Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (VII. 8.) önkormányzati rendelete

Nádudvar Város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 07. 09- 2022. 07. 09

Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (VII. 8.) önkormányzati rendelete

Nádudvar Város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

2022.07.09.

Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában és a 62. §. (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és a 42. §. (4) bekezdésének a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró állami főépítészi, népegészségügyi, ingatlanügyi, örökségvédelmi, környezetvédelmi és természetvédelmi, erdészeti, közlekedési hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, bányafelügyeleti hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Légiközlekedési Hatóság, katonai légügyi hatóság, közlekedési hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, Nemzeti Földügyi Központ, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Honvédelemért felelős miniszter, Hajdú-Bihar Megyei – polgári védelmi, valamint területi vízvédelmi és területi vízügyi hatóságként is eljáró - Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Hajdú-Bihar Megyei Rendőr főkapitányság véleményének kikérésével, továbbá a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze záró szakmai véleménye figyelembevételével és a partnerségi szabályzat szerint a partnerek véleményének kikérésével és Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013. (V.2.) önkormányzati rendelet 5. mellékletében meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Gazdaságstratégiai-, Városfejlesztési-, és Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Nádudvar Város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 13/2022. (VII.6.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: rendelet) módosításáról a következőket rendeli el:

(E rendelet mellékletei:)

„20. 20. melléklet: Fő utca - Kabai utca - Határ utca által határolt területrész szabályozási terve”

2. § A Nádudvar Város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A Gksz 1 övezet előírásai:

a) Az övezetben elhelyezhető funkciók az OTÉK 19. § (2) bekezdés szerint.

b) Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK 19. § (3) bekezdés 1. pontjában megadott létesítmények, így egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek.

(2) Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető, csak szolgálati lakásként. Legfeljebb két szolgálati lakás létesíthető ingatlanonként.

(3) A Gksz 1 területeken belül eltérő területfelhasználású övezetek szabályozása: A Gksz Z Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területen belüli zöldterületi övezet, melyet többszintes növényállománnyal kell beültetni, növényzettel való fedettsége legalább 80 %. A beépítettség mérték kiszámolásakor az övezet területe a telek területére beszámít, azzal együtt kezelhető.

(4) A Gksz területeken belül eltérő területfelhasználású övezetek, Gksz 1.2* övezet előírásai, szabályozása:

a) Az építési övezet elsősorban a nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen elhelyezhető mindenfajta, a gazdasági tevékenységéhez szükséges rendeltetésű építmény és a tevékenységeket használatával összefüggő, azt kiegészítő kiszolgáltató építmények, melléképítmények, különösen:

ba) igazgatási és egyéb iroda épület,

bb) üzem-egészségügyi épület,

bc) oktatási, szociális épület,

bd) parkolóház, üzemanyagtöltő,

be) sport építmény,

bf) üzemi-technológiai célú melléképítmények.

bg) A gazdasági tevékenység célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

c) Az építési övezet paraméterei:

ca) beépítési mód: szabadon álló

cb) alakítható legkisebb telekterület: 5000m2

cc) beépítettség legnagyobb mértéke: 60%

cd) zöldfelület legkisebb mértéke:10%, mely a szabályozási terven kijelölt helyen három szintes növényállománnyal valósítandó meg. A zöldfelület mértékébe beszámítható a tetőkert, annak termőtalaj réteg vastagságtól függően az OTÉK 5. sz. melléklete szerint, valamint a mesterséges, szigetelt medrű állandó vízborítottságú vízfelület 75%- al. A legalább 1,0 m2-t elérő parkolói fásítás területe szintén beszámítható, ha a termőtalaj és az eredeti altalaj között nincs más réteg.

ce) megengedett legnagyobb építménymagasság:12,5 m

cf) az építési övezet közművesítettségi mértéke: teljes

cg) terepszint alatti építmények az általános előírásoktól eltérően az építési helyen belül, a beépítettség legnagyobb mértékét meg nem haladóan helyezhetők el.

d) Az elő, oldal és hátsókert legkisebb mértéke a szabályozási terv szerinti érték, ennek hiányában kialakult állapotnak megfelelő. Az elő, oldal és hátsókert a telek zöldfelületének a része, melyen belül a meglévő épület megtartható, helyreállítható, korszerűsíthető, és átalakítható, továbbá felújítható és rendeltetése megváltoztatható és a terület közlekedési célra használható. Ezen sávban melléképítmények, továbbá portaépület, kerékpár és kommunális hulladék tároló és egyéb, a telephelyet kiszolgáló technológiai műtárgy, valamint őrző, ellenőrző építmény is elhelyezhető.

e) A telephelyen belüli, a telephelyet ketté osztó és önálló övezetbe nem sorolt a települési csapadékvízelvezető hálózat részét képező csatorna teljesen zárt kialakításúvá alakítható, lefedhető. A csatorna építési használat szempontjából a telephelyi terület részeként kezelendő, ezért a két gazdasági használatú telekkel összevonható. A csatorna fenntartása az adott szakaszhoz tartozó, telephelyet használó kötelezettsége.

(5) A kereskedelmi gazdasági szolgáltató területek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozást e rendelet 11. melléklete szerint kell alkalmazni.”

3. § A rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) A Gip 1 övezet előírásai:

a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület.

b) Az övezetben elhelyezhető funkciók az OTÉK 20. § (4) bekezdés szerint.

c) Az övezetben kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 20. § (5) bekezdés 2. pontjában megadott létesítmények, így egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek.

(2) A Gip területeken belüli eltérő területfelhasználású övezetek, Gip Z Egyéb iparterületen belüli zöldterületi övezet szabályozása:

a) többszintes növényállománnyal kell beültetni, növényzettel való fedettsége legalább 80 %.

b) a beépítettségi mérték kiszámolásakor az övezet területe a telek területébe beszámít, azzal együtt kezelhető.

(3) A Gip területeken belüli eltérő területfelhasználású övezetek, Gip 1.1* Egyéb nem zavaró hatású ipari terület szabályozása:

a) Az építési övezet elsősorban a nem zavaró hatású ipari tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen elhelyezhető mindenfajta, az ipari tevékenységéhez szükséges rendeltetésű építmény és a tevékenységeket használatával összefüggő, azt kiegészítő kiszolgáltató építmények, melléképítmények, különösen:

ba) igazgatási és egyéb iroda épület,

bb) üzem-egészségügyi épület,

bc) oktatási, szociális épület,

bd) üzemanyagtöltő,

be) sport építmény,

bf) üzemi-technológiai célú melléképítmények.

bg) Az ipari tevékenység célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

c) Az építési övezet paraméterei:

ca) beépítési mód: szabadon álló

cb) alakítható legkisebb telekterület: 2500m2

cc) beépítettség legnagyobb mértéke: 40%

cd) zöldfelület legkisebb mértéke:20%, mely a szabályozási terven kijelölt helyen három szintes növényállománnyal valósítandó meg. A zöldfelület mértékébe beszámítható a tetőkert, annak termőtalaj réteg vastagságtól függően az OTÉK 5. sz. melléklete szerint, valamint a mesterséges, szigetelt medrű állandó vízborítottságú vízfelület 75% -al. A legalább 1,0 m2-t elérő parkolói fásítás területe szintén beszámítható, ha a termőtalaj és az eredeti altalaj között nincs más réteg.

ce) megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m. Technológia indokolta épületrészekkel az építménymagasság legfeljebb 30 m értékig növelhető. Az önálló technológiai épületek és műtárgyak legmagasabb pontja legfeljebb 35,0 m.

cf) az építési övezet közművesítettségi mértéke: teljes

cg) terepszint alatti építmények az általános előírásoktól eltérően az építési helyen belül, a beépítettség legnagyobb mértékét meg nem haladóan helyezhetők el.

d) Az elő, oldal és hátsókert legkisebb mértéke a szabályozási terv szerinti érték, ennek hiányában kialakult állapotnak megfelelő. Az elő, oldal és hátsókert a telek zöldfelületének a része, melyen belül a meglévő épület megtartható, helyreállítható, korszerűsíthető, és átalakítható, továbbá felújítható és rendeltetése megváltoztatható és a terület közlekedési célra használható. Ezen sávban melléképítmények, továbbá portaépület, kerékpár és kommunális hulladék tároló és egyéb, a telephelyet kiszolgáló technológiai műtárgy, valamint őrző, ellenőrző építmény is elhelyezhető.

(4) Az elő, oldalkert legkisebb mértéke a szabályozási terv szerinti érték. Az elő és oldalkerti sávban melléképítmények, továbbá portaépület, kerékpár és kommunális hulladék tároló és egyéb, a telephelyet kiszolgáló technológiai műtárgy, valamint őrző, ellenőrző építmény is elhelyezhető. (5) Az egyéb iparterületek telkeire vonatkozó összefoglaló szabályozása e rendelet 12. melléklete szerint kell alkalmazni.”

4. § (1) A rendelet 11. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A rendelet 12. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A rendelet a 3. melléklet szerinti 20. melléklettel egészül ki.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet

11. melléklet

2. melléklet

12. melléklet

3. melléklet

20. melléklet