Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2025. 12. 12Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet szerint a véleményezésben részt Fejér Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Fejér Megyei Kormányhivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízvédelmi Hatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztály, Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatóság, Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár, Légügyi Szakszolgálati Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Fejér Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Útügyi Osztály, Miniszterelnökség Kulturális Örökség Védelméért Felelős Miniszter, Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály, Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály, Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály, Bányászati Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Országos Atomenergia Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Fejér Megyei Önkormányzat, továbbá Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének, a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatról szóló 2/2018. (III. 1.) rendelet 1. melléklet 17-18. és 24-25. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános Előírások
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
b) Kialakítható telek legkisebb szélessége: a telek két oldalhatára között merőleges vonalban mért legkisebb telekszélesség.
c) Főépület: olyan építmény, amely az adott építési övezetben vagy övezetben jelen rendelet szerint elhelyezhető funkciók céljára épül.
d) Melléképület: az építmények azon csoportja, amelyek a főépületek használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. Melléképületek különösen: garázs, nyári konyha, fáskamra, szerszámtároló, barkácsműhely, fedett úszómedence, szauna, sport- és fitnesz épület. A kettőnél több gépkocsi tárolására alkalmas sorgarázs nem minősül melléképületnek.
e) Telek zöldfelületként megtartandó része: a szabályozási terveken lehatárolt telekrész, amelyen kötelező zöldfelületet kialakítani és épület nem helyezhető el.
f) Kialakult: ahol a szabályozási terv építési övezeteinek, övezeteinek építési előírásai „K” kialakult jelet tartalmaznak, ott az építési övezetre, övezetre jellemző beépítési módot a telektömbben jellemző beépítés szerint kell meghatározni. A kialakítható legkisebb telekterület „K” jelölése esetén az építési övezetbe, övezetbe tartozó ingatlanon telekalakítás nem végezhető, kivéve a telekösszevonást, telekhatárrendezést. K-közmű építési övezet telkei esetében telekalakítás „K” jelölés esetén is lehetséges.
2. § A képviselő-testület:
a) az építési övezetek beépítési határértékeit az 1. melléklet szerint állapítja meg,
b) az SZT-1 jelű és M=1:5000 méretarányú Pusztaszabolcs belterületi szabályozási tervét a 2. melléklet szerint állapítja meg,
c) az SZT-2 jelű és M=1:15000 méretarányú Pusztaszabolcs külterületi szabályozási tervét a 3. melléklet szerint állapítja meg,
d) az SZT-3 jelű és M=1:5000 méretarányú Pusztaszabolcs Felsőcikola szabályozási tervét a 4. melléklet szerint állapítja meg.
3. § A helyi építési szabályzat:
a) 5. mellékletét képezi a műemlékek meghatározása,
b) 6. mellékletét képezi a helyi egyedi védett épületek és a helyi védett területek meghatározása,
c)1 7. mellékletét képezi a régészeti területek meghatározása.
d)2
2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
4. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:
a) szabályozási vonal,
b) szabályozási szélesség,
c) építési övezet, övezet határa és jele,
d) erózió-, defláció érzékeny (felszínmozgásos) terület.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
a) védőtávolságok,
b) műemlék és területe,
c) régészeti lelőhely határa/területe,
d) országos ökológiai hálózat magterület,
e) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe,
f) tájképvédelmi terület határa,
g) napelempark létesítésére korlátozottan igénybe vehető terület határa/területe,
h) kerékpárút.
(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:
a) közigazgatási határ,
b) belterületi határ, meglévő és tervezett,
c) közművezetékek,
d) helyi jelentőségű védett érték,
e) helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa/területe,
f) tervezett kerékpárút.
Közterület alakítására vonatkozó előírások
5. § (1) Közterület (közlekedési és zöldterületi övezetben) elhelyezhető
a) közlekedéssel kapcsolatos építmények (autóbuszváró, kerékpártároló, stb.),
b) köztisztasággal, közművesítéssel kapcsolatos műtárgyak,
c) szobor, emlékmű, utcabútor,
d) park és játszótér építményei,
e) árusító pavilon,
f) köztisztasági és közegészségügyi létesítmények céljára.
(2) Közterület (közlekedési és zöldterületi övezetben) ideiglenesen igénybe vehető:
a) vendéglátó létesítmények időszakos terasza,
b) rendezvények céljára szolgáló sátor, pavilon, stb.,
c) időszakos árusító pavilon,
d) köztisztasági és közegészségügyi létesítmények céljára.
(3) A gyalogátkelőhelyeket akadálymentesen kell megépíteni.
(4) A közterületi parkolókat minden esetben fásított, burkolt formában kell megépíteni, a meglévőket ennek megfelelően kell átalakítani.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
3. Régészeti területek
6. § (1) A település régészeti területein a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A régészeti értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.
4. Műemlék védelem
7. § (1) A település nyilvántartásba vett műemlékén és annak környezetében (a műemlékké nyilvánítást követően a műemléki környezetben) történő építés esetén, a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A műemléki értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.
5. Helyi értékvédelem
8. § (1) A településen a külön jogszabályban helyi védetté nyilvánított épületek és műtárgyak részesülnek helyi védelemben.
(2) Helyi védelem alatt álló épület, műtárgy esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait kell figyelembe venni.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások, táj- és természetvédelem
9. § (1) A település területén az Országos Ökológiai Hálózat Magterülete és az Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai folyosó lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A magterülettel és az ökológiai folyosóval érintett területen 800 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület nem építhető.
(3) A magterülettel érintett területen az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
Környezetvédelmi előírások
6. Környezetvédelem
10. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek - amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra - a telekhatáron kell teljesülniük.
(3) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:
a) Beépítésre szánt területen állattartó épületet és trágyatárolót csak kertvárosias és falusias lakóterületen, valamint különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi területen lehet építeni.
b) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó rendeltetésű épülettől 10 méternél távolabb kell elhelyezni.
c) Haszonállattartó épület és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.
d) Nagylétszámú állattartó telep létesíthető a településen, de az új telep nem lehet közelebb
da) lakóterülethez, különleges rekreációs-idegenforgalmi területhez, turisztikai erdőterülethez, védett természeti területhez, másik állattartó telephez 300 méternél,
db) vízfolyáshoz, vízfelülethez 100 méternél.
e) A nagylétszámú állattartó telep telkét legalább 10 méter védőfásítással kell körül venni.
(4) Gazdasági területen és különleges mezőgazdasági üzemi területen a közterülettel határos telekhatár mentén 5 méter széles, az építési övezettel, illetve övezettel határos telekhatár mentén 10 méter széles többszintes zöldterületet kell létesíteni.
7. Felszín alatti vizek védelme
11. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően, Pusztaszabolcs település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából érzékeny.
(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(3) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.
(4) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
8. A levegő védelme
12. § (1) Pusztaszabolcs Város az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.
(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a) tevékenységet folytatni,
b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
(3) A belterületen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.
9. A termőföld védelme
13. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.
(3) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
10. A zaj elleni védelem
14. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.
(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, védőterületek, védőtávolságok
15. § (1) A település területén a Szabályozási terv a következő védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket, valamint lehatárolásokat jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) szennyvízátemelő,
d) természet közeli folyó- és állóvizek,
e) természeti területek.
(2) A közüzemi szennyvízátemelő védőtávolsága 10 méter.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások, telekalakítás
16. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek területe és legkisebb szélessége az építési övezetnek megfelelő, a telek alakja a beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A település közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható ki.
(3) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(4) Új közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 méternél.
(5) A tervezett szabályozási vonal és építési övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el az 1. mellékletben az építési telek legkisebb kialakítható területére, vagy az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket.
(6) Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a Szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést és elbirtoklást kivéve - tovább nem csökkenthetők.
(7) Fekvő telek esetében az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességnek a telek rövidebb oldalán kell teljesülnie.
(8)3 A meglevő, két utcára nyíló lakótelek két telekre történő megosztása abban az esetben is engedélyezhető, ha a meglevő lakótelek telekszélességi mérete nem felel meg az 1. melléklet szerinti „a kialakítható telek legkisebb szélessége (m)” értéknek.
Közművek előírásai
11. Általános előírások
17. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) szennyvíz és csapadékvíz elvezetés,
c) villamos energia és földgázellátás,
d) elektronikus hírközlés
hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
12. Vízellátás
18. § (1) A vízvezeték védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(2) A beépítésre szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy meglévő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
13. Szennyvízelvezetés
19. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település beépítésre szánt területein tilos.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos, vagy állandó vízfolyásba,
c) felhagyott kutakba
szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
20. § (1) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 méter távolságon belül:
a) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni,
b) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható,
bb) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken.
bc) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
(2) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 méter távolságon belül:
a) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
aa) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
ab) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
ac) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
b) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.
(3) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) útkapcsolat biztosított.
14. Szennyvízkezelés, szennyvízelhelyezés
21. § (1) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy létesíthető. A műszaki beavatkozás tényleges megvalósítása után a védőtávolság a hatóság által megállapított mértékűre csökken.
(2) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes-, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető.
15. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
22. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően Pusztaszabolcs település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából érzékeny.
(2) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizet közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet.
23. § (1) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területen a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azt feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(2) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán, vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(3) Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
16. Villamosenergia ellátás
24. § Belterületen és külterület beépítésre szánt területén új villamosenergia ellátási hálózatokat közlekedési és közműterületen vagy közforgalom céljára el nem zárt magánúton kell elhelyezni.
17. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
25. § Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen:
a) kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető a c) pont figyelembevételével,
b) kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek építési telkein lakóépületektől 200 méter távolságra önálló tartószerkezettel is telepíthető antenna,
c) silók, tornyok, továbbá más, 20 méter magasságot meghaladó, meglévő építmény tetejére bármely területen elhelyezhető antenna - az építmény magasságától függetlenül.
Építés általános szabályai
18. Az építés általános feltételei
26. § (1) Kialakult telkek esetében a beépíthető telek területe az övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterülettől eltérhet.
(2) A meglévő, már kialakított telkek esetében - amennyiben a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók - a telek beépíthető.
(3) Új lakóépület utcai homlokzatmagassága minimum 3,0 méter kell legyen.
(4) Pusztaszabolcs igazgatási területén munkásszállás rendeltetési egységet tartalmazó épület nem építhető.
27. § (1) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az országos és helyi építési előírások betartása mellett.
(2) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat
(3) Melléképület építési helyen belül építhető.
28. § (1) Terepszint alatti építmény az építési telek bármely részén építhető, amennyiben más építményt, régészeti értéket nem veszélyeztet.
(2) Beépítésre szánt területen a terepszint alatti beépítés mértéke nem korlátozott, azonban a telekre előírt legkisebb zöldfelület mértékét minden esetben biztosítani kell.
(3) Beépítésre nem szánt területen a terepszint alatti beépítés legfeljebb 20 % lehet.
(4) Nem minősül terepszint alatti építménynek az épületek pinceszintje.
(5) Rendszeresen belvíz járta területen az épületek földszinti padlóvonalát a mértékadó belvízszint felett kell kialakítani. Az érintett területen pinceszint nem építhető.
(6) Naperőmű és napelempark - a háztartási méretű kiserőművek kivételével - a naperőmű létesítésének korlátozásával érintett területen belül nem létesíthető.
19. Beépítési mód, beépítési hely
29. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, vagy a telektömbben kialakult telekhatár.
(2) Az előkert méretét beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodóan kell meghatározni.
(3) Az építési övezetekben az előkert mérete az építési övezetre vonatkozó külön előírás szerinti, vagy a Szabályozási terven jelölt, ennek hiányában:
a) vegyes és lakó építési övezetben kialakult, vagy minimum: 5 méter, kivéve a Vt-7 építési övezet, ahol az előkert 0 méter,
b) gazdasági építési övezetek esetében: 10 méter, kivéve a már beépített telektömböt, ahol az előkert méretét a meglévő épületek homlokvonalának figyelembevételével kell meghatározni,
c) egyéb övezet esetében minimum: 5 méter.
(4) Építési telken oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete:
a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
b) lakóterületen és vegyes területen a telektömbben kialakult, vagy 4,0 méter, vagy
c) az a)–b) pont hatálya alá nem eső építési övezetben a telektömbben kialakult, vagy 6 méter.
(5) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje
a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
b) lakóterületen és vegyes területen 3,0 méter,
c) az a)–b) pont hatálya alá nem eső építési övezetben az építési övezetre előírt épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter,
d) gazdasági területen a tényleges tűztávolság fele, de legalább 3 méter.
(6) Építési telken a hátsókert mérete 6,0 méter, kivéve:
a) ahol az építési övezet előírásai másként rendelkeznek,
b) a 450 m2-nél kisebb telkek esetében 4 méter, vagy a kialakult állapot szerinti,
c) fekvő telek esetében a hátsókert legkisebb mérete 3 méter is lehet.
Beépítésre szánt területek
20. Beépítésre szánt területek tagozódása
30. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:
a) Lke - rövidítéssel jelölt kertvárosias lakóterület,
b) Lf - rövidítéssel jelölt falusias lakóterület,
c) Vt - rövidítéssel jelölt településközpont terület,
d) Vi - rövidítéssel jelölt intézményi terület,
e) Gksz - rövidítéssel jelölt kereskedelmi, szolgáltató terület,
f) Gip - rövidítéssel jelölt ipari terület,
g) K-sp - rövidítéssel jelölt különleges sport terület,
h) K-T - rövidítéssel jelölt különleges temető terület,
i) K-mü - rövidítéssel jelölt különleges mezőgazdasági üzemi terület,
j) K-közmű - rövidítéssel jelölt különleges közmű terület,
k) K-to - rövidítéssel jelölt különleges turisztikai-oktatási terület,
l) K-horg - rövidítéssel jelölt különleges horgászközpont terület.
21. Falusias lakóterület
31. § (1) Falusias lakóterület Lf jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági,
c) a helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
d) szállás jellegű,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3)4 Falusias lakóterület építési övezeteinek legfeljebb 1000 m2 területű építési telkein két lakó rendeltetésű főépület építhető, melyekben legfeljebb összesen 2 lakó rendeltetési egység helyezhető el. Elhelyezhető a lakó funkciótól eltérő további egy rendeltetési egység számára egy főépület. Telkenként egy melléképület építhető.
(4)5 Az 1000 m2 területet meghaladó építési telkeken a főépületek száma nem korlátozott. A telken elhelyezhető lakó rendeltetési egységek számát úgy kell meghatározni, hogy 500 m2 telek-területenként egy lakás építhető. Telkenként legfeljebb két melléképület építhető.
(5) Földszintes gazdasági rendeltetésű épületek esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető, amennyiben az építési hely közterület felé eső részén már épült önálló főépület.
(6) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.
(7) Falusias lakóterület építési övezeteiben a 3,5 tonnát meghaladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.
(8) Falusias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,0 méteres teleksávban.
(9) Az építési övezetben új lakásonként 1 db új parkolót kell biztosítani. A parkolókat saját telken belül kell elhelyezni.
22. Településközpont terület
32. § (1) A településközpont terület Vt jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Önálló lakóépületek a területen elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával.
(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.
(5) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b) állattartó építmény,
c) trágyatároló, komposztáló,
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
e) építménynek minősülő antennaszerkezet.
(6) Az építési övezetben új lakásonként 1 db parkolót kell biztosítani. A parkolókat saját telken belül kell elhelyezni.
33. § (1) Vt-1, Vt-6 és Vt-7 jelű építési övezetekben történő építés esetén - kivéve a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet építését - az OTÉK szerinti gépjárművek elhelyezése 200 méteren belüli közterületen is biztosítható, amennyiben ehhez az önkormányzat egyedi kérelemre hozzájárult.
(2) Vt-6 jelű építési övezetben az úszótelken lévő többlakásos lakóépületek bővítése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az úszótelek mérete és alakja a tervezett bővítést lehetővé teszi.
(3)6 A Vt- 9 jelű építési övezetben önálló lakóépület és szállásépület nem építhető, épületenként legfeljebb egy szolgálati lakás létesíthető.
23. Intézményi terület
34. § (1) A településközpont terület Vi jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) iroda,
b) hitéleti,
c) közösségi szórakoztató,
d) szolgálati lakás.
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Az intézményi terület építési övezetének építési telkeit teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Az építési övezet építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.
(4) Vi-1 jelű építési övezetben elhelyezett épület kizárólag hitéleti rendeltetést tartalmazhat, az építési telken melléképítmények nem helyezhetők el.
24. Kereskedelmi, szolgáltató terület
35. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz jellel jelölt építési övezetben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységhez tartozó iroda,
d) gazdasági célú épületen belül szolgálati lakás
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) A technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasság értékét meghaladhatja.
25. Ipari terület
36. § (1) Az ipari terület Gip jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős zavaró hatást gyakorló gazdasági tevékenység céljára szolgáló,
b) ipari,
c) az ipari tevékenységhez tartozó iroda,
d) energiaszolgáltatási és településgazdálkodási
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Az övezet építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Az ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
26. Különleges sportterület
37. § (1) Különleges sport, K-sp jellel jelölt terület a sportolással, szabadidő eltöltéssel összefüggő tevékenységek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető több önálló sportolási célú, kereskedelmi, szolgáltató, szállás és a terület rendeltetését szolgáló lakó épület is.
(3) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(4) Az építési övezetben az előkert, oldalkert és hátsókert mérete 10 méter lehet.
(5) Az épületeket és a melléképítményeket is építési helyen belül kell elhelyezni.
27. Különleges temető terület
38. § (1) Különleges temető K-T jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - temető építési övezeteiben elhelyezhető épület kegyeleti és ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges terület - temető építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4) Különleges terület - temető építési övezeteinek építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.
28. Különleges mezőgazdasági üzemi terület
39. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi K-mü jellel jelölt építési övezetben mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények, állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények, mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, műhely és tároló épület, és nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás, valamint az alaprendeltetéssel összefüggő, azt kiszolgáló épület helyezhető el.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető továbbá telkenként egy, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(3) Mezőgazdasági üzemi területen
a) az előkert mérete: portaépület esetén 0,0 méter, egyéb épület esetén 5,0 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete: 5,0 méter (kivéve az ökológiai hálózat övezetével határos telekhatár mentén, ahol 30,0 méter)
c) hátsókert legkisebb mérete: 10,0 méter (kivéve az ökológiai hálózat övezetével határos telekhatár mentén, ahol 20,0 méter).
(4) Az építési övezetben az alkalmazott technológia miatt szükséges építmények magassága az övezetre előírt épületmagasság értékénél magasabb lehet.
29. Különleges közmű terület
40. § (1) Különleges közmű K-közmű jellel jelölt építési övezet, melyben kizárólag a közműépítmények és azokat kiszolgáló épületek és műtárgyak elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges közmű építési övezet építési telkein több önálló épület, építmény is elhelyezhető.
30. Különleges turisztikai-oktatási terület
41. § (1) Különleges turisztikai-oktatási K-to jellel jelölt terület az idegenforgalommal, oktatással összefüggő tevékenységek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető több önálló turisztikai, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató, szállás és a terület rendeltetését szolgáló lakóépület is.
(3) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(4) Az építési övezetben az előkert, oldalkert és hátsókert mérete a kialakult állapot figyelembevételével az OTÉK rendelkezései szerint egyedileg határozható meg.
(5) Az épületeket és a melléképítményeket is építési helyen belül kell elhelyezni.
31. Különleges horgászközpont terület
42. § (1) Különleges horgászközpont, K-horg jellel jelölt építési övezetben a horgászattal, vízi sporttal kapcsolatos építmények helyezhető el.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető az alaprendeltetéssel összefüggő és azt kiszolgáló rendeltetési egységet tartalmazó épület.
(3) Az építési övezet építési telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.
(4) Különleges horgászközpont terület építési telkein több épület is elhelyezhető.
Beépítésre nem szánt területek
32. Beépítésre nem szánt területek tagozódása
43. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:
a) Közlekedési terület, ezen belül:
aa) Köu - rövidítéssel jelölt közúti közlekedési terület,
ab) Kök - rövidítéssel jelölt kötöttpályás közlekedési terület.
b) Zöldterület Z-kk - rövidítéssel jelölt zöldterület - közkert
c) Erdőterület, ezen belül:
ca) Ev - rövidítéssel jelölt védelmi erdő terület,
cb) Eg - rövidítéssel jelölt gazdasági célú erdő terület,
cc) Ek - rövidítéssel jelölt közjóléti erdő terület.
d) Mezőgazdasági terület Má - rövidítéssel jelölt általános mezőgazdasági terület
e) V - rövidítéssel jelölt vízgazdálkodási terület
f) TK - rövidítéssel jelölt természetközeli terület.
33. Közlekedési területek általános előírásai
44. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu (közúti) és Kök (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű- és hírközlési létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(3) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási terv ábrázolja.
(4) 8 méternél keskenyebb szabályozási szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.
34. Zöldterületek általános előírásai
45. § (1) Zöldterület - közkert a Z-kk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Z-kk övezetben elhelyezhető
a) a pihenést és testedzést szolgáló és vendéglátó rendeltetést tartalmazó építmény,
b) a terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges építmény.
(3) Z-kk övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel, legfeljebb 4,0 méteres épületmagassággal helyezhetők el, legalább hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén.
35. Erdőterület
46. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület az Ev jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
47. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület az Eg jellel jelölt övezet, mely elsősorban a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet:
a) beépíthető legkisebb telekterület: 1 ha (10.000 m2),
b) beépítési mód: szabadon álló,
c) beépítettség legfeljebb 0,5 %,
d) épületmagasság legfeljebb 6,0 méter.
48. § (1) A közjóléti rendeltetésű erdőterület az Ek jellel jelölt övezet, mely elsősorban a közjóléti erdőhasználattal összeegyeztethető épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A közjóléti rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet:
a) beépítési mód: szabadon álló,
b) beépítettség legfeljebb 5 %,
c) épületmagasság legfeljebb 6,0 méter.
36. Általános mezőgazdasági terület
49. § (1) Az Má-1 jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Má-1 jelű övezetben elhelyezhető:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó,
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó,
c) az ezekhez kapcsolódó saját termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei,
d) lakó építmény.
(3) Általános mezőgazdasági területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) a beépítettség mértéke legfeljebb 5 % lehet,
b) a beépíthető telek szélessége legalább 30 méter,
c) lakóépület legfeljebb 300 m2 alapterületű lehet, mely csak gazdasági épület megléte esetén építhető,
d) a beépítés módja szabadon álló,
e) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 méter,
f) az épületmagasság legfeljebb 8,0 méter,
g) a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatja.
(4) Az országos ökológiai hálózattal érintett földrészletek esetében az épületeket az ökológiai hálózattal nem érintett területrészén kell elhelyezni.
(5) Az általános mezőgazdasági övezetben, több önálló telekből az OTÉK rendelkezései szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében 5 %-os beépíthetőséggel a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m2-t eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45 %-ot nem haladhatja meg.
50. § (1) Az Má-2 jelű övezetbe a mezőgazdasági területek ökológiai, természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.
(2) Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható.
(3) Az övezetben építmények akkor helyezhetők el, ha azok a természeti, táji értékeket nem károsítják, a környezetet nem veszélyeztetik. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érdekében szabad.
(4) Korlátozott használatú általános mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) 1 ha telekméretig épület nem építhető, az 1 ha-t (10.000 m2) meghaladó telkeken a beépítettség mértéke legfeljebb 2 % lehet.
b) az önálló épület legfeljebb 200 m2 alapterületű lehet,
c) a beépíthető telek szélessége legalább 40 méter,
d) a beépítés módja szabadon álló,
e) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 méter,
f) az épületmagasság legfeljebb 5,0 méter,
g) a területen birtokközpont központi telke nem létesíthető.
51. § (1) Az Má-3 jelű övezetbe a mezőgazdasági területek településfejlesztési okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.
(2) Má-3 jelű övezetben épületet építeni nem lehet.
37. Vízgazdálkodási terület
52. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe a következő területek tartoznak:
a) a patakok, tavak-, tározók medrei,
b) a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából meghatározott szélességű parti sávok,
c) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben,
d) a felszíni vízfolyások hullámterei,
e) a vízbeszerzési területek (védett vízbázisok) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom).
(2) A vízgazdálkodási területek a V jelű vízmedrek övezete.
(3) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével - külön jogszabályban foglaltak szerint - lehet.
(4) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégzése érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen lévő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.
(5) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembevételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:
a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,
b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.
(6) Az övezet telkein legfeljebb 2 %-os beépítettséggel, 5,0 méteres épületmagassággal elhelyezhetők a pihenést, kikapcsolódást szolgáló, valamint a terület fenntartásához szükséges építmények - a vonatkozó jogszabályok betartása mellett.
38. Természetközeli terület
53. § (1) Természetközeli területek a TK jellel jelölt
a) mocsár,
b) nádas,
c) sziklás területek területei.
(2) Természetközeli területen csak a terület rendeltetésével összefüggő műtárgy (pl. madárles, legfeljebb 6,0 méter magas kilátó, stég, esőbeálló, stb.) helyezhető el.
Záró rendelkezések
54. § Ez a rendelet 2023. február 1-jén lép hatályba.
55. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni, kivéve, ha a folyamatban lévő ügyben e rendelet a kérelmező fél számára kedvezőbb feltételeket tartalmaz.
56. §7
1. melléklet a 16/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez8
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Az építési övezet |
A beépítés módja |
A kialakítható |
A kialakítható |
A megengedett |
A megengedett |
A legkisebb |
|
2 |
Falusias lakóterületek |
||||||
|
3 |
Lf-1 |
O |
24 |
800 |
30 |
5,0 |
40 |
|
4 |
Lf-2 |
O |
16 |
500 |
30 |
7,5 |
40 |
|
5 |
Lf-3 |
K |
12 |
500 |
30 |
5,0 |
40 |
|
6 |
Lf-4 |
O |
14 |
500 |
30 |
6,0 |
40 |
|
7 |
Településközponti vegyes területek |
||||||
|
8 |
Vt-1 |
SZ |
- |
600 |
40 |
8,0 |
30 |
|
9 |
Vt-2 |
O |
16 |
1000 |
40 |
7,5 |
30 |
|
10 |
Vt-3 |
O |
16 |
500 |
40 |
8,0 |
30 |
|
11 |
Vt-4 |
SZ |
- |
1000 |
30 |
12,0 |
30 |
|
12 |
Vt-5 |
SZ |
- |
600 |
40 |
8,0 |
30 |
|
13 |
Vt-6 |
SZ |
- |
600 |
40 |
K |
K |
|
14 |
Vt-7 |
SZ |
- |
50 |
40 |
6,0 |
30 |
|
15 |
Vt-8 |
SZ |
- |
600 |
40 |
7,5 |
10 |
|
16 |
Vt-9 |
SZ |
- |
600 |
40 |
9,0 |
30 |
|
17 |
Intézményi terület |
||||||
|
18 |
Vi-1 |
K |
K |
K |
K |
K |
K |
|
19 |
Vi-2 |
SZ |
- |
K |
40 |
8,0 |
30 |
|
20 |
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek |
||||||
|
21 |
Gksz-1 |
SZ |
- |
800 |
40 |
8,0 |
20 |
|
22 |
Gksz-2 |
SZ |
- |
800 |
40 |
12,0 |
20 |
|
23 |
Gksz-3 |
SZ |
- |
3000 |
45 |
10,0 |
20 |
|
24 |
Gksz-4 |
SZ |
- |
4000 |
40 |
7,5 |
20 |
|
25 |
Ipari terület |
||||||
|
26 |
Gip-1 |
SZ |
- |
4000 |
30 |
12,0 |
40 |
|
27 |
Különleges területek |
||||||
|
28 |
K-Mü-1 |
SZ |
20 |
3000 |
40 |
12,0 |
40 |
|
29 |
K-Mü-2 |
SZ |
30 |
4000 |
40 |
10,0 |
40 |
|
30 |
K-Mü-3 |
SZ |
- |
1000 |
40 |
8,0 |
40 |
|
31 |
K-T |
SZ |
- |
K |
10 |
5,0 |
40 |
|
32 |
K-Sp |
SZ |
30 |
3000 |
20 |
8,0 |
40 |
|
33 |
K-To |
SZ |
- |
1000 |
20 |
8,0 |
40 |
|
34 |
K-közmű |
SZ |
- |
K |
10 |
K |
40 |
|
35 |
K-Horg |
SZ |
20 |
2000 |
10 |
5,0 |
40 |
2. melléklet a 16/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez9
3. melléklet a 16/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez10
4. melléklet a 16/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez11
5. melléklet a 16/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Azonosító |
Cím |
Név |
Védelem |
Helyrajzi szám |
|
2 |
30650 |
Adonyi út |
Római katolikus templom |
műemléki védelem III. |
1077 |
6. melléklet a 16/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó védettség) |
||
|
2 |
Cím |
Helyrajzi szám |
Név |
|
3 |
Adonyi út |
1077 |
Római katolikus templom |
|
4 |
Szent Imre utca |
1183/2 |
Református templom |
|
5 |
Kastély utca |
049 |
(Fould)-Springer kastély, később Wooster kastély |
|
6 |
Felsőcikola |
0229/27 |
Cikolai kastély |
7. melléklet a 16/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
|
|
|
|
|
|
2 |
22118 |
Felsőcikola |
temető |
római kori kelta |
0229/18, 0229/17, 0221/1, 0229/19. |
|
3 |
22121 |
Új sertéstelep |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
0269/2 |
|
4 |
22123 |
Régi sertéstelep |
település |
középkor |
0269/3, 0269/1, 0287 |
|
5 |
57126 |
Keserű-völgyi-dűlő |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
0137/30 |
|
6 |
57127 |
Alsó-besnyői-dűlő |
temető |
őskor |
0128/12 |
|
7 |
66941 |
Cserepes-dűlő |
épület |
ismeretlen kor |
0280/2 |
|
8 |
66943 |
Üres tarisznya-dűlő |
telepnyom (felszíni) |
ismeretlen kor |
0282/9, 0282/8, 0282/7 |
|
9 |
82537 |
Dohányos-völgy |
telepnyom (felszíni) |
Árpád-kor |
0221/1, 0340/13, 0322, |
|
10 |
82539 |
Dohányos-völgy |
telepnyom (felszíni) |
Árpád-kor |
0336/3, 0336/6, 0336/13, |
|
11 |
82541 |
Szűcs-tábla |
telepnyom (felszíni) |
középkor |
0221/1 |
|
12 |
93147 |
Sínek köze |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
0322, 0340/14, 0340/7, |
|
13 |
93151 |
Kolomposi-csapás |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
0137/9, 0137/8, 0137/12, |
|
14 |
38035 |
Besnyő-Besnyőtől DNy-ra |
telepnyom (felszíni) |
ismeretlen kor |
0128/26, 0128/27 |
|
15 |
66939 |
Gárdony-Bolyai-dűlő |
telepnyom (felszíni) |
ismeretlen kor |
093 |
|
16 |
|
||||
|
17 |
- |
Kolomposi-csapás II. |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
0137/43, 0137/44 |
8. melléklet a 16/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez12
A 3. § c) pontja a Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § d) pontját a Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (8) bekezdését a Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 31. § (3) bekezdése a Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (4) bekezdése a Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (3) bekezdését a Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Az 56. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. mellékletet a Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.