Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 04. 26

Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.04.26.

Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Alapvető rendelkezések, az önkormányzat elnevezése és jelképei

1. § Ez a rendelet Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 21. § (3) bekezdésében, 146/I. § (1)-(2) bekezdésében és 3. mellékletében foglaltakra is tekintettel megállapítja Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) és a képviselő-testület szerveinek szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése az Mötv. 146/I. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel: Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete.

(3) Az önkormányzat székhelye: 6500 Baja, Szentháromság tér 1.

(4) Az önkormányzat hivatalos internetes honlapja a bajaionkormanyzat.hu (https://bajaionkormanyzat.hu) honlap.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei az önkormányzat címere és zászlaja (lobogója).

(2) Az önkormányzat címere felül koronával díszített, barokkrámás tárcsapajzson, búzavirágkék mezőben, zöld talajon álló barna törzsű, zöld levelű, arany gyümölcsű fa, amelynek törzsén körülcsavarodó zöld kígyó kúszik felfelé. A fa alatt a pajzs jobb oldalán meztelen, természetes színű férfialak – a bibliai Ádám –, a pajzs bal felében a férfialak felé forduló, meztelen, természetes színű nőalak – a bibliai Éva – áll, gyümölcsöt nyújtva Ádámnak.

(3) Az önkormányzat zászlaja hosszában kékkel és arannyal vágott, közepében az önkormányzat ábrázolt címerét és a „Baja” feliratot tartalmazza.

(4) Az önkormányzat címerének és zászlajának megjelenési képét az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Az önkormányzat jelképei használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

2. Az önkormányzat ünnepei, hagyományai

4. § (1) Arról, hogy I. Lipót császár 1696. december 24. napján nyilvánította Baját várossá – kamarai mezővárossá –, a képviselő-testület minden év decemberében, ünnepi ülésén is megemlékezik.

(2) A képviselő-testület a város hagyományai iránti tisztelete kifejezéseként az önkormányzat ünnepének tekinti a Bajai Halfőző Fesztivált, amely minden év július második szombatján kerül megtartásra.

(3) Az önkormányzat gondoskodik arról, hogy a város polgárai a nemzeti és helyi ünnepeket, emléknapokat méltó módon megünnepelhessék, azokról méltó módon emlékezhessenek meg.

3. Értelmező rendelkezések

5. § E rendelet alkalmazásakor

1. a sajtó részére kijelölt hely: az önkormányzat székhelyén, a Városháza I. emeleti Dísztermében (a továbbiakban: ülésterem) a képviselői ülőhelyek felől nézve pulpitustól jobbra eső, a pulpitusra néző oldalsó padsorok, továbbá – elsődlegesen fénykép- és filmfelvételek készítése céljára – az e padsoroktól balra eső, a padsorok és a képviselői ülőhelyek közötti üres területrész, valamint – a leadott szavazatokat és szavazás eredményét megjelenítő fali kijelzők képének felvétele érdekében kamera elhelyezése, ezen felül elsősorban protokolláris eseményeken felvételek készítése céljára – a képviselői ülőhelyek közötti területrész,

2. érvényességi idő: a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: a minősített adat védelméről szóló törvény) 3. § 2. pontjában meghatározott időtartam,

3. jelölő szervezet: a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 3. § (1) bekezdés 3. pont c) alpontjában megjelölt párt és egyesület,

4. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló törvény 3. § 1. pont a)-b) alpontjában meghatározott nemzeti és külföldi minősített adat.

4. A kihirdetés, a közzététel, a nyilvánosságra hozatal helyben szokásos módja

6. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek, közzétételnek vagy nyilvánosságra hozatalnak (a továbbiakban e §-ban a kihirdetés, a közzététel vagy a nyilvánosságra hozatal együttesen: közzététel) az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztés számít.

(2) A helyben szokásos módon történő közzétételnek számít az is, ha a közzététel

1. az (1) bekezdésben megjelölt hirdetőtáblán történő kifüggesztésen túl, a kifüggesztéssel azonos naptári napon,

2. különösen terjedelmi okok miatt, vagy ha ez a rendelet kifejezetten így rendelkezik, a hirdetőtáblán történő kifüggesztés helyett

az önkormányzat hivatalos honlapján történik meg.

(3) A (2) bekezdés 1. pontjában foglalt esetben a közzététel irányadó időpontja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés időpontja, továbbá ha a hirdetőtáblán kifüggesztett és az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett dokumentum szövege eltér, a hirdetőtáblán kifüggesztett dokumentum szövege az irányadó.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület döntésének egyéb úton való közzétételét is elrendelheti, az azonban a helyben szokásos módon történő közzétételnek nem tekinthető.

II. Fejezet

A képviselő-testület működésének szabályai

1. A képviselő-testület összehívásának és működésének alapvető szabályai

7. § A képviselő-testület létszáma – a polgármestert is beleértve – tizenöt fő.

8. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését, rendes és rendkívüli ülését, a közmeghallgatást az önkormányzat székhelyén, az ülésteremben tartja. Ettől az ülés, a közmeghallgatás összehívója kizárólag rendkívüli és a meghívóban megindokolt esetben térhet el.

(2) Az egyes képviselők, a tisztségviselők és a képviselő-testület által meghatározott más személyek az ülésteremben a képviselő-testület által meghatározott helyen ülnek.

(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülés megváltoztatott napirenddel is összehívható ismételten, de az e rendeletben előírtakat alkalmazni kell.

2. A képviselő-testület alakuló ülése

9. § A jogszabályban előírtakon felül a képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontja a Bajai Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről, továbbá a polgármester programjának ismertetése.

3. A képviselő-testület rendes ülése, éves munkaterve

10. § (1) A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, azonban évente legalább hat rendes ülést tart.

(2) A rendes ülést lehetőség szerint csütörtöki napra, délelőtt 9:00 órára kell összehívni. Az ülésnap legfeljebb 18:00 óráig tart és az ezen időpontig megkezdett napirendi pont tárgyalásával zárul. Amennyiben az ülésnapon a napirendi pontok tárgyalása nem fejeződik be, az ülés ülésszakká alakul, amelynek második napja az első ülésnapot követő hét naptári napon belüli – az első nap ülésének lezárásaként a képviselő-testület által egyszerű többséggel meghatározott – bármely munkanap.

(3) Az ülésszak második napján az ülés kezdési időpontja délelőtt 9:00 óra. A második ülésnap akkor zárul, ha valamennyi napirendi pont megtárgyalásra került.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól a képviselő-testület minősített többséggel meghozott határozatával eltérhet.

(5) A képviselő-testület ülésein ebédszünet tartható, amelyet a polgármester rendelhet el, időtartama legfeljebb kilencven perc.

(6) A képviselő-testület ülésein a polgármester megközelítőleg kétóránként legfeljebb tizenöt perces szünetet rendelhet el.

11. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit adott naptári évre vonatkozó éves munkaterve (a továbbiakban: munkaterv) alapján tartja meg.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze a naptári év utolsó rendes ülésére, a tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé. A polgármester a munkaterv tervezetének elkészítésekor javaslatot kér

1. a képviselő-testület tagjától,

2. a képviselő-testület állandó bizottságától,

3. a jegyzőtől, az aljegyzőtől,

4. az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetőjétől,

5. az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló és az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjétől,

6. a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,

7. az önkormányzat területén működő gazdasági érdekképviseleti szervezettől,

8. az illetékes területi gazdasági kamarától.

(3) A munkaterv tartalmazza

1. az ülések tervezett időpontját,

2. az ülések várható, előre tervezhető napirendjét,

3. a napirendi pontok készítésében, véleményezésében résztvevő szerveket, személyeket, megnevezve a napirendi pontok előterjesztőit,

4. azon napirendi pontokat, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani.

(4) Az elfogadott munkatervet a jegyző a 6. § (2) bekezdés 2. pontban foglaltak szerint, a helyben szokásos módon közzéteszi.

12. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete Ügyrendi és Jogi Bizottsága (rövid elnevezéssel: Ügyrendi és Jogi Bizottság, a továbbiakban: Ügyrendi és Jogi Bizottság) elnöke hívja össze és vezeti. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöki tisztségének betöltetlensége vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén az ülést korelnökként a legidősebb önkormányzati képviselő hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület rendes ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével, legalább nyolc nappal az ülés napja előtt tájékoztatja.

(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

1. a képviselő-testület tagját,

2. a képviselő-testület állandó bizottságának nem képviselő tagját,

3. a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnökét,

4. az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetőjét,

5. az önkormányzat tulajdonában álló vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét,

6. a Bajai Tankerületi Központ tankerületi igazgatóját,

7. a bajai székhellyel rendelkező, nem önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény főigazgatóját, igazgatóját, intézményvezetőjét,

8. a Bajai Szakképzési Centrum (a továbbiakban: BSZC) főigazgatóját és kancellárját, a BSZC bajai székhelyű intézményének igazgatóját,

9. a Déli Agrárszakképzési Centrum Bereczki Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola igazgatóját,

10. a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánját,

11. az Eötvös József Főiskola rektorát,

12. a Bács-Kiskun megyei 06. sz. országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,

13. a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatalának hivatalvezetőjét,

14. az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatóját,

15. a Bajai Járásbíróság elnökét,

16. a Bajai Járási Ügyészség vezetőjét,

17. a Bajai Rendőrkapitányság vezetőjét,

18. a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Bajai Katasztrófavédelmi Kirendeltségének kirendeltségvezetőjét,

19. a Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjét,

20. a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatóját,

21. a Cédrus Református Egyesített Szociális Intézmény vezetőjét,

22. a könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó napirendi pont tekintetében,

23. tevékenységi körében a 6. mellékletben a képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívandóként megjelölt önszerveződő közösség képviselőjét,

24. a helyi sajtó képviselőit,

25. a polgármester által meghívottként megjelölt egyéb személyt,

26. a napirendi ponttal érintett egyéb személyt és szervezetet.

(4) A képviselő-testület ülésére szóló meghívó tartalmazza

1. az ülés helyét és időpontját,

2. a javasolt napirendi pontokat,

3. az előterjesztők nevét,

4. az előterjesztések (14) bekezdés szerinti közzétételére történő utalást.

(5) A meghívót a polgármester vagy az ülés (1) bekezdésben meghatározott összehívója írja alá.

(6) A (3) bekezdés 1-2. pontjaiban megjelölt személyek részére a meghívót és a nyilvános ülés előterjesztéseit Baja Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) által üzemeltetett FTP szerveren való elhelyezéssel kell kézbesíteni. A szerveren való elhelyezéssel egyidejűleg a meghívó és az előterjesztés hozzáférhetővé tételéről a polgármester a polgármesteri hivatal útján a (3) bekezdés 1-2. pontjaiban meghatározott személyek részére az általuk sajátjukként írásban megjelölt elektronikus levélcímre megküldött elektronikus levéllel értesítést küld.

(7) A (3) bekezdés 22. és 26. pontjában megjelölt személyek és szervezetek esetében – amennyiben azt azok kifejezetten kérik – a meghívót és a tevékenységi körüket vagy személyüket érintő előterjesztéseket a polgármester a polgármesteri hivatal útján, elektronikus levél mellékleteként a (6) bekezdésben foglaltak szerinti hozzáférhetővé tétellel egyidejűleg küldi meg. A (3) bekezdés 3-21. és 23-25. pontjaiban megjelölt személyek és szervezetek részére kizárólag a meghívót kell megküldeni elektronikus levél mellékleteként, e személyek részére a meghívóban szereplő képviselő-testületi ülés nyilvános előterjesztései a (14) bekezdés szerinti internetes oldalról letölthetőek, valamint a polgármesteri hivatal kijelölt helyiségben betekintésre hozzáférhetőek.

(8) Nem küldhető ki azon előterjesztés,

1. amely minősített adatot tartalmaz, annak érvényességi idején belül, kivéve, ha a minősített adatra vonatkozóan az előterjesztés kiküldésével összeegyeztethető megismerési, felhasználási engedély áll rendelkezésre,

2. amely zárt ülésen tárgyalandó, kivéve a (11) bekezdésben foglalt esetet,

3. amelyet az előterjesztő zárt ülésen való tárgyalásra javasol.

(9) A (8) bekezdés 1. pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki a minősített adat megismerésére a minősített adat védelméről szóló törvény alapján jogosult. A (8) bekezdés 2-3. pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki az Mötv. 46. § (3) bekezdése alapján az adott előterjesztést tárgyaló zárt ülésen jogosult részt venni.

(10) A meghívó és a nyilvános ülés napirendjén szereplő előterjesztések – ide nem értve az e rendelet szerinti sürgősségi indítványt – hozzáférhetővé tételéről szóló elektronikus levelet, a (3) bekezdés 1-2. pontjában meghatározott személyek részére úgy kell kézbesíteni, hogy az ülés időpontját megelőzőleg legalább nyolc nappal megkapják.

(11) Az ülés összehívójának vagy az előterjesztőnek az egyedi döntése alapján a (8) bekezdés 2. pontjában meghatározott előterjesztés kiküldhető, ez esetben a 17. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.

(12) Határozatképtelenség miatt újra összehívott ülésre vagy más okból – különösen: napirendről levétel, határozathozatal elnapolása – későbbi ülésen tárgyalt napirend korábban már kiküldött előterjesztését nem kell ismételten megküldeni, azonban a meghívóban a napirendi pontnál a korábbi megküldés tényére utalni kell.

(13) Az előterjesztések bizottsági tárgyalása során keletkezett vélemények összesítőjét a képviselők részére az ülés napját megelőző munkanapon kell kézbesíteni.

(14) A jegyző a nyilvános ülés előterjesztéseit a (6)-(7) bekezdés szerinti kézbesítés napján az önkormányzat hivatalos honlapján is közzéteszi.

4. A képviselő-testület rendkívüli ülése

13. § (1) A képviselő-testület ülése rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton – különösen telefon, elektronikus levél, útján – a napirendi pontok megjelölésével is összehívható bármely napra.

(2) A rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével, legkésőbb az ülés napja előtti napon tájékoztatja.

(4) A rendkívüli ülés összehívásakor a 12. § (1), (4)-(9), (11)-(12), és (14) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell. A rendkívüli ülésre meg kell hívni a 12. § (3) bekezdés 1-2., 22., 24. és 26. pontban meghatározott személyeket és szervezeteket.

(5) Rendkívüli ülés összehívásakor a 12. § (2) és (10) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a meghívót és az ülés napirendjén szereplő előterjesztéseket azok elkészülte után kell kiküldeni, illetőleg közzétenni.

(6) Rendkívüli ülés összehívásakor a 12. § (13) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az előterjesztések bizottsági tárgyalása során keletkezett határozatokat és a módosító indítványokat azok meghozatalát, benyújtását követően, de legkésőbb a rendkívüli ülésen, az érintett napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt kell ismertetni vagy átadni.

5. A képviselő-testület ünnepi ülése

14. § (1) A képviselő-testület évente egyszer, munkatervében meghatározottak szerint, december hónapban, Baja várossá alapításának alkalmából ünnepi ülést tart.

(2) Az ünnepi ülésre a 12. § (3) bekezdésben foglaltakon felül meg kell hívni a város díszpolgárait, valamint az egyházak helyi képviselőit.

6. A közmeghallgatás

15. § (1) Közmeghallgatást kell tartani

1. az önkormányzat költségvetésének megállapításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása előtt,

2. ha a képviselő-testület előzetesen, egyszerű többséggel úgy dönt, ebben az esetben a döntési javaslatot a napirendről le kell venni, és az a közmeghallgatást követő első rendes ülésen vehető újra napirendre,

3. ha a bajai lakóhellyel rendelkező választópolgárok legalább egy százaléka az ügy tárgyának megjelölésével ezt a polgármestertől vagy a képviselő-testülettől ezt írásban kéri.

(2) A közmeghallgatást lehetőség szerint az ülésteremben kell megtartani.

(3) A közmeghallgatás vezetése a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik, arról jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatáson való hozzászólás szabályaira a 16. § (2) és (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A közmeghallgatás idejét, helyét és napirendjét, továbbá a közmeghallgatást igénylő napirendi pontokat tárgyaló rendes ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon kell közzétenni.

7. Az ülések nyilvánossága, az önkormányzati munka nyilvánossága, a zárt ülés

16. § (1) A képviselő-testületi ülés, a közmeghallgatás nyilvánossága a polgárok részvételi lehetőségét is biztosítja. Választójoggal nem rendelkező tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek a képviselő-testület ülésén csak az ülésvezető egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

(2) A nyilvános ülésen az ülés hallgatósága részére kijelölt hely az ülésteremben a padsorok mögötti és melletti székek sora, a hallgatóság e székeken foglalhat helyet. A hallgatóság az ülés, a közmeghallgatás rendjét nem zavarhatja.

(3) A (2) bekezdésben foglalt ülésrendet nem kell alkalmazni

1. a közmeghallgatáson,

2. a 12. § (3) bekezdés alapján meghívott vagy az ő képviseletükben eljáró személyekre, továbbá az e személyek kíséretében érkezett közreműködő személyekre.

(4) Az ülésvezető az ülésen, közmeghallgatáson megjelent polgároknak, a napirenden szereplő ügyben hozzászólási lehetőséget ad, amennyiben a polgár írásban, felszólalási jegyen szándékát és annak rövid tartalmát a jegyzőnek a napirendi pont megkezdéséig vagy annak szünetében jelezte. A felszólalás időtartama legfeljebb három perc.

(5) A képviselő-testület és a bizottságok ülésén tevékenységi körükben tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségeket a 6. melléklet tartalmazza.

(6) A polgármester minden év második negyedévében várospolitikai fórumot tart, a lakosság, a civil szervezetek tájékoztatása, fontosabb döntésekbe bevonása céljából. A várospolitikai fórumon részt vesz a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a polgármesteri hivatal szervezeti egységének vezetője, az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője, valamint a polgármester által a részvételre felkért személy.

(7) A (6) bekezdés szerinti várospolitikai fórumra egyebekben a 15. § (2)-(5) bekezdésben foglaltakat kel alkalmazni.

(8) A képviselő-testület nyilvános ülésén, a közmeghallgatáson és a várospolitikai fórumon a sajtótermék és a médiatartalom-szolgáltató képviselője e minőségében előzetes regisztrációt követően, a részére a regisztráció során kiadott, névre szóló belépőkártya ülésvezetőnek történő bemutatásával, személyazonosságának egyidejű igazolása mellett vehet részt. A regisztrációt a képviselő-testületi ülés, a közmeghallgatás vagy a várospolitikai fórum időpontját legalább három munkanappal megelőzően kell kezdeményezni a polgármester által az önkormányzat hivatalos honlapján közzétettek szerint. A kezdeményezés során a regisztrálni kívánó személynek meg kell adnia a nevét, az általa képviselt sajtótermék vagy médiatartalom-szolgáltató megnevezését és a sajtóterméknél vagy médiatartalom-szolgáltatónál betöltött munkakörét.

(9) A (8) bekezdés szerinti előzetes regisztráció során kiadott névre szóló belépőkártya tartalmazza a regisztrált személy nevét, az általa képviselt sajtótermék vagy médiatartalom-szolgáltató megnevezését, a személynek a sajtóterméknél vagy médiatartalom-szolgáltatónál betöltött munkakörét és a belépőkártya kiállításának dátumát. A belépőkártya a kiállítástól számított egy évig érvényes, az egy év elteltével újabb regisztráció szükséges.

(10) A sajtótermék és a médiatartalom-szolgáltató (9) bekezdés szerinti érvényes belépőkártyával rendelkező képviselője e minőségében a képviselő-testület nyilvános ülésén, a közmeghallgatáson és a várospolitikai fórumon a sajtó részére kijelölt helyen jogosult és köteles tartózkodni. Érvényes belépőkártya hiányában a sajtótermék és a médiatartalom-szolgáltató képviselője hallgatóságnak minősül, a sajtó részére kijelölt helyen tartózkodni nem jogosult, és rá a hallgatóságra vonatkozó szabályok irányadók.

17. § (1) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően az ülés vezetője legfeljebb harminc perc időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.

(2) A zárt ülés vége előtt az ülés vezetője gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek.

8. Az előterjesztés

18. § (1) Előterjesztés a (2) bekezdésében megjelölt személy, szerv vagy szervezet által előzetesen javasolt, indokolt rendelet- vagy határozattervezet, tájékoztató, beszámoló vagy jelentés.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik

1. a polgármester,

2. az alpolgármester,

3. az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület tanácsnoka, a képviselőcsoport,

4. a képviselő-testület bizottsága,

5. a jegyző, az aljegyző,

6. az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője, a költségvetési szerv tevékenységét, működését érintő ügyben,

7. a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának elnöke, a gazdasági társaság tevékenységét, működését érintő ügyben,

8. a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyben,

9. gazdasági előterjesztés tárgyában az önkormányzat területén működő gazdasági érdekképviseleti szervek, és az előterjesztés tárgyában érintett kamara,

10. az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a képviselő-testület a munkatervében vagy külön határozattal, továbbá akit vagy amelyet a polgármester előterjesztés beterjesztésére kér fel vagy kötelez,

11. akit jogszabály előterjesztés beterjesztésére kötelez.

(3) Az előterjesztés csak a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatását követően vehető napirendre.

(4) A (2) bekezdés 2-10. pontban megjelölt előterjesztő az előterjesztést a polgármesternél nyújtja be. A polgármester az előterjesztést a benyújtást követő munkanapon továbbítja a jegyzőnek, aki az előterjesztés benyújtásától számított tizenöt napon belül lefolytatja az előterjesztés szakmai és törvényességi vizsgálatát. Amennyiben a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatása tizenöt napon belül nem lehetséges, a jegyző erről, a szakmai és törvényességi vizsgálat elkészültének várható időpontjának – amely csak különösen indokolt esetben lehet több, mit az előterjesztés benyújtásának időpontjától számított harminc nap – megjelölésével tájékoztatja az előterjesztőt.

19. § (1) Az előterjesztés írásban nyújtandó be. Az előterjesztésben követelmény

1. az előkészítésben, a szakmai-törvényességi ellenőrzésben résztvevők megnevezése,

2. annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szerve, továbbá a képviselő-testület vagy szervének jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen milyen döntést hozott, milyen eredménnyel történt meg a döntés végrehajtása,

3. hatályos szabályozás, a tárgykört rendező jogszabályok ismertetése,

4. azon személyek, szervek, szervezetek körének megjelölése, akiknek vagy amelyeknek jogszabály alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, illetve akiket vagy amelyeket arról tájékoztatni szükséges, az érintettek véleményének ismertetése, az esetleges eltérő vélemények, alternatívák megjelölése és annak indokai,

5. az előterjesztés céljának bemutatása, mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a javasolt döntést, pontosan bemutatva a bevezetés költségvetési és egyéb releváns hatásait,

6. a tárgy pontos bemutatása, az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések meghozatalára,

7. a javasolt döntéstervezet esetleges kockázatainak ismertetése, a kockázatok kiküszöbölésének, mérséklésének módja, ha ez lehetséges.

(2) A határozati javaslat

1. szervesen kapcsolódik az előterjesztés megállapításaihoz,

2. törvényes, célszerű, szakszerű és végrehajtható, konkrétan meghatározza a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,

3. ha a döntésnek, végrehajtásnak több módja is lehetséges, szükség szerint tartalmazza az alternatívákat,

4. rendelkezik az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,

5. megjelöli a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtás határidejét.

9. A sürgősségi indítvány

20. § (1) Sürgősségi indítvány minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy az nem a 12. § (10) bekezdés szerinti határidőben került kiküldésre. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő‑testület vita nélkül, a napirend elfogadásával határoz.

(2) A sürgősségi indítvány – ide nem értve a polgármester által előterjesztett sürgősségi indítványt – akkor vehető napirendre, ha az – a sürgősség tényének rövid indokolásával – írásban, legkésőbb hetvenkettő órával az ülés kezdetét megelőzően a polgármesternél benyújtásra került.

(3) Sürgősségi indítványt a 18. § (2) bekezdés 1-2. és 4-11. pontban megjelölt személy, szerv vagy szervezet nyújthat be.

(4) Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt a meghívóban közölt napirendi pontok előtt tárgyalja, kivéve, ha a napirend elfogadásakor másként határoz.

(5) A sürgősségi indítvány napirendre vételéhez szükséges a 18. § (4) bekezdésben meghatározott szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatása, valamint az indítvány tárgya szerint véleményezési jogkörrel rendelkező bizottság véleményének megléte.

(6) Haladéktalan döntést igénylő ügy esetén a (2) bekezdésben meghatározott benyújtási határidő, valamint az (5) bekezdésben meghatározott bizottsági véleményezés nem kötelező. A haladéktalan döntés szükségességét az előterjesztésben indokolni kell.

21. § (1) A beszámoló

1. átruházott önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

2. a képviselő-testület valamely döntésének végrehajtásáról,

3. a képviselő-testület vagy szerve, továbbá más önkormányzati fenntartású, tulajdonban álló szervezet vagy annak valamely szerve, valamint jogszabály szerint beszámolóra kötelezett szervezet tevékenységéről

készíthető és terjeszthető a képviselő-testület elé.

(2) A tájékoztató olyan információknak a képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, továbbá amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv vagy szervezet tevékenységének megismerését segítik elő. Tájékoztató formájában kell beterjeszteni különösen – ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá – a jogszabályok ismertetését, a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat, a városra vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt. A tájékoztatóról a képviselő-testület döntést nem hoz.

10. A képviselő-testület ülése, a képviselő-testület tanácskozásának rendje

22. § (1) Az ülésvezető a képviselő-testületi ülés vezetése során

1. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az e rendeletben foglaltak szerint történt-e,

2. megállapítja az ülés határozatképességét.

(2) A polgármester a képviselő-testületi ülésen

1. tájékoztatást, jelentést ad a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról,

2. beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,

3. tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

(3) Az ülésvezető az (1) bekezdésben foglaltakat követően előterjeszti a napirendi javaslatot – ennek keretében, ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását, a sürgősségi indítványt – amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. A meghívóban szereplő, de a polgármester által napirendre venni nem javasolt előterjesztések napirendre vételéről a képviselő-testület a napirendről szóló döntésében határoz.

(4) A napirend elfogadásakor – vagy azt követően, amennyiben a zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslat később merül fel – a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontban foglalt ügyben külön határozatot hoz.

(5) A képviselő-testület részére a polgármester és az alpolgármesterek tájékoztatót terjesztenek elő az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról, valamint fontosabb eseményekről. A polgármester ezen előterjesztés keretében tájékoztatja a képviselő-testületet a jóváhagyott ütemezés szerinti szabadsága kivételéről.

(6) Az átruházott hatáskörök további gyakorlóinak – bizottságok esetében a bizottságok elnökeinek – előterjesztése alapján dönt a képviselő-testület az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámolók elfogadásáról.

23. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének, ha a döntése, működése jogszabálysértő, különösen, ha az előterjesztés nem az e rendeletben foglaltak szerint került előkészítésre vagy előterjesztésre, valamint ha az előterjesztéssel kapcsolatban törvényességi észrevétele van.

24. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az előterjesztés kiküldése és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A döntéstervezet kiegészítésének van helye, ha az nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről indokolt lett volna.

(2) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás történt az előterjesztésben, a döntéstervezetben.

(3) A napirendet az előterjesztő legkésőbb a határozathozatalt megelőzően visszavonhatja, ez esetben a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel határoz az előterjesztés napirendről történő levételéről. Amennyiben az előterjesztő a napirendet nem vonja vissza, de a visszavonást az ülésvezető indokoltnak tartja, határozathozatal előtt ő is javasolhatja a napirendről levételt a képviselő-testületnek, amely erről külön, egyszerű szótöbbséggel dönt.

25. § (1) Az ülésvezető az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, valamint javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását.

(2) A vita megkezdése előtt az ülés vezetője a saját, a bizottsági elnök a bizottság, a képviselőcsoport vezetője – a képviselőcsoport vezetője távolléte vagy akadályoztatása esetére az általa a képviselőcsoport vezetésével megbízott személy – a képviselőcsoport állásfoglalását legfeljebb kettő perc időtartamban ismertetni jogosult, szólásra az ülés vezetőjénél kell jelentkezni.

(3) A hozzászólások sorrendjét az ülésvezető határozza meg.

(4) Az ülésvezető a hozzászólásokra az ülés vezetésének átadása nélkül is jogosult reagálni, válaszolni.

(5) A vitában a képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás időtartama legfeljebb öt perc időtartamú, ismételt felszólalásra legfeljebb kettő perces időtartamban kerülhet sor. Az öt percet meghaladó – az ismételt felszólalás időtartamát is magába foglaló, azaz összesen hét perc időtartamú – első hozzászólásra az ülés vezetője adhat engedélyt. Amennyiben az ülésvezető az ismételt felszólalásra nem ad engedélyt, az érintett képviselő kérésére a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a hozzászólás engedélyezéséről.

(6) A döntéshozatal előtt az előterjesztő – amennyiben az előterjesztő képviselőcsoport, akkor a képviselőcsoport vezetésével megbízott személy, távolléte vagy akadályoztatása esetére az általa a képviselőcsoport vezetésével megbízott személy – bármikor időkeret nélkül hozzászólhat. Az előkészítésben résztvevő bizottság elnöke, továbbá a képviselőcsoport vezetője – a képviselőcsoport vezetője távolléte vagy akadályoztatása esetére az általa a képviselőcsoport vezetésével megbízott személy – e minőségében az (5) bekezdésben meghatározott időkereten felül legfeljebb további kettő perces időkeretben szólalhat fel.

(7) Az ülésen a 12. § (3) bekezdés 23. pontja alapján tanácskozási joggal meghívott a tevékenységi körét érintő előterjesztések kapcsán, legfeljebb kettő perc időtartamban felszólalhat.

(8) Az időhatárt túllépő felszólalótól az ülés vezetője megvonja a szót.

(9) Az (5)-(7) bekezdésben, a 26. § (1) bekezdésben, a 28. § (3) bekezdésben vagy a 29. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott időkorlátok alól az ülés vezetője – a tárgyalt téma vagy a hozzászólásban addig elhangzottak fontosságára figyelemmel – felmentést adhat.

(10) Bármikor szót kérhet

1. az előterjesztő, képviselőcsoport által tett előterjesztés esetén a képviselőcsoport vezetésével megbízott személy, távolléte vagy akadályoztatása esetére az általa a képviselőcsoport vezetésével megbízott személy,

2. az önkormányzati képviselő a 26. § (1) bekezdésben foglalt esetben,

3. a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

26. § (1) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, ennek időtartama legfeljebb egy perc.

(2) Ügyrendi kérdés

1. a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,

2. a javaslat a hozzászólók listájának lezárására vagy a vita lezárására,

3. a szavazás módjára vonatkozó javaslat,

4. a napirendi pont bizottsági tárgyalásának utalására vonatkozó tájékoztatás.

(3) Az ügyrendi javaslatokról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

27. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülésvezető felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra; kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben már nem szólalhat fel újra.

28. § (1) A hozzászólásokat követően az ülésvezető a vitát – e döntése tényleges kimondásával – lezárja, szükség szerint összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a döntési javaslatot érintő valamennyi módosításra.

(2) Az ülésvezető intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról. A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, a döntéshozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mond. Az előterjesztő, illetőleg a megszólított válaszában tanácskozási joggal nem rendelkező, jelenlévő személyek közreműködését is kérheti.

(3) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, illetve sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A képviselő által elmondottakat vagy megjegyzésének általa kért részét szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet, legfeljebb egy perc időtartamban.

(4) A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak nincs helye, kizárólag a személyes érintettség vagy a szavazást befolyásoló egyéb rendkívüli esemény, így különösen technikai probléma bejelentésére van lehetőség.

29. § (1) A rendes képviselő-testületi ülés állandó – és amennyiben a képviselő-testület a napirend elfogadásakor eltérő sorrendet nem állapít meg, a napirenden utolsóként tárgyalandó – napirendi pontja a bejelentések, az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képviselői felvilágosítás kérések, továbbá a korábbi üléseken kért felvilágosításra adott, a 40. § szerint még el nem fogadott válaszok vagy ismételt válaszok elfogadásáról szóló képviselői vagy képviselő-testületi nyilatkozatok megtétele. Bejelentés megtételére bármely, a képviselő-testület munkáját érintő egyedi vagy általános jellegű ügyben jogosult a képviselő-testület bármely tagja, a jegyző, az aljegyző, az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője, a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, továbbá az, akit az ülésvezető vagy a képviselő-testület bejelentés megtételére kér fel. Az egy fő által megtenni kívánt bejelentés – függetlenül az abban megjelölt, megemlíteni kívánt ügyek számától – időtartama legfeljebb öt perc.

(2) A bejelentéshez kapcsolódóan vitának van helye a 25. § (3)-(5) és (7)-(9) bekezdéseiben, a 25. § (10) bekezdés 2-3. pontjában, a 26. §-ban és a 29. § (1) bekezdésben foglaltak szerint. A képviselői felvilágosítás kérések és az azokra adott válaszok, ismételt válaszok tekintetében a 40. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

30. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülésvezető feladata, az ülésvezető rend fenntartása iránt tett intézkedése mindenkire nézve kötelező.

(2) Az ülés hallgatósága a képviselő-testület ülésén véleményét semmilyen formában nem nyilváníthatja ki, kivéve a 16. § (4) bekezdésben meghatározott esetet.

(3) A képviselő-testület ülésén résztvevő és valamennyi jelenlévő személy – a (6)-(8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények mellett – köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni

1. az étel- vagy italfogyasztástól, ide nem értve a víz és tea fogyasztását, valamint az orvosilag indokolt étel- és italfogyasztást,

2. az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem illő, az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatásától,

3. mobiltelefon vagy egyéb kommunikációs eszköz az ülés rendjét vagy az ülésen résztvevőket zavaró használatától,

4. az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem tartozó sajtótermékek, egyéb nyomtatványok olvasásától.

(4) Zárt ülés elrendelésekor az ülés hallgatósága és minden más személy – a polgármesteri hivatal által kifejezetten a képviselő-testületi ülésen elhangzottak jegyzőkönyvezése céljából működtetett rendszer kivételével – köteles a hang- és képfelvétel rögzítésére alkalmas eszközöket az ülésteremből eltávolítani vagy azokat kikapcsolni.

(5) Kétség esetén a (4) bekezdésben foglaltak teljesítését az ülésvezető jogosult a polgármesteri hivatal közreműködésével ellenőrizni, továbbá az illetőt a kérdéses eszköznek az ülésteremből történő eltávolítására felszólítani akkor is, ha nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az illető a (4) bekezdésben foglalt előírásoknak eleget tett-e.

(6) A sajtó képviselői

1. kötelesek az ülés méltóságához illő öltözékben megjelenni,

2. kötelesek az ülés időtartama alatt a sajtó részére kijelölt helyen tartózkodni,

3. az ülést vagy az ülés vezetését nem zavarhatják,

4. a (4) bekezdésben foglaltakat kötelesek megtartani.

(7) A 16. § (3) bekezdés 2. pontjában meghatározott személyek kivételével az ülés hallgatósága köteles az ülés időtartama alatt 16. § (2) bekezdésben megjelölt helyen tartózkodni.

(8) Az ülésvezető

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, továbbá ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

2. rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

3. rendreutasítja – képviselő esetében a széksértés jogkövetkezményeire figyelmeztetéssel rendreutasítja – azt a felszólalót, aki a felszólalás során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamely képviselőt sértő kifejezést használ,

4. figyelmezteti az ülésen résztvevőt vagy jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, vagy magatartása a (3) bekezdésben, a (6) bekezdés 1-4. pontjában vagy a (7) bekezdésben foglaltakba ütközik,

5. megvonhatja a szót attól, aki a rendzavaró magatartását megismétli,

6. a képviselő kivételével, ismételt rendzavarás esetén, továbbá a (6) bekezdés 1-4. pontjában foglalt esetben, vagy ha az érintett a (7) bekezdésben foglaltaknak felhívás ellenére sem tesz eleget, az ülésterem elhagyására hívhatja fel, ennek eredménytelensége esetén kivezettetheti az illető személyt.

(9) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést félbeszakíthatja vagy elhagyja az ülésvezetői széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha az ülés vezetője ismét összehívja.

(10) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

11. A döntéshozatal, a képviselő-testület döntései

31. § (1) A nyílt szavazás történhet

1. szavazatszámláló gép alkalmazásával,

2. kézfelemeléssel,

3. kézfelemeléssel és szavazatszámláló gép együttes alkalmazásával.

(2) A titkos szavazás történhet

1. szavazatszámláló gép alkalmazásával,

2. hagyományos módon, szavazófülke és urna igénybevételével.

(3) A titkos szavazás (2) bekezdés 2. pontjában meghatározott módon történő lebonyolításával kapcsolatos teendőket az Ügyrendi és Jogi Bizottság jelen lévő képviselő tagjai látják el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátásra az ülés vezetőjének javaslatára – nyílt szavazással – háromfős szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A titkos szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki.

32. § Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon túl

1. a gazdasági program elfogadásához,

2. a kötvénykibocsátáshoz,

3. a hitelfelvételhez, kezességvállaláshoz bruttó harmincmillió forintot meghaladó érték esetén,

4. a gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságba történő belépéshez, gazdasági társaság üzletrészének átruházásához, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezéséhez, továbbá a gazdasági társaság megszüntetéséhez, valamint amennyiben törvény vagy a társasági szerződés, alapító okirat a döntéshez minősített többséget ír elő,

5. vagyontárgy elidegenítéséhez, megszerzéséhez, megterheléséhez, pályázati felhívás jóváhagyásához, ha az értékesített, illetőleg az értékesíteni, megszerezni, megterhelni kívánt vagyontárgy forgalmi értéke a bruttó harmincmillió forintot meghaladja,

6. idegen vagyonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek vállalása esetén értékhatár nélkül,

7. az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok értékesítéséhez, továbbá értékpapír vásárlásához harmincmillió forintot meghaladó névérték esetén,

8. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2019. (III. 28.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdésében meghatározott telekalakításról való döntéshez,

9. díszpolgári cím, önkormányzati kitüntető cím és elismerés adományozásához vagy megvonásához,

10. a széksértés tényének megállapításához, a széksértés elkövetése miatt bírság kiszabásához,

11. amely ügyben ez a rendelet így rendelkezik.

33. § (1) Név szerinti szavazást lehet tartani, ha a polgármester vagy bizottság ezt indítványozza, és a képviselő-testület a név szerinti szavazást egyszerű többséggel elrendeli.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és tájékoztatja az eredményről az ülés vezetőjét. A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki. A szavazás eredményét is tartalmazó névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

34. § (1) A szavazás során az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti – vagy az előterjesztő által tett vagy befogadott módosítási javaslatokkal módosított – javaslatok felett kell dönteni. Szavazni az „igen”, a „nem” vagy a „tartózkodom” formában lehetséges.

(2) Kézfelemeléssel történő szavazásnál szavazni először az „igen”, majd a „nem”, végül a „tartózkodom” szavazatot kell ülésvezetői kérdésre adandóan kézfelemeléssel jelezni. Szavazatszámláló gép alkalmazása esetén a szavazás egyidejűleg történik.

(3) A szavazás eredményének megállapítása után az ülés vezetője kihirdeti a döntést.

35. § (1) A szavazás módjának megváltoztatását – ide nem értve a név szerinti szavazásra vonatkozó javaslatot – adott napirendi pont során a vita lezárásáig bármely képviselő javasolhatja. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.

(2) Ha a szavazásra bocsátott indítvány értelmezése felől utólag kétség merül fel, úgy bármely képviselő kezdeményezésére az újraszavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Adott döntési javaslatról, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is, a képviselő-testület legfeljebb kettő alkalommal szavazhat a következő napirendi pont tárgyalását megelőzően.

36. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben az ülés dátumával, valamint a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

(2) A képviselő-testület határozatának megjelölése: Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének [sorszám]/[év]. ([hónap]. [nap].) határozata a [cím]-ról/ről. A zárójelben szereplő „([hónap].[nap].)” megjelölés a határozathozatal dátumát tartalmazza, a sorszámot és a napot arab sorszámmal, a hónapot római sorszámmal kell megjelölni.

(3) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.

(4) A képviselő-testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(5) A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő három munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

(6) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott végzésének megjelölése: Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének [sorszám]/[év]. ([hónap]. [nap].) végzése a [cím]-ról/ről. A végzésre egyebekben a határozatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

37. § (1) Az önkormányzati rendelettervezet szakmai-jogi előkészítése a jegyző feladata, ennek során többek között

1. elosztja a munkát a közreműködők között,

2. a (3)-(8) bekezdésben foglalt módon biztosítja a rendelettervezet előkészítésében való társadalmi részvétel lehetőségét, ennek keretében gondoskodik a (3) bekezdésben megjelölt hirdetmény közzétételéről, a beérkező vélemények feldolgozásáról és azoknak a képviselő-testület elé terjesztéséről,

3. biztosítja a rendelettervezet bizottsági véleményeztetését és gondoskodik az észrevételek feldolgozásáról,

4. részt vesz a rendelettervezet képviselő-testület előtti megvitatásában.

(2) A rendelettervezet előkészítéséhez a képviselő-testület és annak állandó bizottságai – szükség esetén – külső szakértőt is felkérhetnek.

(3) A (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a rendelettervezetet, amelynek során a természetes személyek, továbbá nem állami vagy önkormányzati szervek, szervezetek kifejthetik véleményüket a rendelettervezettel kapcsolatosan. A rendelettervezetet – indokolással együtt – az önkormányzat hivatalos honlapján, hirdetmény formájában kell közzétenni oly módon, hogy a véleményezésre jogosultaknak legalább három nap egybefüggő időtartamot kell biztosítani véleményük előterjesztésére.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

1. az átmeneti gazdálkodásról, a költségvetésről vagy annak végrehajtásáról szóló rendelettervezetet,

2. az önkormányzat részére nyújtott állami vagy európai uniós, továbbá nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásról szóló rendelettervezetet,

3. helyi adóról szóló vagy más, egyoldalú – ellenszolgáltatás nélküli – fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelettervezetet,

4. a rendkívüli ülés napirendjén szereplő rendelettervezetet,

5. a sürgősségi indítványként előterjesztett rendelettervezetet,

6. a kizárólag magasabb rendű jogszabály kötelező végrehajtását szolgáló rendelettervezetet, amennyiben a végrehajtás kizárólag egyféle módon lehetséges,

7. a törvényességi felhívás végrehajtására készített rendelettervezetet, kivéve, ha a törvényességi felhívás törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség elmulasztásának jelzése miatt került kiadásra,

8. azon rendelettervezetet, melynek tárgyára tekintettel külön jogszabály ír elő véleményeztetési, egyeztetési kötelezettséget.

(5) A véleményeket legkésőbb a képviselő-testületi ülést – ülésszak esetén a kezdőnapot – megelőző munkanap 12:00 óráig lehet a hirdetményben megjelölt e-mail címre megküldeni. A véleménynek tartalmaznia kell a véleményező nevét, lakcímét vagy egyéb postai címét, és azon e-mail címet, amelyre a (10) bekezdésben meghatározott értesítést a véleményező kéri.

(6) Nem kell a véleményt feldolgozni és figyelembe venni, ha

1. névtelen,

2. kétséget kizáróan megállapítható, hogy más valós vagy fiktív személy nevében terjesztették elő,

3. a közerkölcsöt sérti,

4. nem a rendelet-tervezethez kapcsolódik,

5. az (5) bekezdésben meghatározott határidőhöz képest elkésett.

(7) A (6) bekezdés 5. pontjában megjelölt elkésett véleményt is figyelembe kell venni és fel kell dolgozni, amennyiben a rendelettervezet előterjesztője ezt kifejezetten kéri. Figyelmen kívül hagyott vélemény esetében a figyelmen kívül hagyás indokát dokumentálni kell.

(8) A rendelettervezet csak indokolással, a társadalmi egyeztetés feldolgozott véleményeivel és a bizottsági véleményekkel nyújtható be a képviselő-testület elé. A képviselő-testületet – a (6) bekezdés megfelelő pontjának megjelölésével – tájékoztatni kell annak tényéről is, ha a társadalmi egyeztetés során fel nem dolgozott vélemények érkeztek. Az előterjesztő vagy a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő – nem társadalmi egyeztetés keretében érkezett – javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(9) A képviselő-testület – amennyiben az adott képviselő-testületi ülésen történő elfogadáshoz különös érdek nem fűződik – a társadalmi egyeztetés során beérkezett véleményekre, különösen azok nagy számára tekintettel úgy is rendelkezhet, hogy a rendelettervezetet napirendről leveszi és arról közmeghallgatás megtartását követően hoz döntést.

(10) A beérkezett és feldolgozott véleményről, annak figyelembe vételéről, mellőzéséről vagy elutasításáról a véleményt adót az általa megjelölt e-mail címen a képviselő-testület döntését követő öt munkanapon belül értesíteni kell. Amennyiben a véleményező az értesítésre e-mail címet nem jelöl meg, a feladói e-mail címre – ennek sikertelensége esetén a (3) bekezdésben meghatározott, honlapon közzétett hirdetményben – kell az értesítést megküldeni.

(11) A rendelettervezethez kapcsolódóan az önkormányzati képviselő, a képviselőcsoport, a bizottság írásban módosító indítványt nyújthat be a polgármesternél vagy a jegyzőnél. Módosító indítvány legkésőbb az ülést – ülésszak esetén a kezdőnapot – megelőző munkanapon 16:00 óráig, írásban nyújtható be.

(12) A képviselő-testület által elfogadott önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik.

(13) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartásért és annak tartalmáért a jegyző felelős.

(14) A társadalmi egyeztetés során az önkormányzat tudomására jutott személyes adatok a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig kezelhetőek. A (3) bekezdésben foglalt hirdetményben erről és az egyéb adatvédelmi előírásokról az érintetteket előzetesen tájékoztatni kell.

12. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

38. § (1) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének az Mötv.-ben foglaltakon túl tartalmaznia kell, vagy ahhoz csatolni szükséges

1. napirendi pontonként az előterjesztők nevét,

2. a képviselő vagy más hozzászóló kérésére írásos különvéleményét vagy az általa elmondottak szó szerinti rögzítését,

3. ismételt szavazás esetén az ismétlés okát,

4. a meghívót,

5. a név szerinti szavazás esetén az arról készült jegyzőkönyvet,

6. a 31. § (2) bekezdés 2. pontja szerinti esetben a titkos szavazás eredményét megállapító, a 31. § (3) bekezdésben megjelölt jegyzőkönyvet,

7. a jelenléti ívet,

8. a bizottsági összesítőt,

9. az önkormányzati képviselő, a képviselőcsoport vagy más személy vagy szervezet írásbeli beadványát,

10. a meghozott döntés után a szavazatot leadó képviselők nevét ABC sorrendben és az általuk a 33. § (2) bekezdésben vagy a 34. § (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint leadott szavazatot.

(2) A polgármester vagy a képviselők egynegyedének indítványára a képviselő-testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendi pontjának tárgyalásáról, továbbá a képviselő indítványára hozzászólásáról vagy a kérdéses hozzászólását tartalmazó napirendi pont tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét hangfelvétel alapján kell elkészíteni.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapján a nyilvános képviselő-testületi ülés előterjesztéseit és azok jegyzőkönyveit folyamatosan elérhető módon közzé kell tenni.

(5) A nyilvános képviselő-testületi ülés előterjesztéseit és azok jegyzőkönyveit egy példányban, papír alapon a városi könyvtárban (Ady Endre Városi Könyvtár) el kell helyezni.

III. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ, A KÉPVISELŐCSOPORT, A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI

1. Az önkormányzati képviselő

39. § Az önkormányzati képviselő

1. olyan magtartást tanúsít, amely méltóvá teszi képviselői tevékenységre, a választók bizalmára,

2. döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza meg, szavazatát megindokolni nem köteles, őt szavazata, véleménye miatt hátrány nem érheti,

3. jogainak védelem érdekében a polgármesterhez, a képviselő-testülethez fordulhat,

4. az e rendeletben foglaltak szerint kérheti hozzászólásának vagy a hozzászólásához kapcsolódó napirendi pontnál elhangzott hozzászólások szó szerinti jegyzőkönyvezését,

5. felkérés alapján részt vesz a képviselő-testületi ülés, előterjesztés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

6. külön önkormányzati rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra jogosult,

7. legkésőbb a képviselő-testületi vagy bizottsági ülés kezdete előtt egy órával bejelenteni, ha az ülésen történő részvétele akadályozott.

40. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén kért felvilágosításra adott válasz tekintetében a válasz megtörténtét követően nyilatkozik arról, hogy a választ

1. elfogadja,

2. elfogadja és viszontválasszal kíván élni,

3. nem fogadja el,

4. nem fogadja el és viszontválasszal kíván élni.

(2) Az (1) bekezdés 2. és 4. pontja esetében a képviselőnek legfeljebb háromperces időkeretben viszontválaszra van joga, továbbá a viszontválasz megtörténtét követően a válasz adójának joga van felvilágosítás kérés és a válasz tekintetében, a viszontválaszban elhangzottakra is figyelemmel legfeljebb három percben reagálni. Egyebekben a felvilágosítás kérés elfogadása és a válasz tekintetében e bekezdésben foglaltakon túl vitának, hozzászólásnak helye nincs.

(3) Az (1) bekezdés 3-4. pontja szerinti esetben a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ha a képviselő-testület sem fogadja el a választ, ebben az esetben a válaszadó a soron következő rendes ülésre, a képviselő-testületnek köteles írásban válaszolni.

(4) A képviselő-testület a soron következő rendes ülésén a (3) bekezdés szerinti ismételt válaszról vita, hozzászólás nélkül dönt, azonban az eredetileg felvilágosítást kért képviselő, valamint a válaszadó legfeljebb három percben a válaszról való döntést megelőzően hozzászólhat. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el az ismételt felvilágosítást sem, részletes vizsgálatot rendel el, amelyben az eredetileg felvilágosítást kért képviselő is köteles részt venni.

41. § (1) Az a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag, aki a képviselő-testület, a bizottság ülésének, a közmeghallgatásnak a méltóságát magatartásával sérti, továbbá a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén a képviselő-testület, a bizottság tagjait sértő kifejezésekkel illeti, széksértést követ el. Széksértést követ el az továbbá az a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag is, aki fenti magatartást a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen kívül valósítja meg.

(2) A széksértés tényét, bármely képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel állapítja meg.

(3) A nem képviselő bizottsági tag széksértése esetén a képviselő-testület a széksértést elkövető bizottsági tag megbízását visszavonhatja.

(4) A széksértést elkövető személy ötezertől harmincezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Amennyiben a képviselő-testületi ülésen széksértést elkövető bántó kijelentését rögtön visszavonja, továbbá a sértettet, a képviselő-testületet, a bizottságot megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.

(5) A bírság összegéről a polgármester indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. A széksértés tényének, valamint a bírság összegének megállapításáról szóló határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A bírság összegét nyolc naptári napon belül kell befizetni vagy átutalni az önkormányzat költségvetési elszámolási számlája javára. A bírság befizetésének elmaradása esetén a képviselő, nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíját a következő folyósításkor a bírság összegével csökkenteni kell.

42. § (1) Az a képviselő, aki tizenkét hónap átlagában a rendes képviselő-testületi vagy a rendes bizottsági ülések legalább egyharmadán nem jelenik meg – amennyiben a képviselő mandátuma a törvény erejénél fogva nem szűnik meg –, vagy ugyan az ülésen megjelenik, azonban az ülésről, annak lezárását megelőzően eltávozik, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra legalább ötven százalékkal csökkenthető. A mulasztások tekintetében a képviselő-testületi és a bizottsági üléseken való részvétel elmulasztása külön-külön vizsgálandó és értékelendő.

(2) Az a képviselő, aki az Mötv. 32. § (2) bekezdés j)-k) pontjaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra megvonható.

(3) Az a képviselő, aki az Mötv.-ben meghatározott, az (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó más kötelezettségeit megszegi, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra, a jogsértés képviselő-testület által mérlegelt súlyától függően legalább huszonöt, legfeljebb hetvenöt százalékkal csökkenthető.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalát bármely képviselő, a bizottság vagy a polgármester – bizonyítékai megjelölésével – indítványozhatja, a képviselő-testület döntésének meghozatalához minősített többség szükséges.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt ügyekben érintett képviselőt – írásban vagy szóban, az ülésen – megilleti a nyilatkozattétel joga. A képviselő-testület megfelelő gondossággal mérlegelni köteles, hogy a mulasztás milyen okra vezethető vissza, felróhatóság hiányában az (1)-(3) bekezdésben rögzített jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ebben az esetben a képviselő-testület az indítványt köteles elutasítani.

43. § (1) Azon képviselő esetében, aki a személyes érintettségének bejelentését – akár a képviselő-testületi, akár a bizottsági ülésen – elmulasztja, e tény ismertté válásakor az Ügyrendi és Jogi Bizottság előtt haladéktalanul vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatását bármely képviselő vagy bizottság, továbbá a polgármester – bizonyítékai megjelölésével – indítványozhatja. A vizsgálat eredményéről az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke – az elnökkel szembeni eljárás esetén az Ügyrendi és Jogi Bizottság által erre kijelölt képviselő –, annak soron következő rendes ülésén tájékoztatja a képviselő-testületet, továbbá indokolt javaslatot tesz a képviselő-testületnek a (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazására, vagy e jogkövetkezmények alkalmazásának mellőzésére. Az érintett képviselőt – írásban vagy szóban, az Ügyrendi és Jogi Bizottság és a képviselő-testület ülésén egyaránt – megilleti a nyilatkozattétel joga.

(2) A képviselő személyes érintettsége bejelentésének elmulasztása esetén

1. a képviselő-testület az érintett döntését megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti,

2. felróhatóság esetén az érintett képviselő tiszteletdíját, az eset összeg körülményének mérlegelésével a képviselő-testület döntését követő hónapra az általa meghatározott arányban csökkentheti, vagy teljes egészében megvonhatja,

3. törvényben meghatározott jogkövetkezmény iránti intézkedést kezdeményez.

44. § A képviselő által tett valamennyi vagyonnyilatkozatot – oldalhű másolatban – a vagyonnyilatkozatnak a képviselő részére történő visszaadásáig az önkormányzat hivatalos internetes honlapján folyamatosan elérhetővé kell tenni.

2. A képviselő-testület tanácsnoka

45. § (1) A képviselő-testület tagjaiból egy fő tanácsnokot választ a 3. mellékletben meghatározott feladatkörök telepítésével, az egyházi, valamint a határon túli és nemzetközi feladatok és ügyek felügyeletére és koordinálására, az adott szakterületeken önkormányzati feladatot ellátó szervezetekkel és személyekkel való együttműködésre, az adott szakterületeken feladatot ellátó állami, önkormányzati, egyházi vagy más szervezetek közötti hatékonyabb együttműködés segítésére.

(2) A tanácsnok az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva

1. a képviselő-testület vagy a polgármester eseti vagy állandó megbízása alapján képviseli az önkormányzatot,

2. a képviselő-testület vagy a képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljáró szerv felé előterjesztési, kezdeményezési, konzultációs joggal rendelkezik,

3. a képviselő-testület és a bizottság által tárgyalt előterjesztés kapcsán véleményezési jogkört gyakorol, ilyenkor véleményének kikérése kötelező,

4. a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottsági elnöktől, önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjétől, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjétől, felügyelő bizottságától felvilágosítást, tájékoztatást kérhet,

5. a jegyzőtől, a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőjétől és referensétől felvilágosítást, tájékoztatást, közreműködést kérhet,

6. köteles a feladatkörét érintő jelentősebb előterjesztés bizottsági ülésén, a vonatkozó napirend tárgyalásán részt venni akkor is, ha az adott bizottságnak nem tagja,

7. a polgármesteri hivatalban, hivatali munkaidőben irodahelyiség, továbbá a feladatellátáshoz szükséges informatikai, távközlési, irodatechnikai eszközök, valamint hivatali gépjármű magáncélú használatnak nem minősülő igénybevételére, továbbá a használathoz szükséges technikai, adminisztratív, ügyviteli segítségre jogosult.

(3) A (2) bekezdés 3. pontban meghatározott esetben képviselő-testületi, bizottsági előterjesztésen vagy ahhoz csatolva a tanácsnok saját kezű aláírásával ellátott véleményét csatolni kell.

(4) A tanácsnok a képviselő-testület vagy a polgármester által rábízott ügyet köteles ellátni, köteles a képviselő-testületnek, illetőleg a polgármesternek szükség vagy az általuk előírtak szerint beszámolni.

(5) A tanácsnok megbízatása megszűnik, ha megbízatásáról lemond, továbbá, ha a képviselő-testület a megbízatását visszavonja, valamint, ha képviselői mandátuma bármely okból megszűnik.

(6) Amennyiben a tanácsnok megbízatása megszűnik, az általa ellátott, a rábízott ügyek állásáról megbízatás megszűnését követő tizenöt napon belül köteles írásban köteles megbízója felé beszámolni, továbbá halaszthatatlan cselekmény vagy döntés szükségessége esetén köteles ennek tényét a megbízója felé haladéktalanul jelezni.

(7) A tanácsnok

1. a naptári év utolsó rendes képviselő-testületi ülésén, amennyiben a naptári évben legalább százhúsz napig tanácsnoki megbízatással rendelkezett, és a beszámoló esedékessége idején is rendelkezik tanácsnoki megbízatással,

2. a ciklus végén, a ciklus utolsó rendes képviselő-testületi ülésén

köteles tevékenységéről a képviselő-testület előtt beszámolni.

3. A képviselőcsoport

46. § (1) A képviselők képviselő-testületi tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot (frakció) hozhatnak létre.

(2) Képviselőcsoportot legalább öt fő képviselő alakíthat. Egy képviselő egyszerre kizárólag egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) Az ugyanazon jelölő szervezethez tartozó képviselők kizárólag egy képviselőcsoportot alakíthatnak.

(4) E § alkalmazásában azt a képviselőt kell jelölő szervezethez tartozónak tekinteni, aki

1. jelölő szervezet tagja, vagy

2. jelölő szervezet támogatásával indult a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, ide értve az időközi választást is, vagy

3. olyan független vagy függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta.

(5) A képviselőcsoport a saját tagjai sorából vezetőt választ. A képviselőcsoport vezetőjének távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa ezzel megbízott képviselő helyettesként jár el. A helyettes személyéről a képviselőcsoport vezetője az ülésvezetőt és a képviselő-testületet szükség szerint tájékoztatja.

(6) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet, továbbá a képviselőcsoport a tagját tagjai közül kizárhatja. A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, az így függetlenné vált képviselő a kilépést vagy kizárását követő három hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.

(7) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma öt fő alá csökken.

(8) A megszűnt képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított három napon belül bejelenteni a polgármesternek.

(9) A képviselőcsoporttal kapcsolatos egyéb releváns tényeket és változásokat a soron következő rendes ülésen a képviselőcsoport vezetője bejelenti.

4. A képviselő-testület bizottságai

47. § (1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok a következőek:

1. Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete Környezetvédelmi, Civil és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága (rövid elnevezéssel: Környezetvédelmi, Civil és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága),

2. Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete Kulturális, Köznevelési és Ifjúsági Bizottsága (rövid elnevezéssel: Kulturális, Köznevelési és Ifjúsági Bizottság),

3. Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi, Városfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottsága (rövid elnevezéssel: Pénzügyi, Városfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság),

4. Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális, Egészségvédelmi és Sport Bizottsága (rövid elnevezéssel: Szociális, Egészségvédelmi és Sport Bizottság), és

5. az Ügyrendi és Jogi Bizottság.

(2) Az Ügyrendi és Jogi Bizottság

1. látja el a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát,

2. folytatja le a személyes érintettség bejelentését elmulasztott képviselő ügyének előzetes vizsgálati eljárását,

3. veszi át és kezeli az Mötv. 37. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat.

(3) Az (1) bekezdés 1-2. és 4-5. pontja szerinti állandó bizottság létszáma bizottságonként öt fő, ebből három fő bizottsági tag önkormányzati képviselő. Az (1) bekezdés 3. pontja szerinti állandó bizottság létszáma hét fő, ebből négy fő bizottsági tag önkormányzati képviselő.

(4) A bizottságok feladatait, a képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(5) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, elnöki tisztséget azonban csak egy állandó bizottságban tölthet be.

48. § (1) A képviselő-testület az állandó bizottságnak eseti feladatot is megállapíthat.

(2) A bizottság a hatáskörébe utalt pénzeszköz felosztásáról dönt. A felosztott összeg utalása kizárólag időarányosan történhet.

49. § (1) Ideiglenes bizottságot bármely, a képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni, különösen

1. egyes önkormányzati rendeletek, programok, más, jelentősebb képviselő-testületi döntések előkészítésére, felülvizsgálatára,

2. a munkatervben meghatározott valamely napirendi pont előkészítésére,

3. a város egészét vagy lakosságának jelentős részét érintő beruházási, felújítási, környezetvédelmi feladatok végrehajtásának megszervezésére, összehangolására,

4. társulási, hazai és nemzetközi megállapodások előkészítésére, azok teljesítésében való közreműködésre.

(2) Ideiglenes bizottság elnöke lehet más, állandó vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is.

50. § A polgármester a képviselő-testületi ülés előkészítése, koordinálása céljából, szükség szerint összehívhatja a képviselő-testület állandó bizottságai elnökeiből álló elnökök fórumát. Az elnökök fóruma önálló döntéshozatali jogkörrel nem rendelkezik.

51. § (1) A bizottságok működésük részletes szabályait ügyrendjükben maguk állapítják meg.

(2) A bizottsági működési szabályzat (ügyrend) kidolgozása során figyelembe kell venni, hogy a bizottságok éves munkaterv alapján működnek, amelyet a képviselő-testület éves munkatervének megállapítását követően, a soron következő rendes bizottsági ülésen, de legkésőbb a képviselő-testület munkatervének elfogadásától számított hatvan napon belül kell elfogadniuk. A bizottsági munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontját és napirendjét, valamint ez előterjesztők nevét.

(3) A bizottsági munkatervet, elfogadását követően a jegyző a képviselő-testület munkatervével egyező módon közzéteszi.

(4) Az érintett bizottság a 6. mellékletben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit üléseire az önszerveződő közösség tevékenységi körében tanácskozási joggal meghívja. A bizottsági ülésre tanácskozási joggal állandó jelleggel meghívott, önszerveződő közösségnek nem minősülő egyéb szervezetek és személyek körét a bizottság ügyrendjében határozza meg. Ha a bizottság önszerveződő közösségnek nem minősülő egyéb szervezetet vagy személyt tanácskozási joggal állandó jelleggel üléseire nem hív meg, akkor ügyrendjében ennek tényéről rendelkezik.

(5) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A meghívót ezzel egyidejűleg az ügyrendben meghatározottak szerint közzé kell tenni. Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke a másik bizottság elnökénél összevont tárgyalást – közös bizottsági ülést – kezdeményezhet.

(6) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő bizottsági tag vezeti. Közös bizottsági ülés esetén az ülést az idősebb, a legidősebb bizottsági elnök vezeti.

(7) A titokvédelem e rendeletben meghatározott szabályai közül a 12. § (8)-(9) és (11) bekezdésében, valamint a 17. §-ban foglaltakat a bizottsági üléseken is alkalmazni kell, azok megtartásáról a bizottsági ülés vezetője a polgármesteri hivatal közreműködésével gondoskodik.

(8) A bizottság döntéseit a bizottság elnöke, akadályoztatása, távolléte esetén a bizottság ügyrendjében megnevezett bizottsági képviselő tag kiadmányozza.

52. § (1) Az állandó bizottság évente egy alkalommal és a ciklus végén a képviselő-testületnek beszámol tevékenységéről. A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület munkatervében határozza meg.

(2) A képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat az ügyeket, amelyek előkészítését, véleményezését valamely bizottságtól kéri.

5. A polgármester

53. § (1) A polgármester

1. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

2. feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

3. segíti az önkormányzati képviselő, a bizottság, a tanácsnok munkáját,

4. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,

5. szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnertelepülések és -szervezetek együttműködését,

6. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője tekintetében.

(2) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(3) A képviselő-testületnek a polgármesterre átruházott hatásköreit a 4. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester minden hét keddi és csütörtöki napjain a 11:00 és 15:00 óra közötti időszakban fogadóórát tart.

(5) A polgármester képviselő-testület által jóváhagyott szabadság ütemezésétől való eltérés törvény által előírt bejelentését képviselő-testületi előterjesztés formájában teszi meg, azt a képviselő-testület a személyi ügyek között tárgyalja, és az előterjesztés határozati javaslatáról vita nélkül határoz.

(6) A 44. §-ban előírtakat a polgármester vagyonnyilatkozata tekintetében is alkalmazni kell.

6. Az alpolgármesterek

54. § (1) A képviselő-testület kettő fő főállású és egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek havonta egyszer, hét nappal előre meghirdetett napon fogadóórát tartanak.

7. A jegyző és az aljegyző

55. § (1) A jegyző a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.

(2) A jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetére, de legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester által, a jegyző javaslatára írásban ezzel megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő –, a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetére, de legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester által írásban ezzel megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő –, a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.

(4) A képviselő-testület jegyzőre átruházott hatásköreit az 5. melléklet tartalmazza.

(5) A jegyző minden hónap negyedik pénteki napján, az aljegyző minden hónap harmadik pénteki napján fogadónapot tart.

8. A polgármesteri hivatal

56. § (1) Az képviselő-testület Mötv. 84. § (1) bekezdése szerinti szervének elnevezése az Mötv. 84. § (5) bekezdés d) pontja alapján: Baja Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.

(2) A polgármesteri hivatal székhelye és hivatalos honlapja megegyezik az önkormányzat székhelyével és hivatalos honlapjával.

(3) A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítését annak – a képviselő-testület által elfogadott – szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A polgármesteri hivatal szervezeti egységei az irodák, amelyek élén – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) meghatározott osztályvezetői szint szerinti besorolásban – irodavezetők állnak. A hivatal közszolgálati tisztviselői és egyéb dolgozói beosztásukat tekintve valamely iroda állományába tartoznak vagy – kivételesen – referensi státuszban állnak és valamely tisztségviselő közvetlen alárendeltségébe tartoznak.

(4) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait az önkormányzattal polgári jogi jogviszonyban álló külső szervezet útján látja el.

57. § (1) A Kttv. 89. § (1) bekezdése értelmében a munkaidő a polgármesteri hivatalban heti negyven óra. Az ebédidő harminc perc, amely a napi munkaidőn belül, 12:00 és 13:00 óra között kerülhet kiadásra.

(2) Az ügyfélfogadási idő a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinél a

1. hétfői napokon 8:00 órától 12:00 óráig és 13:00 órától 15:00 óráig,

2. szerdai napokon 8:00 órától 12:00 óráig és 13:00 órától 17:00 óráig,

3. pénteki napokon 8:00 órától 12:00 óráig

tart, az ezen kívüli időszakban az ügyfélfogadás szünetel.

9. Az önkormányzat társulásai

58. § A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörei gyakorlása közül társulásra ruházza át

1. a családsegítés,

2. a gyermekjóléti szolgáltatás,

3. a gyermekjóléti szolgálat és központ működtetése,

4. a házi gyermekfelügyelet,

5. az alternatív napközbeni ellátás

feladat- és hatáskörök gyakorlását.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOKKAL

59. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok a képviselő-testület vagy szervei a hatáskörébe tartozó, a nemzetiséget érintő ügyekben a polgármesternél kezdeményezhetik a képviselő-testület vagy szerve döntését, ezen ügyekről tájékoztatást, felvilágosítást kérhetnek, továbbá a képviselő-testület vagy szerve részére a polgármester útján döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot tehetnek.

(2) A nemzetiségi önkormányzatokkal történő együttműködés során az önkormányzati döntéshez előírt, a nemzetiségi önkormányzatot megillető véleményezési és egyetértési jog gyakorlásához, teljesítéséhez kapcsolódó önkormányzati feladatokat a polgármester, valamint a polgármesteri hivatal útján a jegyző látja el.

60. § (1) Az önkormányzat a jegyző és a polgármesteri hivatal útján a települési nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött együttműködési megállapodásokban rögzített feltételek alapján

1. a nemzetiségi önkormányzatok munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, tisztségviselői, képviselői feladatai ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket, ennek részeként a megállapodásban meghatározottak szerint ingó- és ingatlanvagyona térítésmentes használatának lehetőségét biztosítja,

2. gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, a gazdálkodással kapcsolatos beszámolási, adatszolgáltatási, valamint az egyéb pénzügyi-gazdálkodási jellegű kötelezettségek végrehajtásáról.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal a szabályzatok, utasítások és egyéb belső szabályozók hatályát – a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan – szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódóan is.

V. Fejezet

A HELYI NÉPSZAVAZÁS

61. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez a választópolgárok huszonöt százaléka szükséges.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

1. Vegyes rendelkezések

62. § Az önkormányzat által használt kormányzati funkciókódokat a 7. melléklet tartalmazza.

2. Hatályon kívül helyező rendelkezések

63. § Hatályát veszti Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelete.

3. Hatályba léptető rendelkezések

64. § Ez a rendelet 2022. május 26-án 10 órakor lép hatályba.

1. melléklet a 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelethez

BAJA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA CÍMERÉNEK ÉS ZÁSZLAJÁNAK MEGJELENÉSI KÉPE

1. Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata címere:

2. Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata zászlaja:

2. melléklet a 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelethez

BAJA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAIRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK, AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

1. Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete Kulturális, Köznevelési és Ifjúsági Bizottsága (rövid elnevezéssel: Kulturális, Köznevelési és Ifjúsági Bizottság, a továbbiakban: KKIB) feladat- és hatáskörei:

1.1. A KKIB átruházott hatáskörben döntést hoz

1.1.1. önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a közművelődési célú pályázatok kiírásáról, elbírálásáról, a pályázatokkal kapcsolatos szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadásáról,

1.1.2. önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a bajai színtársulatok közművelődési pályázatainak kiírásáról, elbírálásáról, a pályázatokkal kapcsolatos szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadásáról,

1.1.3. önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a műteremlakás céljára történő bérbeadás pályázati eljárása eredménytelenné nyilvánításáról, műteremlakás bérlőjének kijelöléséről, a lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően a lakásbérleti jogviszony meghosszabbításáról, a lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről,

1.1.4. a közművelődési és a közgyűjteményi ágazatban működő önkormányzati fenntartású intézmény szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának, házirendjének, valamint a könyvtárhasználati szabályzat jóváhagyásáról,

1.1.5. a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján köznevelési intézmény intézményi tanácsába a képviselő-testület által delegált személy beszámolójának elfogadásáról,

1.1.6. az „Év Diákja – Baja” kitüntető díj odaítéléséről, adományozásáról,

1.1.7. önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint az ifjúsági célú pályázatok kiírásáról, elbírálásáról, a pályázatokkal kapcsolatos szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadásáról,

1.1.8. az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének, minőségirányítási programjának, valamint a köznevelési intézmény nevelési programjának, jogszabályban meghatározott esetben munkatervének, beszámolójának jóváhagyásáról,

1.1.9. a Bajai Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer pályázatainak kiírásáról, a pályázati eljárásokat lefolytatja és a benyújtott pályázatokat elbírálja,

1.1.10. a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatra benyújtott pályázatok elbírálásáról,

1.1.11. ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, gazdasági társaságok részére nyújtott önkormányzati költségvetési támogatás felhasználásáról készített szakmai beszámoló elfogadásáról, ha a támogatás, célja alapján a KKIB feladat- és hatáskörét érinti.

1.2. A KKIB véleményezi

1.2.1. az önkormányzati közművelődési-közgyűjteményi intézmények vezetői által készített beszámolókat,

1.2.2. műalkotás, egyéb alkotás nyilvános helyen történő elhelyezésével, áthelyezésével, eltávolításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztést,

1.2.3. valamennyi, a képviselő-testület által tárgyalandó, a KKIB feladat- és hatáskörét érintő köznevelési, kulturális, ifjúsági, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tárgyú előterjesztést.

1.3. A KKIB

1.3.1. javaslatot tesz a képviselő-testületnek önkormányzati rendeletben meghatározott szervezettel közművelődési megállapodás megkötésére,

1.3.2. önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint javaslatot tesz a képviselő-testületnek az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény, önkormányzati tulajdonban álló közművelődési feladatot ellátó gazdasági társaság éves közművelődési munkatervének elfogadására,

1.3.3. javaslatot tehet a képviselő-testületnek városi kitüntető cím, kitüntető díj adományozására vagy visszavonására,

1.3.4. a költségvetési szervnél lévő vagyon elvonására a képviselő-testületnek javaslatot tehet, amennyiben az a költségvetési szerv alapító okiratban foglalt feladat ellátásához szükségtelen,

1.3.5. támogatja a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolását, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységét, a lakosság életmódjának, életkörülményeinek javítását szolgáló köznevelési, kulturális és ifjúsági célok megvalósítását,

1.3.6. segíti a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatását, a művészeti értékek létrehozását és megőrzését,

1.3.7. javaslatot tehet a képviselő-testületnek a bajai turizmus, ezen belül különösen a kulturális turizmus vonzerejének növelését elősegítő intézkedések megtételére,

1.3.8. javaslatot tehet a képviselő-testületnek műalkotás, egyéb alkotás nyilvános helyen történő elhelyezésével, áthelyezésével, eltávolításával kapcsolatban,

1.3.9. fokozott figyelmet fordít a fiatalok kriminalizálódásának megelőzésére, e tárgykörben kapcsolatot tart az állami vagy más intézményfenntartókkal és egyéb szervekkel, valamint Baja Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórumával,

1.3.10. fenntartótól függetlenül rendszeresen kapcsolatot tart a városban működő kulturális, közművelődési feladatokat ellátó szervezetekkel, valamint ifjúsági és diákszervezetekkel, a Városi Diáksport Bizottsággal, javaslatot tesz az e szervezetekkel történő formális és informális együttműködésre, közös programok kidolgozására és megvalósítására,

1.3.11. figyelemmel kíséri és támogatja a városban megrendezésre kerülő ifjúsági és diákrendezvényeket,

1.3.12. javaslatot tesz, vizsgálatot indít, tájékozódik minden olyan ügyben, amelynek ellátásával a képviselő-testület megbízza,

1.3.13. évente, valamint a ciklus utolsó képviselő-testületi ülésén beszámol tevékenységéről a képviselő-testületnek.

2. Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális, Egészségvédelmi és Sport Bizottsága (rövid elnevezéssel: Szociális, Egészségvédelmi és Sport Bizottság, a továbbiakban: SZESB) feladat- és hatáskörei:

2.1. A SZESB átruházott hatáskörben döntést hoz

2.1.1. önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a szociális célú, valamint a karitatív szervezetek támogatására biztosított pályázatok kiírásáról, elbírálásáról, a pályázatokkal kapcsolatos szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadásáról,

2.1.2. önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint az 1999. évi rendkívüli esőzés és vihar miatt, valamint az 1999. november 22. és 2000. május 23. közötti ár- és belvíz miatt károsultak részére juttatott, visszatérítendő támogatás futamidejének megváltoztatásáról,

2.1.3. az önkormányzati fenntartású, szociális, egészségügyi, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának jóváhagyásáról,

2.1.4. ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, önkormányzati költségvetési támogatás felhasználásáról készített szakmai beszámoló elfogadásáról, ha a támogatás, célja alapján a SZESB feladat- és hatáskörét érinti,

2.1.5. a sportról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott működési célú sportpályázati előirányzat felosztásáról, felhasználásáról, a sportpályázat kiírásáról, annak elbírálásáról, a sportpályázattal kapcsolatos szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadásáról és ellenőrzéséről.

2.1.6.1 a „LURKÓ-díj” alapításáról és adományozásának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint a „LURKÓ-díj” adományozására vonatkozó javaslatról.

2.2. A SZESB véleményezi

2.2.1. az önkormányzati szociális bérlakások tárgyévet követő év január 1. napjától hatályos bérleti díjának megállapítására vonatkozó önkormányzati rendelet tervezetét,

2.2.2. annak elfogadása, módosítása előtt az önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepcióját és esélyegyenlőségi programját,

2.2.3. valamennyi, a képviselő-testület által tárgyalandó, a SZESB feladat- és hatáskörét érintő egészségügyi, szociális, karitatív, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, sport, egészséges életmód elősegítésére irányuló tárgyú előterjesztést.

2.2.4. az önkormányzati tulajdonban álló sportlétesítmények ellenőrzése során feltárt problémák megoldására javasolt, megtenni kívánt intézkedéseket,

2.2.5. az önkormányzati fenntartású és működtetésű köznevelési intézmények sporttevékenysége létesítményi, tárgyi és személyi feltételei kialakítását és fejlesztését érintő intézkedéseket.

2.3. A SZESB

2.3.1. a költségvetési szervnél lévő vagyon elvonására a képviselő-testületnek javaslatot tehet, amennyiben az a költségvetési szerv alapító okiratban foglalt feladat ellátásához szükségtelen,

2.3.2. javaslatot tesz az önkormányzat által biztosított egészségügyi, szociális, karitatív, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások fejlesztésére,

2.3.3. rendszeresen kapcsolatot tart a Városi Diáksport Bizottsággal, működését figyelemmel kíséri és támogatja,

2.3.4. figyelemmel kíséri és támogatja a városban megrendezésre kerülő sportrendezvényeket,

2.3.5. közreműködik az önkormányzati tulajdonban álló sportlétesítmények üzemeltetésének ellenőrzésében, és segíti a feltárt problémák megoldását,

2.3.6. közreműködik az önkormányzati fenntartású és működtetésű köznevelési intézmények sporttevékenysége létesítményi, tárgyi és személyi feltételei kialakításában és fejlesztésében,

2.3.7. felügyeli és véleményezi a diák- és szabadidősport egyesületek rendezvénytámogatását célzó pályázatokat támogató előirányzat felhasználását,

2.3.8. rendszeresen és folyamatosan kapcsolatot tart a sportot, a bajai sportegyesületeket támogató vagy potenciálisan támogatni képes gazdasági és egyéb szervezetekkel,

2.3.9. javaslatot tesz a testnevelés, a diáksport, szabadidősport, a verseny- és élsport, a természetjárás, valamint a turizmus, továbbá az ifjúság önszerveződő közösségei működése feltételeinek biztosítására, javítására, támogatására és fejlesztésére,

2.3.10. javaslatot tehet a képviselő-testületnek városi kitüntető cím, kitüntető díj adományozására vagy visszavonására,

2.3.11. a költségvetési szervnél lévő vagyon elvonására a képviselő-testületnek javaslatot tehet, amennyiben az a költségvetési szerv alapító okiratban foglalt feladat ellátásához szükségtelen,

2.3.12. ellenőrzi a 2.2.4-2.2.5. pontban foglalt intézkedések végrehajtását, továbbá utóellenőrzés keretében azt, hogy a 2.2.4-2.2.5. pontban foglalt intézkedések a kívánt hatást elérték-e, és ellenőrzése eredményről, további intézkedések megtételére vonatkozó esetleges javaslatairól tájékoztatja az intézkedést megtett személyt,

2.3.13. javaslatot tehet a képviselő-testületnek műalkotás, egyéb alkotás nyilvános helyen történő elhelyezésével, áthelyezésével, eltávolításával kapcsolatban.

2.3.14. javaslatot tesz, vizsgálatot indít, tájékozódik minden olyan ügyben, amelynek ellátásával a képviselő-testület megbízza,

2.3.15. évente, valamint a ciklus utolsó képviselő-testületi ülésén beszámol tevékenységéről a képviselő-testületnek.

3. Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi, Városfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottsága (rövid elnevezéssel: Pénzügyi, Városfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság, a továbbiakban: PVVB) feladat- és hatáskörei:

3.1. A PVVB átruházott hatáskörben döntést hoz

3.1.1. a korlátozottan forgalomképes vagyonelem – tulajdonjog változással nem járó – hasznosításáról, nettó 1 millió forintot meghaladó, de nettó 5 millió forintot meg nem haladó éves hasznosítási ellenértékig,

3.1.2. az üzleti vagyonelem megszerzéséről, elidegenítéséről és hasznosításáról, továbbá az elővásárlási, vételi és visszavásárlási jogról történő lemondásról vagy ezek érvényesítéséről, valamint az üzleti vagyonelemre vonatkozó pályázati eljárás kiírásáról és annak eredményéről, amennyiben az üzleti vagyon értéke a nettó 15 millió forintot meghaladja, de a nettó 30 millió forintot nem haladja meg,

3.1.3. a vagyonelem leselejtezéséről, amennyiben annak nyilvántartási értéke a nettó 15 millió forint bekerülési értéket meghaladja, de nettó 30 millió forintot nem haladja meg,

3.1.4. a leselejtezett vagyonelem általa meghatározott személy vagy szervezet részére történő ingyenes átruházásáról, amennyiben annak eredeti bekerülési értéke a nettó 15 millió Ft-ot meghaladja, de a nettó 30 millió forintot nem haladja meg,

3.1.5. az önkormányzat vagy önkormányzati költségvetési szerv javára szóló, tulajdonszerzéssel járó ingyenes vagy kedvezményes felajánlás esetén a felajánlás elfogadásáról, amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke a nettó 15 millió Ft-ot meghaladja, de a nettó 30 millió forintot nem haladja meg,

3.1.6. a behajthatatlannak nem minősülő követelés egy részéről jogosult lemondani, ha a teljes követelés behajtására irányuló eljárás nyilvánvalóan nem vezet eredményre, de a követelésről részleges lemondás várhatóan a fennmaradó követelés behajtásának eredményességéhez vezethet, amennyiben a lemondással érintett követelésrész összege a nettó 1 millió forintot meghaladja, de a nettó 5 millió forintot nem haladja meg,

3.1.7. a pályázati ellenérték összegének csökkentéséről az azonos feltételekkel kiírt - másodszor is eredménytelen – pályázati eljárás esetén, amennyiben az üzleti vagyon értéke a nettó 15 millió forintot meghaladja, de a nettó 30 millió forintot nem haladja meg,

3.1.8. ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, gazdasági társaságok részére nyújtott önkormányzati költségvetési támogatás felhasználásáról készített szakmai beszámoló elfogadásáról, ha a támogatás, célja alapján a PVVB feladat- és hatáskörét érinti,

3.1.9. ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a gazdasági társaságok részére nyújtott önkormányzati költségvetési támogatás felhasználásáról készített pénzügyi beszámoló elfogadásáról,

3.1.10. a támogatás felhasználásáról készített szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadásáról, amennyiben pályázat lefolytatása nélküli egyedi támogatás elbírálása jogszabály alapján a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik, vagy a képviselő-testület hatáskörét nem ruházta át,

3.1.11. tárgyév november 30. napjáig a helyiségeknek a következő naptári év január 1. napjától hatályos bérleti díjának mértékéről,

3.1.12. az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a járdák építésének és felújításának támogatásával kapcsolatos kérelmek elbírálásáról,

3.1.13. a helyi közutak közútkezelői és ezekhez kapcsolódó felügyeleti ügyeiben, amennyiben azok nem tartoznak más szerv hatáskörébe, így különösen – ha jogszabály másként nem rendelkezik – kialakítja a közút forgalmi rendjét, továbbá a forgalmi körülmények, vagy baleseti helyzet jelentősebb változása, valamint forgalmi rend változtatásra irányuló lakossági kezdeményezés esetén, de legalább ötévente a forgalmi rendet felülvizsgálja, és amennyiben szükséges – lakossági kezdeményezésre induló ügyben kizárólag a változással érintett területen lévő ingatlanok tulajdonosai többségének dokumentált, előzetes támogató véleménye birtokában – módosíthatja.

3.2. A PVVB véleményezi

3.2.1. az önkormányzati szociális bérlakásokat ide nem értve az önkormányzati bérlakások tárgyévet követő év január 1. napjától hatályos bérleti díjának megállapítására vonatkozó önkormányzati rendelet tervezetét,

3.2.2. a várost érintő fejlesztési projektek megvalósításáról szóló előterjesztéseket, az önkormányzati beruházásokat előkészítő terveket, döntéseket, pályázati kiírásokat, a területfejlesztési és központi alapokra benyújtandó pályázatokat,

3.2.3. a város fejlődését elősegítő gazdasági társaságok és egyéb szervezetek támogatási és együttműködési formáinak kialakítását,

3.2.4. a város infrastrukturális ellátását biztosító szolgáltató szervezetek fejlesztési programjait, terveit,

3.2.5. a földrendező és földkiadó bizottságnak az árverésre kijelölt táblákból kialakítandó kisebb földrészletek megközelítéséhez szükséges úthálózat kialakítására, területek felosztására, utak kitervezésére és helyszíni kitűzésére tett javaslatát,

3.2.6. vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére vonatkozó döntés tervezetét, előterjesztést,

3.2.7. az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának koncesszió útján történő átengedésének koncepcióját, tervét, előterjesztését,

3.2.8. a város infrastrukturális ellátását biztosító szolgáltató szervezetek fejlesztési programjait, terveit,

3.2.9. az önkormányzat belső ellenőrzési stratégiai és éves tervét,

3.2.10. az önkormányzat vagyonával kapcsolatos előterjesztéseket; az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonnak – önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó – vagyonkezelői jog létesítésével kapcsolatos előterjesztéseket,

3.2.11. az önkormányzat vagyonát képező egyes vagyontárgyak forgalomképesség szerinti minősítésére, átminősítésére vonatkozó előterjesztést,

3.2.12. a lakossági igénybejelentés alapján megvalósítandó útépítésre vonatkozó igénybejelentés megvalósíthatóságára, az igénybejelentésnek a már benyújtott és támogatott igénybejelentések közötti megvalósíthatósági sorrendjére vonatkozó polgármesteri döntés tervezetét,

3.2.13. valamennyi, a képviselő-testület által tárgyalandó, a PVVB feladat- és hatáskörét érintő pénzügyi, város- és gazdaságfejlesztési, városüzemeltetési tárgyú előterjesztést, így különösen az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló éves beszámolót, a településfejlesztési, közlekedési, vízügyi, városüzemeltetési tárgyú, lakás- és kommunális ellátási és fejlesztési tevékenységekkel, építésügyi feladatokkal, közműellátással, közszolgáltatások ellátásával előterjesztést és koncepciót,

3.2.14. műalkotás, egyéb alkotás nyilvános helyen történő elhelyezésével, áthelyezésével, eltávolításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztést.

3.3. A PVVB

3.3.1. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulására, szükség szerint értékeli az előidéző okokat,

3.3.2. figyelemmel kíséri az önkormányzati képviselők, a bizottságok elnökei és tagjai, valamint a tanácsnok részére megállapított tiszteletdíj és egyéb juttatás kifizetésének szabályszerűségét,

3.3.3. vizsgálja az esetleges hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,

3.3.4. javaslatot tehet a képviselő-testületnek városi kitüntető cím, kitüntető díj adományozására vagy visszavonására,

3.3.5. a költségvetési szervnél lévő vagyon elvonására javaslatot tehet a képviselő-testületnek, amennyiben az a költségvetési szerv alapító okiratban foglalt feladat ellátásához szükségtelen,

3.3.6. betekinthet az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Magyar Államkincstár önkormányzatot érint, gazdasági-pénzügyi ellenőrzésekről készült jegyzőkönyveibe, jelentéseibe,

3.3.7. bekérheti a képviselő-testület irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél és az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságainál végzett adó-, pénzügyi-, gazdasági ellenőrzések jegyzőkönyvét,

3.3.8. javaslatot tesz a képviselő-testület részére a képviselő-testület által elfogadott, a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 208. §-ának hatálya alá eső munkavállalók javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzatban foglaltak szerint az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének jutalmazására, vagy amennyiben a jutalmazási javaslattal nem ért egyet, erről a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja,

3.3.9. a költségvetési szervnél lévő vagyon elvonására javaslatot tehet a képviselő-testületnek, amennyiben az a költségvetési szerv alapító okiratban foglalt feladat ellátásához szükségtelen,

3.3.10. javaslatot tehet a képviselő-testületnek a városi zöldfelületek fenntartási kategóriájának megváltoztatására az általa önkormányzati rendeletben foglaltak szerint évente elvégzendő felülvizsgálat megállapításai alapján,

3.3.11. együttműködik a hegyközségi szervekkel, e szervek tevékenységéhez szükséges tájékoztatást megadja, a hegyközséghez nem tartozó szőlők őrzését a hegyközséggel kötött megállapodás alapján a hegyőrökre bízhatja,

3.3.12. kapcsolatot tart a helyi és térségi idegenforgalommal, turisztikával foglalkozó csoportokkal, szervezetekkel, segíti mindezen szervezetek tevékenységének, valamint a természetjárás és a turizmus feltételeinek biztosítását,

3.3.13. dönt a Virágos Bajáért településszépítő versenyre vonatkozó pályázat kiírásáról és a beérkező pályázatok elbírálásáról,

3.3.14. a taxiállomások igénybevételének rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint javaslatot tesz a képviselő-testületnek taxiállomás kijelölésére vagy megszüntetésére,

3.3.15. előzetesen javaslatot tesz a polgármester számára az Út-, Járda-, és Közmű-fejlesztési Alap felhasználására,

3.3.16. javaslatot tehet a képviselő-testületnek városi kitüntető cím, kitüntető díj adományozására vagy visszavonására,

3.3.17. javaslatot tehet a képviselő-testületnek műalkotás, egyéb alkotás nyilvános helyen történő elhelyezésével, áthelyezésével, eltávolításával kapcsolatban.

3.3.18. javaslatot tesz, vizsgálatot indít, tájékozódik minden olyan ügyben, amelynek ellátásával a képviselő-testület megbízza,

3.3.19. évente, valamint a ciklus utolsó képviselő-testületi ülésén beszámol tevékenységéről a képviselő-testületnek.

4. Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete Ügyrendi és Jogi Bizottsága (rövid elnevezéssel: Ügyrendi és Jogi Bizottság, a továbbiakban: ÜJB) feladat- és hatáskörei:

4.1. Az ÜJB átruházott hatáskörben

4.1.1. döntést hoz Baja város nevének használatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott elsőfokú önkormányzati hatósági ügyekben,

4.1.2. a felügyelőbizottság elnöke előterjesztésére jóváhagyja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok felügyelőbizottságának – a felügyelőbizottság által már elfogadott – ügyrendjét és annak módosítását.

4.2. Az ÜJB véleményezi

4.2.1. valamennyi önkormányzati rendelet tervezetét,

4.2.2. az önkormányzati fenntartású intézmények alapító okiratait és azok módosítását, a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát, annak módosítását,

4.2.3. a képviselő-testület által tárgyalandó, az ÜJB feladat- és hatáskörét érintő valamennyi előterjesztést,

4.2.4. műalkotás, egyéb alkotás nyilvános helyen történő elhelyezésével, áthelyezésével, eltávolításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztést.

4.3. Az ÜJB

4.3.1. vizsgálja a vagyonnyilatkozatokat és ehhez kapcsolódóan ellátja a jogszabályban előírt további feladatokat (különösen: nyilvántartás, kezelés, őrzés, ellenőrzés),

4.3.2. vizsgálja a képviselők jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését, teljesítését,

4.3.3. átveszi és kezeli a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 37. § (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat,

4.3.4. előkészíti és figyelemmel kíséri a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyeket,

4.3.5. a képviselő-testület titkos szavazással történő döntései esetén ellátja a szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket,

4.3.6. a jegyzővel közösen deregulációs programot indít a hatályon kívül helyezendő képviselő-testületi és bizottsági döntések feltárására, javaslatot tesz a hatáskörrel rendelkező szervnek a deregulációs döntések meghozatalára,

4.3.7. közreműködik az önkormányzati rendeletek előkészítésében és megalkotásában, az utólagos hatásvizsgálati tevékenységben,

4.3.8. figyelemmel kíséri az önkormányzati hatósági jogalkalmazó tevékenységet, javaslatokat fogalmaz meg a hatáskör gyakorlója részére annak fejlesztésére,

4.3.9. javaslatot tehet a képviselő-testületnek városi kitüntető cím, kitüntető díj adományozására vagy visszavonására,

4.3.10. a költségvetési szervnél lévő vagyon elvonására javaslatot tehet a képviselő-testületnek, amennyiben az a költségvetési szerv alapító okiratban foglalt feladat ellátásához szükségtelen,

4.3.11. javaslatot tesz, vizsgálatot indít, tájékozódik minden olyan ügyben, amelynek ellátásával a képviselő-testület megbízza,

4.3.12. évente, valamint a ciklus utolsó képviselő-testületi ülésén beszámol tevékenységéről a képviselő-testületnek,

4.3.13. javaslatot tehet a képviselő-testületnek műalkotás, egyéb alkotás nyilvános helyen történő elhelyezésével, áthelyezésével, eltávolításával kapcsolatban.

5. Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete Környezetvédelmi, Civil és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága (rövid elnevezéssel: Környezetvédelmi, Civil és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága, a továbbiakban: KCTKB) feladat- és hatáskörei:

5.1. A KCTKB átruházott hatáskörben döntést hoz

5.1.1. önkormányzati rendeletben meghatározott módon az iparosított technológiával készült lakóépületek széndioxid-kibocsátás csökkenést, energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésére, felújítására benyújtott és támogatásban részesülő pályázatokhoz, továbbá a távhővel ellátott lakóépületek lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelése támogatásához kapcsolódóan szakértő megbízatásának előzetes jóváhagyásáról,

5.1.2. önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a Környezetvédelmi Alap felhasználásáról, ezen belül különösen a helyi szennyvízhálózat létesítésének támogatásával kapcsolatosan benyújtott kérelmek külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti elbírálásáról, továbbá ellenőrzi a Környezetvédelmi Alap felhasználására vonatkozó döntések végrehajtását,

5.1.3. ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, gazdasági társaságok részére nyújtott önkormányzati költségvetési támogatás felhasználásáról készített szakmai beszámoló elfogadásáról, ha a támogatás, célja alapján a KCTKB feladat- és hatáskörét érinti,

5.1.4. közterületi zárt hulladékgyűjtő pont és magánterületen létesítendő hulladékgyűjtő pont támogatására benyújtott kérelmek elbírálásáról,

5.1.5. a „Zöldebb Bajáért” program pályázati kiírásáról és a pályázati kiírásra beérkezett kérelmek elbírálásáról.

5.2. A KCTKB véleményezi

5.2.1. a légi közlekedési hatósági eljárásban a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló, zajvédő övezetek határainak kialakítását,

5.2.2. valamennyi, a képviselő-testület által tárgyalandó, a KCTKB feladat- és hatáskörét érintő, különösen környezetvédelmi tárgyú előterjesztést, koncepciót.

5.3. A KCTKB

5.3.1. az általa elvégzett értékelés alapján, önkormányzati rendeletben meghatározott módon javaslatot tesz a képviselő-testületnek az iparosított technológiával készült lakóépületek széndioxid-kibocsátás csökkenést, energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésére, felújítására benyújtott pályázatok, továbbá a távhővel ellátott lakóépületek lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelése támogatásának elfogadása tárgyában,

5.3.2. javaslatot tehet a képviselő-testületnek városi kitüntető cím, kitüntető díj adományozására vagy visszavonására,

5.3.3. a költségvetési szervnél lévő vagyon elvonására javaslatot tehet a képviselő-testületnek, amennyiben az a költségvetési szerv alapító okiratban foglalt feladat ellátásához szükségtelen,

5.3.4. javaslatot tehet a képviselő-testületnek a városi zöldfelületek fenntartási kategóriájának megváltoztatására az általa önkormányzati rendeletben foglaltak szerint évente elvégzendő felülvizsgálat megállapításai alapján,

5.3.5. gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglaltak végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, a programot szükség szerint – de legalább a jogszabályi előírások szerint – felülvizsgálja,

5.3.6. értékeli a lakóhelyi környezet állapotának alakulását, elemzi annak az emberi egészségre gyakorolt hatását, és arról szükség szerint a lakosságot tájékoztatja,

5.3.7. fenntartótól függetlenül kapcsolatot tart és rendszeresen egyeztet az egyházi, szociális, karitatív, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szervezetekkel,

5.3.8. javaslatot tesz az önkormányzat és az egyházi, szociális és karitatív szervezetekkel történő formális és informális együttműködésre, közös programok kidolgozására és megvalósítására,

5.3.9. közreműködik az önszerveződő civil szervezetek tevékenysége támogatásában, segíti az önkormányzattal való kapcsolatépítést és együttműködést,

5.3.10. figyelemmel kíséri az önszerveződő csoportok működését, folyamatos kapcsolatot tart velük,

5.3.11. tájékozódik, elemzést készít, egyéb módon eljár minden olyan kérdésben vagy ügyben, amellyel a képviselő-testület vagy a polgármester megbízza,

5.3.12. javaslatot tehet a képviselő-testületnek műalkotás, egyéb alkotás nyilvános helyen történő elhelyezésével, áthelyezésével, eltávolításával kapcsolatban,

5.3.13. javaslatot tesz, vizsgálatot indít, tájékozódik minden olyan ügyben, amelynek ellátásával a képviselő-testület megbízza,

5.3.14. évente, valamint a ciklus utolsó képviselő-testületi ülésén beszámol tevékenységéről a képviselő-testületnek,

5.3.15. előzetesen javaslatot tesz a polgármester és a képviselő-testület számára a Környezetvédelmi Beruházási Alap felhasználására.

3. melléklet a 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelethez

BAJA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE EGYHÁZI, HATÁRON TÚLI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TANÁCSNOKÁNAK FELADATKÖREI
Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének egyházi, határon túli és nemzetközi kapcsolatok tanácsnoka

1. fenntartótól függetlenül kapcsolatot tart és rendszeresen egyeztet az egyházi szervezetekkel,

2. javaslatot tesz az önkormányzat és az egyházi szervezetekkel történő formális és informális együttműködésre, közös programok kidolgozására és megvalósítására,

3. közreműködik az önkormányzat külkapcsolati feladatai ellátásában, koordinálja a nemzetközi kapcsolatokat,

4. együttműködést és kapcsolatfelvételt kezdeményez külföldi településekkel, kiemelt figyelmet fordítva a turisztika, gazdaság, kereskedelem, oktatás, városüzemeltetés, művészet, kultúra környezetvédelem és vallás területére,

5. kapcsolatot tart és együttműködik a testvérvárosokkal,

6. erősíti az önkormányzat regionális kapcsolatait,

7. kiemelt feladataként szervezi és támogatja a határon túli magyarsággal történő kapcsolattartást, elősegíti a helyi identitás erősítését,

8. erősíti a határon túli önkormányzati és civil társadalmi kapcsolatokat,

9. közreműködik az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak továbbfejlesztésében, ennek keretei között elősegíti a kapcsolattartást külföldi intézményekkel, városvezetőkkel, szakmai delegációkkal, közreműködik közös programok szervezésében és lebonyolításában,

10. részt vesz a külföldi delegációk fogadásán,

11. feladatkörét érintő rendezvényeken képviseli az önkormányzatot a polgármester megbízása alapján,

12. tájékozódik, elemzést készít, egyéb módon eljár minden olyan kérdésben vagy ügyben, amellyel a képviselő-testület vagy a polgármester megbízza,

13. véleményezi a feladatkörét érintő képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket, feladatkörében kezdeményezéssel él, előterjesztést nyújt be, konzultációt szervez,

14. részt vesz a vonatkozó bizottsági ülés feladatkörét érintő napirendjének tárgyalásán akkor is, ha az adott bizottságnak nem tagja.

4. melléklet a 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelethez

BAJA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK BAJA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉRE ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

1. Baja Megyei Jogú Város Polgármesterére (a továbbiakban: polgármester) pénzügyi ágazattal kapcsolatos feladat- és hatáskörei:

1.1. javaslatot tesz a számlavezető pénzintézet kiválasztására,

1.2. dönt egyéb banki szolgáltatások igénybe vételéről,

1.3. a likviditás biztosítása érdekében éven belül igénybe vehető folyószámlahitel felvételét kezdeményezi az önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint

1.4. dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök tartós betétben történő elhelyezéséről, illetve magyar állampapír vásárlásáról,

1.5. a számlavezető pénzintézetnél a fizetési számlához kapcsolódóan alszámlát, számlát nyithat,

1.6. az önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint dönt az általános tartalék előirányzatának felhasználásáról,

1.7. az önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint dönt a városüzemeltetési céltartalék előirányzatának felhasználásáról,

1.8. az önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint dönt a Bácskai Kultúrpalota eszközeinek pótlására előírt céltartalék felhasználásáról,

1.9. az az önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint, Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Pénzügyi, Városfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottsága előzetes javaslata alapján dönt az Út-, Járda- és Közműfejlesztési Alap felhasználásáról, továbbá Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata, Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Környezetvédelmi, Civil és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága előzetes javaslata alapján tizenötmillió forint értékhatárig dönt a Környezetvédelmi Beruházási Alap felhasználásáról,

1.10. az önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletben és a sportról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint dönt a diáksport előirányzat felhasználásáról,

1.11. módosítja az önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatait a működési és a felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, valamint a működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain tervezett előirányzaton felül a tárgyévben meghatározott céllal rendelkezésre bocsájtott bevétel erejéig,

1.12. a kiadási előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre,

1.13. átcsoportosítást hajthat végre az önkormányzat költségvetési kiadásainak kiemelt előirányzatai között,

1.14. megigényli a feladatmutatók szerint járó normatív hozzájárulásokat és támogatásokat – a költségvetési törvényjavaslat alapján, annak Országgyűléshez történő benyújtását követően – a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) útján a központi költségvetésből,

1.15. év közben a Kincstár útján a feladatmutató alapján megállapított normatív hozzájárulások és támogatások előirányzatáról vagy annak egy részéről lemondhat, valamint pótlólagos igénylést nyújthat be ezen előirányzatokra,

1.16. a tényleges mutatók alapján a költségvetési évet követően – külön jogszabályban meghatározott időpontig – az igénybevett normatív hozzájárulásokkal és támogatásokkal elszámol,

1.17. jóváhagyja a költségvetési dokumentáció aláírásával és visszaküldésével a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv elemi költségvetését,

1.18. abban az esetben, ha év közben feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át, vagy kötelező feladatellátása körében átvesz, a feladatmutatókhoz kapcsolódó állami hozzájárulásának előirányzatát módosítja. A módosításra irányuló kérelmét a feladat-, illetve intézményátadás-átvétel megelőző hónap 5. napjáig a szükséges okmányokkal, a Kincstár útján juttatja el a miniszterhez,

1.19. az államháztartásról szóló törvényben meghatározott lemondás esetén a Kincstáron keresztül kezdeményezi a miniszternél az előirányzat módosítását, és egyidejűleg megküldi a Kincstárnak a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzintézeti igazolást,

1.20. amennyiben az államháztartásról szóló törvény szerinti vizsgálatról, helyszíni vizsgálatról készülő kincstári jegyzőkönyv megállapításaival egyetért, a jegyzőkönyv záradékában a Kincstár javaslatát elfogadja, és egyidejűleg a Kincstár által jogosulatlannak tartott támogatásról vagy támogatásrészről lemond – kivételt képez ez alól a cél- és címzett támogatás, amelyeknél a lemondás tekintetében külön jogszabály előírásai az irányadóak,

1.21. az államháztartásról szóló törvényben szabályozott jegyzőkönyv megállapításaira tett észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa az elszámolás során jelzett mutatószám, illetve a támogatás igénybevételének jogszerűségét,

1.22. amennyiben az államháztartásról szóló törvény alapján a számára biztosított normatív hozzájárulások vagy támogatások előirányzatáról lemond, és ezáltal a központi költségvetés javára visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a lemondással egyidejűleg nyilatkozik a Kincstár számára arról, hogy a visszafizetési kötelezettségét befizetéssel, vagy a nettó finanszírozás keretében történő elszámolással teljesíti-e,

1.23. ha az önkormányzat visszafizetési kötelezettségét – választása alapján – befizetéssel teljesíti, akkor a Kincstár értesítését követő nyolc napon belül megküldi a Kincstárnak a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzintézeti igazolást,

1.24. az elfogadott költségvetéséről a benyújtási határidőtől számított 30 napon belül az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt.

2. A polgármester igazságügyi ágazattal kapcsolatos feladat- és hatáskörei:

2.1. ellátja az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényben az önkormányzat részére megállapított véleményezési, illetőleg e törvényben megállapított egyetértési jogkör gyakorlását,

2.2. dönt a korlátozottan forgalomképes vagyonelem – tulajdonjog változással nem járó – hasznosításáról, nettó 1 millió forintot meg nem haladó éves hasznosítási ellenértékig,

2.3. dönt az üzleti vagyonelem megszerzéséről, elidegenítéséről és hasznosításáról, továbbá az elővásárlási, vételi és visszavásárlási jogról történő lemondásról vagy ezek érvényesítéséről, valamint az üzleti vagyonelemre vonatkozó pályázati eljárás kiírásáról és annak eredményéről, amennyiben az üzleti vagyon értéke a nettó 15 millió forintot nem haladja meg,

2.4. dönt a vagyonelem leselejtezéséről, amennyiben annak nyilvántartási értéke a nettó 15 millió forint bekerülési értéket nem haladja meg,

2.5. dönt a leselejtezett vagyonelem általa meghatározott személy vagy szervezet részére történő ingyenes átruházásáról, amennyiben annak eredeti bekerülési értéke a nettó 15 millió Ft-ot nem haladja meg,

2.6. dönt az önkormányzat vagy önkormányzati költségvetési szerv javára szóló, tulajdonszerzéssel járó ingyenes vagy kedvezményes felajánlás esetén a felajánlás elfogadásáról, amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke a nettó 15 millió Ft-ot nem haladja meg, továbbá, ha az ingyenes felajánlás nem jár tulajdonszerzéssel,

2.7. a szerződés meghiúsulását kivéve előzetesen engedélyezi a behajthatatlan követelésről lemondást, amennyiben annak értéke a nettó 100 ezer forintot meghaladja, valamint a behajthatatlannak nem minősülő követelés egy részéről jogosult lemondani, ha a teljes követelés behajtására irányuló eljárás nyilvánvalóan nem vezet eredményre, de a követelésről részleges lemondás várhatóan a fennmaradó követelés behajtásának eredményességéhez vezethet, amennyiben a lemondással érintett követelésrész összege a nettó 1 millió forintot nem haladja meg,

2.8. dönt a pályázati ellenérték összegének csökkentéséről az azonos feltételekkel kiírt – másodszor is eredménytelen - pályázati eljárás esetén, amennyiben az üzleti vagyon értéke a nettó 15 millió forintot nem haladja meg,

2.9. amennyiben a beruházás befejezése véglegesen meghiúsult, a terven felüli értékcsökkenés elszámolását engedélyezi 15 millió forintig,

2.10. az önkormányzat gazdasági társaságokban lévő befektetései, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírjai nyilvántartási értékét – könyvvizsgálói vélemény, valamint pénzügyi ellenjegyzés mellett – a mérlegkészítéskor ismert piaci megítélésnek megfelelő értékre csökkenti, ha a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül a piaci megítélése alacsonyabb, mint a nyilvántartási értéke,

2.11. adósságkezelésre a hitelezőkkel megállapodást köt,

2.12. a megállapított támogatásról az adóssal szerződést köt,

2.13. lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A közbeszerzési bírálóbizottság írásos javaslata alapján meghozza a közbeszerzési eljárást, illetve egyes szakaszait lezáró döntést,

2.14. dönt az építési beruházás engedélyokiratának jóváhagyásáról,

2.15. dönt az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok legfőbb szervének ülésén a számviteli törvény szerint beszámoló elfogadása, a gazdasági társaság átalakulásának, egyesülésének, szétválásának, jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, a törzstőke felemelése és leszállítása, a vezető tisztségviselő megbízása és visszahívása, a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása kivételével, ide nem értve, ha a vezető tisztségviselő vagy a felügyelő bizottsági tag személyére vonatkozóan jogszabály vagy megállapodás alapján nem az önkormányzat jogosult javaslatot tenni a legfőbb szerv részére,

2.16. megállapítja a nyereségorientált tevékenység céljára, pályázat nélkül bérbe adott helyiségek önköltséget meghaladó bérleti díjának mértékét,

2.17. meghatározza az üres vagy megüresedő önkormányzati bérlakás bérbeadásának jogcímét,

3. Munkaügyi ágazattal kapcsolatos polgármesteri feladat- és hatáskörök:

3.1. a munkaviszony létesítése, megszüntetése, valamint a fegyelmi és anyagi felelősség megállapítása kivételével minden más munkáltatói jogkört gyakorol az önkormányzat gazdasági társaságának vezető tisztségviselője vonatkozásában,

3.2. engedélyezi az önkormányzati képviselők és nem képviselő bizottsági tagok hivatalos belföldi és külföldi kiküldetését, aláírja az önkormányzati képviselők és nem képviselő bizottsági tagok kiküldetési rendelvényét.

4. Művelődési és köznevelési ágazattal kapcsolatos polgármesteri feladat- és hatáskörök:

4.1. meghatározza az óvoda működési körzetét, az óvoda nyitvatartási rendjét, és a helyben szokásos módon gondoskodik azok közzétételéről; a nemzetiségekhez tartozó gyermekek óvodai nevelését ellátó köznevelési intézmény működési körzetének meghatározása előtt beszerzi a nemzetiségi önkormányzatok a véleményét,

4.2. dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról.

4.3.2 dönt a nem bajai lakóhellyel rendelkező pedagógusok lakhatásának önkormányzati támogatásáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint a beérkező kérelmek elbírálásáról.

5. Közlekedési, hírközlési, környezetvédelmi, vízügyi és területfejlesztési ágazattal kapcsolatos polgármesteri feladat- és hatáskörök:

5.1. gondoskodik a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről,

5.2. együttműködik a közút építésére a közút használatában érdekelt magán- és közjogi személyekkel,

5.3. a helyi közúthálózat tervezett fejlesztését a közlekedési hatósággal egyezteti,

5.4. ha az indokolt, felhívja a helyi tömegközlekedést, közösségi közlekedést ellátó gazdálkodó szervezetet, tömegközlekedés, közösségi közlekedés fejlesztésére, ezen belül a szolgáltatások javítására,

5.5. elvégezheti vagy elvégeztetheti – a közút kezelője, a kötelezett költségére és veszélyére – a közlekedési hatóság rendelkezése alapján a közút területén, a közút felett és mellett elhelyezett olyan jel, jelzés, egyéb tárgy és berendezés eltávolítását, amely alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje vagy a közlekedést veszélyeztesse,

5.6. gondoskodik arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezet esztétikus és kulturált legyen,

5.7. köteles megtéríteni a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint; a kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul a polgármesterhez kell bejelenteni,

5.8. útellenőri szolgálat működtetéséről gondoskodik,

5.9. a kihelyező szervek értesítése mellett gondoskodik a kihelyezés okának megszűnésekor el nem távolított közúti jelzések eltávolításáról,

5.10. a beruházás szervezési módjától és a befizetés címzettjétől függően a közműfejlesztési hozzájárulás befizetéséről szóló igazolást állít ki,

5.11. gondoskodik a vasúti átjáróban a gyalogosok részére szolgáló kiépített átkelőhely és az ahhoz vezető járda, gyalogút létesítéséről és fenntartásáról,

5.12. gondoskodik a kijelölt gyalogos-átkelőhely közúti jelzéseinek elhelyezéséről, fenntartásáról, az ahhoz vezető szilárd burkolatú járda, gyalogút és gyalogos-felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívül gyalogoskorlátok, egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről, fenntartásáról,

5.13. gondoskodik a tömegközlekedési járatok megállóhelyeivel összefüggő közúti jelzések elhelyezéséről - a megállóhelyet jelző tábla kivételével,

5.14. gondoskodik a lakó-pihenő övezet kijelölésével összefüggő feladatok elvégzéséről,

5.15. véleményt nyilvánít a közlekedési hatóságnak kijelölt gyalogos-átkelőhely, valamint vasúti gyalogos-átkelőhely kijelölésének, létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének hatósági engedélyezése előtt,

5.16. gondoskodik közvilágítási berendezés létesítéséről és üzemeltetéséről,

5.17. ellátja a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatokat,

5.18. gondoskodik a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról,

5.19. gondoskodik az önkormányzati tulajdonban álló vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartásáról olyan színvonalon és mértékben, amely lehetővé teszi jogszabályban meghatározott vízgazdálkodási közfeladataik ellátását. Megtérítteti az önkormányzat által elvégzett (elvégeztetett), de a közérdekű fenntartás körébe nem tartozó fenntartás költségeit. Megállapodik – jogszabályban meghatározott esetben – az igénylővel a felmerülő munkákról és többletköltségekről, az ezzel kapcsolatos fizetési kötelezettség mértékéről, módjáról,

5.20. gondoskodik a partok védelmét szolgáló műveket fenntartásáról,

5.21. fenntartja a közérdek mértékéig a meder szabályozását és a partok védelmét szolgáló létesítményeket.

5.22. gondoskodik a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti parti ingatlanok és az egyéb törvényben meghatározott esetekben a korlátozottan hasznosíthatóság tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével kapcsolatos feladatokról,

5.23. hozzájárulhat ahhoz – a meder használatával, illetve nem vízgazdálkodási célú hasznosításával összefüggésben – hogy a mederben, annak talajával egybeépített vízi állást vagy egyéb építményt (így pl. kikötői lekötőmű helyezzenek el, ha azt más jogszabály nem korlátozza, illetve nem tiltja. A hozzájárulást mederhasználati szerződés létrejöttéhez kötheti,

5.24. megtérítteti az önkormányzat által elvégzett eltávolítás költségét, ha az építmény tulajdonosa a mederhasználati szerződés megszűnése esetén azt nem végzi el,

5.25. hozzájárul az árvízvédelmi töltésen a védősávon belül a járműközlekedéshez – kivéve a kerékpárral való közlekedést – állatok legeltetéséhez, hajtásához, anyagok ideiglenes tárolásához. A hozzájárulást a használattal arányos díj megfizetéséhez kötheti,

5.26. a jogszabályban meghatározott rendelkezések megszegése esetén megkeresi intézkedés végett az arra hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervet, eljár annak érdekében, hogy a megsértett alanyi jogot a bíróság állítsa helyre, illetve a jogellenesen eljárót az attól való tartózkodásra vagy meghatározott magatartásra kötelezze, szabálysértési eljárást kezdeményez, ha feltételei fennállnak,

5.27. megkeresi a hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervet – indokolt esetben, különösen jogellenes beavatkozás esetén, saját ellenőrzése alapján – és kezdeményezi az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha az elbontás nem indokolt, a partvonal megállapítását (módosítását),

5.28. gondoskodik a települési vízrendezési feladatok körében a természetes vízfolyások és belvízcsatornák, a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok, a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák, a tározók, záportározók, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak fenntartásáról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkár-elhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek,

5.29. gondoskodik a fenntartási feladatok során különösen - a vízfolyás és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról, az elfajult medrek helyreállításáról, a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról, kapubejárók alatti csőátereszek tisztántartásáról, a tározótér feliszapolódásának eltávolításáról,

5.30. a beruházás szervezési módjától és a befizetés címzettjétől függően a közműfejlesztési hozzájárulás befizetéséről szóló igazolást állít ki,

5.31. közreműködik a veszély megszüntetésében víz vagy vízi létesítmény elszennyeződése esetén.

5.32. kijelöli a települési folyékony hulladék leeresztő helyét,

5.33.3

5.34. gondoskodik a közcélú ártalmatlanító telep létesítéséről az érintett szakhatóságok bevonásával,

5.35. biztosítja a közterületek tisztaságát és a település rágcsálómentességét, valamint a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátását, gondoskodik a szúnyog- és más szükséges rovarirtásról,

5.36. gondoskodik a település belterületén kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével, vagy kiirtásával, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról,

5.37. ellátja a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz- és belvízvédekezés és a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladatait

5.38. beszerzi a védett természeti terület elidegenítéséhez kezelői, vagy használati jogának átadásához a miniszter engedélyét,

5.39. helyiséget biztosít a környezetvédelmi közmeghallgatás számára,

5.40. gondoskodik a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról,

5.41.4

5.42.5 gyakorolja a képviselő-testületet a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény IV. fejezete és a közterületek és az állami tulajdonban álló ingatlanok filmforgatási célú használatának részletes szabályairól szóló 302/2016. (X. 13.) Korm. rendelet alapján megillető feladat- és hatásköröket,

5.43. gondoskodik a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati támogatási rendszer működtetéséről, dönt a pályázat kiírásáról, a rendeletben meghatározott lista tartalmáról és közzétételéről, elbírálja a benyújtott pályázatokat, támogatási szerződést köt a nyertes pályázókkal,

5.44. dönt a lakossági kezdeményezés alapján megvalósítandó útépítésre történő igénybejelentés megvalósíthatóságáról, támogatás esetén az igénybejelentésnek a támogatott igénybejelentések sorrendjében elfoglalt helyéről,

5.45. Az önkormányzati környezetvédelmi alapról szóló önkormányzati rendelet szerint és az ott meghatározott korlátozásokkal dönt az önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról,

5.46. hozzájárul az önkormányzat tulajdonában álló zöldfelület (a területi oltalomban részesített zöldfelületeket ide nem értve) sajátos megjelenési formájának megváltoztatásához,

5.47. első fokon dönt a közterület-használati, valamint a taxiállomás igénybevételére irányuló közterület-használati engedély iránti kérelemről, a közterület-használati díj megfizetésének elmulasztása esetén a közterület-használati engedély visszavonásáról, a személytaxi-szolgáltatás év közben történő megszűnése esetén a megfizetett közterület-használati díj időarányos részének visszafizetéséről,

5.48. véleményezi a víziközmű szolgáltató által elkészített víziközmű rendszer felújítási és pótlási tervrészének módosítását,

5.49. támogatási szerződést köt a házi szennyvízhálózat létesítésére külön önkormányzati rendelet alapján támogatást nyert kedvezményezettel, valamint rendkívüli felmondással megszünteti a házi szennyvízhálózat létesítésére külön önkormányzati rendelet alapján megkötött támogatási szerződést, amennyiben a kedvezményezett a beruházást az előírt határidőre nem fejezi be.

6. Az egészségügyi, a szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatokhoz kapcsolódó polgármesteri feladat- és hatáskörök:

6.1. ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, lakbértámogatási kedvezményt állapít meg, továbbá dönt a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 23. § (4) bekezdésben meghatározott ideiglenes elhelyezésről, valamint a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló önkormányzati rendelet szerinti egyéb okból szükséges átmeneti elhelyezésről, továbbá az ideiglenes és átmeneti elhelyezés szükség szerinti meghosszabbításáról a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint,

6.2. az új ellátási szerződések megkötése, a meglévő ellátási szerződések megszüntetése, továbbá az egészségügyi szolgáltató személyében bekövetkező változás miatt szükséges szerződésmódosítás kivételével megköti az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatókkal az alapellátással és az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti feladatellátással összefüggő szerződésmódosításokat.

6.3. más önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetén dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről, ha a fenntartó önkormányzat ettől eltérően nem rendelkezik,

6.4. hozzájárul az intézmény, háziorvosi magángyakorlatot folytató orvos, illetve háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi vállalkozás közvetlen társadalombiztosítási finanszírozásához,

6.5. dönt a meningococcus betegség elleni négykomponensű (A, C, W, Y) védőoltás iránti kérelemről, valamint a törvényes képviselő kötelezéséről az védőoltás beszerzési költségeinek megtérítésére,

6.6. dönt az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a szociális helyzet alapján, és a szociális helyzet alapján fiatalok első lakáshoz való jutása céljából történő bérbeadás pályázatának kiírásáról, a pályázat lefolytatásáról, a pályázati eljárása során beérkezett pályázatok érvénytelenné nyilvánításáról, a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánításáról, a lakás bérlőjének kijelöléséről, a lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően a lakásbérleti jogviszony meghosszabbításáról, a lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről,

6.7.6 önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint hivatalból, első fokon dönt a – pénzbeli ellátásként, rendkívüli települési támogatás formájában nyújtandó – helyi gyermekvédelmi támogatásról, a nyugdíjasok egyszeri kiegészítő támogatásáról, továbbá kérelemre, első fokon dönt az árvízkárosultak részére nyújtott rendkívüli települési támogatásról és a nyugdíjasok gyógyszertámogatásáról,

6.8.7 önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint első fokon dönt a – természetbeni ellátásként, települési támogatás formájában nyújtandó – köztisztasági szociális ellátás iránti kérelemről.

7. Egyéb polgármesteri feladat- és hatáskörök:

7.1. első fokon dönt a városi jelképek külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti használatának engedélyezéséről,

7.2. javaslatot tehet a képviselő-testületnek műalkotás, egyéb alkotás nyilvános helyen történő elhelyezésével, áthelyezésével, eltávolításával kapcsolatban,

7.3. átruházott hatáskörben eljár a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben és a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben az önkormányzat hatáskörébe utalt településkép-érvényesítési eszközök közül

7.3.1. a településképi véleményezési,

7.3.2. a településképi bejelentési,

7.3.3. a településképi kötelezési,

7.3.4. a településkép-védelmi bírság kiszabására és ismételt kiszabására irányuló,

7.3.5. a településképi kötelezést tartalmazó döntés végrehajtásának foganatosítására és a felmerülő költség megfizetésének kötelezésére irányuló ügyekben,

7.4. átruházott hatáskörben dönt a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 48. §-ban meghatározott hatósági bizonyítvány kiállításáról.

5. melléklet a 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelethez

BAJA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK BAJA MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJÉRE ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

1. Baja Megyei Jogú Város Jegyzője

1.1. eljár a települési támogatás iránti kérelem alapján induló elsőfokú önkormányzati hatósági ügyekben, továbbá dönt a jogosulatlanul igénybevett települési támogatás megtérítésére való kötelezésről, dönt a kötelezéssel érintett összeg csökkentéséről, elengedéséről vagy részletfizetést engedélyez a kötelezett számára,

1.2. eljár a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem alapján induló elsőfokú önkormányzati hatósági ügyekben, továbbá dönt a jogosulatlanul igénybevett rendkívüli települési támogatás megtérítésére való kötelezésről, dönt a kötelezéssel érintett összeg csökkentéséről, elengedéséről vagy részletfizetést engedélyez a kötelezett számára,

1.3. eljár a köztemetés elrendelése iránti kérelem alapján induló elsőfokú önkormányzati hatósági ügyekben, ide értve az eltemettetésre köteles személy köztemetés költségeinek megtérítése alól való mentesítésére vonatkozó kérelem elbírálását is,

1.4. lefolytatja a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokat,

1.5. eljár a zöldfelületek használatáról és megóvásáról szóló önkormányzati rendelet, valamint a fás szárú növények megóvásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti elsőfokú önkormányzati hatósági ügyekben,

1.6. eljár a zaj és rezgés elleni védelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó elsőfokú önkormányzati hatósági ügyekben,

1.7. eljár a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1b) bekezdése szerinti igazolás kiadására irányuló önkormányzati hatósági ügyekben,

1.8. kivizsgálja és elbírálja az önkormányzattal, az önkormányzat szervével, a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság ügyvezetésével szemben benyújtott, továbbá más, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény hatálya alá tartozó panaszt és közérdekű bejelentést,

1.9. engedélyezi a polgármester hivatalos külföldi kiküldetését, aláírja a polgármester kiküldetési rendelvényét,

1.10. közútkezelőként eljár a helyi közutak területének nem közlekedési célú igénybevételéről, a behajtási korlátozással védett helyi közutak használatának rendjéről, valamint az ezek kapcsán a fizetendő díjakról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, közútkezelői feladatkörbe tartozó ügyekben, ide értve különösen a helyi közút nem közlekedési célú igénybevételére vonatkozó kérelem elbírálását, ehhez kapcsolódóan az előírt óvadék felhasználására vonatkozó döntést, továbbá a bejelentés, valamint a forgalomkorlátozással érintett helyi közút tekintetében behajtási hozzájárulásra vonatkozó kérelem elbírálását.

6. melléklet a 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelethez

BAJA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI ÜLÉSEIRE TEVÉKENYSÉGI KÖRÜKBEN TANÁCSKOZÁSI JOGKÖRREL MEGHÍVOTT ÖNSZERVEZŐDŐ KÖZÖSSÉGEK

1. Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete rendes ülésére tanácskozási joggal meghívandó

1.1.a Katolikus Karitász Józsefvárosi Szent József Plébánia Karitász csoportja

2. Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete Kulturális, Köznevelési és Ifjúsági Bizottsága rendes üléseire tanácskozási joggal meghívandó

2.1. a Nyugdíjasok Bajai Érdekvédelmi Szervezete

2.2. az Idősügyi Tanács

2.3. a Bajai Cigány Önkormányzat

2.4. a Közművelődési Kerekasztal

2.5. az alsó- és középfokú köznevelési intézmények igazgatói munkaközösségei

3. Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi, Városfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottsága rendes üléseire tanácskozási joggal meghívandó

3.1. a Bajai Polgárőr Egyesület

3.2. a Bajai Városvédő és -szépítő Egyesület

4. Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete Környezetvédelmi, Civil és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága rendes üléseire tanácskozási joggal meghívandó

4.1. a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bács-Kiskun Megyei Helyi Csoportja

7. melléklet a 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelethez

BAJA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁLTAL HASZNÁLT KORMÁNYZATI FUNKCIÓK

1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

2. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

3. 013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások

4. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés

5. 013340 Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

6. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

7. 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

8. 013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások

9. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

10. 041110 Általános gazdasági és kereskedelmi ügyek igazgatása

11.8

12. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

13. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

14. 041236 Országos közfoglalkoztatási program

15. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

16. 045120 Út, autópálya építése

17. 045130 Híd, alagút építése

18. 045140 Városi és elővárosi közúti személyszállítás

19. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

20. 045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása

21. 047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek

22. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

23. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

24. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

25. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

26. 061020 Lakóépület építése

27. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

28. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

29. 064010 Közvilágítás

30. 066010 Zöldterület-kezelés

31. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

31a.9 072111 Háziorvosi alapellátás

32. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

33. 072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás

34. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

35. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

36. 074052 Kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei

37. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

38. 081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása

39. 081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

40. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

41. 081061 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás

42. 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység

43. 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység

44. 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység

45. 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

46. 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

47. 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

48. 082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

49. 082094 Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés

50. 084020 Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása

51. 084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése

52. 086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás

53. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

54. 096030 Köznevelési intézményekben tanulók lakhatásának biztosítása

55. 098022 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai

56. 102050 Az időskorúak társadalmi integrációját célzó programok

57. 104012 Gyermekek átmeneti ellátása

58. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

59. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

60. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

1

A 2. melléklet 2.1.6. pontját a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.

2

A 4. melléklet 4.3. pontját a Baja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 6.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.

3

A 4. melléklet 5.33. pontját a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 4. melléklet 5.41. pontját a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 4. melléklet 5.42. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

6

A 4. melléklet 6.7. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. melléklet 6.7. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

7

A 4. melléklet 6.8. pontja a Baja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VII. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. melléklet 6.8. pontja a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

8

A 7. melléklet 11. pontját a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

9

A 7. melléklet 31a. pontját a Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.