szabályozási terven jelölt helyen legalább 10 m széles „Telken belüli kötelező zöldsáv” létesítendő.
(10) Az Lk–6.4 jelű építési övezetben
a) lakásonként legalább 600 m2 telekterület biztosítandó,
b) a régészeti lelőhely védelme érdekében a hátsókert mérete legalább 25 m, és
c) a mezőgazdasági területek felől a szabályozási terven jelölt helyen legalább 10 m széles „Telken belüli kötelező zöldsáv” létesítendő.
(11) Az Lk–6.5 jelű építési övezetben
a) telkenként egy lakóépület helyezhető el, továbbá
b) lakóépületenként egy lakás létesíthető.”
8. § A HÉSZ 56. §‑a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Gip–1.1 jelű építési övezetben elsősorban az ipari park dolgozóinak ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(6) A Gip–1.4 jelűépítési övezet területén az előkert mérete
a) a 6-os főút felől 25 m, és
b) „telken belüli kötelező fasor” jelölés esetén 10 m, kivéve a 6-os főút felől, ahol 25 m.”
(7) A Gip–1.5 építési övezetben szállás jellegű ideiglenes épületek elhelyezése esetén a szervezett formában történő munkába járás igazolásával, vagy az önkormányzattal kötendő településrendezési szerződés alapján elegendő a vonatkozó előírások szerinti személygépkocsi elhelyezési kötelezettség 10%-át biztosítani.
9. § A HÉSZ XIII. fejezete a következő 51/D.- 51/F. alcímekkel egészül ki:
„51/D. Általános gazdasági terület (G) építési övezetek általános előírásai
59/D. § (1) Az általános gazdasági terület az alábbi építési övezetekre oszlik:
a) G-á1 a Paksi Ipari Parkhoz településszerkezetileg kapcsolódó tervezett általános gazdasági terület innovációs-technológiai fejlesztések célterületévé nyilvánított része, és
b) G-á2 a Paksi Ipari Parkhoz településszerkezetileg kapcsolódó tervezett általános gazdasági terület logisztikai fejlesztések célterületévé nyilvánított része.
(2) Az épületet telken belül úgy kell elhelyezni, hogy az a 6-os számú főút, a forgalmi, illetve a határoló utak felé ne alárendelt homlokzattal jelenjen meg.
(3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2.1 melléklet tartalmazza.
(4) A telkeken a telekhatárok mentén az előkertek kivételével, „telken belüli kötelező fasor” számára – ha e rendelet másként nem rendelkezik – területet kell biztosítani. A fasor telepítését a használatbavételig meg kell valósítani.
51/E. G-á1 jelű építési övezetek előírásai
59/E. § (1) Környezetre jelentős hatást nem gyakorló elsősorban innovatív technológiákat alkalmazó ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet területén az előkert mérete a 6-os főút felől 25 m.
51/F. G-á2 jelű építési övezetek előírásai
59/F. § (1) Környezetre jelentős hatást nem gyakorló elsősorban logisztikával összefüggő ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet területén az előkert mérete a 6-os főút felől 25 m.”
10. § A HÉSZ 61. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A különleges, beépítésre szánt építési övezet az alábbi építési övezetekre oszlik:]
„k) K–Eü egészségügyi központ területe.”
11. § A HÉSZ XIII. fejezete a következő 60/C. alcímmel egészül ki:
„60/C. K–EÜ – Különleges egészségügyi központ elhelyezésére szolgáló terület
68/C. § (1) A K–Eü jelű építési övezet családorvosi, üzemorvosi, és szakrendelési ellátást biztosító egészségügyi ellátó egységek, valamint a mentőszolgálat építményeinek, továbbá ezen rendeltetéseket kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet területén az előkert mérete:
a) „beültetési kötelezettség” jelölés esetén 10 m, továbbá
b) „telken belüli kötelező fasor” jelölés esetén 10 m.”
12. § A HÉSZ 69. §‑a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Györkönyi utca menti Lk–6 jelű építési övezetek feltárását biztosító KÖu jelű közlekedési terület átmenetileg magánútként is kialakítható.”
13. § A HÉSZ 71. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A terv erdőterületei – elsődleges rendeltetésük szerint – az alábbi övezetekre tagolódnak:]
„d) Ek-r – rekreációs célú közjóléti rendeltetésű erdőterületek.”
14. § A HÉSZ 71. §‑a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Ek-r jelű övezetben az alábbi közjóléti rekreációs rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetőek el:
a) szabadidő-eltöltés, pihenés, turisztika építményei, (sétaút, tanösvény, pihenőhely, esőbeálló, pavilon),
b) rekreációhoz, sporthoz kapcsolódó, testedzést szolgáló építmények (játszóhely, fitneszpark, sportpályák, BMX pálya, futópálya, erdei tornapálya, akadálypálya),
c) záportározó, az Lk–6 jelű építési övezetek felszíni csapadékvizeinek helyi visszatartására közös, vízzáróan kialakított víztároló,
d) területet használók ellátását szolgáló vendéglátó rendeltetési célú építmény, továbbá
e) a rekreációs, sport rendeltetést kiszolgáló és a terület fenntartásához szükséges építmények.
(6) Az Ek-r jelű övezetben lévő telken egy tömegben legfeljebb 250 m2 alapterületű épület helyezhető el.”
(7) Az Ek-r jelű övezetben a biológiailag inaktív, burkolt felületek legfeljebb 35%-ot érhetnek el.”
15. § A HÉSZ 73/A. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A V–2 jelű (vízgazdálkodási terület – Duna sportcélú parti sávja) területen:]
„d) a rendeltetéshez előírt számú gépkocsi parkolóhelyet kizárólag telken belül szabad elhelyezni, annak telken kívüli elhelyezése kizárólag akkor lehetséges, ha arról az érdekelt és az önkormányzat településrendezési szerződésben megállapodott. Az övezet Árvíz utca és Molnár-árok közötti szakaszán gépkocsi parkolóhely nem alakítható ki.”
16. § A HÉSZ 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A különleges beépítésre nem szánt területek, a Kb-Dp jelű különleges beépítésre nem szánt Duna-parti rekreációs terület övezete kivételével, a város azon sajátos felhasználású részei, melyeken legfeljebb 2%-os beépítettséget igényelnek.”
17. § A HÉSZ XIV. fejezete a következő 68/G. alcímmel egészül ki:
„68/G. Kb-Dp Különleges beépítésre nem szánt Duna-parti rekreációs terület
76/G. § (1) A különleges Duna-parti rekreációs terület a térség Duna-parthoz kapcsolódó szabadidős, kulturális, sport-rekreációs és turisztikai hasznosítását szolgáló területe.
(2) Az övezetben elhelyezhető épület:
a) művelődési, kulturális, közösségi szórakoztató,
b) szabadidős, sport-rekreációs, turisztikai,
c) oktatás, kutatás, ismeretterjesztés,
d) látogató központ,
e) vendéglátás, szolgáltatás,
f) szállás jellegű,
g) a szabadidős, sport, rekreációs és turisztikai rendeltetést kiszolgáló és szociális építmények,
h) a terület fenntartásához szükséges építmények,
i) gyalogos, kerékpáros felüljáró, és
j) látogatóközpont épületén belül a tulajdonos vagy használó számára szolgálati lakás
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Telken belül több önálló rendeltetésű építmény elhelyezhető.
(4) A területen a melléképítmények közül:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló, és
d) kerti építmény.
helyezhető el.
(5) Az övezetben az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága gyalogos, kerékpáros felüljáró és látogató központ rendeltetés esetén 12,5 m lehet.
(6) Az övezetben egy tömegben
a) a (2) bekezdés a)–c), valamint e) pontban meghatározott rendeltetést tartalmazó épületei legfeljebb 500 m2,
b) a (2) bekezdés f)–h) pontban meghatározott rendeltetést tartalmazó épületei legfeljebb 200 m2, továbbá
c) a látogatóközpont épülete legfeljebb 1200 m2
alapterülettel helyezhető el.
(7) Az övezetben az önálló szállás jellegű rendeltetés épületei a megengedett beépítettségi mérték legfeljebb 30%-át vehetik igénybe.
(8) A látogatóközpont épületén belül kialakítható egy darab szolgálati lakás, ezen kívül lakás rendeltetés nem helyezhető el.
(9) Az övezet területén új beépítés kizárólag a mértékadó árvízszint fölött legalább plusz 1 m-rel való föltöltés esetén lehetséges.
(10) A beépíthetőség feltételeinek tisztázására Telepítési Tanulmányterv készítése kötelező. A Telepítési Tanulmánytervnek az övezet teljes területére kell kiterjednie még akkor is, ha az építési beruházás annak csak egy részére tervezett.
(11) A rekreációs terület zavartalanságának biztosítása érdekében csak az adott rendeltetéshez előírt számú gépkocsi parkolóhely 50%-át kell biztosítani. A kialakítandó parkolóhelyek fele a telket magába foglaló övezet 500 m-es körzetében is elhelyezhető.
(12) Az övezetben parkolók kialakítása a szabályozási terven jelölt a vasút melletti déli kiszolgáló út mentén 6 m szélességben, illetve az északi kiszolgáló út és az árvízvédelmi töltés közötti sávban megengedett.
(13) Az övezetben telekmegosztás csak út és közműlétesítmény elhelyezése céljából lehetséges.
(14) Az övezetben kerítés kizárólag játszókert, fitneszpark, sportpálya, közmű létesítmények lehatárolására létesíthető. A sportpályák védőkerítésének kivételével legfeljebb 1,6 m magas kerítés létesíthető.
(15) A területet a föltöltés befejezése utáni első téli időszak után 1 éven belül előfásítani kell.
(16) A terület beruházásait csak az önkormányzat által elfogadott Közterület-alakítási Terv birtokában szabad megvalósítani. A Közterület-alakítási Tervnek legalább 50 cm-enként szintvonalas tereprendezési tervet is tartalmaznia kell, mely a kijelölt ingatlan területén túli minimum 10 m-es sáv meglévő szintvonalait is ábrázolja.”
18. § A HÉSZ 77/C. §‑a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77/C. § (1) A Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóterület tervezett településközpont vegyes területei a Vt–2.4 és Vt–2.5 építési övezetbe tartoznak.
(2) A Vt–2.4 építési övezet elsősorban a városrész alközpontjaként annak igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató funkcióinak elhelyezésére szolgál.
(3) A Vt–2.4 építési övezetben:
a) a csatlakozó Kb-bkt jelű övezet irányába csak gyalogos megközelítést biztosító kereskedelmi/szolgáltató funkció helyezhető el, és a szolgáltatások gyalogos megközelítését a Kb-bkt jelű övezet irányából mindenképpen biztosítani kell,
b) ahol építési vonal jelölt, az épület előkert felé néző homlokzatának legalább 90%-át az építési vonalra kell helyezni,
c) az önálló rendeltetési egységek száma nem korlátozott,
d) a HÉSZ által előírt kötelezően biztosítandó gépjármű-várakozó helyek 100%-a zártan, a főépülettel egy tömbben, pinceszinti helyiségként alakítható ki, továbbá
e) az építési telkek teljes területére kertépítészeti tervet kell készíteni legalább 1:250 léptékben.
(4) A Vt–2.4 építési övezet épületei Kb-bkt jelű övezetek felé néző homlokzatának előírásai:
a) a homlokzatok párkánymagasságának 13,0 és 14,5 m közé kell esnie;
b) az épület 13,0 és 14,5 m közé eső párkánymagasságú részének hossza nem lehet több mint 50,0 m, továbbá
c) a Pollack Mihály utcával, valamint a Kb-bkt jelű övezetek felé eső telekhatárral párhuzamos irányban az 50,0 m-nél hosszabb épülettömeget meg kell szakítani egy maximum 8,0 m-es párkánymagasságú, minimum 12 m hosszú épületrésszel.
(5) A Vt–2.5 építési övezetben
a) a csatlakozó Kb-bkt jelű övezet irányába a földszinten csak gyalogos megközelítést biztosító kereskedelmi, szolgáltató funkció helyezhető el és a szolgáltatások gyalogos megközelítését a Kb-bkt jelű övezet irányából mindenképpen biztosítani kell,
b) ahol építési vonal jelölt, az épület előkert felé néző homlokzatának legalább 70%-át az építési vonalra kell helyezni,
c) ahol a szabályozási tervlapon a „közterületi megnyitás” jel szerepel, ott az épületek földszintjén szolgáltatások is elhelyezhetők az előkert közhasználatra való átadásával, mely esetben:
ca) a szolgáltatások gyalogos megközelítését a Kb-bkt jelű övezet irányából mindenképpen biztosítani kell, és
cb) az épület és a Kb-bkt jelű övezet területe közé eső területrészen kerítés létesítése nem megengedett,
d) az önálló rendeltetési egységek száma nem korlátozott,
e) a HÉSZ által előírt kötelezően biztosítandó gépjármű-várakozó helyek 100%-a zártan, a főépülettel egy tömbben, pinceszinti helyiségként alakítható ki, melynek bejárata a Pollack Mihály utca felől nem nyílhat, továbbá
f) az építési telkek teljes területére kertépítészeti tervet kell készíteni legalább 1:250 léptékben.”
19. § A HÉSZ 77/I. § b) pontjában az „Lk–5.1, Lk–5.2 és Vt–2.4” szövegrész helyébe az „Lk–5.1, Lk–5.2, Vt–2.4 és Vt–2.5” szöveg lép.
20. § Hatályát veszti a HÉSZ 51/A. § (6) bekezdése, 61. § (1) bekezdés i) pontja és 60/A. alcíme.
21. § A HÉSZ 1. melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul.
22. § A HÉSZ 2. melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul.
23. § A HÉSZ a 3. melléklettel egészül ki.
24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet
2. melléklet
1. A HÉSZ 2.1 melléklete a következő 28/a., 28/b., 28/c., 28/d., 28/e., 74/a., 94/a., 94/b., 160/a. és 165. sorokkal egészül ki:
A |
B |
D |
E |
J |
K |
L |
M |
N |
Q |
|
a telek megengedett |
az épület megengedett |
|||||||||
az építési övezet jele |
sajátos rendeltetés |
a telek beépí-tési módja |
leg- |
legnagyobb |
leg- |
leg- |
legnagyobb |
elő- |
||
területe |
beépí- |
terep- |
zöld- |
beépítési magassága |
||||||
m2 |
% |
% |
% |
m |
m |
m |
||||
„28/a. |
Lk–6.1 |
SZ |
2500 |
50 |
- |
20 |
Ém: 6,0 |
Ém: 12,5 |
10,0 |
|
28/b. |
Lk–6.2 |
SZ |
2500 |
40 |
- |
40 |
- |
Ém: 12,5 |
10,0 |
|
28/c. |
Lk–6.3 |
SZ |
2000 |
30 |
- |
40 |
- |
Ém: 10,5 |
10,0 |
|
28/d. |
Lk–6.4 |
SZ |
2000 |
20 |
- |
40 |
- |
Ém: 7,5 |
10,0 |
|
28/e. |
Lk–6.5 |
SZ |
700 |
20 |
- |
40 |
- |
Ém: 7,5 |
10,0 |
|
74/a. |
Vt–2.5 |
Z |
1500 |
50 |
70 |
10 |
Ém: 11,0 |
Ém: 21,0 |
||
94/a. |
G-á1 |
SZ |
2000 |
50 |
25 |
Ém: 12,0 |
||||
94/b. |
G-á2 |
SZ |
2000 |
50 |
25 |
Ém: 9,0 |
||||
160/a. |
K–KÖ/gsz |
gáznyomás- |
SZ |
500 |
40 |
- |
40 |
- |
Ém: 6,0 |
- |
165. |
K–Eü |
egészségügyi központ |
SZ |
3000 |
40 |
- |
40 |
- |
Ém: 14,0 |
-” |
2. A HÉSZ 2.2 melléklete a következő 8/b. és 30. sorral egészül ki:
A |
D |
E |
J |
L |
N |
Q |
|
a telek megengedett |
az épü- |
||||||
az építési övezet jele |
a telek beépí- |
leg- |
legna- |
leg- |
legna- |
előkert |
|
területe |
beépí- |
zöldfe- |
beépí- |
||||
m2 |
% |
% |
m |
m |
|||
„8/b. |
Ek-r |
SZ |
- |
3 |
- |
Ém: 5,5 |
10,0” |
„30. |
Kb-Dp |
SZ |
5000 |
5 |
65 |
Ém: 7,5 |
-” |
3. Hatályát veszti a HÉSZ 2.1 mellékletének 94. és 136. sora.
3. melléklet