Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelete

Nádudvar Város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2025. 11. 01

Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelete

Nádudvar Város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

2025.11.01.

Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdésének c.) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró állami főépítészi, népegészségügyi, ingatlanügyi, örökségvédelmi, környezetvédelmi és természetvédelmi, erdészeti, közlekedési hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal, bányafelügyeleti hatáskörben eljáró Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, ÉKM Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály, katonai légügyi hatóság, közlekedési hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatal, Nemzeti földügyi Központ, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat, ÉKM Közlekedésért Felelős Államtitkárság, honvédelemért felelős miniszter, Hajdú-Bihar Megyei – polgári védelmi, valamint területi vízvédelmi és területi vízügyi hatóságként is eljáró - Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr főkapitányság, véleményének kikérésével, továbbá a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdésének d.) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítésze záró szakmai véleménye és a partnerek véleményének figyelembevételével a következőket rendeli el:¹

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) területi hatálya kiterjed Nádudvar város teljes közigazgatási területére.

(2) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltéréssekkel, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Nádudvar Város Önkormányzatának a településkép védelméről szóló 20/2019. (X.11.) önkormányzati rendelet előírásait az e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(3) E rendelet mellékletei:

1. 1. melléklet:Fogalom-meghatározások

2. 2. melléklet: Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen

3. 3. melléklet: Szabályozási lapokon szereplő övezeti jelek megfeleltetése a rendelet szöveges munkarészével

4. 4. melléklet: Kijelölt veszélyességi övezet

5. 5. melléklet: T-2 jelű külterületi szabályozási terv

6. 6. melléklet: T-2 jelű belterületi szabályozási terv

7. 7. melléklet: Elő, oldal , hátsókertek és építési vonal összefoglaló szabályozása

8. 8. melléklet: Lke- Kertvárosias lakóterületek területek összefoglaló szabályozása

9. 9. melléklet: Lf - Falusias lakóterületek területek összefoglaló szabályozása

10. 10. melléklet: Vt területek összefoglaló szabályozása

11. 11. melléklet:Gksz területek összefoglaló szabályozása

12. 12. melléklet:Gip- Ipari területek összefoglaló szabályozása

13. 13. melléklet:K jelű Különleges területek szabályozása

14. 14. melléklet:KP jelű Zöld területek szabályozása

15. 15. melléklet:Különleges területek összefoglaló szabályozását

16. 16. melléklet:A felszín alatti vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezetbe tartozó ingatlanok korlátozásai

17. 17. melléklet: Belterületi Szabályozási Terv T3-K-7/M1 számú módosítása

18. 18. melléklet: Belterületi szabályozási terv T3-K-10/ M2 számú módosítása

19. 19. melléklet: Nádudvar felszín alatti vízbázis hidrogeológiai B védőövezet által érintett terület és ingatlanok

20.² 20. melléklet: Fő utca - Kabai utca - Határ utca által határolt területrész szabályozási terve

21.³ 21. melléklet: Belterületi Szabályozási Terv T-3/M1-2023 terv az Ady tér (Ady Endre utca) – Jókai utca – 433/3 hrsz-ú csatorna – szabadidő tó – közpark területe – tervezett kikötés a Kövy Sándor utcára – Kövy Sándor utca – Vendég utca – Kiss János altábornagy utca – Fő utca által határolt területrészre

22.⁴ 22. melléklet: Belterületi Szabályozási Terv T-3/M2-2023 terv a Petri-Derzs utca - Petőfi utca – Mátyás király utca – Arany János utca által határolt területrészre

23.⁵ 23. melléklet Belterületi Szabályozási Terv T-3/M3-2023 terv belterületi határa – Rákóczi Ferenc utca – Schönherz Zoltán utca – Jókai Mór utca által határolt területrészre

24.⁶ 24. melléklet: Külterületi Szabályozási Terv T-2/M1-2023 terv 0690 hrsz-ú út – 6001 hrsz-ú árok - 6045/1 hrsz-ú út – 6047/2 és a 6063 - 6066/1 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek – 6045/2 hrsz-ú út - 6029/1 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület – 6027-6012 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek – 0688/3 hrsz-ú út – 0688/8, és a 0688/20 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek – 3405. számú országos mellékút által határolt területrészre.

25.⁷ 25. melléklet: Belterületi Szabályozási Terv T-3/M-2023/Z 1 terv a Szikoldal utca – Kiss János altábornagy utca – Bocskay utca – Kövy Sándor utca – belterület határa által határolt területrészre

26.⁸ 26. melléklet: Belterületi Szabályozási Terv T-3/M-2023/Z 2 terv a Fő utca – Kossuth Lajos utca – Baksay Dániel utca, a Baksay Dániel utca – Kossuth Lajos utca - Nádas utca – Kárpát utca – Mátyás király utca, a Kárpát utca – Móricz Zsigmond utca – Mártírok útja – Mátyás király utca által határolt területrészre

27.⁹ 27. melléklet: Belterületi Szabályozási Terv T-3/M-2023/Z 3 terv a József Attila utca – Maros utca – Kabai út – Puskin utca – Dózsa György utca – Somogyi Béla utca – Kossuth Lajos utca által határolt területrészre

28.¹⁰ 28. melléklet: Belterületi Szabályozási Terv T-3/M-2023/Z 4 terv a Puskin utca – 2084 hrsz-ú csatorna – belterület határa – 0166/2 hrsz-ú út – Mártírok útja – Hajdú utca – Damjanich utca által határolt területrészre

29.¹¹ 29. melléklet: Belterületi Szabályozási Terv T-3/M-2023/Z 5 terv a 06/15 hrsz-ú út – belterület határa – Szamos utca folytatásaként tervezett 16 m szabályozási szélességű út – tervezett 22 m szabályozási szélességű elkerülő út – 011/1 hrsz-ú út által határolt területrészre

30.¹² 30. melléklet Belterületi Szabályozási Terv T-2/M1-2023 a belvízelvezetéshez kapcsolódó É-K-i városrészre

31.¹³ 31. melléklet Belterületi Szabályozási Terv T-2/M2-2023 a Fő utca - Kabai út - Csokonai utca - Szegfű utca által határolt területrészre

32.¹⁴ 32. melléklet Belterületi Szabályozási Terv T-2/M1-2024 a József Attila u.- Maros u. - Kabai u. - Puskin u. - Dózsa György u. - Somogyi Béla u. - Kossuth Lajos u. által határolt területrészre

33.¹⁵ 33. melléklet Belterületi Szabályozási Terv T-2/M2-2024 a Seregélyes u. (II. sz. Kereszt u.) - Szabadság u. - Rózsa u. (I.sz. Kereszt u.) - Szabadság u. - Fő u. - (Vöröshadsereg útja) - 1198 hrsz-ú csatorna - Seregélyes u. által határolt területrészre

34.¹⁶ 34. melléklet Belterületi Szabályozási Terv T-2/M3-2024 a 3640/5 hrsz-ú út-Guttenberg u. - Vay Miklós u. - Marx Károly u. által határolt területrészre

35.¹⁷ 35. melléklet Belterületi Szabályozási Terv T-2/M4-2024 a Csapó u. - Lukács Dénes (Dimitrov u.) - Miklós u. - Mester u. - Ady Endre u. - által határolt területrészre

36.¹⁸ 36. melléklet Külterületi Szabályozási Terv TR/sz-M1 a 34111. számú országos mellékút - 6001 hrsz-ú árok - 6111 hrsz-ú út - 6045/2 hrsz-ú út - tervezett szerkezeti jelentőségű elkerülő út - 3405. számú országos mellékút által határolt területrészt (Húsüzem) érintően

37.¹⁹ 37. melléklet Külterületi Szabályozási Terv a 3407. számú országos mellékút - 0185 hrsz-ú csatorna - 0166/3 hrsz-ú út - 0181 hrsz-ú út - 0166/4 hrsz-ú út - 0169/2 hrsz-ú csatorna által határolt területrészt (Molnár tag) érintően

38.²⁰ 38. melléklet Belterületi Szabályozási Terv T-3/2025.M-1 Fő utca - Kossuth Lajos utca - Baksay Dániel utca, a Baksay Dániel utca - Kossuth Lajos utca - Nádas utca - Kárpát utca - Mátyás király utca, a Kárpát utca - Móricz Zsigmond utca - Mártírok útja - Mátyás király utca által határolt területrészt érintően, valamint a Fő utca - Kossuth tér - Kossuth Lajos utca - Görbe utca - József Attila utca - Kossuth Lajos utca által határolt területrészt érintően

39.²¹ 39. melléklet Belterületi Szabályozási Terv T-3/2025.M-2 József Attila utca – Csokonai utca – Kabai utca – Kinizsi utca által határolt területrészt érintően, valamint a Fő utca - Kabai utca – Csokonai utca – Szegfű utca által határolt területrészt érintően

40.²² 40. melléklet Belterületi Szabályozási Terv TR/szm.2025. – tejüzem a Guttenberg utca – 3640/5 hrsz-ú út – 3640/4 hrsz-ú tervezett út - belterület határ által határolt területrészt érintően

2. Belterületi határmódosítás

2. § (1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T – 2 és T – 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.

(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.

(3) A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes.

(4) A külterületi lakott helyek beépítésre szánt területként kezelendők.

II. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

3. A terv területének fölhasználása

3. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint beépítésre szánt területek

a) lakóterület, ezen belül (1.)

aa) kertvárosias lakóterület Lke (1.1)

ab) falusias lakóterület Lf (1.2)

b) vegyes terület (2.) településközponti vegyes terület Vt (2.1)

c) gazdasági terület, G (3.) ezen belül

ca) kereskedelmi szolgáltató terület Gksz (3.1)

cb) egyéb iparterület Gip (3.2)

d) különleges terület K, (4.) ezen belül

da) városi idegenforgalmi és szabadidő centrum (4.1)

db) nagykiterjedésű kereskedelmi célú területek, vásártéri piac (4.2)

dc) sport és rekreációs területek (4.3)

dd) hulladékkezelők területei (4.4)

de) honvédségi területek (4.5)

df) különleges mezőgazdasági üzemi területek (4.6) kerültek kijelölésre, melyet övezeti besorolását a szabályozási tervek határozzák meg és határolják le.

(2) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint beépítésre nem szánt területek

a) közlekedési és közműterületek, KÖ (1.) ezen belül

aa) kötöttpályás közlekedési területek KÖk (1.1)

ab) közutak KÖú (1.2)

b) zöldterületek, ezen belül (2.) közpark KP (2.1)

c) erdőterület, ezen belül (3.)

ca) védőerdő Ev (3.1)

cb) gazdasági erdő Eg (3.2)

d) mezőgazdasági területek, ezen belül (4.)

da) kertes mezőgazdasági terület Mk (4.1)

db) általános mezőgazdasági terület Má (4.2)

dc) korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mák (4.3)

e) vízgazdálkodási terület V (5.)

f) különleges területek K, ezen belül (6)

fa) nagykiterjedésű közmű területek (6.1)

fb) temető területek (6.2)

fc) bánya területek (6.3)

g) Természetközeli területek Tk (7.) kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek határozzák meg és határolják le.

4. Szabályozási elemek

4. § (1) A szabályozási terv jelmagyarázatát a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.

(3) Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését és nem haladják meg az érintett kisebb övezet területének 20%-át.

5. A telkek beépítésének feltételei

5. § (1) A területek felhasználása, beépítése és a telkek alakítása csak a szabályozásnak (terv és HÉSZ) megfelelően engedélyezhető.

(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.

(3) A közművesítettség mértéke:

a) A kertvárosias és falusias lakóterületeket, különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.

b) A településközponti vegyes, kisvárosias lakó és gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. A teljes közművesítés kiépítéséig legalább részleges közműkiépítés biztosítandó. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.

(4) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező.

(5) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat szabványok szerinti kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonos kötelezettsége.

(6) Az egyes építési övezetekben belterületen és beépítésre szánt területen építési engedélyt kiadni csak legalább részleges közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések kiépítése esetén lehet. A kertvárosias és falusias lakóterületeket, különleges területeket legalább részleges, a településközponti vegyes, kisvárosias lakó és gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.

(7) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.

6. Építéshatósági eljárások

6. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető, kivéve, ha azt a rendezési terv módosításával Képviselőtestület által jóváhagyott közterület építési terv szerint tartalmazza.

(2) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

(3) Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el.

(4) Árvíz és belvízveszélyes illetve nagyvízi mederrel érintett területek sajátos előírása

a) Belvízveszélyes és árvízveszélyes területeken, valamint a meglévő várostesthez kapcsolódó kialakult és tervezett fejlesztési területeken, amit a megyeterv jelenleg még nem kijelölt nagyvízi medre érint épületet és építményt elhelyezni csak az illetékes vízügyi és a katasztrófavédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.

b) A szabályozási terven jelölt belvízveszéllyel érintett területeken az épületeket nem lehet alápincézni, és a földszinti padlószint a meglévő terephez képest legalább1,0 méter magasságban legyen.

c) Fokozottan árvízveszélyes területen új építés nem engedélyezhető. Területi lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

d) Fokozottan árvízveszélyes területen minden használatot az árvízvédelmi szempontoknak kell alárendelni, a kialakult beépítésre szánt területeken az építési engedély kiadása előtt az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyását be kell szerezni.

e) Fokozottan árvízveszélyes területen új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, a mezőgazdasági területekre építési engedélyt kiadni nem lehet.

7. A telekalakítás szabályai

7. § (1) A területfelhasználási egységeken és övezeteken belüli telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási tervnek és helyi építési szabályzatnak megfelelően, valamint magasabb rendű jogszabályok alapján végezhetőek.

(2) Új építési telek kialakítása vagy telekmegosztás esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméreteknél kisebb telket nem lehet kialakítani, kivéve ha azt a HÉSZ 7. § (8) bekezdésben megadottak lehetővé teszik.

(3) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. Azokban az esetekben amikor a meglévő beépített telek nem rendelkezik közterületi kapcsolattal és megközelítése csak szolgalmi joggal biztosított, teleknyél kialakítható.

(4) A szabályozási terven jelölt út céljára történő lejegyzéseket előzetesen el kell végezni az építéshatósági eljárás során.

(5) Csak meglévő zugokhoz kapcsolódóan, annak folytatásaként alakítható ki új, másodlagos közterület és onnan megközelíthető új telek vagy telekmegosztás.

(6) Önálló, új zsákutcát, zsákzugot nem lehet kialakítani, kivételt képeznek azon övezetek, ahol a szabályozás ezt lehetővé teszi (Lke 2. funkcionális övezet).

(7) Meglévő telek csak akkor osztható meg, ha a megosztás után egyik telek beépítettsége sem haladja meg az övezetben előírtakat, figyelembe véve a HÉSZ 8. § ban megadott szabályokat is.

(8) Kialakult telek akkor is megosztható (átmenő telek, saroktelek vagy egyéb különleges helyzet), ha az övezeti szabályozásban megadott minimális telekszélessége vagy telekmélysége nem biztosítható, de a megosztás utáni telekterületek megfelelnek az övezeti szabályokban megadott minimális telekterület értékének, és a megosztás után a telkek az egyéb általános és övezeti szabályok betartása mellett beépíthetők.

III. Fejezet

TERÜLET FELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

8. A területre vonatkozó általános előírások

8. § (1) Nádudvar város területén belül építési telket alakítani a terv és a HÉSZ szabályozási elemeinek, betartásával lehet.

(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők, ha a HÉSZ 9–13. §-a másként nem rendelkezik.

(3) Terepszint alatti építmények (kivéve a közmű műtárgyakat), a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(4) Kertvárosias és falusias lakóterületeken belül a szabályozott minimális vagy annál kisebb telekterületen csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve), kivéve, ha egyéb (saroktelekre, átmenő telekre vonatkozó) előírás ezt lehetővé nem teszi.

(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(6) Nem helyezhető el közterület felé eső homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége.

(7) Az építési telkeken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m – megtartása mellett.

a) előkertben:

aa) közműbecsatlakozási műtárgy,

ab) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),

ac) kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel),

b) oldalkertben:

ba) közműbecsatlakozási műtárgy,

bb) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),

bc) kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel),

bd) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

be) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

bf) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

bg) kerti szabadlépcső és lejtő,

c) hátsókertben:

ca) közműbecsatlakozási műtárgy,

cb) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),

cc) kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel),

cd) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

ce) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

cf) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

cg) kerti szabadlépcső és lejtő,

ch) kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel.

(8) A falusias és kertvárosias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

ba) nyári konyha, mosókonyha, szárító

bb) tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)

bc) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi

bd) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

be) a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók)

bf) fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

bg) pince, pince felépítménye

c) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

(9) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása, építési hely szabályozását a rendelet 6. melléklete szerint kell alkalmazni.

(10) A falusias és kertvárosias lakóterületeken belül a szabályozott épület elhelyezésnél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell a védett területek kivételével:

a) OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD főépületek esetében

aa) 12 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el.

ab) Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.

ac) Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadonálló épület-elhelyezés is lehetséges.

ad) A lakóterületek saroktelkein -oldalhatáron álló beépítési mód esetében- az épület szabadonállóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadonálló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja.

ae) Ha a telek szélessége kisebb mint 14 méter vagy ha a meglévő beépítés indokolja, az épület-elhelyezés ikres is lehet.

b) OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD melléképületek esetében a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető.

c) ZÁRTSORÚ BEÉPÍTÉSI MÓD a zártsorú, oldalhatáron álló jellegű beépítés esetében a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az oldalhatáron álló épület-elhelyezés sajátos formáját a hajlított ház típust (utcával párhuzamos épületszárny és rá merőleges oldalhatáron álló épületszárny) és a hézagosan zártsorú épület-elhelyezést (a zártsorú jelleget legalább 3 méter magas falkerítés biztosítja) vagy a csoportos (sorházas) épület-elhelyezést is lehet alkalmazni. A teljes zártsorúsítás is megengedett, azonban teljes zártsorúsítás esetén (legalább 3,5 méter magasságú) kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek megközelítését.

(11) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

(12) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(13) Az egyes építési övezetekben megadott övezeti előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.

(14) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 8, § (9) b), valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.

(15) Amennyiben az oldalhatáron álló új beépítésű épület megépítését a szomszéd telken lévő meglévő épület akadályozná az új épület szabályosan megépíthető.

(16) Abban az esetben, ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, úgy megtartható.

(17) Abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult építmény és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke úgy megtartható.

(18) Kertvárosias és falusias lakóterületen belül azon telkek melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek, akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m ² területű.

(19) A Gip/1 funkcionális övezeten belül a szabadonálló beépítési módtól eltérő kialakult beépítési mód megtartható és bővíthető.

(20)²³ A Rákóczi utca menti különleges terület, a Vajastó köz, Seregélyes köz, Seregélyes zug, és a Seregélyes utcától északra lévő Alkotmány u., Szabadság u., Alkotás u., Szélső u., menti jellemzően lakóterületek, valamint a Fő utca – Kabai utca - Csokonai utca - Szegfű utcai telektömbben amennyiben a telek kialakult beépítése nem felel meg az építési övezetben meghatározott beépítési módnak, az építési helyre, elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásoknak, vagy az építési övezetek szabályozási határértékeinek (beépítettség, zöldfelület stb.), a meglévő épület felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, rendeltetése megváltoztatható, azonban új rendeltetési egység nem alakítható ki. Felújítás során az egységes tetőszerkezet kialakíthatósága érdekében az építési helyen kívül eső tetőrész alakja a teljes tetőszerkezet kialakításához igazodó módon átépíthető.

(21)²⁴ A Rákóczi utca menti különleges terület, a Vasajtó köz, Seregélyes köz, Seregélyes zug, és a Seregélyes utcától északra lévő Alkotmány u,, Szabadság u., Alkotás u., Szélső u., menti jellemzően lakóterületek, valamint a Fő utca – Kabai utca - Csokonai utca - Szegfű utcai telektömbben amennyiben a telek kialakult beépítése nem felel meg az érintett területen (építési övezetben) meghatározott beépítési módnak, az építési helyre, elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásoknak, a meglévő épület bővíthető az előírások szerinti építési helyen belül azzal, hogy új rendeltetési egység nem alakítható ki.

9. A telkekre vonatkozó kötelezően megvalósítandó zöldfelületet előírásai

9. § (1)²⁵ A Szabályozási terven jelölt kötelezően megvalósítandó zöldfelületet – amennyiben az előírások másként nem rendelkeznek - legalább háromszintes növényállománnyal kell megvalósítani a telek beépítése során legalább a használatbavételig.

(2) A kötelezően megvalósítandó zöldfelületet területe a telek zöldfelületi mutatójába beszámítható.

(3) A kötelezően megvalósítandó zöldfelületet kijelölt területén az egyes telkek megközelítését biztosító bekötő útszakasz átvezethető.

(4)²⁶ Az (1) bekezdéstől eltérően az Lke, Lf és a K építési övezeteken belül, a belvízcsatornák mentén húzódó kötelezően megvalósítandó zöldfelületen a növényzet egy szintes növényállománnyal alakítandó ki úgy, hogy a csatornafenntartási (mederkotrási) munkálatok elvégzésének biztosítása érdekében a belvízelvezető csatornák, árkok telekhatárától számított 3 méteres területsávon belül - amennyiben az előírások ezen mértékhez képest másként nem rendelkeznek - építmény nem helyezhető el, kerítés nem létesíthető és nem építhető át.

(5)²⁷ A Fő utca – Kossuth Lajos utca – Baksay Dániel utca, a Baksay Dániel utca – Kossuth Lajos utca – Nádas utca – Kárpát utca- Mátyás király utca, a Kárpát utca – Móricz Zsigmond utca – Mártírok útja – Mátyás király utca által határolt területrészek esetében a Makkodi főcsatorna esetén a parti sáv szélessége 6 méter, mely területsávon belül új építmény nem helyezhető el, kerítés nem létesíthető és nem építhető át.

10. A belvízveszélyes vagy mélyfekvésű területek

10. § (1) A Szabályozási terven jelölt belvízveszélyes vagy mélyfekvésű területek csak szükséges terület előkészítés elvégzése után építhetőek be.

(2) A terület és tereprendezés függvényében kell meghatározni a tervezett beépítések földszinti padlóvonalát.

(3) A jelölt területeken alápincézett épület nem építhető.

IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

11. Kertvárosias lakóterületek

11. § (1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek.

(2) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 13. § (2) bekezdés szerint, kivéve a 4. pontot, nem zavaró hatású kézműipari épület nem helyezhető el.

(3) A kertvárosias lakóterületen belül az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető funkciók az OTÉK 13. § (3) bekezdés szerint, kivéve a 4. pontot, üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(4) A kertvárosias lakóterületeken belül az Lke 1. funkcionális övezet alábbi, kiegészítő előírásai is betartandók:

a) Az övezeten belül egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető, az övezeten belül nyeles telek, vagy új zug nem alakítható ki.

b) Az Lke 1. övezetek lakóterületei funkcionális zónákra tagozódnak

c) Lakó és gazdasági udvar zónája

ca) Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.

cb) Az utcai telekhatártól számított 25 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybe építve létesíthető.

cc) Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

cd) Sarokteleknél a távolságok a rövidebb telekoldalról számítandók.

d) Gazdasági és kert zóna

da) Az utcai telekhatártól számított 25 métertől számítandó zóna.

db) A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

dc) Az utcai telekhatártól számított 45méteren túl a telekrész nem beépíthető.

dd) Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.

de) Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

df) Sarokteleknél a távolságok a rövidebb telekoldalról számítandók.

e) Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. § (8) bekezdés szerint lehetséges. Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja.

(5) Az Lke 2. funkcionális övezet előírásai, amennyiben az övezeten belül a meglévő telek területe:

a) Kisebb vagy egyenlő, mint 500 m²

aa) Legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető, egy telken egy lakóépület helyezhető el.

ab) Melléképület csak főépülettel egybe építve létesíthető.

ac) Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. § (8) bekezdés szerint.

b) Nagyobb, mint 500 m ² , de kisebb, mint 800 m ²

ba) Legfeljebb háromlakásos lakóépület építhető.

bb) Amennyiben a meglévő telekmélység meghaladja az 50 métert, úgy a zónás telekhasználat szabályait kell alkalmazni.

c) Nagyobb, mint 800 m ²

ca) Legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető, egy telken legfeljebb két lakóépület helyezhető el.

cb) Amennyiben a meglévő telekmélység meghaladja az 50 métert, úgy a HÉSZ 10. § (4) a) 2. pontban megadott zónás telekhasználat szabályait kell alkalmazni.

(6) Az Lke 2. funkcionális övezet lakó és gazdasági udvar zónájának előírásai

a) Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.

b) Az utcai telekhatártól számított 25 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybe építve létesíthető.

c) Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

d) Sarokteleknél a távolságok rövidebb telekoldalról számítandók.

(7) Az Lke 2. funkcionális övezet gazdasági és kert zónájának előírásai

a) Az utcai telekhatártól számított 25 métertől számítandó zóna.

b) A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

c) Az utcai telekhatártól számított 45 méteren túl a telekrész nem beépíthető.

d) Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.

e) Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

f) Sarokteleknél a távolságok rövidebb telekoldalról számítandók.

(8) Az Lke 2. funkcionális övezetben a melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. § (8) bekezdés szerint lehetséges. Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja.

(9) Az övezeten belül a tömbfeltárás hagyományos módon, zugok létrehozásával történhet, akkor is, ha ezt a szabályozási terv nem tünteti fel.

(10) Az Lke 3. funkcionális övezet előírásai

a) az övezeten belül legfeljebb négylakásos lakóépület építhető. A lakóépületek számát a beépítettségi mérték, az építési hely valamint az építési helyen belüli épületek közötti távolság figyelembevétele határozza meg.

b) Az övezet hosszú hagyományos telkei a vízfolyás melletti vegyeshasználatú útról feltárhatók, így megoszthatók.

c) az újonnan kialakított telkek mind egyedi, mind tömbtelkek is lehetnek.

d) Az övezeten belül az egyes újonnan feltárt lakóterületek csak feltételhez kötötten alakíthatóak ki, az alábbiak szerint:

da) csak a vízrendezés, belvízelvezetés megoldása után, talajmechanikai szakvélemény függvényében kialakítható lakóterület

db) telekalakítási terv készítése után kialakítható terület, melyet építészeti alátámasztó munkarész egészítsen ki a HÉSZ 6. § (7) bekezdés szerint.

dc) Az építészeti alátámasztó munkarészt főépítész véleményezi és előterjeszti a képviselőtestületnek jóváhagyásra.

(11)²⁸

(12) A szabályozási terven jelölt belvízveszélyes területen kijelölt lakóterületek kialakításának sajátos előírásai:

a) A belvízveszélyes területek feltüntetése vízügyi szakvélemény alapján történt, melyet a terület rendezése és kialakítása előtt aktualizálni szükséges

b) A területre vízrendezési tervet kell készíttetni, és a belvízveszélyt el kell hárítani.

c) A területre telekalakítási terv készítendő, melyhez magassági adatokat is tartalmazó geodéziai felmérés és területismertető talajmechanikai szakvélemény készüljön.

d) A terület és tereprendezés függvényében kell meghatározni a tervezett beépítések földszinti padlóvonalát

e) A jelölt területeken alápincézett épület nem építhető.

(13) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteinek telkeire vonatkozó összefoglaló szabályozását a 8. melléklete szerint kell alkalmazni.

12. Falusias lakóterületek

12. § (1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.

(2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. § (2) szerint, kivéve a 8. pontot, üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki.

a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.

b) A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Elhelyezésük a HÉSZ 8. § (8) bekezdés szerint lehetséges.

(4) Újonnan kialakított lakótömbök esetében a lakóterület kialakítása előtt vízrendezési tervet és telekalakítási tervet kell készíteni. A vízrendezés kivitelezése, megoldása előtt a lakóterület nem alakítható ki.

(5) A falusias lakóterületeken belül az Lf1 funkcionális övezet, lakótelkek funkcionális zónájának tagozódásai, előírásai:

a) Lakó és gazdasági udvar zónája

aa) Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.

ab) Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető.

ac) Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

b) Gazdasági és kert zóna

ba) Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 50 méterig terjedő zóna.

bb) A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

bc) Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthető.

bd) Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.

(6) Az övezetek mind belterületben, mind külterületi lakott helyként is megjelenhetnek. A lakóterületek belterületbe vonásának kötelezettsége a falusias lakóterületre nem vonatkozik, amennyiben külterületen találhatóak, és a belterülethez közvetlenül nem csatlakoznak. Ebben az esetben beépítésre szánt területként kezelendő.

(7)²⁹

(8) A falusias lakóterület építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozását e rendelet 9. melléklete szerint kell alkalmazni.

13. Településközponti vegyes területek

13. §³⁰ (1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek.

(2) A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 16. § (2) bekezdés szerint, kivéve a 7. pontot. A 7. pontban fölsorolt üzemanyagtöltő csak parkolóházakban létesíthető.

(3) A Vt 1. funkcionális övezet szabályozása: Az övezeten belül csak egyedi telkes településközponti vegyes területek alakíthatóak ki. Az övezet elsősorban lakó- és intézményi funkciók elhelyezésére szolgál.

(4) A Vt 2. funkcionális övezet szabályozása: Az övezeten belül mind egyedi telkes, mind tömbtelkes településközponti vegyes területek kialakíthatóak. Az övezet elsősorban lakó-, intézményi és idegenforgalmi funkciók elhelyezésére szolgál.

(5)³¹ A Vt 3. funkcionális övezet szabályozása: Az övezet elsősorban a kötelező önkormányzati és egyéb önálló feladatokat ellátó intézmények, igazgatási, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kulturális, művelődési, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális funkciók elhelyezésére szolgál. Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető, egy intézményhez legfeljebb két lakás tartozhat, amennyiben az előírások másként nem rendelkeznek.

a) A Vt 3. * funkcionális övezetben az (5) bekezdésben meghatározott funkciók mellett önálló lakó rendeltetésű épület is elhelyezhető.

b) A Petri-Derzs utcai Vt/3.3* építési övezet területén, amennyiben a telek kialakult beépítése nem felel meg az érintett területen meghatározott beépítési módnak, az építési helyre, elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásoknak a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, azonban bővíteni csak az előírások szerinti építési helyen belül lehet.

c) A Fő utcától délre lévő Vt 3.1 építési övezet területén a meglévő lakó rendeltetést tartalmazó épületek megtarthatók, amennyiben részben vagy egészben a szabályozott beépítési mód szerinti építési helyen kívül állnak, vagy a beépítettség mértéke, a legkisebb zöldfelület mértéke nem feleltethető meg az építési övezeti előírásoknak, ezen épületek felújíthatóak, korszerűsíthetőek, és rendeltetésük megváltoztatható. Bővíteni a szabályozási határértékek betartása mellett, csak az előírások szerinti építési helyen belül lehet, és új rendeltetési egység nem alakítható ki. Az építési övezeten belül legfeljebb egy telek megközelítésének biztosítása érdekében magánút kialakítható, melynek szélessége legalább 6,0 méter, hossza legfeljebb 45 m lehet.

(6) A Vt 4. funkcionális övezet szabályozása: Az övezet a város idegenforgalmi centruma környezetében helyezkedik el. Hagyományos lakóterületi funkciója alakul át településközponti vegyes, elsősorban lakó és idegenforgalmi funkcióra. Az idegenforgalmi funkción belül megjelenhet kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, üdülő, apartmanház funkció.

(7) A Vt 1., Vt 2., Vt 3., Vt 3.* funkcionális övezetekben az OTÉK szerint kötelezően létesítendő parkoló számot, de legalább rendeltetési egységenként egy parkolóállást vagy garázst telken belül kell biztosítani. Apartmanházak esetében minden önálló egységhez legalább egy parkolóállást vagy garázst telken belül kell létesíteni.

(8) A Vt 3., Vt 3.* övezetekben az OTÉK szerint szükséges parkolószám legalább 50 %-át telken belül kell biztosítani. A hiányzó parkolószám közterületeken biztosítandó, külön parkolási rendeletben megadott feltételekkel. A közterületi parkolási szerződés megkötése a használatbavétel feltétele.

(9) A megengedett legnagyobb építménymagasság alkalmazásának sajátos szabályai övezetenként: A Vt 1., Vt 2. funkcionális övezetekben a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét a tényleges homlokzatmagasság értéke csak az utcai szárny esetében a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben lépheti túl legfeljebb 2 méterrel. A Vt 3.2* funkcionális övezetben az (5) bekezdésben meghatározott funkciók mellett önálló lakó rendeltetésű épület is elhelyezhető, azzal, hogy ezen esetben az építménymagasság megengedett mértéke 6,0 méter, mely esetben az oldalkert mérete 4,0 méter.

(10) Oldalszárnyak építése a Vt 1., és Vt 2. funkcionális övezeteken belül egy egyedi telken csak egy oldalszárny építhető.

(11) A Vt 1.3. építési övezet területén amennyiben a telken már meglévő épületek részben vagy egészben a szabályozott beépítési mód szerinti építési helyen kívül állnak, a meglévő épületek felújíthatóak, korszerűsíthetőek, és rendeltetésük megváltoztatható, de bővíteni csak az előírások szerinti építési helyen belül lehet, és új rendeltetési egység nem alakítható ki. Felújítás során az egységes tetőszerkezet kialakíthatósága érdekében az építési helyen kívül eső tetőrész alakja a teljes tetőszerkezet kialakításához igazodó módon átépíthető.

(11a)³² A Baksay Dániel utca és a Kossuth Lajos utca menti Vt 2.2 építési övezet és a Kossuth Lajos utca menti Vt 2.1 építési övezet területén a meglévő épületek amennyiben részben vagy egészben a szabályozott beépítési mód szerinti építési helyen kívül állnak, vagy a beépítettség mértéke, a legkisebb zöldfelület mértéke nem feleltethető meg az építési övezeti előírásoknak felújíthatóak, korszerűsíthetőek, és rendeltetésük megváltoztatható. Bővíteni a szabályozási határértékek betartása mellett, csak az előírások szerinti építési helyen belül lehet, és új rendeltetési egység nem alakítható ki.

(12) A Vt területeken belül eltérő területfelhasználású övezetek szabályozása. A Vt K településközponti vegyes területen belüli köztér, melyet kertészeti, térburkolati, forgalomtechnikai tervek alapján kell megvalósítani. Korlátozott gépjármű és parkoló forgalom megjelenhet. Az övezet közterületi használata biztosítandó, el nem keríthető.

(13) A településközponti vegyes területek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozását e rendelet 10. melléklete szerint kell alkalmazni.

14. Gazdasági területek

14. § (1) A város gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz) és egyéb iparterületek (Gip).

(2) Az ipari gazdasági övezetekben (Gip) az állattartás nem megengedett. Azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen az állattartás fenntartható, a Gip/2 övezetek előírása szerint.

15. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

15. §³³ (1) A Gksz 1 övezet előírásai:

a) Az övezetben elhelyezhető funkciók az OTÉK 19. § (2) bekezdés szerint.

b) Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK 19. § (3) bekezdés 1. pontjában megadott létesítmények, így egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek.

(2) Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető, csak szolgálati lakásként. Legfeljebb két szolgálati lakás létesíthető ingatlanonként.

(3) A Gksz 1 területeken belül eltérő területfelhasználású övezetek szabályozása: A Gksz Z Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területen belüli zöldterületi övezet, melyet többszintes növényállománnyal kell beültetni, növényzettel való fedettsége legalább 80 %. A beépítettség mérték kiszámolásakor az övezet területe a telek területére beszámít, azzal együtt kezelhető.

(3a)³⁴ A Guttenberg utca menti Gksz/1.2 építési övezet (tejüzem) területén rögzített kötelező zöldfelületet legalább kétszintes növényállomány (a talajfelszint egyszerre gyep- es cserjeszinttel, vagy cserje- es lombkoronaszinttel, vagy egyszerre gyep- es lombkoronaszinttel fedő növényzet) telepítésével zöldfelületként kell kialakítani. Ezen területsávban a meglévő transzformátorállomás, tüzivíztározó (műtárgy) megtartható és bővíthető, valamint a kötelező zöldfelületi sáv a telephelyi megközelítés biztosítása érdekében közlekedés céljára megszakítható. Az építési övezet területén, ahol az előkert mérete 0 méter, a közterületi telekhatártól mért 5 méter mélységű teleksávon belül kizárólag őrző-védő épület, porta, kapuépítmény és fedett vagy fedetlen kerékpártároló, dohányzó épület és a kommunális hulladéktároló tároló építményei és egyéb műtárgyak helyezhetőek el. Ezen építmények vagy azok részei az 5 méter mélységű teleksávon túl is építési helyen belül elhelyezhetők.

(3b)³⁵ A tervlapon rögzített gázelosztó vezeték biztonsági védőövezeten belül építmény elhelyezése nem megengedett. A Guttenberg utca és a 3640/5 hrsz-ú közterület felől kerítés csak a tervlapon rögzített gázelosztó vezeték és biztonsági védőövezetének és az arra vonatkozó szakági előírásoknak a figyelembevételével létesíthető. A főbejárat felől kerítés a közcélra megnyitott parkolóterület figyelembevételével, annak telephely felőli határán is létesíthető.

(4) A Gksz területeken belül eltérő területfelhasználású övezetek, Gksz 1.2* övezet előírásai, szabályozása:

a) Az építési övezet elsősorban a nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen elhelyezhető mindenfajta, a gazdasági tevékenységéhez szükséges rendeltetésű építmény és a tevékenységeket használatával összefüggő, azt kiegészítő kiszolgáltató építmények, melléképítmények, különösen:

ba) igazgatási és egyéb iroda épület,

bb) üzem-egészségügyi épület,

bc) oktatási, szociális épület,

bd) parkolóház, üzemanyagtöltő,

be) sport építmény,

bf) üzemi-technológiai célú melléképítmények.

bg) A gazdasági tevékenység célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

c) Az építési övezet paraméterei:

ca) beépítési mód: szabadon álló

cb) alakítható legkisebb telekterület: 5000m2

cc) beépítettség legnagyobb mértéke: 60%

cd) zöldfelület legkisebb mértéke:10%, mely a szabályozási terven kijelölt helyen három szintes növényállománnyal valósítandó meg. A zöldfelület mértékébe beszámítható a tetőkert, annak termőtalaj réteg vastagságtól függően az OTÉK 5. sz. melléklete szerint, valamint a mesterséges, szigetelt medrű állandó vízborítottságú vízfelület 75%- al. A legalább 1,0 m2-t elérő parkolói fásítás területe szintén beszámítható, ha a termőtalaj és az eredeti altalaj között nincs más réteg.

ce) megengedett legnagyobb építménymagasság:12,5 m

cf) az építési övezet közművesítettségi mértéke: teljes

cg) terepszint alatti építmények az általános előírásoktól eltérően az építési helyen belül, a beépítettség legnagyobb mértékét meg nem haladóan helyezhetők el.

d) Az elő, oldal és hátsókert legkisebb mértéke a szabályozási terv szerinti érték, ennek hiányában kialakult állapotnak megfelelő. Az elő, oldal és hátsókert a telek zöldfelületének a része, melyen belül a meglévő épület megtartható, helyreállítható, korszerűsíthető, és átalakítható, továbbá felújítható és rendeltetése megváltoztatható és a terület közlekedési célra használható. Ezen sávban melléképítmények, továbbá portaépület, kerékpár és kommunális hulladék tároló és egyéb, a telephelyet kiszolgáló technológiai műtárgy, valamint őrző, ellenőrző építmény is elhelyezhető.

e) A telephelyen belüli, a telephelyet ketté osztó és önálló övezetbe nem sorolt a települési csapadékvízelvezető hálózat részét képező csatorna teljesen zárt kialakításúvá alakítható, lefedhető. A csatorna építési használat szempontjából a telephelyi terület részeként kezelendő, ezért a két gazdasági használatú telekkel összevonható. A csatorna fenntartása az adott szakaszhoz tartozó, telephelyet használó kötelezettsége.

(5) A kereskedelmi gazdasági szolgáltató területek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozást e rendelet 11. melléklete szerint kell alkalmazni.

16. Ipari területek

16. §³⁶ (1) A Gip 1 övezet előírásai:

a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület.

b) Az övezetben elhelyezhető funkciók az OTÉK 20. § (4) bekezdés szerint.

c) Az övezetben kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 20. § (5) bekezdés 2. pontjában megadott létesítmények, így egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek.

(2) A Gip területeken belüli eltérő területfelhasználású övezetek, Gip Z Egyéb iparterületen belüli zöldterületi övezet szabályozása:

a) többszintes növényállománnyal kell beültetni, növényzettel való fedettsége legalább 80 %.

b) a beépítettségi mérték kiszámolásakor az övezet területe a telek területébe beszámít, azzal együtt kezelhető.

(3) A Gip területeken belüli eltérő területfelhasználású övezetek, Gip 1.1* Egyéb nem zavaró hatású ipari terület szabályozása:

a) Az építési övezet elsősorban a nem zavaró hatású ipari tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen elhelyezhető mindenfajta, az ipari tevékenységéhez szükséges rendeltetésű építmény és a tevékenységeket használatával összefüggő, azt kiegészítő kiszolgáltató építmények, melléképítmények, különösen:

ba) igazgatási és egyéb iroda épület,

bb) üzem-egészségügyi épület,

bc) oktatási, szociális épület,

bd) üzemanyagtöltő,

be) sport építmény,

bf) üzemi-technológiai célú melléképítmények.

bg) Az ipari tevékenység célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

c) Az építési övezet paraméterei:

ca) beépítési mód: szabadon álló

cb) alakítható legkisebb telekterület: 2500m2

cc) beépítettség legnagyobb mértéke: 40%

cd) zöldfelület legkisebb mértéke:20%, mely a szabályozási terven kijelölt helyen három szintes növényállománnyal valósítandó meg. A zöldfelület mértékébe beszámítható a tetőkert, annak termőtalaj réteg vastagságtól függően az OTÉK 5. sz. melléklete szerint, valamint a mesterséges, szigetelt medrű állandó vízborítottságú vízfelület 75% -al. A legalább 1,0 m²-t elérő parkolói fásítás területe szintén beszámítható, ha a termőtalaj és az eredeti altalaj között nincs más réteg.

ce) megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m. Technológia indokolta épületrészekkel az építménymagasság legfeljebb 30 m értékig növelhető. Az önálló technológiai épületek és műtárgyak legmagasabb pontja legfeljebb 35,0 m.

cf) az építési övezet közművesítettségi mértéke: teljes

cg) terepszint alatti építmények az általános előírásoktól eltérően az építési helyen belül, a beépítettség legnagyobb mértékét meg nem haladóan helyezhetők el.

(3a)³⁷ A Gip-2 építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet területe a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari (különösen élelmiszeripari) és gazdasági tevékenység célú és rendeltetést tartalmazó építmények és azokat kiegészítő és kiszolgáló (a működést elősegítő) egyéb építmények elhelyezésére szolgál.

b) Az építési övezet területén az (a) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken túl

ba) iroda,

bb) oktatási, kutatási,

bc) kereskedelmi, szolgáltató és raktár

rendeltetést tartalmazó olyan épület is elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza, vagy attól nem igényel védelmet.

c) Az építési övezet területén önálló, a szennyvíz kezelését és tisztítását és ideiglenes tárolását biztosító építmények is elhelyezhetők.

d) Az építési övezet területén az előkert mérete 0 méter, és a közterület határától mért 5 méteres sávon belül kizárólag őrző-védő épület, porta, kapuépítmény és fedett vagy fedetlen kerékpártároló és a kommunális hulladéktároló építményei helyezhetőek el. Ezen építmények vagy azok részei az 5 méteres sávon túl is elhelyezhetők.

e) Az építési övezet területén kereskedelmi-szolgáltató célú épület bruttó szintterülete legfeljebb 2000 m² lehet.

f) Az építési övezet közművesítettségi mértéke: teljes. A hiányzó közüzemi vagy közcélú közműhálózat kiépítéséig a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthető az építési övezetre előírt teljes közművesítettségi követelmény.

(4) Az elő, oldalkert legkisebb mértéke a szabályozási terv szerinti érték. Az elő és oldalkerti sávban melléképítmények, továbbá portaépület, kerékpár és kommunális hulladék tároló és egyéb, a telephelyet kiszolgáló technológiai műtárgy, valamint őrző, ellenőrző építmény is elhelyezhető. (5) Az egyéb iparterületek telkeire vonatkozó összefoglaló szabályozása e rendelet 12. melléklete szerint kell alkalmazni.

17. Különleges területek

17. § (1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.

(2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

a) Városi strand és gyógyfürdő területe K 1

b) Idegenforgalmi célú területek K 2

c) Vásártér, városi piac K 3

d) Sport és rekreációs célú területek K4

e) Hulladékkezelők területei K 8

f) Honvédségi területek K 9

g) Különleges mezőgazdasági üzemi területek K 11

h)³⁸

(3) A különleges területen elhelyezhető mindenfajta, az ipari tevékenységéhez szükséges rendeltetésű építmény és a tevékenységeket használatával összefüggő, azt kiegészítő kiszolgáltató építmények, melléképítmények, különösen:

a) igazgatási és egyéb iroda épület,

b) üzem-egészségügyi épület,

c) oktatási, szociális épület,

(4) A különleges területek szabályozását jelen rendelet 13. melléklete szerint kell alkalmazni.

V. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

18. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

18. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése

e) távbeszélő fülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,

g) zöldfelületek, fasorok

h) közművek felépítményei

i) egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

j) játszótér

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit és a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

(7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról vagy magánútról kell megoldani.

(8) A közterületen az akadálymentesítés érdekében minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.)

(9) Biztosítani szükséges minden 10 parkolóhoz, vagy parkoló területenként legalább egy kerekes-székekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

19. Közlekedési és közműterületek

19. § (1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott:

a) KÖú jelzésű közterületei és közlekedési területei, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésér szolgálnak

b) KÖk jelzésű kötöttpályás közlekedési terület (vasútterület)

(2)³⁹ A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:

a) KÖú 1 Gyorsforgalmi út, a települést nem érinti.

b) KÖú 2 országos főút, a települést nem érinti.

c) KÖú 3 országos mellékút, települési főút belterületen: min. 30 méter , illetve szabályozási terv szerinti érték

d) KÖú 3 országos mellékút, települési főút külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal vagy 22 méter

da) az út építési területe min. 30 méter

db) az út védőtávolsága 100 méter , belterületen a védőtávolság a szabályozási szélesség

e) KÖú 4 helyi gyűjtőút , szabályozása: Belterületen min. 22 méter , illetve szabályozási terv szerinti érték

f) KÖú 5 kiszolgáló út, Szabályozása: szabályozási terv szerinti érték.

g) KÖú 6 gyalogút , Szabályozása: szabályozási terv szerinti érték.

h) KÖú 7 kiemelt külterületi kiszolgálóút, Szabályozása Külterületen

ha) Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter

hb) Az út építési területe minimum 12 méter

hc) Az út védőtávolsága 25 méter

i) KÖú 8 közhasználatú magánút terület, szabályozása: szabályozási terv szerinti érték, övezete lehet:

ia) közterület, közút

ib) közforgalom számára megnyitott magánút,

ic) magánút

j) A közhasználatú magánút terület övezetén belül parkolás céljára szolgáló területen a parkoláshoz szükséges épületek elhelyezhetőek a közlekedés biztonsági szempontok betartása mellett

k) KÖú V vegyes használatú gépjármű út, Szabályozása: Belterületen minimum 8 méter , illetve szabályozási terv szerinti érték

l) KÖú* Területegységen, lakóterületen belüli kiszolgáló út, köz . A közhasználatú magánút terület övezete lehet:

la) közterület, közút

lb) közforgalom számára megnyitott magánút,

lc) magánút

m) KÖú P közlekedési területen belüli parkoló övezet, melyet legalább 4 egységenként fásítani szükséges.

n) Köu/Á övezet a kiszolgáló út jelentősebb, vízgazdálkodási célokat szolgáló árokkal

o) KÖk 1 vasútvonal és vasútállomás Szabályozása:

oa) jogi határvonal, illetve szabályozási terv szerint

ob) védőtávolsága 50 méter

(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.

(4) A fogalom meghatározásokat jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

20. A közművesítés területei és létesítményei

20. § (1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele.

(2) Az egyes beépítésre szánt terület felhasználási egységek közműellátásának mértéke:

a) Kertvárosias lakóterület és üdülőterület teljes közművesítéssel

b) Falusias lakóterület

ba) belterületen teljes közművesítés

bb) külterületen legalább részleges közművesítés

c) Településközponti vegyes terület teljes közművesítéssel

d) Gazdasági területek

da) tbelterületen teljes közművesítés

db) külterületen legalább részleges közművesítés

e) Különleges területek teljes közművesítéssel

(3) Az egyes területfelhasználási egységekben a vízi közmű kiépítés mértéke:

a) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a terület felhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők. A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.

c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki, ahol a csapadékvíz csatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

d) A sérülékeny földtani környezetre épült vízmű 123/1997. (VII.18.) Korm. Rendelet alapján meghatározott végleges védőterület a csapadékvizek elvezetésére vízbázisvédelmi szempontból legalább nyílt, vízzáróan burkolt csapadékvíz-elvezető csatorna építendő, üzemeltethető.

(4) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető, ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

(5) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.

(6) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

(7) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

21. Zöldterületek

21. § A település közterületi zöldterületei önálló terület felhasználási egységként közpark formában jelennek meg. Szabályozási előírásait jelen rendelet 14. melléklete szerint kell alkalmazni.

22. Erdőterületek

22. § (1) Az erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint

a) Ev védelmi rendeltetésű (védett vagy védő) erdő övezetei

b) Eg gazdasági erdő övezetei

(3) Ev védelmi erdő övezetei:

a) Az övezeten belül csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegű vezetékek, közműépítmények helyezhetők el akkor, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el.

b) Ev 1.1 általános véderdő övezet

c) Ev 1.2 mezővédő erdősáv, legalább 30 méter szélességben telepítendő, illetve kialakult szélességgel

(4) Eg gazdasági erdő övezet

a) Eg 1.1 gazdasági erdő övezet:

b) A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m²-t ( 10 ha ) meghaladó területnagyságú földrészleten, az Állami Erdészeti Szolgálat illetékes Igazgatóságának bevonásával helyezhető el a következőek szerint:

ba) a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %,

bb) a beépítés legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal engedélyezhető,

bc) a beépítési mód szabadonálló. Az épületeket 10 m-es elő-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni,

bd) a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen.

be) az épületek külső megjelenéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

23. Mezőgazdasági területek

23. § (1) Mezőgazdasági területek besorolása:

a) Mk Kertes mezőgazdasági terület

b) Má Általános mezőgazdasági terület

c) Mák Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület

(2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak.

a) Mk 1.1 kertes mezőgazdasági övezet, Beépíthetősége OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint. Kertes mezőgazdasági övezetben lakóépület nem helyezhető el.

b) Má 1.1 szántó, Beépítési lehetőségek:

ba) Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 10.000 m ² fölött 3%-os beépítettség megtartásával, 10.000 m ² alatti terület nem beépíthető,

bb) Állattartó telepek (új létesítése csak 2,0 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével). Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de a 2,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.

c) Má 1.2 gyep

ca) Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítése.

cb) Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból.

d) Má 1.2 gyep

da) Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítése.

db) Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból.

e) Má 1.2.1 Kazettás, csatornázott, helyi védelem alatt álló gyepterület, nem beépíthető

f) Má 1.3 Gyümölcsös, A települést nem érinti

g) Mák Általános, korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei, A korlátozás okai: tájképvédelmi és természetvédelmi terület, védett területek puffer zónája

ga) Mák 1.1 Szántó övezet, Nem beépíthető.

gb) Mák 1.2 Védett gyepterület, nem beépíthető. Beépítése kivételesen az általános gyepövezetben megadottak szerint, a Hortobágyi Nemzeti Park eseti szakhatósági hozzájárulásával.

gc) Mák 1.2.1 Kazettás, helyi védelem alatt álló csatornázott gyepterület.

24. Vízgazdálkodási terület

24. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek.

a) V 1 élővízfolyások medre és partja övezet

b) V 2 közcélú nyílt csatornák medre és partja

c) V 3 állóvizek medre és partja övezet

d) V 4 Zárt szelvényű vízelvezető árok övezet

e)⁴⁰ V 5 Záportározó övezete

(2) Patakmedrek, árkok

a) A mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a legalább egyik oldalon partéltől számított 3,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Az ettől eltérő eseteket szabályozási terv jelöli. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan, sem kerti művelés céljából.

b) A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani.

c) A patakok és vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni vagy kaszáltatni.

d) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a medrekben és a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási- vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.

(3)⁴¹ Külterületi vízfolyások és kisvízfolyások

a) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások partélétől számított 6- 6 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára.

b) A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti a fenntartási munka gondos elvégzése után.

c) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos illetve a kezelő kötelessége.

d) Amennyiben a telek és annak gépjárművel való megközelítését szolgáló közterület vagy magánút terület között árok, vízfolyás, vízmosás, patak, csatorna művelési ágban nyilvántartott ingatlan található, akkor szükség esetén a telek megközelítését lehetővé tevő műszaki műtárgy (híd, átjáró) közbe iktatásával is közterület kapcsolattal rendelkező teleknek minősül.

(4)⁴² V 3 állóvizek medre és partja övezet: a működtetéséhez és a kiépítéshez szükséges vízjogi engedélyeket be kell szerezni.

(5)⁴³ A V 5 Záportározó medre és partja övezet magába foglalja a vezérárkot, a völgyzáró gátat, a töltést és egyéb vízgazdálkodással összefüggő műtárgyakat is.

25. Különleges beépítésre nem szánt területek

25. § (1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.

(2) A beépítésre nem szánt különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

a) K 5 Nagykiterjedésű közmű területek

b) K 6 Bányászati területek

c) K 7 Temető területek

d) K 10 Különleges közlekedési területek

(3) A különleges területek övezeti szabályozása

a) K 5 Nagykiterjedésű közmű területek

aa) K 5.1 Gázfogadó állomás, Csak technológiai berendezések helyezhetők el. Kialakítása ágazati szabályok szerint.

ab) K 5.2 Vízmű terület, Csak technológiai berendezések helyezhetők el. Kialakítása ágazati szabályok szerint.

b) K 6 Bányászati területek, K 6.1 Agyagbánya területe. Nem beépíthető.

c) K 7 Temető területek

ca) K 7.1 SZ / 5 / 7,5 / 10000 Temető övezet, Működő, vagy működésbe vonható temetőterület. Az újonnan működésbe vont területek esetében 20 méter széles védősávot kell kialakítani.

cb) K 7.2 SZ / 5 / 7,5 / 10000 Temető övezet, kegyeleti park

d) K 8 Hulladékkezelők területei

da) K 8.1 SZ / 5 / 7,5 / 15000 rekultiválandó szeméttelep övezete, A rekultiváció után véderdő funkcióval. Csak kiszolgáló üzemi funkcióval beépíthető. Védőtávolsága rekultiváció után 300 méter . Rekultiváció utáni kötelező terület felhasználási kategóriája: Eg.

db) K 8.2.1 szennyvíztelep övezete, Rekultiválandó szennyvízülepítő övezete.

dc) K 8.3 Elhullott állatokat tároló konténer területe. Zárt rendszerben. Védőtávolsága kerítésen belül

(4) A különleges területek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozását jelen rendelet 15. melléklete szerint kell alkalmazni.

26. Természetközeli területek

26. § (1) A természet közeli Tk jelű területeken épület, építmény nem helyezhető el.

(2) Tk 1.1 Természetközeli terület övezete (Nádas, vízállásos terület, vegyes nádassal, vízállással tagolt rét.)

VI. Fejezet

A TÉRSÉGI SZABÁLYOZÁS ELEMEI

27. A város igazgatási területének térségi területfelhasználási kategóriája

27. § (1) Az igazgatási terület területfelhasználásának térségi besorolása: mezőgazdasági térség

(2) A mezőgazdasági térség területi lehatárolását a Szabályozási Terv jelöli ki.

28. A település igazgatási területének építmények által igénybevett térségi elemei

28. § (1) Az igazgatási területet érintő egyéb építményekkel igénybevett területe, hálózati és infrastruktúra elemek:

a) Főút,

b) Vasúti mellékvonal,

c) Nagysebességű vasútvonal,

d) Országos kerékpárút törzshálózat

e) Térségi kerékpárút törzshálózat

f) 750 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme,

g) Átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat,

h) Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító vezeték,

i) Térségi szénhidrogén szállító vezeték

j) 10 millió m³-t meghaladó térfogattal tervezhető tározási lehetőség

(2) A térségi jelentőségű építményekkel igénybevett területeket és hálózati infrastruktúra elemeket a Szabályozási Terv jelöli.

29. A település igazgatási területét érintő megyei térségi övezetek

29. § (1) Az igazgatási területet érintő megyei térségi övezetek:

a) Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezete,

b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete,

c) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete,

d) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete,

e) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete,

f) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete,

g) Világörökség és világörökség várományos terület övezete,

h) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete,

i) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete,

j) Rendszeresen belvízjárta terület övezete,

k) Nagyvízi meder övezete.

(2) A település igazgatási területének térségi övezeteit a Szabályozási Terv jelöli.

(3) Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások:

a) Ökológiai magterület, ökológiai folyosó és pufferzóna övezetére vonatkozó előírások: az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.

b) Országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetére vonatkozó előírások

ba) A térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a 100 ha-t meghaladó, egybefüggő, tájökológiailag kedvezőtlen mezőgazdasági területeket fasorokkal, mezővédő erdősávval tagolni kell. A fasorok, erdősávok tervezésekor figyelembe kell venni a védett területek, a Natura 2000 területek és a Nemzeti Ökológiai Hálózat területeit.

bb) A roncsolt területek, tájsebek rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást kívánatos megvalósítani, hangsúlyt helyezve a véderdők, védelmi célú zöldfelületek és átmeneti víztározók létesítésére.

bc) Különös figyelmet kell fordítani az anyagnyerő helyek (ásványi anyag bányák) rekultiválására, a tulajdonosi érdekeket is szolgáló környezeti és területhasználati adottságokhoz leginkább illeszkedő újrahasznosítására.

bd) A jelentős mértékben átalakított roncsolt területek, tájsebek és műszaki védelem nélküli hulladéklerakók, továbbá az amortizálódott (felhagyott, távlatban hasznosíthatatlan), korábbi ipari és mezőgazdasági telepek területének rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást javasolt megvalósítani, hangsúlyosan kezelve a véderdők, védelmi célú zöldfelületek létesítését, ipari, mezőgazdasági telepek esetében a teljes megszüntetést.

c) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó előírások: Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

d) A világörökség és világörökség-várományos terület övezetére vonatkozó előírások

da) Biztosítani szükséges a világörökség-várományos területen található régészeti emlékek feltárását és egyéb értékek megőrzését, értékeiknek bemutatását.

db) A világörökség-várományos területen meg kell oldani az esetleg meglévő tájsebek rekultivációját.

e) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetére vonatkozó előírások

ea) Az övezet területén különös figyelmet kell fordítani a szennyvíz-elvezetés, -tisztítás és elhelyezés mielőbbi megoldására, a teljes szennyvízcsatorna hálózat kiépítését meg kell valósítani.

eb) A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében szükséges az épületek tetővizeinek gyűjtése és hasznosítása, a települések burkolt felületeire hulló csapadékvizek késleltetéssel való elvezetése, használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosításának elősegítése.

f) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetére vonatkozó előírások: a természetes vízfolyások mentén biztosítani kell a védőterületek természetközeli kialakításának, a vízfolyások revitalizációjának lehetőségét.

g) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetére vonatkozó előírások: az övezetbe tartozó területeken bányatelek csak abban az esetben állapítható meg, ha azt más övezeti szabályozás nem tiltja.

h) Rendszeresen belvízjárta terület övezetére vonatkozó előírások: a rendszeresen belvízjárta területekkel kapcsolatban HÉSZ 6. §(6) bekezdés előírásai rendelkeznek.

i) Nagyvízi meder övezetére vonatkozó előírások

ia) A hullámtéren – amely a folyó nagyvízi medrének része – elsődlegességet biztosítva az árvíz biztonságos levezetésének, minden használatot az árvízvédelmi szempontoknak kell alárendelni, a kialakult beépítésre szánt területeken az építési engedély kiadása előtt az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyását be kell szerezni.

ib) Nagyvízi mederben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, a mezőgazdasági területekre építési engedélyt kiadni nem lehet.

VII. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

30. Általános előírások

30. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést,

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.

31. Természet és tájképvédelem

31. § Országos jelentőségű természetvédelmi terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az országos előírásokban, a védett területekre vonatkozó rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak szerint.

32. Környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos előírások

32. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Zajt kibocsátó berendezés, telephely úgy létesíthető, hogy a működés/tevékenység megkezdésének napjától kezdődően zajkibocsátása nem haladhatja meg a számára a környezetvédelmi hatóság által előírt zajkibocsátási határértéket.

(3) Meglévő közlekedési útvonalak melletti területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(4) A zajtól védendő helyiségekben, ill. a zajtól védendő homlokzatok előtt teljesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet mellékletei tartalmazzák.

(5) A zajterhelési határértéknek az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő homlokzata előtt kell teljesülni.

(6) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzembe helyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.

(7) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.

(8) A nyári időszakban rendezett, maximum 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. § (4) bekezdése tartalmazza.

33. Felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai B védőövezet miatti korlátozások

33. § (1) Nádudvar város közigazgatási területén belül felszín alatti vízbázis hidrogeológiai B védőövezet található.

(2) A Szabályozási tervlapok a felszín alatti vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezetét feltűntetik, az érintett területek lehatárolását és helyrajzi számos meghatározását e rendelet 20. melléklete tartalmazza.

(3) A felszín alatti vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezetbe tartozó ingatlanok korlátozásait jelen rendelet 16. melléklete szerint kell alkalmazni.

(4) A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken tilos

a) a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízből;

b) olyan tevékenység végzése, amelynek következtében a fedőrétegek eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz;

c) olyan bányászati tevékenység végzése, amelynek következtében a külszín megbontásával kialakított bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-en belül megközelíti.

VIII. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

34. Általános előírások

34. § (1) Kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre és azok környezetére.

(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(4) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését.

(5) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeletetési egységek településszerkezeti terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítását.

(6) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(7) A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek. A még beépítetlen területeken a terület jelenlegi használatának megváltoztatásában érdekeltek terhére el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését.

(8) Nádudvar város közigazgatási területén belül, az 1651 hrsz-ú Agrokémiai Központ környezetében veszélyességi övezetek kerültek kijelölésre, melyet a 4. sz. melléklet tartalmaz. A veszélyességi övezetekhez tartozó korlátozást magasabbrendű jogszabály tartalmazza.

35. A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények

35. § (1) A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók.

(2) A terven jelölt beültetési kötelezettség.

(3) A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.

36. Útépítési és közművesítési hozzájárulás

36. § (1) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonos kötelezettsége.

(2) Az 1.) pontban meghatározottól az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet.

(3) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

IX. Fejezet

37. Záró rendelkezések

37. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

38. § (1) Szabályozási lapokon szereplő jelek megfeleltetését a rendelet szöveges munkarészével jelen rendelet 3. mellékletében foglaltak szerint kell értelmezni.

(1a)⁴⁴ E rendelet előírásait a folyamatban lévő hatósági eljárások során is alkalmazni kell, amennyiben az az ügyfél számára kedvezőbb.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008.(IV.30.) önkormányzati rendelete Nádudvar Város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról.

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet

4. melléklet

5. melléklet

6. melléklet

7. melléklet⁴⁵

8. melléklet

9. melléklet

10. melléklet⁴⁶

11. melléklet⁴⁷

12. melléklet⁴⁸

13. melléklet⁴⁹

14. melléklet⁵⁰

15. melléklet

16. melléklet

17. melléklet

18. melléklet

19. melléklet

20. melléklet⁵¹

21. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁵²

22. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁵³

23. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁵⁴

24. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁵⁵

25. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁵⁶

26. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁵⁷

27. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁵⁸

28. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁵⁹

29. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁶⁰

30. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁶¹

31. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁶²

32. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁶³

33. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁶⁴

34. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁶⁵

35. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁶⁶

36. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁶⁷

37. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁶⁸

38. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁶⁹

39. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁷⁰

40. melléklet a 13/2022. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez⁷¹

A szöveget a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

Az 1. § (3) bekezdés 20. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (VII. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

Az 1. § (3) bekezdés 21. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

⁴

Az 1. § (3) bekezdés 22. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

⁵

Az 1. § (3) bekezdés 23. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

⁶

Az 1. § (3) bekezdés 24. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

⁷

Az 1. § (3) bekezdés 25. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

⁸

Az 1. § (3) bekezdés 26. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

⁹

Az 1. § (3) bekezdés 27. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

¹⁰

Az 1. § (3) bekezdés 28. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

¹¹

Az 1. § (3) bekezdés 29. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

¹²

Az 1. § (3) bekezdés 30. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

¹³

Az 1. § (3) bekezdés 31. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

¹⁴

Az 1. § (3) bekezdés 32. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

¹⁵

Az 1. § (3) bekezdés 33. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

¹⁶

Az 1. § (3) bekezdés 34. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

¹⁷

Az 1. § (3) bekezdés 35. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

¹⁸

Az 1. § (3) bekezdés 36. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

¹⁹

Az 1. § (3) bekezdés 37. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

²⁰

Az 1. § (3) bekezdés 38. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

²¹

Az 1. § (3) bekezdés 39. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

²²

Az 1. § (3) bekezdés 40. pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

²³

A 8. § (20) bekezdését a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

²⁴

A 8. § (21) bekezdését a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

²⁵

A 9. § (1) bekezdése a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

²⁶

A 9. § (4) bekezdését a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be. A 9. § (4) bekezdése a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 9. § (4) bekezdése a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷

A 9. § (5) bekezdését a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁸

A 11. § (11) bekezdését a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁹

A 12. § (7) bekezdését a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁰

A 13. § a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

³¹

A 13. § (5) bekezdése a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³²

A 13. § (11a) bekezdését a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.

³³

A 15. § a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (VII. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

³⁴

A 15. § (3a) bekezdését a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

³⁵

A 15. § (3b) bekezdését a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

³⁶

A 16. § a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (VII. 8.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

³⁷

A 16. § (3a) bekezdését a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

³⁸

A 17. § (2) bekezdés h) pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁹

A 19. § (2) bekezdése a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰

A 24. § (1) bekezdés e) pontját a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴¹

A 24. § (3) bekezdése a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²

A 24. § (4) bekezdését a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be. A 24. § (4) bekezdése a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³

A 24. § (5) bekezdését a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁴

A 38. § (1a) bekezdését a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be. A 38. § (1a) bekezdése a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵

A 7. melléklet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶

A 10. melléklet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 10. melléklet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁷

A 11. melléklet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (VII. 8.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 11. melléklet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸

A 12. melléklet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (VII. 8.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 12. melléklet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 12. melléklet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁹

A 13. melléklet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 13. melléklet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 13. melléklet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰

A 14. melléklet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹

A 20. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (VII. 8.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵²

A 21. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdése iktatta be.

⁵³

A 22. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁴

A 23. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (6) bekezdése iktatta be.

⁵⁵

A 24. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (7) bekezdése iktatta be.

⁵⁶

A 25. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (4) bekezdése iktatta be.

⁵⁷

A 26. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (5) bekezdése iktatta be. A 26. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁸

A 27. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (6) bekezdése iktatta be.

⁵⁹

A 28. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (7) bekezdése iktatta be.

⁶⁰

A 29. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (8) bekezdése iktatta be.

⁶¹

A 30. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶²

A 31. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdése iktatta be. A 31. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶³

A 32. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁴

A 33. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁵

A 34. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.

⁶⁶

A 35. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdése iktatta be.

⁶⁷

A 36. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése iktatta be.

⁶⁸

A 37. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdése iktatta be.

⁶⁹

A 38. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷⁰

A 39. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése iktatta be.

⁷¹

A 40. mellékletet a Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.