„11. § (1) Az építési övezeteket és azok határvonalait a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Bogács lakóterületein az alábbi építési övezetek alakíthatók ki:

(3) A kertvárosias lakóterület övezeteiben az OTÉK 13.§ (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el, üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(4) A falusias lakóterület lakóövezeteiben az OTÉK 14. § (2) bekezdésben megjelölt építmények közül a 2.,7., és 8. pontok szerinti építmények kivételével minden épület elhelyezhető.

(5) az előkert új telekalakítás esetén 5 m. Kialakult állapot esetén a tömbben jellemző előkert mértékét kell alkalmazni.

(6) Az oldal-és hátsókert mértékét a beépítési mód függvényében az OTÉK 35. § (3)-(4) bekezdés szerint kell kialakítani.

(7) Az Lf-3 építési övezetben az oldalkert mérete nem lehet kisebb a kialakult állapot mértékénél, az épületek oldalhomlokzatai között legalább 4m távolságot, vagy az egymással szemben fekvő oldalhomlokzatok közül a nagyobb épületmagasság mértékét kell tartani.

(8) Az övezeteben legalább az OTÉK 25.§-ában előírt zöldfelületi arányt kell biztosítani.

(9) A település területén csak hagyományos, tájba illő tetőformájú épületek alakíthatók ki. A település területén manzárd, és 60 foknál meredekebb hajlású tető, tetőtéren belül kétszintes beépítés nem alakítható ki.

(10) A lakóterületeken belül egy építési telken legfeljebb egy főépület, és az épületben legfeljebb 3 önálló rendeltetési egység alakítható ki.”

„16. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági területen

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 19. § (2) bekezdésében megjelölt építmények helyezhetők el.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató területén kivételesen egyéb közösségi szórakoztató épület is elhelyezhető.

(5) Ipari területen jelentős mértékű zavaró hatású építmények nem helyezhetők el. A területen olyan egyéb ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények helyezhetők el, melyek kibocsátási értékei telekhatáron túl nem terjednek, környezeti hatásai az ingatlanhatáron belül maradnak.

(6) az ingatlan legkisebb zöldfelületi aránya 40 %.

(7) A gazdasági területek telkei a szabályozási tervlapon ábrázolt előkerti méretekkel építhetők be.

(8) Az ingatlan utcavonalat nem érintő határvonala mentén legalább 6 m szélességű sávot fásítani kell.

(9) A területek teljes közművesítettség, a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kiépítése mellett építhetők be. Közműpótló berendezések alkalmazása- más előírások hiányában- legfeljebb jelen előírás hatályba lépésétől számított 5 évig alkalmazhatók.”

„17/A. § Gazdasági terület övezetei Gksz-3 alövezettel bővülnek ki, melyre a következő építési paraméterek jellemzőek: beépítés módja: oldalhatáron álló, legkisebb telekméret 3000 m2, legnagyobb beépítettség:30%, legnagyobb építménymagasság : 6,0 m.”

„18. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdülőterületen üdülőházas terület (Üü), hétvégi házas terület (Üh)kerül kialakításra.

(3) Üdülőházas területen az OTÉK 22. § (1) bekezdés szerinti üdülőépület, üdülőtáborok és kempingek helyezhetőek el.

(4) A hétvégi házas területen elhelyezhető üdülőépületben legfeljebb egy önálló rendeltetési egység alakítható ki.

(5) Üdülőterületen a terület rendeltetésével összefüggő építmények, sport,-és kerti építmények valamint vízmedencék is elhelyezhetők.

(6) Az üdülőterületen a terület igényei szerint a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára parkoló helyezhető el. Gépjárműtárolók önálló építményként nem alakíthatók ki.

(7) Az üdülőterületen az OTÉK 2. számú melléklete szerinti zöldfelületi nagyságot biztosítani kell. ”

„28. § (1) A település területén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásait kell betartani.

(2) A természeti környezet védendő elemei:

(3) A település igazgatási területén újabb távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték , valamint adótorony csak a gazdasági területeken, illetve a beépítésre szánt területen kívül általános mezőgazdasági területen helyezhető el.

(4) A település külterületén az élővizek part élétől számított 50 m-en belül új épületek nem helyezhetők el.

(5) A szőlőművelési és erdőterületek tájképi feltárulkozása megtartandó. A szőlők és erdők területei nem csökkenthetők, tarvágás tilos. A település közigazgatási területén a meglévő felszíni talajadottságok miatt a kopár domboldalak kert (szőlő)művelésének újraindítása elsődleges feladat.

(6) A bányaművelési területek a szomszédos ingatlanok tájhasznosításának megfelelő rekultivációját a bányaművelés befejezése után a vonatkozó előírások alapján kell elvégezni.”